Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-11 / 38. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 38. számához. Megyei mesék. A főtisztelendő úr pipája. Pipázgatva sétált a templom melletti kertjében egyik megyebeli plébános, a mikor hirtelen rá ha­rangoztak. Ideje már nem volt arn, hogy pipáját felvigye szobájába, a templomból pedig elkésni nem akart, igy hát magával vitte a sekrestyébe, s ott lé­tévé az egyik sarokba. Nagy lön azonban a főtisz­elendő ur meglepetése, mikor mise után elő akarja venni a pipát s az nincs sehol. Tűvé tesznek érette a sekrestyében minden helyet, de csak nem akar előkerülni. Már nyilván való, hogy elveszett, a mi­kor ugy harmad napra, levelet kap a plébános ur a hol is ékes, verébfej nagyságú betűkkel megvagyon irva, hogy a pipát ki vitte el. Aki pedig nem azért vitte el. hogy ellopja, hanem „büntetésből", mivel­hogy pipa nem való templomba. Igaz, hogy a levél­író is rendesen pipaszóval vonul a templomba, s a zsebben a „Lelkimanna" mellett ott a kostök, de ez a legkevésbbé sem zsenirozta abban, hogy saját plébánosát leckéztesse meg ilyen vakmerőséggel. Igy ellenőrzi abban a faluban a jámbor nép a többi káputos emberrel egyetemben a papjait is ; a hol különben a harangozó is megvárja minden uri embertől, hogy őt illedelmesen köszöntse. Hogyan lehetne a szegény emberen segíteni ? Endrődön történt. A községháza udvarán egy padon ülve cigarettázik két községi irnok. Kissé odébb egy másik padon üldögélve várja a hivatal megkezdését három magyar. Beszélgetnek. A három bácsi közül sóhajt az egyik. — Hej, el is kelne már egy kis háború, hadd pusztulna a nép, majd akik maradnának, csak köny­nyebben élnének. — Titeket vinnének oda öcsém, a fiatalját, az emberek eleit; véli a másik, aztán mit csinálnánk mi öregek a sok gyerekkel, meg özveggyel ? Jobb volna egy nagy kolera, az nem válogatós, elvinne minket is. — Nem ugy lehetne a szegény emberen segí­teni ; okoskodik a harmadik. Legjobb lenne ha agyon­vernének minden községben vagy tiz urat, akkor lenne a szegénységre jó világ. Kérdés most már, hogy kik hát az urak Endrő­dön például ? A vaczer ugyanis következetesen igy beszél községe elöljáróiról: „K. jegyző, meg V. es­küdt Ú r." A jegyzőt csak szemben urazza meg, de már az esküdtet, minden körülmények között ú r-nak tiszteli, jóllehet hogy ennek az esküdtnek a főfoglalkozása - esetleg - a kubikolás. Az operaház. A berényi piacon beszélget két atyafi. Az idő után sorra kerülnek a családi bajok. — Lássa komám, az én feleségem egyre köhög, hiába szavazták meg a községházán a szanatóriumot! — Az még semmi, ha baj is, de kicsi. Leg­alább itthon van. Az én feleségemet felvitték az operaházba! — Aztán minek? — Leesett a létrárul, osztán kitörte a két kar­ját. Ott van most a pesti operaházba. . . Ott doktorolják, meg operálják, ahogy a tekintetes orvos ur mondta Tehénre való. Behajtja a gyulai \ í;árra a dobozi gazda a Riskát. El is adja megízlelő árért. Vagy hatvan forinttal a zsebébe betér valami kis korcsmába, kogy megigya az áldomást. Borozgatás közben egyszer csak ott terem a cigány is. — Ha a tisztelt ur megengedi, elmuzsikálom a nótáját. — Nem bánom cigány! és hogy ha egész éjszaka húzod, kapsz egy tehénre valót! Megörül a cigány és nem sajnálja se a hurt, se a vonót, se a gyantát. Mulat a gazda. Hangos a csárda. Már hajnalodik, útra kell indulni, és kezd a dobozi polgár is cihelődni. Már az ajtónál van, mi­kor megszólitja a cigány nagy mosolyogva : — Tekintetes uram ? hát a tehénre való! — Itt van! s oda ad neki a gazda egy nagy darab csengő ércet, lévén az elkelt Riska sárga­rézcsengője. Gyilkosság a tanyán. Megfojtotta a gazdasszonyát. - Saját tudósítónktól. — Újra egy rémes gyilkosságról kell meg­irnunk a krónikát, mely Békésszentandráson történt. Nem lehet panaszkodni a nyugal­mas, egyhangú élet ellen, hogy nem nyújt elég szenzációt. Dehogynem. Van egy hó­napja, hogy minden hétre esik egy-egy borzalmas eset; egyik megrázóbb része­tekben bővelkedik, mint a másik. Ez most nem házassági vagy szerelmi tragédia, mint az előbbiek. Tisztán az elvetemedettség, a gonoszság borzalmas tette. Egy fiatal legény megölte a gazdasszonyát, kinél mint béres szolgált, csupán csak azért, mert haragu­dott reá. Özv. C s i k Jánosné, Oláh Anna kö­zepes vagyoni viszonyok között ólt Bókés­szentandráson. Volt egy kis földje, tanyája s a faluban háza. C s i k János szentandrási legény volt a bérese, aki azonban csak név­rokona az asszonynak. A leajóny rendkivül dacos, engedetlen természetű volt, aki min. dig a maga feje után cselekedett ós szám­talanszor ellene szegült asszonya paran­csának. Csík Jánosnótól kapott is ezért igen sokszor szidást, amiért a legény ellen­séges indulattal viselkedett irányában. A héten Csik Jánosné és bérese ki­mentek a tanyára. Csütörtökön délután a kocsis átszaladt a szomszédos tanyába, hol gazdasszonyának sógora lakott s elmondta, hogy Csik Jánosnét, mig ő másfelé vé­gezte a dolgát, agyonütötték, A rokonok rémülten rohantak a színhelyre. Igaz volt. Csik Jánosné véresen, összetépett ruhá­ban feküdt a konyha földjón s fején szá­mos ütés nyoma látszott. Rögtön bementek Szentandrásra. A rendőri és csendőri közegek s az orvos ki­jöttek a tanyára. Az orvos megállapította hogy az asszonyt, nem ütötték agyon, ha­nem igen sok ütés után megfojtották. A rendőrség a gyilkos után kutatott, de nem talált semerre nyomot. S miután a tanyán a gyilkosság idején csak Csik János tar­tózkodott : letartóztatták. A béres mindent tagadott s nem akart felvilágosítást adni a gyilkosról. A rendőrség kihallgatta az összes ta­nyai szomszédokat. Ezek ismeretlen embert nem láttak C s i k n é tanyája körül. A béres mindinkább zavarba jött a terhelő vallomások hallatára s hogy menekülhes­sen a gyanú elől, egy szomszéd-tanyabeli, mezőtúri legényt vádolt a gyilkossággal. Letartóztatták ezt is; de ez igazolta — alibijét. Csik Jánost továbbra is fogva tar­tották, aki végre este 10 óra felé a rend­őrségnek mindent megvallott. Beismerte, hogy ő ölte meg az asszonyt, mert hara­gudott reá. Csütörtökön reggel ugyanis zabért ment a szobába, hogy a lovakat étesse. Az asz­szony azonban fölöslegesnek tartotta a za­bolást s elutasította a bérest a zabos zsák mellől. A legény erre felkapott egy ott­heverő lapátot s azzal fejbevágta Csik Jánosnét, ki azonnal összerogyott, fejéből ömlött a vér; a legény azután kiment a zabbal az istállóba. Itt eszébe jutott, hogy még jobban elbánik az asszonynyal. Vissza­ment .a házba ; Csik Jánosné éppen öl­tözködött s a faluba akart bemenni, hogy orvosoltassa feje súlyos sebét, arcát el­öntötte volt a vér. A legény szitkozódva neki ment az asszonynak s a földhöz vágta. A megtámadott nő ugy ahogy védekezett ós eközben sikerült is kisiklania a kony­hába. A kocsis itt utolérte, uira a földre tiporta, összetörte több oldalbordáit, ütötte, verte, végül fej kendőjót az asszony nya­kára hurkolta s megfojtotta. A gyilkosság után megmosta magát és ruháit a vértől, majd átment a másik tanyába. Csik Jánost, töredelmes vallomása után a szarvasi járásbíróság fogházába szál­lították. Sohse hittük, sohse láttuk Hogy májusban rút az ég . . Gyöngyvirágos, üde május, De ugy-e már, ho-jy elég ? Elképzeljük az ókát mi Mért volt ilyen haragos : Meglepte a „szecesszió" De ugy-e már, hogy okos ? Csak olyan lesz, amint régen Ugy mosolyog, ugy nevet, Hogy megint kiérdemelje A „gyönyörű, szép" nevet. Lássa, hiszen első napján Minden ember ünnepelt, Olyan szép volt az idője Hogy mindenki dalra kelt. Sztrájkolok is megbékültek, Ahogy szellője suhant : Vígan megy az építkezés Emeleten és alant. Igaz ugyan, mult hetében Sok esemény nem akadt, De a helyett sok vetett mag Hamarosan megfakadt, Azután az orgona is Díszben űl már az ágon S úgy nézett szét szomorúan A csúf, esős világon. Tudja, hogy ki szidta magát A mult héten javába' ? A ligeti Voczet Adolf! Mert hát bizony hiába, Muzsikáltak a ligetben Nem verték el az esőt . . . S nem lehetett látni ottan Ételt, italt keresőt ! Aztán hallja : ne feledje Hogy jön a sok majális Eleven Újság, ünnepély Ráadásul a bál is ! Iparos ifjak mulatnak Azután meg sok diák És ha akkor is eső lesz : Lesznek ott tragédiák ! Tragédia! 'ássa május Maga szelid, maga szép : Hogy lehet megmagyarázni Hogy a sötét útra lép ? Szentandráson rémes eset . . . — Megráz szivet és velőt, Ily e n e k k e 1 nem adhatja Tovább az előkelőt! Barangó. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Az uj államtitkár. Budapest, május 10. (Saj. tud. távirata.) A hosszas keresgélés után meg van az uj kereskedelmi államtitkár. Dr. gróf Wicken­burg Márkot, a hitelbank igazgatóját vá­lasztotta ki Láng Lajos. — Az uj mi­niszter ma jelent meg először hivatalában. A tisztviselői kar élén Nagy államtitkár üdvözölte és sajnálattal jelentette ki, hogy személyes ügyei miatt nem maradhat hi­vatalában. A tüzhányóhegy áldozatai. Budapest, május 10. (Saját tud. táv.) Szt. Thomasból érkező távirati jelentós tu­datja, hogy aMartinique — szigeti tüzhányóhegy kitörésének az ujabb adatok szerint negyvenezer ember lett áldozata. Az összes szigetlakók közül csupán harm.nckettő tudott megmenekülni. A román püspökválasztás. Arad, május 10. (Saj. tud. távirata.) Az aradi román püspökválasztás hiteles értesülés szerint a jövő hónap ötödikén les*. A szerb zsinat kormánybiztosa. Budapest, május 10. (Saját tud. táv.) A hivatalos lap legközelebbi száma fogja közölni, hogy T a 1 1 i á n Bélát, a képvi­selőház alelnökét, kineveztek az újvidéki szerb zsinat ós kongresszus kormánybiz­tosává. Dal a hétről. — Strófák Májushoz. — Május hónap most az egyszer Megrontotta a nevét . . . Sohse hittük volna róla Hogy vihart hord szerteszét. ÚJDONSÁGOK. — Megyeyyülés Dr. Lukács György főispán a törvényhatósági bizottság ez évi második rendes közgyűlését május hó 26­ikára ttizle ki. E gyűlésen tárgyalják le a vármegyei házipénztár mult évi számadását, melyet az állandó választmány jóváhagyott. A. tárgysorozatot nyolc nappal a közgyű­lés előtt teszik közzé. — Választmányi Ülé3. A bókésmegyei gazdasági egyesület pünköskor tartja köz­gyűlését. A közgyűlés ügyeinek előkészítése végett az egylet igazgató választmánya szerdán d. u. 3 órakor Békéscsabán a ka­szinó helyiségében ülést tart az alábbi tárgy­sorozattal : A jövö évi programm előké­szítése. A számvizsgáló-bizottság jelentése. Az egylet alapszabályainak módosítása Indítványok, végül folyó ügyek. — Bókósmegye villamos világítása. La punk mult számában részletesen megírtuk, hogy „a magyar Schukkert müvek villa­mossági részvénytársaság" kiküldi mérnö­két a körzetbe venni szándékolt községek­kel való megbeszélés és tájékozódás, vala­mint a helyz-t tanulmányozása végett. Bartók Ferenc mérnök a mult hét má­sodik felében tényleg bejárta a községeket Csabát, Újkígyóst, Mezöberónyt, Békést, Orosházát ós Szarvast ; a lefolytatott ta­nácskozások azonban csak informatív jel­leggel bírnak, A szerzett tájékozódás után a Schukkert cég rövidesen elkészíti a rész­let-terveket ós költségvetést. — Csaba szervezeti szabályrendelete. Megemlékeztünk a csabai képviselőtestület azon határozatáról, melylyel a szervezeti szabályrendelet módosítása alkalmával a választásokat megelőző jelölés és az ügyészi állás kérdésében állást foglalt. E képvise­lőtestületi határozatot a vármegyei törvény­hatósági bizottság bizonyos iránj'ban mó­dosította ; a t ° :rvényhatósági bizottság ha­tározata foko z atos felebbezés folytán a bel­ügyminiszter elé kerülvén, az végső fokban kimondotta, hogy a községi segéd- és ke ­zelő-szemólyzetre a kijelölés jogát, a tör­vényhatósági bizottság álláspontjához ké­pest, a tisztujitószók elnöke az 1886. évi XXII. t. c. 77. §-ának figyelembevételével gyakorolja, — mig az ügyészi állást ille­tőleg, — a község és törvényhatósági bi­zottság határozatainak félre tételével, — kimondja a miniszteri rendelet, hogy ezen állás mikénti betöltésére nézve már most intézkedni, időszerűnek nem látszik, mert a jelenleg érvényben levő szervezési sza­bályrendelet szerint a községi ügyész, an­nak 13. §-ában a községi segéd- ós kezelő személyzet között van felsorolva, tehát ugyanazon szabályrendelet 30. §-a után | következő általános határozmányok szerint, óletfogyti glan választottnak tekintendő. — Kinevezések a honvédséghez. Elké­sett csillag hullásként több fiatal embernek okozott örömet a honvédelmi miniszter az utólagos előléptetéssel. A gyulai honvéd ezredhez a f. évi május 1 tői számítandó ranggal, Sző dy Szilárd ós Jiinker József tartalékos hadapród jelöltek, tarta­lékos hadapród tiszthelyettesekké neveztet tek ki. — Esküvő. Balogh József csabai postafőnök Margit leányát hétfőn délután 6 órakor vezeti oltárhoz a róm. kat tem­plomban Páll Béla tartalékos hadnagy, a kunágotai Urbán-uradalom intézője. — Eljegyzés. Dr. Onody Illés, te­mesvári kir törvényszéki aljegyző elje gyezte Albrechtovics Vilmát, né­hai Albrechtovics Péter leányát Békésen. — Közvacsora. A XXI. izr. község­kerületnek e hó 19-én Csabán tartandó közgyűlése alkalmából a békéscsabai izr. hitközség a megérkező előkelő vendégek tiszteletére 18-án, vasárnap esté 8 órakor a „Fiume" vendéglő éttermében közvacsorát rendez. Ezúton is felhívja a hitközség elöl­járósága a hitközség tagjait, hogy ameny­nyiben az aláírási ivvel lehetetlen minden egyes tagot felkeresni, hogy akik részt venni óhajtanak, Le mer Jakab hitközségi tit­kárnál jelentkezzenek. — Egy teríték ára 4 korona. — Egy megyeblzottsági tag könyve. Dr. P o 1 n e r Ödön egyetemi magántanár, a békésmegyei törvényhatósági bizottság tagja „A közös ügyek" cim alatt köny­vet irt. Polner munkájának igen jó ol­dala, hogy szabatos, kiforrott közjogi föl­fogásának hátterében nagy elméleti kép­zettség áll, mely a tételes jogi állapot is­mertetésére is rányomta bélyegét. A leg­nagyobb cikk az első, melynek cime a könyv címével azonos, igen figyelemre­méltók ezenkívül a közös hadügy és közös hadsereg föliratú cikkek. Minden egyes cimszó alatt megtaláljuk, nemcsak a foga­lom történeti fejlődésének, hanem a kül­földön található hasonló szervezetnek össze­foglalását is. A magyar állam önállóságá­nak erős tudományos érzete, mely Polner könyvét áthatja, kívánatossá teszi, hogy a nagyközönség is e világosan megirt mun­kához forduljon tanácsért a napi politika árja által gyakran fölvetett idevágó kér­désekben. — A községi közmunka 1903-ban. A csabai községi közmunka mérvének 1903-ik évi előirányzatát a legközelebbi közgyűlés fogja megállapítani. A javaslat szerint a község mérnöke a jövő évi szükségletet 25 200 koronában irányozta elő; mig a fedezet egyes tótelei következőkép alakul­nak : 6200 darab igavonó állat után 2 kor. 40 fillér egységár mellett 14.880 korona, 2068 vályogház után, minden házat 4 kézi napszámmal számítva 6617 kor. 60 fill , 153 téglaépület után, egyenként 6 kézi napszámmal 784 kor. 40 fill, 6 emeletes ház után, 8 kézi napszámmal számítva 38 kor. 40 fill., 26ij0 zsellórlakó után 2080 kor., 1080 családtag után 864 koronát. Összesen 25.214 korona 40 fillér. A mult évi adókivetések mit sem változnak. — Meghalt a börtönben. A mezőberé­nyi szomorú családi dráma hőse, K riszt Adám meghalt a gyulai ügyészség börtö­nében. Annak idején bővebben irtunk az esetről ; K riszt ós felesége megtámadták a vejüket késsel és pisztolylyal s a nem sikerült gyilkosság után Csabára menekül­tek. Csabáról vasárnap éjjel visszamentek Berónybe s midőn a vásártéren levő rendőr­őrszeinet K r i s z t meglátta : meglőtte magát. Veszélyes sérüléssel vitték be a gyulai közkórházba. Dr. N y i s z tor Ador­ján vizsgálóbíró alig néhány nappal ezelőtt szállította át a megyei közkórházból a börtönbe, miután ugy látszott, hogy sú­lyos sebéből kiépül. A sorskönyvében azon­ban más volt róla megírva. A vizsgáló­bíró több ízben kihallgatta, s midőn a fog­házörők újból érte mentek, hogy a letar­tózta tási végzés meghirdetése céljából a vizsgálóbíró elé vigyék, halva találták ágyában. A váratlan haláleset meglepetést keltett. Dr. L i s z y Viktor kir. ügyész intézkedett, hogy a szerencsétlen embert egyházi szertartás mellett temessék el. — Az orosházi szinkör. Az orosházi szinmüvószetet pártoló egyesület választ­mánya mult héten ülést tartott, melyen a szinkör építésre beérkezett pályázatok fe­lett döntöttek. A választmány négy pá­lyázó KÖZŰ! az épitóst Jávorcsik és Dénes orosházi vállalkozónak adta ki, kik legelőnyösebb ajánlatot nyújtottak be : a hirdetményben megszabott 15.000 koro­nából 15 V l 0%-ot engedtek. Az építéshez már hozzá fogtak A végleges terv szerint a színkörben 7 páholy, ülőhely pedig (a páholyok ülőhelyeit is beleszámítva) 242, földszinti állóhely 208, a karzaton pedig 68 ülő és 208 állóhely lesz, s igy összesen 726 egyént fogadhat magába a színház. A színpad szó'essége 14, a mó lysége pedig 8 méter lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom