Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-01 / 35. szám

Melléklet a „Békésmegyei Közlöny" május 1-ei számához. zesgyarmatról reszketve várjuk első hirét a két fejii borjúnak. Illetőleg: nagyképüsködés nélkül az ilyen kétfejű borjuk hirét nem is várjuk, ha nem egyszeiüen — megírjuk. De most nem lesz nyári holt szezon. A ró­zsák hónapjában megérkeznek Thália rózsáskert­jének aradi rózsái. A habituek simulálják, mintha keblüket nem dagasztaná a drámai virtus. De ez csak látszat. G o n d a Laczihoz, az egyetlen szí­nészhez, a kinek bajusza és háza van és a ki a héten Csabán tartózkodott, — esőstől özönlöttek a bérlők. — Uraim ! — mondogatta a kétségbesett esett Gonda, kinek Csabán kétségkívül nagy volt a gondja, — ne tessék ennyien bérelni. Hiszen nem fognak beférni. Elvégre a mi sok, az sok. Hiszen önök az aradiakon is túltesznek. Szóval a bérlet ugy sikerült, hogy — az aradi szintársulat aligha jön Csabái a. Nagy ná­lunk a müpártolás. Itt inkább nem esznek az emberek, de mü-élveznek. A felsánezon Madá­chot kritikailag bonczolják. Aranjuezi napokat él Csabán a színészet ós innét valamennyi tőke­pénzesként meat el. Nóta is van uraim és höl­gyeim erről: De azerencsés az az anya Kinek direktor a fia. És ha már az, még álmába Sem tudja meg, hol van Csaba. Van egy más is : Csaba város szép helyen van, A színháza közepén van. Közepében a „Vigadó" Színészeknek nem vigadó. Jászay Mari pedig prózaisan igy fejezte ki Rakodczaynak, a ki egy izben Csabára készült. — Megőrültél ? Csabára menni ? Kell is ott színészet! Inkább menj Büd-szt-Mihályra. • Ez azonban csak látszat. A valóság pedig az, hogy ha az őzszemü H o r v áth Paula, a leo­párd termetű György Ilona, a babaképü M é­s z á r o s Gizi és a szilfld T o 1 n a y n é megje­lennek, és elmondhatják, hogy megtörték a kö­zöny jegét. Mert majd törik-verik magukat a habitüek, Plaudite ! • Egy érzékeny ezcéna az artista-művészet világában feltűnést keltett Csabán. Mert valósá­gos müvészváros vagyunk mi. Van czirkuszunk, hippodromunk, közelgő színi-szezonunk, világ­hírű ctodaszámolónk stb. stb. És minő ezek kö­zött a kollegialitás ! Hogy Mózes Károly Csa­bára röfögtette idomított fekete disznóját, — S áry a kis-piaczi élvezetek Crőzusa, menten lebóntotta amfitheátrumát. Csupa kollegiilitáeból. Minek le­gyen ő útjába lovarhölgyeknek ? És tekintettel a csabai fényes bevételre a „Kossuth" egyik sce­paréjába meghívta a saját é» Mózes egész sze­mélyzetét, hol a kiadós muri kölc»önösen cviki­puszival kezdődött. Sáry meghatva dicsőitette kollegáját Mózest, a ki csak axért jött Csabára, hogy neki szívességet tegyen. Biztosította meleg kebelbeli érzelméről s kijelentette, hogy Mózes figyelmét alkalomadtán viszonozni fogja. Magyarországnak. Mac Kiuley tiltako­kozott Hengermüller nagykövetnél, kijelentette, hogy a következményeket le fogja vonni. Ezzel szemben bécsi au­tentikus helyről jelentik : a király egy fillért se adott spanyol flotta javára, uta­síttatott Hengermüller nagykövet ennek határozott kijelentésére A gyulai gymnasium. — Államosítási törekvés. — 1892-ben a koronázás 25 éves jubi leuma alka mából a nemes lelkű főurnő : Gróf Wenckheim Krisztina egy Gyu­lán a Jezsuiták vezetése alatt létesítendő kath. gymnasium czóljaira 50,000 frtot adományozott, amelyekhez Wenck h e i m Ferencz, Henrik, István és Dénes grófok telket ós egy hatalmas magtárt ajándékoztak. Az alapítvány kezelése a nagyváradi káptalanra ós felügyelete a váradi püspökre bízatott. A gyulaiak a városi közgyűlésén szin­tén szép igéretett ós ajánlatot, s több bo folyásos helyen is lépéseket tettek, hogy e régi vágjuk teljesülhessen. A dolog azonban lassan-lassan elaludt, mert a szükséges összeg hiányzott. Eí óv elején azonban ismét felszicre került a gymna­sium ügye, annyival is inkább, mert a szomszédos Csaba, Békés gymnasium szervező Lpisét a gyulaiak vágyát még jobban felköltettek. A községi iskolaszék megbizásából a polgári iskola igazgatója egy terjedel­mes memorandumot dolgozott ki, melyet a közgyűlés a miniszternek is felterjesz­tett, s a melyben előadta azon módozatot, a mely szerint a coljának nem megfelelő ós ott elég gyakorlati hasznot nem nyújtó polgári iskolát átlehetne alakítani községi gymnasiummá. A napikban ismét Rezey Sylvius kir. tanfe ügyelő, egy értekezletet hívott egybe, amely elh itározta, a közgyűlés utján felkérik a minisztert, hogy a polg. iskola helyett állami gymnasiumot léte sitsen. Azt is elhatározták, hogy a főispín utján megkérik a grófnőt, mint a „Tiszán­túl" értésül, hogy az 50,000 frtot ezen leendő állami gymnasiumra engedje át. Ez u^yan, irja tovább az idéztük forrás, ismerve a nemes grófnő kath. lelkületét, reméljük, ki van zárva. De ha mégis megtörténnék, akkor a szép és nemes terv, hogy az alföld középpontján egy kath. gymnasium létesülhessen valaha, örökre agyon van ütv«. nepére. Különösen az északi népeknél van elterjedve, több szimbolikus cselek menyek kíséretében, melyek közül — kü­lönösen falvainkban — az ugy nevrzott májfa állítást, mi, a keletről jött magya rok is átvettük. A modernizmus tavaszi tánczmulatsággá alakította és a statisz tikusok mondják, hogy ha egyáltalában a fiatalember inklinálva volt a boldog háza.-ságra, — ezeken a majálisokon röp pent el legtöbbször a fiatalember felé a leány szégyenlős, de biztató szava: — Beszéljen a mamávat . . . . . . Azért ós amúgy is sok-sok viga­dós, aranyos majálist hozz reánk te ked ves május. Nekünk mindnyájunknak ál­talában. Hornyacseknek pedig különösen örömére. Borulj reánk fürtös orgonavirág s le gyintges illatoddal, tikassz el azzal a kéjjel, mit a május klorofilja és a virágkelyhek balzsama csodás metamor tóziskónt elővarázsolt szép május regga len, melyre oly sokan boldogan ugrottunk föl a szép természet megbámulására. A héten a csabai ártézi gyógyfürdőben je­lentékeny dolgokról hűlt le a lepel. Állítólag az a városatya fürdött ott, a ki kiváló figyelmének Francsek, a tulajdonos iránt anynyiszor jelét adta ós a városi közgyűlésen a nagy bazén ügyét mozgatta. A városatya boldogtalan, ha Francseket nem láthatja s bekérlette a japáni üdüldébe. — Francsek ur nem jöhet. Elment kubáért, volt a válasz. Villámgyorsan terjed el a kabinokban (sőt talán a spanyol kabinet is megingott tőle) hogy Francsek Kubába utazott, Kubáért harcolandó. Tudomással bírtunk Francsek harczias természe­téről, de hogy a nagy óceán egy szigeteért harcba menjen, a mi Francsekünk ezt még sem gondol­hattuk. A világszabadság nagy bajnoka ő ! Nem vált még a magyar vér aludtejjé. Végre is kisült, hogy Francsek nem abba a bizonyos Cubába ment, hanem a szomszédba Lőwy Józsefhez — Kubaszivarért. A Francsek Kubáiról különben eajálszerü legendák szólnak Hogy hordós-káposzta levében abálják az ő szá­mára. Azért hivják „savanyunak". De annál éde­sebb az, a ki szívja őket . . . — 8. ÚJDONSÁGOK. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, április 30. (Saját tud. táv.) A Házban ma Szilágyi elnök beje­lentette F e s z t e t i c h Andor ó- budai és C s i p k a y breznóbányai képviselők lemondását Utóbbit a király a közigaz­gatási bírósághoz bíróul nevezte ki. A harczias amerikaiak. Budapest, jmájus 30. (Saj. tud. táv.) Washingtoni és newyorki lapok külön kiadásban jelentették, hogy Ferencz József, Magyarország királya, a spanyol flotta gyarapitására nagy összegeket kül­dött Mária Krisztinának, a spanyol ré­gens királynőnek. Konstatáljak a lapok hogy ez a semlegesség megsértése a sze-. nátus tagjai követelik, Mac Kinley izenjemeg a háborút Ausztria­Május I. Hajnali álmaink közzé ez évadnak óriási népszerű nótája beleszólt a mai reggelen : „Lányok, lányok, lányok a faluba, Falu végén szépen szól a muzsika !" Es egybeolvadtak a filomóniai han­gok. A borravaló nélkül daloló pacsirta ihletett hálaadása fönt a balzsamos égen s lent a baksis-leső füstös művésznöven­dék gixeres melódiája. Május első az emberiség közös ün­nepe, akármikónt okoskodnak socialis­táink. Ne® társadalom szabadító, nem tüntető nap ez, hanem a legigazabb em beri indulatnak, a szeretetnek, a szivek örömének ünnepe. Hiszen már az antik népek M a i a istennőnek szánták, a ki Atlas és Pleione legidősebb leánya volt. Z e u 8, a minden hatalmak ura, a felle gek kormányzója, a bájos istennőt, az anyácskát, vagy dajkát a miut Maii is­tennő magyarán nem jelent mást, — fe­leségül vette. H e r m e s, a világrend, a mindensógben uralkodó beosztás ós czél 8zerüeógi isteneszme képviselője az ő gyermekük. A hatalomé ós a bájé. A rómaiak Maj estának hivták a má just, fönségesnek. Vulcanus felesége volt; a föld istennőjével (Bona Dea) a csírá­zásnak ós a termékenységnek volt védő szelleme. Május hónapban, mely az i? tennő nevét viselte, kövér disznót áldoz tak neki. Es talán ez a sajátszerű meg hódolás az, a mi nem poétikus az iste­nek korából és stylszerünek semmi esetre sem mondható. Nem kellenek a történelemnek ok­nyomozó adatai, hogy egész bizonyossá­gával legyen előttünk, miszerint a május elseje örömünnep volt, mióta ember van a földön. Lányok, lányok, lányok a faluba és városba, mikor szende álmaitokat fölri­asztja a klarinét, vagy a nagy bőgő mor­mogása a mai reggelen, nem gondoltok e a majális név alatt ismeretos tavaszi ünnepre ? Többek között históriailag be­bizonyított dolog hogy ezt a tavaszi ün­nepel már a pogány korban megtartot­ták, a természet njegujuló erejének ün­— A fö- ós alispán a Sárréten. Vár megyénk fő- és alispánja tegnapelőtt, mint Füzesgyarmatról irják, meglátogat­ják a socialismus által legjobban fertő­zött községet, később Szeghalmot, hogy személyesen tájékozzák magukat a hely­zetről. Valóban a füzesgyarmati munká­sok konok módon tartják magukat, nem állanak munkába s a legtöbbje még most is szerződés nélkül van. A főispán sze­mélyes tapasztalatokat szerzett ós gyűj­tött a socialisták panasza, vélekedése ós elhatározásairól. Jóllehet a socialismus az utóbbi években hírekben erősödött, de a hatóság ébersége következtében, a mit örömmel Írhatunk, sokkal bizonyo­sabbak lehetünk arra, hogy törvényelle­nes mozgalmakban nem nyilatkozik meg, mint a socialis fészkelődés első éveiben. Arról, hogy rövidesen e társadalmi kór­ság teljesen kiirtassók, szólni sem lehet, de nálunk valóban már az is szenzáció, ha munkáskérdésünk a mai határok kö­zött mozog ós prezentiv intézkedésekre nem kell szorítkozni. Ezek szerint nyu­godt május elsejére virradunk, a mun kásosztály, jóllehet erre a központból allarmirozták is őket, veszteg fog ma­radni, amint levelezőink egyértelmű je­lentéseiből megtudjuk. — Eskü letétel. A holnap életbe lépő Csaba községi árvaszék két ülnöke és pedig Vidovszky Ferencz elnökhe­lyettes, P á v i k József ülnök, a képviselő­testület tagjai előtt csütörtökön Sztraka György járási fősolgabiró előtt letették a hivatali esküt. Sztraka György fő­szolgabíró lendületes beszédben hívta fel az eskütevőket, hogy igyekezzenek megfelelni ama bizalomnak, melyet irán­tuk a képviselőtestület mutatott. V i d o v s z k y Ferencz szerény tónu.fc, szép beszéde mindenkit meglepett. A legjobb igyekezettel fogják szolgálni, úgymond, a nagy felelősségű ügyet, de jól érzik, hogy leiadataiknak C3ak az elöljáróság ós képviselőtestület hathatós támogatá saival felelhetnek meg, melyet a midőn kikérnek, egyben megköszönik azt a bi­zalmat, mely személyüket a megválasz­tatással érte. Itt közöljük, hogy a me­gyei árvaszók a csabai árvaszéki ügye­ket már átadta a csabai községi árva­széknek, ugy hogy a funkezióját hol­naptól megkezdj. ^ községi árvaszék hi vatalos helyisége a városháza emeleti jobboldalán, eddig a közgyámi hivatali helyiségek lesznek. A városháza kibőví­tése azonban már alig lesz elodázható és ha megint késik, azért van, mert az állami közigazgatással Csaba községi szervezete valószínűleg oly módosulást szenved, hogy a mostani helyiségek ki­bővítése evidens szükséglet lesz és mérve tulajdonképpen csak akkor állapitható meg. Lukács György dr. a vármegye főispánja hirdetmónyileg a következők ben teszi közzé : „Ezennel közhirré teszem, hogy folyó évi május hó 1-ső'napján a bókés-csabii árvaszók megkezdi hivatalos működését. Ezen naptól kezdve a bókésvár megyei árvaszéknek a békés-csabai köz sógnek illetőségű gyámoltakra ós gondno­koltakra nézve fennállott illetékessége megszűnik ós a békés-csabai árvaszókre száll át. — Egy lelkész távozása. A mezőberónyi ev. ref. hivek kiváló lelkészét: Illyés Endrét a balmaz-ujvárosi ev. ref. gyüle­kezet lelkészéül választotta meg. Nem­csak a hivek, de a mezőberényiek álta­lában méltán sajnálják a lelkészi hivatala körül példás és a község közügyeiért s emberbaráti czóljaiért buzgó lelkészt. — Vasárnap tartotta búcsúját s ez alkalom­mal teljesen megtöltötték a templomot, a békés-bánáti ref. esperessóg Szabó János esperes, ifj. Szabó János körös­t ircsai lelkészszel volt képviselve. Illyés mpgható szavakban vett bucsut. Este a Magyar Király-ban százharminc terítékű bankett folyt le a távozó lelkész tisztele­tére, a hol a szeretetnek és ragaszkodás­nak megható módon adtak kifejezést a távozó iránt. Az egyház sajnálatát ós egyúttal szerencsekivánatait K o 1 o z s y Endre tolmácsolta, Bertóthy Károly 8 kaszinó nevében, melynek Illyés elnöke volt, mondott bucsut. Kiss Sándor ta­nító a tanítói kar ós a magyar végesi olvasókör nevében köszönte meg a távo­zónak azt a lelkes igyekezetet, melylyel a tanítás ügyét megajándékozta és amott mint elnök lelkesen működött. Jeszenszky Károly nagy hatást keltett felköszöntőjó­ben a kiváló kollegát és ifj. Kollár János a polgárság nevében köszöntötte föl Illyést. Erre a távozó emelkedett föl ós költői szárnyalású beszédben vett bu­csut ez otthonától, melyet a szerető szív ragaszkodó fájdalmával hagy el. — Illyés holnap távozik uj lakóhelyére. — Pisztoly párbaj. Gyulán — mint onnan értesülünk — csütörtökön reggel a városerdőben pisztolypárbaj folyt le, Thurzó György gyógyszerész-segéd ós Bandhauer István, megyei hiva­talnok között. A párbajra kávéházi ösz­ízeezólalkozás adott okot. Egyik fél sem sérült meg. A felek kibékülés nélkül tá voztak a párbaj színhelyéről. — Majális A majálisok első fecskeje a leendő aranyifjuságó : a csabai gymna­sium növendékeié, a kik most csütörtökön tartják meg a Széchenyi ligetben szokott tavaszi mulatságaikat, melyre meghívják tanuló-kollegáik gyöngédebb felét: a pol­gári leányiskola növendékeit. A gyerme­kek öröme alkalom lesz egyúttal a nagyok mulatságara. A majális alkalmából H o r n y acs e k Józsefnél, a Széchenyi kert vendéglőjénél ebéd lesz, melyen részt vesznek a gymnasium barátai. — Aszfalt Orosházán. Orosházán a magyar aszfalttársaság megkezdette a próba-aszfaltozást az „Alföld" szálloda előtt. A képviselőtestület kedden tárgyalja a nevezett társaságnak a pesti utcza ki­aszfaltozására tett ajánlatát. — Az aradi szintársnlat Csabin. Szom­baton kezdődik a csabai husz előadásra tervezett szini-szezon a „C o u 1 1 i s e t úrral", a vígszínház e híres kassza­darabjával, mely három hónap alatt a Lipót körúti uj színházban 72 előadást ért el. Vasárnap az „Ördög mátkája". Góczy népszínműve. Ez előadást követi nagy Echegeraynak „Folt, a mely tisztit" drámája, kedden „T almi herczegn ő", legújabb operette, szer­dán „N ő s z a b ó" bohózat, csütörtökön „R i p van W i n k 1 e" operette. Tehát öt nagy értékű színdarab, a sziniszezon öt slagere. Majdnem minden este újdon­ság megy és csak pénteken lesznek fél­helyáras zónaelőadások. A bórletet a „Corvina" könyvkereskedés ós Maros György szinügyi bizottsági Ijegyző gyűjtik, a hol kérjük az előjegy­zéseket megtenni. Az összes újdonságok bérletben adatnak elő. Mi hisszük, hogy a vidék elsőrendű ós teljes társulata, ide­érve, teljesen megfogja törni a közönyt és megszerzi Csabának minden évre ezt a kiváló szintársulat. A legmelegebben hívjuk föl a müveit közönség figyelmét, hogy az^aradi színtársulatot ajándékozza meg bizalmával és pártolásával. Ebben a városban a vezető intelligencziára hárul a feladat, hogy a város becsületét meg mentse, mely kudarcz esetén órnó a vá­rost azzal, hogy szellemi szórakozásoknak itt nincs közönsége. — Lemondás, kinevezés. S z ó n á a i Sándor, kit a földmivelésügyi miniszter a kolozsmonostori vinczellór-kópezdóhez kertészsegédnok nevezett ki, árvaszéki dijnoki állásáról lemondott. Az alispán ideiglenes vármegyei árvaszéki dijnokul Szabó László gyulai lakost nevezte ki. Rettenetes halál. Az orosházi Med­gyaszai malomban rettenetes szerencsét­lenség történt. Javában működött a gép, midőn a légáramlat által Horváth Sándor mslomunkást kötőjénél a nagy kerék szíjjá magához rántotta. A sze­rencsétlen embert háromszor forgatta meg a nagy malomkerék s fejét a felismer­heti enségig megcsonkította, oldalbordáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom