Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-13 / 21. szám

— Csőd. A gyulai törvényszók W e i s z­b r u n n Fülöp szeghalmi be nem jegyzett kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Tömeg­gondnok Sárréti János szeghalmi ügy­véd, bejelentési határidő április 22-ike. — Választási apróság, vagy a kortes és a azivar. E kedélyes kis jelenet Gyomán játszódott le j a mult csütörtöki választás alkalmával egyik kortes­tanyán. A főkortes ur, miután tisztességesen elfo­gyasztotta a délebédet, a fekete kávé mellé szivart is kért. Szolgálatkész lények rögtön teljesítették óhaját s a kortes ropogós regalitászra gyújtott. Szívta élve zsttel, mig egyszerre csak olyan nem illatos illat ter­jedt szét a szivarból, hogy a kik még körülülték az asztalt, rögtön befogták szaglósserveiket. Megdöb­benve törte szét a szivarozó a szivart és — a trafik dicsőségére jó csomó tyuktollat talált benne. Nevetés, lárma és szidás a pincérnek ; ami termé­szetes is, mert a szivarnak tulajdonképpen dohány­ból kell lennie. Igazat mondott ám a pinczér is: — Talált volna csak az ur abban a izivarban egy gyémántgyűrűt, tudom hallgatott volna. — Iskolai énekeskönyv. A szarvasi ág. liitv. ev. egyházközség tanácsa legutóbb tartott gyűlésén hozott határozatával egy rég érzett hiányon óhajt segíteni, amikor hangjegyekkel ellátott iskolai ónekeskönyv kiadásáról gondoskodik. Á szarvasiak rég­óta ismert szép együttes éneklésén egy idő óta nem egyszer észre lehetett venni, hogy egy-ugyanazon dallamot több módon énekel­nek s ez nagy hangzavart idézett elő. Oka pedig ennek az, hogy az iskolákban a dallamokat nem egyformán tanitották. E bajon segítendő, a tanitói kar felkérte az orgonistákat, hogy az egyforma tanitás céljából állitsanak egybe hangjegyekkel ellátott iskolai énekeskönyvet. Az egybe­állított énekeskönyvet az egyháztanács el­fogadta s annak az iskolákban való köte­lező használatát elrendelte. — Mezőgazdasági munkások figyelmébe. Többször megesett már, hogy a mezőgaz­dasági munkások által használandó igazol­ványokat a kedvezményes vasúti díjtételek igónybevehetóse céljából arra jogosulatlan egyének is kiváltják, vagy arra jogosult munkások igazolványaikat vasúti utazásra más illetéktelen személyeknek engedik át s ez által a vasúti intézeteket megkárosít­ják. Az államvasutak közegei az ilyen mun­kásigazolványt elkobozzák, az elkobozott munkás-könyveket a hatóságok megsemmi­sítik. Tartózkodjanak a munkások az ilyen és ehhez hasonló visszaélésektől, mert eljá­rásuk káros következményei nem tognak elmaradni; az elöljáróságok pedig jöven­dőben csak azoknak fognak munkásigazol­ványt kiállítani, akiket ezek a fennálló törvényes rendelkezések értelmében meg­illetnek. — A trombitád és a kabátja. Veres László Békésen fuvó zeneszerszám kezelője s nagy hírnévnek örvend mulatós körökben. A mult hét egyik éjjelén Q r ü n v a 1 d Vilmos vendéglőjében csalt ki kesergő nótákat instrumentumából. Ez idő alatt pedig téli kabátja eltűnt az előszobából. Mi­után a művész tudta, hogy a kabát magától el nem mehetett, rögtön arra a gondolatra jött, hogy ingó tulajdonát valaki elvitte. Miután pedig szó nélkül vitte el, a lopási szándékot is beigazoltnak látta. Még búsabban szólt a nóta s a fuvószerszám szinte hallhatólag mesélte, hogy a téli kabát ára tiz forint volt. A csendőrség működésébe helyezte Veres minden reményét. S a tettes megkerült és kiderült, hogy a tolvaj: pályatárs. Névszerint B o d ó c z k i József, csabai cigány. A kabát meg van, de mire vége lesz a bűnügyi eljárásnak, biztosan kitavaszodik, addig pedig didereghet a trombitás, aki igen meg­vetőleg nyilatkozott a kollégájáról . . . — Kínos betegség a csuz és kösz­vény, azonban mint hiteles orvosi nyilatko­zatok ós számos köszönőlevél bizonyitj díj d> Zoltán féle kenőcs még a legmakacsabb csuz és köszvényes bajokat is néhányszori bedörzsölés után nnggyógyitja. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógyszertárában Bpesten. — Végzetes esés. Kertes Dávid gyulai lakos a mult hót egyik napján kocsijával a tanyára indult, hogy takarmányt hozzon haza. Maga nem hajtotta a lovakat, hanem felült a kocsi oldalára s a gyeplőket Mol­d o v á n y i János kocsisgyerek kezébe adta. A Reisner-malotn e'őtt a kocsit megrántot­ták a lovak ós Kertes Dávid lefordult az útra. Moldoványi rögtön segítségére sietett, de hiába. Kertes oly szerencsét­lenül esett, hogy eltörte a nyakacsigolyáját s holtan maradt a kövezeten. A csabai nőegylet felolvasó délutánja. Lassan múlnak a böjti bűnbánat hosszú napjai ; behamuzott fővel vezekeljük bű­neinket s ezek súlya alatt várjuk, reméljük a megváltás bekövetkeztét. bűnbánat e szomorú korszakában, amikor a magába szállott lélek vétkeinek súlya alatt roskadoz, a csabai közönségnek régen megszokott, úgyszólván várva-várt kedves órákat szereznek a nőegylet felol­vasó délutánjai, mert egyrészt a jótékony­ság oltárára hozott áldozattal a bűnbocsá­nat bőségszaruját nyitják meg, másrészt a változatos programm ügyesen egybeállított részletei a szomorú napokban szivet-lelket elderitenek. Áldásos tevékenységet fejt ki tehát a csabai nőegylet e felolvasásokkal, melyeknek — nem tudjuk — belső, vagy külső hatása-e az értékesebb ? Utóbbival sok-sok iskolás gyermek anyagi jóléthez: meleg ruházathoz jut, előbbi a bűnös emberi lelkek megtisztulását eszközli Fáradságosa munka, amelyet az agilis bizottság teljesít, élén Fejér Bélánó választmányi taggal. E fáradságos munkát hálaszóval dicséri az ártatlan gyermek s a nagyközönség egy­aránt. * Sokan gyűltek egybe a városháza termében vasárnap délután, hogy a régen várt nőegyleti felolvasást végig élvezzék ; Csabának kedves s mint azt az egyik felolvasó épp oly szellemesen, mint igazán jegyezte meg, — messze földön híresen szép hölgyei teljesen elfoglalták a szók­sorokat. A csevegés, zsibongó zaj elnémul s a közönség tapsviharral üdvözli régi ismerő­sét, dr. R e 11 Lajost, a Rudolf-főgimnázium tudós tanárát, a magyar nyelv és irodalom avatott profeszszorát, aki felolvasása során gyönyörű részleteket emelt ki a hires Rákóczy-korszak magyar szokásaiból s egy szerelmi idill keretében zengzetes irodalmi nyelven, mély irói talentummal mutatott be egy pár magyar táncot ós lakomát. Lelkes éljenzés, szűnni nem akaró taps jutalmazta a felolvasót, akit az előadói emelvényen egy bájos jelenség, Sínger Jozefin kisasszony váltotta fel. Édes, csi­csergő