Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-02 / 44. szám

I cukorrépa 10 fill. H 13 II 16 „ 19 „ 19 , 23 „ Tájékozásul egy neüány díjtételt so­rolunk fel a meglévő díjszabás alapján: Békés Csaba gabona: jelenleg 23-08 fill. jövőben 21'CO „ Vésztő —Csaba gabona: jelenleg 7508 „ jövőben 40'00 „ Belforgalomban a következő helyben­hagyott díjtételei vannak az Első Alföldi Gazdasági Vasútnak, melyek alkalmazást nyernek a létesítendő uj vonalon is: 1-től 5 km. gabona 11 fill. 6-10 „ „ 16 » 11-15 „ „ 21 „ 16-20 „ „ 26 „ 21-30 „ „ 30 „ 31-40 „ „ 40 „ Látható tehát, hogy e díjtételek nem magasabbak, mint akármelyik h. é. vasút­nál, ugy, hogy ez irányban is megfelel a tervezett vasút az általános követelmé­nyeknek. Forgalom lebonyolítása. Miután a vasút lényege olyan, mint egy közúti vasutó, amely utcákon halad keresztül, miután a községek belterületén, ugy mint a nyilt vonalon, igen sok nád­fedelü ház van, miután fontos körülmény az, hogy könnyen kezelhető jármüvek köz­lekedjenek, lehetőleg gyakran téve meg az utat, olyan jármüveket kell alkalmaznunk, amelyek ezen követelményeknek megtud­nak felelni. Ez idő szerint léteznek teljesen tűz­veszélymentes gőz és benzin üzemű mo­torok, illetve motor-kocsik (automobilok), amelyek a fentjelzett követelmények min­denikének teljes mértékben megfelelnek. Befogadó képességük 30 —40 utas, darab­áru és podgyász részére megfelelő sza­kasszal. A kocsik menetsebessége tetszés sze­rint fokozható, de jelen esetben csupán kisebb sebességekkel való közlekedés van tervbe véve. A. községekben 12 -15 kim. óránkénti sebességgel teljesen megfelel, mig a nyilt vonalon, ahol semmi akadály nincs ós sza­bad kilátás van, 25—30 kim. megenged­hető. Igy Békésről Csabára megtehető az ut 20—22 perc alatt, mig Vésztőről 1 óra és 20 perez lesz szükséges. A tevezett kocsik ugy szerkesztendők, hogy nagyobb forgalom esetén legalább még két kapcsolt személykocsit, tehát egyszerre összesen cirka ÍOO személyt, vagy két rakott kocsit továbbithassanak. Igy ezen motorkocsikkal a várható forgalom lebo­nyolítható. Csabán azon körülménynek is eleget lehet tenni, hogy az államvasutakról érkező, vagy oda átmenő áruk részére közvetlen a nagy kocsik legyenek kiállítva. Költségelőirányzat. Miután az pálya mentén, a Békés alatt fekvő nagy kettős Körös hid kivételével, semmi nehézség nincsen, azon teltevésben, hogy Békésvármegye nevezett hid két ártéri nyílását kicseréli, a mire árvédelmi szem­pontból is elodázhatlan szükség van, és a megye engedély ad, hogy ezen hidat a vasút jármüvei használhassák, továbbá előre bo­csájtva, hogy a községek az úttesteken megfelelő területet, a nagy birtokosok szin­tén a szükséges minteg 4° méter széles terület sávot a vasút czéljaira díjmentesen rendelkezésre bocsájtják, ugy az egész mint­egy 36 kim. hosszú vasút felszereléssel együtt forgalom kész állapotba öszszesen 650 ezer vagyis kilométerenként 18-000 koronáért kiépíthető. Ezzel szemben a Mátra-vidéki h. é. vasút a 23 kim. rendes nyomtávú Békés—Vésztői vasút kiépítésé­hez 800 korona törzsrészvény jegyzését ós a kettős-körös hid teljes átépítését kívánta Látjuk tehát, hogy a vasút által el­érendő nagy előnyökkel szemben az érde­keltek részéről hozandó áldozat nem is mondható nagynak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy miután sem pénzműveletek igénybe nem vétetnek, hanem érdekeltek által rész­vények ellenében megszavazandó összegek nyilvános és az érdekeltek által betekint­hető számadások alapján lesz a vasút épí­tésénél felhasználva ; a befektetett egész tőke gyümölcsöző beruházás lenne. Jövedelmezőség. Hogy milyenek a tervezett vasút kilá­tásai jövedelmezőség szempontjából, szabad­jon a számítást megelőzőleg néhány tapasz­talt adatot felsorolni. Nevezetesen: Az államvasutaknál álta­lánosságban minden vidéki központ szom­szédos forgalmába eső állomásokról évente minden lélekre tizenkét út esik. Az A. E. G. V. Kovácsháza -csabai vonalán minden lakosra évente 8 út esik. Nem számítunk tehát vérmes remények­kel, ha Békésről évente minden lakosra 6 utat veszünk fel, azaz feltesszük, hogy évente minden lakos 3-szor elmegy a vasút­tal ós ugyanugy jön vissza. Vésztő távolabb esvén, csupán 4 utast fogunk évente és fejenként számításba venni. Ehhez móg csupán B.-Csaba helyi for­galmát számítsuk. A naponkénti 20 kocsi fordulása, azaz 40 útra á 2'5 utast, összesen tehát naponta 100 utast alapul véve, a. személyforgalom egyszerűen megállapítható. Figyelmen kivül hagyjuk Békés helyi forgalmát és ugy Békés, mint Vésztő for­galmát a határba ki ós be. Személyforgalom fentiek szerint: 1. Békés 26000 lakos á ö utas á 30 fill. = 46.800 kor. 2. Vésztő 8000 „ á 4 „ á 70 „ =22.400 „ 3. Csaba évente ksz. 400CQ „ á 15 „ = 6.000 „ Összes személyforgalom bevétele 75.200 kor. A teheráru forgalom kiszámításánál csupán a közvetlen érintett nagy uradalmak és Bólmegyer területét és kat. holdanként 5 mm. termény elszállítását vesszük alapul. Teherforgalom. Darabáru- és podgyászforgalomra ve­gyük a személybevételnek 10°/ 0-át, termé­szetesen Csaba belforgalinát nem számítva. Csabának egy év alatt ma 4742 nagy waggon fel- és leadása van; ha ennek csupán felét vesszük számításba minimális 6 koronás díjtétellel, ugy megkapjuk a teher forgalmat. Ezen számitásnál figyelmen kivül van hagyva azon körülmény, hogy ugy az ura­dalmak, mint a kisbirtokosok tömegárukat is fognak termelni ós pl. cukorrépából 150—200 mm szállítmány esik egy holdra. Figyelmen kivül van hagyva Békés és Vésztő belforgalma, az uradalmak behoza­tala stb. Számitásunk alapján az előre látható teherforgalom a következő : 1. 27763 k. hold á 5 mm. á 18 fill. kszám = 24.980 kor. 2. Darabáru és podgyász 67200 X 10°/ o = 6./20 „ 3. Csaba belforgalma 4742 X l/ 2 X-6 ksz.= 14.000 „ határozata, melylyel a községet a hat osz­tí»' x ,u állami elemi iskola felállítására köte­lezi. tekintve a község szorult anyagi hely­változtassák meg. Az egyház a bel­Osszesen 45.600 kor. Számitásunk alapja semmiesetre sem magas, mert meggyőződésem szerint ugy a személy, mint a teherforgalomnál a szá­mításba nem vett körülmények lényeges tényezők a bevétel javára. A fentiek szerint a tervezett vasút összes bevételei : a) személy bevételek = 75.200 korona. b) teheráru „ = 45.600 „ összesen 120.800 korona. Lássuk most már, melyak ezen üzleti bevételekkel szemben az üzleti kiadások ? A programmba vett teljesítmény mel­lett a 3 üzemben lévő motorkocsi naponta circa 400 kim. utat fut be; ennek vonta­tatási költsége mintegy 40 koronára tehető. Minden egyéb költséget ugyanolyan maga­san fogunk számítani, mint a kovácsháza— csabai és kovácsháza—kupai, összesen 90 kim. hosszú vonalon. Ezek szerint : 1. Igazgatás 10,500 kor. 2. Pályafelügyelet és fenntartás . . . 14,000 „ 3. Forgalmi és kereskedelmi szolgálat . 16,000 „ 4. Vontatás 16,600 kor. \ Műhely. 15,300 „ / . . . 5. Nem vasút üzem kiadások . . Összesen 80,500 kor. A bevételeket a kiadásokkal összevetve azt látjuk, hogy 40.300 korona üzleti feles­leg mutatkozik ami a beépítendő 650 ezer korona 6''i?% telel meg. Ezek alapján bátran mondhatjuk, mi­szerint az érdekeltek által befektetett tőke gyümölcsozőleg van elhelyezve, mert a mellett, hogy a vasút előnyeit élvezik, a befektetett tőke is jól kamatozik. Semmi kétség az iránt, hogy a bevé­telek már az első években lényegesen emel­kednek és miután a kiadások a maximális igényekbe vételre vannak számítva, a több bevétel 60%-a a z üzleti felesleg javára esik. 31,900 8,100 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az olasz királyi családi öröme. Budapest, junius 1. (Saját tud. táv.) Rómából síirgönyzik, hogy Heléna olasz királyné ma kilenc órakor leánygyermeknek adott életet. Letartóztatott anarkisták. Budapest, junius 1. (Saj. tud. távirata.) Madridban a rendőrség elfogott két anar­kistát, kik merényletet terveztek a minisz­terek ellen. Óriási hagyomány jótékonycélra. Budapest, junius 1. (Saját tud. távirata) Pótervárótt a napokban elhunyt S z o 1 o­v o t n i k o v orosz államtanácsos 35 millió rubelt hagyott jótékonyáéira. ÚJDONSÁGOK. — Békési küldöttség a megyén. Mult szombaton délelőtt R. Nagy András biró jós Szathmáry Gábor első jegyző veze­tése alatt nagyobb küldöttség járt a vár­; megye fő- ós alispánjánál, kérvényt nyúj­tottak át, pártfogásukat kérve, hatnának oda, hogy a közigazgatási bizottság azon zer, vúiosban állít két iskolát, a község pedig színsen állit fel két tanyai iskolát, viseli a \>logi kiadást, fokozatonként majd ele­ge- tesz a további követelményeknek is. Ugy a vármegye főispánja, mint alispánja kt^ftímükre azt válaszolták, hogy az ügyet uiból fogja tárgyalni a közigazgatási bizott­ság. mit sem ígérhetnek, azonban ha a tanKÖtelesek befogadására a tervezett négy iskola megfelelő lesz, ugy valószínűleg ke­reküknek helyt ad majd a közigazgatási biaoí.tság. — Jegyzők gyűlése. Bókósvármegye köiuíégjegyzői egyesülete csütörtökön, Gyu­lán a városháza nagytermében Petneházy Ferenc alelnök elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen betöl­tötték a Korossy László lemondása folytán megürült elnöki tisztséget. Az uj elnök egyoangu lelkesedéssel Petneházy Ferenc alelnök lett. az ekként megüresedett alel­nökig betöltését a legközelebbi közgyűlés namrendjére tűzték ki. Az egylet legköze­lebb! gyűlését Gyomán tartja meg, mely alkaiommal ugyanott nagyobb-szabásu ün­nepséget rendez az egyesület az orsz jegyzőárvák árvaháza javára. — Terényi emlékének megörökítése. Kegyeletes-szívvel gondolnak a gyulaiak vámsuk egyik leghűbb fiának : Terényi Laiosnak egyéniségére, ki igazán önzetlen •szextettel munkálkodott szülő városának felvirágoztatásán. Nóvák Kamill tör­vényszéki elnök azon elhatározása, hogy a Kiváló férfi emlékezetére a törvényszók parxiában emlékfát ültettetett, mintegy ezz«i akarva méltatni azokat az elévül­hetetlen érdemeket, melyeket a közélet terén való szereplésével kivívott, város­szerte kellemes érzelmeket ébreztett. Nagy­számú barátai és tisztelői azonban ezzel nem elégesznek meg, az a terv merült fe.l. hogy ugyancsak a törvényszók park­jában az emlékfa közelében az oly korán elhunyt férfinak bronzból készült relief­képe állittassók fel, s e körül csinos virág és ".jokor csoportozat létesíttessék. A terv kivételére szükséges összeget társadalmi uton szándékoznak összegyűjteni. Az em­lék felállítása a törvényszók kertjében azért is indokolt, mert a mint köztudo­mású, Terónyinek nagyérdemei vannak abban, hogy ez a. tisztes épület a megye közuunfcján emelkedik, s ha már a palota előcsarnokában elhelyezett márványtáblán nevét nem lehetett megörökíteni, igy akar­ják barátai ós tisztelői az utókor előtt nyilvánvalóvá tenni, hogy nélküle ez a monumentális alkotás nem létesülhetett volna Gyulán. — Vésztői földmivesek földbérlete. La­punkban már több izben megemlókesztünk arró! a mozgalomról, mely a legmostohább anyagi viszony között élő 'sárréti község lakóinak, a vósztőieknek megélhetését igvekszik lehetővé tenni. A kezdeményezés érdeme Lukács György íőispánnó, s tö­rekvését annyiban siker koronázta, hogy a Wenckheim uradalom hajlandónak nyi­latkozat az uradalom egy kissebb részét szegónysorsu földmiveseknek apróbb tagokba felosztva bérbe adni. A mint értesülünk, eddig 800 holdnyi területre van jelentkező, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy a bérlök száma móg szaporodni fog. Az ura­dalom humánus eljárása már azért is elis­meiésre méltó, mert ezzel módott ós esz­közt, szolgáltat az igyekvő ós szorgalmas embereknek arra, hogy szülő helyükön magukat és családjukat fentarthatják, s nem kell idegenbe költözniük, hogy minden­napi kenyerüket megkeressék. — Eljegyzések. S z ó k á c s Pál dárdai aljárásbiró, ki több éven át a csabai járás­bíróságnál mint jegyző működött, eljegyezte Oroszi Márton Ilmát Kis-Cellen. — Mártó Kálmán, a gyulai villamossági részvénytársaság fiatal mérnöke a napokban tarüotta meg eljegyzését bájos arájával: R a d v a n y i Alicevel, Radványi István borsódmegyei nagybirtokos és miskolci gőz­mahui igazgató nagyműveltségű leányával. — K ó t h József, orosházi takarókpénztári tisztviselő eljegyezte Táfler Jakab seprű­gyáros kedves leányát, Margitot. — Pét­re .íky Viktor h.-m. vásárhelyi tanitó eljegyezte Kincses Dániel gyulai ny tanító szép leányát Rózsikát. — Uj plébános. Sch 1 au c h Dörincz nagyváradi bíboros püspök Krisztik János s. lelkészt, ki Csabán több éven át Pékv Antal elhunyta után adminisztrátor volt xit nem csak az egyház hivek sze­rettek ós tiszteltek, de Csaba egész társa­dalma is, a szatmármegyei Király-Darócra pléhanossá nevezte ki. — Baptista keresztelő. Bókósmegyó­ben egyre szaporodnak a baptista feleke­zet hívei. Pünkösd másodnapján negyvenöt hivő lélek meritkezett meg Békésen a Körös vizében. A keresztelósi funkciót a baptisták szalontai papja teljesítette, ki az egyház uj tagjait egyenként lemerí­tette a vizbe. A ceremóniát nagy közönség nézte végig. A megkereszteltek között harmincketten békésiek, a többiek Csabá­ról, Turkévéről ós Csorvásról „zarándo­koltak" Békésre az uj hitet felvenni. A baptismus hívei eddig csaknem kizárólag a református egyház híveiből kerültek ki, ujabban azonban már az ág. ev. egyház is kezdi megérezni az uj tanok hódításait. Igy Szarvason az ág. ev. egyház kebelé­ből, az ott uralkodó nyelvi torzsalkodások miatt, több mint 50 család vált ki s alig van hót, hogy a baptisták egy-egy csalá­dot el ne hóditanának­— Áthelyezés. Szendefi Dezső cs. és kir. móntelepi főhadnagyot, társadalmunk e kedvelt tagját, Csabáról a földmivelós­ügyi miniszter a m. kir. áll. lótenyésztési intézetek katonai felügyelőségéhez szolgá­latra vezényelve beosztotta. — Felszámoló iparos szövetkezet. A b-csabai iparos segély és hitelszövetkezet ma délután fél 3 órakor tartja a városháza termében rendkívüli közgyűlését, melyen végérvényesen fognak a tagok a szövet­kezet felszámolása fölött határozni, hogy ezzel is a részvénytársasággá való átala­kulást megkönnyítsék. — Halálos verekedés. Gyula-Váriban Szilágyi József ésD a n d é Lajos juhász legények jó cimborák voltak, ez óv elején azonban mindketten beleszerettek egy lányba mi a jó cimboraságot annyira megzavarta, hogy halálos ellenségekké lettek. Ugyanis Szilágyi, ki előbb kezdett udvarolni a leány­nak, két hó előtt annyira elverte Dandét, hogy fél szemére megvakult. Természetesen ö sem akart adós maradni s bosszút forralt s azt pünkösd vasárnapján, mikor Szilágyi a faluban levő bálba indult, ki is elégítette. Amint az utcán haladt, Dandó móg négy társával egyik házból elébe ugrott és juhász­botjával olyan nagyokat sújtott az erőteljes legényre, hogy ájultan rogyott össze. Ekkor még négy segítőtársával annyira elverték Szilágyit, hogy félholtan vették fel a föld­ről a nagy zajra elősiető emberek. Szilágyi óietbenmaradásához) alig van remény a verekedő legényeket a csendőrség elfogta. — Papválasztás. A füzes-gyarmati ev. ref. ekiézsiánál megürült lelkészi állásra a pályázatot kihirdették Pályázati határidő junius 10. A tekintélyes és jövedelmező papi állásra számos pályázó lesz. — Söprügyár részvénytársaság. Oros­házán több tekintélyes gazda azon buzgól­kodik, hogy a jóhirü Taffler Jakab-féle sőprügyárat 300,000 korona tőkével rész­vénytársasággá alakítsák át. — n. cél az, hogy itthon dolgoztassák fel a cirok, s mivel ehhez nagy tőke és munkaerő szükséges, azért az átalakítandó gyárban 2—300 ügyes munkást alkalmaznának s ugy kiképeznék őket, hogy azok bármely gyárban, mint munkavezetők alkalmazhatók legyenek. — A gazdákat tervük kivitelében a vármegye vezető fórfiai is támogatják. — A Taffler gyár az ilynemű gyárak közt első helyen áll az országokban s a napokban Dél­Afrikába is 4000 korona értékig kapott megrendelést. — A nőegylet estélyónek jövedelme. A csabai nőegylet elnöksége ez uton is őszinte köszönetet mond a hétfői hangversenyen valóban nagy élvezetet nyújtó közremű­ködőknek szives fáradozásaikért, a nagy­köáönsógnek, mely az egylet vállalkozását mindig hathatósan támogatja. Az estély bevétele 349 korona 60 fillér, kiadása 159 korona 60 fillér volt, igy a szegények ré­szére 190 kor. jutott az egylet pénztárába. — Juniális és kirándulás. Csabán a G a 11 i ós V a n d 1 i k-féle községi óvoda kicsinyke növendékei kedden délután tartják tavaszi mulatságukat a Széchenyi-ligetben. — Az orosházi polgári iskola növendékei csütörtökön kirándultak Baumgartner Pál laposm'ílletti birtokára, hol a tulajdonos a gazdaság megtekintése után megvendé­gelte őket. — Estély az iparos olvasókörben. A csabai iparos olvasókörben pünkösd hétfő­jén este igen sikerült és látogatott felol­vasóestély volt. Paulovics József ál­lami tanitó a holdfogyatkozásról tartott felolvasásával folytonos derültségben tar­totta a hálás hallgatóságot, mig Zvaratkó Rozika, a kör elnökének leánykája ugyan­csak rászolgált a zajos tapsokra, mert a Bakfis monólogot sok közvetlenséggel adta elő. Pleva Teréz cimbalmon játszott érzéssel ós ügyességgel népdalokat ós ugy ő, mint S a g u 1 y Pál a monolog elleni monologgal nagy hatást ós zajos tapsok­kal aratott. Természetesen reggelig tartó tánc fejezte be az estélyt. — Az iparos olvasókör A d a m i k Jolánkától szép aján­dékot is kapott. Ugyanis igen sikerülten le­rajzolta Petőfi Sándor búcsúját a szülői háztól s a képet berámázva a körnek ajándékozta, A. kör elnöksége ez után is őszinte köszönetet mond az ajándékért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom