Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-01-29 / 9. szám

XXVI. évfolyam. B.-CsabaM899^VasárDap január hó 29-én. 9. szám ¥ #' ~ ^ " BEKESMEBIEI EOZLONI POLITIKAI es VEGYE8TARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap ós csütörtökön. r Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Apponyi-utfcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-félehá hova lap szellemi részét illető közlemények szaB; á*

a 8 K

r- ' hova a küldemények és az előfizetési pénzel küldendők. Előfizethetni: helyödn a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikof küldendőit. lehet, évnegyeden belül is. -í. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizeteni Kéziratok nem adatnak vissza. I Hirdetéseket lapunk számára »lfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A békekötés napja. — A Békésm. Közlöny" fővárosi tudősitóji. 51 — Naptári ideje nincs még itt a parlamenti békének; de közel vagyunk hozzá. A békés megoldást eddig az késleltette, liogy Saéll Kálmán is a leghatározottabban ragaszkodott ahhoz, hogy a provizóriumot és indemnitást Bánffynak szavazzák meg. Az ellenzék ugyan körömhegyig berzenkedik, hogy ezt Báuffynak meg nem teszi, do a pártklubbokban eldőlt a dolog, habár erős tusa után. A szabadelvüpárt követeli még. hogy a Bánffy-kabinet demissziója előtt ej tessék meg zavaitalanul az elnökválasztás. A szabadelvüpárt hivatalos lapja Bánffy uralmát még arra az időre ki akarja terjeszteni, míg a kúriai bíráskodásról szóló javaslat és a házszabályok megmódositottatnak. BánfíV egyénileg megállapíthatja azt az időt, a midőn a miniszterelnöki tisztet odahagyja, - de a szabadéipárttal e garaucziák nélkül u.-m rendelkezik, mert e garaucziákat a szabadelvüpárt a béke elengedhetetlen feltételének tekinti. Ha egyénileg Bánffy még hajlandó is volna a békepouiokból engedni, ez a szabadelvüpárt merev magatartása következtében tisztán subjektiv érté iü, mert mihelyt engedne, a nagy szabadelvüpárt részekre oszlik Tudja Saéll Kálmán is és mint igeu komoly kiváuságát tudomásukra juttatta azt, hogy uem működhetik a siker reményébeu a béke létesítésén, ha az elleuzék uem engedi még a Bánffy-kormányzat ideje alatt megszavaztatni az iudemuitást s a két kiegyezési és a két-két katonai provizóriumjavaslatot, ha továbbá változtatást akarna tenni az ö kiegyezési formu Iáin és ha a jövőre nézve párthatározattal meg uem állapi anák azokat a pontokat, a m lyek értelme és utasítása szerint revideáltatuék a következő kormáuy alatt a házszabály. Tehát ugyanaz, a mit a szabadelvű párt követel. A béketárgyalás hosszadahmts'-vájudása izgatottakká teszi még a legtürelmesebb képviselőket is. A Ház folyosóin minden oldalról hallani lehetett oly megjegyzéseket, hogy nem bánják, legyen béke vagy háború, csak vessenek már véget ennek a gyötrő bizonytalanságnak. Széli Kál mán is állítólag kijelentette volna az elleuzéki pártok megbízottai előtt, hogy ha péntek estig nem állapodnak meg, ő szombaton Bécsbe megy és jelentést fog tenni a koronának. Azért kelletett tegnap dűlőre jutni valahogyan. A szabadelvű képviselők szenvedélyeden fejtegették, hogy az egész párt, miut egy ember áll ama követelés mellett, hogy az iudemuiti megszavazásának lehetővé tételével Bánffynak tisztességes elmenetelt engedjenek s nem kevésbé ingerült hangon jelentette ki számos elleuzéki képviselő, hogy ez reájuk nézve erkölcsi lehetetlenség, hogy ők nem adhaiják ki a kezükből az egyetlen igazi fegyvert, mert az indemniti keresztülbocsátása esetében semmi garancziájuk nincs arra nézve, hogy Báuffy báró vagy az utódja nem fogja-e az országgyűlést feloszlatni ? Tehát Polónyiék fáznak a nemzet megnyilatkozásától. Van is rá okuk. Egy uj tatárjárás volt ez az obstrukció. Vajha már azt mondhatnók : — Csakhogy tul vagyunk rajtok ! Birtokviszonyok Békésmegyében. — Varghi Gyula statisztikai adatai nyomán. — Kétségkívül igen fontos tudnunk, a kik közállapotaink ütő erein tartjuk a kezünket, miként vannak megosztva a birtokok mi nálunk, Békósmegyóben. Bekósvármegyóben összesen 34103 önálló gazdaság van. Volt Békósvármegyében 1890. végán 61.138 férfi ós női családfő, vagyi» ugyanannyi család. Azaz, hogy valamivel kevesebb, mert a magánosan lakó egyének is külön c-ialádfőknak vétettek. Ha ke rekszám 60 000-re teszszük a családok >-zámát, közel 57°/o ának volt kissebb-na gyobb mezei gazdasága. Az egyes járások közt e tekintetben a következő eltó rések mutaikoznak : Járás 1. Békési járás 2. Békés-csabai járás 3. Gyomai járás 4. Gyulai járás 5. Orosházi járás 6. Szarvasi járás í. Szeghalmi járás Gyula r. t. város 1000 háztartásra esik gazdaság - 577-5, - 510 0

8 - 6a - 534 ;

8 ... 634.; ... 428.

01 ... 509... Legkedvezőbb az arány a gyomai, gyulai ós szarvasi járásokban ; ezekben az összes családok közül csak 30-36%nak nincs gazdasági, ellenben legkedvezőtlenebb a szeghalmiban, hol a családoknak jóval több, mint fele nem bir gazdasággal, Pedig az agrárbajoknak, ha nem is gyökeres gyógyszere, de mindenesetre enyhítője, ha a mezei munkásnak egy kis háza van, hol bérfizetés nélkül lakik, s egy darab földje, mely megtermi legalább egy részét az élelmére szükséges terményeknek. A népszámlálási adatokkal való összehasonlításban még tovább is mehetünk, bár az eredmény inkább csak nagyjából tájékoztató. Az 1890. évi népszámlálás szerint Békósvármegye területén 21 569 földbirtokos ós földmives gazda s 198 bérlő volt. Ha e két szám összegét levonjuk a gazdaságok összes számából, 12.336 gazdaság marad, melynek tulajdonosa ré-zmt az értelmiséghez tartozik, részint iparos vagy kereskedő, részint pedig — s ez a leggyakoribb eset — napszámos. Az egv holdnál kisebb gazdaságok száma köz»l 12.000-re ru?, ezeknek túlnyomó rjsze bizonyára napszámosok, zsellereinberok kezén van. a mezei munkásnépra legkndvez H lenebb az arány a szeghalmi járásban, ott a gazdaságok szama a birtoko-oket csak 709-czel haladja meg, s minthogy ebben a járisbarf a mezőgazdasági munkások ós napszámosok szama meghaladja az ötezeret, legfölebb csak 13 61 százaléknak lehat egy kis gazdasaga. Kedvező az arány a gyomai, szarv isi és gyulai járisokban, de már az orosházi, békési é-i békés-csabai járá-okban ismét nem mondható kedvezőnek. Eí utóbbiakban a mezei munkás- és napszamosnép egyharmadának sem lehet gaz,

1BékésmegFeiKözIöny"tarcá|a. Én nem tudom . . , Én nem tudom Mit érezek, Mi bűvöli Meg lelkemet, Ha olykor az Est-alkonyon Együtt ülünk Kis angyalom! . Jlz est ködébe Mélán veted t Vágyban sugárzó 7 ekinteted, — JJjkad néma, Mintha szived Mélyére zárnád Érzelmidet. Lelkemnek szilaj Lángú hevét Varázs-körödben Mi űzi szét? . . . Mondhatlan kéjjel 'Remeg szivem Üdv 's kárhozat Érzelmiben . . . Mond meg nekem : Mit érezek, Mi bűvöli El szivemet, Ha olykor az Est-alkonyon Eggütt ülünk Kis angyálom ? Endrődy Géza A kővé vált leány. — Irta: Somlyai Lajos. — Ott, ahol Bihar, Szilágy és Kolcz megyek összeölelkeznek, vonul fl az igen szép, elragadó tájképek ékes panorá maival váltakozó Rézhegység. Van ennek pázsitos hegyi rétje, kolompoló juh nyájtól ellepett legelője, *usogo rengeteg-', sötét mélységben tátongó sziklahasadéka, rémséges barlangja, kristál.v gyöngyöket, habos sugarakat verő vizesf se, behomosodott váromladéka, mestelen kőóriása, tarka virága, zengő dala, iilato- levegője, pisztráng táp'áló kristály úszta p.itakocská'a Szóval mindene, a mi közelebb emeli az embert az Isten bez, e gyönyöiű természet alkotójához. De legszebb részlete mégis a legmagasabb c úsznak, a „Ponor" nak sziklakebléből előtörő gazdag forrásnak, az „Izbuk" nak környéke. A hegy kőtestéből fakadó e gazdag vizű forrás örökös munkában van s ere detét képe'/i a szeszelyesen kanyargó Berettyónak. Vize jéghideg s fantasziikusa kövirigókat alkot, finom anyaggal von be minden beledobott tárgyat. A nép azt mondja lóla, hogv „oljan hideg, hogy olyan kőve \á!iozik benne a virág, a le vó). E forrás tulajdonképeni eredete, mint a lakosok állítják, az a forrás, me

!y a Pcnor tetején fakad fel s azonnal eltűnik az ott levő mély barlangban. A hatal mas hegyte&t kebelében rémes kanyargó foljoiokon rohan tova s a sötét u akon sziklsról-síiklára zuhanva, kemény küzdések után ismét napvilágra tör az Izbukban. Ponorral szemben emelkedik a „Rubin" hegycsúcs. E két hegycsúcs közt elterülő széles völgyön legeltetik az oláh lakosok juhnyáaikat. Nagy istenitélet volt. A rengeteg morgott, zúgott . . . villám villámot ért.. A Ponor és Rubin legelőin legeltető pász toiok alig tudtak nyájaikkal bemenekülni a barlangokba . . . Az Isten haragja megszűnt, a vihar átvonult már a rengeteg fölött, de a pásztorok még mindig a rémület hatása alatt mozdulatlanul térdepeltek a bar lang sziklás talaján s imádkoztak, midőn az egyik pásztorfiu, a ki az időt megnézni kiment volt, rémülve rohant be hozzájuk és szavakat alig találva, hívta őket az Izbukhoz. A pásztorok sietve mentek utána s a forráshoz érve látták, a mint a forrás magasra szökve, sziklaágyából tarajos hullámokban tajtékozva, habos testtel rohan le szikláról-sziklára. De a mi legjobban megrémítette őket az egy megkövesedett női hulla volt, melyet a haragos Izbuk az ágyából kifelé hozott. A mint meglátták, rémülve ve tettek magukra keresztet s ijedezve hátráltak, csak az öreg Juon tudott annyi bátorságot összeszedni, hogy oda men jen s a hullát a pázsitra kihúzza. Ezt látva, a többiek is neki bátorodtak s közelebb mentek a megkövesedett hullához s míg azt csodálkozva nézeget ttk, az öreg Juon egy kőre te'epedve c?endesan hozzáfogott a szép Todora szomorú töiténetánek elbeszéléséhez. Csak hamar köréje telepedtek a többiek is ós csendben lesték a szót az öreg ajkáról. Csak az Izbuk rohanó vize zúgott-morgott bele, mintegy kíséretül, a szomorú történet elbeszélésébe . . . Az illatos hegyi legelőn legeltette nyáját a fiatal, derék bojtárlegény : Vaszili . . . Neki volt legnagyobb és legszebb nyája, büszke is volt rájs, gondját is viselte hűségesen. Nem volt reá panasza gazdájának soha . . . Meg is becsülte a gazda is hűséges bojtárját. Jó és bő eleséget küldött ki neki minden vasárnap, még pedig a saját szépséges leánya, Todora által. Todora szép, csinos testalkatú, barna oláhleány volt. Élénk természetű, beszédes leányka, ki egyetlen örömét képezte szüleinek, kik a faluban jó módnak és tiszteletnek örvendtek. Csak ugy hangzott az erdő s a völgy dalaitól, midőn vasárnap délután egy heti eleséggel megrakodva, siető léptekkel igyekeztek ki s hegyek közzé. Sok falubeli gazda legénynek megakadt rajta a szeme, sokan is szerettek volna, ha kitüntette vol na őket vonzalmával, de hasztalan. Todora ifjú szive csak egyért lángolt, csak egy szivet ölelt át hév szerelemmel és ez az egy az a szegény bojtár legény volt. Vaszali, ott, a hegyek között . . . Ott, a fellegülte magas hegyek tö vében, a százados bükkfák alatt elte rülő rét illatos virágai között született meg szerelmük, ott forrtak össze egygyó ifjú sziveik . . . Havasárnapokon kijött Todora olyan boldogan, egymást átölelve haladtak a legelésző nyáj után, vagj pedig az illa tos fü közzé letelepedve beszélgettek csendesen s csak ha az alkony ereszkedni kezdett le a rengetegre, távozott A R N EVAL UJDONSACiOlá LEGÚJABB FARSANGI Wt m noi Telefon: 28. ruha-kelmékben Yidékre minták kívánatra bérmentve küldetnek. Békésmegye legnagyobb áruházában legolcsóbban beszerezhető. Rosenthal Testvérek Utódai B.-CSABA, FOTER. Telefno : 28.