Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-09 / 3. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny január 9-1 3. számához. tott, miután a részletes tervek nem készültek el s igy a végleges előterjeszte sek a februári rendes közgyűlésen lesznek bemutathatok. Tudomásul vették. Útépítési vita. Most következett a vármegye aiis p ínjának, lapunkban szó szerint ismertetett u'épitési előterjesztése m-lynok felolvasása után Popovi ts Sylves tor bekesi főszuebiró kéri. hogy ez ügycvel összefüggő ügyek együttes-n árgyalas sanak. Ekként: Békés kö: seg kérvényét, hogy s Békés és Csaba között tervezett kőut épi lése még ez évben eszközöltessék, akként intézt-kel, hogy ez ügyben a kereske delrai miniszterhez fölírnak. Ez ügyben II a v i á r Lijos főmérnök, F á b r y Sándor alispán ós Popovits Sylveszter szólaltak föl. H a v i á r Lajos jelzi, hogy a kereskedelmi miniszter a transversalis ut építés hői megtakarítóit ö.-szegen hajlan dóságát jelentette ki, hogy ez u at kiépíti. Hasonló kijelentést te^z a vármegye a'ispánja is. Popovits Sylveszter: Beszédét azon kezdi, hogy nem szólalna föl, mert megelégedései vette és vesd tudomásul a megye hatóságának, ugy a törvényhatóságnak a közutak kiépítésénél követett magatartását s a tett áldozatokat. De egy szomorú körülmény kósz'eti félsz >lalásra, ez pedig az. hogy Békés községében háromszáz munkanélküli munkásnak nincs kenyere, sem fűteni valója. Élénk színekkel festi a nyomort. E érkezettnek látja az időt, hogy segítsünk ezeken a szegényeken. Indítványozza, hogy a c:aba-bókési útnak a földmunkáját kezdesse meg a tél folyamán a vármegye. A munkálati összeg elveszni nem fog, mert a vármegye még abban az esetben is hozzáfog járulni az ut felépitésékez, ha az állam építi föl, tehát a földmunkánál tett kiadásai beszámíttatni fognak. (Helyei-lé-.) H a v i á r Lajos fő mérnök az indítványra észrevételeket tesz. Ismerteti a kérdéses ut eddigi történetet. A mínisz ter megígérte az ut felépítését, de c ak a maradványokból A minisztériumban a transver-alis ut -zám dá-a csak körülbelül egy éven be ü fog tisztán á's ani, az inditvánvt mirdazá' a el lehet fogadni, mert' 10000 frib i k?rüi a fog ma tositandó munka sjót tesmnk a néppel, ennek munkát aaván. A mínisz er a v*rmegya e költségét betudhaija s bizonynyal be fo7ja tudni. De e tekime'ben felirat szük égét latja Popovits Sylveszter. Erre indiiványa a békési ut föld munkálatainak eszközlésére elfogad atott. Sámson viszont a'.t kéri, hogy számára köves ut építtessék. C-ekély forgalmú ut 1'vén, a megyei törvényhatósági utak háló/atába föl nem vétetvén, a kérelem nem teljesíttetett. Hasonló megokolás-al utasították Nagy-S'.ónas községe kérelmét, míg Gyomának az alsó-berényi útnak a körgátig való kikövezését felvették az évi pro^rammbs, hasonlóképpen Szeghalom község képviselőtestületének kórvényét a vámos índóháziutnak folytatólagos kiépít «se ír int S'.ínlón elfogadták s még ez évben kiépítik. A Vésztőig való kiépítés azonban fedezet hiányában elejtetett. Utvita volt azonban a vesz e-g e rlai ut kikövezósére vonatkozó már jog erős határozatnál. Ebben a csabai elő értekezlet, kiindulva?óppen a gyulai lapban hangzott óhajtásra, mely ez ut kiépítése ellen szólott ós azt hivén. hogy ez a sajtóbeli közlemény a gyulaiak veleményet fejezi ki, azt a felfogást akarta érvényesítene, hogy e tényleg csekély jelentőségű ós inkább a béke érdekében létesítendő ut kiépítése ejtessék el, hanem az igy megtakarított 50.000 frton építsenek nagyobb forgalmú utakat. V a r s á g h Béla tesz erre vonatko zól8g konkrét indítványt. Jóllehet az ut kiépítése elhatároztatott s jóvá is van hagyja, kéri az 1898 iki építési programmból kihagyni. Indoka az, hogy még nagyobb forgalmú útjaink kiépítve nincsennek, e jelentéktelen útszakasz kiépítése maradhat. Oláh György óvást tesz az inditdány tárgyalása ellen, mert nem függ össze a tárgygyal. Elnöklő főispán a tiszti főügyész felfogása ellenében kijelenti, hogy a kérdés felvetése ellen kifogás nem emelhető s a felszólalás utügyekről folyván a tár gyalás, helyes ós idetartozó. L a d i c s György az indítvány ellenében a határozat fönn.artását kéri. Fábry Sándor dr. nem akarja a megszavazott útra vonatkozó határozatot visszaszívni s mert most olcsóbban ké szülne, mint máskor, az épités eszközlését kéri kimondani. Korossy László kéri 1898-ról az útépítést elodázni, mert a határozat az volt, hogy a csaba dobozi ut megtakarításából készítendő ezen ut. Ma nem tudjuk. mennyi lesz a megtakarítás s mig ezt nem tudjuk, ne építsük az utat. A vita kimerittetvón, ezen, ut épité-e is kimondatott. A közgyűlés többi pon jairól ré zben mai lapunk ujdonsági rovataiban nyer hető tájékozás, részben pedig a jövő számunkban fogjuk ismertetni. A polgári kör közgyűlése. Harminczötödik évi közgyűlését tartotta csütörtökön a csabai polgári kör a tagok élénk érdeklődése mellett, mintegy visszavarázsolva azt az időt, mikor még ez a tekintélyes testület Csabán minden mozgalmat irányított, n. hogyan a kör ben a hetvenes években akarták, az történt politikai é? társadalmi téren. Hogyan állunk ma, nem éppen Csabán? Huszharmincz ember összeáll s alakit magának külön kört s a légtöbb ekként csak tengődik, de feladatot nem teljesít. # Vidovsz ky János, a körnek 27 éven át elnöke nyitotta meg a gyűlést, szívélyesen üdvözölve a tagokat. Az évi jelentós kiemelte, hogy a körnek 3 tiszteletbeli és 184 rendes tagja van. A mult évben tagjai közül Mi lyó Mátyás és Nóvák Dániel hunyt el s a közgyűlés jegyzőkönyvileg részvétét nyilvánítottá. Tagdijh itrálék 211 frt 25 kr., rendes bevételből maradvány 212 frt, h izalapon 15 frt, Kossuhtlap 227 frt 37 kr.. Kossuth .-zoboralapra gyűjtetett 73 frt 08 kr. B ea utóbbi összegnek a szo borbizottsághoz való elküldését kimondotta a közgyűlés. — A könyvtárban 879 mü, 1965 kötetben van. Leltári vagyona a körűek 1982 frt. A közgyűlés kimondotta a leltár ujbóii felvételét ós hitelesítését, a régebbi háirálékok behajtását. A költségvetés 1220 frt 60 kr bevéi ellel s 80 fri 75 kr maradvánnyal elfogad atott. Kimondotta a közgyüDs a Kossutha ap gyarapítására a farsangon egy vigalom rendelését. Hosszabb es<mecsére folyt a sajtó»/a

l)»idság, ruárc ;ius 15-ike 50 éves juhi e i n migünnepidie tirgyaban. Határoz. wba ment, hogy a polgári kör, me y mar 37 éven keresztül megünnepelte o napjt, az idén az összes körök s C a >a egesz társadalmának bevonásával üli meg a szabadsag, egyenlőség és tetvórisóg ez első napjat Megbízta a választmány a következő bizottságot az ünnepély rendezésével : Kocziszky Mihá'v, Verner Liszló, Miklós Gyula, Áchim F. János Faragó Mátyás ifj. Horváth Mihály, ifj. Kliment Györgv, Havran Cs. Lajos, ifj. Kapta János, Uhrin Pál, Tury Lajos, S/.olar Lajost. Majd a tisztújítás köv )tke, élt- V id o v s z k y János alig mondotta ki, h >gy a választás korelnökre bizassék, lelkesedéssel eljeneztók, az érdemes elnök bár egészségi á lapotára tekintettel e tisztsó get lovabbra viselni nem akarta, kénytelen volt a kérelemnek engedni. Alelnök lett egyhangúlag Szolár Mátyás, Fábry Károly ügyész, Gally J mos közüstiszttó vála-ztatott. A választmányba a kilépő tagok helyére kandídaltatt.ik : Korosv Lis-ló. üchim János, Seiler Gyula, Pager Pil, Bakos Mátyás, Mázán János, Keller M ityás. Póttagok : Sztaricskay István. Je ney László, Kliment Endre s egyhangú lag megválasztattak. A közgyűlés után a régi lapok ár vereztettek el s ebből befolyt 30 frt. Este a kör tagjai, mintegy százan, igen kedélyes lefolyású társasvaemrához ültek. Áchim János igen sikerült po hárköszöntőt mondott Vidovszky János elnökre, ki viszont a kör tagjaira s arra az egyetértő szellemre, m-dy miudig a polgári kör tagjai között fennállott. Az estely igen kedélyes volt s egy a külön vámterületről tartott nagyszabású politikai vitával ért véget. Qe a politi kai vita kedélyes volt, hiszen fehér asztal mellett rendezték a helyi Euyedy Lukácsok és Justh Gyulák. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, január 8. (Saját tud. táv.) Ma tárgyalták a munkáslörvényjavaslatot részleteiben, a tárgyalás azonban még napokig fog eltartani. Az orfeumi botrány. Budapest, január 8. (Saját tud. táv) Benkő Rózsi a Herzmannjéle orfeum énekesnője volt. A bécsi leány gyanúsan viselkedett s azzal kérkedett, hogy a szerb udvarral áll bizalmas viszonyban. A fővárosi rendőrség kinyomozta, hogy Benkő a szerb udvart akarta megzsarolni, ezért s egyébért kiutasították Bu dapetről. Bécsbe vitte egy etektiv, ahol egyenesen kórházba vitték. A zsarolás ügyében egy ismert bérkocsist lefognak tartóztatni. Ipartestületi ügyek. — A csabai ipartestület elöljárósága pénteken délután ülést tartott, melyen A c h i m János jegyző jelentette, hogy november hóban 28 tanoncz szerződtetett, 11 felszabadult, 7 szerződós pedig felbontatott. Uhrin András pénztárnok számadása november hóról a következő: pénz maradvány 309 frt 26 kr volt, beiratásból befolyt 8 frt, tagsági dijakból 68 frt, dologi és nyomtatványokból 23 frt 10 kr; kiadás : takarókba tétetett 200 frt, szegény iparosoknak segély 10 frt, tiszti ós gondnoki fizetésre 91 frt, rendkívüliekre 87 frt 65 kr., a pénztári maradvány 87 frt 65 kr. — Tudomásul szolgált. Az előterjesztett folyó ügyek közül örömmel vette az elöljáróság tudomásul, hogy az orszigos iparcongreszusról szerke-ztett emlekirat, melyben Áchim János jegyző több javaslata az ipartörvóny módosítására vonatkozólag benfoglaltatik s az illetékes szakminiszternek átnyujtatott, megjelent. Mint az országos ípírcongreszus egyik vívmányául tekinti azon törvényjavaslatot, mely az utazó kereskedőkről szól, hogy azok jövőben megrendeléseket C3ak az