Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-10 / 29. szám

elhárítására irányuló intézkedések keresztülviteléhez szükséges. S meglehetősen sürgős is a dolog, mertnapról-napra jobban harapódzik el a baj s gyors lépésekkel romlanak a viszonyok ezen a téren. Már pedig a romlás minden előrehaladása a magyar hitelnek rovására megy, ami aztán kihatással van minden közgazda dasági viszonyainkra is. A kereskedelemügyi ós az ipazságügyiminiszternek legmelegebben ajánljuk figyelmükbe azt a jogos kivánalmat, melyet a hozzájuk felierjesztett iratok a hitel-csalások megakadályzására nézve kifejeznek. A nyugoteurópai államok mindegyikén kellő méltatására talált a hasonló irányú kivánalom s a Német ország törvényhozása csak legutóbb tett olyan változtatást a maga kereskedelmi törvényén, mely a cégétruházások ügyét szabályozza s a visszaéléseket „lehetetlenné teszi. A mi kormányunk miért tartartózkodnék hasánló értelmű intézkedéstől? Hiszen kereskedelmi törvényünket annak idején mi is Németországtól vettük át s igy már a logikai egymagában is azt parancsolja, hogy a korrektivumok utján szintén kövessük a német páldaadást S ne feledjük főként azt, hogy nekünk sokkalta nagyobb szükségünk van kereskedelmi hirnevük s gazdasági hitelünk védelmére. Az orosházi szélhámosság rut pél dája, pedig menyi ilyen követel sürgő? intézkedést. Az elefánt, az elefánt! ) — Hősköltemény — El kelle hagynia Afrikát, Az elefántok dicső hónát Melynek szülötte volt szegény, — Ott kezdődik a regény. — Kelepczével fogták meg őt S nem hagytak néki annyi időt, Hogy búcsúzzék attól kit imád — — Az elefánt ! — Az elefánt! Van Houten Cacavo, Wasmuth a gyűrűben Mind ettől elválni, sebtiben Íziben, Sok az egy szívnek, mely forron szeret, Ha nőtől, gyermektől bucsut nem vehet 100 év súlya görnyedt már vállára Ráncok kerültek homloka, állára Most kerül Pécsre, hogy kiki csodálja : — Az elefánt! — Az elefánt! Nagyapa elment. Biz nem igy akarták, Unokák, gyermekek, mindig czirogatták. De rátört a sors mérhetlen haragja, — Eltűnt a pusztából büszke alakja. Megroskadt testtel, fáradt tagokkal Jött át Európába, méltó haraggal — Ő, kit mindenki ok nélkül bánt — Az elefánt 1 — Az elefánt! Mit sem érdekli őt a spanyol háború, Hisz agyát emészti a bánat, a bú, Mascara Anton, zsarnok uralkodó, Légy örökké hontalan, futkosó ! Ily, s hasonló átkokat kutat Mig lábai mérik az országutat. Sem enni, sem inni nem kivánt — Az elefánt! — Az elefánt! Botykára ért Mascara így, S nem volt rá ki sem irigy, Hogy megállott a nagy korcsma mellett, — Az állatot őrizni se kellett — Idogált, edegélt a gazda nyugodtan Hirtelen az egész nép ott terem legottan Mindenki bámulja, mind igy kiált: — Az elefánt 1 — Az elefánt! Kedvtelen néz a sok siheder felé, Ő, ki nyugalmát sehol sem leié, Bántják szegényt, hátát piszkálják, A kicsi gyerekek mindezt kiáltják : Üssétek, dobjátok, szekírozzátok, Egy ember pláne a lábára hágott. Ezt már nem hagyta, nyugtot kivánt — Az elefánt! — Az elefánt! Bősz haragra gyúlva, ormányát lehajtja Elkapja a magyart, ki folyton zaklatja, Felemeli égnek — Istenem irgalmazz, Oda vágja földhöz s im egy hushalmaz. Előttünk fekszik egy idomtalan alak, Sikoly, lárma, — rengnek a falak. A gazda kirohan: Mi van, ki ánt ? — Az elefánt ! — Az elefánt ! Gazd'uram látva, mily nagy a veszély, Késő a bátorság, meg az erély, Gyors reptü eszével lovára pattan, Pattog az ostor, sarkantyú csattan, Utána két csendőr, vállán a puska. Véged van már szegény apuska. Látjuk, hogy már halálnak szánt — Az elefánt! — Az elefánt! Lőnek utána, kiáltanak ketten De a bölcs állat, még sem retten. Kimért léptekkel czammog tovább, Lassan, miként a porkoláb. A csendőröknek eszméjük támadt Nem nézik tétlen, hogy mint fárad, Amíg városba ér a karaván — Az elefánt ! — Az elefánt! Hosszú rudakkal mennek neki Tovább az ut be, se ki ! Lelökik póznával az állat gazdáját Majd hogy el nem törték a bordáját Igy vitték szolgabíróhoz Mascara urat Mig az állat egyedül folytatta az utat, Nyolc napot mértek rá, többet nem lehet Az állatnak a törvény semmit sem tehet. — Bum, bum — a hipodrom — Előtt a sok publikum Bámulva hallja, hogy mit csinált — Az elefánt — Az elefánt ! Lenkey Zsigmond *) Szellemes yénájú új munkatársunk, X e n k e i Zsigmond kollegánk költeménybea zengi annak a gyanús előéletű ele/ántnak a históriáját, a mely J o t y k á H egy embert az ormányáYat agyonnyomott. Békésmegyei röpiratok. — Beteg ós rokkantsegélyt. — Munkásügyünk. — Latifundiumaink s a munkáskérdés. — Gyula város leírása. — Orosháza közegészségügyi viszonyai. — A röpiratok virágzó korát éljük. Csak a munkáskérdésben hírom forog kézen megyei emberektől. Az első R o s e nt h a 1 Ignácz és VernerL iszló közés röpirata „Rokkant segélyt a mezei munkásoknak". Nem uj, most hogy a mezei munkások nyugdíjazása eviden sebb, Grill Károly bizomanyában meg jelent a nyugdij biztosításra vonatkozó tanulmány s szerzők azt Apponyi Albert grófnak ajánlották. Az ajalásnak az a megyarázata, hogy Apponyi, midőn a mü kéziratként jelent -meg néhány év előt', érdeklődésével tüntetette azt ki s szerc?ak azt nem szereti, hogy esztergályos. Lám, mégis hozzámegy. — De ón is mondok újságot, lányom ! — Mit ? — A gőzmalom segédkönyvelője síombaton eljön hozzánk ebédre. Jolán tapsol örömében. — Igazán ? A Strausz ? — Igen, lányom. — Mond mamám, igaz, hogy neki nyolczvan forint havifizetése van ? — Annyi bizony ! — Jaj, mamám, az a Strausz olyan aranyos fiatal ember . . . Sohasem volt még olyan kedves ós müveit ismerősöm 1... MALVIN. Varróleány. Tehát látható hétközna pokon reggel hétkor, délben, ebédután egy órakor ós este hétkor. Vasárnap és ünnepek alkalmával egész nap. Malvin boldog. Ugy megszokta már a tüt, mely minden ábrándozásának ta nuja. Reggeltől napestig varrni, mintha erre is született volna. Sobasem unja meg de a beszédet ne tiltsák el. Trófálózva, mesélgetve ós kacagva százszor könnyebb e munka. Malvin boldog, de hetenként háromszor tulboldog : a tánciskolában. Ah, en nél jobb és szebb nincsen. A kit szeret és a ki minden öltésnél eszében van, azt ott ismerte meg. Keringőt játszott akkor a czigány, lágy, ábrándos volt a zene. A gázcsillár halvány fénye ezer s inváltozatbankáprázott előtte, a hegedű hangja túlvilági szózatként rezgett, a párok suttogásatavasziszellőnektetszett .. . Malvin elkábult. Párjához simulva lejtette a tánczot s a harmadik fordulónál a férfi megállott. — Kisasszony, nem fáradt ? Malvin pedig mintha szendergósből tért volna magához, mély lólekzetet veit ós Tenkei simára borotvált arczára nézve felelte : — Nem. — Akkor, szabadjon kérnem még egyszer. A férfi magához szoritotta az elbü vült leányt, járták tovább a keringőt. Párok jönnek, párok mennek, de ők még mindég együtt vannak. Ötször körüljár ják a termet, nyolczszor, tizszer ... A lányok össszesugnak, kivált akik ülnek, megállapítják a mai este előzményeit. Az utczán. a folyosón, mindenütt láttak valamit. Malvin kisaszszonyról regéket mondanak. •— Holnap vasárnap, szól a leány. Jöjjön el hozzánk Tenkei ur ! S másnap Tenkei ur egy költeményegyveleget ír Malvin emlékkönyvet^ Eötvöstől, Vörösmartytól s még igen sok poétától. De azontúl reggel nem megy varrodába egyedül, délben is hazakíséri Tenkei, aki öt perczcel előbb szökik az üzletből, csakhogy vele találkozhassak. S vele van minden útjában, együtt mennek minden bálba. Sőt felesége is lesz Mai'in Tenkeioek. C-ak egy valami hátra van. AZ imádó még nem volt ka tons. Készül is erősen az önkéntesi vizs gára, ha az nem sikerül, akkor bizony három-négy esztendőt ki kell várni . . . Da azért Malvin boldog, nagyon boldog 1 Földes Ignácz zők előtt kijelentette, hogy a szoczialipanaceák között ezt találja legfontosabb nak. A mü, mely bókésmegyei viszonyokat tárgyal, Grillnól, ugy a „Corvina" könyvkereskedésében is kapható. Ara 50 fillér. „Munkásügyünk" czimmel Oláh György t. főügyész tollából szintén röpirat jelent me?. Voltaképpen külön lenyomata egy hosszabb ujságközleménynek. A vármegyékben külön hatósági közegeket óhajt alkalmaztatni a munkásügyek ellátására, hangsúlyozza, hogy a községi földeket, melyek köztulajdont képeznek, olcsó bér mellett a munkasoknak kell kiadni, a holt medreket kiosztaná a munkások részére házhelyekül. A kis tanulmány tendencziája tiszteletre méltó s minden adatát pátriánkon veszi, viszonyainkból meriti. A harmadik hasonló tárgyú röpirat K ö r ö s y Endréé, az ifjú kigyósi lelki pásztoré, aki nagy szeretettel foglalkozik közgazdasági stúdiumokkal s röpirata „Latifundiumaink és az agrár socialis kérdés" czimet viseli. Cxikkében kimutatja, hogy a nagy uradalmak sohasem csináltak munkáselégületlensóget, mert nem a nagy, hanem a parasztbirtokos aknázza ki munkásai szorultságát. Sür geti a farmrendszert, haszonbéres telepek létesitését. „Addig is — mondja Kc'rjsy — mig a nemzetgazdasági változás mentül előbb bekövetkezik, a még fennálló földbirtokosok megmentése végett minél hama rább létesíteni kell a legsürgősebb étlegégetőbb reformot: gondoskodni kell a földnek tehermentesítéséről. Az agrár-szocziális kérdést pedig megoldhatni s a jelentkező föld-éhségnek eleget lehet tenni a nélkül, hogy hirte lenében feldarabolnók a latifundiumokat 1 Mert nem a nagybir'okban van e veszedelem, hanem az általános gazda sági és társadalmi hanyatlásban 1" Gyula város leírását kiadta Dobay János igen szépen, illusztrác iókkal tegy pontos térképpel. Nagy szeretettel ismerteti a város minden nevezetesebb helyét, történelmét, azt a körülményt, mint lett 1732-ben a megye székhelye. Igen szép iliuszír ícziókat s térk°p-ít találunk a könyvecskében. A mü kivitele méltán dicséri a kiadót, Dobay Jánost. László Elek dr. m. tb. főorvos tollából szép tanulmány jelent meg hu szonnyolcz óv közegészségügyi adatainak ismertetése. Csikkében kikel a babona és kuiuzslás romboló hatása ellen s azt ttondja : „Ujabban egy érdemes csorvási suszter, kinek a czipőfoltozás sehogy sem sikerült, csapott fel doktornak, kinek kezeim közt levő szerei és venyei a melyek egyáltalán semmi becscsel sem birnak, a csoda doktor czimet szerezték meg neki. De hát hiába, a nép csalódni szeret, de még akkor sem hisz a csaló dásnak." Leírja a viszonyokat melyben állásit Orosházán elfogla'ta. 1869-ben 90"5

0/o volt a nem gyógykezeltek száma pro milb, ez azóta leolvadt H'7% ra pro mille. Az eredmény tehát szembeszökő Az 1873 ik évi kolerát csongrádi búcsúsok hozták be. A nyugoti temetőnél halt meg egy buesus s utána a temető környéki putrik kihaltak. 894 egyén halt mag Oroshízán kolerában. 1831-ben 1406, vagyis a lakosság 17'50%-a. A mü rendkívül érdekes s elvanlátva Orosháza születési, bá zassági ós halálozási táblázatával. A váltó láz járványszerüleg csak 1870. és 71-ben van, az ártézi kut itt is segített. Legjobb esztendő volt 1883, amidőn 653 mai volt több a születés, a legrosszabb 1873, amidőn 826-tal volt kevesebb a születés, mint a balálozá'. Gratulálunk az érdemes szerzőnek szép müvéért. Öntöző csatorna Csabán. A vármegye aliapánja Békét-C-aba község elöljáróságához az öntöző csato"názás érdekében megkeresé-4 intézett. A megken sés annak előrebocsájtá-amellett, hogy miután ugy a féltő, mint az alsó legelő, mely alkalmas lenne öntözési Opelokra, — igen sok tulajdonos között van megosztva, mindaddig remélni sem lehet, hogy ezen területeken az ömes tu'ajdo aosokat vagy c-iak azok többségét is reá bírni lehessen, hogy birtokaikat az öntözésre berendezzék, illetve e c/.élból kétségtelen ül nem épen c-ekely költségekkel társulatba álljanak, a mig előttük maga az öntözés és annak hasznossági ösm»ratlen, s mig meg nem győződnek arról, hogy a befektetések vissza térülnak és bőven kamatozuak is. Ep a;é t a/, öntözési tervezetet általánosságban vágrehaj tani mindaddig nem leint, mig a', öntö zés leb t'lséee és ha=frno-ságH pVdával, mint a önti és<al nnn igizotatik Megyénkben, jelenleg p'Idául bemutatható mezőga (t t'íigi örröíés niuc-eu, egyébként a minta telepnek olyannak is kell lennie, mely könnyen hozzáférhe ő helyen fekszik ós mindenki á'til rr.ogt kinthető, vagyis közel kell lennij vala mely vasüti állomáshoz s lehetőleg köztulajdont kell képeznie. IIv alkalmas területnek szemeltük ki a fó dmivelés ügyi minisztérium kultúrmérnöki műszaki tanácsosával, az aradi kultúrmérnöki hivatal főnökével és Csaba község mérnökével a Csaba község tulajdonat képező u. n. borju-rétet, vagy esetleg a városi tanyát s közérdekből kívánatosnak tartom, hogy Csaba községe e közterületek valamelyikén 40—50 hold tt öntözésre berendezzen s annak a nagy közönség által való szabad megtekintését m gengedje. Az öntözés tervezetét ós költségvetését az aradi kultúrmérnöki hivatal-természetesen ingyen készséggel elkészíti, a tervek végrehajtásánál készségejen közreműködik, a fólmivelósügyi miniszter ur pedig bizonnyal rendelkezésre fog bocsátani a kezelés betanítására állami rétmestert, ugy hogy Csaba község ki adá9t csupán a berendezés ós fentartas költsége képezné, mivel szemben a mo^t alig jövedelmező borjú rét has* onhajtóvá válna és a közgazdaságnak is szolgalatot tenne Csaba községe a minta öntözési-telep fentartása által. A megkeresést legközelebb fogja a képviselütestület tárgyalni. ÚJDONSÁGOK. HÚSVÉT. Megdicsőüléssel végződött vallásos hitünk szerint a legfölségesebb tragocdia: a kő clhengoredett, az Úr kikelt sírjából, tanúságot tenni, hogy nem volt e világból való; tanúságot tenni, hogy az eszmét megölni nem lehet, ha hirdetőjét keresztre feszitik is. Ezt a feltámadást im mily szépen jelképezi a természet: zsendül a határ, az élet ereje támad és önti el a növények pólusait: zöldbe öltözik a természet és az életrehivó nap tüze ad életet. Égből jön az élet, mint minden áldás, melyet küszködő ember Istenétől, az égből vár. A húsvéti ünnepeket tartván, talán érdekelni fogja olvasóinkat, hogy már a kereszténység első századai alatt vita támadt a húsvét megtartásának ideje miatt, mig abban a n i c e a i zsinat határozatot ném hozott olyképpen, hogy a húsvét mindég azon a napon tartassák, a mely a tavaszi éjnapegyen utánni holdtöltés'e következik, ha pedig a zsidók páskája e napra esnék, akkor a rákövetkező vasárnapon Igy aztán a húsvét márczius 22. és ápril 25-ike között esik, tavaly ápril hó 18-ára esett. Régente a húsvét vasárnapot követő hét ünnepként tartatott. Mária Terézia országaira nézve XlV-ik Kelemen pápa 1771-ben ugy intézkedett, hogy a húsvét ünnepe két napig tartassák. Két napig ünnepiünk tehát s boldog két napot kívánunk, melyen megszűnik a kenyéréit való munka és örvondezéssol Vagyunk az iránt, aki föltámadott. — Húsvét a templomokban A filtámadás ünnrpén Csabán a templomokbin a következő sorrendben tarlatnak az istentiszteletek : Húsvét első ünnepén az ev. nagy templomban 9 órakor Korén Pál esperes lelkész, a kis templomban 10 órakor Szeberónyi Zs. Lajo * lel kész mondanak predikácziót. Husvet második ünnepen 10 órakor magyar nvelven végzett szertartással az úrvacsora fog kiszolgáltatni. — A róm. kath. templomban : vas

;rnap 8V2 órakor kismise ; 10 órakor sz. beszed, tartja a Nemeskey Andor plébános, utána nagymise segédlettel, tartja Nemeskey plébános. Hétfőn : 8V2Órakor kismise. 10 órakorszeatbaszd tartja M ol i to r Tadé káplán, utánna nagy mise, tartja Serly Viktor káplán. A 48-as törvények jubileuma. — Holnap. — Montesquieu mondja egy helyt: „Boldog azon nép, melynek történelme unalmas." Hát a mienk nem az ! Minden napnak históriai fordulata van nálunk, ez évben a feltámadás ünnepe mellett a modern Magyarország 50 éves föltámadásának fordulója. Holnap ötven éve, hogy a haladás nagy zónájára irányítottak azok a törvények, melyeket a magyarok királya a nép örömrivalgása között szentesített, Az ünnep nagy jelentőségű és csak az a kár, liogy ama balvélemény kapott lábra, mintha a nemzeti közérzület letiporására gondolta volna ki a kormány. Igy az osztentativ ünnepléseknek nem lesznek harsogó arányai ; de lehetetlen,