Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-09-29 / 78. szám

törvényt csak nem csinált Deák F^rencz, a mely azt mondja, hogy : ha a közös vámterület hasznára is volt az országnak s ha a külön vámterület kárt is okozna, mégis meg kell csinálni a külön vámterületet, ha az osztrákoknak nincsen országgyűlésük, amelylyel a gazdasági szövetséget meg lehet kötni. Sokat beszélnek és vitatkoznak mostanában a fölött, hogy mit értsünk az önálló rendelkezés alatt; hogy ez a szó parancsolja-e, vagy pedig csak megengedi-e a külön vámterületet? Hát egyenes észszel nem lehet mást érteni az önálló rendelkezés alatt, mint azt, hogy az ország azt teheti, amit jónak lát. Te szem fél, ha ón a szomszédommal közös legelőt tartok, de kikötöm, hogy az esetben, ha meghal, vagy más veszi át az ő gazdaságát, akkor nekem van jogom önállóan rendelkezni. Már most beáll ez az eset és csupán rajtam múlik, hogy a másik gazdával föntartsam-e a közös legelőt vagy sem ? Nem azt nézem-e, hogy hasznomra volt-e eddig s hasznomra lesz-e továbbra is ez a közösség? S ha azt látom, hogy ez hasznomra volt ós lesz, hát akkor bolond észszel ahhoz kötöm magam, hogy nem legeltetek közösen, mert megállapodásunk szerint nekem jogom van ehhez? Hát nem mondaná mindenki, hogy elment az eszem, ha megfosztanám magam a szemmellátható haszontól, holott csupán csak tőlem függ, hogy megtartsam ós biztositsam azt továbbra is ? No hát, szakasztott ilyennek látjuk mi kisgazdák a kiegyezési kérdést. Mi azt látjuk, hogy a mi búzánknak, borunknak, gyümölcsünknek, marhánknak, sertésünknek van egy biztos piacza ; a mikor termelünk, vagy hizlalunk, előre kiszámíthatjuk, mibe kerül egy mázsa szem vagy jószág s mivel tudjuk, hogy mennyi szállítási költséget kell fizetnünk Ausztriába, kikalkuláljuk, hogy érdemes-e ós mit érdemes termelni. Ha fölállítják a vámsorompókat, egyszerre vége szakad a bizonyos számitásnak. Nemcsak, hogy a vám drágábbá teszi jószágunkat, de azt se tudjuk, hogy most már a megdrágult szem ós jószág bir-e versenyezni az osztrák piaczon más, idegen országbelivel és ha nem bir, menynyivel lesz olcsóbb idehaza is a mi búzánk és jószágunk ; mivel hisz annyi lesz, hogy az sgyik gazda a másikat nyomja le az árakban, csakhogy a nyakán ne maradjon, a mit termelt. fin nem hiszem, hogy az osztrákok, a mi szép szemeinkért, beeresztik ingjen a mi gabonánkat ós marhánkat, ha mi vámot szedünk az ő posztojuk és divatczikkeik után. A bánáti búzának hol lesz az uj piacza? A debreczeni és kékési disznókereskedő hova szállítsa hizóit? Hát mi kisgazgák megélünk addig,mig az a nagy ipar megterem itt Magyarországon ? de mi lesz abból az ezer meg ezer kisiparosból ós kézművesből, aki családot tart fenn, adót fizet és élni akar ? Mi lesz ezekkel, ha a nagyipar kiveszi a szájukból a kenyeret? Álljanak be napszámosnak, gyári munkásnak az idegen gyároshoz, vagy álljanak ki az utczasarokra koldulni, feleségükkel, gyerme keikkel? Uraim, ott fönn az országgyűlésben, jó lesz ám a kis emberekre is gondolni, mielőtt az ország sorsa fölött döntenek. Jó lesz ám latba vetni mi ér többet Magyarország : az s sok ezer, többnyire igaz magyar gazda és iparos, vagy egy két száz gazdag és milliomosodó idegen tőkepénzes ? Mert mi érezzük, hogy belepusztulnak, ha a mai rendet fölforgatják. A legnagyobb lelketlenségkell hozzá, hogy ebben az életkérdésben, a mely álmatlan éjszakákat okoz sok ezer embernek, a kormány is egyre huzza-halasztgatja a dolgot. — Ha nincs bátorsága nyiltan megmondani, hogy mit akar, akkor mondjon le ós adja át a kormányt olyanoknak, a kik meg merik mondani mindenkivel szemben az igazat. A Bánffy Oly munkálatok teljesítésére, mely §-ban felsorolva nincsen, a jegyzőnek vállalkoznia tilos. Tilos továbbá, oly egyébként megengedett kérvény s beadvány elkészítését is elvállalni, melynek hatósági elintézésébe a jegyzőnek híva tali állása szerint részt kell vennie. A községi jegyző köteles az általa elvállalt és megszerkesztett magánmunkálatokról rendes jegyzéket vezetni, melynek tartalmaznia kell a megbízás idejét, a megbízó nevét, megbízatás tárgyát, a kikötött dij mennyiségót, a tett intézke déseket s azok idejét, valamint a vógle ges elintézés idejét. E megengedett magánmunkálatok teljesítéséért fölszámitható dijak tétele sen vannak a szabályrendeletben felső rolva. KÖZSÉGI ÜGYEK. taktikája nem ér egy fabatkát sem; ne azokra nézzen, a kik az országgyűlésben rakonczátlankodnak, hanem nézzen meg bennünket, a kiket a megélhetés gondja ószit. Ha azt hiszi, hogy nem elég erős megbirkózni velük, hát adjon helyet erősebb karu és elszántabb embernek. Beszéljen végre őszintén és egyenesen, mint a hogy magyar emberhez illik : marad-e a gazdasági kiegyezés a régiben, vagy felállitja-e a vámsorompót ? Ha eltökélte, hogy megmenti a gazdákat, ne féljen, mi mellette leszünk, de ha elég gyenge lesz, és enged nekik ós a bársonyszékhez jobban ragaszkodik, mint a gazdák igazához, akkor legyen elkészülve rá, hogy szembe fogja magával találni azokat, a kik nem szóval és furfanggal, hanem becsületes munkával szolgálják hazájukat. Egy kisgazda. — Hát háborúról, meg újból háborúról. — Ah most a finnekről, meg a GyurSkovics fiukról divat olvasni. De hagyjuk ezt. Szabad kérnem Bella nagysám most itt hamarjában egy tánczra. Körbe tánczolják a szobát. Egyszerre leülnek. — Elég lesz a tréfából 1 Te Mariska, milyen jó dolguk is van az igazi nagy leányoknak. Iduska e jelenet után nagyon beletalálta magát a nagy lányságba. Kezdett a konyhán forgolódni, nővérének segített vendégeket fogadni, sőt arra js vállalkozott, hogy a vacsoráknál a süteményt ő hordja fel. Senkitől sem fogadott el kosarat. Megesett ugyan néha, hogy ügyetlenkedett, de ezt nem igen vették észre, Iduskát azonban észrevették. Az egyik biró pláne erősen állította, hogy Iduska maholnap nagy leány lesz. Erre Iduska duzzogni kezdett mamájának, hogy ruhái rövidek. Mire a mama pár czentimóterrel lejebb eresztette ruháit. Innen kezdődött Iduska boldogsága. * Apa nevenapját ülték. A fagylaltot Iduska kinálta. Mindenki sokat evett, csak a főerdész szabadkozott, hogy nem tud többet enni. — Látszik, hogy kevés fagylaltot ehetett életében, szólt Iduska daozosan. Erre többen nevetni kezdtek, mire 'Iduska lángvörös lett s összeszorított ököllel rohant a függönyök mögé. Iván főerdész utána. — Haragszik, az Istenért Iduska magyeám, csak Lem akar megöklözni? — Dehogy haragszom, csak fázom, oéaze, mily lilák a körmeim 1 — Rózsaszínű az Jduska nagysám. állitá Iván főerdész s az első csókot nyomta a kezére. De csitt, nem folytatom tovább, mert Iduska most már igazi nagy leány. — Irén. A jegyzői magánmunkálatok. Ismeretes dolog, hogy a vármegye törvényhatósága kimondotta, hogy a jö vőben a községekhez választandó jegyzőknek magánmunkálatokat elvállalniok nem lehet. Azon községi jegyzők, a kik a magánmuckálatok teljesítésére feljogositottan a szabályrendelet életbelépte idején már hivatalba voltak, magánmunkálatokkal bizonyos megszorítások mellett ezután is foglalkozhatnak. Azon községi jegyzők pedig, kik e szabályrendelet életbelépte után választatnak meg, magánmunkálatokkal csak az esetben foglalkozhatnak, ha az illető községben közjegyző vagy ügyvéd nem lakik- Kivótelképen azonban megengedtetik, h.ogy szabályozott díjazás mellett végrendeletek, aratási és munka szer ződósek elkészítésére, váltó kitöltés és aláírás előttemezés eszközlésére vállalkozhassanak. A községi jegyzőkön kívül más községi tisztviselő s alkalmazottnak magánmunkálatokat teljesíteni tilos. Azon községi jegyzők, kik a sza~ bályrendelet életbelépte előtt már hivatalban voltak s azon községi jegyzők, kik a szabályrendelet életbelépte után választatnak meg, de oly községben mű ködnek, hol közjegyző s ügyvéd nem lakik, magán felek érdekében s felkérése folytán a következő okmányok, beadványok s iratok elkészítésére vállalkozhatnak. Adásvételi szerződések, csereszerző dések, egyezségek, vagyon felosztási szerződések, adóslevelek, kötelezettségek elvállalásáról szóló egyéb nyilatkozatok, végrendeletek, bérleti s haszonbérleti szerződések, aratási, szolgálati s munkabér szerződések, magán bizonyítványok, magán becsülevelek, a védkötelezettség tekintetében a megengedett kedvezmények iránti kérvények,iparengedély iránti kérvények, adóügyi kérvények (a felebbezések kizárásával), építkezési kérvé nyek, magán levelek, az 1894. évi XVI. t.-cz. 100 §-a ajapján örökösödési bizoInyitván kiadása iránti kérvények. — Orosháza képvisleőtestülete legkö zelebbi ülésén az foglalkoztatta, hogy az iskolák államosítása esetén az V-ik és Vl-ik elemi két-két osztály tanulói részére iskola ópittessék-e, de ennek a fontos ügynek a tárgyalása, mivel a szükséges 32 tag helyett csak 14 jelent meg, egy ujabb 15 napos gyűlésre halasztatott el. — Ezután Ereuder M. felhozta, hogy a fogyasztási adók az idén lejárnak s azt kérdi, hogy a község meg akarja-e a bérletet tartani az eddigi rendszer mellezt vagy sem ? S elmondja, hogy azon községek, melyek a fogyasztási adókat há zilag kezelik, sokkal nagyebb hasznot kapnak abból, mint Orosháza kap, s azt óhajtja, hogy kezelje nálunk is maga a község. Beszéde végén azt kéri, hogy jelentse ki az előijáróság, hogy óhajtja-e a jövőben a fogyasztási adót kezelni, igen vagy nem ? — Erre a kérdésre Vangyel Sz. határozottan kijelenti, hogy: nem, s egyúttal felkéri a gyűlést, hogy az okt. elején tartandó fogyasztási adó tárgyalás alkalmára a képviselőtestület küldjön ki az elöljáróság mellé két tagot és pedig Székács István ós Mikolay Istvánt. Most — folytatja Vangyel — óriási változáson megy ez a dolog keresztül, s mivel ezzel a jövőben haszon nem jár, mondjunk le róla s kezelje azt maga az állam, vagy kezeltesse azt ugy, a hogy tudja vagy akarja De ha valaki garantirezza, hogy fizeti a deficzitet, akkor hajlandó lennék arra én is. hogy újra kibéreljük. — Békés község képviselő testületének legutóbb tartottközgyüíése alkalmával több érdekes ügy került szőnyegre, malyeknek helyes megoldása a községnek nagyon sok gondot okoz. Ilyen volt a többek között Bólmegyer haszonbérbeadásának, ós mikénti hasznosításának kérdése. A közgyűlés hosszú vita után, jól lehet a megyeri föld eladását csaknem egyhangúlag elhatározta, mégis a már bérbe kiadott fö.dek bérletét, melyek oly áron mentek el, kogy többet értök remélni nem lehet, — helyben hagyta. A bérbe nem adott földbirtok azon részét pedig, melyek az idén kapás növénnyel voltak bevetve, a község állal e czélra felveendő kölcsönnnel bemunkáltatni és bevettetni határozta. Mezey Lajos első jegyző lemondási kérvényét a képviselő testület bizonyos meglletődéssel vette tudomásul és a kép viselő testület minden egyes tagja e pillanatban gondolt a távozó főjegyző azon sok évi lankadatlan működésére, melyet Békés érdekében kifejtett. A járási főszolgabírónak felhívásánál a községhez az első jegyzői fizetés megállapítása tárgyában három javaslat lépett előtérbe. A járási főszolgabiró-é, ki az elsőjegyzői fizetést tekintetbe véve azon körülményt, hogy az elsőjegyző hivatalos elfoglaltatása miatt magánügyekkel nem foglalkozhatik, tekintetbe véve azon körülményt, hogy az első jegyzőnek a község ügyeiben sokszor reprezentálni kell, — az eddigi fizetéshez képest 1800 forint ban kívánta megállapítani. Az elöljáróság ezen főszolgabírói átiratot tanácsülésében tárgyalván, magasnak találta a főszolgabírói számítást és a közgyűlésnek 1600 forintot ajánlott elfogadás végett A tárgyalás folyamán a két inditváaynyal szemben Konsíczki János azon indítványt tette, miszerint, tekintetbe véve az eddigi főjegyzői fizetést, nem látja indokoltnak a főszolgabíró javaslatát, az első jegyző fizetését 1400 frtra óhajtja megállapítani. Ezen kérdés felett a képviselő testület hosszasan vitatkozott, mindegyik párt igyekezett álláspontját előtérbe juttatni ós beigazo'ni azt, hogy miért szükséges az első jegyző fizetését felemelni, a másik pedig azt, hogy miért nem látja annak szükségét. Szavazásra kerülvén a dolog, a képviselőtestület Konsíczki János javaslatát fogadta el és az elsőjegyző fizetését 1400 forintban állapította meg a lakbér áta lánnyal együtt. Füredi, a bankóhamisitó. A Csabán müködS Baranyai színtársulat népszerű titkára, ki Thália papjai között egyike a legszellemesebb csevegőknek, beszéli : E kis közleménynek nincs más érdekessége, minthogy szőrul-szőra megtörtént velem Szolnok és Mezőtúr közti utam alkalmával, midőn bélletet gyűjteni jöttem Csabára. Alig szállok kocsiba, mellém telepszik két marcona alakú gazda ember, engem közre fognak. A kalauz kiálltja : — Mehet ! A vonat zakatol és az egyik marcona kérdezi. — Honnan ? — Váczról, — mondok. — Meddig vöt? Hirtelenében nem értettem meg, hova konkludál útitársam a kérdéssel, dehát egy szinész-vigécz nehezebb problémákat is megold. Egész leleményesen vágtam oda: — Öt esztendeig! Mondhatom, életemben nem löveltek rám oly szinpatikus mosolyt, pedig játszottam én valamikor szerelmes szerepeket is. Gondolatainkba merülve haladtunk ezután egy darabig, hanem a beszédesebb atyafi újra felkapta a diskurzus elejtett fonalát, megtudandó, hogy valóban méltó vagyok-e barátságukra és bizalmukra s most már raég melegebb rjkonszenvvel s jóindulattal kérdi tőlem : — Mi volt a baj ? Ez fogas kérdés. Készületlenül talált. Gondolkozni kedtem : Mit hazudjam, hogy hazugságban ne maradjak ? Nem tudom, a marcona bátorító arczkifejezése imponált-e, de nagy meglepetésemre a második alapvető feleletet is megadtam. — Bankót hamisítottunk! Most már a ti»ztelettel párosult csodálat fejeződött ki az arczokon, az egyik még csettintett is hozzá. — Aunye1 Elkelletett mondanom elfogatásom stáduimát, hogy czimboráím szerencsésen Amerikába szöktek, nekem egyik lábom már Hamburgban, a másik New-Yorkban volt, midőn elcsíptek s kezeiket vállarara téve, mondtam : — Tapintsák csak ez, itt — kabátom vatta bélasére értve — JlOO-asok és 1000-sek. Megmaradt, mert elfogatásomkor felületesen motoztak meg. — Hát mi szándéka van most a bankókkal ? — Túladnék-rajtok, ha lennének megbízható barátaim. — Majd csak akad egy-két becsületes ember, mi ia elvállalnánk néhány ezrest. — Igen ám, ha én ismerném kendteket. — Hiszen mink is vá Váczról gyüvünk. — Talán csak nem ? — Mán pedig onnan. — Meddig „vöttak". — Én tizig, a komám ötig. — Mivót a baj ? — Embert öltem. — Hm. Hogy történt, Borital között ütöttem le, mikor szó szót hozott. Haragosom volt amúgy is. Igy esett. — Hát a komája ? — Ő egy tehén miatt. Megszólal az eczetben ^itazó vigécz a sarokból ; — Na, szervusz — maguk szépen összekerültek. Társaim meglöktek. Óvatosság^! De már alig vártam a csabai állomást s akkor mint az ütött róka tekintgettem vissza; nincsennek e nyomomban e rab barátaim, vagy a kereskedő kollegám nem uszitja-e rám a csendőröket. Bizony-bizony, kritikus helyzetbe jutok, ha a két rubustus ember rám tenyerel és követeli tőlem az ezreseket beváltás végett. A csendőrök előtt csak könnyen excuzáltam volna magamat. De a betyárok aligha kárpótlást nem vesznek tőlem a fájdalmas kiábrándulásért. Miután a bérlők Váczon sem fizetnek előre aligha ötös (érid : ököl részletekben nem kártalanították volna magukat.) No de a múzsák istene minden baj nélkül a lakásomra sogitett. Igy hamisítottam én bankót, végzi Füredi. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés. Csaba képviselőtestülete ma csütörtökön délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart: a Simay-féle porta vételi, Stefkovips György és társai csabai lakosok telekeladás], bérkocsi szabályrendelet módosítása, az 1899. évi költség-előirányzat és gazdasági hitelszövetkezet üzletrész jegyzése tárgyában. — A nagy halott emléke. Budapesté n a kigyó-utcza egyik üzlet kirakatában, Morzsányi díszműáru czégnél feltűnést kelt egy ízléses díszmunka. Békésmegye hódoló részvétirata ez a koronás királyhoz, melyet a 19-ón tartott megyei közgyűlés elküldeni határozott. A felirat nem pompájával, (hiszen a gyászban, ha Ízléses, pompa nem is fejthető ki), hanem nemes ízlésével tűnik ki. Külső lapja fekete bársony, rajta cizeláh barokmoüvumu körzet, közepén egy E monograirm, s fölötte igazán graciozuB kivitelben a magyar korona,mindez a cizeláJt ezüst diskrét díszítésével. Maga