Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-19 / 23. szám

A tárgyalásokra beidézett esküdknek feltétlenül meg kell jelenniök, ert ha elmaradásukat nem tudják azolni, 10 koronától 500 koronáig rjedhető pénzbirsággal büntethetők, jyanis büntethetők akkor is, ha az ésszak befejezése előtt az elnök ensdélye nélkül eltávoznak. Sőt ha az távozást ugyanazon ülésszak alatt egismételnék, ez a büntetés 1000 )ronáig emelhető fel A folajstromok egybeállításánál a ígyes bizottság köteles lehetőleg fijelemmel lenni arra, hogy a szolgáti lajstromba csak oly egyének véssenek fel, kik az esküdt bíróság fékhelyén, közel vidékén, vagy bár ivolabb, de oly helyen laknak, hónán minden évszakban biztosan, gyorm és nagyobb költség nélkül lehet íajd az esküdt bíróság székhelyére itni. A törvény ilyen rendelkezése köetkeztében a szolgálati lajstromba ílnyomólag gyulai és csabai esküdtépes egyének fonnak felvétetni már sak azért is, mert a legtöbb intelliens és esküdtszéki szolgálatra kéesitett egyén ebben a két városban an összeírva. Öesöd, Szent-András ügye, — A báboczkai szakasz. — A Körös tiszamenti társulat a napokian Vásárhelyen közgyűlést tartott. Fontosabb tárgya volt az ülésnek a ij'dinivelási miniszter azon leirata, melyen hajj»ndónak nyilatkozik S ent Andás és Öc-öd között a Kőrös védtöltés ieljebb vitelét állami támogatással is iőmozditani. A tervezett munkálattal 830 kat. hold kitűnő föld ármentesittetlék s a társulat gátvonala 12-33 méterei megrövidülne. A munkálat mintegy .40 tzer frt költséget igényel, melyből, i társulat 26 ezer forintot, az állam 10 szer forintot s az érdekelt földbirtokosok nintegy 100 e;er forjntot fedeznének. — \ központi választmány a főigazgató és ;őmérnök előterjesztése alapján a kérdéses gátépítést a közgyűlésnek javasolni ogja s Garzó Imre elnöklete alatt egy iüldöttséget bízott me/, hogy az érdeseltséggel véglegesen állapodjék meg, a uinek megtörténte után rendkívüli köz gyűlés hivatik össze. Ezután a békés-báboczkai szakaszon negüresedett szakaszmérnöki állásra Pap [stván társulati mérnök, ennek helyére pedig Ribárszki Pál szarva-i városi fő onérnök választatott mag, Endr »y Gyula választmányi tag azonban ezen választások ellen kifogást emelt, miután a fő igazgatóság a pályázatot elmallőzte Ugyancsak Endrey Gyula erélyesen ál Ígérem, hogy mindkettőtöknek uj ruhát veszek és azt is megígérem, bogy magam is tánczolni fogok azon a bálon — Lám, lám I lud uk mi azt, — zengék kórusban anya ós leánya — hogy jó apus vagv, hogy a nemzeti szövetség leghatalmasabb támas;a, a bálok leg buzgóbb támogatója. Aztán jobbról, balról csókolgatva az öreget, boldogan zengik : „Apus, jó éjszakát." Ibis. Szerencsétlen flótás. — A „Bókésmegyei Közlöny" eredeti tárczája — Születéséről a krónika azt jegyezte fel, hogy a családban a 13 ik volt, egy pénteki napon idő előtt született s hogy ugyanazon napon ellett meg gazdaságuk egyetlen támasza : a Kriska névre halló santa tehenük, melyről elhatároztatott, hogyha himnemü lesz a várandó négy lábu világpolgár, „Virágnak", ha nőnemű, „Kriskának" fogják nevezni. Miután pedig ezen kilátasban áüo't örvendetes eseménynyel ez időtájban a család sokat foglalkozott (a másik kevésbé örvendetes esemény bekövetkeztének ideje még távol lévén) egy hajszálon mult, hogy az ugyanazon napon végbe ment keresztezésnél a borjúnak szánt Kriska név nem a mi bősünknek adatott. S erencse, hogy a pap éleseszü ember volt. Rögtön észrevette, hogy itt név estre fo rog fenn. mert az egyház szolgálatában töltött 40 éve alatt nem fordult elő, hogy valaki himnemü szülöttét a Kriska névre kívánta volna kereszteltetni. Osak ennek köszönhető, hogy a könnyen végzetessé válhatott tévedés minden nagyobb baj nélkül vonult el a család feje fölött. lást foglalt a főigazgatóság azon javallata ellen, hogy a körösi szakaszon a megszüntetett szakigazga'ói állás visszaállittissék ; mert a töltések ós belvizcsa tornák kiépítése után minden szakaszon két mérnök elégséges s az egyik mérnök végezheti az igazgatói teendőket i?, mint a hogy eddig a szarvasi és szentesi szakaszon 4 év óta végezte is, de a központi választmány elfogadta a főigaz gató javaslatát. Igy, ha a közgyűlés hozaájárul, el lehetünk készülve, hogy a szentesi szakaszon is mielőbb visszaállítják a szakaszigazgatói állást és a helyett, hogy az amúgy is túlságos igazgatási költségek fokozatosan leszál littatnának, még inkább emeltetni fognak. Pedig, hogy a társulat adminisztrá cziójaban a legnagyobb takarékosság indokolt, igazolta a hétfői választmányi ülés is, hol kitűnt, hogy c*ak a nagyfai töltésépítésnél 27,285 frt 87 kr. tulkiadas állt elő. Erre perze nem volt a választmánynak más szava, minthogy a főigazgató a ftdezetre nézve tegyen előterjesztést, de azért a mártélyi gátburkolatért, melynél az előirányzattal szem ben csekély 1418 frt t; egtakaritás éretett tl, egy tár.-ulati mérnöknek 150 frt jutalmat szavazott tneg a választmány. Je'envoltak többek között Békésmegyéből : M i k o 1 a y István, dr. D un a y Alajos, D a n c s Béla. Csaba város közgyűlése. Sailer Gyula gazdasági in'ézőnek, a fak lelkes barátja ós ültetőjének eszébe jutott a bib'ia : a mely fa kis?árad és gyümölcsöt nem terem, kivágatik és tűzre vettetik. Es kivágatta a vasút uicza fáit. Most ez az utcza ugy szégyenli magát, mint valami fogyatékos toalettben talált leány, a kinek előtűnnek hibái. Itt is, ott is egy pup, ama történelmileg nevezetes görbe hajlások és szelid törések sorából. Ez az utcza a szeszélyes Tisza kanyargásait is lefőzi. A nagy iromba ákáczfák jótékonyan leplezték főutezánk botrányos „vonal"-át. Bizonnyal a szépnek oly igaz barátja, Beliczey István,ezért hozta o'y tűzzel szóba a fakivágást. És olyan vitát pöndöritett, hogyha a vasút u'czáról, mikor görbeségei keletkeztek ennyi szó folyt volna, — ma nem lenne egy kajsza ide-oda hajló utczánk s Istenem be szép is lenne idő" vei benne a törpe akácznak gömb alakú lombja. Tempi passati 1 A közgyűlésről a következő tudósítást adjuk : Zsiros András biró megnyitja az ülést s előterjesztetnek a havi jelentések, melyek figyelmet érdeklő adatot nem tarLkoláit annyiban szerencsésen végezte, amennyiben az osztály sorozatban soha nem volt hátrébb — az utolsó-előttinól, bö csen elhallgatván, hogy ezen szerencsét csakis vetélytársa ambitiójának köszönheti, ki ösztönszerűleg megsejtvÓD, hogy valószínűleg az utolsók egyike lesz, a vizsgán azon egy kérdésre is, melyre különben talán egy elégséges kalkulusra tehetett volna szert, csak azért is rosszul felelt, hogy — a mi neki elől nem sikerül, legalább a hátulsók között — a vezérszerepet vigye. Természetére nézve nagyon jámbor volt s habár soha senkit nem bántott, mégis ha valaki az iskolában valami c inyt követett el, mint bűnbakot őt állítottak eiő s mindég ő itta meg a keserű levét s egyik tanítója állítása szerint a nyírfáknak meghonosítása ós el terjedése e vidéken csupán és kizárólag ő neki róható fel érdemül. Ha verekedés keletkezett s ő véletlenül a csata színteréhez közel volt, bár ártatlanul, a legtöbb ütleget rendesen ő kapta. Iiy összekociczanásoknál mibdeg önkénytelenül vagy az előőrsöt, vagy a fedezetet kepezle s tekintettel annyiszor elpáholt bőrere, mely a Molinári ezred dobjával a versenyt győzelmesen kiállotta volna, társai az „iskola-dob" mel kéknóvvel tisztellek meg. Mint felserdült ifjoncz, nagyon szeretett a leányok körül forgolódni, de nem lévén megaidva azzal a tehetseggel, meiyet udvarias alatt rendesen értünk : trzelmei kifejezésére — közvetítőül — a belüket használta. Ámde mert nem bízott teljesen saját — nem éppen fényes iskolai pályáján elsajátított iralyának hatásába, levelei fogalmazására kényesebb esetekben egy jó barátját kérte fel. Ez, hogy agyát meg ne erőltesse, a leveleket valamely levelezőből hármával is kiírta. talmaznak és egyszer ien tudomár-ul szolgának Napirend előtt Beliczey R^zső tett kérdést, hogy a község a nagy-szentmiklósi és gerendá-i puszták jellegéről szóló legfelsőbb közigazgatósági bírósági döntést kézhez vettek-e már ? Éí ha igöD, mért nem kézbedtik? K o r o 8 s y László főjegyző kijelenti, hogv a végzés kéznél nincs. A késedelem okát maga sem tudja mire vélni? Tudomásul szolgált. Az állami i&kola. E után az állami elemi iskola ügyében való miniszteri leiratot targyaltak. A leiratban a miniszter azt rendeli, hogy mivel az iskola növendékének szaporodása re:né.hető, tegyen a község kötelező nyi atkozatot arra nézve, hogy telekvétellel fogja az iskol helyet raegbüvtteni. Egyúttal a mi lisíter a teleknek telekkönyvi bizto-itís it kiván'a. Zsilinszky Endre dr szól a kér déshez először. Miután az Lkolák össze zsúfolása nem kívánatos, a maga részéről azt tartja kijeié ntendőnek, hogy ír juok föl a miüisztetli z, melyszBiiot telkeket szívesen ad az ailami i*ko,ák sza Dcritására, d) egészségügyi ós a kultura szempontjai szerint helyesebbnek véli az iskolák decentralizációját. Simkó Istvánnak másban van ag gálya. Abban, hogy mig a tárgyalások vlatt folyton fiuo tztályok emeléséről volt szó, ujabban a Hivatalos Közlönyben már három fiu ós három leányiskola felálli tásáról van szó a csabai állami iskolánál. E tekintetben felvilágosítást kérne, mert az egyesitett osztályokat nem tartja az oktatásügy haladásának. Korossy László hozzájárul Z-ilinszky Endre dr. indítványához. Az iskolák mily módon felállításáról nincsen hivatalos tudomása. Varságh Béla nem feszeget..é az osztályok csoportosítását, meggondolták azt a miniszteri szakközegek, midőn elhatározták. Erre kimondatott határozatu

1, hogy az állami iskola szaporítására szükséges telekről annak idején a község készséggel gondoskodik, e tekintetben való kötelező ígéretet tesz, a telekkönyvi átirást elősegíti már az első állami iskolánál s az algimnázium épületét a kíván tak szeriot átalakítja julius ós augusztusban, midőn az átalakítás végezhető. * A szegényügyi szabályrendelet módosítása elfogadtatott. A közgyűlés ezután tudomásul vette, hogy Áchim L.Andrást, a'Jaminában megválasztatott képviselőt a vármegyei igazgató választmány végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. A villany világítási szerződésben kelletett volna határozni, de ezen ügyet d 1utánra hagyták. A Gally-telek vétele ügyéban ujabb 30 napi határidő tüzetett ki Az alsóvá Baráiunknak nehezére esvén a választás, leghelyesebbnek találta a leveleket egy boríték alatt mind egyszerre elküldeni, mely nem mindennapi kitüntetést egyik imádottja azzal viszonozta, hogy másnap ugyanazon levelekbe burkolva egy ócska, de dustartalmu— szakácskönyvvel lepte meg. Később nem ta'álta a prózát e eg alkalmasnak „magasztos' gondolatai és lúláradó érzelmeinek" hü tolmácsolására, azt tehát a rímekkel cserélte fel, csakhogy ezeket már önmaga készítette, s verseit oly szépeknek és zengze eseknek találta, hogy azontúl Petőfi ós Vörösmarty,helyett csakis saját „müveit" olvasta. És ezen nem lehetett c odálkozni, mert ha eltekintünk a döczögő rithmus, pongyola nyelv és gramaiika ellenes szófüzestől, minden ilyen vers, mely alulról felfelé, felülről lefelé, sőt még keresztbe olvasva is imádottja nevét adta ki, — egy egy műremeket kópazett, melyekkel ezután nagyra is volt. Egy napon elhatározta magát, ujabb imádottját, ki eiőtt egyelőre ösmeretlen akart maiadni, egy ilyen „remek művel" megthz'elni, de mert nem szerette a közönségest, valami rendkivülin törte a fejét, melylyel tervét véghez vigye. Hosszú megfontolás után végre azon, ha nem is uj, de eddig még mindig hatásosnak bizonyult eszmében állapodott meg, hogy egy szép virágbokrétát készíttet s atnak közepébe helyezi el a költeményt, s a mint éppen a felett töpreng, hogy kivel küldje el a bokrétát, belép hozzá a czipész inas, uj lakbőrrel bori tott beszarábiai borjubőr czipőivel és egyszámlával, mely azt az utóiratot tartal mazta, hogy ha a fiatal ur három éves tartozását: 8 frt 75 krt osztrák értékben 8 nap alatt ki nem egyenlíti, be fog pe reltetni. gen a kőrgát vonalán 14 telek k^rül el adásra; a közlakosságnak nőienként 80 krral adatnék el. a közgyűlés ezen tel kek házh'dyekül való fölparczellázását ós eladását határozna Harinincz nap múlva névszerint szavaznik az eladás ügyében. Az adóügyi osztálynál három vég rehajtói állas üresedett m g. A pályázat meghirdetése elrendeltetett. A takarékpónztar altal a kö sógnek adományozott 300 frt adomány hoviforditása kérdésében a tanacs azt javasolja , hogy a 300 frt a m r 1600 frtot kitevő alnpitványho; c-atolta^sék, a m«'v a t nyai iskolák tanítói es a nö^endekekjutalmazá ara fog majd fordíttatni. Zsilinszky Endre dr fölveti, nem e lehetne legalább felet egy uj ku • tűrés ízamoritanus intézményünk, az alumneum javara fordítani ? Nem tagadja amannak jeleatőségét sem, de a viros nak ezt is istápolnia kell. Korosy L>sdó nam feledkezik meg az fclu nneumról sem s emlékezetébe ajánlja a l,ö gyű'ésnek, hogy tavaly mintegy 2000 frt alapítványt tettünk az alumneu nnak, nevezetesen az alsó-fehér kö rös társu at által visszafizetett 51 ezer friból ga d tlanul mars dt mirt-gy 2000 frtot adjuk át a/, alurrn utónak. Be kell várni a Iejáió hataridő', egy eszttndít és ejjy napot, a meddig a panzek jogos tulajdonosaik részéről felveendők lennének, ha nem jelentkeznek azok, — akkor az ö szeg az a'unneu'D javára esik. Zsilinszky megnyugodott ós ezzel a tanácsi javaslat elfogadtatott. A csirkepiacz és a kofák. A piaeztér részleges rendezésénél a tanács azt javasolja, hogy a cairkepiac térről a kocsik egv része a főtéren is megengedtessek. Korén Pál: A kis piactérről leszorítandó kocsik a javas.at szerint a templomok közeiében állanának. Ebbe ő hivatásánál fogva nem mehat Kór más int zked st. Az istentis teletek a piaczolás miatt zavarva, botránkoztatva lesz. A zaj behallatszik a templomba ós a kivánc iak is folyton nyitogatják a templom ajtót Arra figyelmeztet, hogy midőn a csirkepiaczot rendezzük, vigyázzunk, nehogy temp'omainkat tegyük csirkepiaczczá Korosy Lá z!ó szerint a kérdés nagyjel nőségű. Csaba fekvésénél hivatva lenne nagy bbromfi export-piaczczá lenni s nem lehtt, mert a baromfi-eladók ós vevők kocsikkal a csirkepiaczra nem mehetnek. A kérdés rendezésre szorul. A tanácsi javaslatot kéri elfogadni. A A tanácsnak módja lesz a felhangzott aggályok ellen tenni Zsilinszky Endre dr. szintén fejtegeti, hogy baromfitenyésztésünk érde kében a piacz rendezésre szorul. O a piaezrendet másként csoportosítaná és pedig a háziipart tenné a kispiaezra, a baromfi piaezot a főtérre, a hol most a háziipar van, a buzapiaezot pedig le a Burkus-házig kitolná, nem riadván meg attól sem, ha a mi igy is megérett, a Köznapi emberben egy ilyen számla az „ébredő szerelem pislogó lángját" — a mint magát verseiben kifejezni szokta — meglehetősen lelohasztaná ; hősünket azonban — zseniális ember lévén — ez nem zavarba, hanem abbeli örömében repeső szivvel, hogy a kalmas szereimi postát talált, zsebebe tette a számlát a az ugyanazon zsebből kivett verset a bokrétába elhelyezvén, átadja azt aí inas nak, nem éppen zsiros borravaló ígérete mellett azon szigorú utasítással, miszerint semmi szín alatt ne árulja el, hogy kitől való a bokréta. De ki írja le meglepetését, midőn másnap egy finom női kezekre valló illatos levélboriték alatt, melyet csókzápor között remugő kazzel bontott fel — a c ipé z^zámlát kapja. Azóta ugy kerülte imadottjának még az árnyékát is, mint a mohamedan a keresztet, de a számlát ez egyezer rögtön kifizette Ha igaz a\ hogy a vak tyúk is talal olykor egy zab zamet, mért ne talált volna szerelmes hősünk is oly rokon ke beire, mely magasabb röptű szellemét követni, szívverését megérteni képes le endett? Igenis taiált ilyenre, de a kaján sors, mely irigyen annyi toldog szivet egymástól már elszakított, romboló kezét ide is kiterjesztette. Éppen kézfogóját volt ünnepelendő, — mely alkalommal — a mint ez a bar kabeli Nóótól kezdve máig is szokásban van — uj ruhát készíttetett megának, de mely ezúttal — nem tudni mi okból — nagyon késett. Mar a gyülekezés ideje rég beállott, midőn a szabó végre azon várva várt uj ruhát hozza, melyet némely kificzamodott eszű esztetikus az érthetetlen—szerinte tehát szebben hangzó „inexpressibb" szóval fejez ki, holott azt az illem hgkissebb megsértése nélkül bátran nadragnak lehet nevezni. A pióba megejtetvén, a szakvizsgálat konstatalta, hogy ez a ruhadarab a szükségesnél más-