Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-16 / 5. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny január 16-1 5. számához. azonban sem ő nála, sem Baumgarlen­nál valami nagy elokveneziát nem ta­láltan;. A perbeszédig p'dig nem jutot­tam. Hnza kelletett jönnöm. Pedig mind ketten erre tartoga jak erejűket. A bi­zonyító eljárás során sokat ös*z. kap a királyi ügyésszel, egyszer malicio usnak állítván Baumgartent, mire aztán fölpat­tan a vád és ezt vágja oda : — A vedő nem el-g fiatal ahhoz^ hogy engem sértegesse:.. Az elnök pedig Critiit, a k> zönsógen pedig derültség táncol végig. — Ez is farsangi időtöltés. A tanuk. A tanuk szama légió, .ti kik csak a Gárdos házhoz jartak, G;rdosnét ismer­ték, Gardossal czimboraskodtak, tanuul idézték be. Makóról Kovács tanár és a vidékről számosan jönnek be. Az áldozat édes anyja Ferencsákué semmit mondó arcz. Szinte lesir róla a mely gyászruha Vejeröi, a kit feltótlenül elitelendőnek tart, csak gyülöleitel be­szól. Vak gyűlölete, mely sokkal régibb keletű, mint a házasság, nyilvánvalóan kedvez Gárdosnak. Valéria, a leánya ha­sonlít édes anyjahoz; de arczát rokon­szenvesae leszi a reo/.vet, a mit a sze­rencsétlen sógor iraut mutat. A tanuk egy része kedelyes alak s felvonulásuk a bündrama enyhébb, vidámabb jelene­tei; ők a drámában a komikus elem. A közönség. A közönséget kétféleképpen osztályoz­hatjuk. Egy, a kisebb rész, mely szeren­csés volt jegyet kapni és a háborgó, a kiszivárgó hírmorzsákon, meg a fantázián bizlalódó s ezrekre menő külső közönségre, mely a déli harar:gozásra sem mozdul s egyik-másik oly konok, hogy akár az akasztófáig kivárná ezt a rémes bünpört. Itt alakul meg e csodálatos börze és me­legedő hordárok csinálnak melléküzlete ket: elitelik-e Gaidost, vagy sem? Egy másik koloniaban mar csak a 1'egyhávJ időre fogadnak, A targyala* ma*odik napján a felmentés volt a favorit, de a helyre (börtönre) fogadások is mentek. Bent az emelvényes nézőterem igen dis­tingvált. Grófnék, sőt egy miniszternő is volt a tárgyalás másnapján az erkélyen. A Lipótváros (nem hiába övék az Alkot­mány-utcza) van legjobban képviselve ós a szomszéd asztalanai ket fiatal ember beszélgetett. A ferj kis ianyaval volt el­foglalva, Irén azonban világosan hallot­ta: — Nézzed csak milyen szép kisleány. — Melyik ? — Az itt ni, az öreg asszony mellett — Az sem lehetett valaha csúnya. — Valaha nem. Fájdalom, akkor mi még nem éltünk. Elkaczagták magukat, mintha valami kiváló szellemességet mondtak volna. Az asszony halálsápadtan állt fel helyéről. — Menjünk hamar, rosszul vagyok. Ott künn végig nézett leányán és nézte sokáig. Nagy leányom van — mond ta csöndes rezignáczióval. Szép leányom — tette hozzá anyai büszkeséggel. A kis Bella előre sietett ós kíváncsi • an nézegetett jobra balra, Irén asszony pedig belekapaszkodott férje karjába és csöndesen mondta : — Látod már Bella nagy leány. — Az ám, — mondta a jórj olyan hangon, mint aki valami hallatlan böi­cseséget süt ki — eltelik az idő. Eltelik — mondta utána az asszony csöndesen. Mikor hazautaztak, szakított a köl­csönkönyvtárakkal, ellenben leányának minden ruháját kitoldotta négy czentimó terrel. Mintha teljesen elfeledte volna Monté Christó grófot, a tompa hangú lorddal együtt, mert s-okkal szeretettelje sebb lett ferje irányaban. Ezt azonban a férje nem igen vette észre, mivel a férjek általában meg vannak elégedve a nekik nyújtott szerelemmel, ellenben az öngyil kosságig elkeseríti őket, ha kemény a marhapecsenye, vagy elsózott a leves. Es Irén a mult napokban végignéz­vén leánya szép karcsú termetón, édes anyai gondoskodás hangján szólt oda fér­jének : — Bellának férjot kell hozni. Bella pedig kint ült a nagy diófa alatt és ábrándozott a fiatal Kárpáthyról, aki jeges árban megy el a szegény beteg Kőcsefepy Vilmáért, ábrándozott arról a Monté Christó grófról, aki ökölnyi gyé­mántokat ajándékoz hidegvérrel. Ábrán­dozott hűséges, rajongó szívvel, mert az angol lordot még nem hozta ki a papa a kölcBönkönyvtárból. boutonjai ragyognak az utolsó padokban is. Nemcsak a kíváncsiság, de a divat is vonz. Mert eldicsekedni, hogy jegyet kaplak a tárgyalásra, nem legutolsó asz­szonyi hiúság. Jogászok, orvosok és kü­lönösen színészek vannak sokan. Ditrói és Császár még jegyeznek is. Arról nem is szólok, hogy az újságírók nagy asztala kevésnek mutatkozol:. Balázs Ignácz és Guiius törvényszéki karcolat­íróink mellett a legügyesebb zsurnalisz­tákra bbzak ezt a nagy anyagot. Kissé kellemetlen is reám, a vidéki emberre: de rettenetesen bosszant a kö zönség magatartása. Leplen nyomon el árulja, hogy mulatni jött s a legkisebb alkalmat derülten kiséri. Az elnök több­ször rászól a hallgatóságra ; de a közön­ség feltetlenül mulatni akar es ha a ta­nuk nem elégítik ki, akkor a kir. ügyész, meg Friedmann zördüluek össze. Mellettem rajzoló csiná ja vázlatait lapja számára. Az volt a tervem, hogy megcsináltatom e vázlat cinkografiaja , hogy olvasóimat tájékoztassam, miképpen készülnek az akiualio törvényszékén raj­zolt képek, de tervem dugaba dült, a cinkografus nem k eszülhetett el vele ide­jekorán. Azért a vázlatot c->ak szemplye sen mutogathatom annak, a kit érdeke!. E küisősegeket s.edtem ü^sze. ... Mi lesz a pörrel ? Fegyházba kerül-e a mérnök, vagy megmarad rej télynek Gátdosné halála ? — nem ludják. A jogá-zok is óvakodnak feltétlenül né­zetet vallani. Miért legyek én hebehur g\ ább jós ? Egyébként a jogászok több­sége azt mondja : fölmentik ; a közönség, a kinek „csak" az igazságérzet világit a bünpör áthatolhatlan sötétségébe, azt mondja : blitélik. A lelkiismeretbeli igazságérzet, vagy ösztön, a kriminalisztikában pedig nem tényező. M'"g ez a Gárdos csRkugyan le­teszi mérnöki vizsgáit . . . Vagy megta­:.ul ko arat kö ni. Egy azonban bizonyos: zedilő gyoioan szerzett nevet. Pesten í't .-mlegetima mindenki És többet irnak róla. mint teszem Aranyról, mikor tizenhat évi hallgatás után megjelent tőle „Toldy sze­relme". Hja, de ez is kor és kórtünet. Verner László. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A főrendiházból. Budapest, január 15. (Saját tud. táv.) A főrendiház mai ülése rövidesen vég zett a provozórium törvényjavaslatával ós a munkás törvényjavaslattal. Mind­kettőt általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az orfeumi botrány. Budapest, január 15. (Saját tud. táv.) B e n k ő Rózsit, az orfeumi énekesnőt, a ki Kovács F. Sándorral Sándor szerb királyt akarta megpumpolni és ki­nek ügyében a rendőrség nagy titokza tossággal folytatta a vizsgálatot, ma a rendőrség bűntársával együtt átadta a kir. ügyészségnek. A két szédelgőt min­den feltűnés nélkül szállították számo­zatlan bérkocsin az ügyészséghez. A községek pénzkezelése. Nagy fontosságot tulajdonított a mi­napi megyei közgyűlés minden jelenvalója az alispán amaz előterjesztésének, mely a községek pénzkezelésére tesz javaslatot. Már akkor több megyebizottsági tag kérte, hogy az előterjesztést tegyük lapunkban is közzé. Készséggel felelünk meg ennek és figyelemmel átolvasván az előterjesz­tést, azt látjuk, hogy a vármegye alispan ját három évi tapasztalat birta arra, hogy a járási számvevők intézményét ajánlja. Helyre kell hoznunk egy minapi e tárgyról való közlésünknek azon tévedé­sét, mintha a pénzügyi közegek által folytatott vizsgálatok derítettek volna föl olyan bajokat, melyeket a közigazgatási vizsgálat meg nem állapított, pláne, hogy ép e tapasztalatok vezették volna az al­ispánt előterjesztésében, A terv a közsé­gek pénzkezelése reformjára, az alábbi jelentésből is kitetszőleg, régi és több évnek tapasztalata, el nem hallgatható szüksége hozza napirendre. Bizonynyal ugy van : rendeletekkel a munkaerő és képesség hiánya nem orvosolható. Azért kell a munkaerőket, legalább a nagy községekben, jól megválasztani 1 Errare humánum est. Ezt a magunk téves informáczión alapuló minapi kö', lésére mondjuk. Az olvasót pedig e tárgyban az elő­terjesztés fogja tájékoztatni. A vármegye alispánjának nag»értekü rendeletéből a következőket közöljük : Alispánná törtónt megválasztásom ótp most van harmadszor alkalmam a községek ügykezelésének vizsgalatáról a tek. törvényhatósági bizottság elé jelen­tésemet megtenni. Már az el«ő ízben tel­jesített vizsgálatom alkalmából tapisz­talnom kellett, különösen a vagyon és pénz kezeles körül igen sok, leginkább a vagyonosabb ós nagyobb köz>eu;ekben gyakran előfordult nagy fokú rendszer­telenségeket, az ellenőrzés gyakorlasában mutatkozó lazaságot és a vagyon keze­lésnél alkalmazottak képzettséginek nem kielégítő voltát. Azonban az első altalá­nos vizsgálat alkalmaból reméltem, hogy a vizsgálataimkor tap is talt hiányok pon tos feljegyzése alapján kiadott, ivekre terjedő és szakerők közbonjöttével, ma­gyarázó részletekkel készített rendelke zóseim alapján a kezelési hiányosságok és rendszertelenségek meg lesznek szün­tethetők, azonban három évi tapasztalat után fajdalommal bár, de őszintén be kell va'lanom, hoyyha sikerült is a helyzeten javítanom, de a s z e r v e z e t és rend­szer hiányos volta folytán a kellő eredmenyeket el nem érhettem és a vármegye községeinek pénz ós vagyon kezelése egyes községekben mais jófor­mán tarthatatlan helyzetben vau Nagy községeinkben igen nagy be­vételek vannak, a szervezettel aranyban nem áiló a számügyi nagy munkakör és a községekre általában megállapított rend­szer nem alkalmas a mi nagy közsé­geinkre. Az emlékirat ezután részletesen is­merteti, milyen nagy méretű és elágazó teendők várnak a nagy községekben a számügyi jegyzőre s a vagyon kezelőkre. Ma akként megy a közsegekben, hogy a főkönyvet felelősség nélküli napidija­zások irják elő, az adószedésnól nagybuz galmu és igyekezetü, de mégis tanuUt lan földmive8 emberek foglalkoznak, a? ellenőri állás /is az illető iskolázottsága nélkül semmis a jegyző, jóllehet a me gyei szabályrendelettel van biztosítva, hogy maga pénzt nem kezelhet, némely adóügyi erők mellett, a kik alighogy a nevüket tudják leirni, kényszerül erre fa­nyalodni. Ilyen állapotok következményeként aztán számos konkrét esetet sorol föl, nem utolsó ezek között, hogv e?y megyei közegünkben jogtalan jövedelmekből „lakmározási" alap teremtetett. — ebből fizették a tisztviselőkre kirótt bírságokat. Majd igy folytatja al alispán : Meg kellett győződnőm arról is, hogy mind ezen hibákat hiában fedezik fel a meg­tartott vizsgálatok, a kívánt eredményt nem képesek biztosítani, az azok pótlá sárakiadott rendelkezések a legszigorúbb büntetések, mert rendeletekkel a munkaerő ós képzettség hí ánya egyáltalán nem pótol­ható, alkalmas erők pedig a községek­ben megállapiiott díjazás mellett s min­den irányítás ós kitanitás nélkül egyáta Ián nem szerezhetők. Ilyen körülmények között ós ezen tarthatatlan állapotok szanálása érdeké dől múlhatatlan kötelességemnek ismer tem a tek. törvényhatósági bizottság előtt a helyzetet e részben feltárni s intózke déseit kikérni. Jól tudom nem könnyű a helyzet or­'voslása, mert részben a községi szerve zet költséget maga után vonó, változta tását igényli, sokkal fontosabb azonban a kérdés és sokkal inkább a községek anyagi érdekeit érintő az, mintsem köz sógeinket anyagi áldozatok a helyzet or­voslásától vissza tarthassák. Nézetem szerint a legnagyobb körül­tekintéssel és szakértők meghallgatásé val szabályrendeletileg meghatározandó volna, a kisebb ós nagyobb községekre vonatkozólag külön, a községi va gyonóspónzkezelósrendszere, a számügyi osztály szervezete, meghatá­rozandó volnapontosan minden egyes tiszt viselő teendője, a naplók, könyvek, nyil vántartások mikénti vezetésének módja; meghatározandók a községi elöljáróság, mint ellenőrző hatóság ellenőrzési köte­lességei. Elkerülhetetlennek tartom továbbá, hogy a másodfokú ellenőrzést gyakorló járási főszolgabirák vizsgálataik alkal mával szakközeggel láttassanak el, ós hogy általában a községi pénzkezelés állandó szakértői ellenőrzés alá helyez tessék. Az ellenőrzés e módja igen sze­rencsésen van egyes megyékben bizto­sítva az által, hogy várm. járási szám vevők alkalmaztatnak. Megyénkben, hol összesen 28 község van, s a gyors köz­lekedés lehetősége vasutainkkal, müut­jainkkal teljesen biztosított, elégségesnek tartanám, ha egy kellő utiátalannval el­látott ambuláns számvevő alkal­maztatnék az összes községek pénz és vagyonkezelésének ellenőrzésére, kinek feladatát képezné minden központi mun­kától teljesen felmentve, — a járási fő­szolgabirákat ellenőrző vizsgálataikban támogatni, az összes községek vagyon és pénzkezelését állandó ellenőrzés alitt, tartani, a pénzkezelőket éa számüeyi jegyzőket teendőikben irányítani, általá ban e részben a szakértelmet és az egy­ségességet biztosítani. Csak jelezni óhajtottam ezekben pár vonás-al azon elveket, melyeket az alko tandó szabályrendeleten magam részé­ről lefektetendőknek vélek, magát a sza­bályrendeletét összes részleteiben egy bi zottság által vélem kidolgozandónak. * A vármegye törvényhatósága méltá­nyolván az alispán által ekként föltárt okokat, a javaslatban lefektetett indít­ványokat elfogadta s az ügyben bizott­ságot küldött ki. A bizottság né/sorát minap hoztuk. ÚJDONSÁGOK. — A szeghalmi adóhivatal. Budapesti ludófiiónkat megkértük, nézzen el a pénzügyminisztériumba, hogy a soroza­tosan felállítandó nyolez kir. adóhivatal között Szeghalom föl van-e ez évre véve ? Tudósítónk e megbizalásban eljárt ós azt jelenti, hogy Szeghalom, mint járásbiró­sági és szolgabirósági székhely, ez évben feltótlenül adóhivatalhoz jut. Terv szerint az adóhivatal október elsején kezdené meg működését. Ugy a pénzügyi bizott­ságban, mint a pénzügyminiszteri tárca költségvetésén a sárréti községek ezen evidens szükségletét szóba fogják hozni, a mikor is a miniszter teljes megnyug­tatást keltve fog válaszolni. — Csa:a cselekvő és szenvedő vagyona. C-abi község képviselőtestületének pén­teken délelőtt tartott ülésén beterjeszte­tett Csaba község cielekvő ói szenvedő vagyonáról a kimutatás : Cselekvő vagyon: Nem jövedelmezők : (szénás­kert, gödrök, vá«irtór, vá­rosháza, kór- ésszegényház, polgári leányiskola, tanyai iskolák, Széchenyi ós ka­tona téri liget, stb. . . . Köröscsatorna Jövedelmező ingatlanok . . Körgathoz kisajátitottingatlan Ingó vagyon Haszonéivezetek .... Tőkésített pénzek .... Regále kötvények .... Magánkötvóny Hidak ós átereszek .... Kutak Óra ajaminaiósev. templomra Szenvedő vagyon: Gazd. egy. alapit. 500'— Pesti hazai takp. 985457 14 M.jelz. hitelbank 506074 Pesti m. keresk. _160000 — 1151017-88 Tiszta vagyon 424420 42 Csaba vagyona utáni jövedelme egy évben 88,66774, kölcsönök után pedig 57,966 28 kr kamatot fizet. — Kitüntetés. A bányai ág. h. ev. egyházkerület püspöke a Zsedónyi féle 100 frtos jutalommal ez évben ismét Csaba egyik kiváló tanférfiát, Láng Gusztávot tüntette ki. Rövid egymásutánban érte e kitüntetés Németh Lajos, Povázsay Zsig­mond, Uhrin Károly ós Láng Gusztáv tanítókat. A kik a nevezettek lelkes ós sikeres működését ismerik, szives öröm­mel fogják vallani, hogy a kerület fő­pásztora valóban érdemeseket méltatott kegyére. — Az anyakönyvi hivatalokból. A bel­ügyminiszter H o r v á t h Gyula, járási Írnokot helyettes anyakönyvezetővó ne­vezte ki s ugyancsak hozzájárult Gyula­városa kórelméhez, hogy a túlságosan felszaporodott anyakönyvi teendők kellő elvégeztetése érdekében mógegy helyettes anyakönyvezetőt fog kinevezni. — Orvos választás Szarvason. Tegnap délután ejtették meg Szarvason a F u c h s Ede halálával megüresedett orvosi állást, melyre négyen pályázták : Belopotoczky György, Takács Izsó, Somogyi Dezső szarvasi gyakorló orvosok és Bernardt József dr. zichifalvai orvos. Belopo­toczky h. községi orvos kapott 28, Somogyi Dezső 8 ós Takács Izsó 2 sza­vazatot. A választást Krecsmárik János dr. főszolgabíró vezette ós teljesen rend­ben folyt le. Becsérték 156900'— 3800"— 820220'— 6000-— 30936-55 55000'— 10938P75 337250 — 2000­47260'— 5540 — 1150­157543830

Next

/
Oldalképek
Tartalom