Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-08-13 / 65. szám

szággyülós két esstendei működéséről s megjelöltem a közel jövő feladatait, ma ismét intézek pár igénytelen sort az oros házi kerülethez, hogy felhívjam gazdatársaim figyelmét fejlődésünk egy fontos mozzíanatára. Nem szándékozom a politikai helyzettel foglalkozni, hisz unos unottig tárgyalta ezt a sajtó, az országgyűlés, a közvéleménj, csak a közgazdasági politika egy részletére akarok rámutatni, mely Orosházának ós vidó kének polgárait első sorban érdekelheti. Mint a hogy a buza és rozsktresztekei kazalba hordtuk, ugy gyüjthetjük most garmadába az elmúlt gazdasági év ta pasztalatait ós kicsépelhetjük belőle a tiszta búzát és konkolyt egyaránt Már tavalyi levelemben érintettem, mily fontos érdeke a magyar gazdaközőnsógnek és az osztrák iparos világnak a vám- és kereskedelmi szövetség meg ujitása. Azért hát meg kell emlékeznem Széli Kálmán kormányának amaz ér deméről, hogy sikerült neki a kiegyezés sokat hányatott gályáját végre-valahára a megoldás révébe belevezetnie. . z utóbbi időben több tanújelét lát tuk annak, hogy a Szell-kormany nemi jóakaratú érdeklődést tanusit az agrárpolitikai kérdések iránt, hogy figyelembe akarja venni a gazdak kívánságait, minek a kabinet elnöke ugy az 0. M. Q. E., mint a magyar gazdaszövetség küldöttei előtt kifejezést adott. Nemikép az agrárpolitikai alkotások közé tartozik az értékpapírok forgalmának megadóztatásáról szóló törvényjavaslat is, melynek tárgyalása őszre maradta a mely a börze megadóztatásának hangzatos jelszava alatt került forgalomba. Egész őszintén ki kell jelentenem, hogy a magam részéről ezt a javaslatot a magyar gazdaközönségre nóive kielégítőnek nem tartom. A megélhetesre kevés, a meghalásra pedig sok. Bizonynyal egyik következménye ama mozgalomnak, mely a börze megadóztatását a földadó leszállításával kapcsolatban kérte és kö vetelte a törvényhozástól. Bár magam is benyújtottam egy ily tartalmú kérvényt kigyósi választóim nevében, egy pilla natra sem habozom kimondani, hogy annak szerkesztői tévedésben voltak, a midőn a börze megadóztatását s nem annak alapos, radikális reformját követelték. A mult juniusi esemenyek felnyithatták minden ketkedő Tamás szemeit. Láthatta, mi módon készülnek a buzaarak, tapasztalhatta, hogy az árak hanyatlásánál mekkora szerepet játszik a papiros-buza. Minden beigazolható ok nélkül, junius végén, midőn a terméskilátások a legrosszabbak, midőn az esőzések napirenden voltak, mikor a gabonaraktárak kongtak az ürességtől, a pa piros-búzával űzött mesterkedések folytán az árak rohamosan esni kezdtek. Már évek óta tapasztaljuk ama csodá latos, de nBgyon is érthető tflueményt, hogy az aratás küszöbén a gabonaarak nek az a következménye lett, hogy a úsztelendő ur poharat vett a kezébe: — Mihályfi Gergely uram . . . — Hadd halljam tisztelendő atyám. — Az embernek nem tamiesos az Isten rendelése ellen tenni. Mar pedig Mihályfi uram az ellen cselekednék, ha azt a két csemetét elszakítaná kigyelmed egymástól. A tisztelendő ur tovább beszólt ós Mihályfi uram ivott, a következménye pedig az lett, hogy Mihály ti uram belecsapott a Thuránszky György markaba : — Adjon Isten nekik is szerencsét, meg boldogságot. Kiürültek a poharak s Mihályfi uram e zajos jelenet után bekövetkezett csendben folytatta nótáját 1 Komámasszony pinczéjében, Csurran-cseppen az iczozébe* Hogy bedig minden bajnak eleje vétessék, a hosszú fogásu ebéd alatt a formális eljegyzés is megtörtónt. Szerenáde-hangulatok. Irta : Krasznainé F. Mari. Irón abbahagyta a zongorázást, mert már későre járt az idő. Éjfeihez közeledett. Szenvedélyesen szeretett zongorázni eddig is, de ugy találta, hogy tulajdonképpen cs8k ma értette meg először a bűbájos varázst, melyet a zene a kedelyre, ti szivre, az egész valóra gyako'o

1. Alig tudott megválni zongorájától, hiszen any nyi minden van még, a mit dalba szeretne önteni 1 Ugy teli a szive édes, eddig csak sejtett, de ismeretlen érzelmekkel I Hogy is volt csak 1 Igen. Ntm pusz tán fantáziájának működése, hanem gyönyörteljes, boldogító való. Ernő fülebe súgta ma este. a midőn a kertben egy pillanatig teljesen egyedül voltak, hogy szereli véghetetlenül, igaz, örökké tartó forró szerelemmel EJS belevegyült vallomásába a mad .rak c?ics3rgése a jázmin hirtelen hanyatlanak s a megszorult gazda potom áron kénytelen túladni ve rejtókes munkával szerzett gabonáján. A XIX ik század legszebb, legne mesebb törekvései közé tartozik a gyöngék megvédelmezése az erősek hatalmaskodásai ellen. Jog, törvény ós igazság ugy a politikai, mint közgazdasági és társadalmi téren. Ep azért kell, hogy minden állam, mely tart valamit önmagára, egyik czéljául tűzze ki a szegény és eladósodott gazdák megmentését a külőnbőíő fajiáju szipolyok karmaitól. Hányszor látunk heves kirohanáso kat a sajtóban a játékbarlangok erkölcs telen üzelmei ellen. Nem veszólyesebb-e a börze a játékbarlangoknál, mert nem csak hogy játékszenvedélyüknél fogva keríti hata'mába s szipolyozza ki az embereket, de eszközéve válik millió s millió becsületes s jóhiszemű mezőgazda megkárosításának ? Ha az államnak joga van a hazárd játékot megtiltani, ha joga van a játékbarlangok baglyait űzni, kergetni s ki zárni a maga területéről, nem százszoros kötelessége-e a börze nagyra nőtt visszaéléseit megszün'etni. Mégis csak szomorú furcsa dolog, hogy a mezőgazdák miLióinak sorsa fö lött néhány ravasz speku'áns rendelke zik s a szántó-vető emberek nap-nap u'án szívszorongva lesi, miként dől el a börzén a medvek ós a bikák harcza. Egyre tapasztaljuk, hogy a jóravaló vidéki ga bonakereskedő felhagy üzletével, mely nagyon is bizonytalan kenyérkeresetté válik s maga is a tőzsde boszorkánykörébe lép, leven a papiros-buza könnyebben kezelheti : sem raktározni, sem forgatni nem kell. Csak egy igazi tőzsde-reform létezik, csak egy alapos újítás a tőzsdei viszonyok terén, mely az indokolatlan árhullámzások útját bevágni képes : a fede zetlen határidő-üzletek egyszerű betiltása. Vissza kell szorítani a börzét eredeti hivatásának korlátai közé, a kész gabonával való kereskedésbe*. Ki kell zárni a papiros-búzával űzött homályos mesterkedéseket a tőzsde csarnokaiból. Azt mondják, hogy vannak gazdák, agráriusok, kik a börzén játszanak. Köszönöm ón az olyan papot, ki bort iszik ós vizet prédikál, köBzönöm az olyan agráriust, ki szidja a papiros-buzát, de maga is termel olyat. Mint minden téren, ugy ezen is csak vaskövetkezetességgel, szilárd politikával lehet boldogulni, uly intézményt megjavítani, melynek visszaélései kőről sokan vannak érdekelve, melynek tamoguására annyi eszköz áll készen, csakis erős ós szilárd kézzel lehet. Azt mondjak, hogy a radikális tőzsdereform még világszerte kipróbálva ninci e másutt épugy feanállanak a visszaélések, mint minálunk. DJ hát szükséges-e nekünk mindenben a nyugat-európai államok után botorká'ni s a magyar nemzet, ez a gazdinamzet nim kábitó illata. Gyönyörű, feledhetlen pillanatok, melyeknek emléke még évek múlva is meg fogja remegtetni szivét. Iréa keze öbbe hanyatlott s kelle mes sze; der váltotta fel a bo'dog merengést. Mintha valami rossz tetten értek volna, ugy riadt fel pár perez múlva. Szokása e.Ln re zűrzavaros rendetlen Bégben hagyta zongorán, szóken és aszta Ion a hangjegyeket ós iefeküdt. A kertoől beözönlő virágillat és az uj boldogító érzéstől kábultan szőtte tovább ábrandjait És hogy egy ilyen mámoroi leány képzelet mily messzire csa pong, ha a boldogság ad neki szárnya kat, annak csak szerelmesek a megmondhatói Egyszerre halkan, aztán egyre hangosabban édes andalító zene ütötte meg füleit. Felült az ágyban. A bevilágló hold gyönyörű, boldogságtól kipirult leány arezra nézett, ki gyön) örittasan hallgatta a mélabús, szivet megremegtető édes dalokat. Csak ugy repesett szive a boldog sigtól a lenge nyári takaró alatt és ajkai remegve uuttogiak az ifjú nevét, ki künn a vadgesztenye fa árnyakában túláradó boldogságban dirigálta Fáraó fekete ivadékait. A zene hangja Irón édes anyját is felébreztette nyugodt álmából ós lábujj hegyen sompolygott be kicsiny leánya szoba küszöbóu. Es a mint ott megpillantotta karjára támaszkodva, lesve a zene edes hangjait, az anyai sziv csodás sejtése megsúgta n ki, hogy megygyult gyermeke előtt az » világ, meiynek üd véért érdemes születni e különben sivár, örörnnélkü:i életre . . . Oda ment az ágyhoz, egy szót sem szó.t, csak egy csókot lehelt a gyermekbői hajadonná avatott ártatlanságra. II. Még rövid & ruhája, de nagy, kék, ábrándozó szemei már abban a világban kalandornak, ho! nem minden halandó Inak adatott meg a boldogság. Édes anyja, kir^k a gyermek volt éleiének reménye, állhat-e már egyszer a maga talpára ? Előttünk áll a porosz példa, a berlini tőzsde megrendszabályozása, hol a reform után a

7, árhullámzások jóval cse kólyebbek lettek, mint másutt, például Budapesten, a hol még mindig szabad a vásár. Megengedem, hogy ekkora hord erejű reformot máról-holnapra felfújni nem lehet, hogy idő kéli annak meger lelésóhez. Annyi azonban biztos, hogy az egészből nem lesz semmi, ha a magyar gazdaközönsóg Mátyás király lus tainak példájára lesni fogja, hogy a sült galamb szájába repüljön. Követelni kell a börze gyökeres reformját, a papirosbuzávai űzött visszaélések, a fedezetlen határidő-üzletek betiltását s nem szabad beérni sem az értékpapírok forgalmának, sem a börzének bárminő megadóztatásaval. A magyar ember necsak mihuszna politikával töltse az időt, ne gyújtsa fel házát időről időre azért, hoary alkalma nyíljék a tűz eloltásában gyönyörködni, de gondoljon végre valahára a napi kenyérnek mindennel fon'osabb kérdésére is. Szívlelje meg, hogy csakis a vagyonos nemzetek igazán nagyok ós hatal mások. Ha saját házunkból nem tudjuk kiűzni a hamis ménekkel dolgozó kufárokat, mit várjunk akkor Ausztriától, a külföldtől, a nagyvilágtól A magyar gazdaknak egyelőre mint jelszót kell adniok szájról-szájra. e felkiáltást, hogy „Tartsátok a búzát 1" Tart sátok mindaddig, mig tisztességes mun kátoknak tisziességes árát meg nem adják, mig verejtékkel öntözött földeitek haszua a kufárok zsebe helyett saját ládátokba nem fog vándoroini. Ha az egész gazdaközönsóg meg egyez abban, hogy fii forinton alul nem edja búzáját 8 azt keresztül is viszi, hová lesznek akkor a tőzsde aknamunkái, ki fog a nagymalmok ós tőz-delovagok részére robotolni ? Csakhogy nem minden birtokos van ama helyzetben, hogy gabonájat Bokáig tarthassa, A megszorult gazdanak pénzre van szüksége s e réven csakhamar hurokra kerül. Hurokra kerü>, mert az alacsony gabonaarakról eleve gondoskodik a szántóvető emberek megrontásának kútfeje, iskolája: a börze. A birtokos, ki gabonájit elkótyavetyélte, utóbb sírva nézheti, mint emelkednek az árak e mint söpri be a hasznot a nevető kufár ravasz szerzeménye után. A fedezetlen határidő-üzleteket eltörülni, a papiros-búzát máglyára vetni kel). Ez a magyar gazdaközönsóg szempontjából a jog, a törvény, az igazság. á „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Hentzi-ünnepély. Budapest, aug. 12. (Saját tud. táv.) Ma folyt le a ksdetiskolában felállított üdve, czólja, egy szóval mindene, abban a pillanatban megérezte a nagy átalakulást, a midőn kicsiny gyermek szive nagy, hatalmas szenvedélyre gyúlt. Az aggódó, gondos anvasziv meg remegett, és noha tudta, hogy az ily ér zelmek ellen nincíen hatbatós gyógyír, éa bogy a kijózanítani akaró érvek íeglöbbnyire csak szitják a tüzet, mégis hozzá fogott, ha szive vére árán is, ahhoz a keserves munkához, melylyel csirájában elfojtani vélte azt az érzslmet, mely annak idejében — a leánya, korában — őt is fogva tartotta. — Nem hozzíd való ő édes gyermekem. Te szegény leány vagy és a stegény leány ne szeressen olyat, kinek nem szabad szegény leányt szeretni . . . — Igen, édes gyermekem, ugy van, hiába mereszted ream bámulvi szemeidet 1 Vannak, kikn k kezeik szivük érzelmeit illetőleg jóeiőre le vannik kötve, kiknek szent kötelességeik vannak szüleik kel szemben, kik óriási, leírhatatlan áldozatok árán tették azzá fiukat, a mivé lett. Károlynak húgai vannak, kiknek sorsa fölött — miután édes apja a létért való küzdelemben már majdnem kifáradt — majd neki kell gondoskodnia, uh miért is közelednek az ilyenek a szegény leányokhoz 1 Margit éd a anyjára tekintett na ;y kék szemeivel, a melyekben ket nagy könnycsepp fénylett. — De miért mondod ezeket e) nekem édes anyám? Miért óppan ma? Ezen a szép, bűbájos holdvilágos estén, a midőn ón magamat olyan boldognak éreztem ? — Csirájában akarnám elfojtani ezt az erzelmet, mely a szegény leányok s;'.i vét <;ilőbb-utót b tömre teszi. Hát Ü. szegény leánynak em

szab idua szeretni ? Ezi a s?cp, magesztos erzelmet csak a kiváltságosa s, a gazitigok számára adta a jó Isten? Uh edis anyám, hogy te mondod ezt meg nekem, hogy te tőled kell ezt megtudnom. — Jobb, miniha más mondta vo na meg. Mert okvetlen megmond.a volna Hentzi-szobor felavatása. A fővárosban nagyarányú tüntetéstől tsrtottak. Budapest polgársága megkoszorúzta a honvédszobrot, hol gyújtó beszédet Gar a, Eötvös Károly, Molnár Jenő, Barabás Béla tartottak, zajos éljeneket aratva. Mikor a honvédség a Hentzi-ünnepélyről zeneszóval visszajött, az óriási közönség fülsiketítő zajt csapolt, gyalázó szavakat : „Hazaárulók" kiáltva. Matyasovszky ezredes a zenekarn-ik áilj tparancsolt, a legénységnek szuronyt fel 1 ós a tömeget szétoszlatta Elfogott képviselő. Budapest, aug. 12 (Saját tud. táy.) Parisból sürgönyzik, hogy Derouledet, frai czia képviselőt, ki a köztársaság ellen tervezett államcsíny miatt vádolva van, ma négy órakor birtokán letartóztatták. A Dreyfus.pör. Budapest, aug. 12. (Saját tud. táv.) Rennesben ma már nyilvános volt a Dreyfus pór tárgyalása ós az érdeklődós óriási Dre\fust ma aziránt hallgatták ki, hogyan jutott a borderó másolatának bir okaba ? Utánna kihallgatták Deloroche tanút. A telekkönyvi helyesbítések. Ha talán nem olyan arányban, mint más birtokviszonyaiban még rendezetlenebb községben, de nálunk L baj ven a telekkönyvek nagy elhanyagoltsága miait. A kisgazda iránt tagadhatatlan, hogy lépten-nyomon nagy jóakarat nyilvánul. Ennek köszönhető, hogy a pénzpiaezoa olosó kölcsönt kaphatnanak, ha abban a telekkönyv C. lapja meg nem akadályozná. S ha keressük, hogy mi van a telekkönyv C. lapján, azt látjuk, a miről a tulajdonos még csak nem ie álmodik, t. i. hogy 30—40 év előiti terhek vannak birtokára bekebelezve, olyan edósságok, melyek már régen ki vannak fizetve. De más esetek is fordulnak elő s ezek a tulajdonképeni komplikaoziók, melyeknek szanálása elodázhatatlan. Az állam lb63-64-ben 8 később 1872-ben több millióra rugó inség kölcsönt osztott ki az ország kisgazdái kö zött, oly módon, hogy a nyert inségkölcsönökórt az illető községek, mÍLt erkö'Cíi testületek szavatosságot vállaltak. Ennek pedig az lett az eredménye, valaki Talán éppen az, kitől a legjobban fájna . . . Tudd meg tőlem, a mitől az életben alig lehetnél megkímélve édes gyermekem Margit 08 édes anyja szótlanul tértek haza lakasukba. Egyik sem szólt egy szót sem Mi dőn édes anyja megpillantotta a lámpa fóuynél lánykája könytől áztatott, szétdúlt, arczát, ugy találta, bogy szegényke ea egyetlen estén tiz évvel megöre gedett. A szive majd megrepedt. Ezt ő idézte elő, ő, az édes anya. De mikor ugy remegett attól a gondolattól, hogy ezt előbb utóbb mástól kell megtudnia. Margit a fal felé fordult s midőn azt hitte, hogy édes anyja elaludt, görcsös, fu'dokló zokogásba tört ki. Hát ő már eltem s^e érzelmeit, meivek ifjú szivében annyi sejtéssel, annyi boldogsággal felébredtek? De miért? Es ezt édes anya tanácsolja, ki őt anynyira szereti, annyira mint még gyer meket talán soha sem szerettek. Edes anyja figyelni kezdett. Felült ágyában, meghallotta Margit zokogását ós szive majd megrepedt fájdalmában. Takarójába fojtotta zokogását ós ugy érezte, hogy égetni csak azok a könnyek égetnek nagyou, melyet a gyermekünk ért ontunk Hej pedig mennyit sírt m r a maga sorsa miatt is! Es sirtak mindaketten. Egészen be az éjszakába. Ugy éjféltájban édes, mélabús hangok verődtek a kis zöld zsalukáteres ablakhoz A Margit kedvencz dalát húzták : — Csak egy kis lány ran a világon. Margit még mindig zokogott és az éjjali zene büvös-bájo hang jaiban ő mindég csak egy refraint vélt hallani: — Szegény iánynak nem szabad szerelni. Szegénykének még egy zavartalan emléke sem lesz. Abba is belevegyült a józanság örömcseppje.