Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-08-20 / 67. szám

este több iszapot s termékenyítő anyagot hozzon magával, emez mérsékelt vizbőséggel. Az őszi öntözés az utolsó kaszálás után veszi kezdetét, azon időben, amikor a talaj és levegő hőmérsékletének sülye­désével már nem kell attól tartani, hogy az öntözéssel a növényzet uj sarj adásnak indul. A korai őszi öntözés a rét elsava­nyodását vonja maga után s az ujabb ve­getációnak inditott gyep rontja a jövő termés minőségót. Télen át rendes körül­mények között szünetel az öntözés ; van azonban a téli öntözésnek egy sajátságos módja, a melylyel a rétet 60 cm. magas vizoszloppal árasztják el, kemény fagyban a vizréteg felülete csakhamar befagy s ha az alatta lévő, iszapjától megszabadult vizei leeresztik, a védő jégkóreg alatt a gyep, mintegy üvegházban üde fejlődésnek indul. A tavaszi öntözést akkor veszik foganatba, amikor a föld már kiengedett s Gyárfás József, az országos m. a z gntözőviz nem nagyon hideg; május kir. növénytermelési kísérleti állomás fő- hónapban pedig már a nyári öntözés járja, nöke, fenti oim alatt a „Kisérletügyi köz- A. nyári öntözések számát a talaj lemények" ötödik kötetében több nyomtatott mi nöségón, a növényzet összetételén, az ivre terjedő, figyelemre méltó tanulmányt' öntözési rendszeren, a rendelkezésre álló irt, nagy tudással ós szakértelemmel, ame- vízmennyiségen kivül főleg az időjárás lyet lapunk olvasó közönségével követke- sz abj a meg. Nedves évben kevesebbet ön­töznek, mikor azt a|föld nsdvességi álla­— Vihar a Sárréten. Vasárnap nagy vihar vonult végig a Sárréten, s az erőé szélvész nem kis károkat okozott a gyümölcsösökben, azonkívül igen sok ke­resztet és vontatót hányt széjjel a mező­kön. A túlságos villamossággal terhelt le­vegőt hatalmas áramok hasították végig s a villamos tűzsugár több helyen lecsapott, szerencsére kárt nem okozhatott, mert a felhőszakadás szerű eső keletkezésében el­oltott minden tüzet. — Öngyilkosság Pecsenye István 18 éves szarvasi csizsmadiasegéd forgó­pistolylyal szivén lőtte magát s nyomban meghalt. Mint hirlik, végzetes tettének az volt az oka, hogy vasárnap éjjel táncmulat­ságban imádottja kivel táncolni szeretett volna, kosarat adott neki. A esabai szikes rét öntözése. zőkben ismertetünk: Hazánkban különösen az Alföldön igen sok a szikterület, melynek kiterjedését legkevesebb 500.000 holdra becsülhetjük. Ismeretes jellemző sajátságuk ezen szikes talajoknak, hogy felázva pépszerüvó válnak, ha pedig kiszáradnak, felszínük kőkemény lesz; alul pedig megmarad a lészerü pép, mely a kiszáradás előrehaladásával mindig vastagabb ós vastagabb rétegben válik lefelé kőkemónynyé. Ha a talajban csak kevés szik van jelen, ugy az nem csak szántóföldként használható ki gazdaságilag, hanem kitűnő acélos búzát is terein ; a szi­kesebb területeket természetes kaszálóknak használják s a rajtuk termett fü mennyi­ségileg'kevés ugyan, de minőségben kitűnő szénát szolgáltat Az olyan területek azon­ban, amelyeken a sziksó ki is virágzik, még fásításra sem alkalmasok, csak tavasz­szal vagy a nyári ós őszi esőzések alkal­mával zöldülnek ki s adnak rövid ideig tartó legelőt. A sziktalajok tanulmányozásánál két kérdés okozott sok fejtörést; az egyik : honnan keletkezik a szik, a másik: hogy lehet a sziket telkesiteni ? A szik keletkezését illetőleg, még ma sem vagyunk tisztában; a tudományos kutatás a felmerült teóriák ellentétes néze­teit tisztázni és összegezni ez idő szerint még nem képes. A szik tanulmányozása oly nehéz, messzeható feladat, hogy azt rövid időn belől megoldani nem lehet és csak évek munkája hozhatja meg a kívá­natos eredményt. A sziktalajok megjavítására, illetve a szikfoltok eltüntetésére igen sok kísérlet történt. Ezek között a gipszszel való kí­sérletezés eredménytelen maradt s csak an­nak a tanulságnak szolgált bizonyságául, hogy a gipszezéssel elért hatás a reá for­dított munka értékével és költséggel arány­ban nem áll. Kevés eredményre vezetett a vasgálicz; a szikfoltok kizárása, jó földdel való feltöltése, vagy homokkal való be­hordása, a sziknek trágyával, szalmával, kőszénsalakkal, vagy durva kavicscsal stb. való keverése is. Nem volt kielégítő az alagcsövezós sem. Nyilt árkolással sülyeszteni az altalaj ­vizet, oly módon, hogy ez az árkokból le­csapolható legyen : már több reménynyel kecsegtet. A szikkópződésnek alapfeltétele a hiányzó vizkeringós, a talajvíznek sztag­nálása, mert csak az ilyen álló és lassan megujuló talajvíz, melynek nagyobb az elpárolgása, mint elfolyása telik meg any­nyira fölös sókkal, hogy impregnálhatja az egész talajt. Már pedig az árkolás az elszikesedésnek elejét veszi, s megjavítja a talajt, mert a csapadékvíznek gyors le­folyást ad s ezzel a benne feloldott szik­sót eltávolítja, másrészt sülyeszti az al­talajvizet, amelynek szikes tartalma a fel­sőbb földrétegbe fel nem juthat. Azonban még ez a kísérlet sem járt kellő eredménynyel; a további tanulmá­nyozás azt igazolja, hogy a uagy szikek megjavítása s termékeny földdé való át­alakítása, csakis egy módon: öntözéssel érhető eí. Az öntöző viz a felső földrétegből a sziksót kimossa s a lecsapoló árokban el­viszi, a lecsapoló árkok pedig az altalaj ­viz nívójának sülyesztésével ujabb sziknek a feltalajba való jutását meggátolják. A vízzel való öntözésnek kettős cél­zata van; az egyik: hogy az öntözővízben lebegő iszappal s a benne feloldott szerves anyagokkal a földet termékenyítse s ez­által pótolja a termésekben a földből ki­vitt termőerőt, a másik: hogy a rét növény­zetének a vegetációhoz szükséges vizet el­juttassa. Szóval az öntözés célja egyrészt trágyázás, másrészt nedvesítés, melyekhez járul a harmadik, nem kevésbé fontos fel­adat: a sziknek kilúgozása által az öntö­zött terület talajának megjavítása. Ehhez képest az öntözés trágyázó — ősszel-ta­vasszal — és nedvesítő — nyáron —; előbbit a vegetáció szünetelése, utóbbit a növényzet vegetációja alatt alkalmazzák ; amaz lehető sok vizzel történik, hogy minél pota folytán a növényzet megkívánja, vagy­is : mikor rég volt kiadó eső, vagy öntö­zés; mikor a talaj kiszáradni, a növényzet fejlődésében megakadni kezd, akkor ön­tözni kell haladéktalanul, sohasem várva be azt, hogy a növényzet kisülésével preg­nánsul árulja el a talaj szomjúságát. Az öntözésnek kétféle rendszerét al­kalmazzák : a csörgedeztető és árasztó rend­szert; amaz hazánkban az eddigi tapasz­talatok szerint előnyösebbnek bizonyult emennél; előbbi a tereptől esést kiván, utóbbi csak teljesen sik területen oldható meg. A csörgedező vizöntözésre berende­zett terület 4—5 kat. holdnyi nagyságú táblákra osztandó be, mert csak nagyrit­kán található oly sima, ideálisan vízszin­tes felületü földdarab, mely némi eséssel nem birna. A csabai rétöntözésnól a csör­gedeztető rendszert alkalmazzák. Elegendő vizzel öntözött és helyesen kezelt réten rendszerint háromszor, kivéte­lesen négyszer kaszálnak. A csabai rét talaja nem egyforma ; kevés sziket tartalmazó és csak szikfoltokat feltüntető részek mellett vannak közepes sziktartalmu, sőt teljesen szikes részek is. A rétnek a lencsósi ut mellett elterülő ré­sze a legtermékenyebb ós innét a kender­áztatóig egyre jobban elszikesedik. Az úgynevezett bornyurét területe 178 kat. holdat tesz ki, illetve, miután az árkok és töltések elhelyezése 14 kat. holdat vett igénybe, 164 kat. holdat, az egész terület negyven 3—6 kat. holdas táblákba van felosztva. Az első évi termés a következő ered­ménynyel zárult : 2 táblán, összesen 77a kat. hold terü­leten 17 szekér uj gyepszóna termett; kat. holdanként mintegy 14 mm. ; 3 táblán, összesen 117a kat. hold te­rületen 427a szekér lucerna termett; kat. holdanként körülbelől 23 mm.; 35 táblán, összesen 159 kat. hold terü­leten 29272 szekér természetes gyepszéna termett; kat. holdanként mintegy 11 mm. A lekaszált széna nyers jövedelme: az első kaszálás után . . . 1515'20K a második „ „ ... 2873' — „ a harmadik „ „ ... 357-— „ a negyedik „ „ ... 171'— „ összesen . . 4916-20 K Tekintettel a viszonyokra, mikor az öntözésre berendezett terület előbb csak sovány ós a nyáron által kiperzselt legelő­nek volt használható, az eredmény nagyon szépnek mondható. Azonban az első évi termésnek sem nagysága, sem az érte bevett bruttójöve­delem irányadónak nem tekinthető, mert kedvezőbb viszonyok között, s kellő ta­pasztalatok után a fenti termés ós jövede­lem kétszeresét, háromszorosát is el lehet érni. A folyó esztendei eredmény ennek fényes bizonyítéka. ... No nézze, tudok egyleányt. Szép fiatal, jó gazdasszony, uri familiából való, éppen magához pászol Csak összeismerkesznek, aztán meg van az egész. Hat hét múlva fogadom, hogy hálával gon­dol rá. Akarja-e ? Az aranyifjú föleszmélt. — Majd alszom rá egyet Harmadnap ott terem megint az ágens. — Lesz-e valami ? — Még nem. — Még majd erre nézek később egyszer. Nem is jött egész nyolc napig. Akkor is há­romszor kereste egy nap a fiatalembert, mig végre ráakadt gyűrött nyakkendővel, gyűrött arccal a di­vánon. Ugy állt érintetlenül az ágya a dagadó ván­kosokkal. — Hogy állunk kedves uram ? — Sehogy. — Ejnye, hát azt tetszett mondani hogy majd alszik rá egyet. Azóta éppen nyolcszor megtehette volna. Erre kitört »z aranyifjúból is az őszinteség: — Persze hogy megtehettem volna, de még nem tettem meg. Várja meg az időt, amikor aludni fogok . . . Mert hát nyolcadnapja hogy be se huny­tam a szememet. KÖZGAZDASÁG. Gabona árak. Békéscsaba, aug. 19. Budapesti gabonapiacunk irányzata to­vábbra is lanyha. Csabai hetipiacunkon a holnapi ünnep miatt gyenge volt a kínálat. I-ső rendű piros e x p o r t-búza 6-70 I-ső „ sárgás búza . . . 6.50—6~60 Középminősógü búza. . . . 6 20 — 6-40 Árpa 4-90—5-00 Rors 500-520 Budapest, áug. 19. (Saj. tud. távirata.) Készbúza tartott, tavaszbuza 6'64—65, őszi buza 6 95—96, tengeri 5 06—07. A rlejtési hirdet mén y. Endrőd nagyközség utcai téglajárdái;, artézi Hát Viztartány, sziVattyá e's rendezési ntunHálataira ezennel zárt ajánlati versenytárgyalás hir­dettetik. Az árlejtés tárgyát képező munkákra vonatkozó iratok Endrőd község I. jegyzői hivatalában megtekinthetők. Az ajánlaták f. hó végéig a község birájánál adandók be. Endrőd, 1902. aug. 17. Viskovics Ignác Uhrin Imre I. jegyző. biró. Elhaltak Csabán. Augusztus 7-től 16-ig. Szoboszlai Jánosné, földmives neje, 54 éves, szervi szivbaj. Staszenka Jánosné, kocsifényező neje, 33 éves, gyomorfekély. Pataj Ilona, földmives leánya, 6 hetes, bélhurut. Flender András, földmives fia, 5 hónapos. Túrák Oyörgyné, földmives neje, 48 éves, idült veselob Sztraka Jánosné, béres neje, 37 éves, tüdőgümőkór. Unyatínszky Pálné, földmives neje, 50 éves, tüdőgümőkór. Macho Qyörgyné, molnár neje, 24 éves, tüdőgümőkór. Qécs Mátyásné, zenész özvegye, 7b éves, aggkori végelgyengülés. Vrbovszki János, földműves fia 2 éves bélhurut. Hrabovszki János, gazdálkodó, 66 éves, gyomor és májrák Va­lentinyi György, napszámos, 31 éves tüdőgümőkór. Kovács György, napszámos, 57 éves, tüdőgümőkór. Farkas Andrásné, földműves özvegye, 64 éves, gyo­morfekély. Erzsébet-gőzmalom Kollarits Károly BíHfccjabán, Kér termelőtől mintázott rozsajánlatot. Pályázati hirdetmény. Mezöberény községben lemondás foly­tán üresedésbe jött évi 800 korona fizetés és 2o0 korona lótartási átalánynyal java­dalmazott rendőrbiztosi állásra pályázatot nyitok. Felhívom pályázókat, hogy születési anyakönyvi kivonattal, valamint eddigi működésűkről, képesítésükről és erkölcsi magukviseletóről szóló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket hozzám folyó évi szeptember l-ig nyújtsák be. Megjegyzem,hogy a kiszolgált csendőr­őrsvezetők, őrmesterek előnyben fognak részesülni. A választás napját később fogom ki­tűzni. Békés, 1902. augusztus 2. Popovics Szilveszter, főszolgabíró. Ügyes képviselő Csaba és környékére provízió mellett kerestetik. Rövid ós díszműáru üzlettel bírók előny­ben részesülnek. Német nyelven irt ajánlatok intézen­dők: SIGMUND FLUSS műfesté­szet és chemjai mosóintézet Bpünn< Pályázati hirdetmény. a. Füzesgyarmat községben megüre­sedett s évi 800 koronával, valamint a szabályrendeletileg megállapitott látogatási dijakkal javadalmazott községi állatorvosi állásra pályázatot hirdetek. A kellően felszerelt pályázati kérvé­nyek 1902. évi augusztus 30-ig bezárólag adandók be hozzám, mert a később érke­zőket figyelembe nem veszem. A választás r.apját később fogom ki­tűzni. Szeghalom, 1902. augusztus 12. Csánki Jenő, főszolgabíró. Javalatok: A légzőszervek és emészt&szervek mindennemű kaiarrhusos megbetegedései ( valamint vérszegénység stb. Ellenjavalat; Aszkór.­Glclchcttbcrg Alkalis-muriatikus források : Constantin és Emma forrás, alkalis-muriatikus szénsav Já­nos-forrás; tiszta szénsav: Gláűsen-forrás; savó, aterilizált tej (száraz táplálás) kefyr­forrássó-belélegzés, fenyőtügőz-belélegzés. mindkettő külön kabinokban, légzési készülék, pneumatikus kamarák, édes ásvány vizsás pezsgő melegfürdők.fenyőtü és aeélfürdők. Nagy vizgyógyintézet Lágy lan- A gyos meleg, pormentes, szélcsendes levegő, i" é ——^ erdős fensikon. f Felvilágosítás és prospektus ingyen. Xakás- és kocsimegren­delések az igazgatóságnál GLEICHENBER Saison: május 1-töl szeptember végéig. 3 Aludjunk rá egyet. Egy agglegény korba hajló megyei arányifjuhoz bekopogtatott minap az a bizonyos férfiú, aki élő cáfolata a hitnek, hogy a házasságok a menyben köt­tetnek. A házasság közvetítő hízelgő beszélgetéssel kezdte: Igazán kíváncsi vagyok, ilyen derék, jó ál­lású úriember mint őn, akit a lányok imádnak, mi­ért nem házasodik meg? — Csak ! — volt a felelet. Nem érzi szükségét egy aranyos kis menyecs­kének ? Az aranyifjú kebléből mély sóhajtás tört fel. .. — Dehogy nem érzem, dehogy is nem. Kapott a szón Himen ügynöke. — Persze, hogy persze. Ismerem én azt az ál­lapotot Fél az ember hazamenni a négy fal közé, kergeti a lelke, nincs aki felvidítsa, legénytársaság­ban tölti minden percét. Napsugár kellene a la­kásba, ugy-e, napsugár ? Az aranyifjúnak ki tudja merre szált a gondo­lata — Az bizony, napsugár. Nagyon kellene egy kis verőfény. Mc. Cormick Haresting Machine-Company (Chicagói aratóg pgyár.) K DL D Z K ee a Kévekötő aratógép, Köszörükészülék, Szénagyüjtő gereblye és Fükaszálógép, „Daisy" marokrakó aratógép, Kevekötőfonal gyártmányai. •0 30 <D 5 o o • ar u 3 He vásároljon, mig gépeinket nem látta é8 árainkat nem kérdezte. • Olcsó tartalékrészek óriási raktára. , Tessék mintakönyvet kérni! WILLIAM J. STILLMAN, Évi termelés BUDAPEST, ,cnn m V.ker.Váol-út 30. igazgató. 362,000 gép. WvnmQfin ós Irinrlia n. f!ORVINA" lennvvnvomda Békéscsabán 1902'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom