Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-09 / 3. szám

áttekint a vármegye haladásának minden ágán. A beszéd szószerint a következő : Mólyen tisztelt Közgyűlés I Midőn az uj évben első alkalommal gyűlünk össze vármegyénk közügyeinek megvitatása végett, engedjék meg uraim, hogy őszinte szivből üdvözöljem önöket ós kívánjam, ez a terem a folyó évben is a hazafias szellemnek legyen melegágya, áldásos alkotásoknak iegyen szintere. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy Q mult óv szeptemberében tartott őszi rendes közgyűlésünk szabályrendeletet alkotott az iránt, hogy az eddigi két ren des közgyűlés helyett évenként négy rendes közgyűlést fogunk tartani. A szabály rendeletet a miniszter ellátta a bemutatási záradékkal s igy most már el fog esni a szüksége annak, hogy törvényhatóságunk közönségét a vármegye szabályos életműködésébe tartozó időszaki ügyek elintézése végettminduntalan rendkívüli közgyűlésre "kelljen fárasztani. A négy rendes közgyűlés rendszere vármegyénk közéletét tagoltabbá, arányosabbá fogja tenni, a közgyűlési elintézés alá tartozó ügyek megoldása késedelmet nem fog szenvedni, a megürült lisztviselői állásoknak hosszú ideig tartó ideiglenes helyettesítéssel való ellátása fölöslegessé válik. Az őszinte mély bánat hangján kell megemlékeznem utolsó közgyűlésünk óta körünkből örökre elköltözött, általánosan tisztelt és szeretett tagtársunkról, néhai Terényi Lajosról. Békósvármegye volt kiváló főispánját és közügyeink mindenkor lankadatlan előharczosát gyászolja benne. A törvényhatóság ragaszkodása az elhunyt iránt impozánsán nyilatkozott meg a gyászszertartáson, mely várme gyénk székvárosában ritka pompával folyt le. Indítványozom, hogy néhai Terényi Lajosnak emlékét Békésvármegye közgyűlése jegyzőkönyvbe iktassa s elhunyta fölött érzett fájdalmáról a bánatos özvegyet meleg hangú részvét iratban érte sitse. Közgazdasági téren legutóbbi köz gyűlésünk lefolyása óta több irányban történtek lényeges kezdeményezések. Köztudomású, hogy a munka nemek szapo ritása, a megélhetést nyújtó foglalkozások sokasitása végett azon fáradunk, hogy vármegyénkben nagyszabású szövőgyárat létesítsünk. Gazdálkodásunk beltarjesebbó tétele és ugyancsak a foglalkozás nemek szaporítása érdekéből eredményt ígérő kísérleteket tettünk a végre, hogy várme gyénkben a kender termelés nagyobb arányokban meghonosittassék és ezzel párhuzamosan kenderbeváltó és kikészítő telepek keletkezzenek. ígéretét bírjuk a földmivelósügyi kormánynak a tekintetben, hogy vármegyénk alkalmas helyén államköltségen mükenderáztató fog létesíttetni. A békési állami kosárfonó iskolával kapcsolatban a kormány házi iparosok részére téli tanfolyamot szervez. Rövid idő választ el bennünket attól, hogv a vármegyénk részére megállapított dohánykisérleti állomás megkezdje működését. S amit talán legelőbb kellett volna említenem, Békésvármegye imént megnyílt földmives iskolája immár zavartalanul működik. Mindezekből és még egyéb örven detes jelenségekből, melyek felsorolásával nem fárasztom a mólyen tisztelt Közgyűlést, azt következtetem, hogy vármegyénk közgazdasági fejlődése fölött éber közszellem őrködik, mely egészsó séges vállalkozásoktól sem idegen. Nem mulaszthatom el hangsúlyozni e helyen annak általánosan érzett szűk ségét, hogy a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szólló törvényjavaslat, melynek végleges letárgyalását a politikai viszonyok sajnos bonyolódottsága egy időre megakadályozta, a lehető legrövidebb idő alatt törvény erejére emelkedjék. Ez a javaslat, mely igazságosan mér munkaadónak és munkásnak egyaránt, ha törvénynyó válik, alkalmas lesz arra, hogy viszszaállitsa az adott szó szentségének erejét, a kötelezettség vál lalás jelentősógenek e3 komolyságának tudatát. Az agrárszoczialismus terén vármegyénk meglepőbb uj jelenséget nem tün tet fel. Hatóság és társadalom egyaránt abból az álláspontból intézi az e téren felmerülő konkrét ügyeket, hogy a munkás felebarátunk, egyenjogú embertársunk s neki méltányos támogatással is tartozunk. S hogy daczára hatóság ós társadalom ily móltányos felfogásának, aí agrár soczialismus extensivitásban az ország területén napról-napra előhaladásokat tesz, annak sajnos előidézője a fektelen 8oeziális sajtó, melynek hazafiatlan hasábjain a felségsórtóstől ós az állam elleni bűntettektől a rágalmazásig és be csületsórtésig a bűncselekmények válogatott szemelvényeivel naponta találkozunk. Fájdalom, igazságszolgáltatásunk mai szervezete mind ezt megtorlatlanul hagyja. Részemről a szabad sajtó szentségét csak addig tudom apprecialní, míg az a büntető törvénynyel és a nemzeti közérzülettel ellentétbe nem jut. Vajha merítene erőt törvényhozásunk ezen féktelen kinövések (megrendszabályozására. Kulturális téren való előhaladásunk örvendetes jelenségei gyanánt annak rövid megemlítésére szorítkozom, hogy két jelentős nagyközségünk gymnasiunának főgymaasiummá fejlesztése jelentékenyen halad előre. Örvendetes jelenségeit észlelhetjük egyáltalában annak, hogy a kulturális politika országos vezetésében erős gyökere van azon eddig nem istá polt felfogásnak, hogv az Alföldet kell erősíteni kulturailag. Fölhívom a közfigyelmet annak fontosságára, ha az állam egyes községeinkben a községek áldozat készségének igénybe vételével maga állendületét várom ettől az iránytól, melyet részemről meggyőződésből, készséggel fogok támogatni s mely felekezeti iskoláink korszerű fejlesztésére is csak előnyösen hathat. É-i lörvónyes hatáskörömben minden erőmből fogom felka rolni a kisdeaóvásnak. kisdedóvodák létesítésének egyes községeinkben már eddig is dicséretes eredménynyel megindult ügyét, mert a nemzeti irányú népnevelés alapjait a kisdedóvodában kell lerakni. A humanitárius intézmények között, melyekkel vármegyénk eddig rendelkezik, jelentőségben ki fog magaslani a vármegye elmebeteg intezete, melynek létesítésére szükséges előmunkálatok im mar annyira előhaladtak, hogy a jövő hónapban tartandó rendes közgyűlésünk az intézet felállítása iránt vógleg'fog határozhatni. Középületeink sorában diszes helyet fog elfoglalni kir. törvényszékünknek pa lotája, melynek építése a folyó év tavaszán immár biztosan megkezdetik. Közigazgatási gépezetünk működé seben mint jelentős változást, azt kivínom kiemelni, hogy egyik előkelő nagyközségünk önálló árvaizéke még a folyó év első negyedében megkezdi működését Bizonyítéka ez annak a képességnek ós életerőnek, malylyel nagyközségeink di csekedhetnek. Legutóbbi közgyülésüuk óta közviszonyaink terén felmerült lényege ebb mozzanatoknak ezen futólagos óriutéséből is nyilvánva'ó, hogy Békésvármegye munkás és törekvő társadalmi a közelet ós a fejlődés minden terén tevékenykedik dolgozik, halad. Ezt a szakadatlan haladást bizonyára az 1900-ik óvb->n tartandó pári-i nemzetközi világkiállításon is be fogja mutatni és pídig annyival inkább, mert — köztudomás szerint — Magyarország önálló érvényesülésének a párisi világkiállításon biztosított tág tere lesz. Midőn ezek után 1898-ik évi első közgyűlésünket megnyitni szerencsém van, kitartást kívánok a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottsági tag uraknak köztéren való működésükhöz s kivánon, hogy hazafias munkálkodásukat a folyó évben is siker koronázza. A közgyűlés elfogadia Terényi Lajos emlékének jegyzőkönyvben való megörökítését, az özvegyhez rószvétirat intézését s következtek a rendes tárgyak. Ezek során tudomásul vették Clotild főherczega-szony köszönetét, a miért a vármegye ezer forintos alapítványt tett a Lá-zló gyermekotthon részére. — A ezámonkérő szék jelentése, mely elismerést szavaz a várm. tisztviselői kar munkásságáért. — A pénztárak rendben találtattak. Közigazgatási bizotts,, tagok választása. Erre következtek a közigazgatási biz. tagok választása. A szavazó-bizottság elnökéül a főispán H a v i á r Dánielt. üt népiskolát. A népnevelés jelentékeny | tagjaiul H a a n Béla és G a 1 1 a t z Jánost kérte fel és megindult nagy érdeklődés mellett a szavazás. Előbb Gyulaváros szavazott, majd a többi községek, AZ eredmény a következő : Legtöbb szavazatot nyerte Haviár Dániel (100), dr. Hajnal István (97) A 1 m á s < v Dénes gróf (85), K e 11 e r Imre (74), V« rságh Bél a (64), igy ők két évi megbízatással a bizottság tagjaiul választattak. S/.a\a zatot kaptak még Márky János 25, dr. Berényi Ármin 14, Székács István U, Horváth Károly 4, Haan Bela, Veres József 3—3 szavazatot, továbbá Schrőder Corné], Bolza Géza és Almássy Kálmán grófokra is szivaztak. Egyéb bizottsági választások. Az igazoló választmány tagjai lettek : Ladics György, Schrőder Coroél, Berényi Ármin, Óláh György ; a főispán a bizottság elnökéül Keller Imrét, tagjaiul Kéry Gyula, Gallatz Jmos és Márky Jáno t nevezte ki. A tiszti főügyész helyetteséül J a lc s o v i t s Emil választatott. A m á tra-kőrös- óidé ki egyesült vasutak igazgatóságába F á b r y Sándor dr., Keller Imre és P a p p József, ki azonban ezt a megbízatást nem vállalta és helyére Oláh György választatott. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba dr. Hajnal István és dr. László Elek vála-ztattak. A csabai dohánybeváltó hivatalhoz S o h á r Kálmán politikai biztosul kikü detett. Szabályrendeletekmódositása. A kihágásokról, faiskolákról, szőlővédelemről szóló s :abálvrendelet módosítás kimondatott. — E', utóbbinál C*. D e m k ó József köszönetet szavaz a főispánnak, a miért a szölő:ermelés fellendítése érdekében fárad, kéri további fáradozását, hogy a szegény nép szőlő vesszőt kapjon, nemkülönb

jn-o\n tk ta lálja a borfogyasztási adót, ennek leszállítását kívánta. A határozat elfogadtatott. A k.-ládányi hid ^sónél tulkiadások merültek föl, t ^ ..agyé megkéri a kereskedelmi miiyfsztürt, hogy a tulkiadások egyharmadrószót viselje 'árczája terhére. Átiratok. A tiz szobor ügyében Szabolcsnak kelt lelkes, hazafias átiratát egyhangú lag magáévá teszi a vármegye. Az 1848 nak félszázados megünneplése ügyében kelt átirat, melyet Zólyom kezdeményezett, szintén lelkesen s egyhangúlag elfogadtatik. A borellenőrző bizottság javaslatát ennek ügyrendjére elfog adta a közgyűlés. Az időközben megejtett választásokról szóló igazoló biz. jelentés tudomásul vétetett. A választások a szarvasi vá lasztás kivételével végleg igazoltatnak. A gyulai elmebeteg gyógyintézetre vonatkozó kérdés egy hónapra elodáztakeble oly üres, oly kínos a vágyakozás, hogy azt" az ürt betöltse. Egy mély seb az ugye, mely akkor képződik, mikor kitépnek valamit, s amely soha sem heged. — Amely nem heged, de enyhül — folytatom a beszédet — oka kegyed, ha mellettem van. Az ő szeme is ily téveteg fenyü, az ő hangja is ily dallamosan rezgő volt. De ne hidje, hogy tán ós szerelmet vallok. Én csak szeretem kegyedet mint barátomat. — Ugye mint barátját 1 folytatja ő : Legyen nekem jó barátom, mert oly nagy szükségem van egy ió barátra mióta . . . De hisz hagyjuk, én magának el mondok előrül mindent. Oly jól esik, ha kiönthetem szivem terhét. Üljünk le a padra és figyeljen rám. Mikor egy évvel ezelőtt október elsején a katonák bevonultak, szintén hárman voltunk együtt, Ella, Balanyi ós ón. Ella szerette Balanyit, de ő engem szeretett. Mikor elbucsuztunk, Balanyi megesküdött, hogyha letelik az óv, hát visszajön — csak várjam. És ón vártam. Eljött a tél, Ella elment. Egyszer kapok egy levelet, Balanyi irta. — Édes Gizám 1 Mire a sorok végére jutsz, ón már nem élek. Ella tudod, hogy szeretett, s mióta megtudtad, hogy én csak téged imádlak — bosszút esküdött. Meghódította parancsnokomat, aki az ő kérésére üldözött. Fájdalom, üldözött reggel s az kisért estig. Már-már vágezni akartam magammal mikor feltűnt a te képed .... S igy tűrtem volna, ha az nem történik, ami tegnap megtörtént. Kivonultunk gyakorlatra. Már délfelé járt az idő, mikor pi henőt vezényeltek. Ekkor jön egy hintó. Ella ül benne. Parancsnokom felé megy, egy ideig beszélgetnek, aztán a parancsnok oda kiáltja a legdurvább káplárt s u'asitást ád neki. A káplár kiszólít engem a csapatból, s közel a kocsihoz, elkezd velem gyakorlatokat végeztetni. Eleinte törtem a gorombaságot. Minden durvaságra ... rá egy kaczaj. .. . . Jobbra át ... ón fordulok . . . Önkéntes Balanyi 1 maga egy kitömni való állat. Talán a kedvesén jár ez esze, aki most a kocsisokkal mulat ? Egy jóizü kaczaj, aztán rémület, moraj . . . tovább nem tűrhettem, arczul vertem a káplárt Hogy mi történt, nem tudom, de többé nem találkozunk ebben az életben. A sárguló levelek busán szálingóz tak .... a kis madarak néha csicscsen tettek ... s mi ültünk egy ideig némán — Balaiyiról gondolkozva. A vallói malom kelepelóse áthallatszott a tiszta légen. A hold sugárkák millió gyémántot varázsoltak a harmatos mezőre — Gizuska töröm meg a csendet . . . amit a maga szive érez, az az enyémet is szakgatja. A maga szeméből is az az érzés facsarja a csillogó könyüket, amely az enyémet. En mondanék magának valamit . . . En szeretem magát mint barátomat — maga is engemet . . . legyen, örök barátom . . . legyen az én feleségem I... A kis lány meghökkent e szavakra — Ne ijedjen meg 1 Nem a szerelem tartja majd fenn közöttünk a bókét .... Nem is az lesz a feladatunk, hogy egymást boldoggá tegyük, de hogy enyhítsük azt a fájdalmat, mit önhibánkon kivül ugyan, de mindketten érzünk. Elfogadja kezemet? ... Elfogadja ? . . A fatetőn egy kis madárka csipogott édes anyját keresve . . . aztán lehullott a lomb közül . . . közénk . . . Utánna kaptunk . . . Giza elfogta a madárkát, ón Giza kezét. — Ne vonja ki édesem szólek neki, mikor kezét elvonta, hisz barátra van szüksége vagy nem ? Ugy kérem, engedje meg, hogy ily kíméletlen voltam. — Nem-nem Káray ur — felel ő — ón kegyedé leszek 1 — hisz ugy sincsen senkim, semmim, csak egy szétmarczangolt szivem. A toronyban meghúzták a lélek harangot. Háromszor fogott hozzá a vén harangozó, háromszor hagyta abba. Mi elmondtuk imánkat, aztán elválltunk Giza a kis verébkóvel, én töménytelen gondjaimmal. Együtt ültünk a nagyobbik szobában feleségem, én és fiunk, Bandika. Odakünn kegyetlen vihar volt. A szól élesen visítva rontott keress tül az utakon, mint a dühös oroszlán, mely prédáját üldözi. Néha-néha erős recscsenés hallatszol, egy-egy fa gyászos kimúlását jelezvén. Valaki kopogtat az ajtón : szabad A cselédem jött be. Nagysagoí ur, egy vin kódis őgye leg az kapuban Ha ide be nem bocsátjuk, hát e'hagya a párája az testit. Engedje hát be Pista, ha már ugy van. Nem sokára egy férfi lépett be. Hosszú arany szőke haja belógott a szemébe. Baka nadrág volt rajta, lábán kopottlyukas lakkezipö, egy szalonkabát. Keze ben esernyő és egy katonasapka. Valamit, mormogott, aztán mintha nyelvét vágták volna, elnémult. Kezéből kihullott a sapka, az ernyő. Egy ideig hebegett. Láttam mily kínokat szenved szegény. Fölemelte az elejtett tárgyakat, s ezer bocsánatot! kért, hogy ily kellemetlenséget okoz, de oly igen megviselte a hideg, hogy kezei felmondták a szolgálatot. — Pista 1 kiáltok szolgámnak adj — ennek a szegény embernek enni, 8 aztán a ti szobátokban elalhat az éjjel, * Másnap reggel szolgám jelenti, hogv az utas elment, de az ő pennájával irt valamit és azt mondta, hogy adjam át a nagyságos urnák. * Szótbontom a papirt, olvasom. Éljenek boldogul . . . Giza pedig elmélkedjék afölött, hogy mit esküdött nékem, mikor utoljára láttam. Gondoljanak néha Balanyi Ákos volt jogászra. Halotti csend lett a kis szobában. A nyitott ajtón keresztül hallatszott a lélek harang bánatos csengése. A hulló hópelyhek mintha lassabban, szomorúbban szállingóznának . . . A faluban gyorsan terjedt egy hír, hogy egy koldust találtak, akit senki sem ismer. Megfagyva feküdt a piaeztéren. Uiánna jártam a dolognak. E'temettetlük,magas kőoszlopot állit tattunk neki. A téli nap gyenge sugarai megc^uklanak az uj oszlop arany betűin. Messziről ellehet olvasni : Itt nyugszik Balanyi Ákos, a sora legmostohább gyermeke. Husz éves nő pongyolában : Iáivá nyosság ; negyven éves korban : történeti szomorújáték. * Egynémely női szív — egész férfi arczképalbum. * Egynémely ügyes menyecske nem olvas regényeket. — Tud ő az életben különösebb fordulatokat mint, a minők előfordulnak a regényb