Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-09 / 12. szám

h ogy a bekövetkező tavaszszal árvízre nincsen kilátásunk, annyira viszont aggodalomra ad okot, bogv a folyók tavaszi vizböságének első sorban okozója a téli hava^áz ez évben elmaradt ós különösen gaxdáink néznek aggodalommal »z esztendő elé, mely a csapadéknélküli száraz tel után nem biztat kedvező terméskilátásokkal, ha csak a tavaszi időjárás nem pótolja, a mit a téi elmulasztott. — Gyul város utolsó bírája meghalt. Hoffmann József, ki a rendezett tanácsú szervezetet megelőzőleg 1873-ban utoluó birája, volt a földmives osztálynak egyik legértelmesebb tagja, vasárnap éjjelhosszas súlyos beteg é r u in míg hatl. A boldogultban Hoffmann István v. iktató s Hoffnann Farencz másod jegyző édas apjukat, Hoffmann Alajos első jegyző pedig testvérbátyját gyászolja. — Elmentek a színészek. A mai ntppal bezárulnak a csabai színház ajtói ö heti tegyük hozzá, sikeres szini szezon után Oro^házara megy a H a 1 m a y Imre derék társulata, hol már az „Edas"sel tegnap megkezdették a szini sz zont. jx?. utolsó előadások élénk érdeklődéssel mentek, különösen a „Gjurkovics leányok", a midőn a zenekar helyét is elfoglalta és megs állta a közönség. Eb ben ez érdekes tletkepben L é v ay Sárika ragadta el a zsúfolt házat élénk temp'rimeiituuios játékával Keddan Dóry Bélának, a cabai szini szezonban oly sokszor elfoglalt kiváló süné zn k volt jutalomjáték a, a vigszioházi pajkos mu zsa egyik í >lsikt rd darabjában. a „Elü telen"-ban. — a meleg tapsokat mag érdemelte ez estén is Az u ólsó este pedig Göőz Aranka nagyobb szerepben mutatta be, a Pailleron Monzán Mártáját alakítva. Ez az előadás js szép sikerrel folyt és a társulat a legjobb emléket vj-zi magával,. Kívánunk a derék igazgatónak a jövő direkciójára is sze rencsét ós művészi ikert. — Jóváhagyások. A belügyminiszter Hajnal Béla ésWeiszmann Viktor köziiazg. gyakornokok részére 100—100 frt szemelyi pótlékok megszavazó törvényhatósági határozatot jóváhagyta, Ugyan, csak jóváhagyta a tőtkomlósi ke rerk dők társat körenek alapszabályai', a b mutatási záradékkal el'fcUa. — A körösladányi ipar estület f. hó 5-ín tartotta m g tisztújító ó i kö/gyü leset. A gyü és elég látoga'o t és s/ép rendben folyt le. A testület jegyzője felolvasta évi jelentést, melyet a jelenyoltak lelkesen megéljeneztek. E nökül tpegvá a-ztatott: Farencsik K iroly, alelnökül Kaidos Mihály, pénztárnokul ; J tiiás Bá int, számviz gálókká: Kohn Jó< sef, Torok Ioire, Márton Sándor, elől járósági tagokká : Kr»u z Dtván. Vincza Jóíspf, Török Péter, Csóka Mihá y, Sa tori I tvan, Lalik Sándor, Hörömpő Imre, Kovfacs László, Molnár Imre, Vársdí László, Farkas Gyula, KUs Ferenci, pó> tagokká: Hoffmann Márton ós Brauaek Ignác , jegyzővé : Kilga-zt János. — Párisi világkiállítás. A; 1900 évi párisi n mze kö.i kiá'htas magyar o«ítijya iránt kiel 'git í érdeklődés mu atkoak jparosainkn ü ó i m ízőgazd

\inkn il; a ba jelenté ek kellő zárnom érkazaak be ós jflir kavós teríi

1 et ail rend lka ósre, A m. kir. kor n inyblzto^ság köszét szt, hogy a terüiet b o ztasa és a?3 instullationalis munkálatok rl k'.bea a bejelentési iveknek f évi fibruir hó végéig v$dó bakul dósi kivanttos ós a bajeeaté sek elfo*adasi ezen időntu' nehózségba foj; ütköini: figyalmóba ajánljuk ezen körülményt azoknak, a kik részt venni szándékoznak, d részvételüket még nem jelentették volna b \ Bejelentési ivek a kormánybiztosságna, vagy a kereskedelmi ós ipar karparáknai rendelkezésre állanak. — Házasság. Somogyi Lajos gyulai ifjú szabómester verette oltárhoz a róm. kath főtemplomban Papp Gibor asztalosmester kedves leányát Mariskát. — Kolostorba vágyott. Nagy sirvapa naszolta el a nagyváradi rendőrség előtt RiUentek Józsefné bihardiószegi lakosnő, hogy Osváth Vilma nevii lánya egy párnap előtt eltűnt. A szép Vilma csabai vasúti postánál volt kezelőnőgyakornok, de januir 27 én anélkül, hogy bárkinek, is szó lott volna vulimit, ot.thagyU a postát, vonatra ült és elutazott Nagyváradra. A

7állomástól egyenesen a Nagy teleki utczai, Sít. Vincze rendű zárdába ment ós kérte a főnököt, hogy őt vegye fel a zárda lakói közzé. A főnöknő kikérdezte a leányt ós miután valószínűleg valamely gátló okot tudóit meg, a felvételi kére! met elutasította. A leány boldogtalanul távozott es azóta nyoma veszett. Édes anyja hiába keresi mindenfelé, nem találjak sehol. Mikor Csabától elment, piros kalap, fahér fátyol, világos szürke kabát és sötétkék ruha, alján világos esikkal volt rajta. A leány magas termetű, 19 tvesigen si.abá'yos szép arc;u. Aí eltűnt hány utáni lijomozást a rendőrség is meg indította. — Nóvtekn feljelentések nem érvénye sek. Az orosházi főszolgabírót ághuz a napokban több nevtelen följelentés érkezett kihágási ügyben, de a főszolgabiróság, a miniszter utasítása érteimébea az ilyen feljelentésekre az eljárást nem indítja meg. Ezt jó lesz azoknak tudni, a kik a beárulás csúnya tettét elég bátrak orozva elkövetni, da nyilt, fővel nem mernek fellépni. Érdekes különben a vádaskodásról szólva az a kérvénv is, a melyei H o r v á t h István orosháú polgár adott ba a képviselőtestülethez. Azt mondja : én aló'irott több orosházi lakostól fölkérettem, hogy legyek szives egy kérvényt beadni azon állapot ellen, hogy az esküdt uraknak, van tudomásom arról, hogv van a legelső esküdti állá son is 120 frt és bakteri fizetésük pedig 66 frt 66 krajezár és ha őszszaveszszük A két fizetést, kitesz 186 frt 66 krt, még hogy ha az esküdt urak kimennek vala hová, napidijat húrnak, a mi hogy ugy hiszem többre megy, vagy haéppan nam is, da legalább rámen annyira. Felkéram a tisztelt képviselő urakat, hogy ezt a rendszert hozza törlésbe ós állapítson meg egy bizonyos fizetést, a mennyit a tisztelt képviselő urak jónak látnak, mert sok szegénynek jó volna, ha .186 frt 66 krt ludna keresni évenként. És így to vább. Es az az órdakes, hogy a ki pol gártársai fe hívására volt „szives" ilyen pokolian érdekes beadványt intézni, meghallgatásra talált. Jaj az orosházi esküd teknek, meg egyben az ő személyükben a baktereknek. Az orosházi képviselő testület ugyanis bizot'ságot küldött ki ebban az ügvban. — Lakadalom Ulács nélkül G. Jíno , gyulai lakos lakodtlmis hazánál történi az a furcsa e<et, hogy bár- egész héten sütöttek főztek^ a lakodalomban szalonát ettek kanyarral. Ugy esett az esat, hogy mig a násznép vacsora előt kárlátóba ment, a kamraban filhilmozott ételeket, sült pulykát elemeitek Hat csizmadiainas ütött rajta a jó pecsenyére s ellopván azt, maguk közt kiosztották. A lakodalmas nép persze nagyott nézett, mikor sza'onnat tálaltak fel előtte., da a gazda megmagyarázta ^»kik a különös lakoma okát. A hat inas : Szabó Antal, Farkas G^ula, Gi-pir István, Sánta János, Balog József ós Nagy Gábor padig a hü vösre keiű uk. — Uj zenemüvek. A Rózsavölgyi és társa czég Itiadásábau legújabb megjelent zenemüve^ soriból a Márkus Jenő Székes fövárftai indulója első helyen érdemel ^mlitést. Budapest főpolgármesterének tehetséges zeneszerző fia ezzel az uj komporiczőjával is csak olyan kellemes feltűnést fog kelteni, mint keltett, annak idején a Gitus keringővel, ezzel a bájos kis zenedarabbal, a mely ma már minden jóravaló czigánybandának kedvelt repertőir darabja. Márku,s% Jenő uj szereményével, túlzás nélkül állithatjuk, hogy ilyen tüzes elven rytumisu s végtelenül dalla.mos indulót éyek óta nem produkáltak minálunk Nem utolsó érdeme a szerzőae c, hogy a szerzeményét a trió kivételével tisztán magyar etilben alkotta. Ára 1 kor. 50 fillér. Ideál-keringŐ czimmel Philip Gucie szerzett egy igen csinos discrét egyszerűséggel ósszhangzatositott keriqgőt, A kompoziczio dallamai természetesen a, könnye-, dón folynak s sehol egy üteni, a mely az embert a szerzemény alőiijézte kellemes hangulatból csak egy perezre is kizökkentené. A művet, melyet szintén a Rózsavölgyi czég adott ki, báró Dániel Ernőnének ajánlta a szerző s ára 2 korona. — A czimbalom kedvelőit, Aliaga Géza ajándékozta meg remek uj átiratával. Ezi\ttal a hattyu-dalt Erkel Ferencz, Hunyady Lászlójának ezt a megkapó zeneképét dolgozta át a fáradha tatlan mftvész, csak olyan bravourral és fenomenális készültséggel, mint rövid idővel ez ejőtt az emiitett opera elévülhetetlen nyitányát A Ró zsavölgyiék kiedásában megjelent átirat ára 2 korona. FARSANG. Tisztviselőink bálja. Irta: Anonymus. Az anarchistákról dicshymnuszt zen geni nem oly merészség talan, mint bálról kritikát irni, hol bájos, szende, ábrándos hölgyek igyekeznek a zene lágy, mámorba ringató dallama mellett elbi tetni a világgal, b°gy tulajdonképen ez az egész filoxerás élet nem ér fel egy kilencz ujrás soupe csárdással. Az előbbiért ugyanis legfölebb lefotografirozzák vagy bezárják az embert; az utóbbiért azonban azok a szende, bájos, ábrándos hölgyek oroszlánokká válnak s haragos tekintetükkel kiüldözik az embert, ha nem is a nagy világból, — de legalább is Csabáról. És én mégis elég vakmerő vagyok a szombaton lezajlott bálról kritikát, kemény kritikát mondani. Ne tessék kérem ezért a merészségemért öngyilkosjelöltnek tartani, aki a fin de siécle világában szépeink gyilkoló haragos tekintetének villama által akar elpusztulni; nagy bátorságom egyszerű oka anonimitásom s derék szerkesztőnk ismert gavalleriaja, aki a benne bízókat eoha sem arulja el. Így tehát bátran kritizáigathatok. Legelőször is tisztelt hölgyeim és ! uraim önök Bákésmegye közönségét eddig, — hoí,y szelíden szóljak — egy saerüen becsapták. Azt igyekeztek évek óta bebizonyítani, hogy Csabán letűntek a régi fényes idők, a mikor még fiatal leány-zivek hangosan dobogtak arra a hirra, hogy „bil lesz Csabán." Hát illik ez ? És mo3t, mikor Bákésmegye közönsége szépan beletörődött abba, hogy bizony nem lesz addig ezen a vidéken valamelyes fényesebb mulatság, a mig szegény felsőmagyarországi tót kollégáinknak újra el nam rothad a krumplijuk ós nem terem kukoriczájuk; akkor, mondom, mikor már minden leánysziv éhin séges tótokról ábrándozott, akiknek javára Istenigazában kitáncolhatja magát, előállanik önök ós . . . újból, üdébben, mint valaha, feltámad phönixkónt ham vaiból a régi fényes bálák korszaka. A Vigadó lépcsőzete illatos fenyőerdő kópét tárja elénk, a pazar fényben csillogó bálterem ajtajában a fürge rendezők egész falánxa várja a tömegesen érkező s fényesebbnél, fényesebb öltözékü hölgyeket, a teremben megcsendül Jancsiék összhangzó pompás zenéje s a tán ezolók nyüzsgő, mozgó sorában ezerféle tarka kép varázsolódik a szemlélő elé. Édesen, mint egy althangu fülemüle csattogása pajkos leánykaczaj üti meg fülünket, bársonyos, mosolygó szemű futai asszonyok s megfiatalodott mamák találgatják, — ki is tehát a sok idei szépség közül a bálkirálynő? Talán az a festői jelenség, akinek papája a mai napra szintén fiatallá lett, hogy jelenlétével támogasson egy oly esz mót, — melynek áldásait a {vármegyei tisztviselők épen az ő kezdeményezéséből élvezik ? . . . Ei mialatt folyik a beszéd, ropog a táncz, rózsapir futja el az arcokat, merengve simul a hölgy a tánezossához ; Ugy érzi magát mindenki, mintha] az ezeregy éjszaka egyik tündérregójét lopták volna el azok a szegény tisztviselők a báljukra. Aa örökifjú főrondező (a ki ugy mel lékesen megjegyezve, talán még kis fiammal ós óp oly fürgén fog bálozni, mint most) Bastekintete végig jár a tánexosok során, ugy keresi, ugy kutatja a hanyag tánezosokat, mint Gyulai Pál Jókai regényeiben a hibákat, da ép ugy, mint nagytekintélyű kollegája, ő sem igen talál köpülök kivetni valót. Egyszóval gárdája kitart . . . folytonos rohammal igyekszik az ellenséget nyugtalanítani — nem is csoda, hogy igy összeszedi erejét, — ily szép ellenségre, ily tömegben nem akadt még soha. Bármerre tekint, bár merre néz tehát, főrendezői vezényszavát igyekezve hallatni, — mindenütt csak tánezoló párokat lát, a zene reigő, siető hullámzása épen azt ragadja el előle, a kit biztatni készül. A gárda kitart, ugy látszik szent fogadása, hogy inkább megissza hűsítőnek Ketter egész Borkészletét, — minthogy egy is élve, az az pardon ülve maradjon a szép ellenség hadsoraiból. A főrendező Janosiókat igyekszik biztatni, azonban ezt sem kell, — meg tesz mindent magától is a jeles Purcsi banda. Szinte elkeseredik, a mikor a dél czeg termstü diszelnök elismerő tekintete újból felvillanyozza. Es ez a pezsgő, tarka élet eltart ka kassióig, hajnalhasadásig Olyan négyeseket, olyan csárdást, hogy költői hasonlattal éljek, — nem pipált Európa, mint aminőt itt láttunk. Dr. Urazinyi kollegám egyik kacs karingós négyesének lattára egy a karzatra tévedt hottentotta könyekre fakadt, — a sok tarka-barka figura között nemzeti tánczának jellegét vélte felismerni. Oh l de ho va tévedtem tervbe vett kemény kritikámtól ! Ugy jártam, mint aki egy remek festményt bírálgat s csak mikor készen van mondanivalójával, veszi észre, hogy elismerés volt biz" a legfőbb mértékben az ő beszéde. Az az bocsánat I mégis csak akartam ón valamit mondani. Humánus, nemes eszme támasztotta fol Csabán a rági eleven életet. Néhány szegény tisztviselő nyugdíjintézményt akar létesíteni, a közönség szokott lelkesedésével felkarolja ügyüket ós jól mulat a köíönság is, — örülnek i tisztviselők is, haszna van helőle a társadalomnak is. Ezt talán említenem se kell, mert hisz' ott, ahol a tisztviselők existentiája biztosítva van, életrevaló, munkás, igyekvő elemek veszik kezükbe a közügyek vezetését. No de ennek fejtegetése más térra tartozik. Annyit azonban szabadjon Csaba áldozatkész é minden szópárt lelkesülő közönsége előtt megjegyeznem, hogy ott, ahol annyi szép hölgy ós lelkes ifjú van, — az egyszer feltámadt eleven életet továbbra is fenn kell tartani. Az erkölcsi siker fentebb lett vázolva, az anyagi pedig az, hogy a nyugdijntózet alapjára több mint 800 frt marad. * Azonban kik is voltak azon a fényesen sikerült vigalmon? Ima itt a névsor: Asszonyok : Áchim Gusztávnó (sárga selyem), Áchim Pálné, Adamik Mihályné, Áchim Károlyné (fehér selyem), ^dórján Béláné, Beliczey Istvánné (ibolyaszín mervelíieux), Bilicsey Rezsőnó (szürke selyem), Beliczey Gázánó (rózsaszín brokát), Beliczey Tiborné (fehér feuil), Badic3 Eleknó (fekete selyem), Fejér Béláné (fekete brocit), dr. Fáy Simunó (fekete selyem), B'uchs Jakabnó, Fekete Sándorné (vadgalambszin selyem), Fried Mórnó (sárga moiré), Faragó Mátyásnó, Gally Gyulané, Gács Jánosné, Haraszti Sándorné (fekete selyem, bársony derék), Hursán Jánosné, dr Igaz Pálné (Békés, bordeaux melyem), Korosy Lászlónó (fehér fenil, szőrmével), dr. Keleti Ignáczné, Kolpaszky Lájzlóna (bordeaux selyem), KulpinDánielné, özv. Krcsmárik Jánosné, Komáromy Béláné, özv. Kissnó, özv. Kesjár Mártonná, Kohn E H. né, Sztaricskay Károlyné, Sztaricskay Istvánné, Lindsr Károlyné, Löwy Sámuelnó, (fekete selyem), Laszky Jakabnó, Lepage Lajosnó (mintázott bordsaux selyem), Leitmann Jánosné, Láng Gnsitávnó, Meixner Pálné, Nagy Istvánná, Ormay Gázánó (lila selyem), özv Patrovszky Józsefné, Pávik Józsefné (lila selyem), Pándy Istvánné, Pokcrnyi Lászlóné Sarkad (zöld bársony), Rosenthal Adolfnó (fekete selyem), Révész Józsefne, Stojanovits Gyulánó, Sultz Jenőnó (Gyoma), Szihelszky Józsefné, Schlagar Andrásné, Wilim Istvánné (feketeselyem), Zachariáené(Sarkad) Leányok : Andrássy Gizella, Oros háza (rózsaszín selyem), Adamik Juliska (fehér), Áchim Mariska, Gyón (fehér selyem), Beliczey Erzsi (rózsaszín selyem, tüllel), Badics Ilonka ós Margit (Miór selyem), Fürich Margit (kék pongé), Fa ragó nővérek (fehér), Fuchs Matild (ró zsaszin selyem), Gally Rózsi (rózsaszín selyem), Gally Gizella, Gács Jolán (rózsaszín selyem), Hursan Ilona (rózsaszín selyem), Jung I'onka (fehér selyem tüllel), Kiss Lujta (fehér mervelüeux), Kohu Szafira (rózsaszín selyem), Kesjar Oigt ós Blanka (fehér), Kalaii Taráz (rózsaszín selyem, tüllel), Komáromy Irán 03 Margit (kek ponge), Linder Margit (cróm selyem), Laszky Elei (lila selyem), Löw>r Paula (fehér selyem), Liitmann Ida (rózsaszín), Margócsy Melinda, Dunaefrynáz (fehér mervelíieux), Meixner Ilona (fehér atlasz), O naszta Jolán (rózsaszín), Petróvszky Ilonka (crém selyem), Pándy Erzsike (rózsaszín selyem), Pieva Ilona (rózsaszín selyem), Stojanovics Erztike (fehér selyem tüllel). Révész Irma (fehér selyem), Schléger Mariska (rózsaszín selyem), Sztaricskay Irma (fehér), Sztaricskay Émma (rózsaszín selyem), Zachar nővérek, Sarkad, (rózsaszín selyem). A négyeseket 80 pár tánczolta s 5 órakor még együtt volt az egész társaság. — A szombati gazda-köri bál. Régen és méltán nagy hirük van a csabaigazdák vigalmának. Évek óta a gazdakör rendeti és Csaba messze vidéken szépsó góről hires gazdamenyecskéi, leányai ek kor áldoznak a parketten a pajkos, mulatni vágyó farsangi királynak, Carne válnak. Ez évben a mulatság, ha szabad azt mondani, még nagyobb arányú lesz, mint a mult évben. Sokan készülnek, az egész csabai társadalom. Fesztelen jó kedv üt majd tanyát és ismét sok szép arc fog feltűnést kelteni. Mivel a gazda-köri bálnak nem kell reklám, azért elhallgatunk, de a mulatságra ünnepélyesen készülünk. — Kaszinó bál. A békési kaszinó f. h. 4-én tartotta bálját, mely minden tekintetben a lehető legjobban sikerült. Da czára annak, hogy ugyanekkor a megye több helyén volt tánczmulatság, a vidék előkelő közönsége nagy számmal kereste föl a békésiek oly jó hírnévnek örvendő mulatságát. A rendezőség a bál sikere tekintetében fáradságot nem ismert, s fá» radozásaikat a résztvett közönség részéről elismerés koronázta, amennyiben a bálon uralkodott kedélyes hangulat, jókedv mindenkit magival ragadott. A rendezőség szép kivitelű tánezrendekkel kedveskedett a bajos tánezosnóknak. A vidék fiatalsága mintha ta'álkát adott volna oly nagy számmil jelent meg s tánczolt kitartással, hévvel, pihenést nem ismerve. A vidéki bálok rendes baja, a fiatal emberek kevés száma, mint minden óvban, ugy az idén sem volt észlelhető a békési kaszinó bálján. A mulatozó közönségét a reggeli órák még együtt találták. Az első négyest 30 pír tánczolta, s hogy kitarló táncosnők és tánezosok voltak, bizonyít ja, hogy az utolsó négyes is együtt találta őket. A bálon resztvettek leányok: Herezeg Erzsike (Orosháza), Kovács Lottika, Koj