Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-03 / 27. szám

első napján este családja tagjaival sétát tett a gyulai korzón s vejével derűs vidámsággal társalgott. Alig értek azonban haza, bágyadságról panaszkodott s midőn egykissé lepihent, hirtelen rosszul lett. A megrémült család gyorsan orvosért küldött, mire azonban az megérkezett, az életerős ember halott volt. Szívszélhűdés ölte meg. A bánatos család iránt a gyulai uri társadalomban általános a részvét. Temetése nagy katonai gyászpompával f. hó 1-én történt. A Gyulán állomásozó honvédség összes legénysége Petőcz János alezredes vezénylete alatt teljes diszben kivonult, hogy az oly tragikus módon elhunyt bajtársnak és főtisztnek a végtisztességet megadják. Henneberg Székelyudvarhelyen lakott s nyugalmaztatása előtt a fehértemplomi honvódezrednek volt parancsnoka. Mindössze 55 éves volt és vasegószséggel rendelkezett. — Az érdem jutalma. A csabai szentegylet kedden adta át K u 1 p i n Dánielnek, az egylet nemrégen megválasztott tiszteletbeli tagjának a diszesen kiállitott oklevelet. P 1 e s c h M. I. egyleti elnök, ki a küldöttséget vezette, szép szavakban méltatta az ünnepelt köztevókenységét, L e r n e r Jakab tanitó pedig az izr. tantestület nevében üdvözölte. Kulpin Dániel meghatva mondott köszönetet a szerinte meg nem érdemelt és nem várt kitüntetésért. — Hymen. Szabó Árpád, a mezőberényi polgári iskola képzett fiatal tanára hétfőn eljegyezte Mezőberényben P e tr i c s Juliskát. — Pataki Szilárd, Kótegyháza község adószedő pónztárnoka hétfőn esküdött örök hűséget Kuesera Juditnak. — Fischer Sámuel, nagyváradi kereskedő eljegyezte Schönberg e r, nagyváradi magánzó leányát, J o1 á n t. — Dr. S a 1 a c z Aladár szarvasi fiatal ügyvéd eljegyezte Eszes Ilonkát Szarvason. — 1848/49-es ereklya-muzeum Csabán. Az 1848—49-iki ereklye ós Kossuth-muzeuinot az elmúlt ünnepnapokon igen szép számban látogatta városunk hazafias közönsége. Jól esett látnunk, hogy a látogatók között szép számban voltak városunk egyszerű földművelő népéből. Kívánatosnak tartjuk, hogy ezen gyűjteményt mindenki megtekintse. A muzeum gyűjteményeit szemlélve, az epohális korszak csodás dicsősége ós szenvedése ezer ós ezer emlékkel ujul meg lelkünkben. Áldozzunk kegyelettel a 48-as idők nagyjai, hősei ós vértanúi emlékének. Vigyük el e muzeumba, a hazaszeretetnek eme magasztos iskolájába gyermekeinket, hogy vegyenek példát a hősöktől kik yórökkel pecsételték meg lángoló hazaszeretetüket. A nagyobb képek között különösen feltűnnek azok, melyek a mult évben Londonban voltak kiállítva a Cambridgei herceg védnöksége alatt rendezett harci emlékek kiállításán. Remek kép az, amely a szolnoki ütközetnek egy részét mutatja be, amint a hires vörös sipkások, Damjanich tábornok vezérlete alatt szurony rohammal támadják meg az osztrák ütegeket ós a leghevesebb ágyútüzelés közepette elfoglalják az osztrák ágyú kat. A páratlan vakmerőségü, halálmegvető rohamnál, mely a győzelmen biztosította, a zászlóalj fele elhullott. Egy nagy képen látható, amint gróf Kreith József maticzovai (Szepes m.) róm. kat. lelkész, az általa fölszerelt egyszerű földművelő tót néppel útját állja az északon benyomuló orosz előhadaknak, bizonyságot téve arról, hogy tót népünk együtt küzdött ós on totta vérét a közös magyar haza szabadságáért. Az aradi szivet tacsaró tragédia, hót nagy képen van megörökítve : az első kép a tizenhárom vértanút Haynau előszobájában mutatja, amint az Ítéletre várnak, a következő képen az elitélteket a várból — szuronyos katonák között — a vesztőhelyre kísérik és igy tovább a gyászos emlékű dráma befejezéseig. Kegyelettel szemléli lelkes közönségünk a kiállitott ereklyéket, melyeknek egynómelyike egyikmásik nóző szeméből — a visszaemlékezés hatása alatt — könnyet facsar. A hősök és vértanukra vonatkozó számtalan ereklye és emléktárgyak között ott látható a hires Eózsa Sándornak néhány emléktárgya : két karikás ostor, egy kétcsövű fegyver, melyet Kiss Ernő tábornoktól kapott ajándékba . . . Legközelebb folytatjuk. — Tanitóválasztás. A szarvasi ipariskolánál szervezett uj tanítói állásra az ipariskolai felügyelő bizottság P r i v 1 e r Pál r. kat. tanítót választotta meg. — Nyugalomba vonuló jegyző. Füzesgyarmat község adóügyi jegyzője : P e t r y Sándor 37 évi szolgálat után nyugalomba helyezóseért folyamodott s nyugalinaztatását — miként mult számunkban már je1 ntettük — a vármegyei nyugdijigazoló választmány el is rendelte. Petry régi nemes, vagyonos bókósmegyei családból származik és családjának tetemes kiterjedésű birtokai voltak a Sárréten. Mielőtt közigazgatási szolgálatba lépett, a hadsereg nél szolgált s mint főhadnagy, a szolferinói csatában hadifogságba is esett. A franciák Provenceba szállították, hol Marseilleben és Draguignauban volt internálva. A fogságban szenvedélyes előszeretettel foglalkozott költészeti munkákkal ós Provencenak bejárta mindazt a részét, melyet Kisfaludy Sándor „Himfy szerelmei"-ben megénekelt. Kiszabadulása után a katonaságot otthagyta s szülőföldjére vonult, hol előbb gazdálkodott, majd Füzesgyarmatra költözött ós tétlenül élni nem akarván, községi jegyző lett. 37 hosszú éven át volt a község pennája, példátlan szorgalmával, vidám kedélyével nagy népszerűségre tett szert. Mint adóügyi jegyző, hires volt arról, hogy nem tűrt adóhátrálékot ós hangos szavával ugyancsak megríasztgatta a késedelmes fizetőket. Ha a szóbeli figyelmeztetés nem használt, kocsira kapott, bejárta a pusztákat, betért az elszórva levő tanyákba, hol a rémüldöző háznépet azzal biztatta, hogy a kitűzött határidőben nem fizetnek, elszállíttatja a bútorokat. Erre persze sohasem került a dolog, mert a gazda bárhonnan is, de kiteremtette a szükséges összeget, nehogy a jegyző úrnak alkalma legyen fenyegetését beváltani. Az utóbbi időkben munkakedve előre haladott koránál fogva megcsökkent ós pihenésre vágyott. Füzesgyarmat társas életében mindig tevékeny részt vett, hol tiszta jelleménél ós szókimondó természeténél fogva közbecsülósben állott. Nemes ambícióval vitt hivatalából azzal a tudattal megy nyugalomba, hogy kötelességének mindenkor megfelelt. Utódjáról természetesen még nincsen szó, de ha a pályázatot a szeghalmi főszolgabíró meghirdeti, a fiatalabb generáció számos tagjafog arra konkurrálni. — Árlejtés iskolára. Orosházán uj emeletes községi iskolát létesítenek, melynek építésére árlejtést hirdettek. Öt pályázó volt s ezek közül 38,595 korona előirányzattal, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek, S ü 1 e Pálnak adta ki a község a munkát. — Ármentesitö-társulati gyűlés. Az ivánfenóki ármentesitő-társulat a napokban dr. Wagner Géza elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen elhatározták, milyen sorrendben használj ák fel az 1,500,000 koronás kölcsönt az ármentesitési munkák végzésére. — Uj Ügyvédek. Dr. S c h i e f f Jenő ós dr. F u k s z Béla szarvasi születésű ügyvédjelöltek a mult héten tették le a budapesti ügyvódvizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgát. — Kinevezés. Sárkány János fiatal, szarvasi születésü okleveles mérnököt a közös hadügyminiszter a hadsereg térképészeti osztályához segódmérnökké kinevezte. — Képviselöválasztók összeírása. A szeghalmi járásban az ország képviselő választók névjegyzékének összeállítása megtörtónt. Elnök volt Técsy József ref. le"kész, bizottsági tagok Mező Sándor ós S. V a r g a Sándor. Mult évben a választók szám volt Szeghalmon 395, most 410, Körösi adányban 354, most 359, Füzesgyarmaton 309, most 314, Vésztőn 278, most 282. —- Tíiz a tanyán. Emodi Imre szeghalmi lakos tanyáján nagy tűz pusztított. Leégett egy kazal törek és 3000 kéve tengeri kóró ós 1800 korona értékű préselt szalma, A tűz ugy keletkezett, hogy a tanyán gőzgéppel szalmát préseltek. A kazánból kipattant szikra meggyújtotta a gép mellett levő szalmát, amit a munkások későn vettek észre. A égő szalmakötegekről átcsapott a láng a közeli törek ós tengeri kóró-kazalra, melyek földig leégtek. A tűz veszedelmes talajon ütött ki, ahol méter magasságban van a kotú s ez is meggyuladt. — Három millió gyümölcsfa. Az állami faiskolák mult évi gyümölcsfa készletét részben ingyen, részben kedvezményesen kiosztják az azokért folyamodó községi faiskolának és kisgazdáknak. A kiosztás most van folyamatban. Ily állami faiskola van megyénkben Orosházán, — Kinevezés. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke dr. C o s t e Emil nagylaki lakos ügyvédjelöltet, a tábla területére dijas joggyakornokká nevezte ki s szolgálattételre a gyulai törvényszékhez osztotta be. — Verekedések krónikája. A sárréti magyarok lobbanékony vérére mutat az hogy onnan jön a legtöbb verekedés híre. Körösladányban Szekeres Sándor ós Oláh Mihály hosszabb ideig tartó borozás után hazafelé ballagtak. Cs. N a g y Károlyt véletlenül szembe hozta az utja. Szekeres ós Oláh megtámadták s leütötték a lábáról. — Füzesgyarmaton az országos vásáron folyt a harc. Bálint István, Daru Lajos ós M ak s a Sándor Tóth Alajost verték meg ugy, hogy haza kellett vinni. A csendőrség mindegyik heves vérű legényt pártfogásába vette. — Egy gazda öngyilkossági kísérlete. Kontra Péter füzesgyarmati gazda a mult héten öngyilkossági kísérletet követett el. Kontra vagyonos ember volt, azonban a tőzsdén játszott és vagyonát elvesztette. Hitelezői csődöt kértek ellene s a gyulai törvényszék vétkes bukás miatt indított ellene bünvizsgálatot. Kontrát ez nagyon elkeserítette s hogy az élettől szabaduljon, megmérgezte magát. Gyorsan segítettek rajta, de valószínűleg eredmény nélkül. Orvosai nem biznak felépülésében. — Táncmulatság A mezőberényi iparos ifjúság húsvét másodnapján igen szép sikerrel rendezett táncmulatságot. A Magyar Király szálló gyönyörűen feldíszített nagyterme egészen megtelt a mulatókkal, tx hölgyek csinos táncrendet kaptak a mulatság emlékére; az első négyest 30 pár táncolta, kotillion is volt. Részt vettek: Leányok : Borgula Mariska, Szokol Annuska, Kulich Lujza és Mariska, Szép Mariska, Brandt Antónia és Mariska, Kulich Juliska, Marik Jucika és Juliska, Bezeg Mariska, Bartolf Juliska és Zsuzsika, Urbanesek Mariska, Hoffmann Zsuzsika, Boldis Mariska.,. Weigert Juliska, Kutczián Mariska és Zsuzsika, Örtl Mariska, Wallner Mariska, Wietoniz Jucika, Száraz Juliska, MajerikJuliska, Winter Magduska, Haj Juliska, Ennrich Magdolna, Riick Juliska, Spiesz Magdolna, Kubik Jucika (Doboz), Mészáros Mariska és Juliska, Pecznyik Jucika és Mariska, Buday Mariska. — Névmagyarosítás. Weiu Fülöp, csabai kereskedő vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel F e h é r-re magyarosi totta. — Verekedő cigányok. Vésztőn két helyen laknak cigányok, a község északi részen a Körös part oldalon s a déli részen a gödrök között. Az északi részen lakók egy kissé intelligensebb cigányoknak tartják magokat, foglalkozván ők tapasztáson kívül a hegedümü veszettel is s egy kicsit lenézik a gödrök között lakó fajrokonaikat. A mult napokban Juhász Jóska intelligens cigány meglátogatta a gödrök közt tanyázó atyafiait. Szívesen fogadták s nagy vendégséget rendeztek a tiszteletére, mely legalaposabb berugással végződött. Majd megkezdték a verekedést; J u h á s z Jóskának hárman estek neki Juhász Gyula, Balog Jóska és Balog Lajos. A vendég alig tudott köztük egyszer széjjel ütni, máris két helyen törték el a karját, s a fején is szántalan folytonossági hiányt okoztak. Mikor aztán leesett a lábáról, a háborúság véget ért s az ,ügy további elintézését a csendőrség vette kezébe. § Nem kell dicsérni, az áru kiváló jósága, finomsága s a felette jutányos árminden dicséretnél jobban bezól s meg győződhetik erről bárki is, ki G e n c s i József csabai divatáruházában szerzi be férfi, női, gyermekcipő, kalapok, gallérok, ingek, nyakkendők stb. szükségletét, — Választások Szeghalmon. A lemondás folytán megüresedett törvónybirói állásra megválasztatott S o mogyi Sándor, ki a hivatalos esküt már letette. — ev. ref. egyháznál J u h á s z János alapítványi pénztárnok lemondása folytán megüresedett állásra S. Varga Sándort választották meg. — Nagyon fontos, hogy felhívjuk a csuz ós köszvényes betegek figyelmét a világhírű Zoltán-féle kenőcsre, melyenk párat lan kitűnő hatásáról ezer ós ezer elismerő levél tesz tanúságot. Igy pl. Laficzár ezredes, Zsendovits József kanonok, Dr. Wógh Jánosnó, Dr. Richnavszky, Fodor Gábor, Stranszky bárónő, Gróf Nyáry, Gróf Keglevich,, Gróf Auersperg stb. fejezték ki köszönetüket ós hálájukat e kitűnő kenőcsórt, mely őket régi csuz ós köszvényes bajuktól megszabadította. Üvegjo 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Bpesten, SZÍNHÁZ. Heti műsor. Csütörtök: Lötty ezredesei, énekes bohózat. Péntek: Vörös talár, szinmű. Szombat: Svihákok, operett. A csabai sziiipad számos fogyatékossága most tűnik ki igazán, amikor a csabai közönség régi kedvencének, Szalkay Lajos igazgatónak valóban a tökéletesség magas színvonalán álló társulata vonult fel a deszkákra ; napról-napra szembeötlőbb az ellentót a művészi előadások, s a művészietlen berendezésű színpad arányai között. És csak fokozódik bennünk az elismerés, a bámulat Szalkay társulatának művész tagjai iránt, hogy a színpad e kiáltó fogyatkozásai dacára nemes ambícióval, művészetük iránti lelkesedéssel adják istenadta tehetségüknek legjavát. Leszkay aradi társulatának előadásai elevenednek fel emlékünkben, amikor a jelen évad előadásairól irunk; de nem habozunk az összehasonlítás révén kijelenteni, hogy a körünkben időző társulat fegyelmezettség, összhangzatos előadások tekintetéből meghaladja azt a mértéket, amelyet Leszkayók hagytak cinozuraként az utódokra. Es a csabai hires műpártoló közönség hol marad a színművészet iránti hazafias lelkesedésével ? A. színház csak ugy ásit az ürességtől. Furcsa állat is ez a csabai müpártolás; a lelkesedés kedélyhullámait nem a természet törvényei szabályozzák ! Olyan az, mint az áprilisi napsugár. Jel lemzö egy kis összehasonlítás ; bevonult a mult télen Balogh Árpád ripacs bandája, s csinált 3 hetes idényre olyan bórletet, aminőt Szalkay 6 hétre tervezett itt működésével sem tud produkálni. Gondoltuk, hogy az előítéletes, keserves példákon okult közönség a színház tömeges látogatásával fogja a bérlet hiányait kárpótolni. Csalatkoztunk. Félő, hogy ha közönségünk közönye rövidesen fel nem melegedik, a körünkben működő társulat nem teszi ki magát a nap-nap után ismétlődő tetemes anyagi veszteségeknek, s itt hagyva bennünket, oly helyet keres, ahol a hazafias közönség sziveden áldoz, s lelkesedóst táplál a magyar közművelődésért. A vasárnapi bemutató valóságos díszelőadás számba ment. A „szigetvári vértanuk" első felvonásában a drámai, — a „Cigánybáró" első felvonásában az operette, — „Az almafa" egy felvonásos vígjátékban a vígjátéki személyzet mutatkozott be rémesen üres nézőtér előtt. A drámai személyzet sorából magasan emelkedik ki B a k ó László (Zrínyi Miklós) teljesen kiforrott ínüvészi játékával ; a felfogás tökélye, a kitörő érzelmek melysége, hangjának terjedelme, organumának hatalma a megrázó történeti tragoedia hősót, Szigetvár nemes védelmezőjót valóban ugy állitotta a közönség elé, ahogy e nemzeti hőst a hazafias lélek elképzelni szereti. Kitörő lelkes éljenek ós tapsok jutalmazták a kitűnő tehetségű müvósz-előadót. Bakó méltó partnere volt, s az elismerésben egyaránt osztozott vele a társulat fiatal hősnője Jeszernicz k y Sárika (Anna), akit művészetének jó híre a fővárosi sajtó utján megelőzött. A kedves megjelenésű, fiatal, tehetséges művésznő teljesen igazolta az előleges jó hírt, s a közönség nem késett elismerését zajos tapsokban kifejezni, nyilt szineu részesítvén őt meleg ovációban. Rajz Ödön, közönségünk régi ismerőse, a renegát Selim szerepében,, a többi szereplőkkel egyetemben emelte az előadás magas színvonalát. Az operette személyzetből K o r n a y Margit (Szaffi), R á t o n y i Stefi (Arzóna), brillíroztak különösen, C s ő r e g h Jenő (Barinkay) tiszta, csengő tenorja zajos hatást aratott; Szalkay Lajost (Zsupán) már a színrelépésnél közvetlen melegséggel üdvözölte régi közönsége; H a 1 m a y Kornélia (Mirabella), Tihanyi (Carneró) s a többiek, ós különösen a kar egybevágó éneke mindenekben igazolta az operette előadáshoz fűzött várakozásokat. Ifj. Bokor József egy felvonásos vígjátékával „Az a 1 m af á"-val premier élvezetéhez jutottunk ; ennek során B a r a c s y Rózsika (Ilonka), valóban bámulatot keltett pajzán, kedves játékával ; S o m 1 á r (Mákos Balázs), de kiváltkópen S z a d a y (Géza) oly frenetikus hatást értek el kifogástalan, közvetlen előadásukkal, aminőnek csak ritkán voltunk tanúi vedlett, öreg színházunkban. P a! t a k y Riza (Margit), H a 1 m a y Kornélia (Czenczi), D e é r y Béla (Báldi), egészítették ki az ügyes vígjáték derűs hatását. A kicsiny közönség, mely a magas színvonalú előadást az elismerésnek meg-megujuló, szűnni nem akaró jeleivel jutalmazta, avval a lelkes hangulattal távozott, hogy hosszu-hosszu várakozás után ime olyan színi előadások élvezetéhez jutott, aminő vidéki városaink közül csak egynehánynak jut szerencsés osztályrészéül. A húsvéti ünnepek másodnapján, hétfőn két előadás volt; délután fólhelyárakkal „A falurossza" Tóth Ede örökszép népszínműve, este pedig első előadásul „Lotti ezredesei" énekes bohózat került színre. bemutató előadáson szerzett benyomások a társulat fegyelmezettsége, s művészi magasságú tökélye iránt, ismételt beigazolást nyerten. S á r o s s y Paula (Lötty), a debreceni, majd a temesvári színházak volt művésznője játéka körül csoportosult az előadás fénye, s a művészi hatás összes eredménye; kitűnően iskolázott, modulációkópes hanganyaga kifejezésben, terjedelemben'meghalad minden várakozást; az alakítás nemessége, a derűs helyzetek diszkrét pointirosiása, toalettjeinek változatossága mind-mind külön tényezők, melyek játékának művészi hatását a teljesség fokára emelik. Szűnni nem akaró tapsvihar, nyilt színen való ismételt kihívás voltak külső kifejezői a hálás közönség elismerésének. C s őregh (Ramajonah) a kitűnő tenorista. Szalkay Lajos (Dickson), V i r á g h Ferenc (Dawentry), B a r a c s y Rózsi (Elise), Jeszerniczky Sárika (Kitty), B o z o k y Boriska (Harriet), Bogyó Zsiga (Barley) teljes tehetségükkel munkáltak azon, hogy a kacagtató bohózat komikuma teljes mértékben érvényesüljön. A könnyekig megnevettetett közönség kifogyhatatlan volt tapsokban ós óljenekben. Kedden klasszikus estónk volt; Shakespeare tragédiája: Leár király került szinre ; a színház háromnegyed része üres volt. Pedig túlzás nélkül Írhatjuk, hogy ehhez az előadáshoz művészi tökélyre hasonlatos még nem folyt le színpadunkon. Szegényes a szótárunk arra, hogy belőle kellő kifejezéseket merítsünk Bakó László (Leár) művészetének kellő móltatására. Túlzással vádolnának talán, ha apróra rószleteznők mindazt, amit ez istenadta tehetség ! művészi játékáról irni szeretnénk. A mély csend, a feszült figyelem, megilletődés az arcokon, pergő könnyek a szemekben, melylyel a kicsiny közönség a művész előadásának adózott, szebben beszélnek minden cafrangos frázisnál. Szépen simult a nagy j művész előadásához J e szer ni czky Sárika Cordéliája. Rajz Ödön (Edgár), Szaday (bolond), Pa t a k y Riza (Goneril), Bozóky Bözsike (Regán) ezúttal is igazolták mind-.