imáteladóktól fogadhatnak el, nem ugy mint eddig, hogy a nagy közönségnél is házaltak. Ugyancsak az aradi kereskedelmi és iparkamara is foglalkozott legu'óbbi ülésén az iparosokat nagyon is érdeklő ügygyei : az iparos segédek ós segédmunkások I oszt. kereseti adójával. A tör vény szerint a kereseti adót a munkaadók fizetik ugyan, de jogukban áll az általuk fhetett adót az illetők béréből levonni. Áchim jegyző részt vett a ka mara ülésén ós ott felszólalt, többek között ezeket mondotta: E sérelem orvoslása ír int a csabai ipartestület a kamarához 1886. nov. havában fordult s a kamara deczemberi ülésében, e sérelem orvos'ád módjának kipuh itolására vegyes bizottság kikül dését ba'ározta el De e bizottság mü ködé

si eredménye ism ratlen. E kórdessei foglalkozott a IV". orsz. ipiros gyül.-s is, a csabai ipartestület ha larozati javaslata alapján E ; iránt azonban a kö p bizottság tudtommal felter jesztóst nem tett. A budap isti ip rtestületek kérelmére már történt né ni orvoslás, a mennyiben a segédek adója buonyos kivételes ese teken kívül közvetlenül tőlök hajtatik be. A kamara teljes ülése elhatározta, hogy felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, kérve a törvénv oly iránybani módosítását, hogy a segédek adóját ne a munkaadó, hanem maga a munkás fi zesse, meg pedig a munkakönyvébe ragasztandó bélyegjegyekben, melyeket az ipirhatóság vagy testület lebélyegez. Az indítványok során Kiss József a csabai iparos hitelszövetkezettel kapcsolatosan nyersanyag beszerzési áruraktár létesítését ajánlott 1. Hosszasabban fejtegeteiett a nagyon üdvös és az iparosok anyagi érdekeit elő mo/ditó eszme, melynek propagálására a iparosok körében az elnökségen kívül felkóretett: Horváth Mihály, Sajben Pál, Komch György, Felbert Sándor, Csernyik János, Kiss József, Müller Adolf, Győri Károly, Gál István A többi ügyek lényegtelenek voltak. Szóljon hozzá a ripo. lapidáris nyelvén. az ő szürke ÚJDONSÁGOK. A huszáröi'mester bigamiája. — Gyulai eset. — Mindenki ismeri Kisfaludy költeményét az öreg korcsmárosról, a kinek a feleségét az asszonyszerető török elrabolja. A magyar humor klasszikusan szólal meg a kocsmáros ajkain, mikor az asszonyrabló török száguldó paripája porfelhőt kavar s látja ölben elragadva asszonyát. Megrázza az öreg a fejét s csak ezt motyogja : — Szegény tatár ! Vagyis a nagy nép-filozopus azt tartotta, hogy néha az asszonyból egy i« s o k s ima akad Gyulán egy huszárőrmester, a ki meg kettőnek esküdött örök hűséget. Két hites felesége van S a s s István volt őrmesternek. Ezt nevezik bigamiának. A gyulai kir. törvényszék vizsgálóbirój a előtt szenzációs följelentés fekszik. S a s s Istvánt jelenti föl R i t s e k János, gyulai kir. állami anyakönyvvezető, hogy első neje életében, magát nőtlennek állítva, mult év november 24-ón h ázassági frigyre lépett előtte egy szép gyulai leánynyal Hegyessy Máriávál. Es frigyese a gyulai ref templomban az isten áldását is kikérte. A két feleséges ember huszárőrmester, iskolavógzett mutatós fiu volt, a ki Bal la főhadnaggyal iskoláskodott s ezen a réven a főhadnagy egyik tanuja volt a gyulai házassági aktusnál. November 24 ón esküdött meg uj asszonyával Sass István s Makóra röpítette a friss menyecskét, a hol ő írnok a városnál. Ott turbékolják át a mézes heteket, a melybe azonban a szerelmesek fátumára beleszól az első, megcsalt aszszony. Ez kunágota illetőségű, a ki Ritsek anyakönyvvezetőnél jelentkezett s kérdezte való-e, hogy Sass István uj házasságra lépett. — Miért kérdezi azt jó asszony ? — szólt az anyakönyvvezető. — Mert én vagyok Sass István első felesége. 1888-ban keltem egybe vele Kunágotán. (C<anádmegyóben.) Itt van kérem róla a házassági levelem. Bodnár Endre (Bandi pap) állította ki. Biz ezt nem lehetett tagadni. Esketósi bizonyítvány volt, szabályszerüer. kiállítva. Az adatok korra, születés helyre s egyebekre csodálatosan egyeztek. Nem volt kétség. Igy került a bizonyítvány a vizsgálóbíró elé. A gyulai november 24-ón lefolyt esküvő tanúi az elsőt már emiitettük Ballt főhadnagy ós L is z-k a y János törvény széki iroda lisztek voltak, a kik azt vallják, Sass Istváu magát előttük nőtlennek mondotta s az áll. anyakönyvvezető előtt is igy nyilatkozott. Sass első nejétől régebben különválva él; de válási keresetet sohasem adott be Mint kunágotai köz-égi írnok nősült meg igen fiatalon s egy módos gazda lányát, a községi pinztárnokót vezette oltárhoz. A bigamia súlyos beszámítás alá eső bűntett. Elkövetőjere a büntető Pörvóny könyv 251-ik szakasza 3—5 évig terjedő börtönt mér A két feleséges ember tehát szigorúan meg fog bűnéért lako'ni, a miárt két szívnek okozott mélységes bánatot. — A községek pénzkezelése. Nonina sünt odios8. A nevek gyűlöletesek. Nem emli'ünk neveket, de tény az, hogy egyik megyebeli községünkben tüzetes pénzian vizsgálat ejtetett meg és mint rendisen : minden rendben levőnek találtatott. Még talán megsem száradt a vizsgálatokról fölvett jegyzőkönyv, mely a becsületes kezelés fölött áradozó elismerésről szól, midőn a gyulai pénzügyigazgatóság számtisztje hasonló, vagy talán még tüzetesebb vizsgálatot ejtett meg s akkor kon statáltatott, hogy az előbbi vizsgálat az egyes alapoknak és (közpénzeknek felét sem tekintette át. Miért ? Mert a schóma. melynek nyomán ez a vizsgálat foganatosittatik idők során elévült. Azért a pénzkezelésről ujabb szabályzat dolgozandó ki. A vármegye alispánja e tapasztalatokat arra használja föl, hogy sürgősen kireperáltassa a szabályrendeleti hézagot s a törvényhatóság most tartott közgyűlésének előterjesztetett. Az előterjesztés elfogadtatott s ehhez képest a vármegyei pénztári kezelés mikénti szabályzat készítésére Fábry Sándor dr. elnöklet alatt: Oláh György, főügyész, Bandhaur György, főpénztárnok, DeimelLajos fősxímvevő, továbbá Schmidt József, Weisz Mór kiküldettek. — A köz segi pénzek mikénti kezelésének megállapítására pedig ugyancsak az alispán elnöklete alatt Oláh György főügyész, Bandhauer főpénztárnok, Daimel főszámvevő, Ambrus Sándor, Tardy Lajos, Viskovichlgnáo.Rosenthal Ignác, Vidovszky Károly, Fehér Béla, Hegedűs Mihály, Salacz József, Tobak István és Weisz Mór küldettek ki. — A pusztai birtokok adója. A Csabához tartozó pusztai birtokok adózási kérdése, hogy fél vagy egész községi adót tartoznak e puszták fizetni ? — ismét egy lépéssel előbbre haladt. Az érdekel tek felebbezósére H a a n Béla városi ügyész beterjesztette a közigazgali i bi-