Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-13 / 82. szám

XXV. évfolyam. B-.Csaba, 1898. Csütörtök, október hó 13-án. 82. szám. BEKESM EOZLONT POLITIKAI es VEGYEST ART ALM U LAP. Szerkesztőségi: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények; küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes aza«n á a 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények ős az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A törvényhatóság őszi közgyülése. Nagyérdekü tárgyak gyűjtötték egybe a törvényhatósági bizottságot az öszi közgyűlésre. A hírlapírói jegyző-irónal hét év óta tigyeli e sorok irója a megyei törvényhatóság tevékenységét, sem azt nem tapasztalta, hogy ilyen nagy számban jelentek meg a megye nagy termében, sem azt, hogy ily sok szónok szólal föl és a közszükség iránt az áldozatkészség oly erös skrupulok után jelentkezett volna. Oka ennek a közgazdasági viszonyokban, az egymást követő két balsikeres évben keresendő ; de oka az is, hogy a vármegyén — megengedjük minden ügynél, csak a legtakarékosabb módon és a közszükséggel igazán és jól megindokolva,— de többféle pótadó megszavazása volt szőnyegen A kórház kibővítésének kérdésében való nagy vita és az érdekébeu oly nagy apparatussal körömszakadtig tartó való küzdés be nem következik, ha e tárgyat nem erre a közgyűlésre terjesztik elő; ha a bizottsági tagok nagy többsége ugy tudja, mint ma, hogy ez a tőlünk kívánt auyagi garauczia sem ma sem jövőben a pótadót nem emeli. Nem népszerű nékünk kijelenteni, de megmondjuk, mert a közéleti kérdé sekben a sajtó egyenes kijeleutései még akkor, sőt akkor még inkább szükségesek, ha a közhangulat ellenében foglal állást'az igazság mellett — hogy egy kis animozitás is fokozta a vitát és szaporította a nemmel szavazók számát. Az eszmecsere azonban nem ártott az ügyuek. A vármegyei kórházat ezelőtt hét évvel bővítették, szakemberek mondják, hogy tíz év múlva megint szükség lesz a megbővitésére. Addigra meg fog érni a most a kórházak deceutralizátiója mellett érvelők igaza s hinni lehet, hogy az alispáni előterjesztésben kifejezett programm valósul s akkor a vidéken is építünk a megyében megyei kór házakat, „mint az más megyében van." Sokan álmélkodtak, sokan nem értették meg törvényhatóságunkat, melyet ez izben — szokásától eltérőleg — (igy mondották) „az ellenzéki szellem" lengett át. Mi nem álmélkodunk s nem csodálkozunk ezen. Sőt örülünk ennek, mert az közéletünkbe pezsgést, elevenséget hoz s az ügyek alaposabb megvitatását feltételezi. Tégre is, habár az egyes kérdések vitatásánál az izgatottabb hangot, a tulhajtottabb érvelést, egykét személyes izü megjegyzést tagadni uem lehet, — általábau az medréből tul nem csapott s végső megoldásában a tisztultabb felfogást, a vita eredményeül a meggyőzést s végül az eszme felvetőinek győzelmét eredményezte. Az ilyeu közéleti siker becses, nem az, a mely az ölüukbe hull. Sokszor az életben bizony ki kell tennünk magunkat a jogtalan kritikának, olykor — fájdalom a meg nem értésnek, az üldözésnek is — mert jót akerunk tenni. És mert rennek ki vagyunk téve, ne tegyünk jót s kezdeményezni ue legyen beuuünk erő ? Kell lenni s azon akadályoknak, melyek előbukkannak, csak to vábh kell buzdítani bennünket a közéleti tevékeuységbeu. A szívósság, a férfi erély és törhetlen akarat a közéleti sikereknek palládiuma, a kik ezekkel fel nincsenek vértezve, nem lehetnek olyan pozíciókon a közügy munkásai, hol igazaik kivívását, eszméik megértetését és az akadályok elhárítását, a jól fel fogott kötelesség tudata mellett ezen tulajdonok is szolgálják. Viszont a megyei közélet is csak akkor lesz egészséges, ha nem parcialis tekintetek, helyi jelszavak, ha uem a féltékenység vezérel, hanem a méltányosság és igazság. A vitatkozás, amely kedden a megyei törvényhatóság termében folyt, nem egy kérdésben túlságosan a helyi érdekek szolgálatában állott. A megyebizottsági tag elsősorban a megye általános haladását szolgálja. Igy pl. a Körös-Tarcsán lakó megyebizottsági tag ebben a minőségében nem szolgálja a körös-tarcsai érdekeket, sem az orosházi, földvári a magáét. Minden megyebizottsági tag figyelmét a lokális szempontokon való felülemelkedés foglalja e, tekintettel a megye általános boldogulására. Csak ha ez lesz a domináló felfogás, vagy még igy sem, kerülhetjük el egészen, — tekintettel megyei községeink nagy haladás-vágyára — hogy ne legyenek nagy érdekellentétek kö/.öttünk. Békésmegye csupa nagyközségből áll. Azon intézmények, melyek Gyulán létesültek, vagy létesülnek, jogos aspirációi lehetnek minden községnek. Pl. : egy megyei kórház elférne több helyen. Benépesíthetnék is mindenütt, a humanismust szolgálná éppen ugy, mint Gyulán szolgálja. Ez elvitathatatlan. De viszont igazság, hogy a megyének más helyen a saját pénzéből kellene épitenie, mig Gyulán bővítheti a kórházat szükség szerint, az idegen törvényhatóságok és az állam által fizetett betegek után járó dijakból. A közéleti kérdések iránti érdeklődés teremti meg az egészséges közszellemet. Ám rvényesüljön a közgyűlésen jelentkezett ezen szellem igazság és méltányosság sze int. Mi ezt a szellemet üdvözöljük, állandó éberségét a tárgyilagosság, méltányosság, igazság nagy regulatoraival szabályozva, kívánjuk; akkor a megyei élet ugy is lehanyatló napja ugy áldozik le, hogy akik az alkonyatot látják, emlékükben a múltnak szép képe fog ragyogni s akkor igazán egy uj rendszer hajnalhasadásában jogosan részt kérhetünk az autonómiának, az önrendelkező polgári szabadságnak a municipális életben. Első nap. Régen voltak ily nagy számban egybegyűlve a törvényhatóság tagjai. A szóksorok sűrűn megtöltve, sőt sokaknak állniok kelletett. A karzaton hölgyek, a kik bizonnyal az ünnepélyes aktus iránt érdeklődtek. Nagy figyelem tárgya volt a főispáni megnyitó, melynek bevezető akkordja is a bizottsági tagok nagy érdeklődését honorálta, Minden hallgatót lekötött a megnyitónak több tárgyban való fontos kijelentése. A szép megnyitót zajos éljenzóssel fogadta a közgyűlés. Fábry Sándor dr. alispán ünnepi beszéde szintén nagy figyelemben részesült. Gondolat, hév, történelmi tudás és az ismert előadói készség szolgálták a nagy hatást, melyet a beszéd a szivekre tett. Minden magasztalásnál szebben beszól az a beszéd, melyet jövő számunkban szó szerint egész terjedelmében fo gunk közölni. „BékésmegyeiKözlöny"tárcá]a. A t. (megye) Házból. (l^arczolat.) De már nem is tudjuk, miként is vagyunk a tisztelt bizottsági tagokkal. Mert reggelre kelve és a csabai perronon olyan derültek voltak a t. megyebizottsági tagok, mint Andalúzia kék ege. Egyik másik friss csárdást tánczolt a veterán perronon, hát ugyan nem egészen jókedvéből, hanem a fogas október hidege miatt. A raktárakon a nap vastag dért csillogtatott, az anekdottázók meg a szellemüket. A Varságh adomája. Az adomák között az az adoma járt körforgást s szerzett nagy népszeiüséget, melyet Varságh Béla indított el és melyen az ősi székhelyig jóizüt nevetett mindenki Hingzik ilyenképpen : Egy ruhásboltba tévedt valaki, hogy télikabátot vegyen. Hosszabb válogatás után megtetszik egy bolyhos jó meleg készség ; tudakolja az árát. Az üzlettulajdonos igy felel: — Uram I Nekem üzleti elveim vannak. Én mondhatnám, hogy ez a kabát 65 forint. Mondhatnám azt is, hogy 48 frt; de én azt nem mondom. Egyszerűen közlöm az ön meglepetésére az utolsó, a visszavonhatatlan árat, hogy ez a kabát 32 frt. Megszólal a vevő. — Nekem is üzleti elveim vannak. En is mondhatnám, hogy ez a kabát megér egy forintot, megér két forintot, megér három forintot, de én azt nem mondom, hanem az ön meglepetésére kimondom a visszavonhatlan árat, hogy adok a kabátért 8 frtot. A kereskedő hátraszól a segédjének — Csomagolja be ezt a kabátot, ez az ur nekem tetszik. A körös-tarcsai hidpróba. Feltünf többek között az is, hogy Herodeknél a köröstarcsaiaknak főnótoriusa, egyszersmint az Ínséges jegyzőknek Perczelnél járt egyik bizottsági tagja, egy fél iv tisztapapirossal szaladgált. — Talán névszerinti szavazástakarsz kérni ? — Nem én. Névszerinti anyós adást kérek. — Mi a szösz ? — Kipróbáljuk legközelebb az uj vashidunkat K.-Tarcsán. És nincs annál praktikusabb, mintha anyósokkal raknák meg. Mert hátha . . . ... Ez az anyós vice is ízlett a Herodek söre mellé. A békési kültelki Robespiere, Eddig, ba békési emberrel akadtam össze, a legtöbbje prófétának állott. Szó kerülvén az ottani közszellemről, megegyezett mindenki, hogy a huszadik század Robespieréje békési-levegőt szi. Egy törhetlen, makaes közéleti férfiú, a ki nem menydörög, mint Ugrón, nem háborog, mint Polónyi, de goulletinoz, mint a demagógia nagy zsarnoka, Robespierre. És mert a vicinális forradalmár is a kül telkeken horgászsza hiveit, kültelki Robespierrónek neveztetik. . . . Nos hát, ez a félelmetes alak eddig csöndesen húzódott meg a béké«i koloniában a vármegyén. Szüzbeszódét kedden mondotta el s ha életbiztosító vagyok, mikor fölállott, kezdve az alispántól K i s Lacziig, nem biztosítom az életüket egy pitykére se. A szűz szónok azonban korántsem oly forradalmi a me" gyén, mint a kültelken. Ámbátor egy uj krajczár pótadót sem szavaz meg (oda is kiáltott neki Zlinszky István: „Nem is kell uj krajczár, elmúlt már az. Filléres világ van I") de ezt oly idegenül, mondjuk formátlanul, ormótlanul ós a szónoki készség annyi hiánya mellett fejtegette, hogy ha a kültelken is csak ilyen szónoki diadalokat arat, akkor szerte foszlik, mint a délibáb azs ő Robespierrei alakjának mai legendája. Akkor lószen ő egy — félbemaradt Robespierre . . . Kriványokat akarunk? A kültelki forradalmár nem csinált ugyan revoluciót. de takaros vitát indított. Tegyük tiozzá : tárgytalanul és merő tévedésből. A tárgysorozat igy hangzik: . . . „több fizetés emelés iránti kérvény és a hiány fedezésére egy százalékos pótadó megszavazása." Ez a homályos fogalmazás aztán takaros vitát hevenyészett. Mert mindenki azt hitte, hogy az egy százalékos pótadó a fizetésemelésekből előálló hiányokra kell, holott dehogy arra kell. Régi koloncz az, melyet a közigazgatási bizottság megszavaz a közigazgatás szükségleteire évek óta s a fizetésemelést nem ebből, hanem az állami dotációból reméljük. Ha pedig az állam ad fizetést több állásra, akkor semmi kifogásunk a fizetésemelés ellen, sőt (nagyon jó emberek vagyunk mi) még örülünk is neki. No de a félreértés Fábry alispán ajkáról kilökött egy keserű mondást: „Hát Kriványokat akarunk?'

1 a mire Veres József készen volt a riposzttal: „Ott is azt jelentették, hogy minden rendben van." S egy kis Kriványiáda indult meg. Mégis nagy ember ez. Ezelőtt a kutya sem ismerte. Most meg róla beszól mindenki. iíí-eP De a hosszú vita mégis, elvégre csak oda vezetett, hogy névszerinti szavazást lehetett és kelletett elrendelni arra nézve, váljon megszavazza-e a vármegye az egy százalékos megyei pótadót? Cs, Szabó Miklós urambátyám a társával beszólt, talán arról a csillagos homlokú, hókalábú lóról,amely vemhes lett, — elég az hozzá, hogy nem vette észre mikor fölhívták. — Elnök csönget. — Él-e a bizottsági tag úr szavazati jogával ? Fölriad Cs. Szabó urambatyám. — Élek-e ? Persze hogy élek 1 És mikor leül, lassan morfondíroz : — Hászen nem is haltam meg! A Burg kapuja. Majd aztán arról volt szó, hogy a megyének vsn egy útépítési programmja.