Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-02-13 / 13. szám

Melléklet a „Békésm egyei Közlöny" február 13-iki számához. rozatnak a vármegye által törtónt jóvá­hagyása, a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, mely szerint a békési polgári leányiskolát nem államosíthatja, tudomásul vétetett. A megyei lörvény hatósági bizottság határozatával szemben a képviselőtestület kijelentette, hogy a községi orvosok fizetését nem emeli. A törvényhatóság határozata, hosy Békés község 1898. évi közmunka költségveté sót jóváhagyta, tudomásul vétetett A bé­kési népbank ajánlata, a községi ós árva­pénzek gyümölcsöztetésére nézve, elfo­gadtatott. Az élőviz csatorna zsilip keze­lésének tárgyában hozott közigazgatási bizottság határozata ellen a község fel­lehess, mivel egy fél méterrel magasabb viz állás állapíttatott meg, mint azt a község megengedhetőnek találta. A kép viselőtestület elvileg elhatározta, hogy évi 2000 frttal járul a községben tervbe vett villanyvilágítás költségeihez. Több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, február 12. (Saját tud. táv.) Ma a képviselőházban folytatták a föld miveléíügyi táreza tárgyalását. Rohonczy Gedeon beszélt a sajtó ellen, de még pártja körében sem talált helyeslésre. kett-virágok — be az öltözőbe, libabőrösödve. Jaj mi lesz ebből ? Ez öaszekiilömbözésből ? A második négyes oda, elájul, ha meghallja ezt a Gabika. De még sem lett belőle semmi; nem kell a dolgot komolyan renni. A vihar elrohant s kiderült az ég, soha ily barátságos téte a tétét! A két haragvó hős összeölelkezett, és ott a bér­málkozás után per-te lett S jött utánna magnum áldomás, máslás tokai aszú s nem rág már a düh­szú. Igy beszélik, ezt aztán csitt, csitt; nehogy elpletykázzák egy picit . . . Atyus. ÚJDONSÁGOK. Bi. Zavargás Párisban. Budapest, február 12. (Saját tud. táv.) A Zola pör mind nagyobb móretekben jut ki az ute'.ára. A kedélyek izgatottak s francziaország több helyén zavargás volt Ma délelőtt Párisban tiz egyént tar­tóztattak le. Barabás Miklós halála. Budapest, február 12. (Saját tud. táv.) Barabás Miklós, az ötvenes évek nagyhirü arczképfestője, kitől Petőfi leg hivebb arczképót birjuk, ma reggel 88 éves korában Budapesten meghalt. Vasárnap. — Levél a szerkesztőhöz ! — Téns ur! Nem vagyok disponálva. Ne ttssen hara­gudni, A primadonnák ilyenkor visszaküldik a szerepeiket, én csak azt adom tudására, hogy részt vettem a csabai hölgyek piknikjén és igy nem irhatok heti csevegést. Indispozicióm két okból keletkezett : 1. a vacsorán agyonra ettem magamat ; 2 a vacsora után nagyon mólyen beletalál­tam nézni egy pikniki szépség szemébe. Nem tudok irni. Melyekhez hasonló lyokat kívánok. Az az, hogy tessék is, lássók is, — bekül­dőm az ide csatolt firkát, azzal a helyi érdekű átokkal: „légy te vendége a hatos rendezőségnek és mondjad a vacsora után : hogy éhes maradtál 1" Mert, ha ez ugyan lehetséges, akkor te vagy a Danaidák élő hordója s pénzért mutogadhatod magadat. Vagyok szívélyes üdvözlettel és piknikről dotált kezdődő heveny gyomoihuruttal készséges szolgája : Atyus. * Párisban Zola üldözés, Bécsben antiszemi­tizmus, Csabán kibic-üldözés van. Vannak halálra keresett, tűrt és elzavart ki­bicek. Vann k türelmes, izgatott és dühöngő já­tékosok. Minden játékos halálos ellenségének tartja a kibicet és akk«r szeretné látni, mikor a háta közepét. A kibic vakmerő és elpusztithatlan. Nem lehet elmarni, elfüstölni. Veled szenved, veled örül. Szivarodat meggyújtja, pénzt kölcsönöz. Te még sem állhatod. A kibici türelemnek is, mint mindennek, van határa. A kezünkben van szórul­szóra a következő „okirat" : B.-Csaba, 1898. február hó 9. Tek. Gencsi József urnák „Fiume" kávéház. Ezennel ünnepélyesen nyilatkozom, miszerint önnek többet kibicelni nem fogok, a mennyiben a négy felsőt és a jámbot nem tudja megkapni, daczára ezen jövőbeni merev magatartásomnak, jó embere leszek továbbra is. Tisztelője Bauer Mór. * Ha ismerős lenne velem a stancza, rágyújta­nék egy vidám dalra, vagy ha kezelném az al­exandrimust, ezzel dalolnám azt a különös tust, a mi egy kaszinó bálon esett, biz ez nem valami rofán eset! Hiszen ők bérinálkozának, pedig püspök nélkül valának I És mégis X. Y. elbér­málta N. N-t, különbül mint Xixtus Szent Helént, mert csattogott a poif, ha meg kell mondani, — nem vált a vér vizzé, vagy mi ; — sőt a parkett egyik tükrét, a garde-dámi baldachin e legszebb digzét, borosüveggel bőr folytonossági hiányba tette, a parkett-gladiator csemete. Volt nagy ri­billió, vad szenzáczió, zenebona s Uramfia! Vi­har elől a jámbor galambok, — menekültek a par­A gyulai kir. törvényszék har megyében. — Saját tudósítónktól. — A gyulai törvényszék előtt olyan monstruozus ügy fekszik, a minő a csa­bai népbank bukása óta nem volt. És az az érdekes, hogy nem is illetékes te­rülete, Bukésmegye adja számára azt a munkát, hanem idegen terület. Ugyanis az igazságügyminiszter a berettyóújfalui volt járásbiró bünpörében a gyulai királyi törvényszéket delegálta. Szakáll Pál, a volt járásbiró ügye a legszövevénye3ebbek közül való. A vizs­gálat több száz pontból állította fel vele szemben a különféle vádpontokat, melyek a hivatali sikkasztas, okirat hamisítás és megvesztegetés elég változatos feje­zetére oszlanak, de nagyon sokat a tör­vényszék elejtett, még igy is a vádbeli cselekmények száma 50 s a vádhatározat bőséges indokolásával együtt száz lapra terjed. Es hogy a számok beszéljenek, még azt jegyezzük meg, hogy e bűnügyben összesen siázhusz tanút hallgatnak ki. A gyulai törvényszók éppen a tanuk nagy számára tekintettel külön felterjesz­téssel él az igazságügyminiszter elé, hogy ebben az ügyben, nehogy a bűnvádi alap tulságo-an megterheliessék, de egyébként is a tárgyalás érdekében, a helyszíni tár­gyalást engedje meg. A miniszter, biz­tosra lehet venni, nem fog elzárkózni az előtt, hogy a monstre bünpör a helyszí­nén, Berettyó Újfaluban tárgyaltassék s akkor a kis biharmegyei város, az öreg, néhai jó Csanády Sándor pitriája rí'ka szenzáczió színhelye lesz. Az összeg, a mely Szakáll kezein keresztül ment, nem nagy, de a bünpör egyéb sukszusok miatt igen szövevényes s egy heti tárgyalási anyagot nyújt. A végtárgyalást május első felében megtartják. — Bankett a gyulai pénzügyigazgató tiszteletére. Szerdán este bankettre gyűl­tek egybe a gyulai pénzügyigazgatónál. Csak Györgynek nagyszámú Usztviselői abból az alkalomból, hogy U Felsége kir. tanácsossá nevezte ki a harmincz es egynehány éve működő derék tisztvise­őt. A. patkó-laku asztalfőn az ünnepelt jobbján dr. Lukács György főispán ps baljár. Nóvák Kamill törvényszéki el­nök között foglalt helyet a ugyancsak a pecsenyefogásnál ő emelkedett föl, hogy keresetlen, de a sziv igaz hangján éltesse a királyt, kinek kegye őt tüntette ki. A formás dikciót állva hallgatok ós meg­éljeneztek. Lukács György dr. főispán emelkedelt szóra s feszült figyelem között fejtegette, hogy a rosszul javada'mazott köztisztviselőnek a munkaban becsvá atyát egy tényező nyújt: az elismerés. Ez jöhet felülről és alólról, utóbbi a nagy közönség szeretete ós elismerése. Utóbbit Csak békésmegyei közszolgálata alatt elnyerte, ehhez jön most a király kegye, kívánja, hogy a bizalom ós szeretet bir­tokában még sokáig teljesítse az ünne­pelt hazafias szolgalatait. Dr. Fábry tíándor alispán nagy szónoki sikerrel szintén Csák Györgyöt éltette. Somos sy Z-igniond helyettes pénzügyigazgató a Csak legközvetlenebb hivatalnoktársai nevében élteti a derék főnököt. Csak György megköszöni az ovációt, jó tudja, hogy a közmunkában sokkal kisebb eredményeket ért el, hogysem azt leg­magasabb helyen észrevették. Köszöni a nem várt kitüntetést Lukács György dr. főispánnak a az ő egészségéért, nem­különben érdemei többi méltányolójáért, jelenlealevő barátai ós tisztviselői egész­ségéért űrit poharat. Kiss pénzügyi számvizsgáló nagy szónoki tudással, igen szép szavukkal Lukács főispánt élteti, kinek tehetségéhez mérten kiván minél nagyobb előmenetelt föl a legmagasabb, polczig Az eljenzósék után G a m á n Károly a vármegyei tisztviselőket s ezek fejét Fábry Sándor alispánt élteti. N o­ránt István gyulai adótárnok a papi karra, Lampensfeld segódtitkár az igazságügy képviselőire, köztük Nóvák törvényszéki elnökre ürít poharat. Be­széltek még Ja ncsovics Emil. B e­rényi Ármin a pénzügyi tisztviselőkre, B 1 a u r Gyula, a ki Csák nejét ós csa ládját éltette. A megyei jegyzői kar ér zelmeit lendületes szavakban B é z y Ba lázs orosházi jegyző tolmácsolta, beszé­dét a következő nagy hatást keltő epi­loggal rekesztvén b«. „Mindezeknél fogva kívánom, hogy Csík Györgyöt az Ur Itten mostani és fizikai erejénél fogva még remélhető családjával sokáig éltesse." Ezenfelül is számos és szép dikezió volt. A hangulat is igen jó volt. A jelenlevők száma százhúszra tehelő. Történetek a 100,000 frt körül. I. Fortuna, mint az álomtalan saj okozója. A minap ily czimü újdonság jelent meg e lapban : Legendák a százezer fo­rintos nyerőről. Az alábbi czikkecske is róla lesz, de ez mar ne legenda, hanem meg'örtónt tény. Az fog kitűnni, hogy Fortuna istenassszony nemcsak kitapasz talhatlan kacér i tenasszony, hanem egy­úttal a kire rákacsint, attól elveszi az álmot. Schwarcz Márkus — mert kiről lenne másról szó — mióta beseperte a nagy nyereséget,nyughatatlan, nem tudaludni. Nem az a gondolat bántja mint Petőfit: ágyban párnák közt halni meg, de az, nem csalja-e, a ménkű sok pénz az éji alakokat, Papakosztat, Affendakiszt s társait. Éppen ez a gondolat foglalta el most szerdára virradóra az öreg éjszakában, mikor az irodája felől gyanús zörgést hall. Mintha a vasszekrényt fúrnák. Nesz­telen léptekkel ment a konyhába s fel­költötte a lány cselédet. — Szaladj csak, de az iroda felől, a vasúthoz (ott lakik Schwacz a vasút kö­zelében) ós hívd el a rendőrt. Rosszat sejtek. Nézzen az iroda felé. A rendőr el is jött. Az irodában pe­dig nagy kalapácszaj hangzott ki. — Nyisd ki hé, a ki vagy, — szólt a gyomai rendőr — a törvény nevében. — Nem nyitom én komám — szólt egy ismert hang belülről. Erre Schwarcz is a fejére ütött: hi­szen az én saját őrzőm van ott, a ki a faraktárt vigyázza, nehogy megdézsmál­ják. Rászólt: — Mit csinálsz o t János ? — Hát a ládát eazkajilotn össze, a mit az ur parancsolt. Eddig van. Vagyis megtanuljuk ez esetből, hogy a kinek pínze var^, sok gondja is van. II „Én vagyok a Schwarcz, kérem." Ezt a dolgot a szerencsés nyerőről egy gyulai ur beszéli. — Jövünk az Írnokommal Békésről, a csabai állomáson oda szól az írnokom Nagyságos ur I Ez az ember nyerle Gyo mán a százezer forintot. Ez e ? — mon­dok ón. No ugyan hülye, c mdrás firma. Egy tizest nem néznék ki belőle, nem­hogy százezer frtot, — folytatom én az elmélkedést. — Hozzá dörgölődzőm, — mondja az írnokom, — mert az ilyesmi szerencsét jelent. — Hát tegye meg, de nehogy aztán felém közelítsen. Nem óhajtom a szeren­cséjét. Csöngetnek, indítnak, ón egy másik gyulai úrral, meg másokkal vetődöm egy kupéba. Mondom az ismerősömnek : — Láttam a százezres nyerőt. No már csak ilyen ostoba ábrázattal lehet százezer forintot nyerni. Erre felállt egy szép ábrázatú, fiatal­ember. — Tévedni tetszik. Hiszen én vagyok a Schwarcz, kérem. Nem az, akit az urak lent a peronon néztek. — Akkor az írnokom . . . — Máshoz dörgölődzött, — szólt mo­solyogva Schwarcz. Eddig van. Ebből pedig az a tanul­ság, hogy a ki a nagy lutrin százezer forintot nyer, el nem kerüli, hogy ne Írjanak róla az újságok. — Közgyűlés. A csabai iparosok se­gély és hitelszövetkezete ma délután 3 órakor tartja közgyűlését a városháza nagytermében, melyre a részvényesek fi­gyel mót felhívjuk. — A csabai zászlóalj parancsnok távo­zása. Szaszkievics Szándor, c». ós kir. ezredest, a 101. gyalogezred Csabán állomásozó második zászlóaljának parancs­nakát, a ki különben is törzskari tiszt, a 15. hadtest törzskarához helyezték át Szerajevóba. A zászlóaljparancsnok tá­zása a csabai társadalomnak fájdalmasan esik, mert rövid időn belül rendkívül népszerű lett a kiváló katona, a ki a ka­tona és polgár közötti jó viszony példás ápolója volt. — Uj ülnök a megyén. A belügymi­niszter elfogadta Bókósvármegye felira­tiban kifejtett okokat, hogy az árvaszéki ülnöki személyzet a mai nagy munkát meg nem birván, egy negyedik ülnöki ál­lás szervezhessen. — Ezen uj ülnöki ál lás rövidesen meg fog hirdettetni s már­czius folyamán hihetőleg ke is töltik. — A dobozi körgát ügye. A doboziak­nak tudvalevőleg már régen kötelezővé van téve, hogy körgátat létesítsenek. Az epités mintegy 50.000 frt költséget igé­nyel s annak elkészítésére a vármegye alispánja, letelvén a végső terminus, zá­ros határidőt tűzött ki. De a gátkiépités a mostani szigorú esztendőben a legne­hezebben esik Doboz községének, kik csü­tökön küldöttségileg tisztelegtek Fábry Sándor alispán előtt, kérve, hogy az épí­tésre a községnek még további haladé­kot adni szíveskedjék és engedtessék meg, hogy uj tervvel a körgát a község­nek megfelelőbb irányban épüljön, to­vábbá, hogy a vármegye is hozzájáruljon a költségekhez. A vármegye alispánja a küldöttségnek azt a választ adta, hogy a maga részéről szívesen teljesiti a község óhaját, a mi pedig a segélyt illeti, azt elvben már a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés is kimondotta. E tekintetben nyújtson be a község a február 28-án tar tandó közgyűléshez kérvényt s reméli, hogy az kedvező elintézést fog nyerni.— A küldöttség teljesen megnyugtatva tért haza. — Felolvasás, A szarvasi szabadelvű polgári kör gazdasági bizottsága, az egy­let alapszabályéinak megfelelőleg ez idő szakban két felolvasást rendez. Még pedig február 27-ón és márcziés 13 án. Az el­sőn ifj. D ó r c z i Péter nagybérlő és L i s k a János tanár, a másodikon Neu­mann Jenő tanár és B o d n á r József tanító olvasnak fel. — A járási orvosok fizetése A bel­ügyminiszter a vármegye jövő évi költ­ségvetésében fölvett járási orvosi fizeté seket akként szabályozta, hogy azok mindegyikének 300 frt fizetést a költség­vetésben fölvenni megengedte. Bizony a járási orvosok c igi lópésekbjn tud­nak czélhoz jutni, hogy jogos ós ti-ztes fizetésüket megkapják. De a mostani is szemben a múlttal, elég szép előrelépés. Majd csak megkapjuk az állami dotácziót is, mint más vármegyék. — Áthelyezett állomási főnök G o 1 d­mann Jakab békési állomás főnök Szarvasra helyeztetett át. Helyét Baum Ferencz tót komlósi állomás főnök töltöt­te be. — Prónay Dezső alapítványa Csaba vá­rosa egy olyan alapítványt kezel,mely kép viselői napidijakból keletkezett. Ugyanis abban az időben, mikor Prónay Dezső báró volt Csaba város k pviselője, kép­viselői napidíjait fölajánlotta a városnak, hogy annak kamatai inség. tüz és árvíz esetén szét osztassanak az elesett lakosok között. Az alapítvány mai állá?a 9358 frt 20 kr. s mindaddig kamatos kamattal szaporodik, míg csak fölmerülő szükség nem kivánja az alapítvány intenciói sze­rint való segélyezést. — Telefonunk fejlesztése. A telefon­előfizetők régi panasza nyer orvoslást. Hajnal István indítványára a közigaz gatási bizottság felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a köztörvényhatósági telefon nagy mizériáin segítsen, mert néha negyedórára is visszatartja a kö zönséget az a postán nyert stereotyp vá­lasz, hogy „a vonal el van foglalva." Hogy a miniszter rövidesen segíteni akar a paaaszon, ezt beigazolta azzal, hogy Gaál titkárt leküldötte a vármegye al­ispánjához, tárgyalja meg, mily intézke­déseket kellene tenni ? Az alispán javas­lata alapján most már Szarvas Endrőd, Gyomán át Mezőberónyig még egy hu­zalt kap, Békéssel jövőben Csaba álló más egyenes összeköttetést nyer, ezen kívül Csaba ós Gyula között még egy harmadik bronzhuzal létesíttetik. — Elhalasztott közgyűlés A csabai elsí betegsegélyző és temetkezési egylet köz gyűlése február 6 án nem volt határozat képes, ennélfogva febr. 20 ára, delelőt fél 11 órára uj közgyűlés hivatott egybe melyen nem tekintve a megjelentek szá mát, azok végérvényesen fognak hatá rozni. — Kik pályáznak? Csaba községe mint első az országban, mely kö s Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom