Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-13 / 82. szám

Kilencz órakor éljenzés mellett L uká c s György dr. főispán elfoglalván az elnöki helyet, a következő megnyitó beszédet mondja. Mólyen tisztelt kösgyülós 1 A közügyek iránti érdeklődés bizalomra gerjesztő jelenségét, vármegyei önkormányzatunk életrevalóságának örvendetes bizonyitékát látom abban a látogatottságban, melylyel mai rendes közgyűlésünk dicsekedhetik. Es méltán e látogatottság, mólyen tisztelt uraim, mert fontosak az ügyek, melyek elintézésre várnak Egy tekintet a tárgysorozatra meggyőzheti az elfogulatlanul itólőt, hogy Bókésvármegye nemcsak a közigazgatás folyó teendőit végezteti kötelességszerű lelkiismeretességgel, hanem felfogja a kor uralkodó eszméit, megérti saját helyzetét, ismeri különleges hivatását. A socialismus problémájának megoldásán napjainkban kötelessége fáradozni államnak és társadalomnak, hatóságnak és egyesnek, testületnek és magánosnak egyaránt. Bókésvármegye közönsége e részben is méltóan teljesiti feladatait. Hiszen jelen közgyűlésünk tárgyai között is nagy számban szerepelnek olyanok, melyek a socialis kérdés józan, okos megoldása, helyes mederbe terelésére alkalmasok. Bókésvármegye társadalma át van hatva annak tudatától, hogy az ügyefogyottat az összesség erejével kell támogatni. Altruisticus érzelmeinek kétségtelen kifejezése az az üdvös mozgalom, mely a vármegye közkórkázának nagy szabásau, a szenvedő emberiség igényeihez mért és Bókésvármegye reputatiójának megfelelő kifejlesztésére törekszik. Előbb elhatározta Bákós vármegye közönsége, hogy elmegyógyintézetet lótesit. A nagyszerű intézmény rövid időn meg valósul; már emelkednek a falak embertársaink befogadására. Mostujbólnyilik alkalma vármegyénk közönségének, högy közkórházunk kibővítésével a szenvedők nyomorán enyhítsen. Ezt a feladatot megkönnyíti az a kedvező körülmény, hogy a jelen konkrét helyzetben minden költség nélkül lehet létesíteni az uj alkotást. Sikerült ugyanis reá bírnunk a nagyméltóságú belügyi kormányt, hogy a közkórház kibővítésére szükséges költségnek az ápolási dijakból való fedezését előre megengedte. Minthogy pedig, amint bölcsen méltóztatnak tudni, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXL törvényczikk rendelkezéséhez képest 1899. évi jaruár hó l-jétől kezdve a betegápolási pótadó az egész országban egyforma lesz, Békésvármegye adófizetőinek betegápolási pótadója a közkórház kibővítése kö vetkeztében egyetlen fillérei sem fog emelkedni. A kedvező alkalmat, midőn a humánus eszméktől annyira áthatott kormány támogatja ugyancsak humánus czélokra törekvő társadalmunkat, nem szabad elhalasztanunk. Ragadjuk meg azt és lelkesedéssel szavazzuk meg a közkórház kibővítését. Közgyűlésünk tárgyai között szerepel az országos központi hitelszövetkezetbe való belépés kérdése is. Erkölcsi kötelessége vármegyénknek, erkölcsi kötelessége községeinknek, erkölcsi kötelessége társadalmunk lehetősbjeinek az országos központi hitelszövetkezet mielőbbi megalakítását elősegíteni. Nem kételkedem abban sem. hogy az országos központi hitelszövetkezet megalakulása után,mint egy varázsütésre valamennyi községünkben megalakulnak a hitelszövetkezetek s utánuk majd az értékesítési és fogyasztási szövetkezetek is. Földmivelő népünk bajainak legnagyobb részét orvosolják majd e szövetkezetek. Egyéb iránt az üdvös példák szemeink előtt vannak, hiszen saját vármegyénkben máris működnek szövetkezetek eredménynyel, áldásosán. Örvendetes bizonysága a tárgysorozat annak is, hogy a takarék magtárak intézménye mind nagyobb tért hódit vármegyénkben ós községeink egymásután sietnek megteremteni ezt a jótékony intézményt. Tudomásunk van arról továbbá, hogy társadalmi uton megindult az erős actio, mely a népkönyvtáraknak vármegyénk minden községében való létesítésével a nép felvilágosítását és helyes irányban nevelését tűzte ki nemes czéljául. Jelen közgyűlésünk van hivatvatva a gazdasági munkások és napszámosok segélyalapjáról alapos tanulmánynyal kó szitett szabályrendeleti tervezetet is tárgyalás alá venni. Hogy állam ós társadalom, hogy hatóság és egyesek teljesilik feladataikat, annak üdvös eredménye máris kézzel togható. Midőn ezt konstatáljuk, lehetetlen ki nem emelnünk, hogy ezen eredmények elérésében oroszlán része van törvényhozásunk ujabb alkotásainak, nevezetesen a munkaadók ós a gazdasági munkások közötti jogviszonyok szabá lyozásáról szóló 1898 évi II. törvény czikknek, mely az élet tüzpróbáját fényesen kiállította, Bízvást mondhatjuk, hogy a béke társadalmi osztály ós társadalmi osztály között visszatérőben van, az ellentétek hullámai mindíkább elsimulnak ós nem hiu a remény, hogy társadalmi viszonyaink normális medrökbe immár viszszatérnek. Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Mielőtt áttérnénk a napirendre, melynek fontosságát röviden jelezni voltam bátor, tegyük le hazafiúi kegyeletünk oltárára az emlékezet adóját. Vármegyénk közönsége elrendelte volt, hogy ujabbkori történelmünk két nagy vezéralakjának, minden magyar hazafi örök tisztelete tárgyainak, gróf Széchenyi Istvánnak ós Kossuth Lajosnak arképe közgyűlési termünk szamára megfestessék. Készen a képek. Még pár perczig szürke lepel takarja el nagyjainkat szemeink elől, hogy az után aka dálytalanul gyönyörködhessünk nemes alakjaikban, meríthessünk buzdító tekin tetükből hazafiúi lelkesedést és kötelességérzetet. Vármegyénk alispánja fogja tolmácsolni az érzelmeket, melyek lelkünket átjárják. Hallgassuk figyelemmel, hallgassuk hazafiúi odaadással. Felkérem a vármegye alispánját emlékbeszédének megtartására. Az alispán emlékbeszéde. Az éljenzések becsillapodván, megszólal a vármegye alif-pánja és elmondja emlékbeszédét. A gazdag történelmi anya got a gyönyörű magyar styl koloritjaval melyhez görcsösen ragaszkodik; erre mondotta Beliczey István : — Bécsben a Burgnak van egy ka púja, a melyen e szavak vannak irva : „Justicia regnoium fundamentum I" mivel azonban e kapu alatt is lehet menni és fölötte is, a bécsi nép a maga kedélyességével igy nevezte el a kaput: — „Drauf und drüber gefahren." . . . Igy voltunk mi — legalább az én időmben — a kövezési programmunkkal. . . Ez a bonmot jóizü derültséget keltett. Még a közkórház izgatott kibővitői is felderültek. Talán a ki el is mondotta, annak is a keresztyéni kötelesség volt a czólja: a szomorkodókat vigasztalni. A kórházi vita. Hanem ezután jött a közkórház kibővítésének kérdése. A kaviár, a lázas izgatottság. A megyeszókhely vita óta nem volt ilyen köztanácskozás. Már az utügyben nagyon viczináliskodtunk ; de a kórházügyben a székhely vita összeg izgatottsága bepalántálódott. S a 1 József piros-kék volt az izgatottságtól ós V er e s József még a kést is megforgatta a gyulaiakban; — Nehéz a betegnek elmenni a m egye szélére! Dr. B e r ó ny i: Szélére ? Veres: Igen is a szélére. Dr. B e r é n y i: Majd kikerekítjük. Veres: No csak kerekítsék. Ezt a fonalat eresztette argumentu maival. Zsilinszky Endre dr. kimutatván, hogy az öcsödí, szarvasi, szt.-andrásinak közelebb

tvan a szolnoki, a kétegyházinak az aradi, az orosházinak a szegedi, a sárrétieknek a váradi közkór ház. Építünk tehát idegennek. Bővitsük inkább a vendéglöt. De ezt már nem a megyegyűlésen mondották, mert mikor ugy délutáni három felé névszerinti szavazással befejezték a vitát s meg lett a kórház, sokat újra egészségessé téve a gyulaiak között, az éhes bizottsági tagok megrohanták a gyulai vendéglőket. Uttmeg vékony volt az enni való. Gyulán és délutáni Ki is tört H ii k e Lajosból az elkeseredés: — Inkább 3 vendéglőket bővítenék ! Kifejtés. ... És voltaképpen csak a vendéglőben világlott ki, miért is voltak oly izgatottak a bizottsági tagok. Nagyon éhesek voltak. Az éhes ember pedig igazságtalan, mégha aleghumantoriusabb feladatokról is van szó. Az éhes ember nek nincs humanismusa, csak önzése. Alispán Úr! Éhes emberekkel ne akarjon pótadókat megszavaztatni. ATYUS. ékesítette föl. Gondolatok szép ünnepi formában, poétikus hasonlatok, a szónoki erő nagy hatása közben gyönyörködtettik az elméket Boncolni vagy kivona tolni ezt a szép beszédet, a hevenyószet hirlapirói munka közben, nem lehet. Szépségét átérezik azok, a kik hallgatták s szellemi gyönyörrel s olgál azoknak, a kik majd olvassák. Nekünk nagy saj nálkozás, hogy a nyomda technikai okokból e beszédet ma nem reprodukálhatja, kurtítani, eldarabolni pedig nem lehet. Vasárnap fogja az olvasóinkat gyönyörködtetni. Kezdve az első szótól, lebilincselte az a közönség figyelmét, mégis a befejező rész tette a legnagyabb hatást, midőn a Kossuth számkivetése, Széchenyi betegségére céloz, arról a históriai drámáról szól, melyben a hős nem görögtűz mellett mutatkozik be, hanem apetheozis követi tragikus bukásokat, Midőn ügyes szónoki fordulattal bevonta a Deák nagy államférfiúi tevékenységének méltatását. Beszédét a haza éltetésével fejezi be. Közben lehullt a lepel s mindenki kíváncsisággal fordult a két, általunk már leirt s jellemzett kép felé. Széchenyi ós Kossuth arczképét a Szobonya ecsetjéből birja a varmegye. Beliczey István a beszéd nagy hatása alatt szólal föl, kérve hogy az imént elhangzott emlékbeszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe fölvétessék; ehhez Cs. D e m k ó József még egy, szintén helyeselt indítványt tesz, hogy a beszéd kinyomatva, „örök emlékül" a tagoknak megküldessók. Mindkét indítványt a törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta. Alispáni jelentés. B o d o k y Zoltán dr. előterjeszti az a I i s p á n i j e le n t é s t. A közegészségügyi rósz feltünteti a hevenyfertőző bajok szomorú statisztikai adatait. Laggyakoribb volt a kanyaró, aztán a vörheny, melynek 50%-át Szarvas adja; de a betegség enyhe lefolyású volt, a halálozás nem oly nagy ; még a hasi hagymáz mutatkozik nagy mértékben. A személy és vagyonbiztonság meglehetősen jó volt. Tüz volt 67 a májusi közgyűlés óta, öngyilkosság 24 baleset 48 történt. A munkáskérdesben az egyes tünetek a törvényesság medrét nem lépik tul Egyes munkás olvasó körökért kérvényeztek. A jelentés azt is jelzi, hogy a megyében gyár ipar szervezése végett a megyei hatóság is mindent megtett arra nézve, hogy egy szövőgyár létesíttessék. Eddig három gyarvallalkozó puhatolódzik ez irányban, egy kemnitzi gyáros már legközelebb megteszi ajánlatát. A vésztő-kötegyámi útszakasz elkészült, a füzesgyarmat-püspökladányi vasút is közel van a befejezéséhez. Az alispáni jelentésben is indítvány van téve, hogy a vármegye foglaljon állást a vésztő-békési vasút ügyében s a vasút létesítése érdekében küldjön ki bizottságot. A pénztári kezelés megvizsgálására szintén bizottságot kér kiküldetni. A pénz tárvizsgálatra kiküldettek Szekér Károly elnöklete alatt Sehmidt József és Oláh Gy, tiszti főügyész, Dájmel Lajos főszámvevő. A vésztő-békési vasút előkészité sére kiküldettek Rosenthal Ignácz, Áchim Gusztáv, báró Drechsel Gyula dr, Pftifer Antal, Hajnal István dr, Morvay Mihály, Emperl Ernő, Kiss Mihály, Tardy La jos, Borsody Géza és Haviár Lajos kir. mérnök. Az alispáni jelentós egyébként tudomásul szolgait, Beliczey István indítványa. Beliczey István önálló indítványt tesz, hogy jövőben a pótadó megazavazási kérdések, hitelmüvelet, segélyezési ós az összes pénzdelgok az első napon tárg.t altassanak. Indítványozó megokolja indítványát azzal, hogy az első napon leglátogatottabb a megyei közgyűlés, legjobb tehát e tárgyakkal akkor végezni Fábry Sándor dr. alispán készséggel elí'ogsdja az indítványt; de tartozik kijelenteni, hogy az indítvány nyitott ajtót tör be. Mert a gyakorlat mindig az volt, hogy a pótadó megszavazási kérdó sek első napon tárgvajtattak. Beliczey Rezső az indítványt már most gyakorlatba kívánná vétetni Erre az indítvány szövegezés végett ki adatott az állandó választmánynak. A költségvetés. A jövő évi költségvetés kérdésénél felszólal egy eddig a megye termében nem hallott szűz szónok : Kecske méthy ferencz, a ki hosszabb beszédben jelenti ki, hogy fizó tésemeléseket nem szavaz meg mig „ilyen társadalmi* viszonyok lesznek"; nem sza vaz meg egy uj krajezái t es^ A tanítók is diplomás emberek, mondja érvelésiben, mégis korántsin,es ply fizetésük, mint a szolgabiráknak. Beliczey István sem szeret fizetni; de meggyőződött, hogy a javasolt fizetési emeléseket, a teivezett uj állásokat az állami dotáöló terhére kontemplálják. Igy készséggel megszavazza a költségvetést Fábry Sándor dr. ismeri a vármegye helyzetét, nem is tett volna propoziciókat egyes állások rendszeresítésére, ha ez a pótadót emelné. Bókésmegye tényleg kevés állami dotációt kap, nem vagyunk mi „néma gyermek", mert már többször felirt Békésvármegye az állami dotáció kérdésénél; emelték is az állami dotációt, kérnünk kell azt most is. Létesíteni kell a pénztárnál számfejtői állásokat, vagy Kriványt akarunk egykoron a vármegyei pénztárnál? Kifejti, hogy a kezeles, az ellenőrzés akkor lehat tökéletes, ha az egyes tisztviselők nincsenek munkával tulhalmozva. Az egyes fizetésj a vitásokat egyenként megokolja s kijelenti, hogy azok mindegyikét a közszükség kívánta s közterheink vele nem szaporod nak, mert ha a miniszter az állami dotációt nem emeli, nem lesz sem fizetósjavitás, sem ujabb állások rendszeresítése. Veres József nem szólal föl, ha az alispán argumentumai között vágás nem foglaltatnék a megye közönségére. Mert az a kérdés, hogy mi Kriványokat akarunk, mintegy azt jelenti, hogy a felelőség •— ha az állásokat nem létesítjük — az alispán vállairól a törvényhatósági bizottsági tagokra szakad. Ez az, a mi őt felszólásra birja. Es az, nehogy ugy tűnjék föl, mintha Kecskeméthy minden szavával egyedüi állana. Nem áll egyedül. A pótadók emelése immár méltányosan nem követelhető. Az ambulans számvevői állást feleslegesnek tartja. Fábry Sándor dr. alispán kijelenti, hogy állásából azon helyet, melyet betölt, nem szokott személyeskedni, vagdoskodni Ismét azt deriti föl, hogy az állások szükségesek, hogy a felelőséget érzi és éppen felelősége tudatában tett előterjesztést az ellenőrzés tökóletesitó sére, mert a felelősséget is akkor visel heti, ha viszont a törvényhatóság megadja az eszközöket. Hajnal István dr. indignác?ióval utasítja vissza az oly felszólalást, midőn dúsan díjazott köztisztviselő irigysógbői nem szavaz meg fizetésemelést. Ez nincs helyén, ő igen la szívesen szavazza meg nem a jutalmat, hanem az elismerést, mert vele ezeknek a tisztviselőknek becs vágyát fokozzuk s ez fog aközönsógnsk dúsan kamatozni. Beliczey István nem irigykedik senkire, öt nem értheti Hajdnal. vája (Hajnal István dr. közbe szól: Nem móltóságodat értettem). Beszéde további folya mán kéri, hogy a jövő közgyűlésen az alispáni jelentésben a megyei összes tartó zások, terhek kimutattassanak. A költségvetés ezzel névszerinti sza vazással megszavaztatott, igennel szavazott 87, nemmel 38 an A királyné szobra. Ezután előterjesztetik az alispáni je lentés, hogy a királynő szobrára megszavazott összeg fedezésére pótadó vettessék ki. Az Erzsébet királynő arczkópének megörökítése s a temetés alkalmából felmerült költségekre V^-ad p/o pótadóra lenne szükség; de ennek kivetése nehézkes, azt indítványozza, hogy egy °/o-os pótadó vetessék ki, a felmaradó összeg humánus czélokra, nevezetesen az önhibájukon kivül keresetképtelennó vált munkáscselédek jutalmazására fordíttassák. Az állandó választmány szintén az alispáni javaslatot terjeszti elő elfogadásra. -Konkoly Jenő ezzel szemben tört szivvel szavazza meg a nagy királyné emléke iránti kegyeletünk tanúsítását, tehát Vs°/o pótadót, de többet nem haj landó megszavazni. F á b r y Sándor dr alispán kéri, hogy az 1%-os pótadót szavazza meg a vármegye. Beliczey Rezső megszavazza az 1%-os pótadót; de függőben tartaná a megmaradt összeg hovaforditásának kérdését. Erre névszerinti szavazások folytak Az 1% os pótadót megszavazták 84-en, nemmel szavazott 18. Összesen 102szavazat adatott be. Egy kis útvita. Horváth János tett indítványt, hogy soron kivül a közúti költ' s é g v e t é s tárgyaltassék. A tett indítványt elfogadták. Deimel Sándor dr. jegyző terjeszti eiő a közúti költségvetést, melyet lapunk részletesen ismertetett Az eddigi 7%-os útadót 8%-ra kell emelni. Javaslat szerint az orosházi vámos ut íojlesztetnék, a hajóállomásokhoz vezető utak első reszlete q, k.özköltségvetésbe beállittaük. A javaslatot nagy figyelemmel hallgatták, mert Körös-Tarcsa, K.-Lidánv, Vésztő több bizottsági taggal volt képviselve, a kik a ladány-körös-tarcsai ut kiépítése mellett kardoskodtak. Ho r v á t h János volt ennek az érdeknek szószólója, a ki nagy meleg-