Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-30 / 87. szám

süket, hálájukat ós kegyeletüket, hogy a főiskola alapitványainak gyarapítására be­küldték az intézet igazgatójához adomá­nyaikat, maradandó emléket állitva ezzel maguknak ugy az iskola történetében, mint a jövendő tanulónemzedók hálás szivében. Özv. K v a o s a 1 a Jánosné, kinek jótó konys.ígát hirdeti immár az országnak, úgyszólván minden humánus intézménye, 1000 koronás ösztöndij-alapitványt tett a szarvasi lelkészek, tanárok ós tanitók szor­galmas tanuló-fiai részére. A b r a y Lajos, az arad ikereskedelmi akadémia igazgatója, az intézet volt növendéke 100 koronát, Eutt k a y Sándor, silgótarjáni ág. h. ev. lelkész, szintén az iskola egykori tanítvá­nya 200 koronát küldött az iskola céljaira alapitványkóp. Kiskörösről pedig a tanárok nyugdíjintézetének 237 koronát küldtek az intézet volt tanítványai: Szalay Lijos, Oravecz János, Szalay Jlmre, Benedicty Andor, Gohér Mihály, idősb. Blázy Lajos, ifj. Blázy Lajos, Tepliczky Gyula, Sárkány Kálmán, Safáry Gyula, Zoltán (Zostyák) János és Balogh Gyurián Pál. — Békés és a fövonai. A vasút ügyé­nek elintézése hozta egybe újból Békés község képviselőtestületét rendkívüli köz­gyűlésre. A gyűlés megnyitása után J a n­t y i k József előadta, hogy egy bizott­ság fölkereste megyénk ügybuzgó ós lelkes fejét: a főispánt, hogy tudja meg, ha vájjon a vasutügy kivihetö-e, vagy nem. A főispán a szakközegek véleményének meghallgatása után azt a választ adta, hogy az ügy aligha kivihető. Majd Konsiczky János állott fel s üdvö­zölte az eszmét s fejtegette a fővonal szük­ségességét; ajánlta, miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy Békés községe e dolog megvalósításának keresztülvitelét a leg­messzebbmenő anyagi áldozatok felajánlása és megadása mellett kívánja. A közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadta. Ez­után Andor Gergely indítványozta, hogy a község költségére neveztes­sék ki egy bizottság, melynek feladata lesz a főispánhoz, minisztériumhoz fölmenni — támogatásukat kikérendő. E bizottság a képviselőtestület tagjaiból ós a mozgalom vezetőiből álljon. Ez indítványt is egy­hangúlag elfogadták s bizottsági tagokul Jantyik József, Konsiczky János, Kra­tochwill Gyula, Kecskeméti Ferenc, Varga András, Andor Gergely, Durkó Gergely, Domokos Péter, Morvay Mihály, Proli Lajos, Farkas Ferenc, Bányai István vá- \ lasztattak meg. Bizony kár az időt paza­rolni a jó békésieknek olyan ügyre, ami­nek sikerét nem remélhetik. — A reformáció emléknapja. Pénteken, okt. 31-én, délelőtt 9 órakor iskolai ünnep lesz a csabai ág. hitv. ev. Rudolf-főgimná­zium tornacsarnokában, a reformáció em­léknapja alkalmából. Az ünnepély műsora a következő: Isten, rendithetlen várunk, énekli a fögimn. énekkar. Csengey G.: A reformáció ünnepén, szavalja Zsilinszky Endre VII. oszt. tan. Ünnepi beszéd, tartja D a x e r György dr. vallástanár. Csengey G. : Haidan ós most, szavalja S i p o s A. VI. oszt. tan. Mind az, ki reményét . . . énekli a főgimn. énekkar. Erre az iskolai ünnepre a főgimnázium pártfogóit, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meg­hivja az igazgatósag. — A békési ev. ref. főgimnázium tanárikara pénteken délelőtt 9 órakor a ref. templomban a reformáció évfordulója alkalmából emlékünnepélyt ren­dez. Az ünnepély műsora: Te benned biz­tunk . . . közének. Erős várunk . . énekli az ifj. dalkar. Emlékbeszéd, mondja P ap p Gyula. Gályarabok éneke, énekli az ifj. dalkar. Alkalmi költemény, szavalja Szé­kely Akos VIII. oszt. tan. Emlékezés Sellyei István pápai papra ós superin­tendensre, tartja Szathmáry Jenő. Bezáró beszéd, tartja Kecskeméti Ferenc. — A segélypénztár érdekében A gaz­dasági munkás- ós cselégsególypónztár ügyé­ben Gyulán tartott, az egész megye terü­letére kiható értekezlet megállapításai sze­rint járásonként ezen ügynek előbbrevitele végett járási értekezleteket tartottak ós tartanak. A békéscsabai járás e tekintetben tartandó értekezlete november 9-én, dél­után 3 órakor Békéscsaba községházának tanácstermében lesz. — Eljegyzés. Vármegyénk érdemes főjegyzője: dr. Daimel Sándor szomba­ton este tartotta meg eljegyzését Budipas­ten Lázár Irén kis isszonnyal, Lázár Elemér M. A. V. vasúti felügyelő ós neje néhai Szántó Kornélia leányával. — Házasság. Medveczky József volt szarvasi gyógyszerész egybekelt N e­mesányi Máriával Budapesten. —Gyu­ris Mátyás szarvasi ág. ev. tanitó nőül vette B r ó z i k Zsuzsikát, özv. B r ó z i k Gusztávnó leányát Szarvason. — A községek adományai. Az Alföldön felépítendő tüdőbetegek szanatóriuma javára Csanádmegye községei 930 koronát ado­mányoztak s ezt az összeget a vármegye főpénztára a napokban küldötte el a sza­natórium egyesület elnökéhez, Lukács György dr. békésmegyei főispánhoz. — Hivaxalvizsgálatok. A vármegye al­ispánja megvizsgálta Békésen ós Mezőbe­rónyben a községi üg.ykelóst s azt rendben I taláita. — A gyulai kir. pónzügyigazgató megvizsgálta a szeghalmi, csabai ós oros­házi adóhivatalt s mindent rendben talált. — A gyulai jegyzöség. Hoffmann Alajos elhunytával megürezedett első jegyzői állás elnyerése iránt megindultak Gyulán e korteikedósek. A jelöltek közül már többen megfordultak a megyei szók­városban, hogy a városatyák rokonszenvét és szavazatát a maguk számára biztosítsák. Felmerült az a hir is, hogy a gyulai ügy­védi kar egyik rokonszenves tagja : dr: F o 11 m a n n János egyhangú megválasz tás esetén hajlandó lenne a jegyzői állást elfogadni, azonban ez puszta kombinációnak bizonyult, mivel Follmann önállóságáról nem szándékozik lemondani Eddig komoly jelöltként két egyén neve van forgalomban ós pedig Hoffmann Ferenc városi Il-ik jegyző és S z i k e s György gyula­várii jegyző-é, kiknefc mint gyulai szár­mazásúaknak kiterjedt rokonságuk van s ezen a réven kemény küzdelmet fognak egymás­sal megvívni. Abban az esetben, ha a má­sodjegyzői állás megürül, Topercer Gyula biharmegyei jegyző ós Nádházi Gyula fognak egymással szembekerülni, kik közül az első mint gyakorlatilag is képzett ember, tagadhatatlanul nagy elő­nyére fog válni a városi adminisztrációnak. — Elgázolta a vonat. Rémes szerencsét­lenség törtónt az orosházi vasútállomáson' Egyik vonat elgázolta egy vasúti tisztviselő feleségét, ki irtóztató sérüléseibe rögtön belehalt. Szarvas felől délután érkezik Oros­házára a 8214. számú személyvonat. Baj or Nándor nyug. pályafelügyelő neje éppen ez időben haladt keresztül a sineken, melyen a személyvonat robogott. Az asszony süket volt, nem hallotta meg a figyelmeztető kiáltásokat s igy megtörtónt a szerencsét­lenség. A vonatot már nem lehetett meg­állítani s a mozdony elütötte B a j e r Nán­dornót, ki a kerekek alá került s irtózatosan megcsonkítva maradt a síneken. Néhány percig még élt; az orvosi segítség hiába való volt, nem lehetett életben tartani. A vizsgálatot megindították s ez fogja ki­deríteni, hogy az elgázolt asszonyon kivül terhel-e még valakit felelősség! — Tűzoltó testület Szeghalmon. A szeg­halmi tüzoltó-testület szervező-bizottsága vasárnap délután tartott ülésén megalakult. E bizottság feladatát képezi az egylet tag­jait összetoborozni, azonkívül az alapsza­bályokat a szeghalmi viszonyokhoz képest kidolgozni Amiut ötven tag jelentkezik, a szervező-bizottság mindjárt összehívja az alakuló közgyűlést. — Nagy hagyomány az orosházi ev. egy­háznak. Néhai Tóth György orosházi lakos végrendeletét a napokban bontották fe!. Amikor kitűnt, hogy Tóth György ós neje az evang. egyháznak hagyták haláluk után szarvasi utcai házukat, egy ós fól paskumot és két kenderföldet. A hagyo­mány pénzértéke kitesz mintegy hatezer koronát s természetesen mindkét hagyo­mányozó halála után száll az az egyház­községre — Csalárd bukással vádolt kereskedő. A szegedi büntető törvényszék ítélő tanácsa egy nagyobb bünügy tárgyalásába kezdett szombaton. A vádlott Kemény Lajos vásárhelyi kerékpár kereskedő volt, akit csalárd bukás bűntettével vádolt a kir. ügyészség. K e m ó n y Lajosnak Vásárhe­lyen volt a főüzlete, de azonkívül fiókokat tartott Szegeden, Aradon, 0 rosházán, Csabán, Gyulán és még vagy öt ki­sebb városban. Két év előtt nyitották meg ellene a csődöt, mert fizetésképtelenséget jelentett. A csőd-vizsgálatnál büntetendő cselekmények nyomai mutatkoztak, mire a törvényszék vád alá helyezte Kemény Lajost, kit azzal vádoltak, hogy több árut elrejtett, többeket érzékenyen megkárosított ós a könyveit hamisan vezette. Amikor megnyitották a csődöt, a hitelezők követe­lése 233,209 korona volt. Ezzel szemben a beszerzési árt tekintve 220.583 korona ér­tékű árút találtak ós igy csak J 2,626 hiány mutatkozott. A tatált áruk becsértéke sze­rint azonban 63.207 korona volt a hiány. A törvényszók a bizonyító eljárást a nagy anyaghalmaz miatt szombaton nem tudta befejezni és ezért a bünügy tárgyalását néhány napra elnapolta. — Kitüntetett kiallitók. Az aradi ipar­tanonc kiállításon Orosháza ifjú iparos nemzedókóbői összesen 35 kiállító vett részt ós pedig 14 tanonc ós 2 L segédmunkás. S ezen kiállítók fényes tanújelét adták az orosházi ipar fejlett voltának. Mert dacára, hogy a kiállítók száma aránylag kevés volt, mégis 15 orosházi kiállító a 965 korona pónzdijakból 151 koronát hozott el kitűnő ós jeles munkákért, 18 kiállító elismerő ok­levelet kapott jó munkáért, 2 kiállító pedig emlókokmányt nyert. — Nánássy Géza hangversenye. A békés­megyei J születésű művész szombaton este rendezte hangversenyét Csabán, a színház­ban. A közönségnek igen tetszettek a hang­verseny pontjai ós Nánássy Géza tömör, érces baritonja, amely kellemes ós tiszta. Egész műsorát zenekíséret nélkül énekelte le, amely kissó egyhangú, de ér­dekes. Nemcsak szépen énekel, hanem magas fokán áll az előadói művészetnek is, amit szavalataival bizonyított be. Elő­zőleg Gyulán rendezett fényes sikerű hang­versenyt, vasárnap Szarvason ; most szom­baton Mezőberányben hangversenyez. — Tanitóválasztás. Az orosházi ág. ev. egyház képviselőtestülete legutóbbi ülésén a Rédei-féle tanítói állomás betöltésének kérdésével T o b a k István indítványára egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy erre az állásra nem is kellene pályázatot hir­detni, hanem M e n d ö 1 Ernő tanítót hív­ják meg, ki már 2 1/, évig, mint helyettes tanitó Közmegelégedéssel szolgálja az egy­házat. Azonban az elnökség javaslatára, hogy senkinek kifogása ne lehessen, a pá­lyázatot kiírják s a választást a legrövidebb idő alatt megejtik. — Főtiszti irodaáthelyezés. A 1 m á s y Dénes gróf uradalmának központi irodája, mely 1873. óta Gyulaváriban volt műkö­désben, véglegesen átköltözött Gyulára, az Erdólyi-uton épült uj épületbe. Ez áthe­lyezés következtében az uradalom jószág­felügyelője, Szekér Gyula is Gyulára költözött, aki 1873. óta vezeti Gyulavári­ban az uradalom ügyeit. Az újonnan épült ós berendezett főtiszti irodaépület egyik ékessége az Erdélyi útnak. — Egyházi költségvetés. Az orosházi ág. ev. egyházközség képviselőtestülete mult héten tartotta meg rendes őszi közgyűlé­sét, amelyen az 1903-ra szóló költségve­tést tárgyalta. A költségvetés 57,108 kor. 97 fii kiadást ós 43,354 kor. 44 fii. bevé­telt tüntet fel s igy a hiány 13,754 k. 53 f., amit állami adó után kivetett 10%-os kive­téssel fog kelleni fedezni. A képviselőtestü­let egészében és részleteiben elfogadta a letárgyalt költségvetést s elrendelte, hogy úgy a költségvetés, mint a kivetés a gond­noki hivatalban 30 napig közszemlére té­tessék ki, hogy ezen idő alatt bárki jogos felszólamlását beadhassa.! — Lobogó felavatás. Az orosházi ipar­testület elöljárósága a testület részére egy gyönyürü selyem lobogót rendelt. A lobogó felavatását december hó elsején tartja meg az ipartestület fényes ünnepélylyel, mely társasvacsora és táncvigalommal lesz egy­bekötve. — A gyulai cigányok— Dankó Pistáért. Az ország szerte ismert népdal költő : Dankó Pista súlyos beteg, s orvosai az olasz Riviérára küldik, hogy tüdő bajára enyhülést találjon. Szegény Dankónak azon­ban nincsen pénze, mellyel a felmerülő kiadásokat fedezhetné, azért barátai : a legnevesebb fővárosi írók, ós a legkitűnőbb cigány prímások mozgalmat indítottak, hogy a beteg költő részére szükséges össze­get társadalmi uton szedjék össze. A gyu­lai első zenekar szintén csatlakozott a mozgalomhoz s a jövő hó 5-ón, a Komló szállodában nagyobbszabásu hangversenyt rendez. A befolyó tiszta jövedelmet Dankó­nak fogják elküldeni, ki bizonyára köszö­nettel veszi pályatársai buzgólkodását, mely­lyel lehetővé teszik neki az enyhe éghajlat felkeresését. — Uj gimnázium. Békésen már meg­kezdték az uj gimnázium építését. A Krusnitz ós Pollák vásárhelyi cég, mely az építést elnyerte, az alapópitkezést már megkezdette. — Tűz. Nagy György békési föld­mives háza kigyulladt s teljesen leégett. A kár biztosításból megtérül. A tüz ke­letkezési okát kideríteni nem lehetett. — Törült ügyvédek. Az aradi ügyvédi kamara választmánya legutóbb tartott ülé­sében B e r t i n Pál szeghalmi ügyvédet önkéntes lemondása, dr. Frankó László gyulai ügyvédet pedig elhalálozása követ­keztében az ügyvédek lajstromából törölte. — Szocialisták gyűlése. Az orosházi újjászervezett szociáldemokrata párt mult vasárnap gyűlést tartott a piactéren. A gyűlésen a budapesti pártvezetősóg egy tagja, P o ó r Árpád fejtegette a párt programmját. A beszédet számosan hall­gatták végig. — Orosházi munkás Franciaországban. Egy poitiersi francia seprügyáros a közel­múltban Orosházán iárt ós Kalocsai Ferenc gépésztől, — a ki seprükötő gépet talált fel, — gépet vásárolt. Munkásai azonban nem értik a magyar gép kezelési módját ós nem tudnak vele dolgozni. A gyáros olyan embert keresett Orosházán, a ki a gépet kezelni tudja ; kapott is, mert Kardos János ós neje hajlandónak nyi­latkoztak a messze idegenben elmenni havi 250 frank tizetésórt. Már el is utaztak Franciaországba. — Biztosítás- Gyula városának kép­viselőtestülete az árvák ós gondnokoltak, valamint a város ingatlanainak biztosítására vonatkozólag beadott ajánlatok közül a „Foncióre" biztosító-intézet ajánlatát, mint I iegolcsóbbat fogadta el. — Választás. A vésztői ev. ref. egy­ház Szabó Kálmán hadházi tanítót vá­lasztotta meg kántornak. Tanitók gyűlése. - Saját tudósitónktól. — A szarvasi helyi tanitó-egyesület folyó évi október hó 20-án, a községi ipariskola tantermében, a tagok élénk érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés Molnár János elnöknek megnyitójával vette kezdetét, aki a tanító­egyesületekről, mint az önképzés ós a kar­társi szeretet fejlesztésére irányuló hasznos tényezőkről szólt. Szomorú jelenségként konstatálta azt az országszerte nyilvánuló sajnálatos körülményt, melyszerint sokan tudatával annak, hogy az, aki másokat sikerrel óhajt tanítani, kell, hogy maga is folyton tanuljon és képezze magát ós kü­lönösen a tanítói pályánál kell, hogy az egy célra törekvők őszinte szeretettel vi­seltessenek egymás iránt: mégis önönma­guknak, kartársaiknak és az általuk szolgált ügynek kárára ós rovására az önképzésben maradiak s a kartársi szeretet helyett a közjót mindig önzetlenül s fáradságot nem ismerő buzgalommal szolgálók jó hírnevét irigyelve, azok becsületén rágódnak, a gyű­lölködés magvát hintve, a széthúzás ós egyenetlenség az éltető elemök. Szívből jövő óhaja, hogy ha az ilyen egészségtelen tüne­tek, az ármány ós gyűlölködés a szarvasi helyi tanitó-egyesületnól valaha jelentkez­nének, a tagoknak eddig örvendetesen ta­pasztalt összetartásán mindenkor megtörje­nek, s a gyűlölködés ós egyenetlenség soha be ne fészkelje magát. Az óljenzéssel fogadott megnyitó után az elnök bejelentette az egyesület egyik volt tagjának : Liehtenwerther Antal róm. kat. kántortanítónak szeptember 24-én bekövetkezett halálát s bemutatta Szir­mai L. Árpád plébánosnak a róm kat. hitközség nevében átküldött köszönő átira­tát a nevezett kartársnak temetésén az egyesület részéről nyilvánított részvétért. Rokonszenvvel fogadtatott a Csongrád­megyei tanitó-egyesületnek átiratában közölt a népiskolai szakfelügyeletre ós a tanitói áthelyezésekre vonatkozó két indítvány. A közgyűlés megbízta az igazgató-választ­mányt, hogy ez irányban az Orsz. Bizott­sághoz hasonló felterjesztést tegyen. Elnöki előterjesztés alapján a tanítóság érdekeit mindig melegen felkaroló Nemzeti Iskola tanügyi heti folyóirat Magyar Világ címmel napilappá változása alkalmával az egyesület részére megrendeltetett, e mellett 15 tag kötelező aláírást tett az előfizetésre. Nagy lelkesedéssel fogadták s egyhan­gúlag határozattá emelték az egyesület te­vékeny jegyzőjének: Pataki Jánosnak következő indítványát: „Miután a szarvasi helyi tanitó-egyesület 1903. év márc. 30-án lesz 10 éves, a jelzett napon tartson az egyesület díszközgyűlést. írassék meg az egyesület tiz óvi működése s külön füzetben adassék ki az egyesület költségén. A jelzett nap előestéjén hangverseny tartassék az egyesületnek a Tanitók Házánál tett szoba­alapítványa gyarapítására. Az egyesület tiz óvi működésének megírásával az indítvá­nyozó bizatik meg. P i 1 i s z k y János egyesületi tag in­dítványára a közgyűlés egy bizottságot küldött ki előírásos irkák sorozatának meg­állapítására. AZ irkákat az egyesület fogja kiadni s az elárusitásokból jelentkező ha­szon szintén a Tanitók Házánál tett szoba­alapítvány gyarapítására fordítja. Az elnök indítványára megbízták az igazgató-választmányt, hogy karácsonyi és és újévi köszöntők kinyomatásáról gondos­kodjék s az azok után befolyó tiszta jöve­delemmel a Tanitók Házánál tett alapít­ványt gyarapitsá. Tekintette/ azon körülményre, hogy a tízéves ünnepe'/y aikalmával az áldozatkész­séget tanúsító közönség jóakarata igénybe lesz véve, a közel ben tartatni határozott Katalinbál elhagyását határozta a közgyűlés. Egyéb kisebb jelentőségű ügyek elin­tézése után a közgyűlés értekezletté alakult, amelyen Rohoska G óza egyesületi tag felolvasta a „Tanév végén" cimü versét. Dolgozatát P r i v 1 e r Pál szintén egyesü­leti tag alapos hozzáértéssel bírálta meg, aki helyeselte a tárgy megválasztását, de a kidolgozást hiányosnak találta. Az idő előhaladására való tekintettel, inditv ány folytán Szlovák Pál gyakorlati előadása és Pataki Jánosnak a szarvasi népisko­lákra vonatkozó tanulmánya, a még addig jelentkező dolgozatokkal együtt, a jövő hó­napban tartandó értekezletre hagyattak. TÖRVÉNYKEZÉS. Önkénytelen fürdő. A folyó óvi junius havában történt, hogy a gyulai földmives ifjúság egyik nagyreményű tagja : Oláh G á c s i György erősen leitta magát, s miután cimborái a báli helyiségben garázdasága miatt nem tűrték meg, mint bujdosó üstökös, — bi­zonytalan útra indult, s többszöri bukfen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom