Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-02 / 44. szám

I. If elléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 34-ik számához. Pozsony város köriratára nem üdvözli a közgyűlés a képviselőházat az összefórhetlensógi törvény meghozása alkalmából, hanem egyszerűen tudomásul veszi az átiratot És pedig azzal az indokolással, hogy a képviselőház csak törvényhozói kötelésségét teljesítvén, nem indokolt az üdvözlés A békés—vésztői vasút kiépítése érdekében kiküldött bizottság javaslatát, mely szerint Békés-Csabán, Békésen ós Vésztőn át keskeny vágányu vasút létesitessók, továbbá ugyanilyen vasuttaj kötessék össze Gyula Barakonnyal, elfogadta s az előmunkálati engedély kikérése mellett az előmunkálatok foganatosítására az első alföldi gazdasági vasút felkórésót határozta el, egyben felhatalmazta a már kiküldött albizottságot, hogy a gyula—barakonyi keskeny vágányu vasút építésének tervbe vétele folytán magát nradvármegye érdekeinek kópviseletéée aradmegyei tagokkal kiegészíthesse. A m. kir. honvéd hadapródiskolánál megüresedett két helyre első helyen egyhangúlag jelöltettek Schrőder István és Henzelmann Kamill, második helyen Braun Károly, harmadik helyen L i s k a Sándor és negyedik helyen Gy ü re Sándor. mind több hivatott egyén szól hozzá. Er nem kétlem, hogy rövid időn a társadalom maga szervezkedik ebben a kérdésben és megteszi a kezdeményező lépést iegalábt azzal hogy az egységes csatornázás terveit elkészítteti. S minthogy ezt a feladatot a legközelebbi jövő nagyfontosságú kórdósének tekintem, nem mulaszthatom el, hogy már most, a kezdet kezdetén, rá ne mutassak, fél ne hivjam rá a közfigyelmet s ne kérjek minden egyest, a ki érdekelve van, ugy a ki hivatott a hozzászólásra, hogy foglalkozzék a kérdéssel. Amíg, igen tisztelt uraim, ezen, minket különben legközvetlenebbül érintő nagy közgazdasági kérdéssel még csak ezután fog kelleni behatóan foglalkoznunk, a humanismusnak egy nagy horderejű kérdése közvetlen megoldást sürg tve kopog ajtónkon. A tüdőbetegek nyomorának enyhitésót értem. „Minden avatott ember érzi — úgymond európai hirü szaktekintélyünk dr. Korányi Frigyes - hogy a XX. századnak az lesz egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővósz hatalmát megtörje. Erre össze kell hatni a tudománynak, az államnak és a társadalomnak és összehat már most is Európa polgáriasult államaiban, de sehol sincs erre nagyobb szükség, mint Magyarországon, nálunk, ahol a tüdővész halálozás kiválóan nagy és éppen a magyar vármegyékben a legnagyobb. Arról van szó uraim, hogy ezt a nagyszabású akciót, mely az ország fővárosában indult meg és eredményre is vezetett a szegénysorsu tüdőbetegek budapesti szanatóriumának létesitóse által, felkaroljuk, fejleszszük és nagyra növeszszük a vidéken is. Mert a főváros szanatóriuma magában véve rendkivüli nagy vívmány ugyan, azonban az egész ország jajjainak megenyhitésére vajmi elégtelen. Ismerjük mi feladatunknak, ismerjük mi hivatásunknak a fővárosban megkezdett áldásos munkának erőteljes propagálását. A mi feladatunk, a mi hivatásunk ez, mert hiszen az ország szivében, az áldott magyar Alföldön mi látjuk nap-nap után pusztulni véreinket. Fogjunk hozzá a feladat megoldásához, tanulmánynyal, tudománynyal, áldozatkészséggel. Hiszen a mi talajunkból sok ilyen humánus intézmény sarjadzott már ki. Egyébként ebben^a kérdésben is a tudomány és a lelkesedós már megmozdult. Hálásan ós jól eső örömmel emelem ki, hogy legújabban, mióta a tüdőbetegek ügye újból felmerült és ugy Ítélem erősebben kötötte le társadalmunk érdeklődését mint bármikor, vármegyénk orvosi kara lelkesen karolta fel az eszmét. Vármegyei sajtónk hasábjain az utolsó hetekben tanulságosnál tanulságosabb szakcikkeket olvastunk orvosi karunk jeleseitől. Ezt a jelenséget, melyről — ismétlem — hálával emlékszem meg, kiválóan biztatónak tartom, mert hiszen az egészség eme nagy kérdésében orvosainknak kell tanácscsal, útmutatással, felvilágosítással előljárniok. Nem kétlem, hogy a szaktudomány hivatottainak lelkesedésével a közönségnek csak mérsékelt keretekben ki vánt áldozatkészsége lépést fog tartani és a jó ügyet vállvetve hatalmasan fogjuk előre vinni. A szegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumai létesitésóvel a szegény emberek nyomorán akarunk segíteni. Ugyancsak a kis emberek támogatása a főcélja vármegyénkben a tejszövetkezetek létesítése iránt széles körben megindult akcióban. A tejszövetkezetek létesitésóvel a gazdának kívánunk új állandó jövedelem forrást biztosítani. És pedig 'első sorban a kisgazdának, de a kisgazdával együtt a közép és nagygazdának is, hisz az lesz a legszebb harmónia, ha tehetős és gyenge együttesen közös keretben összemüködve boldogul. Ezen a közvetlen célon tul azon ban egy messzebb menő, nagyob közgazdasági célt is szolgál ez a mozgalom: az állattenyésztés ügyét. Mindenütt ugyanis, ahol a tej ós vaj termelés nagy arányokat ölt, a dolog természeténél fogva szüksógszerüleg bekövetkezik a szarvasmarha állomány fokozott szaporítása ós nemesítése. Azt pedig egészen fölösleges fejtegetni, hogy mily roppant hordereje van mezőgazdaságunkra az állattenyésztés előbbre vitelének, kiváltkóp itt az alföldön, ahol az állattenyésztés a gazdálkodás mostoha gyermeke. Mezőgazdaságunk érdekéből tehát ugy közvetlen célja, mint a vele járó messzemenő nagy gazdasági előnyök végett egész erővel kell törekednünk arra, hogy a tej szövetkezetek vármegyénk minden egyes községében megalakuljanak ós felvirágozzanak. Számos közérdekű kérdés van még, melyekről e helyen megemlékeznem kellene, minthogy azonban már is hosszú időre vettem igénybe becses türelmüket, nem kívánom azt tovább is próbára tenni. Amidőn tehát még tisztelettel bejelentem, hogy 0 cs. ós apostoli királyi Felsége Zlinszky István vármegyei közgazdasági előadónak ós a gazdasági egyesület volt titkárának a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjót méltóztatott legkegyelmesebben adományozni ós amidőn a kitüntetett férfiút törvényhatósági bizottságunknak régi ér demes tagját a legkegyelmesebb király tény alkalmából őszinte szívvel üdvözlöm — a közgyűlést ezennel megnyitom. Alispáni jelentés. Dr. Bodoky Zoltán vármegyei fő jegyző terjesztette elő az alispáni jelen test, melyet egyhangúlag vettek tudomá sul Elhatározta a közgyűlés, hogy a har madik tranzverzális müutórt köszönete fejezi ki Hegedűs Sándor miniszternek És pedig ugyazazon negyven tagu küldött sóg által, mely annak idején az utat kérte Kikéri a közgyűlés a miniszter engedélyét, hogy az orosháza-puszta-földvári szakasz jövő évben kiópittessók. Lukács Béla Zalatnay emlék-szobrára 500 koronát szavazott meg. Deimei Sándor tb. főjegyzőt kötelességén kivül végzett munkájáért 300 korona jutalomban rószesitette. Utasították az alispáni a korcsmai hitel korlátozására szóló szabályrendeletet az októberi közgyűlés ele terjessze be. Népszanatóriumok. Különböző jelentések után egész terjedelmében elfogadta a közgyűlés Lukács György dr. főispán ismeretes indítványát a tüdővósz elleni védekezés ós népszanatóriumok létesitóse tárgyában. Ennek kapcsán a következő határozatokat hozta a közgyűlés : 1. A tüdővész elleni védekezés céljából tüdővész bizottságot alakit, melynek célja lesz a betegeket ellenőrizni, a betegség okait felkutatni, szigorú intézkedésekkel a baj tovaterjedését meggátolni s a vármegyei szanatóriumi egyletet létesíteni. A bizottságnak, mely tetszés szerint kiegészítheti magát, elnöke dr. Lukács György főispán, tagjai pedig a következők : Z ö 1 d y János, Berkes Sándor, Hajnal István, II aj n a l Albert, László Elek, Dóri Henrik, K u n Pál, Eeisz Miksa, N u s z b a u m Károly, E i s 1 e r Vilmos, F r e y Géza orvosok, F á b r y Sándor, Keller Imre, Haviár Lajos, G e i s z t Gyula, V a r s á g h Béla, D e i m e 1 Lajos, Haviár Dániel 2. Atiratilag megkeres a közgyűlés több törvényhatóságot, hogy haspnló, intézkedéseket tegyen. 3. Feliratilag megkeresi a belügyminisztert, hogy álljon a megindító akció élére, s a védekezés munkáját szervezze és vezesse. 4. Mig a közelben vagy a megyében népszanatórium nem létesül, támogatja a budapesti szegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumát, s 1U,000 koronás ágyalapit.ványt tesz békésmegyei betegek részére Ezt az össíéget 73% pótadó kivetése utján fedezi a vármegye. Ha azonban a közelben fog valahol népszanatórium létesülni, akkor az alapítvány ide helyeztessék át. Cs ik egy hang emelkedett az állandó váiaszt nány javaslata ellen. M o r v a y József (Békés) heves ellenkezések között fejtette ki az ő nézetét, hogy a mikor adóról van szó, akkor félre minden humánizmussal. Azt szerette volna, ha iveken gyűjtik össze az összeget. Lukács György dr. főispán röviden megjegyzi, hogy a hatóságok igyekeznek mindent megtenni, hegy a közönséget adóképessé tegyék. Méltóztassék hatékonyan közreműködni, p. o. hogy a tejszövetkezet késen felvirágozzék, akkor ez a kis áldozat busásan vissza fog Kerülni. Pótadó ügyében névszerint szavazott a közgyűlés: 105-en szavaztak igennel, 4 békési gazda szavazott nemmel. Átiratok. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet indítványára feliratot intéz a közgyűlés a belügyminiszterhez ós pénzügyminiszterhez, hogy az állami ós községi tisztviselők között a teljes nyugdijviszonosság biztositassék. Ez novelláris törvény utján volna körösztülvihető. A feliratot az összes törvényhatóságoknak megküldik pártolás céljából, _ ; ! F á b r y Sándor dr. alispán kifejtette, hogy a kérdés sokkal nagyobb, mint az első pillanatra látszik s nem is tisztviselői, | hanem közigazgatási érdek, az államosítás | munkáját készítjük ezzel elő, a törvény is j parancsolja, az igazságosság is. Szó nélkül elfogadta a közgyűlés a vármegyei közkórház módosított szabályrendeletét, s a tisztviselők vasárnapi munkaszünetére vonatkozó indítványt. Tudomásul vették, hogy a földmivelósügyi miniszter az idón is iO.OOO koronát utalványozott a községi munkás segélyalapok részére. Kereskedelemügyi miniszternek küldött válaszában a Gyulavidóki Takarékpénztár zálogüzlete tárgyában felmentendőnek tartja az intézetet külön biztosítók letétele alól. Barsvármógye köriratát a fedezetlen határidő üzlet megtiltása tárgyában kiadták a gazdasági egyletnek. Pártolja a közgyűlés Hevesvármegye köriratát a csendőrségnek bűnvádi ügyekben m. kir. bíróságok illetékessége alá utalása tárgyában. Néhány szó a b.-csabai iparosok segély és hitelszövetkezete által tervezett r.-társaság étesitéséhez. A részvénytársaságnak 1000 rószvónynyeli megalakulása volna kívánatos ós pedig azért, mivel igy kevesebb felé oszolván meg a jövedelem, az osztalék részvényenként nagyobb lenne és ez a körülmény a részvények értékének emelését nagyobb mérvben vonná maga után, mintha kezdetben több részvény bocsájtatnék ki. Igy pl. 6000 frt jövedelemből 1000 részvénynél az osztalék 6 frt, 1500 részvény kibocsájtás esetében pedig 4 frt lenne; az eltérés 50°/

0. A hallomás szerint már aláirt 1250 részvényt nemcsak nem kellenék tehát szaporítani 1500-ra, amennyire hir szerint tervezve van, de még a már aláirt 1250 drb részvényt is 1000 drbra kellenék leszállítani és pedig, ha másként nem lehetne, ugy, hogy aránylag azoknál történnék a megfelelő Kevesbitós, kik nem 1—2, hanem több részvényt jegyeztek. Az üzlet-forgalom nem a kibocsájtandó részvények nagy számlával, hanem a tartaléktőkének minél nagyobb mórvbeni eme- j lósével lenne, szerintem létesítendő; pl. ki; lehetne mondani, hogy addig, mig a. tartaléktőke 150.000 frtra nem emelkedik,5%-nál nagyobb osztalék nem fog kiadatni és a tartaléktőke 5°/

0 kamatai is mindig annak gyarapítására lennének fordítandók. Ha az évi jövedelmet 8000 frtra veszszük és abból 3000 frt, amennyit egyremásra évenként elérhetőnek hiszek, fordittatik a tartaléktőkéhez: akkor 25 óv alatt, a tartaléktőkének 5°/

0 kamatját is számításba véve, 150330 frt elő is fogna állani és ekkor a jelenlegi 100 frtos részvényenkénti érték 250 frt lenne; vagyis eléretnék az, hogy a részvényes részvényei után, darabonként ós ivenként 5 frtot kapna és azonkívül részvénye 100 frt helyett 250 frt belértékkel bírna. Erősen hiszem, hogy a vidék csabai központjára tekintettel, jó kezelés mellett a most nevezett kívánatos állapot 25 óv előtt is be fog következni. A Békéscsabai Takarókpénztárnál 28 óvi fennállása óta a részvényenkénti érték, 3200 részvénynél, 148 frtnál nem emelkedett magasabbra, a Békésmegyei Takarókpénztárnál 37 év alatt lett 1000 részvény után 254 frt, ez a körülmény is támogatja a tartaléktökének az általam előadott módoni gyarapításának előnyét. Ezen eljárás az intézet irányábani bizalmat annyira fokozná, hogy a legszebb jövőt méltán lehetne reményleni. Pándi István. Csaba-Békés-Vésztői vasút. — Második közlemény. Békés községben két irány választható, és pedig: a köves uton végig, egy vonallal a meglévő vasútállomásra, vagy pedig a régi körgátat metszve, a piactéren és vasúti állomás mellett elhaladva, rátérne 1 a köves útra ós ezen tovább haladna a nagy Kettős-Körös-hidig. Békés községben különféle érdekek lesznek érintve, a miért is már most a tervezet alkalmával lehetőleg minden irányban a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Első sorban kellő suly helyezendő arra, hogy a községben magában ós a határában megfelelő számú megállóhely álljon a közönség rendelkezésére, másodszor, hogy a község bélmegyeri birtokai lehetőleg érintve legyenek ; hogy a község határából olcsón ós gyorsan lehessen bejutni ; továbbá a 2/3 részben a község tulajdonát képező már meglevő vasat forgalmát lehetőleg emelni az által, hogy a Békés község határában elterülő nagy uradalmak terményeit Békés felé tereljük. Mindezen követelményeknek meglehet felelni, mert a községben bárhol előre megállapítandó megállóhelyen fel lehet szállani ; a legtávolabb eső bélmegyeri puszta cirka 10 kilométerre fekszik, a hova 30 fillérért a nap minden szakában Jegfelebb egy fél óra alatt ki lehet jutni. J1 békés-földoári oisut személy forgalma minden esetre csökkenni fog, mert sokkal jobb gyorsabb ós olcsóbb lesz Csaba felé a közlekedés ; de ezzel szemben lényegesen emelkedni fog a teheráru forgalom, amennyiben tervezett vasút a Békés ós Vésztő között fekvő nagy uradalmak forgalmát nagyban emelni fogja ós szállítmányait természetszerűleg legnagyobbrészt Békésre tereli. Lehetővé tesszük, hogy ezen uradalmak tömegárukat termeljenek ós semmi kétség az iránt, hogy termelni is fognak. Miután pedig tarifális okoknál fogva a nagy uradalmak terményeinek zöme az ország központja feié gravitál, nincsen mit tartani attól sem, hogy a meglévő vasút forgalma csökkenni fog. De igenis lényegesen csökkenthetők annak jelenlegi kiadásai, mert ha megszűnik annak szüksége, hogy a személyforgalom kedvéért naponta 8 vegyes-vonat közlekedjék, hanem elég lesz ugy az üzem-kiadások már is lényegesen fognak csökkeni. A nagybirtokok lehetőleg mind fel lesz nek karolva, ha a vonalat a Kettős-Köröshidról letérve, a legrövidebb uton Ludad puszta harmadik dűlőjére vezetjük. Lúdad és Tarhos puszták egy-egy szárnyvonallal lennének bekapcsolandók. Ü. hosszufoki csatorna áthidalásától a a Bél megyeri puszta, a Pfeiffer, Kárász, Teleki-majorok közvetlen érintésével egy dülö-uton a legrövidebb vonalban érnénk el Vésztő községét. A község főútján végig haladva, Vésztő vasútállomáson nyerne a tervezett vasút befejezést, olyan formán, hogy a vasút Vésztő állomáson, amennyiben azt a Mátra-vidéki h. é. vasút saját jól felfogott érdekében kívánja és támogatja, csatlakozást nyer. Tarifák. Az érdekelt községek és birtokosság igényeinek megfelelőleg tervezett közlekedési vállalat csak ugy felelhet meg igazán a helyi érdekeknek, ha első sorban a kisebb rakományok pl. 25 —30 mm. szállítmányokat éppen oli/an előnyben részesiti mint a telj es rakományu szállítmányokat, azaz ha a kis gazda ós iparos azon előnyöket élvezi kis szállítmányainál, mint a nagy termelő; másodsorban, ha a terményeket és árukat nem kell kilométerszámra a vasút mentén tengelyen fuvarozni, mig a vasúti állomáshoz jut és végre, hogy gyakran, gyorsan ós lehetőleg olcsón érje el minden utas utazásának célpontját. Az É iső Alföldi Gazdasági Vasút jelenlegi tarifái kishordképessógü kocsijai a kis gazdának biztosítják azon előnyt, hogy 25 - 30 mm. minimális szállításnál ugyanazon egység dijat fizetnek, mintha 100 métermázsát adna fel. A termények feladása a nyilt vonalon mindenütt eszközölhető, ahol annak szüksége mutatkozik. A szállítási dijakra csupán néhány viszonylatot említünk meg, a melyekből az ez irányban emelhető igények kielégítése megbírálható. Személyszállítás: Békés-Csaba III. osztály jelenleg : 65 fill. jövőben: 30 „ Békés-Vésztő III. osztály jelenleg: 2"55 „ jövőben: 50 » Csaba-Vésztő III. osztály jelenleg: 2*50 „ jövőben: 70 „ Csaba helyi forgalom és Békés „ ... 15 fil

L Itt csupán még azt kell megjegyezni hogy Budapest íeló a viteldíj Csabáról olcsóbb mint akár Békés, akár pedig Vésztőről ; e mellett Csabán minden vonathoz, minden irányban van jó csatlakozás, mig nevezett két állomáson csak személyvonatok állanak meg ós még ezek mindenikéhez sincsen csatlakozás. E tárgyban bővebb adatok felsorolása bizonnyal felesleges, csupán még csak azt jegyezzük meg, hogy mig most kilométereket kell kocsin vagy gyalog menni a vasúti állomásig, akkor, ha a tervezett vasút kiépül, a községben vagy a határban kinn felülhet az utas. 7 eherszállitás: A teherszállításnál előre kell bocsájtani, hogy az átrakás ós mázsálás, amit a vasutak külön felszámítanak, az E. A. G. V. díjtételeiben már bennfoglaltatnak. A szállítónak semmi gondja sem az átrakással, sem a mázsáiássai. A szállítás körül felmerülő ügyeit a községben, őrházakban és a nagyobb majorokban elhelyezett távbeszélő állomások utján díjmentesen végezheti.