Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-16 / 5. szám

teg gyógykezeltetett s azok közül meghalt 8. A szegény házban 51 egyén ápoltatott, most a létszám 31. Olvastatott az alispán átirata, hogy az árvaszéki szabályzatot jóváhagyta a miniszter. A tanács ós a szabályrendeletet készítő bizottság azt javasolja a közgyűlésnek, hogy marczius elsejével léptesse életbe az uj intézményt. Két ülnöki állásra, ezek közül egyiknek nem kell jogvégzettnek lenni és egy kiadói állásra hirdesse meg a pályázatot. Ha azonban a fontos állásra nem kapna munkabíró és meg felelő kvalifikaczióval biró egyéneket, tegye az egészet jobb időkre — ad acta. A közgyűlés eien véleményt egyhangúlag magáévá tette. K o r o s y főjegyző ismertette most az alispán rendelete kapcsán a tervbe vett és Csabán felállítandó mechanikai szövőgyár ügyét. A megye háziipar bizottsága, hogy a háziipart fejlessze s külöDösen a háziszövészetnek, melyet,Csabán az asz szonyok előszeretettel űznek, lendületet, a népnek biztos és szép keresetre alkalmat adjanak, tárgyalt egy elsőrendű csehországi szövőgyárral, mely hajlandó a vállalat sikeres létesítésére. A gyárosok most ajánlatukat a községhez terjesztették be. A mennyiben a kérdés hosszabb tárgyalást igényel, egy bizottság kikü dósét javasolta. A közgyűlés e bizottság tagjaiul megválasztotta : M a c z á k bírót, dr. Z sí 1 i n s z k y Endrét, Rosenthal Ignáczot, S a i 1 e r Gyulát, Fejér Bélát, Bakos Mátyást és K o r o s y Lászlót. A községi és árvapénzek a takarékpénztárnál ós az aradi ipar és népbank békósmegyei fiókintézeténól helyeztetnek el; az állandó betét 5, a forgó 4Vz% mellett. A mult havi gyűlésen a jaminaiak egy adószedői ós egy Írnoki állás szervezését kérték. A közgyűlés egy bizottságot küldött ki, váljon szükséges-e a kórelmet teljesíteni ? A bizottság most azt javasolja, hogy csak egy adószedői állás rendszeresítessék, de oly képzettségű egyénnel évi 500 frt fizetés mellett, ki irodai teendőket is végezni képes. R o 1 k ó Béla jegyzőt ez nem elégítette ki, hanem vagy mindkét állást, vagy csak az irnokit léptessék életbe, mert ez nem a saját, hanem a lakosság érdekében szüséges. K o ro s y főjegyző ós M a c z á k biró felszólalásai után a közgyűlés az 500 frtos adószedői állást kívánta rendszeresíteni. Ajaminaialbirónak, Csic s e 1 y Mihálynak, mert az adószedést teljesítette, sőt ovadékot tett, 100 frt tisztelétdijat szavazott meg a közgyűlés a mult évre. A kö zségi iskolaszók azon kórelmet terjesztette elő, hogy a polgári iskola tanerőit fizetésemelésben részesítse. Kimondatott, hogy a község 2500 frtos állami segély felemelését kéri különös fogalmai voltak, mint csak lehet egy fiatal gyermekleánynak, ki ebből a világból még mit sem látott. Irén ott a falusi magányban átélte a loányok rendes regényét, akik nagyon szerelmesek, mindig állandóan szerelmesek, csak éppen azt nem tudják kibe. Ne nevessenek ezen szép városi kisasszonyok, kik átlag fél tuczat bált tánczolnak át egy télen és udvarlóikat oly sűrűn váltogatják, mint a milyen sűrűn küldik fehér glagó keztyüjöket a tisztító intézetbe. Irón igazán szerelmes volt, még pedig olvasmányai alapján, hol Kárpáty Zoltánban, hol Adorján Manasséba, de mégis Monté Christó grófba. Átélte a leányszerelem minden gyönyörét, minden fájdalmát egyedül. Azaz nem egyedül, hanem az ideállal szivében, ki szép volt, jó volt, hü ós tökéletes, eltekintve attól az egy fogyatákosságtól, hogy földi mivoltában eddig még nem mutatta magát. Irén különben csinos, szőke baba arczu leány volt és mivel a szerelem nem vette el. az étvágyát, kicsit igen is gömbölyű. Éppen az lehetett az oka, hogy alig töltötte be a tizennyolczadik óvót, mikor a gondos mama odaszólt a papának: Irénnek férjet kell hozni I Újra kénytelen vagyok a szép városi leányokhoz fordulni ós magyarázni nekik, hogy falun másként kötik az ilyen üzletet, mint nálunk. Kegyetek kapnak szép rózsaszinü vagy kék ruhát — már a milyen a hajzatuk szine. Aztán a mama azt mondja, azaz nem mond semmit. Kegyetek maguktól is tudják hogy azért a kis ugrálásért nem volt érdemes a pa pának 200 forint előleget venni. Ellenben itt vannak ezek a fekete frakkos kenyér kereső masinák, kik zeneszó mellett, ki vágott ruhák láttára, elvesztik azt a csekélyke józaneszüket, amit talán még a bálra elhoztak. Ilyenkor a mama megelégedetten megy haza, mert kegyetek szerencsét csináltak. Falun nincs bál, hol muzsikaszóval ós kivágott ruhával terveznek a férfiak a közoktatásügyi kormánynál s azt a tanerők fizetésjavitására fordítja. Megszavaztatott több ingatlan el adása, elfogadtatott lakbér iránti meg hosszabbítási kérvény; elutasittatott két pótadó elengedés iránti kérvény s nem talált pártolásra a hajdúk, kocsisok, utkaparók, tűzoltók drágasági pótlók iránti kórvényük sem. Olvastatott a miniszter leirata, mely szerint hajlandó Csabán hat osztályú elemi iskolát felállítani, úgyszintén a főispán átirata, hogy esetleg négy osztályú leányiskola létesítésétől sem zárkózik el a közoktatásügyi kormány, de az iskolákat ne helyezze el a község bérházban, hanem emeljen épületet s a bérösszeget fordítsa a kölcsön törlesztésére. Mindezekre a miniszter márczius l-ig határozott választ vár. K o r o s s y főjegyző az állami iskola létesítését óhajtja, még pedig 4fiu, 4 leány osztályt s az ügy előkészítését a tanácsra kéri bízni. Dr. Zsilinszky Endre elfogadja azt, hogy a tanács készítse elő a kérdést, de figyelmébe ajánlja az idő rövidségét s most már kéri elvben kimondani a leányiskola felállítását is. Varságh Béla nem 4, hanem hat osztályú iskola felállítását kívánja s a közgyűlés a felszólalások szerint határozott. Csaba cselekvő és szenvedő vagyona után sajnálattal vétetett tudomásul, hogy Tarján Ernő segódmórnök állásáról lemondott. Ez állásra szintén pályazatot hirdetnek s ha kvalifikáczióval biró egyén nem pályázik, megválasztanak müegye temet végzett diploma nélkülit. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert. Budapesti szenzáezió. A Gárdos bünpör. — Eredeti tudósításunk. — Nem a Sándor-utcza, hanem az Alkotmány utczában folyt le a napokban az idegizgató szenzáezió. Az eset ez : Egy mérnök ráun a feleségére, a ki féltékenységével üldözi s szemet vet egy leányra, aki még neje életében biztosítja, hogy hozzámegy feleségül. Mellesleg a magát odaígért leány gazdag is. Ezek tehát az indiciumok, a melyek a királyi ügyészt oly kérlelhetetlenül arra sarkalják, hogy a mérnököt akasztófára ítéltesse. Csakhogy a bünpör titokzatos s köz vetlen bizonyítékok teljesen hiányoznak. Előttem lépkedett be például Poros Krisztink, a méregkeverő és határozottan ellenszenves vádlott titkos ideálja és a hirtelen kövóredő, amúgy sem fiatal és ———* —

i———•—— ellen merényletet. Ellenben itt még divat a leánynak befőttet készíteni, paradicsomot, lekvárt főzni, vörös kidolgozott kezeivel dicsekedni. Kegyetek szellemes ötletekkel mulattatják udvarlóikat, ott bőséges vacsorákkal veszik be a férfiak szivét. Ami különben éppenséggel nem bizonyít a vidék ártatlansága, naivsága mellett, mindössze is csak annyit jelent, hogy ott kevesebb a gyomorkatarusos ember, mint nálunk. Irén kezei azonban egyelőre csupán saját mulatságukra voltak vörösök és nem volt kinek dicsekedni velük. Azért jelentette hát ki a mama leányának 18-ik születésnapján : Irénnek férjet kell hoznil A papa utána nézett a dolognak éa hozott is egy jelöltet. Irén mikor meglátta, sírva futott le a kertbe és ott zokogott sokáig a nagy diófa alatt. Bizony, kedves városi kisasszonyok, Irón sírva szaladt le a kertbe. Mert a leányoknak, ha még ott a falun világtól és az önök elegáns gentleman udvarlóitól elzárva élnek is, valami uton módon megsúgta a sátán, hoey sem a fiatal Kárpáthy, sem Monté Christo gróf nem jár duplatalpu borjubőr czipőben, és nem viselt piros alapon kékbabos nyakkendőket. Irén keservesen sírt a nagy diófa alatt, de mert engedelmes jó leány volt, nem ellenkezett és menyasszonya lett a duplatalpu nyakkendős urnák Ne nevessenek szegény Irénen, gondoljanak arra a keserű érzésre, mikor három évig pazarolták legbájosabb mosolyutcat a fiatal előkelő ügyvédre ós végre egy szegény hivatalnoktól kellett elfogadni a jegygyűrűt. Irón tehát menyasszony lett. Es érzékenyebb lelkek ne rémüldözzenek, nam történt semmi tragédia, kivévén azt, hogy a varrónő Irén menyasszonyi ruháját alaposan elrontotta. Egyébként a manyaszszony beletörődött a dologba ós nem is érezte magát túlságosan boldogtalannak. Ha mégis néha-néha sírva fakadt, azt éppenséggel nem szép leány az ő lomha járásával nem teszi azt a benyomást, hogy ezért a szerelem démona gyilkossá avassa az imádót. Még Bourget se ilye nekért okoskodik a szerelmi gyilkosság eszeveszettsógeórt. Hozzájárul még, hogy Boros Krisztina vagyoni viszonyai sem olyanok, miként feltehető lenne, hogy az amúgy is jól szituált, negyed millióval rendelkező Gárdost a pénz-kapzsiság in gerelje hitvesgyilko-i cselekedetre. S mig az ember a lélektani rejtélyek között akar az ész tiszta látcsövével nézni, az epés, halálsápadt királyi ügyész, az ő megingathatlan véleményével üldözi a bűnöst, firtatja a méreggyüjtemény eredeti okát; egész sereg gyanús körülményt. A hallgató pedig, a ki belevonatott ebbe az ideg emésztő szenzációba (az ilyen ember pedig végtelenül szerencsés ebben az esetben), mert a tárgyaló terembe jegyet kapni szinte a mesével határos, magam is Genthon kir. alügyósz szívességének, kivel váradi újságíró koromban ismerkedtem meg, — köszönhetem a belépésre szerzett jogot, a közönség, mondom, lázasan figyel; megszűnik minden más gondolata, büv körbe jutott. Gárdos, morfium, betegágyaasszony, bűnös szerelem, igazság és kétely dúlják agyát. A levegő forró fs a Kratzmann üvegfestményein beszűrődő fény szinte bántja a szemet. A pesti újságok azt mondják, hogy a vádlott néha néha, minden különösebb ok nélkül sírni kezd. Ez tévedés. Közelében ültem a vádlottnak s mondhatom, ez a szerencsétlen, avagy gazember so hasem sirt. Csak olyan siró, kétségbe esett, az arcza a furcsa színes világi tás mellett. Védője Friedmann Bernát alatt, egy kis asztalka mellett ül s a fegyőr mellette. A fegyőrnek, nem mint a vidéki törvényszékeken szokott, nincs szuronyos fegyver a kezében, a kép tehát nem oly borzalmas. A vádlott. A vádlott határozottan ellenszenves. Ha az arezot vizsgálom, szivemben kész az Ítélet: hogy ő emésztette el az aszszonyt. Az ő szerencséjére azonban, hogy nem a szív itél, hanem az ész. S aztán szerencsére nem a hallgatóság itél, hanem a bizonyítékok mérlegelésével a biró. A vádlott csodálatos éberséget tanusit. Védőjét maga látja el kérdő pontokkal s időnként fehér papirszeletkóket nyújt föl hozzá. Ha az, kivel kérlelhetetlen haláltusát viv, Baumgarten Izidor kir. inkább mükedvelésből tette. A leányok nem is éreznék magukat jól, ha néhanéha alaposan ki nem sirnák magukat, ez már az egészségükhöz tartozik. Irén ott ül a nagy diófa alatt ós szégyennel vallom be,azangollordra gondolt. Igenis a lordra, akivel tegnap ismerke dett meg egy ötkötetes regényb sn, melyet a papa hozott ki a szomszéd városka kaszinójának kölc8önkönyvtárából. Talán nem is szép tőlem, ha elárulom, hogy Irén azonnal elfeledte ugy az ifjú Kárpáthy Ziltánt, mint a nemes Monte-Ohristó grófot az angol lord kedvóért. Mentségül hozom fel, hogy a lord a szokottnil is tumpább hangon beszélt ós oly előkelő fagyos nyugalommal járt ezen a sáros földtekén, hogy egy 18 éves leány szive, ki előkelő fiatalemberrel, esik a kölcsönkönyvtárak regényeiben találkozott, na:n maradhatott vele szemben közo nbös. Irón szerelmes volt a lordba és en gedte magát csókoltatni tüskis állú vő legénye által. Néha-néha azonban szükségesnek tartotta, hogy szánakozna nézzen végig vőlegényén: szegény jó e:nb

jr, ha tudná, hogy szivem a másé! A vőlegény azonban jó ótvágygyal ette meg az Írón által főzött vacsorát H i egyedül maradt a papával, éktelenül káromkodott, hogy folyton esik az eső. holott a g iz 'álkodó embernek most nap fény kellene. A'- esküvő azonban az esős idő daczára is megtörtónt. S a fiatal asszony, ki Itá 1 iáról álmodozott, egy másik szürke, poros falubi került. Irón asszony nem felejtett el semmit Nem, nem. Jó cselédei voltak és mind össze egyetlen leánya s igy ráért ábrándozni. Ha novellairás helyett az volna a feladatom, hogy a férjeknek jó tanács csal szolgáljak, akkor azt iraám, hogy iparkodjanak m- ntül rosszabb, ügyetle nebb, nyelvesebb szobaleányt fogadni az asszony mellé. Szakácsnét nem, mert még a sziv nyugalmánál is fontosabb a gyomor jóléte. De azt becsületszóra állitha ügyész nagy elmeéllel intéz hozzá kérdéseket, nyomban felel is olyan szabatosan, hogy szinte bámulatos. Ugy hangjában, mint különösen taglejtóseiben sok a 8zinósie8ség és éppen azért ellenszenves. Vérbe futott szemei azt feltételezik, hogy nagy lelki tusát viv. Ez különben egészen természetes. En csak egyszerű néző vagyok ós az izgalom hatása közben el ernyülök. Mit szenved ez az ember, a kit a szörnyű vád súlya nyom és a ki az akasztáfa alól szeretne menekülni. Ha egy-egy mentő tanú vall, felszólal Baumgartenhez, a vád képviselőjéhez : — No, lássa 1 — Es mikor ez egy megvetést és elcsittitást parancsoló kézmozdulattal hallgatásra inti, a mellette ülő fegyverőrnek magyarázza ártatlansáságát, a ki bambán tekint maga elé ós bizonnyal azon jár a gondolata : váljon mikor lép ő az első osztályú fegyverőrök közzé ? A biróság. A gyönyörűen faragott elnöki pulpituson ül a biróság, közepén a kopasz E ö r d ö g h András tárgyaló elnök. Különösen a jogászok dicsérik genialitását, melylyel ezt a nagy bünpört vezeti, Nagy tárgyi-merettel és bírói elfogulatlanság gal kutatja az igazságot. Ha ez a biró ság elitéli Gárdost, nem lehet kétségünk, hogy feleségét ő altatta el örökre a morfiummal. A vád és védelem. A vád kiváló kezekre bízatott, dr. Baumgarten Izidoréra. A napokra terjedő tárgyalás a sápadt embert kegyetlenül megviselte ; de azért nem lankadt lelki éberségében s a jól előkészített védekezési módot az ő érdes, logikus kérdései zavarják. Mondjuk, az igazságérzet szenvedélyével, egész becsvá gyát abban helyezi, hogy Gárdost az előre megfontolt hitvesgyilkosság bt'intetteben elitéltesse. Szótárában nem fog laluak helyet a szalonember finom szólás formái s a hogyan Gárdost megszólítja, világos érzékeltetése annak, hogy meggyőződése szerint, egy megrögzött gonosztevővel beszél. Ki ne ismerné, legalább hírből, Friedmann Bernátot, az eszlári védőt. Az ujabb időben ketten, ő meg Eötvös Károly osztoznak a Magyarországon felötlő világhírű pörökben. Friedmann közép termetű, galambősz férfiú, aránytalanul kicsiny fejjel, a melybe bámulatos sok ész szorult. A bizonyítási eljárás során tom, hogy amelyik asszonynak rossz, ügyetlen szobaleánya van, az nem ér ra idegen férfiak és szeretett hitvese között párhuzamot vonni. Mely párhuzam mindig felette siralmas eredménynyel -szokott járni a férjekre nézve. Irén asszonynak kevés volt a dolga, sok a szabad ideje s igy ráért az ideálról elmélkedni, mialatt a férje a béresek, kocsisok őseit hozta a kuionbüző szentekkel nem ép^n tiszteletreméltó kapcsolatba. E retorikai miifaj, tudvalevőleg nem kivánja az ötösfeles jambust ós Irén asszony ilyenkor kétségbeesetten sóhajtott fel: nem, nem értheti meg az ón lelkemet ez a férfi soha I Ez azonban nem zárta ki, hogy Irén a legjobö feleség ós anya legyen. Néha- most is szánalommal nezett végig férjén, de a fórj sokkal jobban el va» foglalva a buza hanyatló arával, mintsem felesége szivügyi érdekelhették volna. Az asszony folytonos boldogtalanság ban vérző szívvel egyre hizoti. Ugy. hogy mikor a férje egyszer felhozta Pestre, sokkal öregebbnek nézett ki, mint a milyen té tyleg volt Velők jött a leányuk Bella is, egy tizenöt éves nyurga gyerek. Irén asszony n !tn is vette észre, hogy sokan nézik a sovány ma^^s le ínyt,kin már nagyon komikus volt a térdig érő fehér ruha. Irén asizony megmaradt annak, aki 18 éves korában volt, most is mohó kíváncsisággal olvasta a kölcsönykönyvtári regényeket ós ábrándozott az életről, melyet a hazug, lelketlen regény irók oly szépnek festenek, A fórfiikrói, kik vagy tökéletes gentlemenek, vagy orgyilkosok, de sohasem foglalkoznak búzával, repezóvel, béresekkel. Faradtan ültek egy vendéglő aszta Iánál. Irón asszony kimondh a tat lan megvetéssel nézte végig kedves férjét, ki épen most kiabált a hatodik pohár sör után. Valami különös ideges izgatottság fogta el. Szinte utálatosnak találta ezt az embert, kivel tizenhat hossm esztendőt töltött. Majd hirtelen láng öntötte el arczát,