Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-26 / 42. szám

lopás miatt a szegedi törvényszék által egy izben már 3 hónapi fogházzal volt büntetve. A törvényszék figyelembe véve rovott előéletét és azt, hogy visszaeső bűnös, 6 havi börtönre Ítélte, a miben megnyugodott. Elhibázott élet. Irta. Akác. Szegény Radosnyay Félix, még most is előttem van komoly arca, a mint egykedvű közömbösséggel járt-kelt közöt tünk. Akármilyen jókedvünk volt, akármennyire csillogott is a szemünk ós hevült az arcunk a bor tüzétől, nála mindig megmaradt valami megátalkodott kesernyés józanság s rendesen egy nagyon elfáradt ember nem törödöttségével ült társaságunkban. Azokban a mozdulatokban, a mikkel a cigarettát, a poharat szájához emelte s abban a tekintetben, a melylyel a füst gomolygását nézte, volt valami öntudat lan gépiesség, ugy hogy nem egyszer pirítottunk rá, mikor mereven maga elé bámulva, tudomást sem vett társaságunkról. Pedig ő sem volt ám mindig ilyen. Nem is olyan régen vidám, eleven fiatal ember volt, kivel igen szívesen elcsevegtek a nők; — de a mióta a kis Badalóy Tinkával szakított, oda lett a jókedve s szinte bántó közönyösséggel mozgott közöttünk. Egy nyári mulatságon találkoztak először. Valamelyik jóvérű komposzszeszornak eszébe jutott csónak-kirándulást rendezni a nadánvári erdőbe; nosza hamarosan össze is verődött egy társaság és zeneszóval, vígan úsztak lefelé a folyam habjain. Egész véletlenül Radosnyay egy hajóra került Tinkával, ki elegáns szabású piros ruhájában, mosolygó arccal gyönyörködött a természet szépségeiben. A hüs szellő láthatlan, bóditó áramokat hajtott feléjök, az erdő halk zúgása, a mezei virágok illata összekeveredve a százados fák ózondus kipárolgásával, ott rezgett, kóválygott a levegőben, ellepve mindent, együtt repülve a szétfoszlott gólya virág fehér pelyhével, a könnyű i vizpárazattal, a jövő-menő lepkékkel és bogarakkal. Radosnyay maga sem tudta hogyan, de'egyszer csak azon kapta magát rajta, hogy nagy figyelemmel szemléli a leány bájos, finom vonásait, ki mosolygó, dióbarna szemeivel szinte megbűvölő hatást gyakorolt rája. Minden olyan kedves, szinte nagyon is csinos volt rajta, kezdve szende kifejezéső arcától karcsú termetéig és kiesi kezéig. Beszédes szemei abban a harmatban úsztak, melyet a megfigyelők az egészség jelének tartanak. Önkénytelenül is ábrándos érzések fakadtak lelkében. Lehet, hogy része volt benne a poétikus tájnak is, mert az erdő lombjai által mérsékelt nap melegsége, a gyönyörű kilátás, az evezőkről szertefrecscsenő vizparányok tündöklése egyformán alkalmasok voltak arra, hogy olyan hangulatba ringassák, melyben az ember leghamarabb válik szerelmessé. Érzékeit megzsibbasztotta, szivét ellenállhatatlauul magával ragadta az együgyű vágyódás, hogy szeresse őt egy olyan nő, kinek most fogja hallani ebben az életben először édes kacagását. Fejében egymást kergették a gondolatok, csak nézte-nézte a szelíden tekintő ma donna arcot. Mennyi érzést fakasztottak benne e finom vonások! Mily nemes gondolatokat sejtett a szép homlok alatt; — és szinte szentségtörésnek vélte elhatározását, hogy a leányt álmodozásaiban — megzavarja. Ez kezdetben szórakozottan figyelt társalgására és sokéig bámulta a gyorsan váltakozó panorámát. Később feléje fordult, vonzódó mosolygás jelent meg ajkain. Radosnyay ezt a mosolyt a virághoz hasonlította, oly üde, oly tiszta, oly piros volt az. Sajátságos hevülést érzett ereiben felpezsdülni, mikor a leány állhatatos kitartással tekintett arcába. Eleinte szakadozott modorban társalogtak, majd gyorsan, csevegve a kirándulásokról, a cserédi bálokról, a városi ismerősökről, aztán halk, vontatott bangón csodálatos, nevetni való semmiségekről, miközben Radosnyay közelebb húzódott hozzá. Aztán együtt gyönyörködtek a lehulló vízcseppek szivárvány játékában, közbe közbe ugy kihajolva a hajóból, hogy a leány szökés hajfürtei esaknem az arcát érintették. Radosnyay öntudatlanul is megfogta a leány puha, fehér kezét s már susogva, bizalmasan mondotta : — Lássa, én azt hiszem, a gondviselés hozott össze minkét! Hogy én eddig magát nem ismertem ! A leányon látszott, hogy kellemesen van meglepetve. Karcsú derekán keskeny, szines öv volt, azt csavargatta ujjai köré, a másik kezét pedig gyönge erőszakkal igyekezett kiszabadítani. S mikor a férfi azt erősebben megfogta, halk, remegő hangon kérte : — Bocsásson el 1 Edes, kissé fátyolozott hangon beszélt, s e hang rokona volt szépségének, kiegészítvén ellenállhatatlan női báját. Radosnyay érezte, hogy a hang ép ugy körül veszi őt, mint az imént a táj bűbajos poézise, s gyöngéd áhítattal bámulta a szép kis piros ajkát. A cigány e közben valami kedves, búsongó nótába kezdett, a primás kezei alatt ugy zengett a hur, a cimbalmon ugy rezgett a dallam, mintha valaki panaszkodnék olyan hangon, a mely inkább tréfás; valamit a mi nagyon komoly, a mi elmúlt nem is térhet vissza soha ; a mit nem vall senkinek a szóban, beszédben, csak a zengő hurokra bizza. A hajók végre a mulatság színhelyére értek. Radosnyay előzékeny szolgálatkészséggel segített a leánynak, s mikor a puha, zöld pázsiton voltak, akkor azt mondotta : — Kapaszkodjék a karomba ! Nakérem! Még mindig visshangzottak lelké ben a zene lágy rythmusai, s hogy ott remegett a gyöngéd leánykar az övén, megszállta valami bűbájos lanyhaság és vágyódás ; — mély erős vágyódás, ha minden örökké igy tartana 1 Nem tudott magán uralkodni s valami belső erőnek engedelmeskedve, súgta a leány fülibe : — Tinka, maga olyan jó és szép s én nagyon, de nagyon szeretném ha a maga jósága és szépsége az enyém volna Egyedül és mind örökre. A leány bámulva felejtette rajta szemét. Gyöngéd arca hol piros volt, hol elhalaványadott, aztán fejét lehajtva, csöndes hangon mondotta : — Maga túlságosan bizalmas. De ez nem gátolja őket, hogy igen kellemesen mulassanak. Ugy látszik, e naptól számítva érezte Radosnyay azt a boldogságot, mely szivének minden részecskéjét eltöltötte. Szerelmes lett Tinkába. Voltak illúziói és óhajtott élni. Ettől kezdve sűrűn megfordult náluk, mi természetesebb mint az, ha egy ifjú ember magának szán két tiszta, naiv, dióbarna szemet, a mik egy gyermekleány számítás nélküli bizalmasságával mosolyognak reá. Eszébe sem jutott, hogy nem szívesen látott vendéggé is válhatik. A mama igényekkel telt. nagyravágyó nő volt, előzékenyen fogadta addig, mig látogatásairól azt hihette, hogy azok csak szórakoztatás céljából történnek. Hízelgett hiúságának az a tapasztalat, hogy leánya után a férfiak érdeklődnek; de mihelyt a Tinka szerencséjéről volt szó, nem sok ügyet vetett a lelkiismeret törvényeire, s jóllehet a maga személyére nézve csupa egyszerűség ós lemondás volt, mégis leánya számára mindig fényt ós hiu ünnepeltetést kivánt. Midőn észrevette, hogy Radosnyay látogatásai komolyabb szinozetüvé válnak, gondja volt rá, hogy Tinkának elvegye kedvét minden meggondolatlan romantikától. Nagyravágyó létére sohasem egyezett volna bele, hogy leánya egy szegénysorsú emberé legyen. Egyre azt hangoztatta előtte : — Egy olyan szépségnek mint te, parthiet kell csinálni, és pedig olyan par hiet, kinek több pénze van mint neked. A legfőbb boldogság a kényelem. Ugy neveltelek, hogy nem mehetsz akármilyen szegény emberhez ; bolondság is volna. Radosnyay jellemes, .derék ember, de mit ér, ha — szegény. Örökös lemon dás és a legfeketébb nyomor volna mellette osztályrészed. Tinka szeretett mulatni s nem volt híjával az udvarlóknak ; kedves, rózsás arca, tiszta, barátságos tekintete és bájo san sugár termete igen sokaknak szemet szúrt, és a mily mértékben rajongták körül, olyan mérvben nőtt hiúsága, de egyúttal növekedtek igényei is. Lehetetlenség is, hogy hiúvá ne vált volna. A hiúság pedig a legéhesebb fenevad. Annak mindennapra kell táplálék és az a természete, hogy nem válogatós az eledelekben. Kezdett összehasonlító bírálatokat gyakorolni s ugy találta: anyjának igaza van, mikor Radosnyayt nem találja hozzáillőnek. Érezte ugyan, hogy eljárása nem egészen helyes és árulásszámba megy azon odaadó vonzalommal szemben, melyet Radosnyaynál tapasztalt. Néha kényelmetlenül is érezte magát e miatt, mert alapjában nemes gondolkodású volt s súlyosan nehezedett szivére a csalfaság gondolata. Hanem anyja tanácsai, a rokonok tömjénezése s a hódolók hizelgése elnyomták aggodalmait, és végkép eloszlott minden kételye, mikor anyja — hiúságának hízelegve — magasztalni kezdte : — Előre tudtam, hogy sikereid lesznek, neked szükséged van a fényre és szereplésre, s erős a bizalmam, hogy olyan lelkitulajdonok mellett minővel te is birsz, csak gazdag férjre tehetsz szert. Tinka lassacskán nemcsak gondolkodásában, hanem viseletében is megváltozott. Kezdett léha, kacér modort elsajátítani s miután unos untalan azt hallotta környezetétől, hegy szépsége elegendő lesz jövőjének biztosítására, Rados nyayt kezdte kicsinyelni. Szegény kárvallott fiu, csendes kétségbeeséssel kezdettannak tudatára jönni, hogy minél többször találkozik Tinkával, annálkevésbbé ringathatja magát abban az illúzióban, hogy az valaha az övé lehet. A régi szende leány helyett egy hiu, kacér teremtést látott maga előtt, ki rendszeresen mellőzte őt, különösen olyankor, ha a mama igényeinek is megfelelő fiatal ember került a társaságba. Radosnyay szivét titkos keserűség töltötte el, mikor tapasztalnia kellett, hogy bár jellem, lelki műveltség tekintetében talán felül is muja azt, a kit oly szívesen látnak, de mert társadalmi állás és vagyonosságra nézve azzal nem versenyezhet, föltótlenül ő a vesztes. Fájdalmas melancholia vett erőt szivén, ha Tinkának mostani viselkedését összehasonlította azaz előttivel, igen boldogtalannak érezte magát és lelkében nagy szárazságot érzett. Nem tudott belenyugodni, hogy Tinka végkép elfordult tőle ; tépelődő, oktalanul fellendülő, majd elcsüggedő lelkének egy belső hang azt súgta: még nincs minden vesztve. A ki valaha szeretett ós a kit valaha megcsaltak, az mind hallotta ezt a hangot, mely okoskodik az okosság ellenére és arra nógat, hogy reméljünk, minden reménység ellenére. Tinka anyja nem sokat törődött vele, vájjon az általa kiszemelt egyének lelkülete, jelleme összeillő-e leányával ? neki csak egy célja volt: jól férjhez adni Tinkát, hogy az szerepelhessen, ragyoghasson a társaságban. Nála mellékes volt az, hogy az oltárhoz vezető utat a szivuek is be kell járnia ; s megfeledkezett arról, ha a holtomiglant- i holtodiglant egyedül a templom viszo- , nozza, s nem egyúttal a szív is, ott a nász — gyász. Azt a pici kis helyecskét, melyet szívnek neveztek a tu - í dósok, mely központja a létnek, az é'etnek, melynek dobbanása élénkebb beszéd mint akárhány ajaké, nem lehet betölteni hiúsággal, nem lehet eloltani hamis tanokkal, oda érzelem kell : szerelem. Radosnyay nehéz elhatározással küzködött, érezte helyzetének megalázó voltát és dühös kétségbeesés fogta el lelkét, ha szerelme hiábavalósága jutott eszébe. Egyenek jelleme irtózott a kacórságtól, a hazugságtól ós mindazoktól a hitvány ságoktói, melyek az emberi léleknek leg istenibb érzelmét megbecstelenitik. A féltékenység is marcangolta szivét, s ha Tinkára gondolt, akárhányszor megesett, hogy a falhoz kellett támaszkodnia, mert olyan érzése volt, mintha finom, hegyes tüt forgattak volna szivében. Gyötrelmes lelkiállapota végül is oda kényszeritette, hogy kétségeinek véget vessen. A legelső alkalom-nal megszólította a leányt: — Tinka, én nagyon szenvedek, mondja, szeret engem ? A leány végig simította szemét rózsás körmű kezével, azután olyanformán mosolygott, mintha bocsánatot kérne, a miért szomorúságot okoz ós megszólalt azzal a kedves, gyermekes változékonysággal, a minőre csak a nők képesek : — Ugyan minek csinál magának fájdalmat, kár igy búslakodnia. — De Tinka, nem bírom tovább, a valót akarom tudni. — Istenem, én elismerem magáról, hogy jó ember de azt nem kívánhatja tőlem, hogy a nélkülözést, szegénységet válasszam maga mellett osztályrészül. Tudja, nehéz a jólétről lemondani s nincs erőm hozzá, hogy kunyhóban végezzem pályafutásomat. — Tehát elutasít? A leány^ untatta Radosnyay faggatása, s hideg közönnyel felelte : — Nem adtam rá okot, hogy reméljen. Radosnyayt elfutotta valami indulatos érzés, mely a torkát szorította, szi/e verését nehézzé tette . . . hanem aztán erőt vett magán, s remegve válaszolt : — Tinka, én búcsúzom magától, szivemből óhajtom, hogy sohse érje olyan csalódás, minő engem. Az án néma meghajlással üdvözölte a leányt és komcir hangulatban, lelkében sötét kétségbeeséssel távozott. Kegyetlenül szenvedett, s ajkain önkénytelenül tört fel a visszafojtott fájdalom gyötrelme : — Nincs szive . . . Nincs szive . . . Nem szeret . . . soha nem is szeretett engem . . . Panaszos szavaival feltárta lelke sebét, a hiába elpazarolt szeretet fájdalmát, melyet csak az anyák és csalódott szerelmesek érezhetnek igazán. Azóta sohse láttam jókedvűnek, ritkán is találkozunk, ha véletlenül mégis összejövünk, fanyar kesernyésséggel felel kérdezősködésemre. Egyszer fél komolyan az mondtam neki: — Te, mórt nem nősülsz? Tinda még most sem ment férjhez, meglásd a tied lesz ő még 1 Komoly hangon válaszolt: — Én nem vagyok az, kit ma elvetnek ós holnap fölvehetnek. Többet nem is hoztam elő ezt a thémát; minek okozzak vele indokolatlan fájdalmat. — Fonlard-selyem 65 krcártól méterenkint egész 3 frt 65 krig blouzokaa és öltözetekre úgyszintén „Henneberg-selyem fekete, fehér és szines 65 krcártól egész 14 frt 65 krig méterenkint. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva. Minták azonnal. Schweicba a levélviteldij kétszeres. O. Henneberg, selyem-gyáros (cs. és kir udvari szállító), Zürich. .Margit' GYÓGYFORRÁS. Mai'ííitforrás'telep (Bereg jsegye) A budapesti m. kir. egyetem vegyelem- • zése sserint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartal* j maz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő i hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel ; tüdővészeseknél még akkor is, ha vérköpésük van, a „M a r g i t'V i z" megbeceülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös menynyiBégben képződött sav oka a rossz emésztésnek A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hó' lyag hurutos bántalmainál, a kő ós ho« mokképződés eseteiben, miért is a budapesti es bécsi egetem orvostanárai, mint az orvosvilág egéb előkelőségei a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Margif'-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. pjf- Mint ivóvíz; "BQ kiváló óvó Kiérnék bizonyult jftrvAnyos betegségek liléjén, főleg typhut ellen. Mint borvíz általános kednltúgntk örvend. Főraktár ÉDESKUTY L.J cs és kir udvari szállító ásványvíz nagykereskedő. Kapható minden gyógyszertárban, fűszer- . kereskedésben és vendéglőben. KÖZGAZDASAÖ. Gabona árak. B.-Csaba, május 25. Budapesti gabonapiacunk irányzata a kót utolsó napban valamivel szilárdabb volt, mert egyes vidékekről még mindig esőhiányról adnak hírt. Csabai hetipiacunkon mérsekelt kínálat mellett a következő árakban vettek : Buza 6.70—7.20 Morzsolt tengeri 4"8J—4"90 Csinquantin „ .... 510—5-20 Budapest, május 25. (Saját tud. táv.) Kószbuza tartott, tavaszbuza 7 40—41, őszi buza 7-71—73, tengeri 5-38—40. Szerkesztői üzenet. W. G.-né. szülésznő, Orosháza. Törvényszéki tudósítónk pusztán a vádbeli cselekmény rövid előadására szorítkozott. Tény, hogy ön ellen névtelén feljelentésre megindították a bűnvádi eljárást s a törvényszék a közvádló indítványának helyt adva, vád alá helyezte, de a főtárgyaláson bizonyítékok nem merültek fel, ez okból felmentették. Ugyanez ugyanígy tudósítónk közleményében is el van mondva, tehát közleményünkben egyszerűen a tényeket regisztráltuk. Ha önnek titkos ellenségei vannak s akad köztük olyan, ki önt meggyalázó cselekmény elkövetésével vádolja, ha sikerül az illető személyét kinyomozni s ellene bizonyítékokat beszerezni, jogában áll őt h a t óság.előtt rágalmazásmiatt feljelenteni s megbüntetését kérni. Azt talán felesleges mondanunk, hogy a »meghurcolás" a mi célunk nem volt és nem lehetett, a biróság pedig teljes elégtételt adott önnek. Filelös szerkesztő: Kintzig Kopár Ferenc. Ki vagyonát rövid idő alatt megkétszerezni, gyarapítani akarja, használja fel a kedvező alkalmat. Lelkiismeretes tanáescsal szolgál „Das Goldland." Melléklap az osterr.-ung. FinanzRundschau-hoz, Bécs, I. Graben28. Mutatványszám ingyen és franco.