Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-06-23 / 50. szám

nem hisszük, hogy munkásaink között lenne ez a szándók ; de ha mégis akadnának hebegyurgyák, a kik föltehetnók, hogy az államhatalom nem lenne erélyes a törvényes rend fentartása érdekében és ha lennének, a kik föltennók, hogy dőre szándékaik a munka abban hagyásával, a szerződés meg nem tartásával ezélt ér, — azok e rendelet elolvasása után tisztában lehetnek, hogy tervük előre dugába dőlt. Csak maguknak okoznak vele kárt, késő megbánást, ártani nem árthatnak senkinek. A miniszter rendelkezése szó szerint a következő: Azon ezólból, hogy az egyes vármegyékben az arató munkások által netán tervezett aratási sztrájk megelőzhető, esetleg meghiúsítható legyen, a földmivelósügyi miniszter a folyó évi aratás idején a mezőhegyesi, kisbéri ós bábolnai m. kir. állami ménesbirtok, valamint a beregmegyei szolyvai járásban levő állami bérlet területén (Szolyván) nagyobb számú számfeletti arató-munkást fog állami költségen készenlétben tartani s az egyes munkaadók a sztrájkoló munkások pótlására rendkívüli esetekben e készenlétből fogja a szükséges munkaerőt ren delkezósére bocsájtani. Mivel azonban az aratási munkálatokhoz szükséges munkaerő közvetítésének e rendkívüli módja csak indokolt esetben vehető igénybe, a munkaadók a közvetítésre csak az alantabb jelzett feltételek mellett tarthatnak számot. 1. Az összpontosított munkáskószletből az alább közölt eljárás ós feltótelek mellett első sorban csak azon munkaadó kaphat munkásokat, a ki az aratási munkára tényleg szerződtetett munkásokat, munkásai azonban az ő hibája nélkül a szerződós teljesítését megtagadták s a szerződés teljesítése végett alkalmazott hatósági közbelépés sem vezetvén eredményre, a munkaadó helyben, vagy a környéken a közvetlen szomszédjai által fizetett munkabér ós feltótelek felajánlása mellett munkásokat nem kaphatott. 2. Azon kérdésben, hogy e körülmények fenforognak-e s igy az illető munkaadónak a szükséges munkaerő átengedésére igénye van e? a járási fő szolgabírónak (rendőrkapitánynak) kell első sorban a főispánhoz, távollétiben az alispánhoz javaslatot tenni. Ha a járási főszolgabíró (rendőrkapitány) a munkások átengedését indokoltnak tartja, foglalja jegyzőkönyvbe a munkaadó kérelmét, annak azon nyilatkozatával együtt, hogy az aratási mun kálatok végzésére átengedett munkások munkabéreinek, valamint a szállítási költségeknek kifizetésére és a munkások élelmezésére magát kötelezi s az e részben előforduló netaláni viták esetén a földmivelésügyi minister elhatározásának ma gát aláveti. A járási főszolgabíró (rendőr kapitány) az esetben, ha a munkaadó kérelmát teljesitendőnek tartja, miután a jegyzőkönyvet felvette, a főispánhoz táviratilag tesz jelentést. A főispán vagy távolléte esetében az alispán (polgármester) viszont a munjpmegtagadás körülményeinek részletes közlése mellett táviratilag jelenti be a miniszternek, hogy kinek, mely községbe, melyik járásba, mely vasu'.i állomásra ós mily számban ajánlja, hogy a munkások kiküldése iránt a miniszter intézkedjék. Tekintettel arra, hogy a munkáskószletből esetleg sok munkaadó igényét kell kielégíteni, a főispán csak a feltétlenül szükséges számú munkások kirendelését javasolhatja. Minthogy nincsen kizárva annak le hetősége, hogy olyan munkaadó is jelenkezhetik, a ki a felesleges munkáskészletből olcsóbb munkaerőt remélvén szerezhetni, maga kereset ürügyet szerződöttmunkásainak elbocsájtására s maga adott okot a sztrájkra, a miniszter kijelenti, hogy ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogja a netalán szükséges munkaerőt átengedni, mert ha ily munkaadók is támogatásban részesülnének, a netáni sztrájk meghiusitásása tett in tézkedések nemcsak czélvesztettekké válnának, de a helyzetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tenné. 3. A főispán, esetleg az alispán távirati jelentésére a minister intézkedik, hogy a mennyiben rendelkezésre áll, a javaslatba hozott munkaerő a megnevezett munkaadó róízóre megjelölt vasúti állomásra lehetőleg a legközelebbi telepről azonnal e's állittassék. Ezen elszállítás költségei a munkaadó által fedezendők. Á vasúti állomástól a munkahelyig a munkaadó köteles a szállításról gondoskodni. Ha a munkaadó kifejezetten nem kéri, hogy a munkások külön vonaton szállittas-s nak, a munkások a rendes személyvonatokon szállíttatnak a rendes szállítási kedvezménynyel (t. i. fólmdnetjegygyel). Ha a munkaadó már a telepről kocsin akarja a munkásokat elszállítani, ez a jelentésben kitüntetendő. A munkástarlókból 40—50 munkásnál kisebb csoport rendszerint át nem engedhető. A munkások elindításáról a te'ep felügyeletével megbízott közeg az illetótékes főszolgabírót (rendőrkapitányt) a biztonsági intézkedések megtétele véget

1, valamint a munkaadót táviratilag értesít. A járási főszolgabíró (rendőrkapitány) a munkások megérkezéséről közvetlenül a miniszterhez távirati jelentést tesz. 4. A munkások munkabére a telep ről való elindulás napjától számítva, a munkásoknak a munka befejeztével lakhelyükre való megérkezésükig terjedő időtartamra fizetendő meg a munkaadó által, a szállítási költségekről s a munkabérről a telep vezetője részéről kiállított s a munkaadónak megküldöt számla alapján. Ha a munkaadó a munkásokat a munka bevégezte előtt a miniszter által elfogadott ok nélkül rendezésre bocsájtja, az esetben a munkaadó a szállítási költségeken felül a munkások három, illetőleg öt heti munkabérét köteles a főldmivelési tárczának megfizetni. A munkaadó a munká-okat a megérkezéstől kezdve a munkálok lakhelyére való érkeztéig köteles teljes élelmezéssel ellátni. A munkások élelme ugy, oly módon ós mennyiségben szolgáltatandó ki, mint a hogyan az állami ménesbirtokra szerződtetett munkások élelme kiszolgál tátik. E szerint a munkások páronkint kap nak minden napra akár ünnep, akár Inverő, vagy helyben beteg napokra 05. kg. búzalisztet (főzőliszt), 1 kg. árpalisztet. 1 kg. rozslisztet, 0 24 kg. hüvelyest, 0.06 kg. sót ós zsirváltság fejében 3 5 krt naponkint; továbbá egy hétre : páronkint 1.12 kg. húst, ezenkívül kapnak még, de csakis munkanapokra, az aratók (kaszás) 0.3, a kötözők pedig 0.2 liter pálinkát. Végül az élelmezés elké tzitéséhez szükséges tüzelő anyagot s egész nnpra a helyszínére szállítva egészséges friss ivóvizet. A hüvelyes esetleg burgonyával helyettesíthető ós pedig 0.24 kg. hüvelyes helyett 2.40 kg. burgonya adandó ki. AZ árpa- ós rozsliszt pedig búzaliszttel váltható meg, mely esetbeu 1.00 kg. árpaliszt ós 1.00 kg rozsliszt helyett összesen 1 és V2 kg. búzaliszt adandó. A pálinka a munkás kívánságára készpénzzel megváltandó. 5. A tartalékmunkások a folyó hó 23-tól számított három hátre, azzal hogy felhívásra még további két héti? kötelesek dolgozni, a következő napi munkabérek mellett fogadtattak fel: arató-férfi legkevesebb 80 krtól legfeljebb 1 frt 20 krig, vasár- és ünnepnapokra, valamint betegnapokra napszám nem fizettetik. A munkaadó a telepről való elindulás napjától a munkások haza érkeztéig terjedő időre ugyanoly összegű nap számbórt tartozik a főldmivelési tárcza javára megtéríteni, mint a mily összegű munkabér a részére átengedett tartalék munkáscsoport javára a felfogadási feltótelek szerint ezen időre jár. Azt, hogy mely telepről s mily napszám mellett felfogadott munkáecsoport adassék részére át, munkaadó meg nem szabhatja. A munkásokat lehetőleg a munkaadó birtokához legközelebb eső telepről fogja a miniszter a csoportok sorrendjében átengedni. 6. A munkások lakhelyére való viszszaszállitásáról a munka bevógeztóvel a munkaadó költségére azon telep vezetője gondoskodik, a mely a telepről a munkások átadattak. E végből köteles a munkaadó a munka bevégezte előtt legalább három nappal a telep igazgatóságát értesíteni, hogy a munkások mely napon lesznek elszállíthatok. Bárha a fentiekben foglaltak e részben kételyt nem hagynak fenn, nehogy a miniszter elhatározásának esetleges félreértése által egyesek önmaguknak kárt okozzanak, a miniszter ismételten kije lenti, hogy azon muukadók részére, akik arató-munkásokat nem szerződtettek, aratókról méltányos és a szomszéd birtokosok által elfogadott feltótelek mellett nem gondoskodtak, a munkástartalék telepekről munkaerőt átengedni nem szándékozik, ha azonban a munkaadó önhibáján kivül maradt aratc-munkások nélkül, — amenynyiben a vármegyei hatóságok ós a gazdasági egylet közvetitósóvel a tőr vónyhatóság területén nem szerezhet munkásokat, — sz esetben a ministerium munkásügyi osztályához (VII/4) intézett szó- vagy levélbeli kérdesére hajlandó tájékoztatni afelől, hogy mely községekben vannak olyan helyben alkalmazást nem találó munkások, a kik idegen helyre is elszerződtethetők voluának. Olvasóinkhoz. Közeledtével az uj negyedévnek, biza lommal kérjük föl olvasóinkat, méltóztassanak a „B ékésmegyei Közlönyt" pártolásukkal továbbra is megtisztelni. A „Békésmegyei Közlöny" negyedszázados pályafutása alatt elerte azt, hogy mint a legtekintélyesebb ós a legnagyobb számú olvasóközönséggel biró lapra szoktak rá a megyében hivatkozni. A pártolást elérte azzal a kitartó munkásságával, melylyel a megye közügyeit minden vonalon szeretettel szolgálta ; a tekintélyt pedig azzal, hogy minden munkáját becsvágygyal végezte ós mindég a legjavát nyújtotta annak, a mi vidéki lapnál egyáltalában lehetséges. Jövőben is követjük eddigi irányunkat, hogy abban az eszmekörben moz gunk, mely pátriánkon megnyilatkozik ; megyei lap leszünk, dolgozva a megye minden egyes községének szellem és anyagi meggyarapodásáért. E mellett változatos eleven, minő közéletünk, mely nek hü tükréül szegődik ez a negyedszázados hirlap, B ^késmegyének egyetlen politikai lapja. Minden rovatunk változatos feldolgozásában érdekes marad ; szeretettel és fáradságot nem ismerve szolgáljuk annak a közönségnek ügyet, mely tőlünk el nem tántorodik. Büszkék vagyunk rá, ho?y a „Békésmegyei Közlöny" folyton izmosodik, tért fogla

