Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-15 / 74. szám

Benka Gyula nagyszabású beszédet mondott a szarvasi intézet érdekében. A negyvenéves múlttal biró szarvasi tanitó ­képző fejlesztését óhajtja, hogy misszióját teljesíthesse. Kéri, hogy a kerület jóaka­ratulag támogassa. Nem találja a helyze­tet lehetetlennek, sem visszásnak, a segé­lyezést kivihetőnek tartja, azért kéri annak megadását. Fabiny Teofil szerint csaknem meg­ható Benka igazgató előadása. Más mód nincs, mint az egyetemhez fordulni se­gélyért. Petrovics Soma az egyházi alapok­nak az alföldön nagyobb kamatra gyü­mölcsözőleg való elhelyezését ajánlja. A másik a közalapnak felhasználása volna a szarvasi képző fentartása érdekében. Á harmadik az államsegélyért való folyamodás. Haviár Dániel feltűnést keltő, érdekes beszédben szólt a tárgyhoz. Megdöbbent, mi­kor a pénzügyi bizottság jelentését hallotta. A kerület eddig is támogatta az intézetet ós most egyszerre leveszi a gondját, sőt olyan indítványt tesz, hogy szüntessenek be minden képezdót a kerületekben és azok helyett állítsanak egyet az egyfetem költ­ségén. Azért mert egy állam területén va­gyunk, ebből nem az következik, hogy ál­lítsunk egy nagj\theologiát vagy egy nagy képezdót. Nem barátja az államsegélynek se, mert az államsegély nem egyéb, mint kijátszása az 1848. JCXi t: cikknek.fVe­szedelmes az egyházra államsegélyt de ha nincs más mód, különcik hogy csak most ebben az esetben érzik, tfoW veszedelmes. Maga is, mint polgár, afcbaii a vélemény­ben lenne, hogy minden/iskolát, tehát az elemi iskolákat is adjái át ak államnak. De akkor, mikor itt nincs vallásügyenlőség a felekezeti érzület és fiit tiltja, \hogy az elemi iskoláztatást kiadják kezükből. Es ha tanítóképző intézetekről nem gondoskodik, az egyház, annyi, mintha lemondana az is? kólákról. Indítványozna: Vesse el a kerü­let az összpontosításra/vonatkozó javaslatot ós másfelől még egysper tegyen felterjesz­tést a szarvasi tanítóképző ügyében az egyetemhez. / A közgyűlés ezt az indítványt elfo­gadta. A harmadik napi tárgyaláson a köz­gyűlés a Baldácsy-alapitványból segélye­zésre ajánlotta a többek között: Jlpatelek, Silingyia, Békésbánfaloa és Tótbánhe­gyes egyházakat egyenként 98 kor. <0 fil­lérrel, Litta János, ifj. Zsilinszky Endre. Freitag János, Okályi Adolf lelkészeket 110 koronával, Szeberényi Lajos lelkészt 44 koronával. A papözvegyek ós árvák kö­zül az arad-békési egyházból segélyezésre ajánltatnok: Goldperger Malvin ós Qlga, özv. Petz Gyulánó. Kerületi segélyben ré­szesültek: Mocskónyi Nátánné ós Valen­tinyi Jánosnó Szarvasról. Nagyfontosságú ügy került ezután na­pirendre. Veres József orosházai esperes, mint a mult évben, a híveknek, lelké­szeik által való látogatásáról szóló sza­bályrendelet elkészítésére kiküldött bi­zottság elnöke, tett előterjesztést. A községeket látogatók utátalánya kérdé­sében felszólaltak Csepregi György espe­res, Jeszenszky Károly berónyi lelkész, Petrovics Soma esperes. A közgyűlés azon­ban Zsilinszky Mihály elnök javaslatára az indítványozott módosításokat nem fo­gadta el. Kisebb vita indult meg annál a kérdésnél, hogy az esperesnek egyházát ki látogassa meg ? A közgyűlés Haviár Dániel indítványára kimondotta, hogy ilyen eset­ben az ellenőrzést az alesperes, esetleg a főjegyző végezzék. Az a r a d i egyház nógyosztályu elemi iskoláját beszüntetni óhajtja, tanitóját pe­dig valmstanitóul alkalmazza. A gyűlés az egyház intézkedését jóváhagyta. A mezőberényi második kerületi egy­ház a választott egyháztanácsosok névso­rát mutatta qe. A jogügyi bizottság az egyháztaáácsrí^k foglalkozási ágak szerint való összeállítását helytelennek tartja, miért is a fölterjesztést pótlás végett az egy­háznak visszaadj á%. Az egyház lelkésze : Jeszenszky Káro\y mondanivalóit majd az ujabb fölterjesztés alkalmával fogja elő­adni. \ Az orosházi egyházközség a tanítói fizetések rendezése tárgyában hozott egy­házmegyei határozat ellen felebbezett. Ve­res József esperes beható fejtegetései után, többek hozzászólásával, ebben a kissé ké­nyes kéídósben a közgyűlés a tanítóknak adott igazat. Arról volt ugyanis szó, hogy az újonnan kineyézendő tanítóknak fizeté­sét Orosházán leszállítsák. A közgyűlés kimondotta, hö'gy a t'örvóny betűje szerint a\ tanitók fizetése- le nem szállítható. Az apátelek/ egyház elemi iskolája­k ügyében aat határozták, hogy bele­njjugos^íak ay iskola államosításába. bányakerületi ág. ev. egyház gyám­zete Szintén csütörtökön tartotta ren­évi közgyűlését, dr. íiadvánszkyGtyöray Laytkó Károly lelkész elnöklete alatt, elyen a sególyzósi tervet állapították meg. szerint a szabad rendelkezésre álló ösz­ízegből 95 koronát kap: az arad-békési peressógből Jlpatelek, a békésiből Csor­bás. Egyetemes gyámintézeti segélyre ajánl­ják : az előbbiből Silingyiat, az utóbbiból Bánfalvát. A kerületi 800 koronás szere­tetadományra 7őtbdnhegyest ajánlják. A bókésesabai szabadelvüpárt megalakulása. Zsilinszky Mihály jelölése. Csütörtökön délután, a Vigadó nagy­termében impozáns lefolyású gyűlésen ala­kult meg a békéscsabai szabad­elvüpárt s egyhangú, nagy lelkese­déssel kiáltotta ki újból képviselőjelöltül Zsilinszky Mihály államtitkárt, a város eddigi érdemdús képviselőjót. Társadalmunk ós gazdaközönsógünk szine-javát ott láttuk a gyűlésen, mintegy 300-an voltak a teremben. Megjelentek a a volt nemzeti-párt tagjai is, kik a fúzió folytán beolvadtak a szabadelvüpártba s annak vezetőségében is elfoglalták az őket megillető helyeket. évre összeállított költségelőirány­zatot tárgyalták ezután. A költségvetést, melyet dr. Fábry Sándor alispán ós D a i m e 1 Lajos főszámvevő állítottak össze, változatlanul és vita nélkül elfogadta az áll. vál. s elfogadásra ajánlja a köz­gyűlésnek is. Részleteiben alig változik az ideitől, főösszegei a következők: Szükséglet: 265.991 kor. 80 fill. Fedezet: 237.039 kor. — fill. Hiány : 28.952 kor. 80 fill. A mutatkozó hiány fedezésére, 28992 kor. összegben, 1%-os törvényható­sági pótadó kivetését ajánlja az áll. választmány. Az előző években is mindig 1% volt a pótadó. Az idei költségvetéstől az egyes rova­tokban a következő eltérések vannak: a II, rovat terhére kót uj szolgai állás rend­szeresítetik, 600 kor. fizetéssel ós 100 kor. lakbérrel; a III. rovatban kót uj szolga ruházatára 304 kor. van felvéve; a IV. rovatban a hivatali helyiségekért fizetett bérösszeg 680 koronával kevesebb, mint eddig volt; az V. rovatban többszüksóglet van: irodai szereknél 2kor. 40 fill., nyom­tatványoknál 1200 kor., tüzelőszereknél 800 kor.; a VI. rovatban a napidijak ós útiköltségeknél 1400 kor. a többszüksóglet. Az összes többszükséglet tehát az idei költségvetéssel szemben 3904 koronát tesz ki s az áll. vál. javasolja a közgyűlésnek, hogy ezen összeg pótjavadalmazás­ként leendő utalványozása iránt irjon fél a belügyminiszterhez. Ezután az október 7-én tartandó ren­des őszi közgyűlés néhány előkészített ügyét tárgyalta le a választmány. Dr. Lukács György főispán elnök­lete alatt jelen voltak az ülésen: Fábry 1 Sándor dr. alispán, Bodoky Zoltán dr. főjegyző, D a i m e 1 Lajos főszámvevő, dr. Z ő 1 d y Géza főügyész, dr. D a i m e 1 Sándor tb. főjegyző, Haviár Lajos kir. főmérnök, R o s e n t a 1 Ignác, Beliczey Géza, K e 11 e r Imre, Berónyi Ármin. Egyházkerületi közgyűlés. - Fővárosi tudósítónktól. — A bányai ág. h. evang. egyházkerület szerdán, csütörtökön és pénteken tartotta meg rendes évi közgyűlését Budapesten, Zsilinszky Mihály felügyelő ós Sárkány Sámuel püspök elnöklete mellett. Az egyházmegyék kiküldöttei teljes számban jelentek meg a gyűlésen, az arad­békésiek dr. Zsilinszky Endre felügyelő és Csepregi György esperes, a békésiek Haviár Dániel felügyelő ós Veres József esperes vezetésével. A gyűlést Zsilinszky Mihály felügyelő nyitotta meg nagyérdekü beszéddel, melyet lokáról) : A mikor vége volt és elmentünk, én előbb megnéztem, hogy ki a mama szom­szédja. Egy szép nagy fekete kő állt mel­lette, olyan obeliszk, arany betűvel, de nem lehetett nagyon régi. Hát éppen, a hogy nézem . . . tudod . . . A doktor ur: Az uj temetőben volt ? A tanár ur: Igen. A doktor ur (mosolyogva:) Én nekem is ott van az anyám. A tanár ur (egy kis örömmel): Éppen erről akarok beszólni. Téged,ugy-e Fehér­nek hivnak ? Ugy-e ? Igen. Éppen ez volt az a kő. A doktor ur : A nagy fekete ? Arany­véséssel. A tanár ur: Az. A ti nevetek volt rajta, ón persze nem ismertelek, csak ott láttam: öavegy Fehér üntalnó, született 1845-ben . . . A doktor ur (mély basszus hangon) : Igen, az az. Szegény, kilencvenhatban halt meg. A tanár ur (egészen közel húzza a szé­két) : Hát tudod, aztán egyszer megtudtam, hogy ez ti vagytok és ugy ismertelek lá­tásból ... oh, sokszor láttalak. A doktor ur (zavartan): Igen, ón sokat járok a városba. A tanár ur : Mindig ugy elmentói mel­lettem, csak ugy, a hogy hát . . . hiszen utóvégre te nem tudtad. Á doktor ur : Nem, én nem tudtam. A tanár ur: Egy párszor, azt hiszem, rám néztél, de aztán mentél az utadra, én is az enyémre, A. kávéházban az ablaknál ültél, az utcáról láttalak ... a Frankfur­ter Zeitungot, szoktad olvasni. A doktor ur (szeretettol néz rá): igen. A tanár ur (újra kezdődő mosolylyal) : Na látod, hogy tudok mindent . . . kár, hogy csak most jöttünk igy össze. a. doktor ur: Te hol lakol ? A tanár ur: Oh, én hónapos szobában élónk tetszéssel fogadott a közgyűlés. Utána Sárkány Sámuel püspök terjesztette elő jelentését, amit jegyzőkönyvbe iktattak. Báró Podmaniczky Géza a püspök beszédének az 1848: XX.-ra vonatkozó részére tett észrevételt. Indítványára a köz­gyűlés egyhangú helyesléssel kimondta, hogy felterjeszti az ügyet az egyetemes üléshez, hogy az szavának teljes súlyával szóljon bele. Scholtz Gusztáv főjegyző előterjesz­tette az egyetemes felügyelő átiratát, mely­ben értesiti a közgyűlést, miként az egye­temes gyűlés idejét november 12-ik és következő napjaira tűzte ki. Ezzel kapcso­latban megválasztották a képviselőket. A megbízólevéllel kiküldöttek között vannak: Haviár Dániel, Ilász Antal, dr. Zsilinszky Endre, Veres József, Benka Gyula és Bukovszky JJános, a jegyzőkönyvi kivo­nattal kiküldöttek között: Haviár Gyula, Bulla Sándor, báró Solymossy Lajos, dr. Fábry Sándor, Szeberényi Lajos, Frint Lajos ós Freitag János. az aszódi leánynevelő intézet nagy­bizottságába beválasztották báró Solymossy Lajost. A tanügyi bizottság jelentésót Veres József esperes terjeszti elő. E szerint Csep­regi György előadó részletesen ismerteti a kerület elemi iskoláinak 1900/1. évi iskola óvót. A gyűlés a vallásoktatásnak az is­métlő-iskolákban való tanitására vonatkozó jelentést elfogadja. Határozatba megy, hogy az elemi iskolázás menetének ellenőriz­hetóse céljából a tanitók működési naplót vezessenek, a vizsgáló körlelkésznek mu­tassák be s a helyi lelkószszel ellenőriztessék. A kerület középiskoláiról szóló je­lentést tudomásul veszik ; a tanári fizetésre kimondják, hogy a fizetés emelését bizonyos evek betöltésétől teszik függővé; azon eset­ben, ha ez ki nem lenne vibető, a dolget személyi pótlókkal intézik el. A kerületi gimnáziumok tanulási terv­javaslatát, melyet Benka Gyula készített, a kerület gimnáziumainak tanári karaihoz véleményezés végett leküldik. E vélemények megtétele után a javaslatot az egyetemhez terjesztik fel. Nagy vita keletkezett Veres József ós Csepregi György azon jelentése alap­ján, hogy a hódmezővásárhelyi refor­mátus gimnáziumban az ág. hitv. evangéli­kus növendékek a református növendé­kekkel együtt tanulják a hittant és ennek a régi gyakorlatnak a fentartását, tekin­tettel az ottani viszonyokra, továbbra is javasolják. Jeszenszky Károly ós Benka Gyula a javaslat mellett szóltak, melyet — miután Zsilinszky Mihály felügyelő is pár­tolt — elfogadott a közgyűlés. A békéscsabai Rudolf-gimnázium a Roth-Teleki Johanna-féle ösztöndíjban való részesülésért folyamodott. A kórelmet tel­jesítették. Szelényi Aladár dr. a pénzügyi bi­zottság javaslatát terjesztette a közgyűlés elé, melyben a bizottság, tekintettel arra, hogy a kerület a szarvasi tanítóképző intézetet fentartani nem képes, azt indít­ványozza, hogy az egyetemes gyűlést egy egyetemes tanítóképző felállítására kérje fel a kerület. lakom. Sándor-utca . . . egy öreg asszony­nál, de jövőre kineveznek rendesnek. A doktor ur : Én négyig rendelek. Ha ugy ráérsz . . . A tanár ur : Délután mindig ráérek. A doktor ur : Hát akkor ird föl : Eöt­vös-utca . . . (Ceruzát ad neki. A tanár ur mohón irja a címet, valami boldog mosolylyal az arcán. Künn már erősen hajnalodik, a szí­nes üvegeken bedereng a hajnalfónyes hó fersóge. A szobában álmos nagy csön 1 van, csak a doktor fáradt hangja hallatszik.) ü. doktor ur : (egészen halkan): Ne­gyedik szám . . . második emelet, ajtó ti­zenhat .. . (A tanár ur a zsebébe teszi a papirt, visszaadja a ceruzát, s eközben kipillant az ablakon. A hó nagy pelyhekben hull.) A. tanár ur: Megint havazik . . . mi­csoda nagy hó lehet odakint ... mi ? Pillangók. Irta: Katona Sándor. Az egész mező tele volt búzavirággal. A táblavetósek kék mezőkké folytak össze a szem előtt. Egy tarka pillangó repdesett előttem. Rászállt egy virágra, kiszitta be­lőle az éltető mézet, aztán ment tovább másikra. S ez a pillangó ezt igy csinálja egész életén át. Kirabolja a virágokat, s aztán ügyet sem vetve rájok, tova illan. S hány ember van olyan, mint ez a pil­langó ? Ez virágról-virágra száll, hogy mézet gyűjtsön, az is egyik széptől a má­sikhoz fut, hogy kalandot gyűjtsön. Kevés neki egy sziv szerelme, kevés lelkének egy ideál, sok kellene neki, talán az egész világ,. . . És milyenek a nők ? A legtöbb nő az ily pillangóért hevül! Pedig tudja, hogy ideig-óráig tart a szerelem, tudja, hogy „cras mihi, hodie tibi", mégis bohó szive ugy dobog egy ilyen kaland gyűjtőért ? És az a bohó sziv maga sem tudja, hogy miért ? Talán mert kalandhős, és örül, hogy ő rajta is megakadt a szeme ? ! . . . * Hazudott, aki azt állította, hogy Gyár­fás Tibor nem gavallér. Én is ismerem, azután meg az egész falu tanú rá, hogy nagyon is gavallér. Mikor négy lovas hin­tájával végig hajt a falun, de sok ablak kinyilik utána, de sok bakfis-sziv' meg­dobban utána ! (Legnagyobb baj az egész­ben, hogy Gyárfás Tibor mindig meglátja azokat a nyitott ablakokat.) Egy ablak nem nyilt ki soha. Annak a lakója csak a függöny mögül leste a földesúr négylovas hintaját. Annak a la­kója szivére nyomta a kezét, hogy ne do­bogjon, hogy ne szeresse egy szegény jegyző lánya a földesurat. De fájdalom, a sziv sohasem kór tanácsot az észtől. És Szabados Mariska akarata ellenére is na­gyon szerette a földesurat. Szegény kis Mariska! El akarta magával hitetni, hogy az egy kiálhatatlan rut ember, a kit szeretni nem lehet; hogy az egy léha kalandhős, a ki után nem egy megcsalt leány, nem egy férjes asszony bűnös szelleme jár, vissza követelni elrablott erkölcsét — ós mégis a szive, az a bolondos sziv azt susogta, hogy az egy édes, kedves ember, akit le­hetetlen nem szeretni, a kinek egy ölelése a menyország, egy csókja az üdvösség!. . . Fölösleges az ész, hisz a sziv pa­rancsol ! . . . * Az egész mező tele volt búzavirággal. A táblavetósek kék mezőkké folytak össze a szem előtt. Szabados Mariska kipirult arccal tépte a virágokat, Gyárfás Tibor meg segített neki. — Látod — mondja Gyárfás — látod kis Mariskám, ha az ón kis feleségem len­nél, ez a sok-sok búzavirág mind a tied lenne, a te kedvedórt az egész parkot búzavirággal ültetném be. — Bohó vagy ! nevetett Mariska. — Ugye nem is szeretsz ? — kérdó Gyárfás. Mariska megállt, egy csomó búzavi­rágot csokorba kötött, aztán leült az árok partra a fűbe ós onnan beszólt: — Szeretlek. És az ón szerelmem tiszta, mint ezen a fűszálon a harmat; ón nem szerettem még senkit, csak téged, ós te mégse akarsz hinni. Hát én hogy higyjek neked ? Én sohasem kérdeztem, azért mégis hiszem, pedig te már sokat . . . — Nem igaz, nem igaz, senkit, igazán csak téged. A többi amolyan szalmaláng­féle volt, A többivel csak ugy foglalkoz­tam, de téged, te angyal, nagyon szeretlek. És átölelte a reszkető leányt, megcsó­kolta remegő ajkait, miközben lihegve sut­togta : — Szüret után lesz az esküvő . . . * t Es szüret után meglett az esküvő. Gyárfás Tibor haza vitte a feleségét, a szomszéd bérlő rut, vörös lányát. Mikor jött a násznép, az egész falu az utcán to­longott, valamenynyi ablak nyitva volt. Valamenynyi, még az az egy is, a mely­nek a lakója eddig csak a függöny mögül » leste a földesurat. Most az is ott könyö­költ az ablakban. Fehér kendőjót mosolyogva lobogtatta az uj pár felé. Talán kacérkodni akart ? ! Talán komédiának tartotta az egészet, ós azt gondolta, hogy ő lesz az igazi feleség, annak a vörösnek csak a pénze kell ? Mikor elhaladtak, odafutott a zon­gorához ós csapongó kedvvel dalolni kez­dette : — Szüret után lesz az esküvő . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom