Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-10 / 29. szám

Melléklet a „Békésni egyei Közlöny" április 10-ik számához. kik alá a főrendiház többségét sorozza. A kékvérű urak jelölték Wekerlét a delegáczióba és aztán nem szavazták rá. Ezt persze kárörömmel az ellenzékiek a Bánffy számlájára irták, Bánffy és Wo kerle összekülömbözésében. Ez elég pikáns, kár, hogy az ármányos félhivatalos azt is földoritette, hogy nem Bánffyn múlott a Wekerle négy szavazata. Mit találjunk hát ki? A politikában újság alig van : Pichler Győző, a ki a minap megbukott, készül az alapvizsgájára; Zichy meg Porzsiában szórakozik. Aztán Nopcsát sem lehet leleplezni. Tempi passati! S. A socialismusról. — III-ik közlemény. — Nagyjából kifürkészvén az okokat, melyek nálunk a socialismust előidézhették, nézzük már most, miben áll a magyarországi agrársocializmus? mik annak tótelei, követelései? Nem könnyű eligazodni e tekintet ben,mertahány főbb agitátor van, jóformán annyi a pártárnyalat. Egyes vidékeken, min' p

1. Szabolcsmegy eben, us\y látszik az anarchiához hasonló túlzás mu'.atko zik, mig másutt, s ez általában a többség, aránylag enyhébb árnyalatok kerültek feiszinre. Persze csak annyiból enyhébbek, mert nem lépnek fel erőszakossággal. Leginkább követelik az általános, nőkre is kiterjedő szavazati jogot, a sorkatonaság helyett az általános honvédelmi rend-zert olyan formán, hogy ha külellenség támadná meg a hazát, minderid mpnne azt védeni, de béke időben a katonai szolgálat eltörlendő ; az általános ingyen iskoláztatást, annak törvényben való kimondását. hogy a serdületlenek és íerdü'ők bizonyos életkor elérése előtt munkát ne vállalhassanak ; a sz'abad gyülekezési és tártulási jogot, az adók leszállítását, vagy igazságosabb elosztását, követelik több nyire a mezei munkánál a rész aratás megszüntetését, s helyette a készpénzfizetést, a muiika idejének leszállítását, s általi ban a munkaadó és munkásközti vi zony nak reájuk nézve kedvezőbb szabályozását. A kevésbé lulzókhoz tartoznak a vésztői socialisták, a kik azt hiszik, hogy állapotukon segitve lenne, ha a községi határban lévő püfpöki javakat olcsó áron bérbe kaphatnak, ezen terv megvalósít hatására állítólag Wlassits minister is megígérte közben járását, ugy a nagyváradi káp'alánnál, mint a miniszter tanácsban, mégpedig nem csak a vésztőieknek, de általában mindazon vidékek népének, a hol közjogi jellegű latifundiu mok vannak. Vannak azonban vadabbak is, ilyenek pl. az úgynevezett „töldosztók" ; Aradmegyében már kész tervet is csináltak arra nézve, hogy kinek mi jutna ? e szerint a mielőbb felosztandó JóHiszen itt született, hisz itt nevelkedett, Itten töltötte le a gyermekéveket, Itten játszadozott a virágos réten, Itten gyönyörködött a patak vizében, Itt merengett sokszor holdvilágos éjen Atyjával, anyjával az erdőben mélyen, Midőn a hold fénye ezüst fátyolával Ragyogva szűrődött a lombokon által . . . Hej ! de a boldogság sohasem tart örökre, Nehéz bánat is jön az édes örömre, A ragyogó nap is elsötétül néha, Minden boldogságnak megvan az árnyéka . . . Szegény Hófehérke egyszer arra ébredt, Hogy az édes anyja nagyon nagy beteg lett, Halaványan feküdt a drága szép ágyon, Erőt vett a bánat a királyleányon! . Reggeltől esteiig, késő éjszakánál, Ott ült, ott virrasztott az anyja ágyánál, Hasztalan volt minden, hiába, hasztalan ! Egyszer arra ébredt, hogy anyja halva van !... Lecsukott szemekkel feküdt ott az ágyon, Halott haiványság ült a kedves orczákon, Ajaka lezárva, keze összetóve, Örök álom borult ragyogó szemére! . . . ... A fehér szemfedőt Hófehérke varrta, Reggeltől esteiig munkálkodott rajta, S amint varrta-varrta s rágondolt anyjára, Egy-egy nehéz könnyet hullatott le rája . . . Hogy ezzel elkészült a sok sirás között, Virágokat szedett, szép koszorút kötött . . . De szeretett volna ő is virág lenni, Jó anyja kebelén örökre pihenni! . . . ... A jő öreg király, Hófehérke atyja, Őszbe borult fejét nehéz búnak adta, Nem szólott egy szótsem, csaksirt, csakkesergett Órák hosszat térdelt a koporsó mellett . . . — S amint Hófehérkét közeledni látta, Szemét elfutotta a sűrű könny árja, Magához intette egyetlenegy lányát, Megölelte szótlan, a szegény kis áivát! , . . Azután sirt ástak a várkert aljába, Letették az anyát koporsóba zárva, Virágokkal hinték a sötét sir táját, Virággal köriték a halott fejfáját . , , zsef főherczegi, Wenckheim-féle uradal mákból adnának mindenkinek 40—40 holdat, ugyan anynyit nagy kegyesen meghagynának a két főúrnak i«, a kik ugyan a iö dosztás miatt nyugodtan al halnak, de nem kicsinylendők ezen tervnek a közeledő nyári munka szempontjából. Nagyok az eltérése a socziálisíák kö veteléselben, de még sokkal nagyobbak azoa intézkedési tervekben, a melyekkel őket részint ártalmatlanokká reménylik tehetn', részint eszméik feladására kényszeriteni. A dolog actulális voltára való tekintetből okvetlen két irányban kell ellenökben működést kifejteni. Először szükségesek gyors ós erélyes intézkedé sek a kitörő zavargások leküzdésére, másodszor ós ez a fő, szükségesek intézkedések a valóban kóros állapotok gyökeres orvoslására, hog.v ilyen módon a socialismus magok előtt a hivek előtt feleslegessé váljék. Zavargások kitörése esetén ne veszítse el eszét a gazda. Darányi minister e tekintetben két jó tanácsot ad nekik; az egyiket az összes gazdaközönséghez intézvén, igy szól: „A gazdák, ha itt-ott csalódtak is egyesekben, ha talán hálát lanságot tapasztaltak is itt, vagy ott, azért ne veszítsék el humánus érzésüket ós tartsák meg a jóra való munkáso z tály iránt egészében a magok emberszeretetét. Hozzá tehető ezen bölcs szavakhoz még az is, hogy nézzen körül a gazda, nem esett e csakugyan valódi méltatlanság a munkásokon és ha igen, ne szógyelje azt következetesség, vagy más e féle jelszavak hamis czégére alatt kireperálni, mert a legfőbb következetesség okve len az, hogy mindég a belátható jóhoz ós igazhoz csatlakozzék az ember! N9 romboljuk le mú napiág a te kintólyeket. Arra a tekintélyre igen nagy szükség van, szükség van nemcsak azért is, hogy a tisztviselői kar, a mely éjjelnappal kénytelen fáradni, hogy hivatásának megfelelhessen, erejéből ki ne merüljön, hanem erőt merítsen abból, hogy azt a társadalmat, a melyet szolgál, a háta mögött érzi I A gyors intézkedé sekhez tartozik enyhítése, vagy eltávolítása mind annak, a mi a népet izgathatná. ilyenek sokszor a helyibajok, igazságtalan intézktdísek, különös nagy nyo mor, elemi csapás stb. főleg padig a imasbo inan betolakodó izgató vezérek ós a fertőző hírlapok. A most hozott s önök előtt már ismertetett mezei munká-okról szóló törvény intézkedései is nem anyuyira a baj megszüntetésére, mint a kitörések elkerülésére alkalmasok. Az utolsó eszköz végül a c endőri ós katonai karhatalom és a statárium. Mindezek, legalább mostanában, teljesen elégségesek ugyan még a legkevesebb kitörések esetén is, de a fődolog még sem az, hogy csak elfojtsuk a tüzet, de az, hogy azt teljesen el is oltsuk ! Törekednünk kell a baj gyökeres orvoslására., kiirtására. Hogy itt czélt érni milyen n^hé/, mutatja a kü'.föid, a hol Siratták sokáig, a jó édes anyát, Napokon, heteken, hosszú éveken át, Hófehérke pedig hervadt napról-napra, Mint gyenge rózsaszál az éjjeli fagyra 1 . . . Hogyha az éj leszállt s a fényes «sillagok Ragyogva boriták az égboltozatot S ha csak a csalogány zavarta a csendet, Csillagragyogásnál, csalogánydal mellett Lejárt Hófehérke a várkert aljába, Ott merengett soká a fejfánál állva, Merengett sokáig szeretett anyjáról, Álomként tovatűnt, régi boldogságról . . . Nuszbek Sándor. Kisasszony ismerőseink MAGDA. A vas irnap nem mulhatik el anélkül, hogy a misét meghallgassa. Igaz, hogy lapozgatja is az elefántcsontos és ezüstsarkos fede!ü imakönyvet, de nem ez vonzza őt. A legnagyobb öröme abban telik, hogy felveheti ünnepi ruháját. Vilá goskék az, rózsaszínű szalagokkal díszítve s ki szokott tűnni a szolid, finom női öltözetek közül. A templomból hazamenet minden leányt alapo an megvizsgál. A derék, a kalap, legyező, napernyő, a csipkék, meg mindenféle díszítések tárgyai elmélkedő sónek. Egész hazáig gondolkozik ezek ről, sőt szeretne mógegyszer végigmenni azon a nyüzsgő, tarka sokaságon, de ah, nem lehet. Az apja . . . jaj, minek is kell mindég eszébe jutni, hogy apja van, vasárnap délelőtt mámoros, elkábította a pálinka gőze és kiabál, ha leánya későn jön haza. — Nem kisaszszonynak nevellek, szokta mondani, hogy még az utczán is hallják, jaj neked, ha kényeskedel. Ih énkor Magda iparkodik elkerülni apja figyelmét és csöndes marad, pedig nagyon fáj neki, hogy kisasszonyságát kétségbevonják. S forr a keserűség tormár évtizedek óta próbálgatnak mindenfélét, a siker legkisebb jele nélkül, ugy, hogy joggal feltehető a kérdés nem jár-e az eféle mozgalom oly elválaszthatlanul a kulturával, mint az emberrel az árnyék ? Bánjunk a néppel emberségesen I győzzük meg arról, hogy nem a lelketlen izgatók az ő igazi jóakarói, hanem mi. Igaz, hogy az egyszer fanatizált, felizgatott embert nehéz a józanság útjára viszszaterelni, de mégis a mi türelmünknek kell nagyobbnak ós bölcsebbeknek lenni. Neveljük a népet istenfélelemre, szerénységre, megelegedósre. Járjunk elől a kötelességek teljesítésében, a felsőbbség tiszteletében. Legyünk szigorúbbak magunk, mint mások iránt. E.ek irtják ki legigazabban a socziálismust. Sokféle terv merült fal a tekintetben is, hogy miként lehetne a szegény elem sorsát megkönnyíteni. Csak az itt a baj, hogy nehéz megállapítani, vájjon meddig szabad menni e tekintetben az állami és társadalmi intézkedéseknek ? a túlságos gyámolitás gyámoltalanná, a meg érdemelt segítség követelővé tesz ! Teljes boldogság különben sem érhető el a földön A veszélyek, bajok megedzik az ember lelkét; képesitik megbecsülni a meglevőt. A nagy német hadvezér, Moltke azt mondta, hogy szükség van háborúsra, mert ott a golyózápor közt fejlődik az ember valódi férfivá, hő-só 1 B késmegyóben történt is már nó mely helyen olyan intézkedés, mely az indítványozók nézete szerint a socialismus kiirtásának egyik eszköze lenne. Orosháza évenként dijakat tüz ki a kiválóbb munkások jutalmazására. Csaba 10,000 koronás alapítványt tett a munkások nyugdíjazására és betegsegélyzósi czól jaira. Mindezek kezdetnek jók ugyan, de a hol 100,000-rek kielégítéséről van szó, ott az egész vagyonosabb társadalomnak kell fellépnie, hogy igy egyesült erővel lehessen segíteni. A fő az, hogy tegye meg mindenki a kötelességét 1 Apró versek, i. Minta szerződését Kraft Viktor megírta. Bus gazda-könnyekkel 1 eli s tele sirta. Am Dérczy Péter se' Sajnálta a — tintát, S irt — mit ő jobbnak Dél — Szerződési min tat. Hogy lesz jobb a minta: Elül-e vagy hátul? . . . No majd aratáskor Kisül az mag átül! II. Chémis istenasszony palotája épül, kában, ha mámoros apja tovább is ilyen hangon pirongatja, eszébe jut a marólúg, a különféle mérgek, a liliom, a mitől oly s'.ópen, csendesen el lehet aludni örökre ós soha sem hallja azt a csúnya, megalázó hangot, de mégis, eh, minek az ilyen sötét gondolat? . . . Csak már délután volna, akkor minden máskép lesz. Oh, csak mindég vasárnap délután volna l Az apa olyankor elmegy kávéházba, vagy korcsmázik tovább. No, ennél több nem kell, Magda ismét felöltözik világoskék ruhájába, a mely rózsaszínnel van ekesitve, édesanyja felölti a fekete ruháját ós elmennek a ligetbe. Muzsikaszó, tarka közönség, vigasság. Aztán addig sétálnak, mig rá nem találnak Véka Györgyre. Ki az a Véka György ? Erre már ösz.szeránczolt homlokkal felelne Magda. Hát még azt setn tudják ? Híva talnok ! napidíjas a járásbíróságnál. De majd bemutatom én közelebbrő Véka András, derék hivatalszolgának a fia, a ki együtt öregedett meg a járásbíróval és fiát kiiskoláztatta egy kissé. Mert nem elég manapság az elemi bizo nyitvány, ha csak nem akarunk a fiu kezébe kalapácsot adni. Azt a másik négy osztályt is kibírja még a szegény ember 8 akkor legalább urat nevelt. A járásbiró bevette irodájába a jámbor arczu, szőke fiút, aki korán járt hivatalba ós lelkiismeretesen vakart, a hol hibázott. Tehát György hivatalnok 1 Magda nyomban megböki édesanyját, a mint meglátja szürke kabátját, piros szegfüvirággal a gomlyukában. — Ott jön a Gyuri 1 A cipósznó boldogan mosolyog, mikor azt a megtisztelő köszöntést hallja, hogy „kezét csókolom", Magda pedig csaknem elkurjantja magát, mint egy pajkos fiu, látva Gyuri ünnepélyes, komoly ábrázatát és átszellemül az arca, mikor kezet nyújt neki a kedves szavak után : — Jó napot Magda kisasszony I S a nagy palotával Syula-yáros szépül. leinek ad majd szálást Qj lakában ühémis ? . . . . . . €ttől tart most Gyulán piatat meg véri is. III. Szinész-direktor I ha Csabán l^asszálni akarsz sok bankót: Szerződtessed Öthellónak Veréb/ejű pobos Jankót! Az orosházi eset tanulsága. Csaba, ápril 2. Lapunk mult számában közöltük, hogy egy szélhámos czég mily kalóz garázdálkodással ütött rést a kereskedői tisztességen : valóságos zsebrák módon fosztogatva ki hitelót ós károsítva meg céltudatosan jóhiszemű hitelezőit. Ebből az incidensből kifolyólag lapunk egy kereskedő barátja a következőket írja nekünk : A legfontosabb ós legsürgősebb, mert egyszersmind a legeredményebbnek ígérkező intézkedés e téren a kereskedelmi törvény némely rendelkezéseinek megváltoztatása volna. Ez a törvény, dacára annak, hogy leggyakrabban alkalmazott törvények egyike, talán a iegroszszabb valamennyi között, mert teljesen elavult, Minden rószáben vannak nagy hibái ós hiányai, meiyek annál élesebben mutatkoznak, minél tovább maradnak meg a gyakorlatban. A kereskedelmi czégekről szóló szakasz valósággal kaput nyit a c»alárd ezógátruházásoknak s lehetővé teszi ezen a téren a visszaélések egész tömegét ós sorozatát, biztosítván egyszersmind e visszaéléseknek a törvényes formát, büntetlenséget is. A magánezóg pl. bármely pillanatban átalakulhat közkereseti társasezóggé s igy kibújhat minden kötelezettsége alól, a nélkül, hogy ebből az uj ezógre bármilyen következmény háramolnék. A törvénynek ezt a hiánvát mindeddig aránylag kevesen aknázták ki a maguk javára AZ utóbbi időben azonban — ami a hosszabb gyakorlat révén természetes — olyan sürü egymásután ben lépnek fel az ilyen esetek s a tör vényben bizó hitelezők olyan gyakran veszítik el pénzüket, hogy a dolog immár teljesen tűrhetetlenné vált. Elvégre is képtelen állapot, hogy a törvény biztosítsa a visszaélés büntetlenségét s mihelyt ez nyilvánvalóvá lett, tovább eltűrni nem lehet. A legnagyobb mértékben jogos ós helyeslendő tehát az a mozgalom, mely a kereskedelmi törvény illető paragrafusainak megváltoztatását követeli. A dolognak az általános közérdek szempontjából is van akkora fontossága, hogy a kormány időt szenteljen tanulmányozására, illetőleg arra a munkára, mely a baj JOLÁN. Tagadhatatlanul szép, göndörhaju leány. Fekete fürtéi, barna arcbőre, sötét szemei olyan kellemes harmóniába ol vadnak. Es fölötte kedves iparkodik lenni. A boltban ül ós mohóu olvassa egy na pilap újdonságait,. De milyen szemérmetes! Egy hórihorgas diák jött be, alázatosan köszönve, cigarettát vásárolni. Nyilvánvaló, hogy Jolán kedvóért jött, hisz ötször is elsétált a bolt előtt, mig benyitott. A diák csinosan ki volt nyalva, világos nyakkendője ízléses csokorba kötve, mintha katulyából vettek volna elő. S lám, hiábe néz olyan epekedve Jolán szemébe, mikor rágyújt. A leány teljes közömbösséggel szemléli félig gyermekes arcát, a melyen serked már a finom, selyemtapintatu barkó s a ágy bajusz. Eg a cigeretta, de a diák nem mer szóba elegyedni, mert a leány már ismét kezdi az újságot forgatni s szinte latszik rajta, hogy szeretné tovább olvasni. A fiu tehát, mélyen meghajolva, illedelmesen köszönti ós távozik, Jolán pedig semmitmondó tekintettel néz utána. — Képzeld Csak, mama 1 Megint erre mászkált az a zöld gólya. Míg te oda voltál s ón itt olvasgattam, észrevettem, hogy künn ólálkodik. De be is jött czi gareltát venni ós olyan ájtatosan nézett rám, mint egy bucsus a feszületre. Mit szólsz hozzá, láttál ilyen szamarat? — Csak hadd bámuljon, ha olyan jól esik szegénynek, mondja az anya. — En nem törődöm vele, de azon cso dálkozom, hogy jut eszébe utánam epedni, olyan gyerek ... Az nincs több, mint tizenhót-tizenyolez éves, elhiszed? A mama nem felel, csak elégedetlen nézi a kifejlett szép leányt, a ki éppen most fordít hátat a bakfis kornak. — Tudod anyám, mit olvastam ? Berta menyasszony. — Ki a vőlegénye ? — Valami Blau Jakab. A muUkr.r irta, hogy igen derék férfi, neki tetőzik