Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-01 / 35. szám

szerint a vármegye siük és kicsiny k ö zkórházát a szükségnek ós czélnak megfelelően nagyobbíthassa, hogy az valóban megfelelhessen azon magasztos, nemes, humánus hivatásának, mely ma is kötelessége volna, — a melynek azonban mai viszonyai között —• sajnos — megfelelni nem képes." A következőkben a vármegye alispánja megható színekben, térbeli statisztikai adatokkal tünteti íöl a köikórház mai mizerabilis állapotát, a helyiség ezük volta ós a beteg forgalom folytonos emel kedóse miatt. Kimutatja, hogy 1896. telén 142-re, a most mult télen pedig 178-ra emelkedett a kicsiny közkórházban a betegek létszáma." S ezen beteg szaporulat nem véletlen körülmények váratlan eredménye, hanem évek óta fejlődő természetes folyományakórház fejlődésének, mely mindinkább szélesedő körbeu fti ki aldiso működését, megtörvén Salanként legaláb részben, azon eiőiuletet, mely népünk előtt, csak röviddel ezelőtt is, oly rette gettó telte a kórház forgalmát. Ma már a kórházba felvó telöketkeresőbetegekszáma oly nagy, hogy elhelyezésük szinte lehetetlen. A kórazobák száma nagyon is kevés, arról nem is le het szó, hogy elkülöníteni lehessen az orbánczos, a typhuso8, a gümőkóros betegeket a többi betegektől, hanem ott szo ritanak nekik helyet, a hol lehet, nem egyszer imminens veszélyére ós kárára szomszédjaiknak. A helyiség szük volta következtében Ö3sze-vissza kell a betegeket a kórházban elhelyezni. A sebészeti osztály helyzete valósággal siralmas. Es tekintetbe kell venni, hogy a betegek számának növekedése nem véletlen, ha nem rendszeres, szabályos folyamat, azt igazolja, az utolsó 3 óv statistikája : 1895ben ugyanis sz átlagos napi beteglótszám 99.47, 1896-ban 98.64, 1897-ben 112.77 volt. Még súlyosabb a hat téli hónap külön statistikája. 1895. október 1-től 1896 ápril l-ig az átlagos napi beteglétszáml05.35, 1896/7 ben 11162, 1897/8-ban 138.0-ra emelkedik a napi átlag. E szám mutatja, hogy a téli hat hónapban ál landóan magasabb volt a beteglétszám a postibilis ágyszámnál A folyó óv első 3 havának napi átlaga 157 94. Elképzelhető tehát, mekkora a zsúfoltság egész télen s most áprilisban is, mikor állandóan 140 felett van most is a betegek létszáma. A betegek lehetőleges felvételére az is kónyszeritő körülmény, hogy a legközelebbi közkórházak u. m. Arad, Szolnok, Nagyvárad sokkal messzebb annak, semhogy a szegény, láztól és éhsóglől elgyötört betegeket, kik uti költséggel nem is rendelkeznek, elűzni lehessen a kórháztól, a hova alig tudták elvonszolni betegségtől elcsigázott tagjaikat. A vármegye közönsége, mindezen itt felsorolt körülményeket jól ismeri. S amint eddig nem riadt vissza az áldozatoktól, most is megtenné a lehetőt, mint tette a kórház alapításakor ós legutóbb 1890-ben, amikor magát, a kórház czóljaira, pótadókkál terhelte meg. A mo.-t hozandó áldozat, a most szükségelt költség azonban most már akkora, hogy a jelenlegi mostoha gazdasági években a vármegye közönsége nem képes azoa tetemes összeget előteremteni, a melyen a kórház égető szükséget képező kibő-t vitése igényelne. E czólra, mint azt az itteni államépitészeti hivatal főnöke, a vármegyei tiszti főorvosé a kórházigazgató ^főorvosából álló hármas bizottság beható tanácskozások után megállapították, mintegy 100.000 frtnyi költségre oolna szükség. Mindezek alapján kérelmem tárgya az — mondja a fölterjesztés — hogy legyen kegyes Excellentiád hozzá járulni ahhoz, hogy a szükségesnek mutatkozó összeget, amely azonban a 100.000 forintot meg nem haladhatná, a vármegye kölcsön alakjában vehesse fel, ugy, hogy annak évi törlesztési részleteit és kamatait a kórházmaga fizethesse vissza 50 év alatt. Vagyis, hogy a 100.000 frtos kölcsön annuitása felvehető legyen évenként a közkórház évi költségvetésébe, mint rendes kiadásainak egyik tétele. E'.en évi öszszeg, a legroszszabb esetben (drága kölcsön esetén) sem haladhatná meg az évi 5000 frtot. Ennyi vei emelkednék a bruttó kiadás, de arány lag emelkednének a bevételek is, mert ha a kórház, ugy mint óhajtanok, megnagyobbittatik, akkor e fertőző pavillon 30 ágyán kivül mintegy 200 beteg lenne elhelyezhető a többi osztályokon." Nagyértókü statisztikai adatokkal mutatja ki az alispán hosszabb ós szépen megokolt fölterjesztésében, hogy az 5000 frt nagyobb kiadás emelné a bevételeket, a kórház képesítve lenne a saját jövedelmeiből az évi annuitást viselni, csupán az ápolási dijakat kellene 82 krajczárra, tehát 7 krajczárral emelni, de ezen emelkedés azonban kótségtelo nül jóval kisebb lesz. Részint mert több beteget tudunk majd elhblyezni, több lesz tehát az ápolási napok száma i», részint és főleg azért, mert ha a tervezett elmegyógyintézetünk a jövő óv folyamán elkészül, házi élelmezést és házi gyógytárat is óhajt a vármegye közkórházában berendezni 8 mind a két tételnél jelentékeny megtakarítást lehet elérni. „A vármegye közönsége igen jól tudja, hogy a mikor közkórházát egy ilyen kölc-ön utján óhajtja felépíteni, illetve kibővíteni, indirect uton önmagát is jelentékenyen megadóztatja, mert hiszen a felemelt napi ápolási dijakat, saját vagyontalan betegei után, kik az ápollak java részét képezik, neki is fedeznie kell betegápolási alapjá

ból

. De akkor, amikor a vármgye közönsége, látja, tudja azt, hogy a kórház mai tarthatatlan állapotában, mai fonák vi szonyai közt hivatásának, sőt kötelességének megfelelni egyáltalán nem tud, a mikor látja és tudja azt, hogy a jeleat kező betegeket befogadni nem képes, sőt a befogadottakat sem tudja sem czél szerűen, sem okszerűen elhelyezni és ellátni, nem zárkózhatik el a kényszerűség elöl, hogy közkórházát a szükségnek megfelelően kibővithessa." Hivatkozik a fölterjesztés, hogy Gyöngyös is hasonló visszafiietósi mó dozattal bővítette alapiiványi kórházát. „Ha a kölcsön felvétele engedélyeztetik, akkorkellően kibővithető a belgyógyásza ti ós sebészeti osztály, létesíthető a „tiszta sebészeti szob a", ahova a tisztaoperált betegekethelyeznők el. Létesíthető linne a nagy hiányt pótló szülészeti osztály. Létesíthető lenne továbbá 4—4 ágygyal a hiányzó szemészeti osztály és létesíthető lenne végül, ami talán mindezeknél fontosabb, a külön paviMonban elhelyezett gümőkórosak elhe lyezósóre szolgáló asylum, Nagy vívmány, nagy haladás volna ez általános szempontból is, de nagy vívmány volna különösen e vármegye és környéke részére, hol a tuberculozisban elhaltak száma megdöbbentően nagy és nagyobb,, mint együttvéve az összes többi betegségben elhaltaké. A felállítandó asylum nemcsak kórház, hanem egyut tal iskola is volna, mely amellett hogy gyógyítani igyekszik, enyhíteni iparko dik betegei baián, egyúttal tanítaná, oktatná betegeit arra, hogvan kell védekezni a tüdővósz, a gümőkór ellen ? Ha ezen osztály létesítése lehetővé tétetnék, akkor az osztályra lehetőleg a vármegye minden községéből vennénk fel jelentkező betegeket, valóságos iskolát létesítve számukra, ahol oktatást adnánk nekik arról, hogy miként iparkodjanak élni s mint kellessen családtagjaikat, embertársaikat megóvni attól, hogy iáját betegségöket házastársaikra, gyermekeikre, ismerőseikre át ne oltsák ? E sanatorium missiót telj esi t e n e a vármegyében, talán még nagyobb területen is, de létesítése csak ugy lehetséges, ha előbb a kórház többi orZtályai kellően kibővittetnek és ha a tervezett uj nagy elmegyógyintézet rendeltetésének átadatik". A fölterjesztés rekapitulálja, hogy a kölcsönt maga a kórház fizetné vissza ötven óv alatt az ápolási dijakból, igy végzi: „Jól tudom, hogy a szegény szen vedő emberek szava altalam közvetítve is nemes szivéhez talál és megvagyok győződve, hogy Nagyméltóságod kegyes leend azon törekvésemet, hogy a megyei közkórházat megfelelően átalakíthassuk kegyesen biztosítani a kölcsön felvételének megengedése által." akkor az iskolákat még a tanóvbon fölállítja. A városi közgyűlésről részletes tu dósitáaunk a következő : Állami iskolák Csabán. Az állami iskolák felállítása ügyében fontos határozatokat mondott ki a csütörtökön tartott közgyűlés. Kimondotta, hogy ha csak lehet, ez évben az iskolát telekárával mintegy 40.000 frt költséggel fölépiti. A telek vételének névszerinti megszavazása a májusi 30 nap múlva tartandó közgyűlésre maradt. Ha csak alkalmas bérhelyiségeket kap a község, csintani, mely körülbelül olyanformán állót neki, mint a drótos tót kezében a gitár. S ha ezt a szót „Rémikém lágy ezüst hangon zengeni (igy tette át a menyecske szerelmi vocatisba az ő prózai Jere miás nevét), akkor meg pláne egészen odalett s ilyenkor kész lett volna tán móg lakói házbérét is alábbszállitani, amit pedig egy háziurról sem jegyzett fel a történelem. * Egy délután Hasadi ur korábban tért haza szokott sétájából s a mint felesége szobájába belépett, egy ábrándos kék szemű, szőke fürtös karcsú ifjút talála Alice őnagysága lábainál ülve. — Alice, ón rögtön megpukkadok, mit jelentsen ez? (Hasadi ur sohasem látta ^thellót, tehát ne csodálkozzunk prózai kifakadásán,) — Ah, igaz, hisz önök míg nem is ismerik egymást — mond i Alice, legke vésbó sem jöve zavarba — engedje, hogy bemutassam önnek Mazlaky Alfréd urat, a hires, festőt. — Eh, nekem nincs se nmi szüksó gem festőre, hisz a mult hónapban festettem újra egész lakosztályomat! — De kedves Rémikém, ön téved, Mazlaky ur művész ós nem szobafestő 8 különben unoka testvérem. — Unokatestvére, hisz erről móg £oha említést se tett nekem . . — Megfeledkeztem,kedvesRómikóm különben is Alfréd Olaszországban volt hosszabb művészi tanulmányúton 8 csak a napokban érkezett meg. Hasadi urnák még sem oszlott el egészen gyanuji, de azért megerőltette mugát s egy lapos rokoni csókot czuppantott a festő képére. Ezentúl kettőzött figyelemmel őrködött a menyecske fölött, de soha legkissebb gyanuokot sem ve hetett észre; s már vádolni kezdte önmagát, hogy még gondolatban is gyanú itani meró nejét — az angyalt. Mázlaky ur gyakori vendég volt a háznál s a leg tiszteletteljesebb rokoni gyöngédséget mutatá a családdal szemben. És ettői kezdve egész sereg meglepetés érte szü leiése napján. A menyecskejegy gyönyörű himzesü vánkost kószite számára; (mily élvezet lesz majd arra hajtani a fejét, ha ebéd utíni rendes álmára dől le 1) Alfréd p 'dig — oh milyen derék — lefestette őt olijba s di zes aranykeretbe foglalva, küldé el a becses születésnapi ajándékot. Hasadi ur el volt ragadtatva... Annyira elmerült a boldogság tengerében, hogy most már a füle se látszik ki, csak fejének az a része, melyen némely állatoknál a szarvak vannak elhelyezve . A műcsarnokban sürgölődött a sok festő, a sok munkás. Egyre érkeztek a képek az őszi Jműtárlatra, mely a jövő heten fog megnyílni Ügyes kezek ren dezik a termek szőnyegzetót a függönyeit s oly helyre rakták a festményeket, mely a kedvezőbb világításban mutathatja be őket, Végre elérkezett a hétfő, megnyílt a tárlat. Díszes fogatok, bérkocsik álltak meg a műcsarnok kapui előtt. A közönség elözönió a termeket; műértők tarka csoportban nézegették az ifjabbb festők nemzedékenek legújabb szüleményeit. Sok talpra-, de legtöbb fejre esett megjegyzést lelin'ett itt hallani. Abban azonban mindenki egv«tórteit, hogy a mütárlatt gyöngye a „Fürdő vónus". mely egy fiatal festő: M^zlaki Alfréd műve. A kép azon pillanatban ábrázolja a szépség és szerelem istennőjét,midőn apatakbamárt ja lábát s szinte 1 ithatni arczán azt- a inger'ő összerázkódast, melyet a hűs habok érintése okoz. Vékony lepel borítja a remek tökelyü testet, de amely többet mutat, mint mennyit eltakar. Sötétbarna haja fodrosé hullámokban körité a márványarezot. Az egész város a Fürdő Vénuszt magasztalta. Es dicsérte minden újság. Hasadi urnák is akadt egy újság a kezébe ós ő is kedvet kapott megnézni a „Fürdő Vónus"-t. De Alioe őnagysága előtt el akará ezt titkolni, s ezért sutyomban felült egy bérkocsira, s a műcsarnok elé hajtatott. Ideje is volt, hogy megnézze, mert ez volt a tárlat utolsó napja Hasadi ur csak szemlélgetó a képeket, s nem győzött eléggé csodálkozni a kó pek mellé függesztett f->hér lapokon, melyeken azoknak ára volt kitéve . . . Boldog isten, hát míg olyan bolond is akad, aki egy képért ezer forintot fizet' ily sóhajok szállának nyárspolgári keb léből. Egyszer csak egy nagyobb kép elé ér . . . ránéz . . . szemei kimerednek, lélegzete elakad, ós mikor móg egyszer ránéz, arczán a legnagyobb csodálkozás tükröződik, végre a bámulat hangjá'i ki ált fel : — Szent Kleofas, hisz ez az ón f . A többit, amit mondani akart, elharapta s hirtelen odaszólt egy úrhoz, ki szinte a képet nózegeté— Uram, miféle kép ez ? — Hát még azt sem tudja — felel a megszólított — hisz ez az idei tárlat gyönge, a „Fürdő Vénusz." Másnap a lapokban a következő hir volt olvasható : „Az idei mütárlaton köztetszést nyert festményt a „Fürdő Ve nua" t Hasadi Jeremiás fővárosi magán zó vette meg tízezer forinton. Igazán örülünk, hogy akadnak móg mübarátok hazánk kebelében s nem kell minden nagyobb festményt külföldre vinni elárusítani. Éljen a derék hasafi 1 Coeur király Maczák L. György biró megnyit ván az ülést, — felolvas

4, itik Rezey Sylvius kir. tanfelügyelőnek hivatalos átirata az állami iskola felállítása tárgyában, melyet lapunk már a mult vasárnap egész terjedelmében ismertetett. AÍ elöljáróság a következőket jelenti : szükség merült föl, hogy az elől járóság az iskola helyét kiszemalje. Fölhatalmazást kér a községi elő járóság, hogy az iskolaépítés összeget kö!c<ön utján fölvehesse, illetőleg a fővárosi ta karákpénztárakkal tárgyalhasson; fölhatalmazást kór arra, hogy a gazdasági ismóilő iskola gyakorlati terét kiszemelhessék, illetőleg átadhassa. Arról a közs gnek előre is le kell mondania, hogv ez évben az iskola felépíthető, tehát vagy esetleg bórhelyiaégba kell az iskolát, ht nem egész teljességében, de legalább négy osztályt elhelyezni, vagy'az iskola felállítása egy évre el odázandó. Jóllehet nem a községre tartozik, de tekintve a fonák helyzetet, mely előállana, hogy a község tanyai tanítóinak 100 frttal több fizetést ad, mint az állam a városban működő tanítóinak, — fölírást javasol, hogy a miniszter a C-iabára kineveze't tanítóknak a nagyobb fizetést megadni méltóztassak. Varságh Béla örömmel üdvözli a miniszternek elhatározását, hogy Csabán az állami iskolát ily röviden megvalósítani igyekszik. Szeretné látni az iskola áldásait már legközelebb ós éppen azért nem zárkózik el azon megoldás előtt, hogy ha nem is a teljes iskolát, de legalább kót, vagy ha lehetséges, négy osztályt bórhelyiségben lehetne elhelyezni. Szeretné, ha az iskola móg ez évben megnyílnék. Az elöljáróság! előterjesztést el fogadja; de ugy emlékszik, hogy az iskola kölcsöne már megszavazott szükséglet kölcsön felvételével ko ítempláltatott. A gazdasági ismétlő iskolának is szükséges tanterem (Korosy László : nem szükséges) ám, ha szükséges lenne, arról is gondoskodnunk kell. Korosy László felvilágosítást ad az iskola feladatairól: az ismétlő iskolai növendékeknek a vágóhíd körül 3 ós V2 holdnyi területen gyakorlati tér rendeztetik be. Ide nem c^ak az állami, de az összes ismétlő iskolai növendékek járnának gyakorlati kiképzésre. Ide csak egy kis faépület szükséges, a hol a kertgazdasági eszközök fognak tartatni. Szalay József szintén üdvözli a minisztert s hozzájárul a tanács javaslatához, nem pártolja azonban Varságh Béla indítványát a bérhelyiségekben elkelyezendő iskolákra. Idő kell ennek a dolognak, hiába való kiadásokba nem vinné a várost. Beliczey Rezső részletes, pontonként való tárgyalást óhajt, a kérdésnek annyi részlete van, hogy ezt pontonként egész részleteiben meg kell világítani. Beliczey István : a miniszter jóakaratát szép szavakban méltatja, az ez időszerint való építkezésről már csak azért is le kell mondanunk, mert az építési anyag is hiányzik. Csabán oly lendületet vett az építkezés, hogy téglát nem kaphatunk, de „hiszen még helye sincs az iskolának. O azonban egy évra sem fosztaná meg a lakó ságot az iskola áldásaitól s ha alkalmas bórhelyisóg kínálkoznék, azt kivenné. Erre a közgyűlés kimondotta: A jövő közgyűlésen az elöljáróság j ivas latához képest eldöntő, bérhalyisaget kivan e az állami iskola ideiglenas helyiségéül. Fö ir a tanitók fizetése érdekében : Megszavazza a jövő közgyűlésen az állami iskola végleges helyet ós a költ sógeket. Fölállítja, illetőleg átengadi a kertgazdasági iskola cíóljaira a vágóhíd mellett lévő ós a köz'ág tulajdonát k :piző 4V2 hold ingatlant s kötelezi magat a dologi kiadá ok viseléséra. (A szakerőt az állam nevezi ki ós fizati) AZ állami iskolának három telek szemeltetett ki és pedig; a szappmosutczáb in a község és Ad imik J ános lt 54 számú háza együttesen A', összes téri. let 1200 öl. Az okos-utc-abati Kiss János ós Bagyinka féle terüljt 849 • öl. Köte'es utczában Müller ós Mokus-féle terület, a Bakos utczai 820—821 fsámu telek. A végleges döntés a májusi rendes közgyűlésen foí megtörténni. Ezzel az ülés véget ért. Vasárnap. Hát elérkezett amaz idö, midőn Fiume körül még a kibicz is csöndes és ide-oda keresettebb czikk lesz a körösparti hullámos mauzóleum, mint a vasárnapi csevegés. (Ezt ugyan kötve tessék hinni.) A Fiume körül nem a Kneippos Janók, hanem a fiumei czápák tünedeznek föl (Steiner lest is vet rájok a stilétes bottal) és Fü} r