Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-06-23 / 50. szám

XXV. évfolyam. B.-Csa ba, 1898. Csütörtök, junius hó 23-án. 50-ik szám. BEEESHEKTEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer:" vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szám ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Széttekintés a külföldön. JJusztriában a csehországi német alkotmáuyhü nagybirtokosok is kiad­ták kiáltványukat, melyben szintén a nyelvrendeletek visszavonását köve­telik s előre tiltakoznak minden al­kotmányváltoztató kísérlet ellen. A kor­mány helyzete nagyon súlyos, mert a pártok közeledés helyett jobban el­távolodnak egymástól. Gralicziában pedig a zavargások egyre tartanak s mind jobban elősegítik Ausztria bom­lását. Csak egy nap, különböző köz­ségekben a csendőrök a néppel ösz­szetüzvén, megöltek közel 20 embert és elfogtak kétszáznál többet. Pininszky gróf helytartó a helyszínére utazott, hogy a zavargásokról személyesen győződjön meg. A kvóta tárgyalás különben újra megkezdődik. Ugyan hányadszor? JJ németországi választások nagy figyelmet keltenek Európaszerte. A szocziálisták hatalmas előrehaladá­sát megdöbbenve nézik. A szocialis­ták, ugy látszik, minden pártot lever­nek, kivéve a katholikus pártot, mely ugy itt, mint Belgiumban egyedül bir elleuállaai a szociáldemokráciának. A nagyvárosok : Hamburg, Boroszló, Lü beck, Nürnberg, Stuttgart stb. szoci­áldemokratákat választottak és Berlin is egészen a kezükbe esik. Eddig har­minczhat mandátumuk van, tehát csak 8 hiányzik korábbi állományukból; pótválasztás alá kerül körülbelül 100 jelöltjük, a kik közül minden valószí­nűség szerint szintén behoznak egy csomót ugy, hogy sokan hetven-nyolcz­van főre számítják a szocziáldemok­rata pártot az uj birodalmi gyűlésen. JJz olasz képviselőháznak csü­törtökön szomorú nevezetésségü ülése volt. Azon mutatta be Rudiui minisz­terelnök az uj kormányt s terjesztette elő azon javaslatokat, melyeket a leg­utóbbi nagymérvű zavargások után a kormány szükségeseknek tart s me­lyek valósággal ostromállapotba he­lyezik Olaszországot Mézes madzagul néhány oly javaslatot is nyújtott be a ministerelnök, melyek a gazdasági viszonyok javítására volnának hivatva. Rudini reakcionárius javaslatai lölött rögtön megindult a vita s az annyira lesújtó kilátásokkal kecsegtetett a kor­mányra nézve, hogy Rudiui már szom­baton be is nyújtotta a kormány le­mondását A tanulság ebből az, hogy Olaszországban már nem lehet a reák­ciót visszaállítani. Az olasz kormányválság még nem nyert megoldást. Kabinetalaki­tásra még senki megbízást nem kapott s nem tudni, ki veszi át Rudini örö­két. Az eddigi hirek tisztán kombiná­ciók. Sokan azt mondják, hogy Rudini megmarad, mig mások Viscouti-Venosta miniszterelnökségét emlegetik. A dön­tés a legközelebb megtörténik. Az uj francia minisztérium meg­alakult. Sarrien, a kit Faure a kabi­netalakitáseal megbízott, kijelentette, hogy a megbízást elvállalja. A Sarrien­kabinet programmjába fölvette a jöve­delmi adó reformját oly irányban, hogy a gazdagabb osztály nagyobb adóval sujtassék, a szegények pedig keveseb­bet fizessenek. Sarrien nagy vívmánya, hogy a republikánusokat megnyerte magának s hogy a kormányba való belépésre bírhatta Freycinet, a hires tranczia államférfiut. JJ török-montenegrói határon történt villongásoknak oka az volt, hogy nemrég egy előkelő emberen vérboszut követtek el. Török részről azt állítják, hogy csak 5 orthodox falvat égettek le és nem annyit, a mennyit a montenegróiak állítanak. JJ spanyol-amerikai háborúban ma nincs nevezetesebb fordulat vagy változás. — A körös-tárcsái beszámoló. Körös­Tárcsán igen szép fogadtatást rendez­tek a gyomai választókerület képviselője, dr. Barabás Bélának. Már Mező­Berónybe a kocsik egész sora jött a kép­viselő elébe, fehérbe öltözött leányok, a párt vezetősége. Mikor a képviselő le­szállott a vonatról, Vámos Sándor fogadta szives, őszinte magyar szavakkal, majd Körös-Tarcaa egy szép szőke leánya, L ó z s a Ilonka formás dikczió mellett csokrot nyújtott át, a többiek is elárasz­tották virággal és megindult a menet, elől hazafias dallal ajkukon, délczegen ülve szép lovain a zászlós banderisták, mely kivonzotta a herényieket. Körös­Tarcsa egész községe talpon volt. A köz­ségházán az elöljáróság Petneházy Ferencz főjegyzővel élén fogadta Barabást, a ki aztán részt vett a pártelnök házánál tartott ós magyar vendégszeretettel ren dezett lakomán. A Kossuth-téren szép beszámolóbeszédet mondott, melyet L a­d á n y i János községi birójnyitott meg. A beszámoló a kiegyezés kérdéseit ismer­tette népiesen, érdekes momentum kettő volt. Az egyik, a midőn felhívására a hallgatóság megátkozta Zimándy-Zele­nyákékat hazaáruló tettükért, a másik, midőn egy szavazatnólküli munkás közbe­kiáltott : „Nincs ám mindenkinek szava zata." Barabás Béla aztán a mezőberónyi beszámoló azon passzusát ismételte, hogy ő az általános szavazatjogot a legtelje­sebben, minden vonalon a községi élettől kezdve, föl a törvényhozásig követeli, titkos választás alapján. Érdekes beszá­moló beszédében, hogy megígérte, misze­rint a köröstarcsai indóházért közbenjár s kívánni fogja, hogy az indóházhoz kö­vezett ut legyen. Kívánja tovább, hogy a mi Békésvármegyében megindult ós a miért a közigazgatási hatóság élén álló tagjainak ós a folyamszabályozási hiva­talnak köszönetet mond, valamint a leg­teljesebb elismerést szavaz, hogy a Körös folyó hajózása Körös-Tarcsáig fejlesztes­sék. A beszéd nagy szónoki erejével óriási hálást keltett. Ezután Hajdú István látta házánál a képviselőt és társaságát, a hol a meg­hívottak ismét a hagyományos vendég­szeretetnek voltak részesei. Kedélyes hangulatban valóságos obstrukciója tört ki a pohárköszöntőknek. Este bankét volt, melyen Vámos Sándor szép beszédben éltette a képviselőt, Barabás gyújtó hatású beszédet mondott Köröstarcsa de­rék polgáraira, F i s c h e r János a sajtóra s ennek jelenlévő képviselőjére, V e r n e r László egészségéért mondott toasztot, mire V e r n e r szintén Körös-Tarcsa polgárait éltette. Az ifjúság pedig tánczra perdült és reggelig víg hangulatban tán­czolt a mozgalmas nap koronájául. A gazdáknak. Gazdáinkat rendkivül érdeklik azon intézkedések, melyeket Darányi Ig­nácz földmivelésügyi miniszter, az ara­tási netalán sztrájk esetén elrendelt. Meg­nyugtatásul szolgálhat az, hogy a kor­mány a legkörültekintőbb módon intéz­kedett, hogy a fennakadás nélküli ara­tást biztosítsa. A gazdáknak tudnia kell ezeket az intézkedéseket; de jó lesz tudomásul venni azoknak, a kik azt hiszik, hogy a munkások érdekében való lenne fölbiz­tatni őket a munkából való kiállásra, „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. A nagy titok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — — Irta: Szentkereszty Tivadar. — Régi, nagyon régi lehet már az a kis templom, a mely Vág Vecse piaczán nézi szüntelen az idők folyását. Kicsi, mind­össze 30—40 négyszög öl az alap területe. Hogy falát mikor boritotta vakolat, arra talán már maga sem emlékszik vissza, olyan régen lehetett. Belül is kopott ru­háju szentek néznek le a falakról a hí­vőkre. Pedig valamikor ezeknek is uj volt a ruhájok. Uj ruhába fejtette őket megalkotójuk ; de bizony ma már lepat­togott a festék nagyobb része a vászon­ról. A kóruson egy szuette orgona sóhajt oljkor szerényen; mert tudni kell, hogy kórus is van és orgona is a kis tem plomban, a melyen a nagy ünnepeken a t-zomszéd falu szerény segédtanítója szo kott játszani. A padok, egy kettőt kivéve, három lábon allanak, a negyedik lábukat valami élelmes sekrestyés tüzelte el va­lamikor. No, de nem is igen van padra szükség ; mert bizony ugy megfogyott a hivők strege, hogy csak az első pad telik meg. Itt szokott ülni az uraság, melyet jelenleg tekintetes Mikuláty uram kép visel egymaga. Sátoros ünnep előtt, szombaton, Mi­kulásy uram beküldi Gjurkát a csézával a városba, a ki azután másnap reggel tiz órakor rendesen meg is jelenik a kis templom előtt az öreg baráttal, a ki már ötven év óta minden nevezetes alkalom­kor itt szokta tartani a szent misét. Az öreg tisztelendő atya valóban oda illik a tok régiség közé. Ugy tűnik fel, minlha maga is ott véchfdt volna meg, kizöldült reverendájában. Bizony-bizony régen is volt az, a midőn először misézett a kis templomban. Akkor még Mikulásy uram nem ült az első padban, hanem ministrált Gyuikával. Persze ő jobbról uj ruhában, Gyurka pedig balról ütött kopott ruhában. Mamája pedig, a szép özvegy, ott ült az első padban ós a helyet, hogy imádkozott volna, nézte nézte azt a kis leányt, a melyik mellette ült a padban. Es visszagondolt a múltra . . . Viszsza­gondolt az elmúlt eseményekre, melyek ennek a kis aranyhajú babának az élete körül játszottak. Az öreg Mikulásy uram 'nem volt már mai csirke, amidőn raszánta magát, hogy szakit a nőtlen élettel. Ezen épen semmi csodálni való sincs. Gondoskodni kellett utódról, mert az egész Mikulásy famíliából már csak maga taposta ezt a sártekét, a többi szerinte ott pihent a családi kaszinóban, a kis templom alatt. A tejbe volt mit aprítani és igy nagy szégyen lett volna, ha lábbal fordítják fel a családi czimert. Nem nagyon messze kellett neki menni, hogy megtalálja a mit keresett. Ott lakott a szomszédban Sarudy uram, a kinek három eladó lánya is van. Egyik szebb, mint a másik. Igaz, hogy Sarudy uram már rég beleaprította a tejbe a be­leaprítani valót; de hát neki nem is kel­lett más, mint asszony a házhoz, jó eset­ben feleség. Mikulásy uram egy szép tavaszi dél­után átrándult Sarudy uram portájára háziűznézni. Nem igen sokáig kellett neki válogatni ; mert Erzsikével, a legfiatalab­bat találkozott először s meg is tetszett neki rögtön. Igaz, gyönyörű szép leány is volt Erzsike. Olyan, a milyen csak nagy riikán születik. Szinte sajnálja az ember, hogy ilyen öreg karó mellé ül­tetik el az ilyen szép virágot. Erzsike kezdetben hallani sem akart Mikulásyrél; de anyja kényszeritette reá, hogy ne kosarszza ki. Utóvégre is Mi­kulásy gazdag ember — mondta Erzsi­kének — ha hozzá mégy, lesz ragyogó ékszered, selyemben, bársonyban járhatsz négyes fogaton. Ha nem mégy hozzá, itt­hon még karton ruhára sem telik nem sokára. Mikulásy az első látogatástól kezdve, ha csak szerét tehette, folytonosan Er­zsike körül settenkedett. A mama, miután meggyőzte Erzsi két azon előnyökről, melyek e házasság­ból kifolyólag: érik e családot ós magát Erzsikét is, Erzsike kezével megajándé­kozta Mikulásyt. Az egyházi szertartás a vecsei kis temp'omban tartatott meg, melyet ez al­kalomra szépen kidiszitettek. Itt hazudta Erzsike az Isten szine előtt, hogy szereti a vőlegényét; pedig sokkal több volt a gyűlölet, mint a szeretet szivében iránta. Véresre sirt szemekkel lépett az oltár elé. Mondták is a jelenlevők : „Szegény Erzsi, temeti a boldogságát." Mikulásyt ez a házasság kezdetben boldoggá tette s néhány hót alatt Er­zsike is megszokta fórjót. Persze meg­szokta, de nem szerette. Férje utaztatta, a mi jól esett neki. AZ első tél nagyobb felét Olaszországban, a másik felét Pes ten töltötték el; a következő nyarat Tátra-Füreden sétálták át. A második évben már Mikulássy uram unta az utazást s a telet otthon töltötték. Erzsikének minden héten volt egy fogadó napja, ilyenkor aztán az is­merős seladonok légiója lepte el a Mi­kulássy bázat. Mikulássy ezt nem igen bánta, különösen pedig akkor nem, mi­dőn elérte czélját s a gólya meghozta az iczi-piczi örököst. Ezután kezdó őt a szalon élet feszélyezni. Újra cselédei, munkásai közé vágyott. A szép asszony ezentúl egyedül járt a társaságokba. Az ifjú Bóldi báró pedig mindenhová hűségesen követte s igy nem csoda, ha a környék pletyka-gyártói azt rebesgették, hogy erősen udvarol a szép asszonynak. Megjegyzendő, hogy Béldi még csak 26 óves volt s hozzá sugár, szép szőke ember, olyan, amilyen az unatkozó nóm­bereknek nagyon is tetszeni szokott. Persze Mikulássy uram nagy bűnnek tartotta volna szép feleségét barmivei is gyanúsítani, pedig ugyancsak szaporod­tak agancsai öreg fején. De mégis egy év múlva az a körül­mény, hogy neje egy szép szőke leány­gyermekkel ajándékozta meg, erős gya­nút keltett szivében; mert sehogy sem fórt a fejébe az, hogy két barnának ho­gyan hozhat a gólya szőke kis leányt. Á kis leány pedig egészen hasonmása volt naponkinti vendégének, Béldi báró­nak. Ez bosszantotta és kutatni, figyelni kezdett. Nemsokára csakugyan meggyő­ződött róla, hogy komoly a viszony fele­sége és Bóldi között. Megvolt mérgezve, öszszevolt zúzva egész boldogsága. Kezdetben párbajra gondolt; de nem párbajozott, hanem egy­szerűen főbe lőtte Bóldit, azután ön­magát. Erzsike sokáig gyászolt. Hogy fórjót gyászolta-e vagy Bóldit, azt nem lehet tudni. Férjhez nem mehetett, mert férje minden vagyonát fiára hagyta, igy tehát szegény volt. Pénz ós becsület nélkül pedig akkor is már kevés házasságot kötöttek. Kis leányát, bár merre ment, folyton magával vitte, fiával nem igen sokat tö­rődött. Az öreg Mikulásy egy öt pecsétes nagy levelet hagyott fiára, a melyet az husz óves korában bonthatott fel. Fel is bontotta, el is olvasta. Hogy mi volt benne, arról nem szól a krónika ; de annyi bizonyos, hogy semmi kedve sincs a ká­polnát uijá alkotni, mert az már családi hagyomány, hogy csak akkor lesz javitva a kis templom, midőn uj asszony jön a házhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom