Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-11 / 38. szám

— A pusztaföldvári uj birtokivek. A kataszteri birtokivek kiigazítása ós átirása tárgyában a héten Janitsáry Jenő kir. földadónyilvántartó biztos, mint a gyulai pénzügyigazgatóság kiküldötte s Puszta­földvár község bírája érdekeltek vezetői kedvező megállapodásra iutottak. A bir­tokiveket az érdekeltek közbejöttével a községházánál előbb a tényleges állapot szerint kiigazítják ós azután a pénzügyigaz­gatóságnál a község költségén mérsékelt árért átírják ; igylesz a kataszteri földkönyv is beszerezve. — Védhimlöoltás. Dr. F á b r y Sándor alispán a vármegye területén ez évre a kö­vetkező oltóköröket állapította meg és azokra nézve oltó orvosokul Ja következő orvosokat jelölte ki: Békés : dr Henszel­mann Elek ; Békéscsaba: I. ker. Kulpin Dániel, II. kerület dr. Vas Vilmos ; Csor­vás : dr. Molnár Lajos ; Doboz : dr. Gödén Ferencz ; Endrőd : dr. Jakus Benő ; Füzes­gyarmat ós Bucsatelep: dr. Domokos K.; Gádoros : dr. Vadász Aron ; Gyoma : dr. Eisler Vilmos; Gyula: dr. Bárdos Arthur; Gyulavári: dr. Hódy János ; Kótegyháza : dr. Virág Endre ; Újkígyós : dr. Divis Ist­ván ; Okigyós: dr. Hajnal Albert ; Kondo­ros : dr. Dezső Antal ; Körösladány : dr. Csánky Géza ; Köröstarcsa : dr. Timár Miksa ; Mezőberóny : dr. Zsivkovics Aladár; Öcsöd : dr. Baky Endre ; Orosháza : dr. Rapcsák Emil ; Pusztaföldvár : dr. Vinter­nitz Antal; Pusztaszenttornya : dr. Steiner Zsigmond ; Bókéssámson : dr. Halász Samu; Szabadszenttornya: dr. Steiner Zsigmond : Szarvas : dr. Szlovák Pál; Szeghalom: dr. Christó Pál; Nagyszénás : dr. Láng Jenő ; Bókésszentandrás • dr. Sinkovios György ; Tótkomlós : dr. Nagy Sándor ; Vésztő : dr. Csákly János. — Balogh István siremléke. Az elhunyt poéta-tanfelügyelő síremlékére ujabban özv. B e 1 i c z e y Istvánné küldött 10 koronát. Szíves adományával az eddig begyült ősz­szeg 34 koronára emelkedett. — A gyulai újvárosi olvasókör estélye. A megye székhelyén sok társaskör v*n, melyek eléggé látogatottak, de olyan ele­ven élet egyben sincs, mint az újvárosi olvasókörben. Hangversenyein, estélyein nagy számban szokott a közönség megje­lenni s igen sokszor megtörténik, hogy a kör helyiségei szűknek bizonyulnak. Igy volt ez a vasárnap megtartott hangver­seny alkalmával is. A kör agilis igazga­tója, R á c z János törvényszéki jegyző mindent elkövetett, hogy az estély sikerül­jön s fáradozásait várakozáson felüli siker koronázta. A mulatságon a társadalom minden rétegéből igen sokan jelentek meg, s a hangverseny szereplői derekasan rajta voltak, hogy a közönség igényét kielégít­sék. A programm első számát Major Simon hegedüjátóka képezte, kit zongorán Kovalszky Róbert kisért. Mindketten művészileg játszanak s különösen Major olyan hivatottsággal kezeli a vonót, hogy a gyulai cigányprímások is el vannak tőle ragadtatva. Pap Endre monológja után egy rövidke kis vígjáték, a P ó é t a kö­vetkezett, mely zajos sikert aratott, rebben Fraller Ilona, Tóth Erzsi, Schrőder Erzsi, Pap Endre, Rácz János, Reisner Emil és Licska Sándor szerepeltek. Utóisóul Rácz János a „K a k a s ü 1 ő" cimü monológot adta elő sok hatással. A hangverseny után tánc következett, mely csak a reggeli órák­ban ért véget. — A telefon terjedése. A nagyváradi postaigazgatóság legújabb telefonhálózati névsorából kitűnik, hogy a telefonnak Bó­késmegyóben 260 előfizetője van ós pedig az orosházi járásban 72, Gyulán ós a gyulai járásban 53, a csabai járásban 47, a szarva­siban 43, a szeghalmiban 22, a békésiben 13, s a gyomaiban 10. Községek szerint pedig igy oszlik meg a telefon előfizetők száma : Orosházán be van a telelőn vezetve 46 helyre, Csabán 45, Gyulán 44, Szarvason 30, Körösladányban 9, Gyornán 8, Nagy­szénáson 8, Szeghalmon 7, Békésen 6, Tót­komlóson 6, Mezőberényben 5, Szentandrá­son 5, Kondoroson 5, Kótegyházán 4, Pasz­taföldváron 4, Füzesgyarmaton4, Gyulavári­ban 3, Gsorváson 3, Sámsonban 3, Öcsödön 3, Dobozon 2, Újkígyóson 2, Köröstarcsán 2, Gádoroson 2, Vésztön 2 és Endrődön 2 helyre van bevezetve. Legtöbb előfizető van az orosházi csabai, és gyulai járásban. Községek szerint Orosházán, Csabán, Gyu­lán és Szarvason. A félév előtti állapot­hoz képest is szép a haladás. — Az adókivető-bizottsag előtt Mikor a temetésrendezők adójára került a sor, ott állott a bizottság előtt a gyors mozdulatu és folytonos gesztusairól ismeretes csabai temetkezési intézet-tulaj­donos. — Kérem, kérem . . . Tetszik tudni . . . Nem lehet akkora adót fizetnem.... Nincs miből, nincs kereset, ami van, magamnak sem elég . . . Ennyi adót fizetni! Kérern, csak ugy tudnám kifizetni, ha a tekintetes uraknak is szolgálhatnék! Lőn nagy kacagás, de nem - kisebb adó. — Eltűnt fiuk. Pusztaföldvár községé­ből egyszerre két fin szökött el a szülői háztól a mult hónap végén. Sokáig várták haza s keresték a két gyermeket, de nyo­mukra sem tudtak akadni; most elrendelte a hatóság körözésüket. Torda Sándor, 12 éves fiu az egyik, kit F e k e t e István tartott örökbe. Sugár termetű, haja gesz­tenyeszínű, szeme szürke; eltűnésekor sárga nadrágot, fekete kabátot ós szürke kala­pot viselt. A másik Faragó József, 9 éves, haja, szeme fekete ; fekete téli kabát s fehér alsó ruha volt rajta, amikor utol­jára látták. Feltalálásuk esetén az orosházi főszolgabírói hivatalt kell értesíteni, - Amire mindenki kíváncsi. Bizonyára minden ember szeretné tudni, hogy milyen sze­rencse csillagzat alatt született, s hogy váljon a születés — név — vagy más kedves emlékű nap­jaihoz fűződő véletlen körülmények minő befő lyással vannak szerencséjére ? A felelet ezen kérdésekre gyakran önként kínálkozik, csak fel kell ösmerni ós megragadni az erre szolgáló al­kalmat. Ilyen kitűnő alkalom ezúttal a lapunk utóbbi számában közzétett szerencsenaptér, mely a Wolf Hugó budapesti bankházának szerenose­számait tartalmazza az év egyes napjaira szét­osztva, úgy hogy abból mindenki könnyen kivá laBzthatja megrendelendő szerencseszámait.JEzen bankház, mely pontos és lelkiismeretes kiszol­gálása, szigorú titoktartása és előzékenysége miatt­kitünő hírnévnek örvend, sokat tett már gazdaggá s igy boldoggá, szerencse naptára utján, miért is ezen hirdetést olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. — Szép, tiszta, üde arcbőr a legköny­nyebben és legbiztosabban a Földesfóle Margit-cróm használata által érhető el. A közkedvelt és világhírű Földes tele törvé­nyesen védett arckenőcs semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz ; szeplőt, májfoltot, pattanást ós az arc mindennemű tisztátlan­ságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat redőket kisimítja ós az arcnak finom, fia­tal, rózsás szint ad. Nagy tégely '2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér (3-fóle szín­ben) 1.20 k. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és min­gyógyszertárban. — Óriási azok száma, kik anyagi boldo­gulásukat a magy. kir. szab. osztálysorsjáték intéz­ménynek kössönhetik. Őszintén örvendünk, hogy közülök igen sokan Bihari Ede fflelárusitónak (Budapest, IV., Városhái-utcza 14.) kögzönhetiy szersnciéjüket. Érdekelni fogja az olvasót, hogk hol nyerték azokat • nyereményeket, melyeket a nevezett föelárusitő fizetett ki. íme itt következik­Á.z első sorsjátékban a 600.000 koronás jutalom: dij '/„-át Maros-Vásárhelyen, 2/ n-át Megyesnn, 1/ a-it Újpesten, 4/,-át Budapesten- A hatodik sors­játékban nyert 600.000 koronái jutalomdíj */ 4-ét Ceikmegyében, '/rét Bácsmegyében, t Góinör* megyében. A 200.000 koronái főnyeremény '/„-át Poisonyban, %-át Vessprémmegyében, Ve át Kolozsvárott, Ve" 4 1 Czinkotan, '/$ A-' só-Fej érmegyé­ben ós '/ 9-&t Budapesten. A többi főnyeremény szintén az ország különböző helyén jutott kifl< zetésje. Felhívjuk a t. olvasó figyelmet Bihari Ede sisrsncsés főelárueitó mai hirdetésére, kihez megrendelések — tekintettel a nagy keresletre — mielőbb intézendők. A huzis f, h í 22-én kezdődik. '/„ sorsjegy 1.50 korona, ,/ i=3 kor., «/ s = 6 kor. '/j = 12 korona. — Csaba egószséqügye. Az elmúlt hó­napban a közegészségi viszonyok kielégítők voltak; szülöttek száma 27-el multa fölül az elhaltakét. Ragályos betegségek nem uralkodtak, a legtöbb halálozás a légzőszer­vek bántalmai következtében történtek. — Született összesen 132, fiu 68, leány 64, ezek közt volt halvaszületett 3, törvényte­len 4, ikrek 2 esetben. Házasult 33 pár. Meghalt összesen 105; finemü 55, nőnemű 50. Az életkort tekintve : halva született 3, 0-1 évig 33, 1—5-ig 15, 5-10-ig 4, 10—20-ig 6, 20—30-ig 8, 30—40-ig 4, 40-50-ig 6, 50—tí0-ig 5, 60—70-ig 12, 70-80-ig 4, 80—90-ig 4, 90-100-ig 1. A kórnemekre nézve : aggkori végelgyengülés 3, agy guta 2, agyhártyalob 4, agy lob 1, angolkór 2, arcrák 1, agyszélhüdós 4, bél­hurut 2, bubor 1, csontgümőkór 1, erősza­kos halál 1, gyermekek algörcse 3, gyomor­rák l, görvélykór 1, halva született 3, hasadt gerinc 1, hörghurut 6, hörglob 4, idült bólhurut 1, idült veselob 3, májrák 1, májsorvadás 1, májzsugor 1, rángógörcsök 7, szervi szívbaj 3, tüdőgümőkór 24, tüdő­lob 12, tüdőhurut 4, veleszületett gyengeség 7. Törvényszéki boncolás 1 fordult elő, — A szerencse révének nevezhető Q a e­d i c k e A. Budapest, IV. Kossuth-Lajos-utca 11-dik szám alatt létező osztálsorsjegy gyűjtődéje, mert ezen mesésen szerencsés gyűjtődé állandóan a leg­nagyobb nyeremény eredményeket éri el. Az osz­tálysorsjátéknak legutóbb befejezett húzásánál a 100 ezer koronás főnyeremény — immár harmadszor ­jutott ezen szerencse-gyűjtődének osztályrészül. — Tüzek. Békésen az alsó-febér-körösi ármentesitő társulatnak a vashalmi határ­részben leégett, egy rőzsekazli. A tüz isme­retlen okból támadt; a kár körülbelől száz korona. A békési rendőrség a nyomozást megindította. — Öcsödön L ó n y a y Fe­renc földmivelő háza leégett. A kár 500 koronára rug, az épület biztosítva volt. A tüz keletkezésének oka valószínűleg gyuj­togatásra vezethető vissza. Karcag város a bucsaiakért. - A bucsatelepiek karcagi előadása. — Megkapó jelenségben gyönyörködhet­tek mindazok, kiknek módjukban volt a legutóbbi vasárnapon megfigyelni, hogyan szórakoznak Karcag városában a derék nagykunok. Mert bejárta Karcagot a hir, hogy Bucsatelepen kálvinista templomot akarnak építeni. A doktor hozta a hirt, a ki sürün megfordul a bucsatelepi kis házikók be­tegei között. A patikárius felkarolta a hirt ós buzgón kürtölte a karcagi tágas por­tákon : „Figyeljetek polgártársak ! Bucsa­telepen kálvinista templomot akarnak épí­teni". A polgármester ur, ugy a mint illik, hivatalos uton megállapította, hogy Bucsatelep csakugyan létezik; valósággal ott bujt meg Karcag ós Füzesgyarmat között a sárban ; iskoláiból csak ugy raj­zik kifelé a sok gyerek, bizonyos tehát, hogy itt pártolásra érdemes jó magyar faj ütött tanyát, ós amikor ezeket megállapí­totta a polgármester ur, megtapintotta az ő nemes városának az üterét ós hogy észre­vette, hogy az együtt ver az ő becsületes szivével, megszólította az ő népeit: „Atyám­fiai ! A bucsatelepi magyarok színházat játszanak, hogy templomot építhessenek ; lássuk őket vendégekül. Nézzétek, így be­szélnek hozzánk: Nagykunok ! Nektek a sors bőkezűen osztotta kincseit: délibábos rónáitokon az aranykalász tengere hullám­zik, mig nekünk épen csak annyit adott, hogy, megtudunk élni". És a derék nagykunok vendégekül látták a bucsai színjátszókat. Kölcsön ad­ták nekik mulatóhelyüket, fogatjaikat, ma­gánlakásaikat, még elibük is vonultak fé­nyes kocsisorokkal és a polgármester ur, ugy, amint az neki már szokása, szívhez szóló szép beszéddel erősítette meg a ba­rátságot Karcag város ós a bucsai művé­szek között. No, de ilyen színjátszó társaság. Most az egyszer igazi parasztleányok és paraszt­legények declamálnak almásy Tihamér „Cigány Pannájában", csak a primadonna nem az. A bucsai tiszttartóéi szépséges kisasszonya : Bartmann Albinka most Cigány Panna, és amint pompás cigány­ruhájában pajkosan játszik ós énekel a sa­ját lelkesedésüktől megbokrosodott nagy­kunoknak, ki hinné, hogy ez a bájos Czi­gány Panna tulajdonkópen német leány, Bécsben született, két-három esztendővei ezelőtt csak német szóval hívogathatta a bucsai búbos jércéket. Dehát nincsen ezen semmi csodálni való. A nagykunok ós sárréti magyarok közé ékelve egy-kettőre chauvin-magyarrá válnék még a bécsi községtanácT is. Nem is esett aztán semmi baj. A főfődirektor, impresario, ügyelő, rendező, sugó mindegy­személyben, — ki lenne más, mint a fess bucsai jegyzőné: Nagy Ödönné, aki ki­pirulva köszöni meg a lelkes nagykunok elismerő tapsait ós óljeneit. Talán mondani sem kell, hogy a pénz csak ugy ömlött. Egy kisebb fajta bucsai kálvinista tornyot akár ezüstkoronákból lehetne már építeni. Odajárul a közjegyző a kasszához ós leszámol 200 koronát, hogy ezt a bucsaiak egy régi barátja adja; többet is küldene, de attól tart, hogy az ő hitsorsosai is majd egyszer templomot akarnak építeni Bucsán Jehova tiszteletére ós azok számára is csak kell valamicskét tartogatni. Kiveszi koro­náit a reverenda zsebéből a főtisztelendő ur is és odaviszi a pénztároshoz : a bucsai kálvinista templomtól bizon ő sem sajnál néhány koronát. S most merje valaki azt mondani, hogy nem élünk a testvériség korszakában és hogy társadalmunk széttagolódik fajta szerint: erre a magyar fajta, arra a svájci, amarra a simentháli. — De Karcagon ne mondja ám senki. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A képviselőválasztás utójátéka. A mult évben lefolyt orosházi képviselőválasz­tás előtt sokan gúnyolták Lehoczky Mihály tótkomlósi függetlenségi pártelnö­köt fiatalsága miatt s az ellenpárt „gyerek elnöknek" nevezte el. A komlósi 48-asok nagyon megszerették ügyességéért s a ja­nuár 1-ón tartott községi előljárósági jelölő értekezleten öt az árvagyámi állásra akar­ták jelölni s jelölését indítványozták is. Azonban Gajdács Pál lelkész ellenezte Lehoczky jelölését s igy szólt : „Le­hoczky gyámnak nem való, mert ő mellé magángyámot kellene rendelni, mert a sa­ját vagyonát is elbörzózte."—L e h o c zky e kijelentés miatt Gajdács ellen meg­tette a törvényes lépéseket és az ügyet a napokban tárgyalta az orosházi járásbíró­ság. Gajdács előadta, hogy az ő kifa­kadása a képviselőválasztási mozgalmak ki­folyása volt, de sérteni nem akarta L e­hoczkyts azért attól bocsánatot kér. Leh oczhy beérte a bocsánatkéréssel, de kikötötte, hogy csak azon esetben nem kí­vánja Gajdács megbüntetetésót, ha az ed­dig felmerült költségeket is kifizeti. A költ­ségek kifizetését Gajdács magára vállalta, a tárgyalás a békülóssel véget ért. Vitézi torna. Szegónysorsu ember Mogyorósi Pál, ez okból nehéz munkával kénytelen keresni kenyerét ; miután Csabán foglal­kozást nem kapott, Csorvásra költözött, hol C s e k e Lajoshoz szegődött cselédnek. Gazdája sokat követelt tőle, de mert agyon nem dolgozhatta magát, gyakori volt kö­zöttük a perpatvar. A mult óv szeptember havában vacso­rázás közben támadt rá a gazda: — Már az még sem járja, hogy ugy lopod a napot, ma sem dolgoztál sem­mit ! — Ez nem igaz, többet dolgozom mint amennyit kellene, hisz még az éjjel is tör­tem a kukoricát, pedig ezzel igazán nem vagyok köteles. — Mit beszólsz? te dolgoztál ? Ugyan minek fecsegsz ilyen sületlensógeket ? Szó-szót hozott ki, Cseke lassanként olyan indulatba jött, hogy az asztaltól fel­ugrott ós cselédjét kétszer mellbe vágta. Mogyorósi nagyon elbusulta magát, azon­ban felgerjedósén uralkodva, annyit szólt gazdájának : — Ne bánts, te is nős ember vagy, ón is. Nem akarok veled öszszeveszni. Ha nem tetszem neked, hát itt hagylak. A Cseke gőgjét nagyon bántotta cse­lédjének fellépése s fenhéjázó hangon adta tudtára : —-Azt szeretném látni, hogy enge­delmem nélkül itt hagyj ! — Már pedig itt hagylak. Meg is indult, hogy jobb házat keres­sen, de szándókát nem valósíthatta meg. Cseke birokra kelt vele s derekát átkarolta. Ez már több volt, mint amennyit hajlandó lett volna eltűrni. Egyet lódított a hatal­maskodó gazdán, ki megtántorodva majd­nem elesett. Szenvedélyes dühvel vetette magát újból Mogyorósira, s ekkor komoly 1 dulakodás fejlődött ki a két férfi között. A tusa nem sokáig tartott, mert Mo­gyorósig erősebb levén, földhöz teremtette ellenfelét, mi közben maga is a földre esett. Cseke oly szerencsétlenül bukott hanyat, hogy a karja ketté tört. Ez a baleset véget vetett a viaskodásnak A dolgot természe­tesen nem hagyta annyiban, hanem súlyos testisértós miatt bepanaszolta ellenfelét. A tárgyaláson Mogyorósi azzal véde­kezett Én nem akariam Csekót bántani, de ő támadt rám, nehogy csúffá tegyen, birokra keltem vele. Arról nem tehetek, hogy a karja eltört, hisz nekem is eltör­hetett volna, miután ón szintén a földre estem. A kihallgatott tanuk igazolták állí­tásait s egyhangúlag azt vallották, hogy Mogyorósi a jogos önvédelem határát nem lépte tul. A biróság ez alapon felmentő itélatet hozott. Szökevény hadköteles. Talán nem is igaz, csak mesébe illő mondás az a szálló ige, hogy Magyaror­szág tej jel-mézzel folyó Kanaán. Bizony még a mi megyénk népe is kezébe veszi a vándorbotot, és messze idegenben pró­bálja felkeresni a szerencsét. Igy tett Kál­mán Gábor békési legény is. Sokat hal­lott róla beszólni, hogy tul a Kárpátokon, lent a Duna mellett Nagy-Oláhországban milyen jó dolga van a munkás embernek. A székely vármegyék nópfölöslege mind oda özönlik ki, és többnyire boldogul. Elhatározta, hogy ő is felkeresi ezt az igóret földjót, hol nem kell annyit nél­külöznie, mint idehaza. Csak az volt a bök­kenő, hogy mint hadköteles sorban álló legény, útlevelet nem kaphatott. A jó sze­rencse segélyére jött. Egyik ismerősének — ki többször megfordult Romániában — volt egy fölösleges útlevele. Szívesen ren­delkezésre bocsátotta. Két évig kergette az oláhok közt a szerencse istenasszonyát, de az állandóan hátat mutatott neki. Csalódottan tért vissza szülőföldjére. Itt pedig mint katonaszöke­vényt köröztették. Alig érkezett vissza Bé­késre, a főszolgabíró ^rögtön kiadta a pa­rancsot, állítsák elő. Éppen sorozás követ­kezett s nehogy ismét kereket oldjon, le­tartóztatta. Három napot ült a dutyiban, mig a sorozó-bizottság elé állhatott. A ferdenyaku legény azonban nem igen nyerte meg a katona urak tetszését, mert az ezredorvos recsegő hangon jelen­tette ki : — Untauglich ! A sorozó-bizottság elnöke, az arany­galléros alezredes helyeslőleg bólintott rá, csak nem is fogja elcsúfítani az ármádiát ilyen prófunt magazinnal. Igy törtónt az­tán, jóllehet katonáóknál Kálmán Gábor­nak rovása volt, mégis kilökték. Ha kato­náóktól meg is szabadult, a törvény keze alól nem csúszhatott ki. A paragrafusok kacskaringós farkát nem olyan könnyű ki­játszani. A szolgabíró megvádolta : nem kenye­ret keresni ment Oláhországba, hanem íólt a katonáskodástól s az elől szökött meg. A legény makacsul szembe nézett biráival s eltökélt hangon jelentette ki: — Nem féltem. Minek féltem volna hisz az ilyen ferdenyaku ember, mint a milyen ón is vagyok, nem kell a regement­nek. Most is kilöktek, pedig a kezök közt voltam. A szükség hajtott ki, mert azt hittem, hogy a messze idegenben jobb sor­som lesz mint itthon. S még roszabb volt. A törvényszók nem látta igazoltnak a szolgabíró vádját, azért véderő elleni ki­hágásban mondotta ki bűnösnek, s mint ilyent 100 korona pénzbüntetésre, esetleg 6 napi elzárásra itólte. Ujabb elzárásra azonban nem került a sor, mert a szolga­bíró jóvoltából ezt a büntetést már az ítélet meghozatala előtt leülte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom