Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-16 / 31. szám

TORVENYKEZES. Piaci csata. Üzleti versengésből Takács Lajosné és Farkas Vilmos a mult évi auguszt. 5-én csinos botrányt rögtönöztek a békési heti piacon, mely tettlegeségekkel végző dött. Kozma Gráborné két szép libát árult, s Farkas Vilmos hosszabb ideig alkudozott rájuk ; — véletlenül Takácsné is arra vetődött, s mikor a libákat meglátta, odaszólt az eladónak: — Ne adja ennek a tetves, piszkos zsidónak, ón többet adok érte. Farkast a konkurrencia és a sértő megjegyzések felbőszitették, ós magából kikelve kiáltott Takácsnéra : — Mit beszél maga piszkos pofájú, szemtelen teremtés! lóduljon innen, mert rosszul jár. A harcias amazon feleleképpen ugy nyakon teremtette Farkast, hogy az ütés következtében a kalap is lerepült fejéről. Ezt már ö sem hagyta annyiban, neki ugrott az asszonynak, vállon ragadta s a száját akarta befogni, hogy a szitkokat belefojtsa. Ügyetlenségből azonban az ujját találta a Takácsné szájába tolni, ki nem volt rest, s jót harapott rajta. A fájdalom még dühösebbé tette Farkast, s ingerülten kiáltott: — Hát te harapdálsz, no majd adok én neked. Belekapaszkodott a hajába, a kendőt fejéről letépte, s előre-hátra taszigálták egymást. Egy targonca volt közelükben, melyben Takácsné megbotlott s hanyat esett. Farkas ekkor ugy hasba rúgta, hogy 20 napig tartott, mig meggyógyult. A legyőzött asszony súlyos testisértés vétsége miatt emelt vádat, viszont Farkas könnyű testisértés miatt panaszolta be. A biróság előtt mindketten beismerték a verekedést, s azt állították, hogy erre a kölcsönös sértegetések ós becsmérlő kifejezések kéuyszeritették őket. Farkas azonban tagadta, hogy ellenfelét hasba rúgta volna. A kihallgatott tanuk Takácsné állítását nem igazolták, ennélfogva a törvényszék Kollár János és dr. K o h n Mór védő ügyvédek előadásának meghallgatása után első vádlottat könnyű testisértés vétsége miatt 10 k. fő és 5 k. mellék pénzbüntetésre ; másik vádlottat pedig becsületsértés miatt 7 koronára itélte. S

CHWARTZ Sándor és neje született Kohn Klára, ugy a maga, mint gyermekei: Sámuel ós neje Reiner Berta, Vilmos és neje Gliick Bella, Róza ós férje Fröhlich Adolf, Bsrta és férje Lukács Sándor, továbbá Adolf, Jenő és Bela, valamint az összes rokonság nevében is bánattól roskadozó szívvel jelentik, hogy fiuk ifj. Schwartz Cipói tevékeny életének 36-ik évében, f. évi április 14-én váratlanul elhunyt. A felejthetlen fiu és testvér földi maradványai Körösladányban helyeztetnek örök nyugalomra. Körösladány, 1903. április 15. Minden külön tudósitáB helyett. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, akik megboldogult kedves nőmnek, Mészáros Gyuládénak temetése alkalmával meleg részvétüknek rám és családunkra nézve felejthetetlen módon kifejezést adtak, legőszintébb kö szönetünket. Békéscsaba, április 11. A gyászoló család. KÖZGAZDASAG. A szölö állandó veszedelme. Tízenötóves tapasztalat amellett bizonyít, hogy a szőlő peronosporája nálunk teljesen meghonosodott és állandó romlással fenyegeti szőlőinket, ha nem védekezünk ellene. Ezzel a ténynyel ma már a legkisebb izőlőtermelő is tisztában van, de a védekezés mikéntjére nézve még évről-évre uj ismereteket szerzünk. Ki képzelte volna azt, hogy nálunk a peronospora még annyi kárt fog tehetni, mint a minőben tavaly volt részt termelőinknek ? Egész vidékek termése rodhadt el, vagy nem érett meg, ducára, hogy a gazdák túlnyomó ré9ze háromszor is permetezett. Sőt még olyanok is szenvedtek kárt, a kik négyszer, 9Ót ötször is permeteztek. Mi lehet ennek az oka ? Ez a sajnálatos körülmény több hibára vezethető vissza. Az első az, hogy termelőink az első permetezéssel rendesen megkésnek. Azt hiszik, hogy az első permetezéssel nem szabad sietni minthogy olyankor a szőlő erős növésben van s igy két hét után a szőlő hajtási 2 -3-szor akkorák leszDek, s ezért helyesebb az első védekezést akkorra halogatni. Pedig a dolog fordítva van ; az a zsenge hajtás vagy rügy inficiálásra nagyon hajlandó, de ebben az időben (május legelején) a tenyészeti viszonyok egyébbként a peronosporának nem kedvezőek s igy elegendő, ha egykevés, bármily gyenge oldat érje azt az erős növekedésben levő hajtást vagy rügyet, hogy ezt a veszedelmet elhárítsa. A második permetezés történjék azután junius elején (virágzás előtt), Igy szőlőnk sokkal ellenállóbb lesz, egyenletesebben fog virágzani és a harmadik permetazéssel a legtöbb esetben elvárhatunk juliu? végéig. Ha még hozzávesszük, hogy a korai permetezéssel nagy anyagmegegtakaritás is jár, ugy felsoroltuk azt az indokot is, mely szőlősgazdáink előtt legtöbb sulylyal szokott bírni. A ásodík hiba az, hogy termelőink nagy része, roszkor permetez. Éveken keresztül azt hangoztatták szakembereink, hogy akkor kell permetezni, ha állandó meleg, napos, szélmentes időjárás van. Minthogy pedig ilyen időjárás néha hetekig késik, ennélfogva a permetezés oly fontos munkája hétről-hétre elhalasztódik és mire végrehajtásra kerül a sor, már késő van. Az ujabb tapasztalatok szerint a dolog ugy áll, hogy épea hideg, (de nem szeles), esőre hajló, borongós időben kell permetezni, mert ebben az időben az inficlállás veszedelme a legnagyobb. Ugyanis hideg időben a szőlő hajtásainak felső részéből a keményítő lefelé költözik és a növekedésben szünet áll be, már pedig a peronosporagombák a keményítőtől megfosztott szövetben sokkal könnyebben tudnak terjeszkedni s innen van azután, hogy ha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora ugy kezd burjánozni, mintha behintették volna vele a szőlőt. Aki tehát ezt a hideg időt bevárja és csak azután permetez, az néha azt fogja tapasztalni, hogy a permetezésnek dacára a peronospora, melynek előzetesen (szabad szemmel nézve) nyoma Bem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. Csakhogy ilyen hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos kockázattal jár. Ha az eső közvetlenül a permetezés után köszönt be és tartós, akkor bizony a permetezés nagy részb«n kárba vesz és ismételni kell, főleg, ha az gyenge és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. Aschenbrand-féle bordói por főföTényót minden más permetezü anyag felett, hogy igen jó tapad éa oly esők, melyek a házilag készült rézgálic és mészkeveréket lemossák, a bordói por perméjével nem birnak, hanem ez hivatását teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykísérleti állomása már öt év óta kísérletez a brrdói porral és évről-évre arról ud számot, hogy ez az anyag felette áll mind' n egyéb permetezési anyagnak. A földmivelésiigyi miniszter kiadásában megjelenő „Kís^rletügyi közlemények" egyik legutólsó számában Barna Balázs akad. tanár a bordó porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kísérletek alapján igy nyilatkozik : „ . . • tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenálló képességére (tupadás tekintetében) nyugodtan és teljesen részrehajtatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztosítja használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az ujabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet" Ha hozzávesszük az oldat könnyű elkészithetési módját, mely alig veiz néhány percet igénybe, kitiinő tapadását, olcsóságát, ós végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készíteni, mely a szőlőt megperzselné, ugy a közérdek, szőlősgaidáink legvitálisabb érdeke szempontjából is csak azt kívánhatjuk, hogy bárcsak minél szélesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. kerület, Alkotraány-utca) 31. gyártatja és az hozza megbizottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A gyártás azonban korlátolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idejében megrendelni, mig a szállítás tetszés szerinti részletekben történhet. Gabona árak. Békéscsaba, ápr. 15. Budapesti gabonapiacunkon az ünnepek után csendesen indult az üzlet és máig ebben a mederben zárult. Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat mellett a következő árakban vettek : 1-ső rendű piros e x p o r t-búza 7-40—7'50 I-ső „ sárgás búza . . . 7 20—-7-30 Középininöségü búza. . . . 7'00—7"10 Tengeri 5.90-600 Cinquantin 5"90—6*00 fudapest, április 15. (Saj. tud. távirata.) Készbúza tartott, tavaszbuza 7'55—56, őszi buza 745—46, tengeri 6 03—04. Nagy földeladás. Az Apponyi—Hirsch-féle még lehet venni egypa r s^á^ Ixolclnt bármily kis adag-okban. Holdja 27Q forint. A csabai határban levő Plagymegyeren 385 hold szintén eladó 320 forint. Xagyon Hédi/sző fizetési fettétel^ Venni lehet J)r. 5ailcr Vilmos bcl(escsal)ai 'i^líMl és Kondorosból Kondoros Község elöljáróságánál is. Pályázati hirdetmény. A Vésztő községnél lemondás következtében megüresedett községi orvosi állásra pályázatot hirdetek. Felhívom azokat, kik erre az állásra pályázni kívánnak, hogy orvostudori oklevéllel, születési anyaköny\ i kivonattal s eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket a f. hó 25-ig bezárólag adják be hozzám, mert a később érkező kérvényeket figyelembe nem veszem. Az állás javadalma: évi 1200 korona fizetés, 400 korona lakpónz. Látogatási dijak: az orvos lakásán 40 fi.ll., a beteg lakásán, belterületen 60 fill., külterületen a fuvaron kivül 1 kor. Éjjel e dijak kétszerese E látogatási dijak megilletik a községi orvost akár ir vényt, akár nem. A községi orvos a halottkémlóstJs> szegények gyógykezelését ingyen köteles teljesíteni. A megválasztandó orvos állását a választás jogerőre emelkedése után azonnal köteles elfoglalni. A választás idejét később tűzöm ki. Szeghalom, 1903. április 7. Csánki Jenő, főszolgabíró. Tisztességes, gyermektelen házaspár ingyen lakást kaphat Csabán. Hol? Megmondja a kiadóhivatal. Éli WM y-Y

1* A ROHiTSCHI „TEMPELQUELLE" szénsav^egészséget elősegítő anyagban leggazdagabb ásványvíz. Versenytárgyalási hirdetmény A mezőberény— vésztői törvónyható sági közutakon Mezőberény község hatarában a Kettős-Körösön átvezető fahíd mellett ós helyette építendő háromnyilású vashíd alépítményi munkáinál teljesítendő föld-, kőműves-, ács- és kowácsmunkáknak, továbbá a hidpálya-berendezési és a korlátok felállításánál végzendő ácsmunkáknak biztosítására a f. évi május 3-án, délelőtt 10 órakor a vármegye székházának kistermében tartandó nyilvános versenytárgyalást hirdetek. A fent elősorolt munkáknak költségvetési összege 82621 korona 79 fillért tesz ki. Bánatpénz 4200 korona. A versenyezni óhajtókat felhívom, hogy a fentebbi munkálatok kivitelének elvállalására vonatkozó zárt Írásbeli ajánlataikat a f. éri május 3-ának délelőtt 10 Órájáig hozzám annyivalis inkább adják be, mert a későbben érkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ezen munkákra vonatkkzó összes műszaki és vállalati iratok a gyulai m.kir. államépitészeti hivatalnál vannak közszemlére kitéve és ott a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők, ugyanott az előméret költségvetés ós a részletes feltótelek pótlékának másolata tíz (10) korona árért megkapható. Gyula, 1903. április 9. Dr. Tábry Sándor, alispán. Gr^oeirs tisztitó-kivonat jobban tisztit, mint bármely más fényesítő szer. ;« M M I lt>: ils Jk < V > mm o < mwp WMft <?+. co <?«N 2J- ^t- O © es. 2 » K IS f ICS II £ £ acc © © 1 i i-l « i ** © aJf © Eams

m

gagtr;