Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1901-04-21 / 32. szám
I. If elléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 34-ik számához. Kvint! Több se kellett a kontrázónak. Fölugrott és szikrázó szemmel csapta le a kártyalapokat. — Hogy ronthatja meg a kvartomat maga . . . S ezzel egy olyan állatnévvel illette a vigyázatlan játékost, amit csak Ujházy Edétől nem vesz az ember sértésnek. Szó szót követett s végre is az lett a vita vége, hogy hatalmas pofon csattant el a kvintes ur arcán, amit a kvartos azonnal, még csattanósabban kapott vissza. Vérbeborult szemmel kiáltott hát ellenfelére: — Majd megadja maga ennek az árát ! Megyek a járásbiróhoz és bepanaszolom ! — Micsoda ? — kiáltott ellenfele, a kinek lovagias hajlamai voltak. Ez a sértés vért kiván. Holnap elküldöm önhöz a segédeimet. Azzal dühösen száguldoztak a vendéglőterem két végébe, néha gyilkos pillantásokat vetve egymásra. Társuk pedig még mindig kezében tartva a kilenc kártyát meghökkenve, kérdően nézett rájuk : — Na, hát mi lesz ? — Mi lesz ? — méltatlankodott a lovagias ur. Hát mi lenne ? Vége a játéknak ! Csak nem képzeli, hogy tovább folytatjuk a mulatságot ? — Lássa, mit csináltak maguk az oktalan heveskedésükkel, - mondta komoly, oktató hangon a derék harmadik. Megrontották a mulatságunkat. Mit tudunk csinálni ilyen cudar időben ? Megesz bennünket az unalom ! A két háborgó fél csak hallgatott. — Legalább ezt az egy pártit játszuk ki ! Hiszen oly érdekes! Üljenek le szépen. — Én leüljek ezzel az emberrel ? Én szóljak még ahhoz a fráterhez? Igy forrongtak az ellenfelek, de lassan-lassan, a heves rábeszélésre csak odasomfordáltak az asztalhoz. Rá se néztek egymásra : mogorván sütötték szemeiket a kártyalapokra. A párti valóban igen érdekes volt. A felvevő kvinttel rekontrázott, de mivel a kvintje alacsonyabb volt: szerencsésen elvesztette a játékot. A két nyertes ellenfél mogorva ábrázatára erre egy kis sugarat csalt a kártya békitő hatása. S a játszma végével a verekedés kezdője csöndesen kérdezte: — Ki oszt ? Mire a másik szelid mosolylyal felelt. • Mindig az, a ki kérdi ! . . . A baj okozója. Ez a „bajos" dolog meg itt történt a szomszédban. Az anyakönyvi hivatalban egész család jelent meg roppant paprikás hangulatban. Az öregek egy tömzsi legénykét taszigáltak előre, hogy mondja el a bajt. Az aztán nekifohászkodott és föltárta a bajt. De nehezen adta a szót. Minthogy a bánat ólomsulya, ugylátszik, még a nyelvét is megakasztotta : — Most esküdtünk farsangon a Rozival, de kitört a nagy baj. — Mi a baj? — Az a baj, hogy a tekintetös ur összeadott bennünket — Ha ugy kívánták ! — De ha öszeadtak bennünket, már most válaszszanak el. — Miért? A legény habozott, de az ösztökélésekre csak kimondta: — Aszondta, hogy az ides anyámhon képest még a legroszszab égetni való boszorkány is csöndes, békességes galamb . . . Aztán ott hagyott. Most meg a szomszéd fiával egyezkedik. Én pedig némely illetlenségöt nem tűrök. A bírósághoz utasították a felbőszült famíliát. A „Békésmegyei Közlöny' táviratai. Trónörökös a politikában. Budapest, április 20. (Saj. tud. távirata.) Udvari és politikai körökben óriási feltűnést kelt, hogy a király Ferenc F erd in á n d trónörököst táviratilag ad audiendum verbum citálta, klerikális beszédje miatt. Budapest, április 20. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik telefonon : A német ó-pártiak tegnap értekezletet akarjak tartani Ferenc Ferdinánd trónörökös kat. iskola-egyesületi protektorátusáról. Megjelentek Wol f és Schö n erer képviselők is, de a gyűlés elején a német szociáldemokraták berohantak a terembe s ököllel és bottal szétverték a pártülóst. S c h ö11 erer és W o 1 f a verekedésben megsebesültek. Lipót király é« leánya. Budapest, április 20. (Saját tudósit. táv.) Gróf L ó n y a i Elemérné, Stefáni a kir. hercegnő, a napokban leánya: Erzsébet kir. hercegnő látogatására Bécsbe érkezik ; onnan Nizzába utazik, hol találkozni fog atyjával, Lipót belga királylyal. Itt fog Lipót király leányával kibékülni. Stefánia külön társadalmi előnyöket fog a kibékülés folytán nyerni. Fejérváry kitüntetése. Bndapest, április 20. (Saját tud. táv ) Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszternek a király — hir szerint — legközelebbi jubileuma alkalmával a grófi rangot fogja adományozni. ÚJDONSÁGOK. Darányi miniszter Békésmegyében. Kedden délután fogadta Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter dr. F á b r y Sándor alispánt, Zsiros Andrást, Csaba község biráját és Korosy László elsőjegyzőt, kik a vármegye és Csaba község nevében meghívták őt az államsególylyel létesített és legközelebb már üzembe veendő rétöntözés megtekintésére. Fábry Sándor alispán, kinek kezdeményezéséhez fűződik köztudomás szerint a bókésmegyei mezőgazdasági öntözések nagy horderejű kérdésének ügye, referált a miniszternek az öntözési ügyek állásáról, mely szerint mintegy 8000 hold öntözésére ról a kínzóját és félém közeledett ós eleven szinekkel mondta el, hogy mennyire meggyötörte a poéta . . . De ki is nevettük ám Apolló tanítványát, aztán a társaságnak többi remek figuráit is sorra vettük. Remekül mulattunk egymással, hátha még a férjem is nem lett volna ottan ! Huh ! micsoda szemeket vetett reám ! Nem felejtem, amig élek ! Talán bizony azt akarta volna, hogy ő vele beszélgessek ? No de ilyet ! Másnap Baraldi látogatójegyet dobott nálunk : „Lodovico Baraldi, tüzórhadnagy," Grófi korona is volt a sarkán, de avval csöppet se törődtem. Hiszen, most mindenkinek van koronája ; talán már előre rányomják a látogatójegyekre. Baraldi udvarias volt és pár nap múlva eljött hozzám. Csak a kö elességét teljesítette. Különben nem talált egyedül, mert Rinuoci-né volt nálam, tudja sign^r Anselmo, az az üvegszemű és gummidereku hölgy, akiről azt mondták nekem, hogy egyszer séta közben elvesztette a derekát ; no, meglehet, de hát mit törődöm vele ! Szóval láthatja, nem voltunk téte-á-téte. Hanem Rinuceinénak rossz nyelve vau, ez az egész. Azt híresztelte rólam, hogy a hadnagyocskának találkát adtam a városligetben. Bizony ilyet csak azok a csúnya vénasszonyok tudnak kitalálni Mindebből csak annyi igaz, hogy azt mondtam Baraldinak, hogy ha ugy hosszabb ideig vagyok Firenzében, hát négy órakor mindig kiszoktam menni a városligetbe ... De édes Istenem, hiszen valamiről csak kell beszélnie az embernek ! . . . Tehetek én róla, hogy neki is négy óra volt legalkalmasabb a sétálásra. Hát kikocsiztam a ligetbe; Baraldi gyalog volt ós azt maga is tudja, hogy ha a gyalogos emberek a kocsikhoz n. .íinek egy kicsit tereferélni az ismerőseikkel, azon ugyan soha senki se talál valami kivetni valót. Csak egyetlen egyszer szálltam ki a kocsiból. Mozogni akartam egy keveset, kát egy kicsit sétáltam... i XX liadnagyg-yal • — Igen, a hadn ag,y&y a i- amint sétálgatunk, egy SZ 6rr e csa k Pozzo markézát pillantom meg, amint nagy szerelmesen karon fogva járkál egy mellékösvényén egy úrral, akit nagyon jól ismerek ; gondolhatja, mennyire meg voltam lepetve. Tudja, az az uri ember képviselő és bizony jobban tenné, ha Rómában lebzselne . . . De hát mások dolgaiba elvből nem szoktam be'eivatkozni . . . Legfőlebb tiz percig sétáltunk . . . aztán itt van, mi minden keletkezett belőle, igazán rettenetes ! Először is megtiltották, hogy négy órakor a ligetbe menjek, másodszor rám parancsolták, hogy azonnal Bolognába utazzam ós „néhány hetet" a családomnál töltsek. De megin csak nem volt nyugtom. Nyolc nap múlva Baraldi is Bolognában termett. De hát tehetek én róla? Hisz nem én vagyok a kapitánya ! Aztán mindenki oda mehet, ahová neki tetszik, és akkor, amikor neki tetszik ! A vasutat is bárki használhatja ! . . . Persze, a kedves napam asszony egy rémhosszu levéllel tisztelt meg, amibe legalább is százsor benne volt, hogy „erény", meg „erkölcs". Pedig bizony neki van legkevesebb joga ilyen prédikációt tartani. Jobban tenné, ha a fiatalabb éveire gondolna . . . Mert látja, signor ünselmo, bármily hihetetlennek lássék, a napam asszony is fiatal volt. E pillanatban ütni kezdett az óra. — Ugy-e három ? — kérdé Doretta. — Nem. Négy. — Négy ? Nekem mennem kell. . . A kocsimat már fél négyre rendeltem . . , — De mondja csak, Doretta . . . — Majd máskor, barátom. De most nem lehet. Már úgyis mindent meggyóntam. — Az ám, kedves gyermekem, hanem eddig csak a mások bűneit gyónogatta . . . de a magáét . . . — Oh, az ón bűneim oly csekélyek, hogy teljes bocsánatot érdemelnék. Bizton remélem, hogy ezt szüleim is belátják majd, — Csak egy percet . . . — Egy másodpercet se. Köszönöm a I szívességét," Anselmó bácsi. Viszontlátásra Doretta kirohant a szobából, az öreg ur pedig hüledezve nézett utána. készen vannak a tervek, az alsó-fehérkörösi társulat által elkészíttetett már az ólövizcsatorna alsó torkolati szivattyú-telepe — mely alapfeltétele volt az öntözés megyénkben való terjedtebbkörü meghonosításának — és teljesen elkészült már a 175 kat. holdon berendezett minta-öntözés munkája. A vármegye háláját és köszönetét tolmácsolván a miniszternek ugy az ezen ügyben, mint általában a megye iránt tanúsított jóindulatáért, felkérte, hogy jöjjön le Csabára a minta-öntöző-telep m ;gnyitására s adjon alkalmat ezáltal Békésvármegye közönségének arra, hogy otthonukban is tanúsíthassák iránta való hálájukat és ragaszkodásukat. Csaba község elöljárói is megköszönvén a miniszternek a város iránt tanúsított jóindulatát, a melynek részéről is ismételték a meghívást. Darányi Ignác kifejezte válaszában Bókósmegye iránti igaz rokonszenvét, fejlődése iránt való mindenkori érdeklődését s kilátásba helyezte, hogy lejön amegyébe, ha nem is az öntözés megnyitására, mert a király budapesti tartózkodása alatt, mely időre esik épen az első szükséges öntözés, a fővárosból nem óhajt távol lenni, hanem egy általa később meghatározandó napon, ^.zt azonban kikötötte, hogy semmiféle ünnepélyes, ceremóniás fogadtatást ne rendezzenek a tiszteletére s kilátásba helyezte, hogy ha ideje engedi, ellátogat Csabáról Békés és Orosháza községekbe is. Reményünk van tehát Darányi minisztert nemsokára megyénkben üdvözölhetni s bizonnyal azzal az igaz, szinte rajongónak nevezhető szeretettel fogja őt fogadni Bókósmegye közönsége, melyet iránta a megye minden lakója érez. A minisztert dr. B a r t ó k y József osztálytanácsos, a munkásügyi osztály vezetője fogja békósmegyei útjára lekisérni; kíséretében lesznek természetesen a kultúrmérnöki osztály szakemberei is. — Sierbán János országos tejgazdasági felügyelő, a földmivelósügyi miniszter megbízásából ma, vasárnap tartja meg előadását Gyulán ós Csabán a tejszövetkezetek megalakítása érdekében. Gyulán délelőtt 11 órakor, Csabán délután Y 24 órakor lesz az előadás, a városháza termében, ahol bizonyára nagy számban fog összegyülekezni érdeklődő gazda-közönségünk. A főispán meghívásán kiviil a községi elöljáróság ós a gazdasági egylet is százával küldte szót a meghívókat ez előadásra. — A csabai rom. kat. hitközség egyháztanácsának legutóbb tartott ülésén Sohár Kálmán világi elnök elköltözvén Csabáról, állásáról lemondott. Az egyháztanács sajnálattal vette tudomásul az elnök lemondását s a hitközség ügyei iránt tanúsított fáradhatlan munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavazott, Ü. lelkészi földek illetékegyenórtéke ügyében hozott közigazgatási bírósági határozat felolvastatván, az egyháztanács hosszabb vita után elhatározta, hogy perújítással fog élni. — Munkácsy-ünnepély. A csabai Munkácsy-emléktábla leleplezési ünnepélye május 2-ikára, csütörtökre lett vóglesen kitűzve. Z s i r o s András községi biró és Korosy László első jegyző a héten személyesen kérték fel koszorús költőnket: Jókai Mórt, hogy irjon odát ez alkalomra s vegyen részt az ünnepélyen. Jókai lakásán, felesége társaságában fogadta a község kiküldötteits megköszönve az iránta való figyelmet, a legnagyobb sajnálattal adta tudtukra, hogy gyöngélkedése miatt sem dolgoznia, sem — a szobát elhagynia nem szabad. Igy tehát nem vehet részt az ünnepélyen. A ki küldöttek ezután felkeresték dr. V á r a d i Antalt, a jeles poétát, ki készségesen ígérte tueg, hogy megírja az ódát s személyesen el is szavalja. Munkácsy Mihály özvegye szintén értesitette Zsilinszky Mihály államtitkárt, hogy le fog jönni a csabai ünnepélyre. — A vármegyei árvaszék uj otthona. Régi panasz nyert orvoslást annak a kérdésnek megoldásával, mely a megyei árvaszéket uj otthonhoz juttatta. Tudvalevőleg a vármegye szókházának beosztása oly szerencsétlen, hogy a segéd- és kezelő-hivatalok lég a nyári hónapokban is gyakran gyertya mellett kénytelenek dolgozni A megye közönsége ugy segített a tarthatatlan állapoton, hogy a régi fogház-épületet 24,000 korona költséggel átalakíttatta, n. tisztes ódonság a restaurálás folytán rendkívül kellemes változáson ment keresztül; az ' emeleti részeken talált uj otthont, az árva • szók, mig az épület földszintjén az irattá lés egy-két kezelőhivatalnok van elhelyezve Az átalakítások a megyei államópitószet hivatal által kidolgozott tervek szerin történtek. Az árvaszék által eddig használ helyiségekbe valószinüleg a számvevőség fog átköltözni, mig a számvevőség álta most elfoglalt szobák a főispáni lakás ki bővitósére fognak igénybe vétetni. A: árvaszék mindenesetre nyert a lakás-csert által, mert a mostani hivatali helyiségek hasonüthatlanul külömbek a régieknél. — A Békósmegye! Gazdasági Egylet ma vasárnap délelőtt tartandó igazgató-választmányi gyűlésén fog eldőlni, hogy ki lesz az egylet uj titkára, A tizennyolc pályázó közül különösen háromnak van erős pártja, ezek : Kemény Szilárd, L av a t k a Gyula ósPfeiffer István. Közöttük fog eldőlni a harc, melynek kimenetele elé feszült érdeklődéssel néznek gazo dáink. Lavatka Gyula ur, a mult számunkban foglalt közlemény folytán, annak kijelentésére kórt fel bennünket, hogy ő pályázati kérvényét nemcsak gazdasági gyakorlatára való hivatkozással, hanem egyetemi képzettségével is támogatta — A Zenekör közgyűlése. A békéscsabai Zenekör április 18-án tartott közgyűlésén, tekintettel arra, hogy az általa nem régiben rendezett hangversenyen a közönség érdeklődéséből biztos jelét nyerte életképességének, kivetkőzve eddigi magán-jellegéből, alapszabálylyal biró nyilvános egyletté alakult. Ezen alkalommal megválasztosta tisztikarát is. Elnöknek sikerült megnyernie Keresztes Ferenczet, ki már mint ideiglenes-elnök a Zenekörnek lelkes vezére volt. Alelnöknek Láng Gusztáv választatott meg, titkárnak P e t z József, pénztárnoknak Vas Sándor, gondnoknak K 1 i m e n t Endre, karnagynak I r s a Ferene, helyettes karnagynak G a 1 li János, ügyésznek dr. P á n dy István. Választmányi tagok lettek : S i n g e r Ferenc, T e v a n Adolf, Zsilinszky Sándor, Fábry Géza, B a b i c h Pál ; póttagok : Faragó Mátyás ós Áchim Károly. A Zenekör alapító ós pártoló-tagjai sorába már eddig is számosan léptek be ós remélhetőleg még többen fogják a zenekedvelők közül ezt a számot szaporítani, annál is inkább, mert a Zenekör alapító ós pártoló-tagjai részére évenként néhány hangversenyt fog rendezni, a melyeken az alapító ós pártoló-tagok tagsági dijaik fejében díjtalanul vehetnek részt. Ilyen hangversenynek junius 1-én való megtartását a Zenekör már el is határozta. — Választási mozgalmak. Szarvason a függetlenségi és 48-as párt április 28-án, jövő vasárnap tart szervezkedő' gyűlést, melyen Draskóczy Lászlót fogják képviselőjelöltül kikiáltani. Draskóczy az őszszel kisebbségben maradt Bolza gróffal szemben. — Békésen erős hullámokat ver a mozgalom, a helyi jelöltek nagyban szervezkednek. Kecskeméti Ferenc ev. ref. lelkész ma, vasárnap délután 2 órakor, V i n e z e Ödön diósadi ev. ref. lelkész 4 órakor tartja programbeszédét. Vincze elvhü 48-as, Kecskeméti radikális 48-asnak nevezi magát. — Tornaegyleti közgyűlés. A csabai tornaegylet többször egybehívott közgyűlését végre megtarthatta vasárnap délután. A pénztári jelentés meghallgatása után a közgyűlés megbízta az elnökséget és választmányt, hogy a tornacsarnokot, amenynyiben a városnak az állami elemi iskola részére úgyis tornahelyisógről gondoskodni kell, 6000 korona összegórt megvételre ajánlja fel. A tiszujitásnál meg választattak : elnöknek S t e 11 e r Árpád, alelnöknek dr. Ursziny János, titkárnak dr. Margócsy Miklós, pénztárosnak Szathmáry Endre, ellenőrnek W i 1 i m István, orvosnak dr. Wagner Dániel, ügyésznek U ü k e Lajos. — D'Orsay gróf Szarvason A tájfajta tenyésztő szarvasi gazdák abból az alkalomból, hogy D'Orsay Olivér gróf volt mezőhegyesi ménesparancsnok egy éves móncsikók vásárlására Szarvasra érkezett, tüntető ovációt rendeztek, hogy kimutassák iránta való rokonszenvüket. S z r n k a János tekintélyes gazda üdvözölte D'Orsayt, keresetlen, de szivből jövő szavakkal köszönte gazdatársai nevében, hogy őket is belevonta a tájfajta tenyésztés szövetkezetébe, mert csak rövid két év alatt is bámulatos eredményt értek el a lótenyésztés terén. D'Orsay gróf jóleső örömmel fogadta a gazdáknak iránta tanúsított szeretét s kijelentette, hogy nagyobb öröme az lesz, ha az általa megjelölt irányban fognak továbbra is haladni a tenyésztők. Később a gazdák felvezették az egy éves tájfajta méncsikókat s D'Orsay azok közül 18-at vett meg az állami ménesek részére, 360 koronát fizetett egy-egyért. — Üresedések a varosnál. Csaba község képviselőtestületének legutóbbi közgyűlése S a i 1 e r Dezső iktatót, ki már
