Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-01-19 / 6. szám

XXVI. évfolyam B.-Csaba, 189

9. Csü

törtök, január hó 19-én. 6. szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEüYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/< sz. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. hova lap szellemi részét illető közleményed küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egges azair á-a 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikof lehet, évnegyedei belül is. Hirdetéseket lapunk számára tlfogad bármely jőnevű fővárosi ős külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. A politikai helyzet. Az ex-lex állapotából kieviczkélni egyhamar nem fogunk. Ez föltétlenül bizonyos. Olyan állítás ez, a melyért semmiféle félhivatalos czáfolattól nem kell félnünk. A többiekben még miudég a kombiuácziókra vagyunk utalva. Mit tartalmaznak a kormány devalvált békepontjai és különösen, mit tartalmaz Széli Kálmán propoziciója, biztosan senkisem tudja. Ma ült össze, midőn e sorokat irjuk, a pártközi konferencia és a szellemes Országos Hírlap a következoieg állítja föl a prognózist : „Nagyon zavaros a béke ügye. Kiszámíthatatlanok a cliauceai. Száll és ereszkedik a reménység, mint a barometrum kénesője viharos időkben. Mindennap más a helyzet, mindennap mások a kilátások. Szóval azt el se lehet mondani, hogy mennyi a kilátás a kibontakozásra, mennyit javult, vagy rosszabbodott. Olyan fluornak a nuauce-ok, hogy azt csak számokkal, perczentekben lehet kifejezni, mint a bor szesztartalmát. Béke' ilátások : január 16-án 23%, január 17-én 30o/

0. A Széli Kálmán tervezetéről azt beszélik, hogy ennek is két politikai kérdés képezi a gerinczét. Egyrészt a parlamentarismust mai elposványodásától megmenteni, másrészt a kiegyezési javaslatokat biztosítani. A Széli kiegyezési formulája a következő ; Épen megőrizni az 1867. XII. törvénynek betűszerinti parancsait, tilalmait és szellemét. Kímélettel érintepi másodszor az uralkodó fölfogágát és érzelmeit, miutegy körülhajózni azt a szirtet, a melyet áttörni ezidőszerint sem nem tanácsos, sem nem ildomos, sem evőnk nincs hozzá. Megnyerni harmadszor az ellenzék jóindulatát a közjogi elintézés számára. Maga az 1867. XII. t.-cz. 8. §-a, a mely a kereskedelmi képviseltetést egyenesen a közös külügyminiszter hatáskörébe utalja, e formulának nem lehetett az alapja, csak a motiválására szolgálhat, mert hisz a képviseltetés közösségéuak a módja nem jut kifejezésre ebben a paragrafusbau, a mely lehetővé taszi az ellenzék formulájáuak az alkalmazását is. A Széli-féle megoldási mód még mindig titok. De nem titok ez, hogy abban a gazdasági önálló életre való külön jogunk az elkövetkező törvényhozói alkalmazásban is világosan, tisztán, félremagyarázhatlanul kifejezésre jut olyképp, hogy megőriz a múltból mindeu jogot és nem ad föl a jövőre semmit, gyakorlati érvényesítés tekintetében megelégszik annyival, a mit talán ezzel a hasonlattal lehet megvilágítani: a rekonvaleszoensz betegnek megengedi az orvos, hogy kimenjen a szabad levegőre, de nem tanácsolja. A beteg, hallgat az orvos tanácsára, benn marad és jobb napokat vár. Ugy-e ezzel a gyógyuló beteg nem adta föl azt a jogát, hogy kimenjen a szabad levegőre, csak önmaga iránt való óvatosságot gyakorolt. Ez a formula, a mely a kormány részéről koncesszióval jár, a kiegyenlítés elől elhárított egy igen nehéz akadályt : a korona akceptálta ezt a formulát ugy is, mint Ausztria császárja. A kormány szintén akceptálta s azzal jött vissza Budapestre, hogy eanek nyerje meg az ellenzéket. Maga Bánffy értesítette Széli Kálmánt, hogy a király propoziczióit elfogadta. Ez azt jelenti, -hogy ha az ellenzék a békét őszintén akarja, a béke két héten belől meg lesz. Es a a mint jelentik, az ellenzéken bíznak a békében, mert bíznak Széli Kálmán egyéniségében és föllépésének jelentőségében. Ha azonban a holnapi kouferenczián az derülne ki, hogy a kormány az 1867. évi XII, t.-cz. sérelmével akarja megkötni a kiegyezést, akkor az ellenzék, el van határozva . véget vetni a taktikának, az összes pontozatokat a pártkörök elébe vinni és a nagy nyilvánosság előtt tisztázni a helyzetet, ha kell, végsőig menő harczal is. Mint az idők jelét mondjuk el, hogy némely képviselő egész komolyan gondol arra, hogy feloszlatják az országgyűlést. De ez ma kevésbé aktualis, mint bármely más napon volt. Csaba város közgyűlése. A képviselő-testületnek ez évben első rendes közgyűlése, a napirenden volt fontos tárgyakhoz képest, igen látogatott volt és délelőtt mintegy hatvanan voltak jelen. Az algymna8Íum épület vétele, a villanyvilágításra adandó concessió kér dósénól volt hosszabb vita, s az utóbbi ügynél többen oly értelemben érveltek, hogy előbb járdákról ós jó közlekedési utakról kellene gondoskodni, csak azután határoznak, legyen-e Csabán éjjel nagyobb villágosság. Az állami elemi iskola kérdése pedig nagyot haladt. Az algymnasium épületét a város megveszi, ha az átalakítások szeptemberre elkészülnek, ugy az elemi oktatás kezdetét veheti. Tudósításunk a közgyűlésről a következő ; Napirend előtt a községi uj esküdtek tették le Sztraka György főszolgabíró előtt az esküdt. Most padig az uj biró Z s i r o s András nyitotta meg formás beszéddel az ülést, üdvözölve a képviselőtestület tag jait, kérve azok támogatását, egyben pedig teljes igyekezettel azon lesz, hegy szerény tehetségévé a köijónak szol gáljon. (Éljenzés.) Az első jegyző terjesztette elő a havi jelentéseket az adóbehajtásról, pénztárak vizsgálatáról, a kórház és szegényház forgalmáról. Az elmúlt évben a szegényházban 150 egyén ápoltatott 768 frt költséggel, a kórházban 364 beteg gyógykezeltetett 1709 frt 28 kr. költséggel. Az algymnaziumi épület vétele. A havi jelentések tudomásulvétele után olvastatott a közoktatási kormány nevében Zsilinszky Mihály államtitkár rendelete, mely szerint az állam a hatosztályu elemi iskola helyiségéül az algymnasium épületét elfogadja, ha a kívánt és a terven megjelölt átalakítások eszközöltetnek. A közgyűlés már egy izben határozott, hogy az épületért az ev. egyháznak 20,000 frtot hajlandó adni, oly feltétellel, hogy az összegből 10,000 frtot a gymnasium felszerelése alapjára juttatt. Az átalakításokat 5500 frttal eszközölteti. Az ev. egyház azonban a város ily értelmű kikötésü átiratára csak annyit felelt, hogy az épületet a megajánlott összegért átengadi, tehát szabad rendelkezést óhajt. Zsilinszky Endre dr szólalt fel, s kérte a közgyűlést, hogy az egyháízal az adásvételi szerződést, a kikötési klauzula nélkül eszközölje, mert meg van győződve, hogy az összegből az egyház a gymnasiumnak a kívánt összeget anélkül is átengedi, mert csak autonómiájába való beavatkozás, ha a kikötéshez a város ragaszkodnék a igy egy hosszadalmas kanapépör állana elő, mi által csupán a népoktatás ügye szenvedne. Beliczey Rezső szintén óhajtja a gyors és békés megoldást, már csak azért is, mert a közgyűlés biztosítást nyert arra nézve, hogy ugy is oly czélra jutt az összegből, milyenre a város óhajtja. Rosenthal Ignáoz szerint a város csak köszönettel fogadhatja azon tényt, hogy az elemi iskola épületéül ez elgym„BékésmegyeiKözlöny"tárcáia. Fényes pesti kávéházba ... Fényes pesti kávéházba* Egy szomorú nóta járja .. . Egy szomorú magyar nóta Hejh ! J1 mire nincsen kóta . .. Qzifra dáma, léha ur ül, Amott' egy kis asztal körül. Nóta járja szenvedélylyel: Unottan néz az ur széjjel. Ve a hölgy most összerezzen ... J1 nóta nem ismeretlen . . . Énekelte. .. Egykor... fíégen , . Otthon ... benn a falu végen ! fejét a kezére hajtja, bús nótát ugy hallgatja. Pezsgős pohár a kezében És köny csillog a szemében. Belencéresi Dezső. Szekeres Pista. — Népies rajz. — Irta . Janosovszky Lajos. — Adjon Isten, István gazda ! — Adjon Isten, teens uram 1 Ezzel sztan jól markába csaptam f'öldimnek, Szekeres Istvánnak. Örült a szivem, hogy annyi idő után egy földivel találkozhattam. — Mi hozta magát ide ebbe a vá rosba? Sohse szokott kend mpg csak a falunkból sem kimozdulni? — H«j, teens uram, biz én magam sem tudom, egy idő óta felyton kell sza ladgálnom fűhöz-fához, hol ide, hol oda. — De hát mégis ? — Nagy bajom van, teens uram 1 — No, no? — Hát Mszen ismeri Pista fiamat. — Hogyne ismerném, vele pajtás kodiam. nagyon jó fiu volt. — Jó, jó a frányába, rossz lett az ebadta! — No mit nem mond? — Hát ugy volt az kérem, hogy most lesz egy éve annak kukoricza kapálás után, hagy a baj megtörtént — Nem értem én kendet, nem ón. . . eb aki érti. — M»jd megért, ha elmondom . . .A téli fonó alatt az en Pista fiam eljárt a falu végAn levő zBÍdóékkal átellenben lakó L™nkceziékhoz, a fonóba. Itt mégis nerkedett Lenkócziék Zsuzsájával s a leány ! nagyon szerette, de a Biróók Jóskája már régen szerette Z-uzsit, de a lány nem sziveiheti azt a gőgös famíliát. Iszen ismeri, tudja az ő természetüket I — Hogyne ismerném, nagyon jól tudom a szokásukat, haragudtam is sokszor magamban, mikor ezt a gőgös legényt megláttam. Tudja István gazda, még kalapot sem emelt, amikor meglátott 1 — Nem az, még a plébános urnák sem, hanem olyan magasan hordta el a fejét, mintha legalább is főszolgabíró, let* volna. — Persze, büszke az a legény az apja gazdaságaban 1 — Ugyan, ugy aD, teens uram, Biróéknál is két krajczár egy garas; nem ugy van ám ott, amint látszik. Sok az adósság a birtokon . . . nagyon sok . . .van mit nyögniök. Azt án meg a káptalantól nem jönne folyton a fizetést sürgető levél . . . idegen pénzzel dolgoznak . . . de megbocsásson, nagyon eldobtam a sulykot, már nem is tudom, hogy hol hagytam el. — Ott, hogy a fonóba jártak. — Ahá, most már tudom. Hát biz az én Pista fiam megmondta a Zsuzsának, hogy nagyon szereti és ha akar hozzá menni, a farsangban meg is tarthatják a lakodalmat. Zsuzsa bele is egyezett. Mikor a fonásnak vége volt, nagy murit adtak. Lenkócziék sütüttek, főz tek e napra, a legények borról ós muzsi káról gondoskodtak. Kerítettek is egy két czigányt és hát azok a többi legények is, mint Takác« Bandi, Kis Jóska meg mások, a szeretőikkel mulattak. Ettek, ittak, meg tánczoltak is. — Zíuzsa sokat tánczolt Pista fiammal ! mig Biró Jóskával nem törődött annyira. Ezen aztán a legények össze kaptak. Tudja teens uram, ismeri azt a bolond szokást, hogy az alvógi legények a lányok miatt megverik a fcilvégieket és a fölvégiek az alvógieket. — Ugy is volt, a mulatság után meglesték Pistámat, alig hogy az utc ajtót betette, piff-puff, agyba-főbe verték, azután elszaladtak. — Hát 'iszen csak ne törtek volna rá ugy alattomban, majd megmutatta volna az én fiam, hogy hárommal is el- í tud bánni. Fiam jól tudta, hogy Biro Józsi is közöttük volt, meg hogy kik és kik, meghallotta a hangjukét, de n> m tehetett semmit, azok mindent tagadtak. Ugy össszeverték szegény fiamat, hogy olyan volt a teste, mint a vert máj. Hatl hétig ágyban fekvő maradt. — Elmúlt a farsang, az a gőgös nem vette el Zsuzsit, hanem annak a -únta szabónak azt a kisasszony lányát: it. Mikor az idő kitavaszodott, fiam . elt« az ágyból és a munka után látott. Szántottunk, vetettünk. Abba a psp rétje darabocskábi kukoriczát, tavaly árpa volt benne, most kapást kellett bevetnünk. — Nálunk az a szokás van, hogy ha az ember bevégezte a tavaszi munkát, az első kapálás is megvolt, mulatságot szoktak adni a legények és az uj házasok a nagy korcsma udvarán, lombsátor alatt. Itt találkozott fiam Jóskával, kire nagyon fájt a foga. Meg is kapta őt melegében ós jól meg agya bugyálta; lepedőbe vitték haza. — Ez okozta aztán a bajt. — Pistát elfogták és ráitéltek nyolcz hónapot, meg nekem kell orvost, meg patikát fizetni. Látja teens.uram, milyen bolondok azok a fiatalok. Összeverekednek egy leányért, kivált ha nem egy végiek, aztán ha megházasodnak, olyanok lesznek, mint a báránykák. — Ezért járok ón itt, teene uraml Ma estére, vagy holnap reggelre kiszabadul és haza akarom) vinni. Baj a szegény ember élete. Mikor az ón fiam volt beteg, sjnki sem szólt az igazság mellett. Jártam ón fűhöz-fához, Pontiustól Pilátusig igazbF..;ct keresni,de hiába; hanem mikor én kerülök a csávába, engem megtalálnak mindenben . . . csak én tartozzam valakinek, rólam lehúzzák az utolsó gúnyát is, mig ha nekem tartoznak, a kutya san ugat felém, eszük ágába se jut, hogy fizetni is kó'ne. — Ilyen az igazaág teens uram I Csak mikor három hónap mulve kaptam hazulról levelet tudtam meg. hogy 7 : .a elvette Zsuzsát, a kibékülés is Jóskáék ós • i.stáék között megtörtónt, sőt mi több, minthogy Jóskáóknál már kilátás van keresztelőre, ugy tervezgetik, hegy 3seir*re& P.atát kérik fel komaaágra.