Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-21 / 32. szám

egy éve szabadságon van, betegsége folytán felmentette állásától. Az elöljárósági tanács a legelismerőbb szavak kíséretében tette az erre vonatkozó előterjesztést, kiemelvén, hogy Sailer Dezső éveken át odaadó buzgalommal és kötelességtudással töltötte be hivatalát. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul az előterjesztést s egy évi fizetését végkielégitésül adta a volt iktatónak. Az iktatói álláson kívül, S u c h Béla lemondása folytán, egy irnoki állás is megüresedett a városnál. Mindkettőre legközelebb kiírják a pályázatot. — Esküvő, albert Béla, endrödi gyógyszerész szerdán vezette oltárhoz Mezőberényben P e t r i c s Etelka kisasszonyt, P e t r i c s Pál birtokos bájos leányát. — Eljegyzés. Kurtág Mór, csabai kereskedő eljegyezte Yilág Etelka kis aszzonyt, Yilág Mór kurticsi termónykekeskedő szép ós kedves leányát. — Hirtelen halál. Mélyen lesújtó fájdalmas csapás érte a gyulai Komló-vendéglő bérlőjét F i s c h 1 Jakabot, nejének : H a y Jettynek váratlan elhunytával. A szivjóságáról ismert asszony életének alig néhány percnyi szenvedés után tüdő szélhűdés vetett véget s a gyorsan előhívott orvos már csak a halált konstatálta. Temetése nagy közönség részvétele mellett pénteken délután folyt le s hirtelen halála élénk részvétet kelt Gyuláu. — Öngyilkosságok. Gyulán Yitályos Péter nyugdíjazott törvényszéki fogházőr szombaton reggel öngyilkossá lett. Revolvergolyó oltotta ki életét. Nem volt több 55 évesnél s valószínűleg életuntság kergette a halálba. — Gyomán felakasztotta magát egy Csapó Albert nevű szegény ember, mert a felesége évek óta nagybeteg s ráunt a sok nyomomságra. — Halálozás. Fürst Vilmos, volt kondorosi kereskedő kedden, élete 60-ik évében Csabán elhunyt. A megboldogult csak legutóbb is nagyértékü adományban részesítette a csabai izr. hitközséget. L e rn e r J. Géza nagykereskedő nagybátyját gyászolja benne. — A regény vége. Weinstein Yilmost, a gyomai leányszöktetőt, ismét utóiérte a sors keze. Legutóbb tudvalevőleg egyedül szökött meg, ellopván a menyasszonya apjától 520 koronát. A budapesti rendőrség a héten elfogta s leszállította Gyulára. Most ismét a törvényszék fogházában ül. — A tánctanítók országos egyesülete e héten Budapesten tartott közgyűlésén H e r c z Márton csabai tánctanítót az egyesület választmányi tagjául választotta s kiküldte őt a tánctanítókat vizsgáló bizottságba is. — A Proféta-vendéglö bérlete, A Csaba város tulajdonát képező Próféta-vendéglő bérletére két ajánlat érkezett be: Hartl Albert évi 30Ü0, Hornyacsek József 8060 korona bórt ajánlott. A közgyűlés Hartl Albert ajánlatát fogadta el, a ki ezzel lemondott a Zöldfa-vendéglőre való előjogáról. — Békés-Csabai közraktárak. Április 20-án raktáron levő gabona, termény- és iparcikkek állandéka 23,300 métermázsa. Ezekre kiadott kölcsönök összege 149,500 korona; áruforgalom ez évben 62,20() métermázsa. — Kitüntetés. Darányi földmivelésügyi miniszter köszönetét és elismerését nyilvánította Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedőnek azon hazafias tevékenysége ós közreműködéséért, melyet a párisi nemzetközi kiállítás magyar osztálya sikerének biztosítása érdekében kifej tett. Fiát, Mauthner Alfrédet pedig ő Felsége ugyancsak a párisi kiállítás magyar osztályán ki.ej tett ügy buzgó tevókenységeért az arany érdemkereszttel tüntette ki. A fiatal, alig 23 éves képzett és törekvő kereskedő valóban rászolgált a kitüntetésre, mert a kertészeti kiállítás rendezésében, ami oly fényesen sikerült, nagy része volt. — Egy polgár* kör jubileuma. A „békési polgári kör" 20 éves fenállása alkalmából május 4-én a bérház nagytermében saját könyvtára javára hangversenynyel és felolvasással egybekötött táncvigalmat rendez. A hangverseny műsora: 1. Hymnus, énekli: a békési iparos dalárda. 2 A polgári kör alakulása és 20 évi története, felolvassa : Környei Lajos elnök. Férfi duet, énekli: Szerencsi és ifj. Farkas. 4. Felolvasás, tarja: Farkas Ferenc. 5. Szózat, énekli: a békési iparos dalárda. A hangversenyt tánc követi. Belépő dijak : személyjegy 1 kor., 2 tagu családjegy 1 kor. 60 fill., több tagu családjegy 2 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag fognak nyugtáztatni. — Legjobb orvoss-sg. Mindazok, kik gyomorbaj, étvágytalanság, rosz emésrtós, májfajditlmak, kóiika, vérszegénység, ideges fogfájásba szenvednek, használják a világhírű Pserho í'er vértisztitó labdacsokat, melyek teljesen ártalmatlanok, gyorsan és biztosan hatnak ós a legelsőrai gu orvosok által ajánltatnak. Hasznos szolgálatot vélünk tenni t. olvasóinknak, ha e kitűnő szert b. figyelmükbe ajánljuk. 1 tekercs, mely hat doboz á 15 labdacs 1.05 frt. A pénz előleges beküldése után 1 tekercset 1 frt 25 krért, 2 tekercset 2 frt 30 krért, 3 tekercset 3 frt 35 krért, kőldi bórmentve Pserhofer J. gyógyszertára, Bécs 1 Singerstrasse 15. — Köztudomásu, hogy a Zoltán-féle csuz és közvény elleni kenőcsben egy oly kipróbált szert ösmernek orvosok és betegek, melytől még azok is, kik 15-20 óv óta szenvednek, s fürdőket ós különféle szereket eredménytelenül használtak, néhányszori bedörzsölós után meggyógyulnak. Üvegje 2 k. Zoltán B.gyógytárábanBpest V. — Lopás. Kellemetlen felfedezésre jött e héten D e u t s c h Vilmos, a békési kenderkikészitőtelep hivatalnoka. Lakásáról feleségének ékszerei, mintegy 200 korona értékben, a zárva tartott szekrényből eltűntek. A lopással Bihari Zsuzsa cselédleányt gyanúsítják, ki álkulcscsal nyitotta volna fel a szekrényt, tettét azonban tagadja. SZÍNHÁZ Műsor. Vücárnsn • Délután : Ocskay brigadéros. Vasárnap . ^ . Xakácso

k_ Hétfő: Bölcső. Kedd : Napfogyatkozás. Szerda: Kis szökevény. Csütörtök: New-York szépe. Péntek : Angello. Szombat: Titkos rendőr. Szerdán este, mint már emiitettük, az egyik énekesnő betegsége folytán hirtelen a G é s á k-at rántották elő. Tökéletes előadást tehát senki sem várt, a főszereplők : Ráthonyi Tilla (Mimóza), D ó r y Blanka (Rolly-Polly), H e t é n y i Elemér (Vuncsi) és Kemény Lajos (Fairfax) mindent megtettek, ami tőlük telt, hogy kárpótolják a közönséget az elmaradt Viceadmirálisért. Erdei Boriska ügyesen játszotta a francia leányt, P e r c z e 1 nővérek tánca élénk tetszésre talált. Csütörtökön volt a szezon legsikerültebb előadása. Disztingvált, előkelő közönség töltötte meg a színházat s feszült érdeklődéssel kisérte mindvégig Brieux érdekes darabját, a Bölcs ő-t. A legrégibb szinházbajárók is alig emlékszenek, hogy egy finom tónusu társalgási darabot az első szótól az utolsóig oly kitartó figyelemmel, oly áhítatos csöndben hallgatott volna a nézőtér, mint ez estén. Amiben a darab mellett nagy része volt a kitűnő előadásnak, mely valósággal lebilincselte a nézőt Ez a darab fényes sikert aratott a Nemzeti Színházban, de majd mindenütt elbukott a vidéken, mert nem találták el a hangját s a legdrámaibb jeleneteket megölte a közönség kacaja. Nálunk eltalálták s oly egyöntetűen, szépen megjátszották, hogy kifogásolni valónk alig lehet. Rápolthy Katinka játszotta a címszerepet. Legnagyobb dicsérete : hogy nem zajos, de annál intenzivebb sikere volt. Finom ós diszkrét játékával megkapta a közönséget, a lelkéhez fór kőzött, meghatotta ós lekötötteoly erővel,hogy taps nem törhette meg a templomi csendet. Néha meglepetés moraja futott végig aszóksorokon s a közönség osztatlan elismerése kísérté mindvégig briliáns játékát. Rápolthy otthon van a szálon parkettjén, ritka intelligenciával fogja fel s nemcsak tehetséggel, de teljes odaadással dolgozza ki alakítását, mely eredeti, egységes s minden részletében művészien csiszolt. Kiforrott művésznő, minden póktól ós pátosztól ment, bámulatosan egyszerű s épen azért közvetlen eszközökkel éri el a legnagyobb művészi hatást. Fénypontja volt játékának — s az előadásnak is — a gyermekről mondott tiráda a harmadik felvonásban. Itt- teljes erővel kitört belőle z anya s nemes hév ragadta szívhez szóló szavait. ívzzal nem mondunk ujat, hogy öltözködésében (minden felvonásban más a toalettje) ugyanaz az elegáncia ós izlós nyilatkozik meg, mely legíellemzőbb sajátossága ennek a miivésznőnek. Virágkosárrnl is kedveskedtek neki. a. két férjet Rajz Ödön ós K em é ny Lajos játszották. MindkettíŐ intel ligens, rutinirt színész, a kiket szívesen látunk ilyen miliőben. Roppant nehezek az ö szerepeik is, sok ízlés és gyakorlat kell hozzá, hogy eltalálják a hangot s tehetség, hogy meg tudják ját szani. Rajz az utolsó felvonásig nagyon mérsékelte magát, ott a végső nagy jelenetekben annál hatásosabban érvényesült tüze és organuma. Kemény bámulatot keltett drámai szereplésével. Igaz, hogy minden énekesnek ambíciója a drámázás, de nem mindeniknek Tan hozzá megbecsülendő tehetsége, mint Keménynek. Nem mondhatunk nagyobb dicséretet: játékban beszédben egyformán kész drámai művész A kisebb szereplők is kifogástalanul simultak a gyorsan gördülő előadáshoz : C. Ver tán Anna, Szepessy Gusztáv és C a t h r y Ferenc. Ezt a jó előadást hétfőn megismétlik. Pénteken másodszor adták fólhelyárakkal, a Tartalékos fér j-et, melynek komikus helyzetein és Sipuluszi szóviccein sokat kacagott a közönség. A hűvös tavaszi idő kezdi felforgatni a heti műsort : pénteken berekedt R át hőnyi Tilla s ezért szombaton a Napfogyatkozás helyett elővették az Assz o nyregem e n t-et, mely a tavaszi szezon legnépszerűbb darabja volt. * Ma, vasárnap este Hauptmann egyik leghíresebb darabját, a Takácso k-at tatja be a társulat. Ez a szociális tendenciájú darab az egész világot bejárta s mindenütt nagy sikerrel adták. Hétfőn a Bölcs ő-t, Brieux drámáját másodszor adják, leszállított helyárak mellett. Keddre halasztódott a Napfogyatkozás premierje. Szerdán és csütörtökön egy fiatal énekesnő : G e r 1 a k i Hermin fog vendégszerepeli a Kis szökevényben és New-York szépében, melyek népszerű darabjai voltak a tavalyi szezonnak. Gerlaki a télen Kecskeméten működött s jóhir előzi meg. Péntekre egy hires dráma: Angelló van Kitűzve, szombaton egy franaia vígjáték, aTitkosrendőr bemutatója lesz. Csodaszittyák. — Aktuális csevegés. — Akárhogy csipkedjük is Barnum és Társa kóklerságait, az üzleti zsenit el nem vitathatjuk tőlük. Jövedelmezővé tenni azokat az abnormitásokat, melyekkel a természet a teremtés koronáját: az embert sújtotta ; — kincses bányaként aknázni ki azt a hatalmat, melylyel az emberi kitartás az oktalan állatt felett uralkodik s a melylyel az állati ösztönt szinte művészetté képes idomítani, — valóban zseniális gondolat, s bámulatra méltó üzleti szellem. Sokszor megtörténik velünk az élet nagy vásárjában, hogy rendkívüli dolgot látunk, de közömbösen haladunk el mellette. Szánakozunk a furaságon, vagy kikacagjuk ; de hogy bennük dúsan kamatoz tatható tőkét keressünk, arra már gondolni is restellünk. Persze ! persze ! . . Barnumóknak is való az ilyen üzlet. Már csak inkább az acélos búzát, mint az időtlenségeket viszszük a piacra. Igy is megélünk hóttig ! Pedig akadtak is, akadnak is honi földünkön szittya-specialitások, a melyek Barnumék kezében kapitálissá válnának. De igy magunk között biz' azok elkallódnak s hirük sokszor még a szomszéd falu határáig sem ér el. Alkalomszerűnek vélem olvasóinknak egy pár honhazai csoda-embert bemutatni, a kikre akár Mr. Bailey is ámulva nézhetne. Gedei Jóskának bölcsője is az Ipolyvölgyén ringott, sírjára is ott domborult a fekete göröngy. Hetven s valahány esztendő nyomta már vállát, mikor én mint diákgyerek a szivarvégek révén vele ismerettséget kötöttem. En t. i. „szivarcsutkát" hordtam neki, ő meg seregély fiókákat szállított nekem. Mert Gedei bátya a polgári életben szőllő-csősz volt. De ez most mellékes, egyéb jelességeík akarom elmondani. Gedei Jóskát jó palóc földieim Zsákhasú Jóska néven tisztelték. Ezt az epitetont alaposan ki is érdemelte. Saját vallomása szerint, mikor „eskolás" korukban, kántor uram arra intette a nebulókat : ákácvirágot ne zabáljatok, mert attól halálnak halálával gebedtek, — Jóska egy szuszrak é t kalappal kebelezett be — próba képen ! Bizonyságom szerint hetven esztendőn belül nem ártott meg neki Nyáron az Ipolyban fürdő cimborákat azzal mulittatta Zsákhasú Jóska, hogy minden rágás nélkül nyelte le a pattantott kuKOricányi — csigaházakat 1 Még pedig tekintet nélkül arra: volt-e benne lakó vagy nem ? Emésztési zavarok ilyen honi osztriga-lakoma után csak annyiban mutatkoztak nála, hogy még óhesebb lett. Legény korában három itce lisztből készült s öt garas ára túróval dekorált „száraz tésztát", s utána húsz drb mákos ferentőt (sósperec nagyságú élesztős tészta) evett meg fogadásból Fényesen meg is nyerte a — meszely pálinkát! Ennyit fizettek a virtusért a bokmackerek. De legnagyobb bravúrja az volt Jóska bátyómnak, mikor egy debreceni makrapipáért megevett: kilenc fő vereshagyma körzettel egy font szalonnát, a legavasabbjából s kellő kenyér adagolással; utánna lottyantott egy termetes köcsög aludt tejet; s ezeknek hegyibe konfektül bekezelt száz szem duráncai szilvát, jobbára magostul ! E kosztolás után — szemtanúk állítása szerint — „zsák" jelzővel tisztelt testré szenek bőrét még jó bakarasznyira húzta ki! Gedei nagyétűségót előttem is többször hangoztatott eme nyilatkozata illusztrálja legjobban : — Kétszer „kenekedek" ki uram kedvemre egy esztendőben: Demeterkor, a „bócsónapján",— meg szüretkor! Mer tetszik tűnni, ezen a két jeles napon szüretel a szőllőtlen csősz is. Hátha még többször is kikenekedhetett volna! . . . Hatalmas csontozatú, öles termetót drágán adhatta volna bérbe Barnumóknak. A kies parádi fürdő adminisztracionális ügyeit a 80-as évek derekán egy deli, fiatal gazdatiszt vezette. Csinos legény volt ez az ifjú Tollyás. Klasszikusabb férfifejet alig láttam az övénél. Szobrász bátran megmintázhatta volna Hermes-nek. Nem is igen volt fürdőző bakfis, kinek szeme meg ne akadt volna a különben is atlétatermetű Hermesen. Mi, a cimborák azonban a klasszikus fej kemény koponyáját csodáltuk. Valaki egyszer a társaságban a Thonetfóle nádszékek tartóssága mellett vigóceskedett Hermes barátunk ellenvéleményt kockáztatott meg; s a nádszövedóknek előtte pókhálószerü pipotyaságát legott be is mutatta . . . Felkapott egy nem is régi Thonetgyártmányt, karjánál fogva feje fölé emelte s acélizmokkal úgy rántotta koponyájára, hogy a nádszövedék foszlányokká tépve felvette a néhai nevet. Hermesünk pedig a Stuart-gallérrá avanzsirozott nádszékkel nyakában csak enynyit mondott: — No úgy-e ? igazam van! Más alkalommal egy vig kompániát azzal mulattatott Hermesünk, hogy testhosszánál valamivel magasabb ajtó közi állva, kidobolta a takarodót. Hanem ez furcsa dobolás volt! Hat ,lmas ugrások közben koponyájával a felső, lábaival meg az alsó küszöböt döngetvén, akkurátusan kiverte a taktust. Volt a kompáiliában ej;y, Hannoverből a Mátra alá csöppent jáger is : Hugó von Deym. A visontai, meg a derbői már lehetősen melegítették a sógor füle tövét s a produkcióra azt mondta hogy : s hmnrn ! azt ő is megcselekszi Neki is vadult, a német; de már a második bakugráwiál úgy vágta a koponyáját a szeuiöldökfába, hogy menten összeesett! Ugy locsoltuk fel a jámbort timsósvizzel. A vasfejű Hermes most itt, a mi megyénkben cselekszi az agrikulturát, mint egy grófi uradalom kasznárja. Mikor acatolás után Barnum csoda-emberiről olvasgat, a kinek fején követ törnek, - tudom kicsinylőleg veti oda : — No már ilyen látványosságért nem adok pénzt. Kemény fejem magamnak is van ! . . * Ugy nevezett „gummibőrű" esoda-embert a mult ősszel láttam Dobozon. Egy fiatal akadémikus erdész az illető. Ez a fiatal ember — a ki a bécsi Ronacherben sok kóglerséget ellesett — nyakbőrót egész : könnyedséggel képes áláig felhúzni. Felcsipett arcbőrével pedig kényelmesen betakarja szemeit. Nyulékony bőre mellett arcizmai is annyira rugalmasak, hogy pillanat alatt majd rémes, majd kacagtató torzképet mutathat be velők. Nevető görcsöket kaptunk, mikor az amatőr arfivta ábrázatát pillanatról pillanatra úgy változtatta, hogy a társaság négert, hindii

1, indiánt, kinózert, pápuát s egész sereg különleges típust látott maga előtt. S ez a sok oldalú fiatal ember ma Valahol Boszniában csinálja a kincstári erdők üzemtervét. Képjelem micsoda botokud képet vág az olyan erdőséghez, a hol tulajdonképen fa sincs. * Ismertem egy juhászlegónyt, a kinek kai'jaiban Toldira emlékeztető izmok duzzadtak Ez a lejfény egyszer csacsiját akirti, befogni két rudas vizhordó-kordóba. Ugy • látszik a-fülás nem igen kedvelte a vizve1 zetóki hivatalt, mert sehogy sem akart rúdnak állani. A legény egyideig csak biztatta a kampóval. De mikor a csökönyös jószág erre sem reagált, megmarkolta hátán az avas bundát, felkapta négy lábával a levegőbe s ugy vágta a két rud közé, mintha csak egy tokjuh ürü lett volna. Mivé lehetne az ilyen karizmokat fejleszteni ! A bojtár saját filozófiájával legfeljebb annyira becsülte kincseket erő kót karját, a mennyire egy csökönyös szamár rendre utasításánál érvényesíthette. A rendesen kijáró konvenció mellett, ki is menne komédiába — vasgyúrónak ? . . . Lehet, a t. olvasó még csodásabb szittyákat ismer mint ón ; de csak rendkívüli alkalmakkor beszél róluk, mint most magam is. Mert hogy ilyen is a magyar természet. Kót mázsás termetét, vagy 30—4) kilós Sanyaró Vendelsógót nem mutogatja pénzért a szittya. Ha túl ke.nény a koponyája, inkább megpuhitatja fokossal, de követ nem töret rajta. Ha acélizmok feszitik karját, kihajigálja a Makk-hetes csárcla törzsvendégeit, de nem mókázik vele. Eddig ez helyes is ! De egy kis Barnumfóle élelmesség talán mégis ránk férne ! Két-ess.