Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-20 / 93. szám

t. cz. közönségre, mely alaposan unja már pénzéért a Sándor-utczai szín­ház komédiáit, könyvet adnak ki, mely­ben leplezetlenül leplezik le a kormány ténykedéseit s néhány előkelő kormány­párti politikus „viselt dolgait." Várjuk, szivdobogva várjuk a lepel lehullását, csak ne legyen ez ismét lőpor nélkül töltött fegyver, mely durran ugyan, de visszafelé sül el! S a mily csúf a könyv, melyről a lepel lehullását várjuk, oly szép a szo bor, melyről vasárnap fogják a leplet lerántani. A mi büszkeségünk, a nagy vasminiszter, Baross Gábor szobra ez, mely a központi pályaudvar előtt állva, fennen hirdeti a magyar álladalom erősségét, vasszilárdságát. Itt e téren a munka, a tetterő jelképét ünneplik, ott a Házban a semmittevés, az időpazarlás ül orgiákat. Mily ellen­tétes kép ! Ily változatos az emberi élet min­den téren. Itt épit, ott rombol, itt fény, amott nyomor. S a mig az országháza évente sok milliót emeszt föl, addig a szegények, a nyomorgók száma a fővá­rosban mindegyre növekszik. Borzadály fogja el az embert, ha fényes utczáinkon végighaladva, a sok koldus gúnyába bujt embert látja. A hideg, az éhség ri le róla. Egy pékinas az utczán dől össze az éhség miatt, má­sutt fűtetlen, hideg szobában didereg a nyomorult, ártatlan apróságaival I Nem akarok ismert képeket festeni, csak pár huzamot akartam vonni a „nagy Ház" pénzfecsérlósével és a kis ház nyomorá val. S ezekről biz ki sem gondoskodik, ha csak az áldott villamos nem, mely nap nap után elküld néhányukat ez ár nyékvi'ágról. Emellett pang az üzleti élet, a kereskedők folyton panaszkodnak s nem ok nélkül. Sötét a lót a főváros­ban s hogy itt már ismét az ellentétet tüntessük fel, nézzünk csak a nagy kör­útra. Egy uj kávéház nyillott meg, mely­nek világítása oly káprázatos, hogy az egész körút fénytengerben úszik tőle. De ez nem üzi el a sötétséget ben­sőnkből, mely mindeneket éget, marcan­gol. Bár tele a kávéház mind, ez csak annak a jele, hogy feledni, hogy szóra­kozni akarunk. S ezt az alkalmat busássn kihasz­nálják a színházak, melyek vetélkednek minél nagyobb eseménynyel szolgálni a közönségnek. Eltekintve a% Acneos papa, a Garasos kisasszony, a Bibliás asszony nagy sikereitől, a legnagyobb szenzátiónk gény — mondtam magamban - milye­neket kaphattál te !) — No gyere A-kos, puszilj meg. — Hagyjuk. — Nem hagyjuk, gyere szaporán. — Igazad van. A puszi melegibe jó, ón is akarom ; —mondtam leereszkedve : legyen ! —• Világos, hogy akaratom itt is érvényesült. — Szóval, ón nem vagyok papucs alatt, sőt hatalmam nagy. Csak a kony­hai érzékre nem tudok hatni. Az ebédem soha sem olyan, a mint kéne, de hát felmenti feleségemet az a tudat, hogy a főzőiskolába ő nem járt. Azt mondja az asszony, egyik gyereket majd beadja a főzőiskolába. Nem tudom melyiket, de talan Miskát, mert Klárit a gymnasiumba szánja. S ezt én is akarom, no akkor a konyhai inzultusok tisztázva lesznek és akkor israzi.férfi leszek — De Önök c-ak mosolyognak, csak kaczagnak engem. El is hagyom már a bizonyitgatást, (oda lép az Íróasztalhoz) n i' hozo't a posta ? — Mondhatom, meglehetős rendetlen­ség. Ha nem én voln jk az ur a háznál, rend volna. Hja, én a rendetlenséget sze­retem. (Magában halkan) Csak nem lep­lezem le a feleségemet? — Egy levél. Barátom Szigor Mór, (azelőtt Kohn Mór volt, de azért, mert a feleséget ő szabályozza, mert ez talán szekírozta is, belügyminiszteri engedólv­lyel S/.igor Mór lett) kávéházi kráglira hí. Majd megkrágliz tégrd az asszony, Szigor I Én biztosan elmegyek . . . — De mi ez? (Megbp-^ive egy má­sik levelet kap fel) egy levél feleségem­nek. Szent Isten, mi légyen ? — Szerelmi légyo.'t, vagy ruhakontó ? Ha ez utóbbi volna? Ördögbe is, járjunk a végér:- E;íy ruhakontó, csaló hízelgés engem nem izgat (Arczát kendőjével törli ) most Miss Mary Halton, ez az angol soubretténekesnő, kit a Magyar színház néhány estére megnyert. Valóságos s nem mü lázba hozta a közönséget. Mult hó ten játszott kétszer, e héten pénteken és szombaton adja ismét Mimosa szerepét a Gé8ákban s hétfőn már nem volt jegy kapható I Pedig nagy hirnév sem előzte meg. A közönség első este látta s ez elegendő volt, hogy mindenkinek figyelme rá terelődjön. Ily sikkes, grácziózus, ele ven színésznő még nem játszott magyar operettszinpadon, (pedig kiváló művé­szeink vannak) s igy nem csoda, ha az egész közönséget elragadta. Ezen a szenzáczión kivül alig is van más, eltekintve attól, s ezt nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy az iro­dalmi társulatok is kezdenek mozogni. Igy a NemzetiMuzeum s a Sza­bad Lyceum kezdik a nyilvános dij talan felolvasások meghonositását nálunk is; ez mindenesetre dicsérendő cselek­mény. Az ember nem tud soha sem ele­get ; tanulnunk kell, mint a jó papok nak holtukig. Egy községünkkel kevesebb. — Puszta-Szt.-Tornya felosztása, — Békésvármegye alispánja meghozta első fokú határozatát Puszta-Szt.-Tornyá­nak mely községekhez való területi fel­osztására. Az első fokú határozat, a mely 15 napon belől megfelebbezhető, — a következő: Puszta-Szt.-Tornya község jelenlegi területének felosztása, illetve a szomszé­dos községekhez való csatolása kérdésben, minthogy az e részben meghallgatott bir­tokosok a hovacsatolás érdemében nem nyilatkoztak ós igy kívánságaik mérle­gelése a határozat hozatalt nem befolyá­solja, a határozat kizárólagosan és egy e dül a közérdek szempontjaira volt állapitható; a közérdek pe­dig az, hogy a felosztás utján a szom­szédos községek sokoldalú közigazgatási feladataik teljesítéséhez elegendő anyagi erőt, adóalapot nyerjenek; lehetőleg ter­mészetes határok formáltassanak as egyes birtokrószek feldarabolásának lehetőség szerinti kerülésével ; s más felől hogy minden csatolandó birtokrósz természetes központját, községét minél közelebb ér­hesse, s ekkép a csatolandö^birtokrószek közigazgatásának jósága ez által is le­hetőleg biztositassék. Négy község van, mely a felosztan­dó Puszta-Szet.-Tornya községgel határos s igy a felosztandó határ bizonyos ré szóhez igényt tarthat. Ezek közül I. Bánfalva 3300 lélekkel 59% pótadóval s 1042 kat. hold terület tel, mely területben a beltelkek is bent foglaltatnak ; nagy község, mely tulnyo­— Hideg vér Ákos. Hideg vér. Ol­vas uk. Drága muczusl Muczus ? És ón czuki ? Este hétkor Csabán, ott, tudja ott találkozhatunk. Elvárja, szerelmes Tak­sonyja. — Enyim vagy Taksony ! No várja­tok. Még nem ismertek engem. (Versei.) Most mutatom én meg Ida, nincsen ben nem semmi hiba ; az a szemtelen gentle­man, egy határtalan haszontalan. Meny­kőbe is, már veselek ? (H rtelen.) Még pályáznom kell az Akadémián. — Tehát este hétkor, Csabán. Hal­latlan 1! Este hétkor Csabán I — Hát hol is hagytuk el? Ö IÖK sehol, de ón ott: hogy azt asszonyt le­leplezzük. Rettenetes lesz az. Othelló leszek. Dőrgök mint egy obstruáló ellen­zéki, rázkódtatok, mint a csabai omnibusz és ... és ... ós tudom is én, mi lesz ? Leleplezem, az biztos. — Az, az : lássuk csak. Este hétkor Csabán. Tudni illik hétkor van a légyott. De nekem is hétkor kell a Ketterbe mennem : „tüz" re. — El is megyek. Ne hogy a bará­taim még azt higyjék, hogy papucs alatt vagyok.. — Es a feleségem leleplezése? Azt hagyom. El ő a baráti Ígéret. De ne hogy azt higyjek. hogy félek a feleségemet leleplezni? Oh szép hölgyeim ós tisztelt uraim (páthoszszal) igen hölgyeim ós uraim, ez határozottan azt mutatná, hogy papucshős vagyok, attól pedig ma, mikor oly annyira rosszak anyagi viszo nyaink, ismétlem ma, mikor az érdek házasság se ritka, a papucshőségtől ment­sen meg az Isten (ajtatpsan, még is ha­miskósm) mindörökre Á—kos ! (El) A kishirdetés. — Elbeszéli egy friss jogász. — Mikor a fővárosba felérkeztem az első évi jogra, barátságot kötöttem három mó részben napszámos lakossággal bir, ehhez képest I. és II. oszt. kereseti adó­ból tartja fenn magát, terheit viselni alig képes, — lakosságainak számánál s he­lyezeténól fogva más községhez nem csatlakozhatik. Életképessé tételónekegye­düli módja ez idő szerint, hogy Puszta Szt. Tornyából minél nagyobb területet s ezzel megfelelő adó alapot nyerjen, épen ezért mindazon terület, mely hely­zeténél fogva, de közigazgatási érdekei­nek sérelme nélkül a községhez csatol ható, a közérdek szempontjából hozzá is csatolandó. Ezen terület határa kelet felöl a Sváb birtok, — mely közvetlenül Nagy­Szénás község utczájára dül, — délkelet felől a Schossberger birtok, mely ugy Sz.-Szf.-Tornyát, valamint Orosházát kö­zelebb éri, d dny ugat felől az orosházi szentesi ut, mert az ezen túleső területek már Szabad-szeut-Tornya község alatt vannak s délről a Baumgarten major, mely közvetlenül Szabad-szent Tornya község alatt van s igy érdekei ide utalják" Ezen indokok alapján Bánfalvához csa toltatik Jurenák Sándorféle birtok, báró Eötvösfele birtoknak az orosháza-szentesi uttol északra eső fele, Justh birtok, Nagy Károly birtok, a községi iskola ós telek s több az e célra készített térképpen ki­tüntetett kis birtokokkal együtt. Másik szomszédos község S'.abad­Szt -Tornya 1085 lakossal, 58% póradóval, 1064 kat. hold. területtel, a beltel ceket is bble értve, szintén tulnyomólag I-ső és II ik kereseti adóból tartja fenn magát. Á birtokok fekvésére való tekintettel Sz. Szt.-Tornyához csatoltatik Baumgarten birtok, (özv. Csizmadia Andrásnó stb.) Szánthófóle birtok, a Baumgarten Pál fóle birtok, a (Adám János és társai stb ) az az or sházi szentesi úttól délre fekvő bátó Eótvósféle birtokrész a gyökeresi szőlős kert, összesen 75 birtokos 3152 kat hold földdel. Harmadik szomszédos község Oros­háza, fejlődő alföldi község, melynek azonban adóképessége épen erős fejlődése következtében már-már túlságosan igény­be van véve s e mellett meglevő hatá­raból mintegy 1500 kat. hold, az u. n. Geisztfele Csákó, elcsatoltatott. Nemcsak recompensatiora van tehát joga, de szük­sége van adó alapjának gyarapodására, hogy szépen indu't fejlődése m g ne akad­jon Lakosainak száma 20000, területe 19670 kat. hold, pótadója 36o/o Azért, de meg azért is, mert P-Szt-Tornya te rületónek azon részét, mely a békés Csa­nádi va?ut vonaltól keletre van, oroshá­ziak a birtokosok s mert az orosházi határ csákói kiegészítő részéhez épen P.-Szt.-Tornya az összekötő kapocs, a felosztandó területből bizonyos nagyobb rés?t Orosházának kell kapnia, amennyi ben ezt a közigazgatás érdekei megen­gedik. Orosháza kiterjesztésének határai ezen szenpontból északra a Sváb birtok, mely N.-Szénás utcsájáig terjed, mig Orosházától távol van, nyugatról a már Bánfalvához, illetve Sz-Sz t Tornyához csitolni határozott Eötvös-féle birtok, kiváló férfiúval. Az első számú barátom ház i ur volt, a második egy fiatal mér­nök, a harmadik orvos. Barátságunk abban nyilvánult, hogy minden nap eljártunk sörözni, délután pikkolczni és este kwaterkázni. Ezt az etrendet, jobban mondva itrendet annyira megszoktuk, hogy az időt az elfogvasztott italok mennyiségével mértük. Például, ha az orvos barátom azt kérdezte hány óra, mi igy felelünk : két krigli mult egy snittel, ami kelet európai idő számítás szerint déli fóltizenkettőt jelentett. Az éjféli tizenkettőre más terminus techni­ku sunk volt, — ugyanis azt az időpontot igy fejeztük ki — kót liter lesz egy pik­koló múlva stb. Végig jártam a négy jogot hat óv alatt, megbuktam vagy kétszer az állam­vizsgán, kinevezett valamelyik miniszter pénzügyi fogalmazónak s kompániánk melyet a jó hangzású nagy koiusitott heringhez czimeztünk, még mindig virág­zott, jobban mondva borvirágzott. — Nőtlenek maradtunk mindannyian, kivéve a háziúr barátunkat, ki már 22 év előtt megházasodott. Ne méltóztassék kérem felre érteni: Kirchenfeld Nepomuk János ur megnősült 22 év előtt és elvette a feleségót ós a felesgének a házát, — ergó ő tényleg és nem kipletileg házasodott meg. Mi hárman azonban még nem kap­tunk olyan balek kisasszonyt, akinek háza lett volna s igy nőtlenek, háztalanok maradtunk. Egy december délelőtt arra a szomorú tapasztalatra jöttünk reá, hogy a mérnök barátunk nem jött el sörözni I y nagy­fokú figyelmetlenségre még nem volt a kompániánkban praecedens Példás bün­tetést kellett a vakmerő fejére szabnunk : két liter bor megfizetésére Ítéltük, feleb­bezósre való tekintet nélkül. Az itólet azonban nem volt végrehajtható, mert a kis mérnök sem vasárnap, sem harmad nap nem jött el, de eljött a íleverő hír, hogy közös barátunk megszökött az illetve a gyökeresi szőllős kertek, észak­ról a Székács birtokok, melyek szintén egészen N.-Szénás alá nyúlnak s me­lyekre egyházi adó szempontjából N.­Szénás községnek nagy szüksége van, kivételével mindazonáltal a Székács Lin­ka, Dobaynéfóle birtoknak, mely a ha­tárvonal rendezattebb alakítása érdekéből Orosházához lenne csatolandó. Tehát mindezek alapján Orosházához csa­toltatni határoztatik a Schossberger birtok egészen, a községház telek, özv. Székácsnénak birtoka, Balogh Pál, Ra­vasz Pál, Tóth József, Kocsondi Mihály, Rajki István, ifj. Hajdú István stb. és Székács Linka Dobaynénak birtoka, vagyis össsesen 113 birtokos, mintegy 4364 kat. hold földdel. A negyedik szomszédos közság N.­Szénás 2830 lakossal, 16487 kat hold határral s 25% pótadóval. Határa elég nagy, adókópessége s ezzel arányban fejlődési képessége meg van; a felosz­tandó P.-Szt.-Tornya határaból a köz­igazgatási érdekek szempontjából mégis kapnia kell ós pedig a Sváb Lajos örö­köseinek birtokát, azért, mert ezen bir­tok a község szélső házaival határos s olyan községi alakulást, a mely szerint a község házaiból más község területére lehet kilépni, közegészségügyi és általá­ban általános közigazgatási szempontok­ból, korrigálni kell; földbirtokosok róm. katholikusok, a lakosság pedig ág hitv. evangelikus, minélfogva a lakosságot az egyház fenntartása egyházi adó alakja­ban mintegy 75%-al terheli, a Székácsok ág. hitv. evangélikusok lóvén, velük az egyházi alap is nyer s ezzel a lakosság nyomasztó egyházi adó terhe könnyebbül, e mellett a Szókácsok közelebb vannak N.-Szónáshoz, mint bármely mas község­hez, ennélfogva érdekeik is ide uta j ik. Tehát ezen szempont figyelembe vótelevel N.-Szénáshoz csatoltatik a Sváb birtok, Székács József, Szókács István, Székács Lajos örököseinek birtoka összesen 4 birtokos mintegy 3668 kat. hold területtel. Hogy az összes uj határvonalokon felállítandó határjelek biztos ós lehetőlek a kataszteri felvételnek megfelelő főbb törési pontjain eszközöltessenek : ezen határozatnak végrehajtása tekintetéből megtartandó közigazgatási bejárás alkal­mával egy kataszteri mérnöknek közre­működése fog igénybe vétetni. A Puszta szt-Tornya község felosztá­sát kimondó miniszteri rendelet szerint a megszűnő község jegyzőjének mikénti kielógitóse is határozatilag állapítandó meg. Minthogy a felosztandó község kép­viselő-testülete és Kuczkay Zoltán jegyző között nevezettnek végkielégítésére vonat­kozólag egyessóg nem jött létre, miután másrészt az 1886. évi XXII. t.-cz 157. §-a csupán azon esetekre rendeli el, hogy a község jegyzőjével illetményeire nézve kiegyezni köteles, ha a község saját kezdeményezéséből szünig meg, ellenben azon esetre, ha a község önállóságát fenn akarja tartani s magasabb köz­igazgatási érdekekből akarata ellenerő orpheum egyik csillagával, csak azt nem lehetett tudni, hogy melyik égi testtel szökött meg: a nagymedvóvel-e vagy a fiastyukkal ? Három nap múlva ismét kevesbedtünk egy taggal. Az orvos sem jött el. Talál, valami szerencsétlen ember arra vele medett, hogy vele gyógykezeltesse ma­gát — vagy talán ő lett beteg, — vagy amitől legjobban féltünk,őt is elszédítettél a Barrisonok ragyogásai ? — Jött azon ban a főpincér s jelentette, hogy a dok tor urnák aligha nem valami nagyobb baja van, mert a gyászjelentése ki van téve az egyik temetkezési egylet kiraka tában. Megütötte a guta szegényt, Tiszteletén* ós emlékére egy heti fekete sört ittunk ós pikkolóval leöntöttük a kabátunkat. Azonban a képzelődós veszedelmes ördöge felütötte a fejét az immár csak kót tagu asztaltársaság tagjai között Ez még nem lett volna baj, de az asztal társaság örökös gondjai folytán tárcámon a sorvadás kétségtelen jelei kezdtek mu­tatkozni. Mivel az Isten az . embernek észt adott s ebből a materiából nekem is jutta­tott egy kicsit, igy okoskodtam: h i valamiképpen meg nem vagyonosodon!, a hitelzőimhez cimzett rabló banda cse kély ingóságom felett megütteti a nagy­dobot s eladja Zólyomvármegyóben fokvő ősi ingatlanaimat is: alsó és felső Mu­rányt, ahol nem terem krumplinál egyéb, — de hiszen hitelzőim szeretik a krumpli­nudlit is. — A vagyonosodásra egyetlen eszköz áll rendelkezésemre: meg kell nősülnöm. Olyan szerencsétlen halandót, ki hozzám jönne, csak egyet ismerek ; háziúr barátomnak Linka nevü lányi.t Megkérem tehát a lányt, elveszem, meg gazdagszom és bearanyoztatom családi címeremet. A lány kezét megkérni ós kidobattatni, pillanat müve volt - mint azt a müveit társalgó mondaná. Csakhogy egy kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom