Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-06 / 54. szám

zet se tudjon az utazásról. Uj hírek szerint Tirolon jön át a király, más források szerint pedig — vizi utat fog tenni Odesszába megy hajón inkognitó nélkül. Ilyen nehéz dolog egy királyi utazás, midőn alig lehet kiválasztani a sok közül az útirányt. Mennyivel könnyebb egy halandó utazása ilyenkor nyáron — u fürdőre . . . A csabai Rudolf főgimnázium mult tanéve. Testes füzetet képez a Rudolf-főgimnázium idei harminchetedik értesítője és pontosan elénk tárja az iskolai élet minden mozzanatát ós tanitási viszonyait. Az értesítő első lapjai az elhunyt, nagytudományu gimnáziumi igazgató, Horváth János emlékének vannak szentelve, kinek elévülhetetlen érdemei vannak a gimnázium kifejlesztése körül. Mult év december 4-ikén hunyt el a munkás férfiú, kinek arcképe már nyugalomba vonulása óta disziti a gimnázium nagy tanácstermét. Az iskola előcsarnokából kisérték örök nyugalomra; megható gyászbeszédet Szeberónyi Lajos Zs. tartott, a sirnál hivatalbeli utódja Bukovszky János mondott búcsúszavakat. A gyász után megemlékezik az értesítő a király adományairól, melyeket felsógfolyamodás utján kapott az intézet. Örök letétképpen adományozta a király Rudolf trónörökös művészi kivitelű arcképét ós egy számos darabból álló állattani s ásvány-földtani gyűjteményt. Ezeken kivül a királyi adomány egy gipsz mellszoborból, három drb gipsz dornborműből, 50—50 drb gipsz emlékérem utánzat és bronzemlékéremből áll. A Felség feltüntető kegyét dr. Z s i 1 i n s z k y Mihály köszönte meg az uralkodónak s tolmácsolta Békéscsaba háláját. Az iskolaévet szeptember 7-ikén nyitották meg hivatalosan, kevesebb tanulói létszámmal, mint az előző évben. A tanulóifjúság valláserkölcsi állapota mindhárom időszakban kielégítő volt. Kisebb kihágások fordultak elő, melyeket azonban ellensúlyozott a túlnyomó többség jó magaviselete. A reformáció emléknapját megülte az iskola vallásos ünnepélyiyel. A tanulók lakásaira gondos figyelmet fordítottak s csakis a gimnázium igazolványával birók vállalhattak diákokat lakásra. A lakásokra való felügyelet nagy befolyással volt a tanulók egészségi állapotára is, amely elég kedvező volt. Trachoma nem fordult elő. A betegség miatt elmulasztott összes tanórák száma az első időszakban 3245; a kanyarójárvány miatt emelkedett ily nagyra a mulasztások aránya. A második ós harmadik időszakban már sokkal kedvezőbb az egészségi állapot. Az iskolaépület egészségi viszonyai megfelel nek a követelményeknek, csupán a tornacsarnok padlózatát lehet kifogásolni. A főgimnáziumi bizottság, a padozat megfelelő kicserélését elhatározta. E«en célból megbízta az iskola a tornatanárát s vele együtt az igazgatót ós az iskolai orvost, hogy a só-homok-türészporból készült porond használhatóságáról oly intézetektől szerezzenek be részletes jelentést, amelyeknél ez már hosszabb idő óta alkalmazásban van Ha a beszerzendő adatok ennek célszerű voltát fogják bizonyítani, készséggel alkalmazza a padozás helyett. A tanítás az állami tanterv szerint történt. Tanári értekezlet hét volt. Elégtelen osztályzatot kapott az első időszakban 159, a másodikban 114 tanuló. Bár a tanári kar minden lehető eszközhöz nyúlt, hogy a tanulókelőmenetelót előmozdítsa : törekvése mégis sok tanulónál füstbe ment. A szorgalomhiány, kivált a lefolyt iskolai évnek első harmadában nagy mértékben mutatkozott. Az az általános baj, hogy a legtöbb szülői ház az iskolát kellően nem támogatja s munkáját elő nem segiti, ami nagyon sűrűn tapasztalható, — bár évről-évre élő szóval ós írásban világosítják fel a szülőket teendőik felől. Érdem ós előmenetel szerint a következők kaptak ösztöndijat: A Bósán Józsefféle alapitványból a közoktatásügyi miniszter rendeletével: Szolár Ferenc VIII. oszt. tanuló '200 kor. A Teleky-Róth Johanna grófnő alapítványából az egyetemes pénzügyi bizottság határozata alapján: Áchim Géza ós Szolár Ferenc VIII oszt. tanulók, egyenkint 70 kor. Az ág. h. ev. bányakerület 200 koronás adományából a bányakerületi püspök jóváhagyásával : Haan Albert I. oszt. tanuló 8 korona; Pfeiffer István I. oszt. tanuló 8 kor ; Pfitzer Rezső I. oszt. tanuló 8 kor. ; Rapos Emil III. oszt. tanuló 10 kor.; Zsilinszky Károly III. oszt. tanuló 20 kor. ; Zsilinszky Endre VI. oszt. tanuló 30 kor. ; Braun Adám VII. oszt. tanuló 16 kor. ; Szeberónyi Pál VII oszt. tanuló 30 kor.; Bánhegyi István VIII. oszt. tanuló 35 kor. ; Korén Emii VIII. oszt, tanuló 35 kor. A Kazinczy-fóle alapitványból: Sipos András V. oszt. tanuló 24 kor. ; Kucsovszky Gyula VIII. oszt. tanuló 24 kor. ; Moravszky Endre VII. oszt. tanuló 17 kor. A Ruttkay Jancsovics-féle alapitványból: Fehér Károly VI. oszt. tanuló 40 kor., Bagyinka Mátyás VII. oszt. tanuló 60 kor. A Molnár féle alapitványból: Dede Lajos VI. oszt. tanuló 50 kor. Az Ifjúsági alapitványból: Janis József IV. oszt. tanuló 2 \ kor. A Haan Antalféle alapitványból; Vidovszky Béla VIII. oszt tanuló 10 kor. A Krcsmárik-féle alapitványból : Tóth István I] oszt. tanuló 10 kor. A Kossuth-fóle alapitványból : Marók Endre I. oszt. tanuló 8 kor. A Jókaitélé alapitványból: Pláger Lipót VIII. oszt. tanuló 10 kor. A Schreyer-féle alapitványból : Fenyvesi Károly II. oszt. tanuló 10 kor. A Haan Lajos-féle alapitványból: Nagy Sándor III. oszt. tanuló 10 kor. A Kun Miksa-féle alapitványból: Reisz Elek V. oszt. tanuló 10 kor. A Klein Józsaffóle alapitványból: Guttmann Jenő I. oszt. tanuló 10 kor. N. N. 20 koronás adományát Valentinyi János IV. oszt. tanulónak juttatta a tanári kar Novemberben a főgimnáziumban tornakör alakult, mely teljesen megfelelt céljának. Az önképzőkör működése is sikeres volt, a tanulók dicséretes buzgalmat fejtettek ki az önművelődésben. A 360 tanuló közül jeles eredménynyel végzett 38, legalább jó eredménnyel 66, elégséges eredménnyel 170, egy-több tárgyból elégtelent kapott 69 tanuló. BékésYármegye selyemtenyéztése. Az országos selyemtenyésztósi felügyelőség vármegyénk a selyemtenyósztósót a következőkben ismerteti: 1901. évben a vármegyének 19 községében ós pusztáján 341-en foglalkoztak selyemtenyésztóssel és 3,463 kilogram gubót termeltek, melyért 6,875 koronát kaptak. az országos selyemtenyésztósi felügyelőség működése óta pedig 18,769 kilogram gubót termeltek ós ezért 33,968 koronát kaptak a tenyésztők. A szederfatenyésztés emelése céljából is minden lehetőt megtett az országos selyemtenyésztósi felügyelőség a vármegyében, amennyibeu kiosztott 266Y

2 liter szederfamagot és 33 községben ós pusztán 476,722 darab 2—3 éves magágyi szederfacsemetét. Továbbá községekben és egyeseknek, valamint törvényhatósági utak mellé leendő ültetés czóljából 4,294 darab kiültetésre alkalmas szederfát osztott ki ós pedig: Csabán 221 darabot, Kondoroson 276 darabot, Erzsébethelyen 97 darabot, Gyulaváriban 50 darabot, Mezőberényben 150 darabot, a törvényhatósági utak mellé pedig 4,500 darabot. Ezenkívül az államépitészeti hivatal a megyei faiskolából 12,428 darab szederfát ültetett ki részint állami, részint törvényhatósági utak mellé. Végül a községek saját faiskolájukból 52.787 darab szederfát ültettek ki ós igy összesen 71,509 darab szederfa lett kiültetve a vármegyében. Az ültetés a következő törvényhatósági utakon történt: a gyula-sarkadi, a g.yulakótegyházi, a csaba-dobozi, a doboz-békési, a gyula-ujkigyósi, a kétegyháza-kakucsi, a vesze-gerlai, a bókós-gyula-kőröstarcsa-ladányi, a bókés-mezőberényi, a mezőberóny-köröstarcsai, a szentesi, a bánfalvi, a szarvas-mezőhegyesi, a csaba-makói, a gyoma-körösladányi kiágazás dóvaványa felé, a gyoma-endrőd-szarvasi, a csorvásai indóházi, a szarvas-orosházamezőhegyesi, az orosháza-bánfalva-nagyszénási, az orosháza-szentesi, a szarvasendrődi és a szarvas-orosházi uton összesen 14,905 darab. Meleg köszönettel emliti meg a jelentést, hogy a szederfaiskola céljára Csaba község tiz évi ingyen használat mellett adott területet. Az intézet által fenntartott ezen faiskolában 1901. óv vógéyel 7,756 drb átiskolázott csemete volt ós eddigi 1,200 drb kiültetósre alkalmas szederfát osztottunk ki teljesen ingyen. Az alföldi transversalis műúton pedig 1,023 darab szederfát ültettek. Békósvármegyében 1901. évben Csabán felállított gubóbeváltó állomás : 6,661 kgr. 30 deka beváltott gubómennyiség után kifizetett 12,668 kor. 94 fillér gubóbeváltási árat. Egyes községek szerint következőleg állott a selyemtenyósztós : Bánfalván, élénken érdeklődik a nép a selyemtenyósztós iránt és a tenyésztők átlag 25 koronát kerestek. Jóllehet ez idő szerint elegendő szederfa van, kéri felügyelőség az elöljáróságot, hogy még jobban szaporítsa a szederfaállományt, nehogy a selyemtenyósztós fejlődésével lombhiány álljon be. Békéscsaba a legnagyobb selyemtenyésztő községek közé tartozik. 1900. évben átlag 25 koronát keresett egy tenyésztő, 1901. évben azonban nem igen sikerült a tenyésztés, de remélhető, hogy a nép nem veszti kedvét ós jobb eredményt fog elérni. Különben a sikertelenséget nagyrészt az is okozta, hogy csekély a lombozható szederfa. De viszont teljes örömmel mondja a jelentós, hogy Csabán kivül alig van egy második község, ahol közterületekre annyi fiatal szederfa volna kiültetve ós ez jórészt S a i 1 e r Gyula volt gazdasági intéző rendelkezésére történt. Kétséget nem szenved, hogy mihelyt a fiatal fák lombozhatókká lesznek, a tenyésztés oly nagy mérvet fog elérni itt is, mint Bács vármegyében Zsom • bolya községben, hol évenként közel ezeren foglalkoznak selyemtenyésztóssel s ezen a réven az országos selyemtenyésztósi felügyelőség fennálása óta 317,002 koronát kerestek a tenyésztők. Csabán a népnek eddigi keresete a selyemtenyósztós után, beleszámítva a raktárban kifizetett keresetet is: 77,002 koronára rug. G y o m á n kedvvel foglalkozik a népa selyemtenyésztóssel ós 1901. évben átlag 87 koronát, 1901. évben pedig 43 koronát keresett egy tenyésztő. Ezen különbség onnét származik, hogy a tenyésztők szácia szaporodott ós még nincs elegendő szederfa. Azonban az elöljáróság dicséretreméltó buzgósággal szaporítja a szederfaállományt. Gyulán a selyemtenyósztós 1901-ben nem volt nagyon sikeres, mert a tenyésztők száma szaporodott, de a lomb kevés. Igen szép azonban a fiatal szederfaállomány ós ha a fák lombozhatókká lesznek, kétségtelenül nagyobb lesz a nép keresete a selyemtenyósztós után. Például szolgálhat Zombor város, ahol 527 tenyésztő 1901. évben 21,210 koronát keresett és az orsz. selyemtenyésztósi felügyelőség fennállása óta 258,835 koronára rug a selyemtenyósztők keresete. Tótkomlós igen jó selyemtenyésztő község, 1900. évben átlag 45 koronán, 1901. évben pedig 46 koronán felül keresett egy tenyésztő. Az elöljáróság is dicséretre móltón szaporítja a szederfaállományt. C sorváson oly élénk a selyemtenyósztós iránti érdeklődés, ,hogy egy óv alatt megynógyszereződőtt a tenyésztők száma. 1900 évben átlag 48 koronát, 1901. évben pedig 31 koronát keresett egy tenyésztő. A köztereknek ós közutaknek szederfával való befásitása örvendetesen halad. Vájjon nem lehetne-e az ákácnövónyek helyett szederfa-sövényt létesíteni, melyet egy-két év múlva szintén lombozhatnának a selyemtenyésztők. Endrődön az első évben átlag 15 koronát keresett egy selyemtenyósztő. Hogy rólókosabb igényeinek figyelembe vételével intézi. S ami az eddig felsoroltakon kivül a feketehegyi üdülést valóban kívánatossá teszi, abban a mesébe illő olcsóságban leli magyarázatát, a melyet messze földön jártamban-keltemben ez ideig sehol nem tapasztalhattam. Látja — igen tisztelt szerkesztő ur — ha a magyar közönség, külöuösen a poros nagy magyar alföld népe ebben a fürdőben költi el a pénzét, nemcsak saját egészségének tesz hasznos tőkebefektetést, hanem a szó igazi értelmében hazafias cselekedetet müvei. „ My. A légy. Éva fejére tette buzavirágos, pávatollal s fehér szalaggal díszített kalapját . . . Éva férje, — aki nem tévesztendő össze Ádámmal — egy évvel ezelőtt halt meg vörhenyben. Beteg lett, láz gyötörte és nem hallgatott azorvosok tanácsára ... A feleségén kivül csak az italnak élt. E mellett még az a nem épen férfias tulajdonsága is volt, hogy nagyon szeretett gazdálkodni — a konyhában. Egy éjjel, mielőtt beteg lett, kissé későn ós kissé virágos kedvében vetődött haza. a konyhában lámpát gyújtott és elkezdett a maga módja szerint gazdálkodni. Különösen ha egy kissé többet hajtott fel a jóból, volt csak igazán elemében. Ilyenkor minden tárgyat a falra aggatott. Reggelre ott lógott a falon a konyhaedények közt : a botja, nadrágja, kézelője, nyakkendője. Még a seprőt is felakasztotta Azzal már nem ige törődött, ha az izlés rovására megsértette a szimetria örök sza bályait. Csak egy elvet ismert, csak egy elvnek hódolt: hogy mint borban a gyöngy, minden fölfelé a magasba törekedjék, Végre ő maga is elköltözött a legmagasabb helyre. Eva és Ádám, a hü kis házi eb, magukra maradtak. Mind a ketten nagyon, de nagyon szomorúak voltak. Sajnálták szegény, jó urakat. Éva bus gondolatokba merülve, órák hosszat üldögélt egy helyen. Az életről ós az elmúlásról ábrándozott leginkább Félt egyedül az üres lakásban, ahol néma, halotti csend honolt. Pedig Adám hü és éber őrzője volt a háznak. Cselédet fogadott, mert egymaga nem győzte a sok munkát. Két hót múlva egy másik cselédet kellett fogadnia. Nemsokára egy harmadikat, negyediket s igy tovább. Egy szolgáló sem maradt meg nála, mert a sok dolog mellett alig kaptak valamit enni. S mindegyikben talált valami kifogásolni valót. Az egyik meglopta, a másik ügyetlen volt, a harmadik nyalánkodott, lustái kodott stb. stb. Tehát jjjva tejére tette buzavirágos, pávatollas, fehér szalaggal díszített kalapj át. E közben azt a fölfedezést tette, hogy uj cselédje, — máig legalább, — minden tekintetben megfelel kívánságainak. Tiszta, értelmes, szorgalmas leány, a kinek nincsenek „unokatestvérei," aki harisnyákat is tud foltozni, a tojást lágyra, keményre is meg tudja főzni, Ízletesen készíti el a teát ós még sohasem tett sem készakarva, sem véletlenül hajszálat a levesbe. — Egy ilyen cseléd, biz', isten ritka kivétel -- gondolta magában Éva. Tizenkét nap óta csak azt a hibát fedezte fel benne, hogy egy kissé nyalánk. Tegnapelőtt ugyanis, amikor a szilvából kivette a magokat, az ételbe valahogyan belekerült egy szilvamag. Ez ugy történhetett, hogy a leány attól való félelmében, hogy rajta csipi a torkoskodáson, beejtette az ételbe a szilvamagot. Ez már gyanús volt. Próbára kellett tehát tenni a cselédet. Miközbén Éva mindezt elgondolta, sorra elzárta a fiókokat, a szekrényeket és figyelmesen körülnézett a szobában, ^vdám mindenütt a nyomában volt. Hirtelen valami titokzatos, rejtélyes dolog vonhatta magára a figyelmét. Óvatosan, lábujjhegyen az ablakhoz ment Egy kicsinyke légy zümmögött az ablaküvegen Éva megakarta fogni, de sehogy sem sikerült. Végre mégis csak elkapta a kis röpdöső jószágot. Haragosan vergődött, zümmögött az ujjai közt. — Ahá, te kis huncut, megfogtalak ugy-e ? Nem szabadulsz ki többet a kezem közül nem bizony. Azzal fölemelte a czukorfrrtó födelét ós azt egy bűvész ügyességével az elfogott kis légyre borította. Ádám ott állott az asztal mellett ós okos, nagy szemeivel figyelmesen nézte, hogy mit csinál úrnője. Éva fölemelte a czukortartót ós kajá nul mosolyogva nézte, mint röpdös benne ide oda a haragos kis legyecske. — Ez egyszer — mondogatta magában — jó tanácsot adott Malvin. Meglátjuk, hogy fog-e a cseléd a czukorból torkoskodni. Ha csak egy darabkát is el akarna csenni belőle, a légy azonnal kiröpül. Helyes ! Pompás ! — De talán nem is volna szabad a szegény leányt gyanúsítani. De ha ezúttal mégis rajtacsípem a nyalánkságon, azonnal kiadom neki az utat. Tolvajt nem tartok a házamban ! Nem bizony! Nem bizony ! Hisz ez még rosszabb, mintha lusta volna, vagy mintha utiokaöcscse lenne ! — Julis ! — Parancsoljon ! Jövök már ! — En most elmegyek hazulról. Vigyázzon mindenre, készítse el a vacsorát. A czukrot . . . nem, azt itt hagyhatja, jó helyen van. Julis az ablakon át ntánanózett úrnőjének és aztán kényelmesen hátra dölt az egyik karosszókben. Rossz, nagyon rossz dolga volt a szegény leánynak. Reggelre kót vékonyka szelet margarinos kenyeret kapott enni. Dóiben krumpli, ehetetlen zsiros hus ós főzelék volt az ebédje. Estére megint esek kót darabka margarinos kenyeret kapott, hozzá egy vékony kis szelet sajtot, amelyett szinte le lehetett fújni a tányérról. No, vasárnap olykor egy harapás tésztát is kapott. — A nagysága éhezteti az embert — gondolta Julis. — Most a legjobb alkalmam volna, hogy egy csésze jó kávét igyam. Ha a nagysága vissza talál jönni, meglátom az ablakból ós még ideje korán elég vizet önthetek hozzá. Hisz amúgy is csak a kávóalját kapom mindig. Igya meg az egyszer a nagysága a zaczczot! Julis azzal, a legnagyobb lelki nyugalommal elkészítette magának az uzsonnát, három kanálnyi czukrot tett a kávéjába, miközben egy kis legyet látott kirepülni a czukortartóból. — Nö ez igazán különös ! — kiáltott föl nevetve. — Hát mindenütt igy akarják rászedni az embert ? A másik nagyságám is ezt tette. Legyet tett a ezukortartóba, hogy aztán rajta csípjen. No pedig ez nem fog sikerülri. Nem ülök fel a nagyságának, nem ón ! A karosszókben ülve, megivott háromnégy csésze kávót_ s aztán ugyanazt tette, a mit az imént Éva cselekedett. Addigaddig vadászott a legyekre, mig végre elcsípett egyet. Vigyázva, ovatosan becsúsztatta a legyet a cukortartóba, jó sok vizet öntött a kávéra, megmosta a csészét ós — barátságosan nyitott ajtót Évának ós Ádámnak. — Milyen előzékeny illemtudó ez a lány — gondolta magában Éva. — Ha nem torkoskodott a cukorból, ugy nagyon meg vagyok vele elégedve . . . Megnézte a ezukortartó. A légy benne volt. Hála Istennek, csakhogy végre egy jó cselédre tudott szert tenni . . .