Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-19 / 23. szám

XVXI. évfolyam. BCsaba, 1899. Vasárnap, márezius hó 19-én. 23 szám, BEKESMEIrTEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség': Appouyi-utcza 891 /

t sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Eg^es szán; á-a 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára 11 fogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek % küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Az esküdt bíráskodás. A jövő év január 1-én lényeges változás fog beállani a magyar büntető eljárásban. Ekkor lép ugyanis életbe az 1897. évi XXXIII. tzcikk, mely egy radikális intézményt, az esküdt bíráskodást honositja meg igazságszolgáltatásunkban. Az uj reform igen nagy apparátust és nem csekély költséget fog igényelni. Az igazságügyminiszter, hogy az átmenet az uj rendszerbe minél simább lehessen, a törvény rendelkezése értelmében már a f. évben öszszeállitatta azokat az alaplajstromokat, melyekből a jövendő esküdt bíróság tagjai kisorsolhatok lesznek A miniszter által kibocsátott rendeletben részletes utasítások voltak adva, mely szerint ugy a közigazgatási ha ó ságok fejeinek, valamint a törvényszékek elnökeinek szoros kötelességévé tétetett, hogy az egyes slaplajstromokban csak az olyan magyar honpolgár vehető fii, ki 26-ik életévet már betöltötte, — kifogástalan előebtü, a magyar nrelvet szóban és Írásban bírja és h>gilább 20 ko rona egytnes állami adót fizet; — vagy az adózásra való tekintetnél k ü 1 : köztisztviselő, lelkész, a magyar ludományos akadémia tagja, tudor, okleveles : tanár, ügyvéd, mérnök, épité.-z, hajóskapitány, gizdisz, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanitó, sebó-z, állatorvos, továbbá az ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül a ki a középisko ai záróvizsgát letette. A 'ajstromok egybeállítására az or szág minden városában ós községében külön összeíró bizottság választatott, s ezek a bizottságok működésüket a f. évi márcz 5 ig tartóz ak befejezni. Az általuk felvett alaplajhtromok az illetékes törvényszéki elnökökhöz lettek beküldve ; kik jelentéseiket a f. hó 10 ig tartoztak az igazságügyminiszterhez megtenni. A törvényszéki elnökök által beterjesztett je'entétek s a közlött adalok alapján az igazságügyi kormányzat körülbelől tisztában van már azzal, hogy az ország összes vármegyeiben hány esküdt birá kodásra képesített egyén íratott össze, s mely törvényszéki székhelyek a ok, hol az esküdt bírósági intézni ny nagyobb költség nélkü: létesithe ő. A gyulai törvényszék mindenesetre azok közé s törvényszékek közé fog tar tozni, melyek esküdt bírósági hatáskör rel fognak fehuházt>tni. Ebben a föltevésünkben megerősít bennünket az a körülmény, hogy Békésmegye lakossága az ország más vármegyéihez viszonyítva, aránylag igen intelligens; a közlekedés a számos va>ut ós kőut felhasználása mellett könnyű, mert a vármegye 28 községe közül 17 bir vasúti állomással ; azonkivül a megye székhelyén 3C0 ezer frt költséggel most építtet az állam egy monumentális épületet, mely az jesküdt bírósági intézmény , figyelembe vételével terveztetven, az esküdt biróság üléséhez szükséges teremmel és mellékhelyiségekkel btr. A törvényszék elnökéhez beterjesztett alap lajstromok adatai sztrint Békésmegyében öszszesen 7067 esküdtképes egyén íratott össze, kik közül mint kifogás alá nem eső, Gyulán lakik 726 A törvényszéki székhely legközelebbi vidéJ

JBékésmegyeiKözlöny"tárcáía. Apostolok oszlása. (Epizód a csabai nemzeti szövetség életéből.) — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája — „Szép vol», igazán szép volt a nem zeti szövetség alakuló gyűlése" —e szavakat rebegte minden ajk, a mint a nagy sokaság a vigadó nagy terméből kifelé to ongo t; e szavaktól visszhangzott az utc-'.a is. Beteljesedett Barabás bácsinak jóslata, hogy a gyűlés után apostolok oszlanak, kik az elhintett magot elviszik a szélrózsa minden irányában, s ugy is lett A mely családból csak egy tag vett részt a gyűlésen, az nem beszélt, nem beszélhetett otthon egyébrő

!, mint arról, hogy mily szép, miiy lélekemelő volt a nem zeti szövetség gyűlése. Csak az öreg Mókái dümögött magában ilyen formán: „Minek is as a szövetség ? Komédia az egó.-z Ügy sem lesz annak semmi haszna ; egy uj neme ez az adózásnak". Mókái ur nézeteiben asonban nem osztozott derek „neje és még derekabb leánya, E vira. Ok: nagy lelkesültséggel beszéltek a gyüles kimagaslóbb mozza natairól. Nem győztek csocUlni Herczeghnek, a nemzeti szövetség elnökének talpraesett, másfél óráig tartó, figyelmet ébresztő beszedét. — Mama — szól Elvira, — ugy e nagyeszű ós nagy'udományu ember az az elnök ur ? 1 — Hát, hogy ne volna ; hiszen egyetemi tan^r; od^ p dig c upa !ud)sokból válogatják meg a javat. — Elismerem, hogy a tanár mind tanult, okos emberek, tapasztaltam ezl a polgáriban ; hanem nem minden tanár tud ám egy két óráig oly folyékonyan beszélni. — Ugyan, mithadersz te össze vissza mindent, te háládatlan I ugy köszőned meg, hogy minden hanyagságod mellett is, jeles bizonyítványt nyertél ? — Nem halátlanság az mama, hanem tiszta igazság. Hát például Macskási tanár ugy hebegett, hogy alig lehetett érteni. — Ugyan hallgass; bizonnyal nem azért nem értettétek a tanár előadá sat, mintha ő nem beszélt volna értei mesen, hanem, mivel kedves tanítványai olyan lármát csaptak, akár a Capitolium megmentői. — Kérlek mama, ne gyalázd saját nemedet. Hát mikor tejártál a po'gáriba, hát ti jobbak voltatok; no de most jut eszembe, hogy akkor polgári nem is létezett. — No, no kedves leányom, tán gu nyolódol? Pedig hiába 1 Bár még akkor, mikor én jártam iskolába, nem volt polgári, annyit mi is tanultunk akkorában a zárdában, a mennyit ti a polgáriban. A tisztelendő máterek oda törekedtek, hogy ne az iskola, hanem az élet számára tanuljunk. — Ugyan hagyjátok el már — szólt közbe az öreg Mókái — azt a haszonta lan fecsegést. — Hát hiába, ez a fruska — szól az anya — nem lud egyebet, mint a polgáriról mesélni; pedig már egy éve lesz hogy onnan elkerült s maholnap nagy leány lesz belőle. Igazán mamuska, hogy eltértünk a tárgytól ? Pedig a nemzeti szövetségnél kezdtük. kének egy miria méternyi körzetében, vagyis Gyulavári községben 144 és vasutak mentén 4255. A megye területén legtöbb esküdtképes egyén Orosházán íratott öszsze, mert a főszolgabíró által beterjesztett alaplajstrom tanúsága szerint itt 1113, olyan polgár van, ki a törvény által elő irt követelményeknek megfelel; legkevesebb van Kondoroson, hol mindössze egyén képesített az esküdtbiráskodásra. A legutóbbi népszámlálás adatait alapul véve, érdekesnek tartunk egy kis összehasonlító statisztikai kimutatást kö iölni, az egyes járásbíróságok területén összeirt esküdtképes egyének számáról, viszonyítva a biróság területén levő összlakosság számához. Ezek szerint az 1890. évi népszám lálás alkalmával összeiratott: járási székhely Összlakosság €bből esküdt bírómegnevezése ságra képesített Gyula 31662 1136 Orosháza 50626 1630 B.- Csaba 60066 1374 Szarvas 41600 1246 Békés 42952 599 Szeghalom 31480 1102 Az egész megye területén összeirt eskádtképes egyének közül a f. óv november havában a törvényszéki elnök elnöklete alatt 3 megjebizottsági tagból, egy törvényszéki bíróból és egy jegyzőből álló vegyes bizottság fogja kiválasztani azokat az esküdteket, kik a jövő évbtn az esküdtbiráskodást fogják gja korolni. Miután a gjulai kir törvényszék t rületén átlag c>ak 12 olyan bűncselek mény van, mely az uj bűnvádi perrendtartás értelmében esküdtbiráskodás lár gyát képezheti, valószínűleg csak 3 ülésszak megtartásába fog a miniszter beleegyezni, s az esetben a fő- vagy szolgálati lajstromba összesen 200 esküdt fog felvétetni olyan formán, hogy ezek közül 150 a szolgá'atot teljesítő. 50 pedig a helyettes esküdtek lajstromába sorsoltatik ki. * Az esküdti szolgálat nem lesz valami kellemes s bizony nem csekély terhet fog róni az állampolgárokra. Különösen terhes lesz a megye székhelyétől távolabb lakó esküdt bírósági tagokra, kik családjuktól, megszokott foglalkozásuktól sokszor napokon keresztül kénytelenek lesznek majd távol lenni a szerint, a mint az egyes ülésszakok rövidebb vagy hoszszabb ideig tartanak. Igaz ugyan, hogy a szolgálatot teljesítő esküdtek napdijban és a székhelyen nem lakók még fuvardíjban is részesülnek, csakhogy ez oly mérsékelt összegben lesz megállapítva, hogy igen gyakran még a tényleges kiadást sem igen fogja fedezni. A törvény ugyan rendeli, hogy az eszküdt biróság elnöke köteles a tárgyalandó ügyeket ugy beosztani, hogy az egyes ülésszakok 15 napnál tovább lehetőleg ne tartsanak, de mert az eljárás lassú és fölöttébb bonyodalmas, többször megeshetik, hogy a főtárgyai ásókat nem lehet majd 15 napon belől elvégezni. Minden egyes ülésszakra 30 rendes és 10 helyettes esküdt lesz kisorsolva, ezek közzül fogják a felek visszavetési joguk gyakorlásával azt a tizenkét esküdtet kiválasztani, kiknek verdiktje alapján majd a biróság ítél. — No gyönyörű dolog lesz ebből, — aggódott az öreg Mókái — ha egy órai fecsegés után tértek újra a tárgyra, ez alighanem reggelig fog tartani. — Hát c?ak nem megyünk a tyúkokkal aludni, — méltatlankodik Mókainó ő nagysága — elég hosszú az éjszaka, aztán a nemzeti szövetség meg is ér demli érdeklődésünket, — Én egy cseppet sem vagyok ál mo9, — dicsekszik Elvi — akár reggelig eltudnék gondolkodni Barabás bácsi gyújtó szavai fölött; most is fülembe csengnek ékes szavai. Ha a polgári iskolai tanárok ily szépen tudnának szónokolni, most is szívesen járnék oda. — Ugyan hadd el már — felelt a a mama, — azt a polgárit. — Kár, hogy a jogász gyerek nem beszélt; az is bizonyosan szépen szavalt volna. — Oh azok a jogászok mind hires szavalók — vágott közbe az öreg ur — kivált ha a bálteremben szavalnak. — Tehát a nemzeti szövetség még bálakaí is fog rendezni, — kérdi csudálkozva Elvi apjától ? — Bizonyára; hisz még nem léte zett egylet, mely a bálakon nem érte volna el sikerének tetőpontját. — Hej be okos ember is az a HerCíegh bácsi — tapsolt Elvi — majd meg súgom neki, hogy ha majd eljön a nem zeti szövetség báljára, ne egyet, hárem sok jogászt hozzon magával. Be kár. hogy az az egyetem nincsen Csabán 1 — Hát már neked nem elég jó a gymnasista majális neked már jógászbál kel), — feleli az anyja. — Kérlek mamuska, hát mikor te nagy lány voltál, jobban szerettél a kis fiukkal tánczolni, mint a jogászokkal? — Én nem tudom, — dümmög az öreg ur, — ez a nemzeti szövetség elvette ennek a lánynak az eszét. Istenemre mondom, hogy az egész nemzeti szövetség cruful megbukott [volna Herczeges-tűi, apostolostól, ha assszonyokat, leányokat cem csaltak volna oda. Előre látom, hogy a holnapi heti vásáron nem a zöldségről, hanem a nemzeti szövetségről fognak beszélni a kofák. — Ugy van apuskám — szól Elvi az öreget czirogatva, a nemzeti szövetség oly becses és oly értékes ránk nézve, mint a zöldség a levesben. — Ne boszantsd apádat — inti Elvit az anyja, mert ha majd megérkezik a jogász — vagy mit is mondok — nemzeti bél — nem kapsz apától uj ruhára valót. — Ah dehogy nem I — kaczag fel fel Elvi. — Ugy-e apuska, mikorra az az idő megérkezik, akkorára már készen tartod azokat a nagyhasu bankókat. — Fogdd be a szádat, te tacskó, mérgelődik az öreg, hogy mered az embert ingerelni ? — No jól van apa — szól Elvi, keserű sírásra fakadva — ha te csak ugy szereted egyetlen leányodat, akkor inkább már holnap elbujdosom messze, messze földre, hogy soha sem láss többé, soha hirt ne hallj rólam. — Ugyan atyus, légy csendesen, — inti az öreget a felesége — ne keserítsd el ezt az ártatlan teremtést ; hanem igórt meg neki, hogy a nemzeti szövetség báljára legszebb ruhával kedveskedel neki. Megígérheted neki, ugy sem lesz az egészből semmi; máskülönben, mint Elvit ismerem, egész éjjel fog siránkozni, mintha mindaketten meghaltunk volna. — Hagyjatok már nyugalomra térnem — esdekel az öreg — inkább meg-