Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-06-23 / 50. szám

XXV. évfolyam. B.-Csa

ba, 1898. Csütörtök, junius hó 23-án. 50-ik szám. BEEESHEKTEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer:" vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szám ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Széttekintés a külföldön. JJusztriában a csehországi német alkotmáuyhü nagybirtokosok is kiadták kiáltványukat, melyben szintén a nyelvrendeletek visszavonását követelik s előre tiltakoznak minden alkotmányváltoztató kísérlet ellen. A kormány helyzete nagyon súlyos, mert a pártok közeledés helyett jobban eltávolodnak egymástól. Gralicziában pedig a zavargások egyre tartanak s mind jobban elősegítik Ausztria bomlását. Csak egy nap, különböző községekben a csendőrök a néppel öszszetüzvén, megöltek közel 20 embert és elfogtak kétszáznál többet. Pininszky gróf helytartó a helyszínére utazott, hogy a zavargásokról személyesen győződjön meg. A kvóta tárgyalás különben újra megkezdődik. Ugyan hányadszor? JJ németországi választások nagy figyelmet keltenek Európaszerte. A szocziálisták hatalmas előrehaladását megdöbbenve nézik. A szocialisták, ugy látszik, minden pártot levernek, kivéve a katholikus pártot, mely ugy itt, mint Belgiumban egyedül bir elleuállaai a szociáldemokráciának. A nagyvárosok : Hamburg, Boroszló, Lü beck, Nürnberg, Stuttgart stb. szociáldemokratákat választottak és Berlin is egészen a kezükbe esik. Eddig harminczhat mandátumuk van, tehát csak 8 hiányzik korábbi állományukból; pótválasztás alá kerül körülbelül 100 jelöltjük, a kik közül minden valószínűség szerint szintén behoznak egy csomót ugy, hogy sokan hetven-nyolczvan főre számítják a szocziáldemokrata pártot az uj birodalmi gyűlésen. JJz olasz képviselőháznak csütörtökön szomorú nevezetésségü ülése volt. Azon mutatta be Rudiui miniszterelnök az uj kormányt s terjesztette elő azon javaslatokat, melyeket a legutóbbi nagymérvű zavargások után a kormány szükségeseknek tart s melyek valósággal ostromállapotba helyezik Olaszországot Mézes madzagul néhány oly javaslatot is nyújtott be a ministerelnök, melyek a gazdasági viszonyok javítására volnának hivatva. Rudini reakcionárius javaslatai lölött rögtön megindult a vita s az annyira lesújtó kilátásokkal kecsegtetett a kormányra nézve, hogy Rudiui már szombaton be is nyújtotta a kormány lemondását A tanulság ebből az, hogy Olaszországban már nem lehet a reákciót visszaállítani. Az olasz kormányválság még nem nyert megoldást. Kabinetalakitásra még senki megbízást nem kapott s nem tudni, ki veszi át Rudini örökét. Az eddigi hirek tisztán kombinációk. Sokan azt mondják, hogy Rudini megmarad, mig mások Viscouti-Venosta miniszterelnökségét emlegetik. A döntés a legközelebb megtörténik. Az uj francia minisztérium megalakult. Sarrien, a kit Faure a kabinetalakitáseal megbízott, kijelentette, hogy a megbízást elvállalja. A Sarrienkabinet programmjába fölvette a jövedelmi adó reformját oly irányban, hogy a gazdagabb osztály nagyobb adóval sujtassék, a szegények pedig kevesebbet fizessenek. Sarrien nagy vívmánya, hogy a republikánusokat megnyerte magának s hogy a kormányba való belépésre bírhatta Freycinet, a hires tranczia államférfiut. JJ török-montenegrói határon történt villongásoknak oka az volt, hogy nemrég egy előkelő emberen vérboszut követtek el. Török részről azt állítják, hogy csak 5 orthodox falvat égettek le és nem annyit, a mennyit a montenegróiak állítanak. JJ spanyol-amerikai háborúban ma nincs nevezetesebb fordulat vagy változás. — A körös-tárcsái beszámoló. KörösTárcsán igen szép fogadtatást rendeztek a gyomai választókerület képviselője, dr. Barabás Bélának. Már MezőBerónybe a kocsik egész sora jött a képviselő elébe, fehérbe öltözött leányok, a párt vezetősége. Mikor a képviselő leszállott a vonatról, Vámos Sándor fogadta szives, őszinte magyar szavakkal, majd Körös-Tarcaa egy szép szőke leánya, L ó z s a Ilonka formás dikczió mellett csokrot nyújtott át, a többiek is elárasztották virággal és megindult a menet, elől hazafias dallal ajkukon, délczegen ülve szép lovain a zászlós banderisták, mely kivonzotta a herényieket. KörösTarcsa egész községe talpon volt. A községházán az elöljáróság Petneházy Ferencz főjegyzővel élén fogadta Barabást, a ki aztán részt vett a pártelnök házánál tartott ós magyar vendégszeretettel ren dezett lakomán. A Kossuth-téren szép beszámolóbeszédet mondott, melyet L ad á n y i János községi birójnyitott meg. A beszámoló a kiegyezés kérdéseit ismertette népiesen, érdekes momentum kettő volt. Az egyik, a midőn felhívására a hallgatóság megátkozta Zimándy-Zelenyákékat hazaáruló tettükért, a másik, midőn egy szavazatnólküli munkás közbekiáltott : „Nincs ám mindenkinek szava zata." Barabás Béla aztán a mezőberónyi beszámoló azon passzusát ismételte, hogy ő az általános szavazatjogot a legteljesebben, minden vonalon a községi élettől kezdve, föl a törvényhozásig követeli, titkos választás alapján. Érdekes beszámoló beszédében, hogy megígérte, miszerint a köröstarcsai indóházért közbenjár s kívánni fogja, hogy az indóházhoz kövezett ut legyen. Kívánja tovább, hogy a mi Békésvármegyében megindult ós a miért a közigazgatási hatóság élén álló tagjainak ós a folyamszabályozási hivatalnak köszönetet mond, valamint a legteljesebb elismerést szavaz, hogy a Körös folyó hajózása Körös-Tarcsáig fejlesztessék. A beszéd nagy szónoki erejével óriási hálást keltett. Ezután Hajdú István látta házánál a képviselőt és társaságát, a hol a meghívottak ismét a hagyományos vendégszeretetnek voltak részesei. Kedélyes hangulatban valóságos obstrukciója tört ki a pohárköszöntőknek. Este bankét volt, melyen Vámos Sándor szép beszédben éltette a képviselőt, Barabás gyújtó hatású beszédet mondott Köröstarcsa derék polgáraira, F i s c h e r János a sajtóra s ennek jelenlévő képviselőjére, V e r n e r László egészségéért mondott toasztot, mire V e r n e r szintén Körös-Tarcsa polgárait éltette. Az ifjúság pedig tánczra perdült és reggelig víg hangulatban tánczolt a mozgalmas nap koronájául. A gazdáknak. Gazdáinkat rendkivül érdeklik azon intézkedések, melyeket Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, az aratási netalán sztrájk esetén elrendelt. Megnyugtatásul szolgálhat az, hogy a kormány a legkörültekintőbb módon intézkedett, hogy a fennakadás nélküli aratást biztosítsa. A gazdáknak tudnia kell ezeket az intézkedéseket; de jó lesz tudomásul venni azoknak, a kik azt hiszik, hogy a munkások érdekében való lenne fölbiztatni őket a munkából való kiállásra, „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. A nagy titok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — — Irta: Szentkereszty Tivadar. — Régi, nagyon régi lehet már az a kis templom, a mely Vág Vecse piaczán nézi szüntelen az idők folyását. Kicsi, mindössze 30—40 négyszög öl az alap területe. Hogy falát mikor boritotta vakolat, arra talán már maga sem emlékszik vissza, olyan régen lehetett. Belül is kopott ruháju szentek néznek le a falakról a hívőkre. Pedig valamikor ezeknek is uj volt a ruhájok. Uj ruhába fejtette őket megalkotójuk ; de bizony ma már lepattogott a festék nagyobb része a vászonról. A kóruson egy szuette orgona sóhajt oljkor szerényen; mert tudni kell, hogy kórus is van és orgona is a kis tem plomban, a melyen a nagy ünnepeken a t-zomszéd falu szerény segédtanítója szo kott játszani. A padok, egy kettőt kivéve, három lábon allanak, a negyedik lábukat valami élelmes sekrestyés tüzelte el valamikor. No, de nem is igen van padra szükség ; mert bizony ugy megfogyott a hivők strege, hogy csak az első pad telik meg. Itt szokott ülni az uraság, melyet jelenleg tekintetes Mikuláty uram kép visel egymaga. Sátoros ünnep előtt, szombaton, Mikulásy uram beküldi Gjurkát a csézával a városba, a ki azután másnap reggel tiz órakor rendesen meg is jelenik a kis templom előtt az öreg baráttal, a ki már ötven év óta minden nevezetes alkalomkor itt szokta tartani a szent misét. Az öreg tisztelendő atya valóban oda illik a tok régiség közé. Ugy tűnik fel, minlha maga is ott véchfdt volna meg, kizöldült reverendájában. Bizony-bizony régen is volt az, a midőn először misézett a kis templomban. Akkor még Mikulásy uram nem ült az első padban, hanem ministrált Gyuikával. Persze ő jobbról uj ruhában, Gyurka pedig balról ütött kopott ruhában. Mamája pedig, a szép özvegy, ott ült az első padban ós a helyet, hogy imádkozott volna, nézte nézte azt a kis leányt, a melyik mellette ült a padban. Es visszagondolt a múltra . . . Viszszagondolt az elmúlt eseményekre, melyek ennek a kis aranyhajú babának az élete körül játszottak. Az öreg Mikulásy uram 'nem volt már mai csirke, amidőn raszánta magát, hogy szakit a nőtlen élettel. Ezen épen semmi csodálni való sincs. Gondoskodni kellett utódról, mert az egész Mikulásy famíliából már csak maga taposta ezt a sártekét, a többi szerinte ott pihent a családi kaszinóban, a kis templom alatt. A tejbe volt mit aprítani és igy nagy szégyen lett volna, ha lábbal fordítják fel a családi czimert. Nem nagyon messze kellett neki menni, hogy megtalálja a mit keresett. Ott lakott a szomszédban Sarudy uram, a kinek három eladó lánya is van. Egyik szebb, mint a másik. Igaz, hogy Sarudy uram már rég beleaprította a tejbe a beleaprítani valót; de hát neki nem is kellett más, mint asszony a házhoz, jó esetben feleség. Mikulásy uram egy szép tavaszi délután átrándult Sarudy uram portájára háziűznézni. Nem igen sokáig kellett neki válogatni ; mert Erzsikével, a legfiatalabbat találkozott először s meg is tetszett neki rögtön. Igaz, gyönyörű szép leány is volt Erzsike. Olyan, a milyen csak nagy riikán születik. Szinte sajnálja az ember, hogy ilyen öreg karó mellé ültetik el az ilyen szép virágot. Erzsike kezdetben hallani sem akart Mikulásyrél; de anyja kényszeritette reá, hogy ne kosarszza ki. Utóvégre is Mikulásy gazdag ember — mondta Erzsikének — ha hozzá mégy, lesz ragyogó ékszered, selyemben, bársonyban járhatsz négyes fogaton. Ha nem mégy hozzá, itthon még karton ruhára sem telik nem sokára. Mikulásy az első látogatástól kezdve, ha csak szerét tehette, folytonosan Erzsike körül settenkedett. A mama, miután meggyőzte Erzsi két azon előnyökről, melyek e házasságból kifolyólag: érik e családot ós magát Erzsikét is, Erzsike kezével megajándékozta Mikulásyt. Az egyházi szertartás a vecsei kis temp'omban tartatott meg, melyet ez alkalomra szépen kidiszitettek. Itt hazudta Erzsike az Isten szine előtt, hogy szereti a vőlegényét; pedig sokkal több volt a gyűlölet, mint a szeretet szivében iránta. Véresre sirt szemekkel lépett az oltár elé. Mondták is a jelenlevők : „Szegény Erzsi, temeti a boldogságát." Mikulásyt ez a házasság kezdetben boldoggá tette s néhány hót alatt Erzsike is megszokta fórjót. Persze megszokta, de nem szerette. Férje utaztatta, a mi jól esett neki. AZ első tél nagyobb felét Olaszországban, a másik felét Pes ten töltötték el; a következő nyarat Tátra-Füreden sétálták át. A második évben már Mikulássy uram unta az utazást s a telet otthon töltötték. Erzsikének minden héten volt egy fogadó napja, ilyenkor aztán az ismerős seladonok légiója lepte el a Mikulássy bázat. Mikulássy ezt nem igen bánta, különösen pedig akkor nem, midőn elérte czélját s a gólya meghozta az iczi-piczi örököst. Ezután kezdó őt a szalon élet feszélyezni. Újra cselédei, munkásai közé vágyott. A szép asszony ezentúl egyedül járt a társaságokba. Az ifjú Bóldi báró pedig mindenhová hűségesen követte s igy nem csoda, ha a környék pletyka-gyártói azt rebesgették, hogy erősen udvarol a szép asszonynak. Megjegyzendő, hogy Béldi még csak 26 óves volt s hozzá sugár, szép szőke ember, olyan, amilyen az unatkozó nómbereknek nagyon is tetszeni szokott. Persze Mikulássy uram nagy bűnnek tartotta volna szép feleségét barmivei is gyanúsítani, pedig ugyancsak szaporodtak agancsai öreg fején. De mégis egy év múlva az a körülmény, hogy neje egy szép szőke leánygyermekkel ajándékozta meg, erős gyanút keltett szivében; mert sehogy sem fórt a fejébe az, hogy két barnának hogyan hozhat a gólya szőke kis leányt. Á kis leány pedig egészen hasonmása volt naponkinti vendégének, Béldi bárónak. Ez bosszantotta és kutatni, figyelni kezdett. Nemsokára csakugyan meggyőződött róla, hogy komoly a viszony felesége és Bóldi között. Megvolt mérgezve, öszszevolt zúzva egész boldogsága. Kezdetben párbajra gondolt; de nem párbajozott, hanem egyszerűen főbe lőtte Bóldit, azután önmagát. Erzsike sokáig gyászolt. Hogy fórjót gyászolta-e vagy Bóldit, azt nem lehet tudni. Férjhez nem mehetett, mert férje minden vagyonát fiára hagyta, igy tehát szegény volt. Pénz ós becsület nélkül pedig akkor is már kevés házasságot kötöttek. Kis leányát, bár merre ment, folyton magával vitte, fiával nem igen sokat törődött. Az öreg Mikulásy egy öt pecsétes nagy levelet hagyott fiára, a melyet az husz óves korában bonthatott fel. Fel is bontotta, el is olvasta. Hogy mi volt benne, arról nem szól a krónika ; de annyi bizonyos, hogy semmi kedve sincs a kápolnát uijá alkotni, mert az már családi hagyomány, hogy csak akkor lesz javitva a kis templom, midőn uj asszony jön a házhoz.