Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-20 / 6. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, január hó 20-án 6-ik szám. BEEESHEGrTEI XOZLONT POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsilinszky-féle házi a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint- Féltre 3 forint.- Negyed évre 1 frt 50 kr. ^^^ hova lap szellemi részét illető közleményei . , , ., küldendők. küldendők. Előfizethetni: helyben a k.adéhivatalban.^deken^ utalványon. Elofizetn, bármikor ^ ^^ ^ ^^ ^ d Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. ítélet után. A feltűnő lierostrátuszi dicsőség gyűlöletes kiváltságához tartozik az is, liogy osztályosa, a szükeskör­ből kiemelkedve, bevési nevét ma­radandóan kortársai emlékébe és át­szállítja az utókorra egy bünfogalom megjelöléseiil. A tiszta Gárdos név — melyet becsületes ftsök talán féltéke­nyen őriztek — a budapesti törvény­széknél hétfőn elhangzott Ítélet után a feleséggyilkos fogalmát fogja fedezni, aminthogy Herosztratus neve egyér­telmű a gyújtogató fogalmával. Vitatkozhatik Rovetia az olasz verizmus nagyszabású harczosa, ki­tűnő földijével Lonibrozóval, hogy bjpokrizis az a föltevés, miszerint bűnre való hajlamokkal látjuk meg a napot cs igaza lelitt abban, hogy er­kölcsi érzetünk megfogyatkozása visz bennünket a bűn útjára, az a lezaj­lott végtárgyalás eredményén mit sem változtat Tökéletlen alkotás, beteges ideg­rendszer, öröklött hajlamok, avagy a létért való erőszak, a társadalom meg­lazult erkölcsi felfogása, a fegyelme zetlen állati vágy hozza létre a bű­nöket, az eredményében ép oly kö­zöm ös előttünk, mint a milyen lesújtó és emberi méltóságunkat mélyen meg­rendi ő érzet ftgel bennünket az em­beri bűnök n indenikénél. Hogy kór­ház, avagy fegyház a helye, a vá­gjon- és a sztmélybiztonságot veszé­1) eztetí knek, azt állapítsa meg az or­vosi tudomány, de minden esetben az­zal a komolysággal és kétséget kire­kesztő nudon, melyet a tudomány" fogalmához fűzni szoktunk. Mi a ma­gunk részéről c»ak azt követeljük, hogy tétessenek ártalmatlanokká mind­azok, kik a társadalmi reudet bármily okból megháborítják. A budapesti törvényszéknek a Gár­dos, ügyben kihirdetett azon Ítélete, mely életfogytiglani fegyházat szabott a tettesre, bennünk a megnyugvás ér­zetét kelti. Büuhödjék ha gonosz, te­gyék lehetetlenné, hogy visszaesővé ne váljék, ha terhelt hajlamú. Termé­szetes, hogy távol áll tőlünk az Ítélet jogi indokait bírálatunk tárgy ává tenni ; előttünk ép oly fontossággal bírt volna a felmentő, mint eme lesújtó ítélet, és époly kevéssé tartottuk volna megen­gedhetőnek a felmentés mothumait kri tizálni, mint a hogy nem teszük most. Mert a bennünk élő meggyőződés az, hogy az államhatalom nevében gya­korolt bírói hatalom letéteményesei tévedhetnek, de meg nem tévesztenek. 'A tévedés egy jobban értesült biró 1 által korrigálható, de a megtépett birói tekintély nem A feleséggyilkos Gárdos Lajosra a budapesti törvényszék büntető ta­nácsa rásütötte a Kfíh bélyegét, jó­lehet, hogy — mint mondani szokás - perrei dszeiii bizonyítékokkal a vád nem nyert teljes beigazolást. Ilyenkor a fenálló rend ellenesei és a külföld példáit magasztalok táborában falhang­zik azon követelmény, liogy íme mégis csak az esküdtszék van hivatva főben­járó ügyekben a közvélemény, ter­mésztesjogi felfogását érvényre emelni. Pedig ép a maihoz hasonló ese­tek azok, amelyek kizárták belőlünk azon nagy lelkesedést, amelyet a fe ),BékésmegyeiKözlöny"tárcáia. Százszor-szépek a megyeházán. — A Fehér-kereszt báljáról. — Ha a „Rejtelmes Világ"-nak, a spi ritisták főközlönyének írnám e sorokat, igy kezdeném : A Bokor Jóska keringője alatt a székház falán függő méltóságos kép (a főinpáni bt járatnál) megrázta vállaii : — Gyönyörű sarjadék. Gratulálok az utódaimnak, hogy ily tüneményes szép tmbereknek a várispánja. Harruckem János György arezmása volt az, amely megszólalt s ez ő.-z Be­dekovics felelt rája, a kivel már évtize­dek óta jó szomszédi viszonyt tartanak. Mindössze egy századocska óta vannak egymás mellé akasztva. (C-ak összeszok­hattak?) * — Szép k, szépek, gyönyörűek. Kü lönösen ktdvim telik ebben az évben bennök. Mióta ket éve a megyebálon Orosháza öt szép drágagyöngye oly nagy furorét csinált (ma^am sem tudtam egy ideig a bál után aludni), sok változás esett a női viseleten, a mi emlékembe varazso'ja az ingvállas, pruszlikos pa szomántos, bokorugró néhai magyar vi beletet. Abban az időközökben, amint a megyeház nagy termét tündérkertté va­rázsolják és megjelennek a megye szép leányai, előttünk, porladozó néhai főis pánok előtt, fölnyílik, kedves kollega, a művelődés törtenetének egy lapja. Mert ne méltóztassék c^oda kőzni, hogy kép létemre filozofálok. A dolog ugy áll, hogy a női viseletben megnyilatkozik a fel fogas, a nemzeti öntudat, az uralkodó eszme, az izlés. — És a zseb, — tóditotta a másik tiszteletreméltó k^p. — Az különösen I — Nos, hát nézzen le a parkettre. Suhogó selyem. Brilliántok vakító tüze. Elegancia és Monaszterly. Szóval, igaza van. Szemere Miklósnak : „Nem boldog a magyar 1" * De hát én nem vagyok a Rejtelmes Világ tárcaírója. Nem & misticízmus az ÓD világom, hanem a valóság. És valóságról irván, poétává kell lennem. Tündérország kert­jében járok s a tündérek meg is vannak hozzá, csak a kert hiányzik. Olyan puri­tán ez a tánezterem, mint a vármegye erkölcse. A sötét téli éjszakába kivillogott tün­dérország fénye. A három csillár pazar fényt szórt le s mikor egy kis kómszem­lére indultam, a fényes parkett ott nyúj­tózkodott előttem csillogva, mint egy óriási tükörlap, melyről a csillárok láng­jainak százai hatványozva verődtek vissza. De mindinkább szűkebbre vonul a barna, tükör fényes felülete. A foglalat pedig egjre nő, szélesedik, terjeng ... Elegáns, frakkos rendezők egész serege, kettős rendekben sorakozik. A várakozás feszült­sége tesz figyelmessé mindenkit, különö­sen Bádét, a ki 18 ad magával a fehér­kékkel drapériázott emelvényen tartja készen nyirettyüjét s fölzenditi a Ríkócyt, midőn dr. Lukács György főispán, báibizottsági elnök karján belép a lady patronesse : A 1 m á s s y Dénes grófné, lületesek az esküdtszéki intézmény meghonosításának gondolatánál is már éreztek és annak kifejezést adtak. Mert mi sem lett volna könnyebb, mint az „örök törvény" reudithetleuuek hir­detett alapjára helyezkedve, azt a nem fegyelmezett esküdt-birói meggyőző­dést az ékesszólás elragadó hatalmá­val és a gyöngédebb emberi érzelmek felkeltésével akként hangolni, hogy a hozandó Ítélet a védelem erősségéről és előkelőségéről állított volna ki je­les bizonyítványt. Csakis a hosszas tanulmány, a gyakorlatban szerzett éles megfigyelés és a birói ténykedésben megedzett elme egyrészről ; de másrészről az élő lélekismeret — mely a szakbiróság meggy őződését is irányítja mindenkor — ezek azon kriteiinmok, amelyek az élet és halál felttti bíráskodásra jogosíthatnak valakit. Ez pedig csak szakb'róság lehet. Mi tehát teljes megnyugvással fo­gadjuk a budapesti törvényszék súlyos ítéletét; — jók bet az orvosi szakér­tők véleménye az ingadozás és a meg­bizhatlanság számos jelét mutatta be a bünper során, dsezára, hogy a ho­zandó Ítéletien a szakértői vélemény nek nagy szerep julott — mert ki­pióbált és fegyelmezett eszű szakfér­fiaknak a lelkiismeret által szentesi­tett Ítélete volt. Az gíviímentesitő társulatból. — Közgyűlés — — Időszaki jelentés. — Az ártérben fekvő köz­ségek körgáti tervei. — A két milliós kölcsön. — Választások. — Az alsó fehér körösi társulat a na­mélyen kivágott fekete mellveliur selyem­ruhájában, a derék rózsaszínű bársonnyal díszítve, három csillagalakban elhelyezett havasi gyopár idomú gyémánt s oldalt a szív fölött gyémánt fehér kereszt, mely és a három havasi gyopár gyémánt kö­veinek százaival szórta tüzét s ezreket fejezett ki értékben. Utánna Fábry alispán Gziráky Jeane grófnőt, báró D r e c h s e 1 Gyula dr. B e 1 i c z e y Ist­vánnót vezette s őket követték a száz szorszépek. — O is itt van, ő is ! (Öröm és tit­kos bokázás.) A patronessze elfoglalja díszes helyét, melléje Be liczey Ist­vánná ül. A fehér ós veres kereszt. Egyik a ki látja a sikert, egyik, a ki reméli. Hiszen szombaton a veres kereszt jegyé­ben in hoc signo vinces, ós pedig Csabán. Sajátságos zsongó moraj, vagy mo rajló zsonjás tölti be a terem légkörét. A szerte áradó finom illatszerek párájá­tól kéjes zsibbadás fogja el az idegeket. Tündérkert biz ez, fehér, rózsaszínű, ra­gyogó tündérek. A tánezos párok tömege kering, lebeg, suhan, lejt vagy rohan a sikos parketten s hogy fejeik felett ott lebeg a pajkos Istenke, azt sejteni • oly­kor, sőt (főleg annál a mily tüzű szép barna gyu'ai leánynál) látni lehet. A bálteremben magam is idegen ós féltve figyelem azokat a leányokat, a kik vidékről jöttenek. Oh, mennyire bele­tudom magam élni a ti kedélyvilágtokba, mely betölti a lelketeket, midőn elfogódva feljöttetek a lépcsőn, melynek alján a vármegyei kapusok Adonisa köszöntött, a hogy feljöttetek a lépcsőkön, melyeket fenyő ko«zoru zöldje külömböztetett meg hétköznapi helyzetétől. pókban Gyulán közgyűlést tartott, me­lyen az elnökségét ós bizottságot három évre megválasztották. A közgyűlésről a következőkben tudósítunk : Az ülés megnyittatván, Csausz Lajos igazgató bemutatja a társulat igaz­gatói jelentését. A vagyoni állapotról szóló jelentÓ8 elfogadtatott. A kettős körösi hullámtérben levő anyaggödrök feliszapolása végett nyári gátak ós árkok készítettek. Partomlások megakadályozására védmüvek készültek. A védtöltések javíttattak, uj töltések be­fejeztettek. Árvédelmi anyagok, karók, pallók, szalma, füzvesszők a helyszínén raktároztatok. A kisajátított területekre a kártalanítási eljárás birói közbenjá­rással eszközölve lett. A budapesti műegyetemi hallgatók mult évi tanulmányutjuk alkalmával a gyulai Poirée duzzasztó gátat megszem­lélték, a társulat éltal fogadtattak s a felmeiült 217 frt költség utólagos jóvá­hagyását kéri az elnök. Elfogadtatott és kul alványoztatik. Ugyancsak az igazgaló bemutatja az árvizek lokalizálásáról s az ártérben fekvő községeknek körgáttal való ellátásáról szóló terveket, melyeket a társulat fő­I mérnöke Erkel János készített. A Körösök felső részén é« az élő­víz csatorna felső szakaszán netán kitörő vizeket, nehogy az alantabb fekvő terü­letekre lehúzódjanak, elsősorban a Pikó­gát van hivatva fentartani, azután az „Uradalmi körtöltés" az Anti határtól a Pikó gátig, melylyel egy darabon kis távolságban párhuzamosan halad, miért is egy kis összekötő töltés lesz készítendő. A gyula-sarkadi országút, a vasút szin­tén védelmi vonal lesz. A kitört víz a solymosi, remetei, bánom zsilipeken, töl­tés kivágásokon fog levezettetni, vala mint a szakadásokon. Az élővíz felső szakaszán kitörő vizet a Csohos ér fogja fel és annak balpartja s a Csohos ér fog szolgálni levezetésül. A gyula-békési szakaszon a Körös balparti töltés sza­kadás esetén vizfelfogóul maga az élő­Ha volna bennem ihlettsóg és képes lennék hasonlatokban beszélni, azt mon­danám, hogy olyanok vagytok ti ilyenkor, mint egy kis csolnak, mely evező nél­kül ringatózik a tenger magasan járó hullámain. Nincs, a kibán bízzatok, nincs a kiben reménykedjetek ós legjobban szeretnétek a bálterem küszöbén vissza fordulni és hazamenni. Idegen a terem, idegenek emberek, odahaza kunyorálni, ós küzdeni kell nthóz harezokat piros eperajkatok egyetlen mosolyáért, bársony szemeitek egyetlen pillantásáért. Itt fél­tek mosolyogni és bársony szemeitak révedezve néznek idegen arezokra. De megláttak. Jönnek csapatosan. Az egy­szerű ezüst fehér kereszttel díszített él a maga egyszerűségében csinos táncz­rend megtelik nevekkel. Egy iczipiczi kis csárdást ugy kunyorálnak tőletek, mint valami nagy kegyet. Nincs többé idegenség. Győztetek. Egyik másik leánykán kedvesen lát­szik meg, hogy az első báljok. Bátorta­lan ós révedező a nézésük s előszeretet­tel keresik a terem sarkait. Hanem az­tán neki hevül ő is s igy kipirosodva biz­tatóan mosolyog rá egy arcz, ha a tü­körbe tekint. Csaknem meg tudná csó­kolni azt a hideg tükör lapot, a mely ilyenkor szinte megelevenedik és mintegy bókol, azt mutatva, azt hirdetve : — Kedves feslő rózsabimbóm, ugy-e jól mulatsz ? Rohammal nyerted meg életednek első csatáját. A gyűrött, talán tépett ruha, a zilált frizura, a nekihevült és kipirult arcz, a te legdicsőbb győzelmi jelvényed és nem tekinthet a vitéz ka­tona büszkébb önérzettel a puskagolyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom