Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-08-13 / 65. szám

hogy az egyes kölcsön-összegek telek könyvileg biztosíttattak s a behajtással a kö zsógi elöljáróság lett megbízva Am de a beh ajtás, mely az országnak több mint 300 községében még ma is folya matban van. e kellő gyor-asággal nem volt eszközölhető s.igy ha egyesek s illetve a többség már régm ki is fizette tartozását, az a telekkönyvből nem volt töröjha.ő, meri a nyert ínség kölcsönért a kisgazdák egyetemlegesen felelősek é.» igy felelősek a on összegért i--, mely még behajtva nincsen. E< itt vitt akad-ily. innen vau a baj. Ismerünk kötegeket, hol az egé^z közsegben nincsen mindössze 8—10 te lekkönjv. mely ben 20,25, d^ többet mon­dunk : 50 óv előtti, regen kifiz-ste", de nem törö.t telekkönyvi terhek ne vol­nának. Ez okozza, hogy a kölcsönt keres'"í kisgazda a megszavazott kölcsönt csak hosszadalmas eijarás után kapja kezhez és hogy a régi terhek törlése a kölcsön öíszeg egy r^zét felemészti. Kiszami hatatlan kárt okoznak a régi telekkönyvi terhek. Azuán ezekn k a t^rl e'cnek a tör­lése is tok bajjal jar, m r. n mcs:ik kinCi tári tartozásokról van szó, melyek még elég könnyű és rövid eljárás utján tö rölhetők, hanem magán követelések is vannsk sokszor betáblázva. Ezeknek a törlépe pedig sokszer nagyon bajos azért, mert a hitelező már nincs életben, az örökösei ismeretlenek vagy ha ismerete­tek, ugy azt a körülményt, hogy a hi­telezőnek tényleg kik az örökösei —iga­zolni kel'. . Akármilyen olcsó kölcsönt ad tehát valamely takarékpénztár a kisgazdának, drága az. — s bármily gyors eljárást he­lyez kilatásba, lassú az, mert a talbk könyvi terhek toriéte sokba kerül, költ tóget és időt tekintve egyaránt. Ezeken a bajokon csakis a zálogjog hatályának korlátozásával lehot ós kell segíteni n illetékes helyen ez irányban megkezdték a szükséges előmunkálatokat. Az igazsággal el enkeznék, ha a zá logjog hatálya csak bizonyos tzimu évre volna ki erjeszthet^, viszont égbekiáltó igazsagtalanssg hogy az egyszer minden időmeghatározás nélkül megszerzett zá logjog miatt — megengedjük, az érde­kelt ados tudatlansága vagy könnyelmü­s ge fo ytán — szenvedjenek a későbbi birtokosok harmad-vagy negyedíziglen is De segíti ni kell a kisgt zdák helyzetén az edórcfortn bahozatalava 1. Az adózási rendszernek igazsagos alapra való fek teleset régóta igeri már a kormány, ldej*, hogy az ígéretet valahára beváltsa Az ország lakosságának zömét ké­pezik a kisgazdák, a kik kicsiny va gjonkí.juk megtartásáéit n hóz küzdői­met vj\ntk. Ennek a dolgos, szorgalmas, hazhfias otzialynak sorsa nem lehet kö­zömbös a jó;ün gondolkozású hazafiak t ott. Most Ecdrődön folyik a telek­kön) vi rende. és, de szükség van, hog) az egész megyt ben aíapos revízió ala vt-gyek azokat. — Szegényke ... Ogt' mit szokott olyan­kor csinálni ? — Elájul. Ez a párbeszéd is gyomai. — Hát, Gányó sógor, má mög maga is fő­csapott kormánypártinak? — Möghiszein azt. — Oszt, mi vitte arra kesere kenyérre ? — Hát tugygya kend, Keszeg Gyurka óva­tos embör, oszt asztmongya, hogy ez a mostani kórmányelnök tulajdonképpen a mi emborünk, mer a Kossuth Lajos másódik feleségi vóttaz anya. • — Mongya má ke, Gányó sógor, vissza he­lyözik-e azt a főfüggesztett kőt öreg urat ? — Tugygya má no . . . — Hát aszongyák, hogy nagyobb baj ugy se érheti őket. A Vörös parton. — Jó napot sógor. — Csónakot fódok. — Hát a sógorasszony mit csinyá ? — M ég tegnapelőtt meghasadt. Apró históriák. Az is baj. Beállít a njinap az endrődi ember a gyomai szolgabíróhoz. Kegyetlenül el volt keseredve, a/.i*rt szokása szerint otthon is, itthon is bevett egy kis „büdös vizet" a „polgári pálinkamérés"­ben ; amitől aztán ugy állt a két szeme, mint a nyitott olló éa vörös bajusza alatt megeredt a szapora kerepelés. — Megint itt vagyok, tekint-jt-js uram. Azt mondta a nasgs ur, hogy legyek olyan szives és gyüjek be még egyszer magáho, mer az asszony csak nem akar haza gyünni a fészkibe. — Hm ... az már baj, látja ; mert akkor már csak a törvényszék segíthet, aki elválasztja magukat. — Sz most is éppen az a bajom, hogy el­váltunk. Nincs aki megfőzze a ruhámat oszt' nincs, aki kimosi az ebédet; mer az a;szoay ott duhajkodik a Repegy Peatáuál. — Baj, baj ... De hát mit csinál kend az­zal az asszonynyal, hogy ugy nem akar az menni ? — N-nem csinálok ón annak semmit is, kérem alássan. — Hm . . . hát az is baj. Gyenge a szive. Rozi hazafcl) bamlukol két cserép kantával az artézi kuttól. VUjd megö.í a sietés. Szembe jő vele a Rozei.dufték szolgálószakácsnéja, — Megállj mái Kati I Hova sietsz o'yan nagyon. Jaj, ne is kérdezd ; szaladok a kövér doktoi ér. — Ugyan no! Hát mi baj v*n megint? — Ott vau a Snajdig kadét ur. — Hát csak az a baj ? — Az ám, mert az ur meg s.z üzletben van. — Hát aztán ? — .Aztán olyan gyenge szive van a nassá­gának, hogy ha kardot lát, menten görcsöt kap a szive alá. A mi üdülésünk. — A lapszerkesztő nyara. — A hii lapszerkesztőt sokan irigylik, pedig az ő állása talán a legveszídségteljesebb a vi­lágon. Soha sincs nyugta és bármit tegyen is, sohasem tehet eleget olvasóközönségének. Ahány olvasója van a lapnak, annyi, egymással gyakran homlokegyenest ellenkező kritika és kívánság, melyek nap-nap után kétségbe ejtik a szánalom­raméltó szerkesztőt. íme egy kis szemelvény egy népszerű lap szerkesztőségének asztaláról és — papírkosarából : 1. Nagyon lekötelezné olvasóit, ha többet foglalkoznék városunk ügyeivel. 2. Ugyan hagyjon fel azokkal.a városi ügyek­kel. Torkig jóllaktunk már velük. 3. Lupjáuak papirosa olyan vékony, hogy semmit sem lehet bele csomagolni. 4. Feleségem, mint takarékos háziasszony, az újságpapírt ablaktisztogatásra szokta hasz­nálni, de az önökét nem lehet, mert túlságos vastag. 5- Oh, az örökös politizálás I Nincs se hosz­sza, se vége ; mig a helyi ügyeket egészen el­hanyagolják. *>. Komoly olvasót az apró-cseprő lokális kérdések nem érdekelnek. Tessék országos po­litikát csinálni. A mucsai tereferót hágjuk a kis városi sajtónak. 6. B. lapjának sok gazda-előfizetője van, a kik szívesen vennék, ha többet foglalkoznék i a közgazdasággal ős a napirenden levő gazda­sági kérdésekkel. 8. Lapja nagyou száraz. Miért hanyagolja el a költészetet ? Költeményeimet szívesen ren­delkezésére bocsátom. 9. A dolog közérdekűségénél fogva kérjük out az össz es bel- és külföldi sorsjegyek húzá­sát esetről-esetre teljes terjedelmében közölni Higyje el, hogy olvasóinak nagyobb része szi­vesebben veszi ezt, mint holmi verseket. 10. Látszik, hogy kifogytak mindenből és szorultságbul a sorshúzások végtjlen sorozatai­val töltik meg hasábjaikat. A regényt ellenben mostoha gyermeknek tartják. 11- Azt a sok regényes szerelmi ömlengést hagyják a szépirodalmi és divatlapoknak. Kom moly napilap foglalkozzék a közügyekkel. Miért ignorálják például szántrzándékkal az egyesü­leteket. Sohasem vesznek tudomást azok köz­gyűléseiről. g§ 12. Minek avatkoznak bele az egyesületek magánügyeibe ? Csak nem lehet czélja egy nagy lapnak, hogy az apró nagyságok hiúságait le­gyezgesse. Jobban érdekelné a közönséget, ha a törvényszéki tárgyalásokat nagyobb figyelemre méltatnák. 13. Van lépten-nyomon úgyis elég szenzáció, minek botránkoztatják meg a közönséget a bot­rányos és idegrontó tárgyalások közlésével. Ne demoralizálják a fiatalságot I Ha már éppen szen­záczió kell, Írjanak többet a Dreyfus ügyről. 14. Ugyan hagyjanak már föl avval sz örö­kös Druyfus- ügygyei, hisz már álmunkban sincs nyugtunk tőle. Ne fájjon a mi fejünk a fran­cziákért ... És igy tovább vég nélkül. ÚJDONSÁGOK. Mi lesz Szent-István napján. — A tisztviselők nyugdij egyletének ünnepélye. — M hoz egy hétre fölvonulnak a jó­t' koi.ysag mozgósított földönj^ro an­gyalai: a c-abai szfp hó gyek, hogy a városi tisztviselők njugdijaUpjat tiehany azá? 'orinttal ismét megszaporítsak. Az ünnepélynek két rósze lesz az első a Szé«henyi~liget színkörében szom oaton uyolcz órakor veszi kezdetét, a melynek három száma sokat igér. Így már W ol f Sándor, a magyar forgalmi va suti rész vénylátsasag műszaki taná­csosának azabad előadása 9 a villany erő átvi'eli nek gyakenati kísérletei szá­miilmtnak mindenki érdeklődésére. A beavatottak azt mondjak, hogy ez elő adás és az azt követő kísérletek egy­8 zuutn tztMfeCitiótak lesintk. Ezu án FaJagó Mátyás müked velőnk ós Purcsi János ifj.. az arad városi zenede tanára két czimbaltnon Beethovent fogják interpretálni AZ öreg Beethoven gondolta-e hogy e sp9czials magyar hangszeren valaha müvét ját­szani fogják? . . . Az élelmes rendezőség végre Hor v á t h Mihályt ós Leszicb Endrét mozgó­sította, a kik mo-nológot adnak elő. Ezt a mulatságot fényes vigalom kö vtti. Erre az előadásra a belépőjegyek igy állapitatlak meg : Az I. ós II. szék­sor 1 frt 20 kr, a I—X. szóksorban 1 frt., a többi széksorban 80 kr., állóhely 50 kr., diákjegy 30 kr, a tánczmulat­fiágra belépőjegy személyenként 50 kr. Má=nap, a mint Zapolyai mondja a „Mukányi" ban: „Fölvirrad a dicső nap hajnala" a népünnepélyhez, melyen a rendezőség által igen mérsékelten (nem kell tehát megijedni) megállapított árjegyzék szerint csárda, cukrázda, ba­zárban fognak szorgoskodni ós árulni „minden ljókai", mint a Gárdonyi Göre birója mondja, Lusz confetti, confetti bomba, különféle serpentin és korunk elpusziithatlan járványa: képes levelező jlap. Diiatin 6 órakor virag-kerékpár­korzó. Este fel 9 órakor diszfelvonulás Jiste fel 10 órakor nagyszabású tüzi-já­lek lesz, melyet Filipinyi Samu rendez. Nem szabad felednünk, hogy az ünnep mindkét estéjén a Magyar Vasúti For­galmi Ríszvény Társaság éa a csabai Rosenihal nagy gőzmalom szívességéből a Széchenyi liget tündéri villany világi­tassal nappa i fényre derül, mely látva nyosság a villanyvilágítás behozatalának küi-zóben különös figyelmébe ajánltatik a világítás ezen modern etzköze iránt ér­deklődő közönségnek. Es a mi fő, augusz­tus 20 án a Szeohenyi liget b e 1 e p ö d i j nólkülszubad reudelkezesóre álla közönségnek. A dicsőséget szerző hölgyzászlóalj a következő módon teljesiti tevékeny­ségét : A csárdában : sátormamák: Kovács L. Mihálynp, B>rtay O^zkárn*, dr. Fáy Samuné, Dusbaba Vilmosné, Leszich Endri né, Verner Lászlóné, Nóvák Lász ióné, Chrisz ián Györgyué, Vilim Ist vánnó, Weisz Miksan<\ Berger Sománé, dr. Kerényi Sománé, Friedmann Mórné, Fejér Bélánó. Leányok: Keleti Teréz. Djcsey Mari ka, Komaromi Margit, Ko máromy író", Tau z Malvin,R-üsz Aranka, Sailer Ilona, Tausz Giza, Petrovszky Ilona, S'taricskay Irma. Czukrászdában: Sátormamák: Ko­rosy Laszlóné, dr. Wagner Dánielné. Beliczey Gózanó. Leányok: Beliczey Er­zsike, Haan Ágnes, Jung Margi», Jung I ona, Pándy Erzsike, Urszinyi Matild, Koc/iszky Alice és Ella. A bazárban: Sátormamák: Áchim Palnó, Mon part Istvánné, Németh La josnó, Pávik Józsefné, Vidovszky Fe renezné. Leányok : Gally Gizella, Hoff­mann Matild, Kesjár Blanka, Kopcsak E nilia, Laitmann Ids, Rókay Juczika, Michnay Manoka, Gyebrovszky Emiiia, Filipinyi Ilona, Bugyinszky Etel, Ada mik Juliska, Szekerka Juczika, CNerve­nák Mariska, Tajber Bella, Uhrin Eui­lia, Nyemetz Linka. — A rendezőbi­zott?ág és hölgyek k retnek ma dólutáu 5 órakor tartandó ülésre a ligetben meg­jelenni. — A vármegye közigazgatási bizottság augusztus havi ülését a varmegyeház kis termében folyó hó 14 ón tartja meg. — Zsilinszky Mihály arczképe. Z s i 1 i n B z k Y Mihály közoktatásügyi állam­titkár korábban Csongrádvármegye főis­pánja volt. A megye közönsége ma is hálával gondol az ő főispáni működésére. Eutek a jeléül megrendelte Zsilinszkj Mihály arczkópét a megye díszterme számára. Both Menyhért festőművész most készíti a képet, melyet a megye egyik őszi közgyűlésén ünnepségek közt fognak leleplezni. — Wenckhelm Béla báró lovasszobra A kisbéri méneebirtok nemsokára egy szép uj lovaeszoborral lesz gazdagabb. A kormány ugyanis megbízta F a d r u s i János kitűnő szobrászunkat, hogy ké­szítse el Wenckheim Béla bárónak, Ma­gyarország egvkori miniszterelnökének lovaB.-zobrat Wenckheim a lótenyé-zt^s f"llendüie*óben kiváló érdemnket szer z tt, 8 éppen eon*k emlékére állítják tel aszobiot Ki^berm, F«idru»z legkö­zelebb megkezdi a szobor kószitéséf, s ez ügyben le is utazott Kisbérre. — A békési kenderkikésziiő telep. A földmivelóai miniszter segélyével létesített kenderkikészitő, mint velünk tudatják, már teljesen fölépült. A gyár gépeit is szállítja már a vállalkozó, a Saltzmann ezóg. A kendertermelés ez évben sikeres­nek mutatkozik, csupán — mint ezt előre lehetett gondolni — Békés községének 100 hold kenderföldjen nem lesz termés, a ttrúifct ixiiiUgj két hemadáp, mert 8 területet az előkészítés hiányossága mel­lett még a tavaszon víz is elöntötte. Jö­vőre a békésiek uj irtványos helyen, ki tünő talajban s jól előkészítve fognak kendert termelni, A gyár szeptember el­sején üzembe lép. — A vármegyei földműves iskolaügyeit intéző bi.ott8ág aug. hó 7-ón dr. B o d o k i Zoltán vármegyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen felülvizsgálta ós jó­váhagyta az iskola második negyedévi számadásait, tudom ísul vette továbbá az igazgatónak az intézet állapotára vonat­kozó jelentését, annak kapcsán felhatal­mazás adott az igazgatónak két ökörnek eladására és helyettük ujak vásárlására, valamiat arra, hogy az intézet másodéves növendékeivel a szegedi országos gazda­sági kiállítást tanulmányozás czéljából megtekinthesse. Az október l én meg nyiló uj tanévre nézve akként intézke­dett a bizottság, hogy az üresedésben levő 17 benlakó helyet betölti ós azokra a hat alapítványi növendéken felül 11 fizetéses tanulót felvesz. Végül tudomá sul vette a bizottság Beliczey Ist­vánnak és P. Szent-Tornya községnek bejelentését, hogy az iskolánál egy-egy tanuló kikópeztetésére tett alapítványai­kat az iakola állami kezelésbe való át­engedése folytán visszavonják, értesítvén őket, valamint a határozatott függőben tartó gazdásági egyletet, hogy miután az államosítás még csak a jövő kérdése, az ev végével megüresedő alapítványok az alapító oklevél értelmében még befog töltetni. — Egyetemi ifjak tánczestélye. A b. csabai egyetumi ifjak tánczestélye iránt nagy az érdeklődés. Sokan készülnek szerte a megyében az egyetemiek e ke­délyes mulatságára, ós méltán, mert a buzgó rendezőbizottság mindent elkövet, hogy a várakozásnak megfeleljen ós hogy ezen tánczestóly se maradjon mögötte az előbbenieknek. Es nagy is a remény, hogy a létesítendő a csabai muzeum ja­vára rendezendő tánczistóly méltó párja lesz a S échenyi ligetben tartott nagy­sikerű táncíestélyeknek. A rendezőség a meghívókat a napokban küldi szét. — Békés egy megyei szabályrendelet ellen. Békés községének pénteken tar­tón ülésén kelletett volna tudomásul vanni a vármegyén készített pénz- és vagyonkezelési szabályrendeletet, melyet a miniszter is jóváhagyott. A képviselő­testület azonban olyan hangulatban volt, mint Ugocsa, a mikor kimondotta, hogy : „non C jronat" s a szabályrendelet vég­r-hajtáast megtagadta, azzal az indoko lassal, hogy az nem kötelezi, mert az nem — törvény, egyúttal pedig fegyelmi vizsgálattal ijesztett rá a főjegyzőre, hogy rólunk-nélkülünk ez a szabályrendelet létesült. A képviselőtestület egy kicsit elvetette a sulykot, jó lesz szépen föl emelni 03 a tekintély nem ilyen későn ébredő n^gációval földarabolni. Ha a bé­késieknek nem tetszik a szabályrendelet, miért n m éltek annak idején jogorvos­lattal a szabályrendelettel szemben. — Eljegyzés. Döbrentey Károly honvedszazados, az aradi társadalom ál tilános kedvelt tagja tegnap tarto'ta el­jegyzését K o n s i t z k y Bella kisa3z­szonynyal, Konsitzky János békési földbirtokos kedves leányával. — Elmennek a katonák Néhány nap mégé's üresebb lesz Csaba Pedig már is csendesebbek az u'ozák mint voltak aa nak előtte. Sokan szökdöstek meg Csa­báról a forró nyári napok beálltával. Egy napon ez is, az is eltűnt ós most .hegy­vidéken fürdőkben élvezze a pihenés kel­lemetességeit. Es most szerdán elmennek a katonák. Csak még néhány nap és fel­kerekednek és útra kelnek, Temesvár környékére. Künöt fújva, dobot verva, nagy lármásan. Kezdődik a nagy gyakor­lat. Oda mennek a mi katonáink is. A nyári hőségben járják a nagy terepet és ós közbe-közbe csinálnak egy egy ütkö­zetet. Ropogni fog a Manlicher fegyver, A dombtetőn pedig majd nagyokat dör­dül az ágyu. Aztán az egész vonalon felvillan a szurony a győzelmes rohamra induló baka kezében. A nagyon nehéz, nagyon fárasztó harczi játéknak csak szeptemberben szakad vége. E* akkor ismét hazajönnek, visszatérnek a mi derék katonáink. E csigázva, kifáradva, lebar­nulva, poro-an. — Egy fiatal költö első kötete. B e­lenczeresi Dezső neve nem ismeret len olvasóink előtt. Nem egy szívvel írott költeményt közölt, melyeket nem közönséges gondolatok és formaérzék jel­lemzett. A fiatal poéta mindenesetre re­ményekre jogosító tehetség, a ki szerény czimmel kór helyet az irodalom egy zu­gában, midőn első kötetét, „Dalok a zug ból" czim alatt adja ki. Előfizetési felhi vása egyszerű ós mesterkeletlen, a minő a költészete, azért közöljük a követke­zőkben: „Többfele irányú verseimből állítottam össze könyvemet, hogy olyan nak lásson a közönség, a milyen va­gyok B teljes egészében bírálhassa meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom