Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-09 / 12. szám

megyében csak az lehet helyes, mely egyrészt a gazdasági egyoldalúságból kivezetni akar, mely a közfoglalkozás más mesgyéit is megnyitja a munka alkalmainak. Megbecsülhetlen eszme az,a melyet Thék Endre nagy iparos fölvetett: Orosházán egy iparkiállitás rendezését, de megbecsülhetetlen az a törekvés, melylyel Orosháza iparosai az eszmét fölkarolták. Itt fontos az iparfejlesztés. Nem bók akar lenni Orosháza iránt, mert közismert tény, hogy Orosházának van legnagyobb kezdeményezési, vállalkozási kedve a vármegyében. Örülök annak, hogy ebben a munkában nekem is részt adtak (lelkes éljenzés). Gerster Béla iparfelügyelő ur már kidolgozta a kiállítás tervét, a financzirozás lenne az értekezlet feladata. Az értekezletet megnyitja. Ezután az elnöklő főispán előterjeszti, hogy a kiállítás költségeire, nevezetesen egy, a kiállítás helyéül szolgáló iparcsarnok épitósi költségeire a kereskedelmi miniszter 2000 frtot helyezett kilátásba. (Éljenzés). A kiállítási dijakhoz elsőül Thék Endre járult 400 frttal, kinek ez eszmét is köszönhetjük. (Eljenzósek) ezenkívül megkeresvén a pártolást érdemlő eszme anyagi támogatá sára Bókósmegye för ngu világát, nagy birtokosait, eddig a kiállítás czóljaira Almássy Dénes gr., Wenckheim Frigyes gr. Wenckheim Dénes gr., 200—200 forintot adományoztak, Geiszt Gyula 100 ós ő maga is 100 frtot (Éljenzés) ajánl föl. A község az előleges költségekre 200, a takarékpénztár 100, a Szikora Fridrik czég 50 frtot adományoztak. (E • jenzés, tetszés). Van móg remény, mely szerint más adományok is befognak folyni. Az értekezlet meleg köszönetét tol mácsolja a kiváló férfiaknak ós az elnöknek, kinek foganatos, kérő szava olyan kiváló istápolókat szerzett az iparosok vállalkozásának. Elhatározták, hogy a kiállítást húsvétkor nyitják meg, az kót hétig 20 kr. belépő dijakkal szolgál megtekintésre. Lelkes tetszést keltett az az elnöki bejelentés, hogy a kereskedelmi miniszter maga is mogtekinti a kiállítást, az iparosok lelkesen kiáltottak föl: — De ki is fogunk magunkért tenni. Az iparkiálhtáson csak orosházi iparosok és a békési állami kosárfonó is kola vesznek részt, összesen eddig 239 ki állító 1749 tárgyat jelentettek be, 38 iparág van képviselve. A kiállítás térfogata 700 • m. Maguk az orosházi iparosok a jury tagságról lemondanak. A biráló bizottság elnökéül lelkesedéssel Lukács György dr. főispánt választották, a jury tagjait pedig a vármegye ipartestületétől, a gazdasági egylettől, az iparkamarától, az orsz. ipartestület ós a bpesti kamarától kérik. Hogy a kiállítás az idogen forgal mat növelje, a békésmegyei gazdasági egylet vándor közgyűlés tartására kéretik föl. Ekkor alakul meg az országos ablakán s egyenesen a vén harangozónak ront. — András bácsi I kiált torkaszakadtából a fülébe. András bác*i 1 Hagyja kend már abba — Fogd be a lepcsest 1 aezondom. Azután meg ne kiabálj ugy a fülembe, nem vagyok ón süket. — Az ám, az öreg apja árnyékát 1 mondja egy kót oktavával lejebb a suhancz, — nem süket kend, csakhogy ha egy egész ármádia valamennyi ágyuját egyszerre sütnék e), kend vén csacsi, azt is kukoricza pattogatásnak gondolná. Egyébként — mondja ismét jó erősen az öreg fülébe, — azért nem muszáj ám szidni az öreg apámat. — Mondon, fogd be a habzsolódat. mert majd mindjárt betapasztom ezzel a kötéllel, ni. — Jól van no, de a biró uram oda lent azt mondja, hogy ha kend rögtön nem hagyja abba a harangozást, ugy megcsapatja kendet, hogy holtanapjáig arról koldul. — A biró uram parancsoljon a faluhazán, itt én vagyok az ur, azután osztán csak tudom ón, mi a regula. Három verset kell húznom s aztán alig vagyok az elsőnek a közepe táján. — Az ám, öreg apja árnyékát I — Hm, csakhogy a tiszteletes ur is haragszik ám, hogy már kót órája búzza kend. — A tiszteletes ur prédikáljon, a harangozáshoz semmi köze. — Tehát nem hagyja kend abba ezt a förtelmes harangozást? — De nem ám 1 — Majd abba hagyja mindjárt, a Zsuzsi néni, a kend öregje, utánam csoszogott fel a lépcsőkön, már hallom is, hogy fujtat. — Tyüh! az áldóját, szép öcsém, fogd ezt a kötelet, én majd ide búvok az orgona mögé, de el ne árulj, drága, aranyos fiam. — Aha, most drága aranyos fiam, nemzeti szövetség, a közegészségügyi és közművelődési egyesület vándor közgyűlések tartására szintén fölkóretik. Megalakult a vógrehajtóbizottság is. Elnökök : Lukács György dr,Thék Endre, Szókács István, Sziksz Lajos, Magi Károly. Hódy Károly, Harsányi Pál, Szadóciky Lajos, Tóth Sándor, Süle Jenő, Javorcsik György, Sz. Horváth Pál. Jegyzők : Bózi Balázs, Vitéz Lajos, ipartest jegyző. Pénztárnok: Taffter Jakab. Elő adó : Gerster Béla iparfelügyelő, a ki nek ajánlatára népies bandériumban mutatják be az orosháziak fejlett^lótenyésze tót, a midőn ünnepélyesebb momentumok lesznek. Ezzel az értekezlet véget ért. * Az értekezlet ezután Lukács György dr. főisp. vezetésével többen az állami polg. iskola tornacsarnokába mentek át, a hol bemutatták a Thék által létesített iparos ifjak szövetsége zászlóalját. iNagy Lajos szép beszéddel üdvözölte a főispánt, a kinek szívélyes válasza után a katonai fegyelemhez szokott ifjak az ő egyenruhájukban katonai rendgyakorlatokat tartottak. Az iparos ifjak szövetsége kiválóan bevált. Az eddig fegyelmezetlen gyerekek ildomos magaviseletre szoktak, becsvá gyókká lettek, jól tanulnak és büszkék iparos mivoltukra. Igy nevelik a következő generációt pályája megbecsülésére, a munkára. Igaz szivvel gratulált mindenki Thék Endrének, a kinek agyában ez az eszme megfoggant ós a ki szülőhelyén próbálja ki az intézményt, melyet a fő- és szék város is utána csinál Orosházának, Thék jóvoltából ; ebben Orosháza az úttörő. Éltesse az ég a derek Orosháziakat. * Este az Alföld szállóban vacsorához ültek az orosházi közélet derék férfiai. Thék Endre mondott a Síiv igaz hangján, gondolatokban mély és lelkes be szódét a főispánra ; a főispán szép pohárköszöntője Orosháza iparosaira szólott. Székács Istvánt ketten is éltették, H o r v á t h Károly és Singer Béla. A jószívű adakozókra P o 1 1 á k JMárton emelt poharat, V a n g y e 1 Szilárd a főigpánt, Szik 8 z Lajos a vendégeket, Jankó községi biró Ambruzs fő szolgabírót éltette. Feltűnést keltett ifj. Jankó Imre gazdalegény formás meghívója, ki a gaz dálkodó ifjak báljára, mely ez estén folyt, meghívta a vármegye főispánját ós kíséretét. Lelkes hangulatban ért véget a szép ünnepély. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az elnapolt képviselőház Budapest, február 9. (Saját tud. táv.) A képviselőház mai ülésén, közös meg máskor meg ördögfajzatja, csak azért is megmondom. — Mégis nyúzlak, te akasztófa disze 1 aszondom, — s aazal a vén Gyucha oda kuporodott az orgona fúvója mögé. Hogy meddig kuczorgott ottan, nem tudjuk, mert SLzemes Jancsi, a ki tudja, aionnal leszaladt a lépcsőkön, kinyitja a templom ajtaját, a falu népe ezalatt megkönynyebült lélekkel oszlott széjjel. Mi pedig megunván a hosszú várakozást, okosabbat nem tehettünk, mint hogy lovainkat kifogatva, s szeretetre méltó Victor komámnak a kilenczes számon alapuló elvébe teljes resignatióval beletörődve a vacsorát reggeli 9 óráig huztuk ki. Kárpótlásul azonban láttunk reggel azután olyan derangirt emberi ábrázatot, a milyenre egész, félszázadot meghaladó, életemben nem emlékszem. Ugyanis ugy nyolcz óra táján betámlit az öreg Gyucha a parochiára ; ábrázatja mindkétfelől rettenetesen fel volt dagadva és olyannak látszott, mint hogy ha kót szerelmes kandúr összeveszve, a czirmos felett párbajt vivott, vagy pedig őrült kalamajkát járt volna rajta. — Hát csak annak erányában jöttem volna, — emigyen kezdi az öreg, — hogy hát tiszteletes uram, hogy is szói az a polgári házasság ? — Talán bizony megakar kend házasodni? — kórdó az ón victor barátom. — Nem meg, de vissza háza sodni, tiszteletes uram, tetszik látni, hogy az éjjei anyjukom mivé tette rajtam az Isten kópét? Ilyen a a ő kézimunkája la. — Tehát válni akar Zsuzsa nénitől ? — No, annyira még nem volnánk, sőt ki is békültünk volna már. vagy mi, — mondja az öreg, vakarva a balfüle czimpáját, — csak annyit mondanók, — köztünk maradjon a szó, — hogy . . . hogy . . . hogy szeretném már az ón Zsuzsámnak meghúzni : — A kontyát ? — Nem — a lélekváltságát! állapodCssal elhatározták, hogy nyolcz napon át ne tartassák ülés. Ez ellen egyedül Sima szólalt fel, azonban az egész ház a szünet mellett volt. Sima interpellált móg az „Országos Hirlap" ügyében, mely a rendelkezési alapból szerinte, bár tudva volt, hogy megszűnik, 32.000 frtot kapott volna ? Bánffy közbekiálltotta, hogy az emiitett lap soha sem kapott segélyt a kormánytól. Végül Madarász korelnök lelkes szavakben hivta fel a képviselőket az alkotmányos állapot visszaállítására. ÚJDONSÁGOK. — A vármegyei állandó biráló választmány dr. Lukács György főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a szar vasi második alkerületben megtartott megyebizottsági tag választás ellen be adott felebbezést tárgyalván, azt elutasította ós a megválasztott bizottsági tagokat igazolta. — A „Nemzeti Szövetség" csabai szervező-bizottsáaa hétfőn délután hosszabb ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a szövetség megalakulását ünnepélyes módon jövő hó 5-én tartja meg. Az ünne pólyre a köz- és politikai élet illusztris férfiai hivatnak meg: többek között Herc z e g h Mihály egyetemi rektor, Eötvös Károly, gr. Eszterházy Mihály, dr. Lukacs György főispán, Fábry Sándor dr. alispán és többen ; összesen Budapestről mintegy 200 vendég fog meghivatni. A közgyűlés a vigadóban lesz ós azon a budapesti szövetség tanáes tagjai fognak szónoki beszédeket mondani, Este az iparos olvasókör müked velő társasága Urszinyi János dr. rendezése mellett előadja a „Titok" népssinmüvet. Ezután társasvacsora lesz. A hölgybizottság szintén a közgyűlés során alakul meg és igy a szervező bizottságba jövőben az űr.nepély részletes megbeszélésére a hölgyek is meg fognak hivatni. A közgyűlésre az idegen vendégeket iltőleg személyre szóló meghívással, Csaba közönsége pedig sajtó és falragasz utján fog meghivatni. — Képviset ti gyülás. Csaba képviselőtestülete február hó 10-én. pénteken délelőtt 9 órakor rendes kavi közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal. I. Havi jelentések : adóbehajtas, pénztárak vizsgálata, kórház ós szegényház, néprnozgalomról. II. Rendeletek, átiratok : Szövőgyár létesítése tárgyában névszerinti szavazással határozat hozatal, árvaszéki költségek tárgyában miniszteri

kleirat, Gyetvan Mihály illetősége tárgyában miniszteri leirat, községi 1897. évi számadasok jó váhagyása tárgyaban törványhatósági határozat, 1899. községi közmunka előirányzat jóvahagyasa, kanálisi szőilők szabályozási térkepének jóváhagyása, Jamina községréazenek névváltoztatása ügyében alispáni rendelet, kulturmérnökség átirata minta rétöntözés, alföldi gazdasági vasút társaság megkeresése 30.000 frt kifizetése, 7-ik hadtest parancsnokig felhívása betegápoló ház tárgyabin. III. Jelentések, előterjesztések : Gally fele háztelek megvétele, községi térkép beszerzése, adóvégrehajtók jutalmazása tárgyában elől járói javaslatok, IV. Kérvények : Nemes Károly lemondása, Ketter Károly, Kún Miksa s fia, Lessich Gábor haszonbér meghosszabitás, Láng György közmunka törlés, Felber Imr«ue végkielégítés, Volentík Lipót lakositás. iparos-ifjak egylete teremdij elengedése, Ungár Jónasnak barseképitós elhalasztasa iránti kérelme. A villany világításra vonatkozó szerző dós pontozatainak előterjesztése. V. Később érkezett ügyek. — Czimadományozás. A békésmegyei közéletnek két kiváló férfiát érte az ur&l kodó kegye. Mindketten köztéren való munkálkodásaik nyomán szerezték meg a kitüntető érmet. G a 1 1 a t z János műszaki tanácsosnak, a btkismegyei árvizmentesitő társulatok képviselőjének, a király az osztálytanácsosi czimet adományozta, ugyancsak ezt a czimet nyerte el Bolla Mihály pusxtaföldvári bír tokos, a földmivelósügyi minisztérium egyik műszaki tanácsosa. — A vöröskereszt-egylet csabai fiókja szombaton délután 3 órakor tartja évi közgyűlését a polgári leányiskola tantermében B e 1 i c z e y Istvánná elnöklésével. — A tüdövész megakadályozása és korlátozása. Az orsz. közegészségügy békésm egyei osztálya iímét jóravaló füzetet oszt ki 12.000 példányban, melyben Hajnal Albert dr. tb. főorvos irja elő az egészségügyi ós óvatossági rendszabályokat, kiindulva abból, hogy a tüdővész terjedését közegészségügyi intézkedésekkel és óvatossági rendszabályokkal tényleg lehet korlátozni, ugy hogy e szabá lyokat ösmerni, tudni ós megtartani a nagy közönségnek szükséges, annál inkább is, mert a köztudatban lévő balfelfogással szemben — orvosilag igazolt — ténykörülmény, hogy a tüdővósz kezdetleges stádiumaban gyógyítható betegség Az óvatossági rendszabályok jó nepies nyelven, a nélkül, hogy a parlagi nyelv tetszelges kiszólásait utánoznák, — közli a teendőket, az anyagot a tudás szabatosságával tekintvén át. Hiszszük, hogy meg lesz a maga foganatja es ered • menye. Ez a kis müvecske második rósza Hajnal Albert dr. a tüdővószről szóló munkájának s bizonynyal sokakat megborzongat az az elszomorító bevezetés, melylyel munkáját megkezdi ós mely igy hangzik: BéüósTárinagyóben a tüdővesz rendkívül sok áldozatot követel. Többen haltak el megyénkben e betegségben magában, mint az összes többi betegségben együtt véve. Tegye meg mindanki kötelességét. — Díszes esküvő volt Gyoanán vasárnap délben, Lóvi Albert Szalontai ifjú földbórlő vezette oltárhoz kedves arájat, H a r t n s t e i n Ilkát, Hartnstein Vilmos gyomai tekintélyes kereskedő s törvényhatósági bizottsági tag szeretetre méltó leányát, az ifjú pár ösmrősei s jó barátai a szerelem kötötte frigyhez legjobb szerencsekivánatukat fűzik. — Eljegyzések. Klein Jaques, csabai kereskedő vasárnap jegyezte elLippán G r ó s z József fakereskedő szép es Kedves leányát, Szidike kisasszonyt. — B á d e r Manó kereskedő jegyet váltott Szentesen a szép S p i t z e r Etelka kisasszonnyal. — Szűcs Sándor, orosházi kir. aljárósbiró eljegyezte Romv áry János békési adótárnok szép leányát, Irmát. — EmlóktáblaPetőfi berényi tartózkodása helyén. A békés-vármegyei közművelődési egyesület legutóbbi választmánya ülésén Lukács György dr. főispán, az egyesület elnöke tett nagyérdekü indítványt, ugyanis arra tekintettel, hogy ez óv folyamán lesz ötven esztendeje, hogy a nemzet első lyrikuza, Petőfi meghalt ós mielőtt Erdélybe ment volna, július elején utolsó rendes tartózkodási helye Mező-Beróny volt, hol barátjánál Orlay Petrics Sománál lakott ós MezőBerényben több költeményt is irt. A köamüvelődósi egyesület Petőfi halálának félszázados évfordulója alkalmával a halhatatlan iró mezőberónyi lakóházát emléktáblával jelöli meg, e czélból MezőBerónyben vándorgyűlést cs emlékünnepélyt tart, melynek helyi rendezésére felkéri a mezőoeeónyi közművelődési bizottságot ós meghívja rá a Petőfi társaságot is. Az indítványt nagy lelkesedéssel tette magáóvé a választmánya. Ugyancsak ezen a gyűlésen elnök jelentést tett, hogy vezetése alatt küldöttség tisztelgett dr. Darányi Ignácz m. kir. földmivelósügyi miniszternél ós átadta neki a tiszteletbeli taggá választásáról szóló diszes kiállítású oklevelet, mit a miniszter igen szívélyesen vett ós az egyeBület iránti további érdeklődéséről biztosította aküldöttséget. uláhGyörgy alelnök előterjesztést tőn a népkönyvtárakról, melyek e hó folyamán kötés alul kikerülve, a könyvek ugyancsak e hóban móg a községekbe tényleg kiküldöttnek ; a könyvtár szekrények móg a a mult hó elején elküldettek a községi elöljáróságoknak. Dr. Fábry Sándor indítványa folytán a vármegye törvényhatósági bizottságát megkérik, hogy a vármegye monográfiájából fenálló készletből 30 példányt szíveskednék a nópkönytáraknak ajánkékozni- A községi közművelődési bizottságokba lemondás folytán ürescoésbe jött helyekre megvátattak Dobozon Aszalay Gyula elnöknek, Békési Mihály tagnak, Gyomán dr. Bácsi Lajos jegyzőnek, Csabán Lang Gusztáv jegyzőnek. Balogh János pénztárnok jelentése szerint a közművelődési egyesület mult évi bevétele 4199 forint 65 krajezár, kiadása,3582 forint 50 krajezár, készpénz maradványa fo'yó év január 1 én 617 frt 23 kr. volt; az elnökség megbízatott a legszólesebo körű s terjedelmű actiópa tagok gyűjtése czóljából, miutám az egyesület csakis igy képes eléje tűzött hazafias és sokoldaln kulturális czeljainak megfelelni. — Az árvizek ellen való védekezÓ3 elő készítése tárgyában ez évben is körrendeletet adott ki a földmivelósügyi minister, melyben különösen a közerő kireindelésének és az esetleg szükséges katonai ségélyerő igénybe vételének módját szabályozza. A mennyire megnyugtató dz,