hangon szavalta el Kiss József, Csipkerózsa című kedves költeményét. Hajh, hajh . . . , bizony ugy van az, amint az elszavalt poéma mondja: a mai leányok magas régiókban fellegvárakat építenek; királyfit várnak vőlegényül, s amikor a hosszu-hosszu várakozásban arcuk üde ró­zsája lassan-lassan hervadni kezd ós az elégedetlenség, önmeghasonlás tetőpontra hág, ... jön a krajzleros és a szép regény­nek vége ... A versszakok pointjét ügyesen interpretálta, a gyakran váltakozó kontrasz­tokat nagy értelemmel juttatta érvényre a szavaló, akit harsány éljenekkel, s zajos tapsokkal hivott elő ismételten a hálás közönség. Komáromy D&zső dr., a második felolvasó szellemes elmefuttatásban tárta elénk, hogy a mai modern gyógytudomány, dacára fényes előhaladottságának s a min­deneket átható X-sugaraknak, milyen té­tova még mindig a külsőleg súlyosnak tetsző, lényegileg azonban orvosi beavat­kozásra is alig érdemes betegségek előidéző okainak kifiirkészésében. Valóban, szinte ördögi praktika szükséges ahoz, hogy e szövevényes kérdésben az orvos eligazod­hassók. Kifogyhatatlan derültséget keltett, amikor bemutatta a gyomorbeteg férjet, aki lumpolását palástolj betegségével, a migrénes hölgyet, akinek szenvedésében egy toalet vagy egy-egy feltűnő kalap iránti vágyakozás csirái rejlenek, egy másik hölgyet, akinek idegrohamaibxn valamelyik modern fürdőre való vágyakozás veti előre árnyékát és a búskomor leányt, szüleinek szemefényót, akinek kedélybetegsége, siró­görcsei végtelen ügyességgel erőszakolják ki a papa beleegyezését egy még kellően elő nem készített házassághoz ; ós igy to­vább. A mai orvosnak ilyen körülmények között igazán nehéz az eligazodás, amikor a gyógytudomány által javalt patikai sze­rek helyett egy-egy bálitoalettet, vagy egy­egy ruharemeket, Osztendét, Nizzát, Abáziát vagy épen egy egy vőlegényt kell preskri­bálnia. A rokonszenves előadás valóban megérdemelte a közönség meg-megujuló tapsait. B 1 e y e r Ernő virtuózkodott végre s a száraz fából művészi tökólylyel csalta ki a hangokat.- Hegedüjátóka osztatlan elisme­résben részesült. E»y rendkívül nehéz ós szép szonátát adott elő, majd amikor a kö­zönség éljenzése és tapsai ismételt megje­lenésre kónyszeritettók, egy pár magyar nótával szerezte meg a programmot, mely­nek befejeztével a közönség egy igen-igen kedves délután emlékével távozott. A legközelebbi felolvasás e hó 23-án lesz ; a rendezőség nagyban buzgólkodik, hogy vállalkozásának jó hírnevén csorbát ne ejtsen. — Ereszd le a kakast, ha ütöd a nyu­lat. A figyelmeztető szóra Menyhárt abba is hagyta az ütlegelést, mire a nyul egér­utat nyerve, Ludwighfelé szaladt. Menyhárt a bozótok mellett futott utánna s ekkor­történt, hogy a ravasz valami ágba meg­akadt, a sebes rohamban a fegyvert félre­rántotta, a kakas lecsattant s a következő pillanatban a lövés eldördült. A töltés Ludvig Ferenc alsó lábszárát érte, melyet a boka fölött összeroncsolt. Jajgatva rogyott össze s a gondatlan pus­kásnak annyit mondott: — Mit csináltál ? A szerencsétlen eset persze alaposan elrontotta a mulatságot ós a súlyosan sé­rült embert beszállították a gyulai közkór­házba, hol Z ö 1 d y János dr. megyei fő­orvos amputálta az