Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-24 / 42. szám

határozott, hogy a miniszteri leiratban kilátásba helyezett munkálatokra bizonyos ideig türelemmel várakozik, de ha az Ígéret beváltása sokáig késik, újra felir a miniszterhez. A csaba—apácai tranzverzális műutszakasz jövő évi kikövezése tárgyában a község kérelmére a törvényhatósági bizottság ugy határozott, hogy a mintegy 275 ezer korona utópitési költséget -előlegezze a község, s ennek 4°/

0-os kamatait majd a megyei útalap viseli. Az elöljáróság, a vármegyei alispán íelhivására előterjesztést tett a közgyűléshez a 275.000 korona kölcsön felvételének névszerinti megszavazása iránt. Szalay József terhesnek tartja a törvényhatóság határozatát ; nézete szerint még lehetne várni a csaba—apácai útvonal kikövezésével addig az ideig, amikor a III-dik tranzverzális utépitésének programja szerint ez az időpont bekövetkezik, ha a vármegye az utkaparók. létszámát 3—4 fővel felemelné, akik a vármegye rendeletére feltöltött uttestet nagyobb erővel gondoznák s teljesen jó karban tarthatnák. Az első jegyző felvilágosításai dacára a képviselőtestület, a 275 ezer korona kölcsön felvételét az öszszes szavazatokkal egyhangúlag elhatározta, de kérelmet intéz a törvényhatóság hoz, hogy a kamatokat oly mértékben térítse meg, amily százalék mellett azt a községnek megszerezni sikerül s hogy a törvényhatóság az útszakasznak állami kezelésbe leendő átvételéig a ienntartás öszszes költségeit viselje. A lakositásról szóló szabályrendeletet a közigazgatási bizottság határozata folytán a képviselőtestület oly irányban módosítja, hogy azok, akik 4 évi ittlakás után, tehát késve kérik a községi kötelékbe való felvételt, a lakositási díjnak nem kétszeres, csak egyszeres összegét fizetik. A lakositási dijakat is megváltoztatta a közgyűlés olyformán, hogy az eddigi 10, 20, 40 koronás kategóriákat 5, 10, 50 koronában állapította meg. Tudomásul vették, hogy a törvényhatósági bizottság a csabai kórház jövő évi költségvetését 3505 kor. bevétel, 43,173-50 kor. kiadás, 39,668-50 kor. hiánnyal jóváhagyta s a napi ápolási dijnak 1*82 koronában leendő megállapítása iránt a belügyminiszterhez felterjesztést intézett; tudomásul vették továbbá a törvényhatósági bizottság ama határozatát is, melylyel dr. F á y Samu felebbezése folytán Csabán a nyilvános-házak száma négyben állapíttatott meg. H r a s k ó József csabai községi illetőségét elismerték. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy Köröstarcsa község jószágfelhajtással és helypénzszedési joggal hetenként egyszer, keddi napon hetivásárt tarthasson. Jelentések, előterjesztések. A vámos utak átvétele tárgyában az alispán és községi ügyész megnyugtató s felvilágosító véleményének meghallgatása után, a kereskedelemügyi miniszter leirata folytán elhatározta a képviselőtestület, hogy a vármegye törvényhatóságától átveendő vámos utakra vonatkozó tulajdonjogra, amennyiben ez már eddig némely "vámtárgyat képező közútra nézve nem illette volna, igényt nem tart. Általánosan ismert az a terv, melyet K o r o s y László főjegyző vetett fel s érlelt meg a megoldásra, hogy Csabán az úgynevezett csirkepiacon „Munkás otthon" létesíttessék, ahol a munkaalkalmat váró munkásnép egyrészt menedéket találjon az idő viszontagságai ellen, másrészt hasznos olvasmányokban szellemi táplálókhoz jusson s olcsó pénzen tápláló élelmet kaphasson. Ez a nagyszabású s szociális jelentőségben igen fontos terv most már a megvalósulás stádiumába jutott. A képviselőtestület elfogadta a mérnöki hivatal terveit és költségvetését s a „Munkás-Otthon"-nak a főtéri bérház alsó udvarán 18 ezer korona költséggel leendő felépítését elhatározta, egyben felterjesztést intéz a földmivelésügyi miniszterhez az intézetnek évi 1200 koronával leendő javadalmazása iránt. A gróf Trauttm

jnnsdorf-tóle föld vételi pénztár mult évi zárszámadását 414.69596 korona maradványnyal, a báró P r ó n a yf éle alapítvány mult évi számadását 22.780'37 korona pénztári átlaggal tudomásul vették. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a Gally-féle házat lebontatja s az igy szabaddá váló területet a csirkepiachoz csatolja. Elhatározták továbbá, hogy a Széchényi-utca két oldalát a motoros vasút építésével a Yasut- ós Pő-utca kövezetéből kikerülő agyaggal kiköveztetik. Többek felszólalása után kimondták, hogy Weisz Bernát ajánlatára a méntelep s a dohánybeváltó épület között a vasúthoz vezető uton próbakövezést kísérelnek meg. Ismeretlen helyre költözés, elhalálozás és elszegényedés folytán behajthatlanná vált közmunka tartozásokat törölték. Az erzsóbethelyi homoKbánya bérbeadására kötött szerződést jóváhagyták. A Simay-féle ház bérlőjének s egy földbórlőnek a bérösszeg egy részét a közgyűlés elengedte. Több rendbeli adásvételi ügynek tárgyalását 30 nap múlva egybehívandó gyűlésre kellett halasztani, mert a képviselők nem voltak együtt határozatképes számban. Tudomásul vették az épitő-ipari tanfolyam mult tanévi beszámolóját; elhatározták, hogy ezentúl jurzsébethelyen hivatalos közegek teljesítsék, ugy, mint a központban magyar ós tót nyelven a vasárnapi publikációt. Kimondta a közgyűlés, hogy a Petőfiligetben 2000 korona költséggel pavillont építtet. Megállapította a községi képviselőtestület az erzsébethelyi D-ölek kártalanításának mérvét. Kérvények. B 1 e y e r Ernő jegyző-gyakornoknak segélydijat szavaztak meg, Fried Lipót haszonbéri szerződését további 3 évi időtartamra meghosszabbították, fiossi ós P e 1 1 e g r i n i cégnek, mely az öntözött réten betonmunkákat végzett, hátralévő munkadiját kiutalták. Zsilák Pál adótörlés iránti kérelmét elutasították. K e s' j á r Béla jegyzői tanfolyamon levő községi irnok szabadság-idejét meghosszabbították. | H a r a s z t i Sándort, Z v a r i n y i Lajost, Petrovics Józsefet, Vajda Dezsőt, E n g e 1 Fülöpöt a csabai lakosok sorába felvették. Itt emiitjük meg, hogy Haraszti Sándor a községi kötelékbe lett felvétele alkalmából a csabai szegényalap javára 200 koronát juttatott az elöljárósághoz. A közgyűlés ezzel 12 órakor véget ért. Megyegyűlés előtt. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, amint már jelentettük, e hó 30-án, szombaton gyűlést tart. A 104 pontból álló tárgysorozatból kiemeljük : Az alispán jelentését a vármegye közügyeiről és a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről ; a vármegyei közigazgatási bizottság féléves jelentését; a Geiszt Gyula elhalálozásával a vármegyei közigazgatásibizottságban megüresedett tagsági helynek betöltését s ugyanez okon a bókóscsanádi helyiérdekű vasutak rószvé lytársasága igazgatóságában megüresedett tagsági hely betöltésére vonatkozó jelölést; a vármegyei hadapródiskola alapítványi helynek betöltését; a vallás ós közoktatásügyi miniszter rendeletét a siketnémák államilag segélyezett aradi iskolájának segélyezése iránt s úgyszintén arad város s az iskola felügyelőbizottságának átiratait segélyezés s a felügyelőbizottságba 2 tag beválasztása iránt; Hevesvármegye átiratát az önálló magyar hadsereg felállítása iránt a képviselőházhoz intézett feliratának hason szellemű felirattal leendő támogatása végett; Jásznagykunszolnokmegye megkeresését Deák Ferenc születése száz éves óvfordulójáuak megünneplése iránt; Pozsonyvármegye átirata magyar nyelvnek az üzleti élet körében leendő érvényesítése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt; a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak kongresszusának megkeresését a vármegyei tisztviselők stb. javadalmazásának egyöntetű rendezése iránt stb. A vármegyei tisztviselők javadalmazásának rendezése egyik igen fontos tárgya a közgyűlésnek. A vármegyei alkalmazottak április 26-án tartott országos kongresszusa keresi meg a törvónyhatósá gokat, hogy a kongresszus által megállapított fizetési tervezetet tegye magáévá, arra nézve alkosson szabályrendeletet ós feliratilag kérje az országgyűlést és a kormányt, hogy a vármegye által elfogadott szabályrendeletnek ^az állami tisztviselők , fizetésének ujabbi szabályozásával egyidejűleg, vagy legkésőbb 1904. január 1 ón leendő hatályba léptetéséhez mint első iz ben igényelt és a jövőben a fokozatos előlépéssekkel igénylendő összegekkel a vármegye állami javadalmát megfelelően emelje és feliratait egy a saját kebeléből kikűldendő küldöttség utján juttassa az országgyűléshez ós a kormányhoz. A fize tés rendezési tervezet az állami tisztviselők javadalmazására vonatkozó és az országgyűlés előtt fekvő javaslatot veszi alapul és attól csak a vármegyék különleges helyzetére való tekintettel tér el egyes részeiben, amennyiben a vármegyei tisztviselőket nem az állami fizetési osztályokba, hanem külön fizetési csoportokba osztja. Az egyes csoportok az állami alkalmazottakra nézve megállapított fokozatok honfoglalásával állapíttattak meg ugy, hogy a vármegyei alkalmazottak fizetésének minimuma 1400 koronában és aztán fokozatosan 1600, 1800, 2000, 2200, 2400, 2600, 2900, 3200, 3600, 4000, 4400, 4800, 5400, 6000, 6400, 7200, 8300, korona s végül maximunként 1U,000 koronában lenne megállapítva. Ezen fokozatban az egyes vármegyei állások csoportjai a következőleg állapíttattak meg : alispán 6400—10,000., főjegyző és árvaszéki elnök 4800—8000, főügyész 4400—7200, főszolgabíró, főorvos, I-ső aljegyző, árvaszéki elnök 3600—6000, többi aljegyző, alügyész, árvaszéki jegyző és szolgabíró 2600—4400, levéltárnok 2600 -3200,allevóltárnok járási orvos, árvaszéki nyilvántartó, kezelőszemélyzet (iktató, kiadó, irattárnok) A régi betegek ravaszkodva panaszkodtak is, hogy a fiatalabb „kedves testvér" elhanyagolja őket. Volt olyik köztük, aki már négy-öt év óta nyomta, a kórházi ágyat Ezek már meg is szokták a fájdalmakat és keserű humorral beszéltek róla. Ezek a régi betegek atyáskodtak a többiek felett. Ha uj beteg került, kioktatták, hogy mint tűrje a szenvedéseket. Annak a szürke szakálas, cvikkeres orvosnak a keze alatt ne idegeskedjenek, mert az megharagszik. A másiknál ordítsanak, mert az azt szereti. A kórháznak ime humoristái is vannak. A legújabb beteg körül azonban elnémult a keserű dévaj kodás. Ez már a végét járta szegény s a betegek reggelenként azzal a biztos tudattal néztek az ágya felé, hogy az már üres. De nem ugy történt. Valami véletlen csoda megmentette a beteget. Hogy mi volt a csoda, senki se tudta, csak Soror Angéla. Az ő gondos ápolása, őrködése visszariasztotta a halált, amely már fagyos lehelletével megérintette a beteg ifjú lelkét. Már az orvosok is biztak a sebesült felgyógyulásában. Sőt két hót multán a beteg olyan erőre kapott, hogy a csütörtök délutáni rendes kórházlátogatási idő alatt megengedték, hogy az ismerősök fölkeressék a beteget. Elsőbb egy szegény ember lépett be. Az asszony félénken húzta le homlokáról a szines kartonkendőt ós aggodalmasan szorongatta a mellette tipegő kicsi lánya kezét. A férfi nagy csizmái csak ugy kopogtak a padlón. Munkásnép lehetett. A sebesültnek a rokonai volt. Az aszszony a köténye alatt rejtegetett valamit. Tészta volt, amit a cukrásznál vásároltak és most titokban becsúsztatta a beteg ágyszekrényének fiókjába. Nem sokáig ültek, mert az asszonynak is, a férfinek is sok dolga volt. Most egy feketeruhás, karcsú leány sietett be. Tétován nézett szót a homályos teremben ós megborzongott a karból szagtól. Aztán odaesett félénk tekintete a sebesült ágyára ós ingadozva lépett hozzá. Ahogy odaért a beteghez, megragadta annak kiaszott, erőtlen kezét és leborult az ágy elé. r^ngela testvér megdöbbentve nézte a feketeruhás leányt. Mit akar ez itt ? Mért borul le a beteg ágya előtt ? Hát ki ő, hogy ime most sir, zokog, mig a betegnek

rreszkető, kiaszott kezét megcsókolja? Es ime a beteg is mért húzza össze fájdalmasan a homlokát ós mórt derül kiis mót az arca ? Hát ez a csodás, üdvözült ragyogás rmi az ott a beteg, lázas szemekben? Es miért csókolják a vértelen, sápadt ajkak olyan sóváran azt a helyet a kezén, amelyet a leány kicsattanó, piros ajkai illettek ? Angéla testvér szivét valami különös, vad érzés járta át. Mintha valaki meg akarta volna rabolni, el akarta volna ragadni tőle azt, amit sajátjának gondolt. Kedve támadt, hogy neki rohanjon a feketeruhás leánynak. De nem, nem ! Megriadt, hogy ilyen pogány gondolatra vetemedett ós borzadva vetett keresztett magára : — Apage satanas ! Angéla testvért e látogatás után napokon át nagy nyugtalanság gyötörte. Folytonosan az a kérdés merült fel a lelkében, hogy a feketeruhás leány eljön-e még ? El, persze hogy el ? Soror Angélát végtelen harag fogta el. Mit keres ez a leány itt ? Mi köze ehhez a fiatal emberhez ? A következő csütörtökön a leány nem jött el. Már három óra volt s a beteg egyre nyugtalanabbul tekintett az ajtó felé, Angéla testvér ott ült az ágya mellett és megdöbbenve látta, hogy a sebesült mint törik meg az izgalom alatt. Egy óra alatt két napot esett vissza a betegségében. Angéla testvér kétségbeesett, kezdte sejteni az okot. A beteg a feketeruhás leányt várja. A gondolatra forró, égető könny futotta be a szemét. Hirtelen, váratlanul öntudatra ébredt s a szivéből vadul áradt ki a gyötrelmes kinos szerelem Otí hát ismét az a lány, az a gyüiöletes fekete jelenség ! De a lány nem jött. Angéla testvér lelkét már diadalmas gondolat hevítette. Talán sohase is fog jönni, talán sötét árnykép, éjféli káprázat volt csupán. A beteg kínosan nyöszörgött fel. Láz verte ki a homlokát s a szemei sóváran, makacs merevséggel függtek az ajtón. Angéla testvér jól látta, hogy a nagy izgalom, a gyötrő felindulás veszedelmes lehel a betegre A sebesült már is olyan volt, mint aki holódni indul. Az arca eltorzult, a szemei elhomályosodtak. Soror Angéla megrendült. Aztán hirtelen [gondolattól megkapva odahajolt a beteghez és rekedten megkérdezte : -- Hol lakik ? Szóval sem mondta, hogy ki, de a beteg rögtön megértette. És Angéla testvér sietve futott ki a kórházból, hogy reszketve, fázva mondja a feketeruhás leánynak : — Várják ! Siessen ! 2000-2400, irnok 1400—1800, hivatalszolgák 600, 700, 800, 900, korona fizetéssel láttatnának el akként, hogy a megállapított csoportokon belül 3600 koronáig az előléptetés 4 évenként, azon felül 5 évenként történnék. A főszolgabíró fizetésén kivül még 600 korona működési pótlékban részesülne. Fontos még a javaslatnak az a rendelkezése, mely azon állások betöltőit, akik 3200 koronán felül nem emelkedhetnek az ugyanazon állásban eltöltött 12—16 ós 20 szolgálati év után, 200—200 korona korpótlókban részesíti. Kettős célja van tehát a javaslatnak, hogy t. i. a vármegyei alkalmazottak az állami alkalmazottaknál szükségként elismert ós a kópesitésnek, valamint a munkakörnek megfelelő javadalmazásban részesüljenek ós hogy ugyanazon állásban és a szolgálati évek arányában bizonyos fokig a fizetés emelkedése biztosittassók részükre. A vármegyei tiszti nyugdijszabályrendelet módosítása ügyében a belügyminiszter a vármegye feliratával szemben ragaszkodik azon kívánságához, hogy a járási tiszti hajdúk is felvétessenek a nyugdíjintézet kötelékébe, valamint, hogy a nyugdijak megállapítása ós folyósítása, úgyszintén a jelzálogos kölcsönök megszavazása kizárólag a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe utaltatik. Ezért a szabályrendelet megfelelően átdolgozandó. Az ügyet a vármegyei tiszti nyugdíj választmány készíti elő. A honvédtisztképző intézeteknél a vármegye által létesített alapítványi helyek közül a jövő tanév kezdetén egy nagyváradi honvédhadapródiskolai hely jön üresedésbe, amelynek elnyeréseór a kitűzött határidőn belül négy ifjú adta be pályázati kérvényét, névszerint: ;D u t k a y Lajos ós S a 1 Sándor gyulai, Varga Ferenc ós Oláh G-ábor békési illetőségű tanulók. Dr. E c s e r y Lajos szentesi ügyvéd, mint már közöltük, előmunkálati engedélyt nyert egy Tisza-Ughtól Kunszentmárton és Öcsödön át Mezőtúrig vezetendő helyiérdekű vasútra. Erre a célra Öcsöd községe 120000 korona segélyt megszavazott, az engedélyes pedig a megyétől még 80000 koronát kór. Öcsöd község a tiszaföldvári községi közlekedési útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét kéri leginkább azon célból, hogy az ezen utbafekvő államilag létesített vashíd fenntartási költségeit is a vármegye vegye át. Blazekovics Hugó békósszentandrási I. jegyzőt a nyugdíj-választmány saját kérelmére 588 korona évi nyugdíjjal nyugdíjazta. Az illető a nyugdíj mérve ellen fellebbez, állítván, hogy földben nyújtott fizetésének egyenértéke nem számíttatott be a nyugdíj alapjául. Mezőberény község gazdasági ismétlő iskola, bérház ós ménistálló ópitósóre 67000 korona kölcsön felvételét határozta el, Szarvas község pedig egy modern gőzfürdő lótesitósót kimondó határozatának jóváhagyását kéri. Doboz ünnepe. Balog István temetése. Az elhunyt édes szavú költő emlékéhez méltóan ünnepelte meg Békósvármegye közönsége a kegyelet ünnepét. Utolsó óhaját teljesitettók a dicsöültnek, midőn tetemét szülőfaluja földjében helyezték immár örök pihenőre. Csütörtökön délután minden út, mely Dobozra vezet, szinte feketéllett a kocsik hosszú sorától, melyeken a boldogalt ismerői, tisztelői ós barátai vitték koszorúikat s szivük hálás szeretetét. Békéscsaba, Gyula, Békés, Gyoma s a többi falvak legelőkelőbb polgárai ós honoraciorjai siettek megadnia végső tisztességet Balog Istvánnak, az embernek, a költőnek. Ott voltak Békéscsabáról a főgimnázium felügyelő-bizottsága képviseletében Korosy László ós Németh Lajos, a tanári kar tagjai közül Bukovszky János igazgató, Kabós Bálint, Babich Pál, Eisert József, Magyar József, Majoros József, Gally János tanárok, Csaba község tisztviselői s mintegy ötven diák a gimnáziumi énekkarból ; Áchim János ipartestületi jegyző a testület néhány tagjával, Gyuláról Kóhn Dávid a „Békés" szerkesztője, a törvényszéktől Ranik, Vekey, ítácz János törvényszéki aljegyző, Szabó József ós mások, Gyomáról a Debreczeny család tagjai. Kratochwill közjegyző, Varga tanitó és családja Békésről. A dobozi társaskörök : a függetlenségi és 48-as kör, a földmives egylet, iparos egyesület és polgári olvasókör gyászlobogók alatt testületileg vonult ki a temetőbe. Majd másfélezer ember állta körül a sírt. Délután y

a3-kor indult elD omoszlay József uradalmi tiszttartó lakásáról a hosszú kocsisor, mely az ünnepély rendezőinek kiválóbbjait vitte a temetőbe. Elől a költő mély gyászba öltözött özvegyét s a hölgyeket vitték az uradalmi fogatok. A vasrácscsal kerített sírdomb körül óriási tömeg hullámzott s némán vette