Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-09-29 / 78. szám

hodoló fölírat szép munkája a kéznek, gyönyörű inicialeja, gothikus betűi é3 behelyezése meglepő. A felirat legköze­lebb aláírás végett lejön a megyére, a honnan a szokott uton (a miniszterelnök felkéretvén az átnyujtásra), a király elé fog az jutni, a kinek az alföldi törvény­hatóság rószvétnyilvánitása gyásza köz­ben, bizonnyal jól fog esni. A legtöbb törvényhatóság különben Morzsányinál készítette a maga feliratait, a mi bizo­nyos egyformaságot ad a százig való íöliratoknak, mig ha a munka megosz­lik, a különböző müipari ízlés érvénye­sül. Ezt különben csak általánosságban jegyezzük meg. Békésmegye összes néptanítói, élükön Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő­vel gyászuk és részvétük kifejezéseül hódoló részvét feliratot intéztek ő Fel­ségéhez ; a felirat szövege igen emelke­dett irályu, rövid ós megható caligraphi­rozott, albumszerü s a megyebeli ösz­szes tanítók sajátkezű aláírását foglalja magában. A gyomai izraelita hitközség f hó A22-ón tartotta meg elhunyt király nénkért a gyászistentiszteletet, melyen a városi elöljáróság, a ref. egyház nagy­tiszteletű Garzó J. lelkészszel és az ösz­szes intelligenczia részt vett. Bischitz Mór néptanító megható gyászbeszédet tartott, mely a jelenlevőkre nagy hatást tett. A hitközség határozttilag kimondta, hogy az elhalálozás évforduló napján pénzt oszt ki a szegények között. Tótkomlós képviselőtestülete a királyné szobrára 100 koronát, Öcsöd és Szt.-A n d r á s községek 30 koronát szavaztak meg. — Engedélyezett tankönyv. V a d a y József nagyváradi iskolai igazgatót ujabb kitüntetés érte. A közoktatásügyi mi­niszter ugyanis az általa irt ós kivá­lóan használhatóságáért már harmadik kiadást ért „Ismétlő iskolások könyvéi" általáíiossn tankönyvül engedélyezte Ez az egyedüli tankönyv az országban, nce'y tisztán a magyar hazai viszonyokhoz, a gyakor ati élet követelményeihez van alkalmazva és ezen üdvös czélu isko­lákban használható. Sorra meg is ren­delték az iskolai hatóságok, ós a tanfér fiak a legnagyobb dicsérettel nyilatkoz­tak róla. E mellett o'.csó, csinosan kötve ára 60 kr; kapható szerzőnél Nagyvá­radon. — Kinevezések. L e s z i c h Endre tanítót és tanárjelöltet az Örkényi (pestmegye) állami elemi iskolához a miniszter rendes tanítóvá nevezte ki. — Asztalos Káioly gyulai törvényszéki Írnokot az igazságügyminiszter a békési járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővó nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Kovács László, mezőbereny i ügyvéd eljegyezte özv B uch­wald Józsefnó kedves, szeretetreméltó leányát, Margit kisasszonyt. — Színészet Csabán. Miután több elő­adást láttunk a nálunk működő színtár­sulat részéről, konstatálnunk kell, hogy színészeink nem ütik meg azt a nivót, a melyet a közönség Csabán megvár, ha egyáltalában a színészet viszont az ő támogatására számítani akar. Kisebb vá rosokban kielégíthetik a közönséget, de Csabán a mai szervezetben, hol az aradi színtársulat ens«mbléi még ele­ven emlékben vannak, bármily legyen is az igyekezet, azt nem feledtetik. Kész séggel konstatáljuk, hogy van bennök igyekezet; de a hivatottság ós művészi kifejltdö tség soknál hiányzik s nem egynek képessége szem és fülbántó. Ki kell emelnünk Bérezik Margitot, ki­nek üde hangja megerősödött, mióta nem hallottuk. Jó színész, különösen ha igazi szerepkörében lép föl, S á n d o r y Kál mán, Sajó Géza. Tábori Emil sokat fejlődött, mióta kis társulatoknál jut nagy szerepkörhöz. B a r t s Arankának neve van már a vidéki színpadon, mig B a­r a n y a i Szidikének, véleményünk sze­rint, jövője van, különösen ha szubretté játszaná magát. Énekhangjai nem tisz ták, ellenben beszéde természetes, a tó­nusa alkalmas a szubrett szerepekre. Altalán igyekezet meg van a társulatban, báimint haiczoljanak a közönség nagy közönyével. Az igazgatónak a tapaszta latból a következő tanulságot kell le­vonni: Csabára vagy jobb társulattal kell jönni, vagy sehogysem kell jönni. Ma az Oroszlánvadász operette v pénteken zóna­előadásban Trylbi kerül színre. — Halálozások. Tegnap reggel a kö­zönség Dfgy részvéte mellett kisérték Békésen korai sirjéba Török Ilon8 kif ssfzony.t Török Gébcr gymnasiumi nj ug. 1»rJár kényét és Török Gábor ügjvtd növf'rét. A Bfgboldogult mind­össze 23 txts volt s hosszú kínos beteg ség Után birkózott meg vele a halál. — Szeghalmon szintén tegnap dél­után temették el nagy részvét mellett Nagy János postamestert Az élte ja vaidejóben meghalt derék tisztvi?elő mun­kás iparkodással szolgálta községe előre­haladásának ügyét, sok jóakarattal buz­gólkodott s néha községe érdekeért la­punk hasábjain is szót kórt. Megérdemli, hogy kegyelettel említsük nevét és em­lékét. Nőtlen ember volt s koporsójánál egyedül a bánatos rokonság zokogott. — Szarvason vasárnap temették el Kollár Terézia úrnőt, néhai Oertel Ferencz volt mezöberényi ev. lelkész öz­vegyét. A megboldogult nagy tisztelet­ben 79 éves kort ért, fivérénél dr. Kol­lár János ügyvédnél tartózkodott. Ko porsójánál gyermekei Teréz, Jancsovits Imre özvegye, Oertel János vízaknai lelkész s nővérei állottak. A részvét szó­les körben nyilatkozott meg temetése alkalmából. — Gyulán K ó h n Lajos adótiszt, ki Calefactor álnéven nem egy szép tárczát irt lapunknak, kedden reggel, élte 20 ik évében hosszabb be tegség után elhunyt. A megboldogult, szép képzettségű ifjúban K ó h n Dávid, a „Békés" szerkesztője és dr. Kohn József megyei alügyész öcscsüket siratják Temetése szerdán nagy közönség resz vóte mellett ment végbe. — Helyettesítés. Lukács Endre, a gyulai járás főszolgabírója Marcsek György vizsgázott jegyzőt, szarvasi lakost a Dobozon megüresedett második jegyzői állásra helyettesitette. — Mikor a rab hazaérkezik. C s ep­re g h y Ferencz dolgozta föl drámailag azt a jelenetet a „Sárga csikóban", mi­kor hosszú raboskodás után haza jön a szülő falujába, megkeresi a háza táját a büntetését kitöltött rab ós ott elhidegült sziveket talált. Ennek még szomorúbb drámai jelenete játszódott le Mezőberény­ben, a hol mig Harmati János a gyulai fogságban raboskodott, a felesége, szül. Dombi Júlia meghallgatta egy mezöberényi polgárnak epedő szavait, vallomását. A rab, a börtön egyhangú­ságában sokszor gondolt az ő otthon bús­lakodó Julcsájára, a ki — jelek szerint — erősen kárpótolta magát ós fölhasz­nálta szabadsága idejét. De az a verem, melybe beleesni veszedelem, az ő életét oltotta ki. Közeledett az idő, hogy férje megjön s a tetsző életnek véget kelle­tett vetni. Ezen az asszony annyira el­keseredett, hogy gyufaoldatot ivott ós meghalt nagy kinok között. — Műkedvelők a színpadon. A csabai iparos olvasókör vasárnapi szüreti mulat­sága jól sikerült. Bár a délutáni vigal­mion nagyobb közönség nem volt, azon­ban este a műkedvelők játékát zsúfolt ház nézte, „A mézeshetek után" vígjá­tékban Kvasz Pálné kedvesen mondta el kuklipredikaczióját és jeles partnere volt R á c z Ferencz a férj szerepében. P u r c s y Erzsi kisaszszony szép czim­balomjátékával zajos tapsokat aratott, mig a „Hófúvás" vígjátékban nagyszerű összjátékkal H o 1 e c s k a Matild, S á volt János,R á c z Ferencz,P a v e 1 k a Frigyes, Tábori Emil megérdemelt tapsokat arattak. A színielőadást táncz követte s az reggelig nagy animóval folyt. A szüretelő leányok és legények kivonulása a ligetbe, nagyszerű látvány volt 8 nagy közönség nézte. A vigalom az egyletnek szép összeget juttatott. — A békési gymnasium. Az állam 1899. évre szóló költségvetésében a békési gimnázium államsegélye 5000 frtban ál­lapíttatott meg. Az 1898. évben az állam 4000 frttal segélyezte a gymnáziumot, s igy, az ^államsegély növekedése 1000 frt. Az államsegélynek ezen évről évre való növekedése fölötte örvendetes, mert a ta­nári fizetések javítása mellett az intézet fölszerelése is gyarapodhatik évenként, ugy hogy a hetedik osztály fölállítása annak idején sokkal könnyebb lesz, — Ellenőrzési szemlók. A tartalékos és póttartalékos legénység ellenőrzési szemléjét október hó elején fogják a vár­megye területén megtartani. A közös hadsereg kötelékébe tartozó nem tényleges állományulegénység szemléje a következő napokon lesz: Csabán október 15, 16, 17-én, Gyulán október 2,3,4-én, Békésen október 6, 7-én, Mezőberónyben október 9 én, Gyomán október 11 és 13-én,Szarva­son október 14, 15, 16, ós 17 ón, Oros­házán október 19, 20, 21 és 22-ón ós Szeghalmon október 24-től november l-ig terjedő napokon. A honvédség kötele kébe tartozók szemlói a következő na­pokra lü'.ettek ki: Gyulán október hó 8­íin a gjulai járásbeiiek, október hó 9 ési 10-én városiak, Gyomán november hó 1. es 2 án, Mezőberónyben november hó 4. és 5-éü, Békésen november bó 7, 8, és 9-én, Békés Csabán november hó 11-től 15-ig terjedő napokban, Orosházán októ­I ber 1—5-ig, Szaivason október 7. 8. 9. 10. és 11. napjain és Szeghalmon októbef­hó 24. és 25-én. A ki szemlón való meg­jelenésben elfogadható ok által akadá­lyozva ven, az a parancsnokság székhe­lyén pótszemlón tartozik megjelenni. — A kegyetlen bánásmód halottja. Egy szerencsétlen szolgalegény szomorú sorsa kelt részvétet C?abán. H ur s a n György csabai gazdánál szolgált B á n s z k y Já­nos tizenhat éves cseléd. A gazda, mint a rendőri nyomozat megállapítja, szigo­rúan bánt a cselédjével ós súlyos testi fenyitékben részesítette, azért aztán a le­gény elkeseredett s rendkivüli módon vetett véget életének. Fölmetszetteahasát, keresztben egy éles késsel, ugy hogy belei kifordultak. A fiu súlyos betegen fekszik. Az ügy a íiróság eló kerül. — A békési leendő fejedelemnő. Egyik aradi lap újságolja, hogy a Szomálba vándorolt Inger Szolimánt menyasszony várja itthon. A gyarmatosító főhadnagy menyasszonya G 1 o d e á k Jolán kisasz­szony, a békési községi polgári iskolának tanárnője. Igen szimpatikus ós az ottani körökben általánosan kedvelt, szeretett nő; még akkor ismerkedett meg vele, a mikor az temesvári főhadnagy volt; a mióta Inger az expedicziókat szervezi, ál­landó levelezésben van vele. — A haladó Tótkomlós. Tót-Komlós köz­ség képviselő-testülete elhatározta, hogy a község központjában levő nagyobbfor­galmi utczákban asphalt, a félreesőbb utczákban pedig téglajárdát létesít. — Trautenberg Frigyes báró s a vad­orzók. Veszedelmes kalandja volt id. gróf Almásy Kálmán vejének, a megyénkben is ösmert Trautenberg Frigyes moóri föld­birtokosnak. A minap a báró az erdőn keresztül sótalovaglást tett, mikor a kö­zelbe két gyanús alakot vett észre, kiket igazolásra szóllitott fel, mire a kótfegy veres vadorzó futásnak eredt. Trautenberg báró üldözőbe vette őket ós az egyiket, a ki futás közben fölbukott, elfogta. Mi­kor a másik látta, hogy társa veszede­lemben van, hirtelen visszafordult ós fegy­verét a báróra szegezve kiáltotta; „Ha az embert el nem ereszti, lelövöm I" A báró nem vette komolyan a vadorzó fe­nyegetését, el akarta hurczolni foglyát, mire a társa odarohant és közelről a báró mellének szegezte fegyverét, követelte társa szabadon bocsátását. Erre a báró a letartóztatott embert eleresztette. A két vadorzó a báróra szegezett fegyverrel hátrált ós eltűnt az erdő sűrűjében. — Állatorvos választás. K.-Tarcsán e hó 21-ón töltötték be a megüresedett állatorvosi állást. Az állásra Nagy Ist ván nagy-dorogi állatorvost választották meg egyhangúlag. — Legelő fölosztás. A békési újvárosi legelő felosztasa tárgyában a földműve­lésügyi miniszter kimondta a döntő szót' hogy a 243 kataszt. közösben használt terület a jogosultak között felosztassák s a felosztás iránt a szabályszerű eljárás folyamatba tótessék. — Mikor az ipar engedély igen szük­séges. Élénk megbeszóles tárgyát képezi Orosháza iparos köreiben a következő eset: Bubik Lajos kőmives mester Jávorcsik, Benkő és Dénes építő mesterok ellen, — a kik az eme­letes postaépületet felépítették —• felje­lentést tett. Azt állítván, hogy fentieknek nem volt joguk a postaépületet felépíteni. Az elsőfokú iparhatóság — mivel fent emiitett vállalkozók kimutatták, hogy ők szakemberek s ezenfelül egy szegedi szakembert is szerződtettek az építéshez B u b i k o t elutasította. Bubik azonban fellebezóssel ólt a határozat ellen, de az alispán is az elsőfokú hatóság ál láspontjára helyezkedett. Bubik ismét fellebbezett s a miniszter — mint harmad­fokú hatóság — Bubiknak adott igazat s kimondta, hogy az nem elég, hogy fenti vállalkozók tanult iparosok, s az sem, hogy a munkához még külön egy szakembert szerződtettek, mert a szerződött szakembernek Orosházán még külön iparengedélyt is kellett volna vál­tania, s mivel ezt elmulasztotta, mind a három fent megnevezett iparost ós szer­ződött szakemberüket fejenként 100—100 frt büntetéssel sújtotta. — Az árvák ősszeirója. Egy mezöberényi iparos asszonyhoz a mult napokban beállított egy magas barna cilinderes ur, elmondta hogy ő a magyar kormány kiküldöttje árvaügyben. Összeírja az árvákat s azokat az összeírás után néhány napra felviszik a pesti „központi magyar árvaintézetbe" s dij nélkül gondozzák, de az összeírás dijában 3 frtot kell lefizetni. Az asz­szonynál volt egy árvafiu, kifizetett 3 frtot a az idegen eltűnt. Várta az értesítést, de nem érke­zett meg, ekkor jött fel a rendőrségre. A nyo­mozás nem vezetett eredményre s az asszony belátta, hogy furfangosan felültették 'hiszékeny­sége folytan. — A háziipar és népkönyvtárak. Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter a gazdasági háziipar oktatását és fejleszté­sét intenzivebb mértékben akarja művelni, hogy ez uton a mezei munkások és kisgaz­dák télen foglalkozáshoz s a mezőgaz­dasággal foglalkozók uj keretforráshoz jussanak. A háziipari oktatást a miniszte a földműves iskolákkal, gazdasági isko Iákkal és téli tanítással kapcsolatban, vagy ezektől függetlenül is tervezi. Ilyen háziipari ágak az asztalos, ács, bognár­munka, kosár, gyekén, szalmafonás stb. Ezenkívül az idén akarja a földmivelés­ügyi miniszter a népkönyvtárak alapját megvetni, melyeknek az lesz a rendelte­tésük, hogy a kisgazdák érdeklődését folyton ébren tartsák a gazdasági isme­retek és ujabb vívmányok irányában, me­lyekről a téli előadások során hallottak. A könyvek kölcsönadása díjtalan lesz. — Tüz ós baleset. D o b o z r ó 1 je­lentik, hogy ott Wenckheim Dénes ká­rára nagy tüz volt. Leégett 120 kocsi elsőrendű széna. Az oltáshoz a község vizipuskáját használták s a midőn a lo­vak a tűzhöz rohantak, megvadultak s a tüzfecskendő tetején levő P a p p Jó­zsef gyulai pallér leesett ós súlyosan megsérült. — Leforrázott kis leány. Békésen B i­h a r i Juliánná laska levest főzött, s a párolgó, meleg levest az alacsony pad­kára tette. A padka közelében játsza­dozott 9 hónapos Zsuzsánna nevü kis leánya egy a földre teritett pokróezon. Ugyancsak ott szaglászott ós csóválta farkát a házi eb, s ez volt az egész tra­gédiaokozója. Az ugrándozó kutya leverte a padkáról a forró levessel telt fazekat, a forró lé a játszadozó kis leány alá folyt, ki oly súlyos égési sebeket szen­vedett, hogy belehalt. — Lopások. Ternyanszky Ilona dobozi lakostól, feltörvén kamráját, 10 zsák búzáját ellopták. — Sas István, doboz-gerlai béres kárára szintén buza lopás törtónt. — Tegnapelőtt E1 e f á n t i Imre dobozi mészárosnak egy falka bir­káját biharmegyei oláhok elhajtották. — Megégett gyermek. B.-szt.-Andrá­son G u g o 1 y a János 4 éves kis fiu az udvaron gyufát gyújtogatott s ettől ru­hája tüzet fogott. Midőn ruhája égett, anyjához szaladt a honyhába, de addig oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy négy órai kínlódás után meghalt. — Tüzeset Uj Kígyóson hétfőn ki­gyuladtSodar Gáspár dohánypajtája ós az a benne levő dohánynyal leégett. A kukorieza molyrúl. Fent tisztölt Szerveztűsígl Kelt leve­lem tengiri töréskor. A hogy teczczik tűnni, míltóképen sok oka vagyon a gaz­dálkodó emberisígnek e fojó esztendőbe is az elígedetlensigre. A gabonák sok hejeken csak veróborrú kalászokat hozá­nak ; a szem meg ezekbe is ojjan víkon­ságú, hogyhát nem igen hasznosítható máskípen, mint párbér fizetésre. A pa­szulyra mán genge korába rákaptak a nyúiak lepusztitak rúla a hűvejt. Kolom­pérunkat megc úfltá a bajorfíreg; a gyinnye meg mán beírós előtt meglőrin­czesedett. Ijjen szűk marokval mírt áldás mel­lett, nehíz lesz a szeginysignek a kite­lelós. A tengeri termísbe vót még egy kis bizodalmunk. De biz az se kőtt ki ren­desen, — mivelhogy a vetési lágykemíny fődbe esett. Ez is nagy hátramaradás a szegínysígre, mer erre minálunk felé a malacz is, meg u gyerek is megsavallya az tengeri tei míketlensígit. Meg ám I mer a malacznak derakipen, a gyere­keknek meg pattogtatva letinkább tenge­ribűi áll ki a szipen hizlaló kosztelessig. Mivelhogy az tulajdon családom is 2 satnya andrásnapi malaczbúl, meg nígy dologkíptelen aprós gyerekbűi áll ki, — a pányádi dűlőbe három hód harmados fődet fogtam fel tengeri alá. Mondok, a tílen maj felpendűnek valamelyest az tengeri termisen De még máskípen is nagy jótíkon­ság a szegínysígre az harmados tengeri fődek haszon élvezettye ; mer teszem ha egy pár garas iránt szorulásba vagyunk, az üzletes bótos urak jó szívvel hitelez­nek minden hód tengerire akár portó­kába, akár kísz pínzbe 5 forintokat. Ijjen előleg hitelre nem is vesznek több intert, csupáncsak 5-ven csű tengerit minden forint után egy fertájárá I Paszu­lyokon kiszámítoltam : hány csű tengeri járna ijjen formán 100 forint után egísz esztendőre ? 20 ezer csű gyütt ki! De el is véthettem az ecceregyet, mert mán rígen vót, mikor én az eskolát uzoválám. No nincs most hitel, még ijjen inte­res mellett se 1 Ahogy az kimúlt Agusz­tusba követ fuharoztam az új gűzös út­tyáhon, — elszakatt a hámestrángom. Menek Spílmany úrhon, felkírém tengiri törésig az estráng árának kontózása iránt. — Nem tehetem Gergej I — aszongya. — Tengírire még kulimászt se adok. — Oszt mej okbúl tenné az keres­kedés ijjen megmásítását ? — kírdém tűle­— Nem lesz tengeri Gergej I — nincs hitel. — Mán — mondok— Pányádon csak lesz anvnyi, a kin Spílmany úr fílkövé­ren kihízna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom