Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-02-28 / 17. szám

lasztmány, Hogy a főgimnáziumi bizottsá­got ismételten fölkéri a két szomszéd te­remnek a múzeum céljainak való átenge­désére, s remélhető az ügy kedvező és mél­tányos elintézése. A pénztáros jelentése szerint az egye­sület összes bevétele az 1900-ik évben 1869 kor. 65 fillér, kiadása 501 kor. 72 fillér, maradvány 1367 kor. 93 fillér, miből 300 korona alapitványi tőke s igy a pénztári készlet 1067 kor. 93 fillér. Végül a főtitkár jelentette, hogy az egyesületbe tájukul beléptek. Korén Pál pártoló, Beliczey Rezsőné, dr. Keleti Ig­nác, Rosenthal Bernát, ifj. Rosenthal Ig­nác ós Szeberényi Zs. Lajos rendes, a bó kés-csabai Takarékpénztár-Egyesület ala­pitó tagul. Van az egyesületnek jelenleg 5 alapitó, 106 rendes ós 23 pártoló, össze­sen 134 tagja. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Erőszakoskodó hitelezők. Nem éppen alkalmas módon igyekeztek követelésükhöz hozzájutni Hegedűs József és neje, endrődi lakosok, kiknek Zöld Istvánnó szentesi kofa 8 frtal már évek óta tartozott. Több izben felszólí­tották : — Egyenlitse ki tartozását, mert szükség van a pénzre ! — de a könnyelmű adós rájuk se hederített. Azért abban egyez­tek meg, ha Zöldné még egyszer Endrőd­re kerül, ugy fogják rajta behajtani köve­telésüket, a hogy lehet. Zöldné a mult óv september havában libákat vásárolt, s éppen a gyomai állomás hoz hajtotta azokat, mikor Hegedűssel ösz­szetalálkozott. Ez rászólt: — Fizesd meg már azt a 8 frtot, elég régen várunk rá. — En bizony nem fizetem. — Ha már pénzt nem adsz, elfogadok érte libát is, csak adj 8 darabot. — Nem adok biz' én. — Ne~ adsz, no majd elveszem hát én ! Azzal neki állt a libafalkának, kisza­kitott közülök 8 darabot s kezdte maga előtt terelni. Zöldné pergő nyelvvel kia­bált Hegedűsre : — Hova hajtja kend azt a libát, az az enyém. — Ha megfizettél, visszaadom, jöjj el érte. — Hát nem bánom, hajtsa kend el, a bajért nem ón felelek. Az öreg Hegedűs érezte, hogy nem jogos állásponton van, azért tanácsot kérni elment a községi biróhoz. Ez azt javasolta neki, egyezzenek ki Zöldnével. Erre szive­sen is rá lettek volna, csakhogy Zöldné nem mutatta magát. Majd 2 hétig kellett tartamok a gágogó jószágokat, mit Hege­düsné utoljára is megunt s egy szép napon 8 frtért eladta őket. Zöldné zsarolás miatt panaszolta be a házaspárt s azt állitotta-, hogy erőszakkal vették el tőle libáit. Beismerte ugyan, hogy Hegedűseknek 8 frttal tartozott, de nem az a módja, hogy maguk elégitsók ki ma­gukat. A törvényszéken a Hegedűs házaspár naiv őszinteséggel vallotta be, hogy ön­hatalmúlag hajtották el a libákat, de azt gondolták, ébből nem lesz baj, csak zálog­ként szándékoztak megtartani addig, mig Zöldné ki nem egyenliti tartozását. Vártak is rá 2 tótig, s miután nem jött el és Endrődről való elutazásakor ugy nyilat­kozott : — Nem bánom, akármit is csinálnak velők; — eladták, hogy ne egyék hiába az eleséget. Panaszos nem jelent meg a tárgyalá­son s a bűnügyi iratokból az is kitűnt, hogy semmi kára sincs, mert a libák 8 frtnál tényleg nem értek többet, ezzel az összeggel pedig Hegedűseknek tartozott. A törvényszék mórlegelve a fenforgó körülményeket, ugy találta, hogy a zsaro­lás vétsége nincs igazolva, mert nem lett megállapítva olyan erőszak, mintha vád­lottak Zöldné ellenállása dacára hajtották volna el libáit, azért az eljárás meg­szüntetése mellett őket a vád alól fel­mentette. Berúgott kocsis. Derék, jóravaló ember lenne ifj. G i­lán János szarvasi kisbirtokos, ha egy rut szenvedélynek nem volna a rabja: ször­nyen szereti a pálinkát. E miatt már sok kellemetlenségnek volt kitéve, de nem tud magán uralkodni. A mult évben ugy egyezett meg Lip­tai Györggyel, hogy a szarvasi vasúti állo­mástól káposztáját hazaszállitja. Gilán ta­nyán lakik, azért jókor neki készült, hogy kellő időben az állomáson lehessen. Miután hűvös napok jártak, sziverősitőül jócskán bepálinkázott. Az utja a Vasas vendéglő előtt vezetett el, ide is betért néhány po­hár borra. Mikor kijött, takarosan elké­szült., Édes anyja, ki szintén a kocsin ült, korholólag szóit hozzá: — Ugyan fiam, minek iszol annyit, hisz a fejedet sem birod! — Dehogy nem, birom én. Ugy látszik azonban, hogy nehéz le-! hetett, mert neki ment a kocsi oldalának és jól beleütötte. A fájdalom józanitólag hatott rá. Nagy keservesen felpakkolták a kocsira a káposztát, de Liptai állandó ré­müldőzésben volt a miatt, hogy mindenes­tül az árokba fordulnak Gilán semmiké­pen sem talált az egyenes útra, hiába mondogatta neki az édes anyja: — Fiam, az uton menj hát! — Nem látom, az áldóját neki. Tényleg Gilán duplán látott, azért folyton dülöngélt. A káposzta lerakásnál már segédkezni sem tudott, mert mindun­talan megbotlott. Liptai könyebbülten só­hajtott fel, mikor kivül volt a kapun. Haza­menet Gold stein Számi pálinkamérése előtt megállott, mert keveselte azt a szesz­tartalmat, mely fejét eddig is nehézzé tetté. A korcsma előtt tartott Paluska Já­nos is pihenőt, kinek lovai busán lógatták a fejüket. A kocsin hevert a subája. Paluska szintén kedvelője az italnak, no meg hogy hűvös is volt, fel akart melegedni. Gilán bizonytalan léptekkel botorkált be a boltba s oda szólt Goldsteinhoz : — Ni, hallja, adjon egy kupicát! Goldstein nem sokat nézett ki a tán­torgó-alakból, azért kérését megtagadta. Ez olyan dühbe hozta Gilánt, hogy mér­gében kijött a boltból. A szesz azonban sokkal jobban megbóditotta, hogy sem tudta volna magát tájék zni. S a nélkül, hogy szótnézne, az útjába eső kocsira leikapasz­kodott. Miután a kocsis ülésben subát is talált, azt a nyakába kerítette, s rákiáltott a lovakra: — Gyi te Sátkány ! A.Z anyja ijedve vette észre, hogy a fia el akar hajtani, ugyancsak kiabált neki: — Jani te, szállj le onnan, hisz nem az a mi kocsink ! — Nem-e ? — Nem hát, nem látod, itt ülök a másikon. — Hát miért nem szól kend ! Nagy nehezen lecihelődött, a suba azon­ban erősen húzta a föld felé, hogy szaba­duljon tőle, lekapcsolta a nyakából ós be­hajótotta a kocsi derékba. Mikor az ülésbe ismét felkapaszkodott, közibe vert a tál­tosainak, azzal kocogni kezdett. Paluska észrevette, hogy részeg először az ő kocsi­jára ült, aztán az anyja hivatása leszállt onnan. Ez ellen nem is lett volna semmi szava, de mikor látta, hogy a subáját is elviszi, ugyancsak kezdett kurjongatni: — Hé állj meg, állj meg, ne vidd el a subámat. — Ki vartyog megint ; békétlenkedett Gyilán. Megállani azonban semmiképen sem akart. Igy Paluskának nem maradt egyéb hátra, mint utána loholni. Szerencsé­jére a Sármány, meg a Bátor nem győz­ték agy szuszszal, mint ő, igaz ugyan, hogy a bekecsben megizzadt, de ezzel nem törődött, A mint közel jutott a kocsihoz, rögtőn felugrott a saroglyába, a bundát lekapta. Gyilán szertelenül felindult, mérgesen riva't Paluskára : — Teszed vissza a szőrömet! — Nem szűr e' hanem suba ! — Hallod-e te hornyák, ne bántsd a szűrömet. Az anyja csititólag szólt közbe : — Had el fiam, hisz rajta ülsz a szűrödön. — Már mint én?! hitetlenkedók Gilán. — Igen, igen. — Nem lehet a. Paluska a subával sebesen futott vissza­felé. Gilán is megfordult a kocsival és üldözésére indult. Ez hogy meneküljön tőle, beszaladt Szekerka kovácshoz, az ajtót pedig becsukta. Gilán maga sem tudta már biztosan, h miért üldözi, de 'mert sehol­sen látta, dvL jött, főleg azért, mivel a kapun nem ti jtt bemenni, AZ ostornyél­lel dühö^sn kezdte verni a kerítést, közben — változatosság okáért — éktelenül károm­kodott. A nagy lármára előkerült Tankó János rendőr, ós szelid szóval figyelmeztette Gilánt: — János, ne csinálj bolondokat, látom csúnyán be vagy állapitva, eredj a kocsira, s menj haza. — Nem megyek. — No, ne izgágálkodj, hanem menj szépen. Gilán felelet gyanánt az ostor­nyéllel homlokon csapta Tankot, aztán ha­talmasan pofon vágta. Ezt is elhagyta higgadtsága, s rövidesen ugy a földhöz nyomta, hogy csak nyögött bele, aztán dühösen sziszegte fülébe : — lvutya, most megvasallak, ^ és be­viszlek a kóterba. Gilán erre egyszerre józanodni kezdett. — Ne bánts János, haza megyek mái­szépen. A nagy lármától azonben lovai meg­bokrosodtak, s a kocsin ülő öregaszonnyal együtt elvágtattak ; igy tetszett — nem tetszett, gyalog kellett hazafelé ballagnia. A város végén nagyon elfogta az érzés, egy nyárfának dűlt, s ugy könnyitett ma­gán. Ebben a helyzetben talált rá öcscse: Gilán György, ki keresésére indult. Később az anyja ós felesége is előkerültek, kik kocsival jöttek utánna. AZ Öntudatlan embert aztán felpakol­ták és hazaszállították. Részegsége bajt hozott a nyakába, a kir. ügyész lopás és hatóság ellene erőszak miatt vádolta meg. Tragikomikus tárgyalás volt a törvény­széken, mikor a részleteket előadták. Gilán nem tudott semmiről, csak ámult bámult, hogy miket követett el. Az elnöklő biró : H u b a y Lajos kér­désére Paluska jóizü tótos dialektusban jelentette ki: — Dehogy akarta Gilan enyim suba ellopni, csak riszeg vóta mint a tök, aztán nem tudta mit csinyálja. A törvényszék tényleg nem látta be­igazoltnak sem a lopás vétségét, sem a hatóság elleni erőszakot, ez okból a vád alól felmentette azzal az indokolással, hogy részegsége miatt mint teljesen beszámithat­lan, nem tudta mit cselekszik. Tóth Ferenc közvádló az itélet ellen felebbezést jelentett be. Köszönet nyilvánítás­Fogadják mindazok, de különösen az Iparos Daloskör igen tisztelt működő tag­jai, kik felejthetlen JÓZSI kis fiunk elhunyta alkalmával részvétük­kel felkerestek és vógtisztessógén megje­lenni szivesek voltak, őszinte köszönetünket. B.-Csaba, febr. 26- . Szlavkovszky József és családja. <>^< J A^I>ASA<i. Gabona árak. B.-Ceaba, február 27. Budapesti gabonapiacunk irányzata az utóbbi napokban kellemesebb, némi ár­emelkedéssel. Csabai hetipiaczunkon mérsékelt kí­nálat mellett a következő árakban vettek: .... 6.50—7.— . . . . 4 8J—4-90 . . . ". 5 20 5 3 ' Buza .... Morzsolt tengeri Csinquantin „ Budapest, február 27. (Saját tud. táv.) Készbuza 5 magasabb. Tavaszbuza 7-54—55, tengeri 5"25—26. Fele'ös szerkesztő: Kinizip Kopár Ferenc. Fontos mindenkinek í Kivá ó hazai készítmény. Törv- védve. által a czip'italp minden 3-4 hé'ben egyszeri bekenéssel ötször oly tartós 8 vi/átha :lan lesz. Ara 1 bádogpalaczknak használati utasítás sal együtt I korona, nagyobb palaczk 2 korona Postán I korona 20 fillér beküldése után bérmentve. Kapható minden füszerkereskedésben, dro­gueriákban, czipészekuél stb. Fcszétküldés : \ DURÜTORGIAK Budapest, V., Lipót-körut l/b Viszontéiárusitók mindenütt kerest tnek IK V Hirdetmény. a gráf Karolyi-féle csongrád­tnápesi uradalom által 1901 márczins hé 13-óra hirdetett cirok-szakái árverés átvétel folytán nem tarlalik ineg• Urad. jószágfelügyelőség. Eg'.r jo karban levő gőzmalom, amely jó forgalmú, örök áron eladó, mivel a gazda elhalt, az özvegy pedig magának terhesnek látja a további kezelést. Venni szándékozók bármikor meglát­hatják HORGOSOD, a piac-téren. Az ár megtudható özv- Huzsvár Andrásnénál. Eladó föld. B.-Csabán, Gerendáson 7 0 hold szántóföld gazdasági épületekkel, szőllővel, karóval együtt örök áron eladó. Aki szándékozik megvenni forduljon Lepény Andráshoz 100—1.2 B.-Csabán, 762. sz. a. Chief-Office 13. SriEtoa-RoaA, Lttflon, SW. Thierry A gyógyszerár DIGESTIV valódi angol universalis táp és emész­tő por, hatásában gyomor ós egyéb ba­joknál utolérhetlen, Étvágygerjesztő s az emésztést elősegíti. Minden dobo­zon a valódiság jeléül ott kell lenni a por készítőjének aláírása. Egy doboz az összeg előleges beküldésénél bér­mentve 3 korona s küldi THIERRY A gyógyszerész balzsam gyára PREGRADA, Rohitsch-Sauerbrunn mellett. Egy jó forgalmú borbély-üzlet más vállalat miatt szabad kéjből azonnal eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt Hajdll Imre borbély és fodrász Körös-Tarcsán Fő-utcza 394. sz. a. g ázkészülé k Gyártási yállalat autnesr Adolf és Társsai Budapest, ¥., Arany János-utcza 5, sz. Acetyleii viBá«?itáfc$i h^ reiidé j.ések­minden nagyságban. — BBBB B? vnriMa berendezés '^p^bpri ——-""• . CALC1UMClttBIDELADÁS minden mennyiség 1 a legolcsóbb napi árban. Árjegyzék és költségvetés díjmentesen. 55 Szakképzett képviselők kerestetnek Számos elismerő nyilatk'ozat birtokában vagyunk. • . • A többek között berendeztük: ===^=rz===^ öxo. gróf Batthyány Jozefné, nagy­birtokosnő, Felbár \'0r. JJlmássy László, ügy v., Jászberény Dr Polgár Sándor, ügyvéd, Gyöngyös Takarékpénztár Esztergom Községháza, Vojtek Bikfalny 7estoérek, keresk., Zilah Löwy Józsét és Társa, likőrgyáro­sok, Beszterczebánya 7 rappista- /? o / o s /or, P rij e d o r( B o s z n i a) Posaoina-szálJó, Brcka (Bosznia) Bosna-szál/ó, Banjaluka (Bosznia) l'riedrich Sándor, vend., N.-Palánka /7aus Keresztéig, vendéglős, Hódságh Mezei Mór, vendéglős, Munkács föld n á r y Is t o dn, v en d égi., Uj - G r adi sk a franck Morné es Társa, vasúti ven­déglős, Boglár Wirn mer Károly,ve nd.,Bjeliüa(Bosnia) Pláner Ferencz, vendéglős, Déva Kónya Miklós, vendéglős, Zilah Kaszinó-egylet, Nyírbátor Weiser Berthold, vendéglős, L.-Szt.­Miklós. Nvnmatia Ás a fíTRVTNA" l? rm vvnvnrinrla R - ta;-.oi, lúnl

Next

/
Oldalképek
Tartalom