1. E'.t lelkiismeretes munkával kiérdemelni lesz mindenkoria becsvágyunk. A szerkesztőség. * A kiadóhivatal tisztelettel tudatja, hogy a „Bókésmegyei Közlönyt" a nyár folyamán bárhová utánna küldjük olvasóinknak, csak erről egy levelezőlapon eleve értesítést nyerjen. A lap előfizetési ára nem változik. Marad továbbra is : fél évre . . 3 frt. negyed évre 1 frt 50 kr. Kérjük az előfizetésnek mielőbbi megújítását s e czólra mai számunkhoz postautalványt mellékeltünk. A kiadóhivatal. A mult Két halottjai. — Wodiáner Albert báró. — Hegedűs Mihály. — Napok óta csöndesen nyugossza örök álmát az a két különféle iranyban, de mindketten feledhetetlen közéleti tevékenységgel működő ós sokáig jó emlékben lévő halott, a kit nagy részvéttel temettek el: Wodiáner Albert báró ós Hegedűs Mihály. Egyik nevezetesen oldotta meg a „nemesseg kötelező" elvét, má.-ik igaz demokrataságával ós ennek tündöklő erényeivel szolgálta embertársai ügyét. Mindkettő tündöklő példa: egyik a főúr, a ki bibliai értelemben teszi a jót, másik a demokrata, a ki roskadásig dolgozik. Nincs a megyében egy sem, a ki Hegedűs önzetlenségéről, nagy szorgalmáról ós tudísáról ne tudna egy megtör ónt epizódot elbeszelai, a gyomai báró életéből pedig a világsajtóba kerülnek olyan intimitások, a melyeket életében eltitkolt az ő nagy szive. Elmondunk belőle kettőt. Az elhunyt báró Wodiáner Albert óriási vagyont hagy fiára, ifjú baró Wodiáner Albert főrendiházi tagra ós a magyar delegáczió tagjára. Még pedig azzal a megnyugvással hagyhatta rá vagyonát, hogy az nem fog elpusztulni, hanem a legrosszabb esetben is megmarad, ha ugyan nem gyarapodik. Efelől már vagy tiz esztendeje bizonyos volt az öreg ur. O maga szokta volt elbeszólni a következő történetet, amely teljesen meggyőzhette ifjú Wodiáner Albert anyagi megbízhatóságáról : • — Az én fiam, mesélte régebben az öreg ur, roppant takarékos ember. Nem tudtam a lu npolásra rávenni. Mikor em beresedni kezdett és szüksége volt rá, hogy viáglátott ember legyen, behívattam egyszer: „Edes fiam, mondtam neki — te most utazni fogsz. Bejárod a világot. Nesze, itt van pénz,amennyi csak kell. Itt van harminczezer forint. Légy ur, légy lump, légy gavallér. Szórd a pénzt, ha elfogy, küldök ujatl" — Ezt mondtam neki és útra eresztettem. Mit gondoltok, mi történt? Oda volt fólesztendeig s mikor visszajött, a harminczezer forintból visszahozott — negyvenötezret. Útközben nyert a börzén. — Nohát ebből sohse lesz ember, tette hozzá az öreg ur elkeseredetten, de azért titkos boldogsággal. Ez is igen jellemző : ümikor pár óv előtt Zágrábot óriási földrengés érte s ennek következtében családok százai jutottak tönkre, báró Wodiáner Albert táviratilag Budapestre kérte gyomai urad. főtisztjót és különben is kedvelt emberét Kherndl Györgyöt. A legnagyobb titoktartás kötele zettsége mellett átadott neki tízezer forintot azzal az utasítással, hogy nyomban ulazzék le a földrengés sújtotta városba, tanulmányozza az okozott nyomort ós ahol legindokoltabb a segítség, hatósági közreműködés mellett ossza szét a rábízott összeget. Igy is történt. Kherndl csak nyolcz nap múlva jött haza Gyomára, addig családja sem tudta, hogy mily megbízása van ; a zágrábi közönség, a lapok pedig még kevésbé tudták, hogy ki az az emberbarát, a ki a vószsujtott legfájóbb könyeket szorította s legégetőbb se beket gyógyította. * A fővárosban Schlauch Lőrincz szentelte be a halottat s hétfőn délután tették le Gyomán örök pihenőre. Es a temetés osztatlan gyász közben törtónt. Grócz Béla fényes segédlettel énekelte a megboldogult fölött a circum-dederun megható gyász-dalát; a gyomai dalárda 111 6 s s y Gyula vezetése alatt gyászdalt énekelt. .".Külön szalonkocsiban jöttek el a temetésra a megboldogult neje, fia, a Harkányi ós Nemess grófi családok, Aczél Béla. Békésvármegyét a temetésen L uk á c s György fő , F á b r y Sándor alispán, Zöldy János dr. főorvos képviselték. Küldöttségileg jelentek meg En drőd ós Gyoma község elő járói, a gyo mai kaszinó, a békésmegyei gazd. egylet Zlinszky István titkár vezetése alatt. * Wodiáner Alb rt gyomai temetéséről a következő részleteket közlik velünk: Az összes templomokban harangok zúgtak ; oly nagy közönség jelent meg az egész környékről, hogy annak fele sem fért a templomba. Minden középületen gyászlobogók hirdették Gyoma veszteségót, igaz fájdalmát Megható özvegyének koszorufelirata e sokat jelentő szóval: „Feltámadunk I" A megboldogult, mint egy lapban olvassuk, hatvan millió forint vagyont hagyott hátra. Végrendeletét a napokban bontják föl. Ki volt Hegedűs Mihály, az impozáns temetesén tünt ki, melyről már hiiadással voltunk. Itt közöljük, hogy százakra megy a részvéttáviratok száma. Egy párt mi is bemutatunk : Nagyságos asszonyom I A lesújtó csapás, mely boldogult ferjének elhunyta alkalmából Nagyságodat érte, vármugyei közéletünkre is sulyo3 megpróbáltatás, mert a megboldogult a közélet minden terén fáradhatatlanul érvényesítette kiváló munkálkodását. Engedje meg Nagyságos Asszonyom, hogy a lesújtó csapas alkalmával ón is őszintén érzett igaz részvétemnek adhassak kifejezést 8 biztosíthassam róla, hogy mely fajdalmában mindazok osztoznak, akik az elhunytat eletében tisztelni tanulták. Gyulán, 1898. junius 15-ón. Igaz tisztelettel Lukács György. A táviratok közül következőket köFogadja nagyságod férjének lesújtó elhunyta alkalmából fajdalmas részvétem nyilvánítását. Darányi Ignácz. Mélyen megszomoritva a gyászos haláleset hire által, fogadja legőszintébb rószvé em nyilvánítását a pótolhatlan férj és férfiú elvesztése felett gr. Wenckheim Irigy es. Fogadja őszinte részvétemet az önt ért csapásért gr. Jllmásy "Dénes. A fájdalmas súlyos veszteség mélyen meghatott. Őszinte részvéttel vagyok fájdalma iránt. Isten kegyelme adjon erőt és vigasztalást. gr. Wenckheim Dénes. Fogadja legőszintébb részvétem nyilvánítását férjének elhunytával. Legyen meggyőződve, hogy tisztelettel és hálával emlékszem róla. AZ Isten nyújtson erőt e szomorú csapás elviseléséhez gr. Wenckheim Istoán. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. G ilkos merénylet. Budapest, junius 22. (Saját tud. táv.) Kedden éjjel M e s t e r Károlyt, egy nagyvárdai községi járásorvosnak fiát, ki a belügyminisztériumban a politikai detectivosztály vezetője, amint az ujvásártóren haladt, burkot vetettek a nyakába és fojtogatni kezdték. A megtámadott kiáltozására munkások közeledtek, mire a rablók késsel oldalába szúrtak és elmenekültek. A munkások a mentőkért telefonoztak s ezek bekötözték a sebet. Halálos sebesülését belső zsebében levő keménytábláju könyve hárította el. A merénylet valószínűleg boszszu müve, mert Mestert már pénteken is megakarták gyilkolni. Nem lehetetlen, hogy oláhok a gyilkosok, mert Mester román dolgok kutatásában gyakran eljárt.