Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-16 / 83. szám

külön, foglalkozzanak sokkal kisebb be fektetést igénylő s csak egy-egy község érdekét felölelő villamos telep létesítésével. Az alispánnak ezen álláspontja talán fölöslegessé is tenné, hogy a Schuckerttervvel ezután még foglalkozzunk s ha ezt tesszük, erre az indit, hogy egy megyebeli szakember oly érdekes tanulmányt bocsájtott rendelkezésünkre a Schuckert-féle központi villanytelepről, amelyeket már okulásunk céljából is jónak tartunk olvasóközönségünkkel megismertetni. I. Vizsgáljuk meg, hogy a Schuckert terv tényleg a legkedvezőtlenebb feltételeken alapszik-e és hogy az ezekből kiinduló számitások reálisok e ? Igen lényeges első sorban a lámpaszükséglet megállapítása. Schuckert szerint az öt községben már az üzem első éveiben a következő lámpaszámoKra lehet számítani: Magánvilágitás Közvilágítás Békéscsaba 5000 500 Békés 1500 150 Mezőberény 2000 150 Szarvas 3500 300 Orosháza 400

0 400 16,000 ( 1500 vagyis összesen: 18,500 lámpa. Hogy meggyőződjünk arról, vájjon ezek a számok tényleg reálisak-e ós lehet-e idővel „talán nem is oly messze időben" a lámpaszám szaporodását várni, ami nélkülözhetetlen feltótele a telep fejlődésének, kórdóst intéztünk ugy a községek vezető köreihez tartozó személyiségekhez, valamint olyan szakemberekhez, akiknek módjukban volt maguknak fogalmat alkotni a várható fogyasztás mérvéről. A nyert válaszokból a következő táblázatot állítottuk össze: Magánvilágitás Közvilágítás Békéscsaba 2000 350 Békés 1200 150 Mezőberény 800 80 Szarvas 2900 400 Orosháza 250

0 220 "8500 1200 vagyis összesen 9700 1 á m p a, a Schuckert terv alapjául szolgáló 17,500lámpa helyett. Ez olyan különbség, hogy azt az ilyen esetekben természetes nézeteltérésekből nem lehet kimagyarázni. Egy 10, sőt 20 százaléknyi különbséget szóvá sem tettünk volna, de lehet e elfogadni egy komoly tervezet megbirálásánal az olyan adatot, a mely a valószínűséget több mint 80%-al lépi tul? Távol áll tőlünk az, hogy a Schuckert cég magas műszaki színvonalának lejebb szállítására törekedjünk, de ez esetben a lámpaszám felvételét legalább is képzelgésnek kell minősítenünk. Fogádjuk el azonban egyelőre a 17,500 lámpát a további számitások alapjául. A Schuckert-cóg a szükséges tőkét 1,800.000 koronára becsüli; ez elég nagy összeg, de indokoltnak találjuk, ha azt látjuk, hogy csak a távvezeték maga körülbelül 100 km. hosszú és a hozzá tartozó főtranszformátorokkal együtt 510,000 koronába {került; ami nem kevesebb, mint az egész összegnek 28'3°/o a, ós ha az építésvezetőség e kivetett 98,000 koronányi összegből csak 20,000 koronát számítunk a távvezeték építésére, annak költsége 530,000 koronára, vagyis az egész tőkének 29'5°/o

_ára emelkedik. Az a kórdós, szükség van-e arra, hogy ilyen óriási összeget csupán távvezetékbe fektessünk be ? Nagyon jól tudjuk, hogy főkép külföldön már nem egy esetben gazdaságilag igen jól bevált több helységnek egy közös központból való áramellátására szolgáló elektromos mü ; de ha közelebbről megvizsgáljuk azokat a helyi körülményeket, amelyek az ilyen mü létesítését kívánatossá tették ós kutatjuk, vájjon Bókésmegyóben is fellelhetők-e azok, vagy az azokhoz hasonló körülmények, amelyek egy megyei központ lótesitósót okadatolnák : ugy csakhamar arra a meggyőződésre jutunk, hogy a Schuckert terv nem egyéb, mint egy szines szappanbuborék, amely attól is szótpattan, ha az ember jobban ránéz. Azok a külföldi kerületi telepek mindig csak ott találhatók fel, ahol sürün beépített és gazdag iparral biró fogyasztási terület közelében, vagy elegendő nagyságú és könnyen befogható vizierő áll rendelke zósre; vagy ahol a gépház egy szénbánya közvetlen közelébe építhető, tehát olcsó szénnel fütheti kazánjait; vagy végül, ahol régen fennálló ós mindenfelé elszórt ipartelepek rozzant ós gőzpazarló hajtógópeit elektromotorokkal akarják kicserélni. Mit taláiunk ebből Békósmegyóben ? Kondoroson, ahová a Schuckert-cóg a központi géptelepet tervezi, sem vizierőt, sem szónbányát eddig nem fedeztek tel. Az öt szóbanforgó község, de egész Bókósmegye sem rendelkezik — sajnos — akkora elavult gőzüzemekkel, mint pl. Szilézia vagy Anglia egy kis városa Szóval, a legjobb akarattal sem tudjuk belátni annak szükségét, hogy az öt község egy központi telepről, a kondorosiból fedezze áramszükségletét. Még talán azt lehetne felhozni, hogy egy közös nagy géptelep évi üzemkiadásai csekélyebbek, mint több kisebb géptelepéi. Ezt nem is akarjuk tagadni, de állítjuk azt is, hogy a mit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Mert bizony az elektromos áram szállításáért meg kell fizetnünk a vámot a távvezetékben és annak transzformátoraiban beálló veszteség alakjában, de még a távvezeték felügyelete ós fenntartása is költséges dolog. Úgy hogy a végeredmény az, hogy a nagyobb befektetésnek megfelelőleg nagyobb terhet vettünk magunkra, de azért a nyereségben kárpótlást nem kaptunk Azonkívül öt, esetleg több község világítását egy központra bíztuk, de egy 100 kilométeres távvezeték esélyein kivül más műszaki értéket sem szereztünk meg. Az aracHbékósmegyei telefonAz összeköttetés akadályai. Fontos kereskedelmi ós társadalmi érdekek követelményeként indult meg a moz. galom, hogy Békésmegyét Aradvármegyével távbeszólőhálózat kapcsolja össze. Mindkét vármegye törvényhatósága, az aradi kereskedelmi ós iparkamara foglalkoztak az ügygyei, melyet a létesülós sikere felé is vittek. Bókésvármegye törvényhatósága, valamint Aradé is megtelelő összeget szavazott meg az összeköttetés költségeire s remélhető volt, hogy mielőbb beszélhetünk Araddal. A Csaba—Gyula—Kótegyháza—Arad irányában futó 79 kilométer hosszú vezeték épitósi költségeihez Bókésvármegye 1652 koronát szavavazott meg. Aradváros, Aradmegye, a kereskedelmi kamara s az aradi pénzintézetek 1488 koronát hoztak össze ugy, hogy az egész költség fedezése biztosítva volt. Már a kereskedelmi miniszter által engedélyezett összekapcsolás keresztülvitelére került volna a sor, midőn uj nehéz séget támasztott a terv valósítása elé a nagyváradi távirda-igazgatóság. A szabályzatok szakaszaiból bürokratikus pedánsággal megállapította, hogy a létesítendő vonalon a két vármegye telefonjának összekötése esetén csak a szomszédos : az egymással határos járások központjai beszélhetnek egymással. Vagyis a jelen esetben csakis a békéscsabai—eleki járás ós a békéscsabai—eleki—-kisjenői járás beszélhetne csupán. Araddal azonban a békósmegyei központok és viszont a kereskedelmi miniszter külön engedélye nélkül nem beszélhetnek. Akkor is, ha ezt az engedélyt megadja a miniszter, csakis az interurbán forgalomra megállapított két koronás dij mellett lehetne beszélni. A nagyváradi igazgatóság ez akadékoskodása nagy elkeseredést keltett az érdekelt körökben. Hogy azért épüljön fel a telefon, hogy csak a szomszédos járások beszélgethessenek és hogyha megengedik a beszélgetést, akkor a saját költségükön épülendő vonalon két koronás dij mellett válthassanak szót, más járásbeliek : ilyen abszurdumot csak a copf mutathat fel. Ez az ujabb nehézsógtámasztás megint elodázza a régóta szükséges megoldást ós az illető tényezőknek most újra kell kezdeniük a munkát, a melyről azt hitték, hogy már be van fejezve. Mert ilyen alakban, ilyen módozat mellett senkivel se kell a telefonösszekapcsolás. Uj mozgalmat kell tehát indítani arra, hogy a kereskedelmi miniszter felvilágosittassék, miszerint azok a paragrafusok, melyekre a postaigazgatóság hivatkozik, itt meg nem állhatnak. ÚJDONSÁGOK. — Állami gyermekmenhelyek. A belügyminisztériumban ankét volt Széli Ignác dr. államtitkár elnöklete alatt az állami gyermekmenhelyek szervezése tárgyában. Jelen voltak Bókésvármegye részéről L u k á c s György főispán, továbbá Szeged. Temesvár, Arad, Szabadka, Nagyvárad városok főispánjai ós polgármesterei, Abaujtornavármegye főispánja és Kassa város polgármestere. A szervezés kérdése azonban halasztást kell hogy szenvedjen, mert az állami gyermekmenhelyek felállításával kapcsolatban uj állások létesítése szükséges, mire nézve királyi jóváhagyást kell kinyerni. Minden intézet ólén egy igazgató fog állani, aki lehetőleg orvos lesz s az állami tisztviselők VIII. fi-ietósi osztályáb.i fog tartozni. Ezen kivül a nagyobb intézetekben szerveztetik egy gondnoki ós egy ellenőri állás, mind a kettőre államszámviteltani vizsgával biró egyének pályázhatnak s a gondnok az állami tisztviselők IX. fizetési osztályába, az ellenőr a X. osztályba fog tartozni. Az igazgatói állásra, amennyiben a jelenlegi igazgatók neveztetnének ki, külön pályázat nem hirdettetik, a többi állások; azonban pályázat utján töltetnek be. A kisebb intézeteknél csupán gondnoki állást szerveznek, akinek működését az igazgató feladata lesz ellenőrizni. Az állami gyermekmenhelyek ezen keretekben történő szervezése 1903. január 1-ón lép életbe. A gyulai „Ella" gyermekmenhely is ekkor megy át végleg az állam kezelésébe. — Uj képviselőválasztás Kisjenőn. Kisjenőről küldik az alábbi, még megerősítésre szoruló hirt: Illetékes forrásból merített értesülés szerint báró B á n h i d y Antal, a kisjenői választó-kerület országos képviselőjét legközelebb kinevezik Torontál-vár megye főispánjává ; örökét gróf W e n c kh e i m Frigyes legidősebb fia Wenckheim József foglalná el kinek a kerület szabadelvű választói a mandátumot fel fogják ajánlani. —Wagyvárad-gyula-orosházi szinikerület Említettük már, hogy az aradi színtársulat jövőre csak Aradon játszhatik, igy a gyulai szinügyi bizottság elsőrendű társulatot óhajtva biztosítani Gyulának, a nagyváradi szinügyi bizottságot kérte fel a nagyváradgyula-orosházi szinikerület megvalósítására, mit az készségesen teljesített. Kedden a részletkérdések megállapítására a gyulai szinügy-pártoló- egyesület választmánya igen népes ülést tartott, melyen Nagyváradról Ri m 1 e r polgármester, Hov ány i Géza, Somogyi Károly vettek részt ós kimondották az uj szinikerület megalakítását, kikötve, hogy nyáron is teljes egészében a téli társulat jön Gyulára ós Orosházára. A szerződós pontozatainak megállapítására K e 11 e r Imre, K ó h n Dávid, D u t k a y polgármester, dr. Berónyi Ármin, Berthóty István tagokból álló bizottságot küldtek ki. Gyulán május 15-től julius végéig, mig Orosházán aug. 15-töl szept. végéig tart a sziniidóny. — Elhunyt jegyző-Hoffm a nn Alajos, Gyula város első jegyzője, ki hosszú 38 éven át kiváló szorgalommal, munkabírással, tudással látta el hivatalos ügykörét, társadalmi és kulturális haladást célzó mozgalmakban is mindig nagy odaadással ténykedett, igy általános tiszteteletben állott, kedden délben élte 62-ik óvóben, hosszabb betegség után elhunyt, A megboldogultat siratja neje, szül Késmárki Júlia, fiai: Viktor, takarókpénztári könyvelő, H o r t i Béla vármegyei alszámvevő, unokái ós nagy számú rokonsága. A városi tisztikar részvétében osztozik Gyula egész lakossága. A ravatalra a város képviselőtestülete, a tisztviselői kar, mely testületileg részvétét nyilvánította, remek koszorút helyeztek. Temetése csütörtökön délután megy végbe. — A békés-bánáti tanítók egyesülése. A bókós-bánáti ev. ref. egyházmegye tanítói a tanítói egyesület alakítása végett Hódmezővásárhelyen népes ülést tartottak. Békés, Gyula, Makó és Szentes kiküldöttei jelentek meg. Az ülést Császár Péter elnök nyitotta meg. Visszapillantást vetett a mozgalom történetére s kiemelvén az okokat, melyek az egyházmegyei alapon leendő szorosabb szervezkedést különösebben is szükségessé teszik, fölkérte a jelenlevőket, hogy az ülés további vezetésére elnököt ós jegyzőt válaszszanak. Bizottsági elnökül továbbra is Császár Pétert, a jegyzői toll vezetésére pedig Nagy Gábort (Makó) kérték fel. Tárgyalás alá vették ezután az előre elkészített alapszabály tervezetet s azt a beérkezett módosítási vélemények tekintetbe vételével lényegtelen változtatásokkal elfogadták. Az alapszabályoknak az egyházmegye esperesénél leendő benyújtására pedig küldöttséget választottak : Császár Péter, Nagy Gábor, T e r e h Gyula ós Gulyás János személyében. — Ülés után közebód volt. — Az alsó-fehór-körösi árm. társulat közgyűlést tartott. Gábor József napidíjas mérnöknek 186 szavazattal 93 szavazat ellenében egynegyed évi fizetésének megfelelő összegű jutalmat szavaztak meg. A társulat hivatalos helyiségének telkén 7000 korona költséggel előirányzott tűzmentes irattár ós szolgalakás kiópitósóre vonatkozó bemutatott tervet kivitelre elfogadták. Az 1903. évi költségelőirányzatot 503697 korona 98 fillér bevétellel, 398498 korona 06 fillér kiadással, 106199 korona 92 fillér 1903. december 31-iki maradvány nyal elfogadták. H a a n Béla ügyvéd, mint A p p on y i Albert gróf megbízottja által tett ajánlatra a közgyűlés elhatározta, hogy a nevezett nagybirtokos vandháti birtokából az Elővizcsatorna mentén elterülő 6400 négyszögöl földterületet — kisholdját 12(1 korona vételárért számítva — megveszik. A társulat nyugdij-választmánya megalakítván, elnök lett L a d i c s György, tagok a társulat részéről D u t k a y Béla, Szekér Gyula ós H o f f tn a n Mihály; a társulatalkalmazottjai pedig megbízottjukként Erkel János igazgató-főmérnököt jelentették be. — Képviselőtestületi ülés. Orosháza község hétfőn tartott közgyűlést, melyen elfogadták a jövő évre szóló költségvetést. A község összes bevételeképpen 152,268 kor. 70 fillér van előirányozva ; a kiadás pedig 232,499 kor. 83 fillér. Igy tehát 80,231 korona 13 fillért kell pótadóval fedezni. — Adófelszólamlások. Az adókivető bizottságok megállapításai ellen, ugy az adózó felek, valamint a kincstári képviselők részéről sok felebbezést adtak be. A felebbezósek tárgyalisát K e 11 e r Imre h. elnök elnöklósóvel az adófelszólamlási bizottság már megkezdte. A kincstárt mint előadó, S o m o s s y Zsigmond kir. pónzügyigazgató-helyettes képviseli. A tárgyalások a kir. pónzügyigazgatóság hivatali helyiségében történnek és előreláthatólag hetekig fognak tartani. Eddigelé az orosházi kir. adóhivatal területén beadott fellebbezéseket intézték el ós már megkezdték a szeghalmi kivető-bizottság területére vonatkozó fellebbezéseket. — Vasúti jegyeket hamísitó gróf. Liptóvármegye aljegyzőjót: dr. Matuska László grófot, vasúti jegyek hamisításáért Hatvanban letartóztatták. A hír, amely egy grófi családból származó tehetséges ember elzüllésót jelenti, bennünket közelebbről is érdekel. Matuska László gróf pár év előtt jogi vizsgái letétele után Orosházán, néhai H orvátk Károly mellett, mint közjegyzőhelyettes kapott alkalmazást. Orosházán lapszerkesztő is volt s két óv előtt egy színdarabot irt, melyet az ott időző színtársulat előadott. Az előadás alkalmával a közönség melegen ünnepelte ós hatalmas babérkoszorúval tüntette ki a helyi szerzőt. Innen a gróf Liptó-Szt.-Miklósra került vármegyei aljegyzőnek s mellékfoglalkozásként a Liptó című hetilapot is szerkesztette. Valahogy azonban rossz útra tévedt s hétfőn letartóztatták vasutijegyek hamisítása miatt. Letartóztatása alkalmával bevalotta bünót s igy a kihallgatás után szabadlábra helyezték. A megtévelyedett fiatal embernek első dolga volt állásáról lemondani s ezzel elejét vette a hivatalbeii felfüggesztésnek. — Meghalt egy vőlegény. A fiatal élet elmúlása már magában is tragédia. Menynyivel szomorúbb hát annak a végzete, kit ifjan, duzzadó életerővel, az oltár elől ragad el a kérlelhetetlen halál. A szülők minden reménységét s egy ifjú, bájos menyasszony boldogságát vitte a sirba Vogl Andor aradi fakereskedő, kit szóles körben ismertek s kedveltek Aradon. Egy évig feküdt betegen Gyulán szüleinél, vasárnap elköltözött az élők sorából. Vogl Andor egy aradi leánnyal: Schactelsz Irénnel járt jegyben, s egy nappal az esküvője előtt hűlt meg. Agyba kellett feküdnia, a melyből föl sem kelt többé. Vogl tragikus halála Gyulán ós Aradon igaz részvétet keltett Temetésére számosan utaztak Aradról Gyulára. — Eljegyzés. A gyulai ügyvédi kar egyik tehetséges ós szorgalmas tagja : dr. Martos József vármegyei tb. árvaszéki ülnök a napokban jegyezte el aráját: Bárdos Erzsikét, dr. B á r d o s Arthur Gyula városi orvos leányát. — Uj tanár. A békési ev. ref. főgimnázium hittani tanszékére a békési presbi tórium P a p p Gyula öcsödi segódlelkószt választotta meg. Az uj tanár a hittani órákon kivül a történelmet ós a magyar nyelvet is fogja tanítani egyes osztályokban. — Plébánosi vizsga. Bartos Ferenc gyulai segédlelkész a szinodális plébánosi vizsgálatot Nagyváradon kitűnő sikerrel letette. A vizsgálaton Winkler József vál püspök káptalani helynök elnökölt. — Szerencsés nyerő Az osztálysorsjáték ltgutóbbi húzásán egynegyed sorsj egy gyei a 200,000 koronás nyereményt Illés Alajos szarvasi kir. aljárásbiró nyerte meg. A nyeremény 40,000 koronát tesz ki, melynek egyik fele a szerencsés nyerőt, a másik fele pedig egy sorsjegy társaságot illet. — Uj iskola épület. Szép uj középületfog Szeghalom községben emelkedni. A Kossuth Lajos utca sarkán levő Balogh féle iskolát ópiteti fel az ev. ref. egyház. Az iskolát P i 1 c z Adám mezőberényi építőmester vállalta fel 13370 koronáért s már hozzá is fogtak az építkezéshez. — Hegyközség alakulása. Orosházán a szőlőbirtokosok hegyközséget alakítanak. E célból Ambrus Sándor, az orosházi járás főszolgabirája október 27-ikére hivta össze a szőlőtulajdonosokat a községháza nagytermébe. — Kinevezés. A vármegye főispánja gyulai járási másodosztályú utbiztosisá K o csondy János honvédszámvevő őrmestert nevezte ki. — A bucsai telekkönyvek. Bucsa község telekkönyvei elkészültek s már át is adta a szeghalmi kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a forgalomnak. Összesen 253 uj telekkönyvet nyitottak az uj község részére Füzesgyarmat-Bucsa címmel