összeroncsolt lábat. A közvádló gondatlanságból okozott súlyos testisórtós büntette miatt Menyhárt ellen megindította az előnyomozati eljá­rást. Ugy a vizsgálat során, mint a tör­vényszéki főtárgyalás alkalmával Menyhárt beismerte, hogy szerencsétlen véletlen foly­tán Ludvigot súlyosan megsebezte, ki en­nek következtében egész életére nyomorék marad. Hangsúlyozta azonban, hogy mikor fegyvere elsült, azt szabályszerű módon tartotta. Előadását Ludvig is megerősítette, egyedül Arató Já íos vallott terhelőleg annyiban, hogy Menyhártot megfontolat­lan és gondatlan radásznak jellemezte, ki őtet is majd meglőtte, mert figyelmei kí­vül hagyta azt a regulát, hogy vadra nem szabad olyankor lőni, midőn az a másik vadász felé fut. Ennek dacára egy nyúlra rálőtt, szerencsére rosszul célzott, mert a töltés közvetlen előtte a tőidbe vágódott, igy őt nem sebezte meg. Tóth Ferenc közvádló ugy vádolt beismerésével, mint a kihallgatott tanuk vallomásával beigazoltnak találta a vádat ós kérte a törvényszéket, hogy a büntető­könyv 310. §-áhoa képest hozza meg ítéletét. Sértett képviseletében F o 1 1 m a n n János dr. ügyvéd volt jelen, ki felének kár­követelésében 14,000 koronát számított fel ós kérte annak megállapítását. J a n c s o­v i t s Emil védő ügyvéd szép beszédben kelt Menyhárt védelmére, hosszasabban bizonyítgatta, hogy a szerencsétlenség nem akkor történt, midőn a nyulat a puska csővel ütötte, hanem akkor, midőn fegy­verét szabályszerű állásba tartva, a bozót ágába megakadt, JX közvádlónak az az ér­velése, hogy a fegyver ravaszát le kellett volna engednie, már azért sem állhat meg, mert elfogadott, szabály, hogy a vadász cserkószós alkalmával mindig felhúzott fegy­verrel vadászik, miuthogy különben soha­sem lő vadat. Kérte a biróságot, hogy ha felét el is ítéli, Ítéletének meghozatalánál a büntető­törvénykönyv 92. §-át vegye alkalmazásba. Kifogásolta a sértett által felszámított kártérítési összeg nagyságát is, mert az oiyan nagy summa, hogy védencének va­gyoni viszonyaival nem áll arányban. A méltányosság határai között hajlandó min­dent megadni, miután a kórházi költsége­ket is ő fizette ki, s mivel nincs kilátás arra, hogy ez alkalommal sértettel vala­mely egyezség létesülhessen, kárköveteló­sóvel polgári perutra kérte utasítani. A biróság elfogadta a védő érvelését, s vádlottat a 92. §. alkalmazásával 200 korona fő és 100 korona mellék pénzbün­tetésre ítélte. Sértettet pedig kárköveteló­sóvel polgári perutra utasította. Az indo­kolásban azonban kiemelte, hogy Menyhárt a szerencsétlenség alkalmával gondatlanul jártéi, mert ő akkor nem vadászott, hanem nyulat akart elfogni, mivel azt kergette. Már pedig ha valaki nyulai kerget, ugy köteles a fegyver ravaszát lebocsátani, nehogy — habár véletlenül is — szeren­csétlenséget idézzen elő. A közvádló nagyon enyhének találta a törvényszók ítéletét és a 92. §. alkal­mazása miatt felebbezóst jelentett be. Tudomásul. ifj. Farkas G. Mihály fiamért, az általa csinált adósságokat és esetleges kölcsönöket ezentúl fizetni nem fogom. Békéscsaba, 1902. márc. 10. Id. farkas 6. Mihály. KÓZöAZDAí! Gabona árak. Békéscsaba, március 12. Budapesti gabonapiacunk irányzatát lényegesen befolyásolja az időjárás sze­szélye is. A két nap előtti zimankós téli időre a búzaárak felszökkentek, a mai verőfónyre aztán 5 fillérrel ismét visszaestek. Gazdáink véleménye szerint még most korai az időjárás szeszélyeiből a jövő ter­més eredményeire következtetni, mert még egyelőre fujhat a szél eshet is a hó, még arra való az idő ós kárt nem igen okozhat. Csabai hetipiacunkon gyenge kínálat mellett a következő árakban vettek : Buzi .... Morzsolt tengeri Chinquantin . 8.70—9.00 4.50—4-60 5 20-5-30 Budapest, március 12. (Saját tud. távirata.) Késs buza öttel olcsóbb, tavaszi buza 9-28— 29, őszi buza 8 21—22, tengeri 5'2l-22. Békéscsabán, Apponyi-utca 891/s. sz. alatt egy udvari 2 szoba, I konyha, I kamara, padiás és faszinböl álló lakás PHŰ" bérbeadó. Tip O'POTsJ tápláló és erősitő-szer, a 1 HUrvli legjobb és legolcsóbb fehérnye készítmény, kapható a következő alakokban : rp r-> Oippj ]\T por-alakban, a hús legtáplálóbb i. liUrUii része, tiszta febé'nye, ételek­hez keverve tápláló-erejüket sokszorosan fokozza­T 7 A Q TTT Rnpn N- egyesíti magában a V íitJ" i ilvi va s vérképző és a fehérnye izomerősitő hatását. A vérszegénység, sáppadtság, ideggyöngeség legjobb orvosszere. TROPON-CACAO \ltTf»í tízszerte táplálóbb, mint a közönséges cacao, melynek legfinomabb fajtájával készül. TROPON-GYERMEK­TTTTT-pr TC! T7 r TT ra legtartalmasabb és leg­i. -iri-JT LÍa—)./!. i. megbízhatóbb gyermek, táplálék. Egyedüli igazi pótszere az anyatejnek­Nagy Tropon (fehérnye) tartalma ko etkeztében tápláló ereje nagyobb, mint minden más tápliszté. Kapható minden gyógyszertárban. 2 TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Gondatlan vadásr. A mult óv december havában Meny­hárt Gáspár gyulai földbirtokos, Lud­wigh Ferenc, Arató János és Gebei András társaságában vadászni ment. Vadászterü­letük imitt-amott bozótokkal van borítva, a mi közvetve végzetes szerencsétlenségnek lett okozója. Menyhárt nem valami jó lövő, azonkívül gyorsan elfogja a vadászláz, ez okból a köteles gondosságot sokszor el­mulasztja. Cserkészve haladtak előre, mikor Gebei egy nyúlra lőtt. Az apró serét nyomorékká tette a szerencsétlen párác, s bukdácsolva igyekezett menekülni. Egyenesen Menyhárt felé futott, ki a puskacsővel próbálta meg leütni. A fegyver ravaszát azonban nem bocsátotta le, miért a közelében lévő Lud­wig Ferenc ijedt hangon kiáltott rá: Mc. Corn ick Harvesting Machine-Company. — (Chicagói aratógepgyar.) CC OL «S ce (5 * • i* -.m ar •0 Jx 30 Ví 5 o 0 1 cr a 3 Kévekötő aratógép, Köszörükészülék. Szénagyüjtő gereblye és Fükaszálógép, „Daisy marokrakó aratógép, Kevekötöfonal - gyártmányai. — ­Ne vásároljon, mig gépeinket nem látta és árainkat nem kérdezte Olcsó tartalékrészek óriási raktára. WILLIAM J. STILLMANN, Évi termelés igazgató. 362,000 gép Tessék mintakönyvet kérni I BUDAPEST, V.ker.Váci-út 30 GLÓBUS/^ . PUTZ- X'AHeinigfir <EXTRAC T^^ fabrlkan t immmjr^ yhtaii lyfiiAs ^j^M/m mdu n i| • ^j^Nur acütmit IfiNJ "BÍSPilSHr Firm a u-Globus. Itór.Nj-eipZifl.Xn rofftemStreihv tisztitá-l jobban tisztit, mint bármely más fényesít S-szer. Nyomatja és kiadja a „CORVINA" könyvnyomda Békéscsabán 1902.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom