Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-21 / 58. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny I9ÓI. évi 58-ik számához. cimet viselő bur és kaffertársaság, melynek mutatványaihoz a rendezőség több száz embert kórt a várostól jegyek szedésére ós egyéb munkákra. A város elcsípte a saját szolgái számára a napi két korona keresetet nyújtó foglalkozást, holott nem kevesebb mint ötezer munkanélküli ember van Budapesten, a kiknek kenyerük sincs. A munkátlanok ezért dühöngenek. — Ha nem kapunk elégtételt — kiabálják — leütjük a cilindereseket! a. belügyminiszterhez mennek orvoslást kérni a sérelemért. egy hét óta éjjeli nyugalmukat áldozták a diszitésnek, learattak egy egész virágerdőt s fölhasználtuk négyezer méternél több pántlikát... Volt is látszatja. Tizenöt négyökrös szekér volt a menetben, mindegyike külön látványosság. Az ökrök szarvára nemzetiszin pántlikával kötözték a kalász-bokrétát, a melyiknek kolompja nem volt, koszorút akasztottak a nyakába. A rezes banda a Rákóczi-indulóval nyitotta meg a menetet, aztán a hogy a legények meg leányok daloltak, kisérte a szép magyar nótákat. Hej, hogy harsogott bele az erdő : Lánytk, lányok, ti dobozi lányok, Közületek csak egyet sajnálok . , . A banda után kaszás legények, meg gyűjtők haladtak, kasza villa és gereblye csupa kalász, virág, meg pántlika. A földiszitett, tarka-barka néppel rakott szekerek között gyalog mentek az öregek s illő tisztelettudással köszöntötték a grófot. Az egyik szekér kenyérrel volt megrakva, a másik csupa bográcsott vitt, közbül haladtak a galylyal diszitett boros és vizeshordók. A hol egy-egy gazdaság kezdődött, elől az első arató-gazda ment nagy trikolorral, a menet közepén vittek három ajándékot. Az elsőt: a kalász-koronát a földesuraságnak adták át. Magas rúdon egy öreg gazda ós négy legény emelte a hatalmas koronát. A második : a kalász-koszorú, a ház kisasszonyát, az iíjasszonyt illeti, ezt az uraság bájos huga, Stefánia grófnő kapta. a. harmadikat a vendégnek hozták : fehér vesszőből font tálcán meglepő hűséggel utánzott, kalászból font királyi koronát, még a keresztje is elgörbült. K á r o 1 y herceg végtelenül megörült a becses ajándéknak. A kalászból font koronát elvitte magával emlékül. Fél óráig tartott, mig lassan elvonult az impozáns menet, éljenezve,nótázva vidám jókedvében. Nyolcszáz lélek vett részt a menetben, arató munkás 400, a többi gyerek és a majorok cselédsége. Az utolsó pillanatban közéjük lopóztak a kastélyból is a kerti leányok s hoztak a ház úrnőjen e k egy remek vadvirág-koszorút. Az erdő mélyében, egy festői szép tisztáson állapodott meg a menet, a szekerek lerakták a húst (két ökröt vágtak le), kenyeret, bográcsokat, pár perc múlva lobogtak a lángok s főtt a paprikás. Köröskörül 216 láng égett, egy-egy bográcsban két személyre főtt: az aratónak és a marok-verőjének. Bort is kaptak persze s mi kor a térség közepén rákezdte a cigány, rőzseláng s jó bor mellett olyan vigan nótázva járták a csárdást, hogy visszhangzott bele a sötét erdő Nagy éljenezve fogadták a grófi családot, mely kétszer is körüljárta a tisztást s megnézte a táncot: vacsora előtt és után. W e n e k h e i m Dénes gróf szeretetreméltó készséggel vezette a királyi herceget a nép közé. Károly herceg gyönyörködve nézte a tisztáson nyüzsgő tarka tömeget, majd elvegyült társaságával a nép közé. A gróf és a grófasszonyok többekkel beszédbe elegyedtek. Egész este mást mint magyar szót, alig hallottam a grófi társaságban. A Rika-tanya előtti térségen, ;a szabadban vacsorázott a grófi család. Es táncot is rögtönöztek az enyhe éjszakában, a zöld lombsátrak alatt. Különben is mindent elkövettek, hogy az ifjú herceg jól érezze magát. Vacsora előtt társasjátékokat játszott a grófkisasszonyokkal ós az ifjú grófokkal, sőt — katonásdit is. Wall is gróf, a herceget kisórő huszárőrnagy execiroztatta a bájos csapatot, melynek közepén a herceg állott. Vidám kacajjal bomlott fel a katonás rend, mikor az őrnagy ur egyszerre „Nieder"-t kommandirozott . . . A csabai cigány, Purosiók játszottak a vacsora alatt; tetszett a hercegnek Hunyadi László, meg Bánk-bán, de különösen a friss magyar csárdások. — Ez nagyon szép... Ez gyönyörű — mondta több izben. Vacsora után odament a cimbalomhoz kiváncsian nézegette, majd megpróbált ki veregetni egy nótát. Sehogy sem ment . . Wenckheim Krisztina grófnő hamai küldött a vacsorázó cimbalmosért, Purcs Miskáórt. — Egy szép nótát a fenségnek, — mondta a kegyelmes asszony — valam bus magyar nótát . . . A cimbalmos belevágott a hurokba Nincsen annyi tengercsillag az égen, Mint ahányszor eszembe jutsz te nékem ... A kis herceg, a ki életében most elő ; ször mulatott cigány mellett, mintha leik • volna a bus dalnak, ugy belemerült a nó r tába . . . .a cimbalmosnak hamar akad - kontrása : W a 11 i s gróf fölkapott egy he - gedüt s ugy játszottak kettesben a király - hercegnek. A szomorút vig követte, a las , sut friss, mig a tánc meg nem kezdődött l Hatalmas rőzselángok világitottak s fák között, a tánc-tér körül. Káról, Í királyi herceg sorra megtáncoltatta a gróf költségek 40 kor., összesen: 1269 kor. 80 fillér. A további művelés költségei: a 1269 kor. 80 fill. befektetési tőke 5% kamatozása 63 kor. 50 fill., egy hold föld bére v. kamatozása 30 kor., egy munkás fizetése a gondozásra 120 kor, aratási kiadások: első aratás holdanként 20 kor., második aratás holdanként 20 kor., különféle kiadások 25 kor. összes évi kiadás holdanként: 313 kor. 50 fillér. Ezen évi kiadással szemben, melyben mint jeleztem be van szájiitva a befektetési tőke 5% os kamatozása is, a következő évi bevételek várhatók: Az első évben : az első aratásnál julius hóban : a •-méterenként elültetett 5 gyökér után (egy 1200 •-öles holdban 21580 gyökér) az első termésnél csak két termett szárat számitva ez: 43,160 szár. Egy szár nyersen 50 gr , szárítva 20 gramm. A 43160 drb. szár tehát szárítva 8"60 métermázsa. Egy mm. Ramie ára 10 korona. E szerint a juliusi aratás bruttó jövedelme : 86 kor. A második aratásnál szeptemberben: a Q-métereket 5 gyökér után már 4 szárat számitva, holdanként 1.553.760 szár. E száraz állapotban 35 mm. 10 koronájával: 310 korona. Ekként az első óv jövedelme: 396 kor. s tiszta haszna holdanként csak : 83 korona. A Ramie urtice igazi haszonh • j tó volta azonban cs ,1c a második évtől kezdődik, midőn gyökerei m.ír megeiösöd e.í, s 6—8 —10 szárat hajtanak. Átlagban 8 szárral véve a termést, a második és következő év termés viszonyai a franciaországi tapasztalatok szerint a következőkép alakulnak: 1-ső és 2-ik aratás á 62 mm. száraz szár, összesen 124 mm. szár á 10 korona: 1240 korona. Ekként a tiszta haszon no!na holdanként az első évben : 318 kor. 5'1 fill. kiadás és 396 kor. bevétel mellett 83 kor., a következő években azonban 313 kor. 50 fill. kiadás ós 1240 korona bevétel mellett: 926 korona. Megjegyzem, hogy a költségek állítólag lehető magasan, a bevételek lehető alacsonyan számittattak itt, hogy a jövedelmezőség biztos alapon legyen kimutatható. A termelt ramie szárakat a gizda maga tiloltathatja ki a Schlik-féle vasöntöde ós gépgyár részvénytársaságnál 3000 koronáért kapható, e célra konstruált tiloló gépen (kitűnően kaszná'hutó ez állítólag kender tilolásra, mely esetben a termelő jövedelme még fokozódik. (Egy ily gép 20 hektárra elegséges.) A tilolatlan szárak piaci ára Budapesten, mint jeleztem mmkéijt J0 korona Ezekben ösinertetvén a Ramie urtica haszonhajtóságát, kérem a Békósvármegyei Gazdasági Egyesületet, tegye meg a kezdeményező lépésektt e növénynek hazánkban naggban való meyhonositására nézne. Tótessenek első sorban is kisérle tek e növénnyel a gazdasági egyesület felügyelete alatt, ós ha — miben egy pilla natig sem kételkedem — e kísérlet bevállik, buzdítsuk gazdáinkat a R.unie nagy ban való termelésére, később alakítsunk magunk szövetkezeti uton dekortiksció (tiloló) telepet ós órtékesitési szövetkezetet, hogy gazdáink minél nagyobb hasznot nyerjenek, s megyénk a termelésben, mint a részben hazáqkban az első, verseny nélkül állván ezen okvetlen nagyban meghonosuló növény termelésében, e verseny nélküliség előnyeit is okszerűen kihasználhassuk. A kísérleti ültetéshez gyökereket szívesen közvetít a földm. minisztérium, az ültetés ós kezelés módozataira nézve készséggel szolgál tanácscsal Machik József, avagy Wagner László müegy. tanár ur, kísérleti települ pedig javasolnám, hogy három különböző talajon választassák hely, még pedig a csabai rétöntözési telep egy kevésbé szikes táblája, a a csabai földmioes iskola, esetleg a gazdasági egyesület kertje ós a gerendási homokos talajban pl. Seliczey Géza ur birtoka. Ajánlom átiratom tartalmát és a tervezet végrehajtásában való készséges közreműködésemet az igen tisztelt gazdasági egyesület figyelmébe. Gyulán, 1901. julius hó 15-én. Dr. Fabry Sándor, alispán. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Egy képviselő botránya. Budapest, julius 20. (Saját tudósít, táv.; A „Vorwárts" mai száma leleplezi Rotb Sándor reichsrathi képviselőt, a ki egyik képviselőtársának feleségével vadházasságban ól. A leleplezésnek szenzációs folytatása várható. Munkanélküliek sérelme. Budapest, julius 20. (Saját tud. táv. Óriási felháborodás uralkodik tegnap óta Í budapesti munkanélküliek között. Legutóbl ugyanis ide érkezett a „Vad Dél-Afrikában

1 Arató-ünnep Dobozon. — Károly kir. herceg Wenckheiméknál. Tarka-barka sokadalmat, mulatságot ós íópüniiepólyt rengeteget láttam már, de ilyan magyarosan szépet és közvetlen haásut, mint a dobozi arató-ünnep — még ohasem. Azok a kevesek, a kik tanúi leiettek, sohasem fogják elfeledni a ritka látványosságot. Doboz ősi népe kitett magáért. Ez a zinmagyar falu, melyről tudjuk, hogy már István király idejében állott s mely a kélőbbi királyok, különösen Mátyás idejében s többször szerepelt, megőrizte faji tisztalágát s erkölcseiben tükröződiü a magyar lép minden sajátos vonása. Hát nagyon jól tette a leendő trónjrökös: Károly Ferenc József kir. íerceg, hogy amikor utrakelt, hogy tanulja negismerni a magyar földet és a magyar lépet — Dobozon kezdte ezt a megisme *óst. Wenckheim Dénes gróf pedig, a /endéglátó gazdája, jó érzékkel válasz;otta meg az alkalmat, hogy a leendő ki•ály közelről láthassa a mi népünket : 'rató-ünnepet rendezett a tiszteletére. A iir. herceg remekelni láthatta ezt a né aet abban, a miben talán legkülönb minién népek között: a nehéz arató-munkáDan és a vig mulatozásban. Darányi Ignác, a földmivelésügyi niniszter, nemrég küldte felhívását a gazlasági* egyletekhez, hogy ujitsák fel kis ós ^gygazdáink a régi arató-ünnepeket, az ílső, a ki fölujitotta : Wenckheim Dénes gróf. Kár, hogy a miniszter ezt az innepet nem nézhette végig i valóra válva átta volna azt a szép álmot, melyet magyar szive visgzakivan a múltból. aratást ós cséplést még soha sem látott a királyi herceg. Nagy gyönyörűsége tellett benne, mikor szerdánreggel Wenc kti e i m gróf kivezette a dobozi határba, a magyar Alföld végtelen síkjára, ahol olyan buza termett az i én, mint taián sehol az országban. Es látta ezen az áldott földön % nagy munkát: az aratást. Forrón tűz le a juliusi nap. A rengő kalásztenger szélen, ameddig a szem lát, mozog az arató-ember, nyomában a marokverő lányok Néma csend; csak a kasza pengése hallatszik.Egyszer rákezdi az egyik: Ha legény vagy, gyere velem kaszálni, Meg tudom a kaszámat kalapálni ... A szellő elkapja a hangot, fut, szalad véle végig a rónán, mire az utolsó emberaez ér, már visszacseng a lányok víg danája: Vágok olyan sűrű rendet a réten, Kilenc kislány nem gyűjti fel a héten! A kis herceg megbűvölve hallgatja a tarkaruhás marokverő leányok nótáit; alig akar megválni a tarlótól . . . Odább csépelnek. Versenyt búg két hatalmas gép, köztük az elevátor emeli a kazalóriásokat. Hozza az ispán a pirosszemü búzát: igy fizet a kéve. Mindez meglepő, mindez újság a Bécsben nevelkedett királyfinak. Delet harangoztak, mire visszatér a kastélyba. Délután a magyar Alföld legszebb erdejében: a hires dobozi erdőben folyt le az arató-ünnep. A füszegi majornál gyülekez az aratónóp, onnan vonult az erdő mélyén fekvő Rika-tanyára, hol a grófi család élén várta az uraság, kinek az életet bemutatni ősi magyar szokás. A tanyát átszelő zöld erdei uton vonult el a menet. Káró 1 y kir. herceg a grófi család köréből nézte. Az ut melletti zöld padokon Wenckheim Frigyesnó, Dónesnó, Gézáné, mellettük a grófkisasszonyok ültek, mögöttük állott a herceg a férfiak társaságában. Az uradalom derék tisztjei rendezték, de részleteiben a nép maga csinálta az ünnepet. A Rudolf-majorból G ö 11 n e r Antal 148 aratót hozott le, a maksári gazdaságból Vidovszky László 72-őt, a füszegi gazdaságból Frank Ferenc 180at. A nép a remek díszítéssel adta meg az ünnep eredeti szinét, amiben a D o m o s z1 a y-kisasszonyok voltak mestereik. Mikor három nagy gazdaság: Maksár, Rudolfmajor ós Fűszeg intézői összeszedték népüket, maguk is elbámultak, hogy mit müveitek ezek. Aranykalászszal, zöld levéllel, búzavirággal ós nemzetiszin pántlikával pompás, tarka barka és mégis harmonikus diszt adtak a hatalmas menetnek. A lányok asszonyokat, majd a grófkisasszonyokat : Stefánia, Matild, Irón komteszszeket. Rendkívül ügyesen és kitartással táncol ez a tizennégy éves ifjú, a miben különben méltó mestere a kísérője, W a 11 i s gróf. Keringőt, bosztont és polkát táncoltak. Magasan járt a Göncöl szekere, mire elpihent a vonó s kialudtak a rőzselángok. így folyt le a leendő trónörökös magyar földön tett első látogatása. Kintzig Ferenc. INNEN-ONNAN. Fürdölevél. Uszcda, 13-ik kabin. Ez a fenti tizenhármas szám Beszél helyettem eleget. Igen, én itt az aszodában írom a fürdőlevelet. Hogy mégis, melyik uszodában, Avval adós marad a dal : Reklám-ügyekben illetékes Csak a kiadóhivatal. Addig, a mig poéta voltam, Nem fájt, ha szirtre hullt a mag, A poétának tej testvére Lévén az öreg sorsharag. De hogy a sors most mért haragszik, Azt látni, tudni volna jó, Mert uszodában elnyaralni, Nem, — poétának nem való. De máskülönben víg az élet, Az uszodában nincs meleg. Megszabadul a napszúrástól, Ki egyszer eddig ténfereg. Nincs itt vallás és fajkülönbség, Csak időmérték van s minő I Más-más időben, külön-külön* Fürdőzik itten férfi, nö. A nagy meleg s újságra szomjas Vágy hajszolt erre engemet, De ha az ember vizbe ülhet, Elfelejt földet és eget. Az emberek mind vizbe bújnak S ott nincs riport, csak kicsi hal, Apró falatja a cápának, Melyről az ember néha hall. Nincs semmi hir. Nyilás a deszkán, Kabinból eltűnt óra, kincs, Sikkasztó, kit itt fülelnek le, Ilyesmi semmi, semmi sincs . . . Ám beszélnek pikáns pletykákat, 3 rossz vicceket mond Dusbaba, Ennek dacára nyaralóhelynek Vidám hely ez az uszoda. . . ÚJDONSÁGOK. — A kir. herceg elutazása. Károly kir. herceg csütörtökön délelőtt Wenckheim Dénes gróffal őzbakkra vadászott a dobozi erdőben, délben bejött Csabára s az egy órakor induló személyvonattal, Szajolon át, elutazott Debrecenbe. Wencklieim Dénes gróf kikísérte a kir. herceget a pályaudvarra. Debrecenben báró Berg huszárkapitány látja vendégül Káró 1 y herceget. Pénteken a város ötös fogatán, gróf Dégenfeld József főispán társaságában kikocsizott a Hortobágyra. Debrecenből Erdélybe, Gyulafehérvárra megy a herceg, hol gróf M a j 1 á t h Gusztáv kat. püspök vendége lesz. — Egyházmegyei közgyűlés. A békési ág. ev. esperessóg Veres József esperes és H a v i á r Dániel egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt augusztus 14-qn tartja Szarvason ez évi rendes- közgyűlését. — A nagyvárad—szegedi gyorsvonat. Régi panasz, régi baj, hogy Nagyvárad, Csaba és Szeged között a vonatközlekedés fölötte-mód gyarló. Kérte Békésvármegye közigazgatási bizottsága több Ízben már a közlekedés javítását, de a kórós nem talált kedvező fogadtatásra, mit azzal indokolt a kereskedelemügyi kormány, hogy a szeged—csaba—nagyváradi vonalon a személyforgalom nem olyan élénk, hogy a költséges vonatszaporitást igazolná, de különben is, hogy gyorsvonatok járhassanak ezen a vonalon, előbb el kell készülniük az algyői és sarkadi vashidaknak s a pályatestet meg kell erősíteni. Közigazgatási bizottságunk nem nyugodott bele ebbe a válaszba, legutóbbi üléséből ismét küldött a miniszterhez felterjesztést s most kezdenek mozogni a többi érdekeltek is. A nagyszalontai főszolgabiróság Szegedre ez ügyben átiratot küldött, azzal a felszólítással, vegye már most Szeged ezt a fontos ügyet a kezébe, hátha sikeresebb eredményre viszi. A közigazgatási bizottság ülésén az államópitészeti hivatal jelentései között erről is volt néhány szó és talán ad akta tették volna, ha maga K á 1 1 a y Albert