Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-25 / 59. szám

A községek házipénztárukból viselték, külön költségvetés nélkül, a köztörvónyhatósági telefon költségeit, ez sem lesz nagyobb évenként Csak szükeblüség tagadhatja meg az áldásos intézményt, mely a mig a községi orvosok fajsulyát emeli, mert a nyugdíjas állásra a jók közül a jobbak fognak igyekezni, e mellett annyi családos embert fogunk fölszabadítani a gondoktól. Az orvosok négy osztály szerint lesznek tagjai. A teljes nyugdijösszeg ezen osstályak szerint következőleg állapittatik meg: az I. osztályban 400 frt. a II. „ 500 „ a III. „ 600 „ a IV. „ 700 „ a V. „ 800 „ Teljes nyugdíj 65 évnél áll be, de már nyolcz éven tul, ha az illető szolgálatképtelennó vált 40%-kal nyugdíjra jogosult, tovább évenként 20%-kal. Azon özvegy, kinek férje már 10 beszámítható évet szolgált, az özvegyi segélypénzt élethosszig, esetleg ujabb ferjhezmeneteléig élvezi. A segélyösszeg meg nem haladhatja a férjet illető nyűg dij f e 1 e r ó s z é t, de ennyire jogos igényt tart. A segélj pénzre való jogosultság azonban fennáll azon esetben is, ha a 8 évet szolgált orvos, vagy halottkém hivatalos működéséből kifolyólag veszti életét- Minden más esetben csak kegydij elnyeréséről lehet szó Ha nyugdíjintézet kebeléhez tartozott az atya hátramaradtfgyermekei egyenként 50 frt segélypénzt nyernek életük 18 évéig, leányok esetleg rövidebb ideig, azaz férjhezmenetelükig. A gyermekek segélyösszege azonban nem haladhatja meg az özvegy segélydiját. A nyugdíj alaphoz az orvosok fizetősök 5%-át belépéskor, fizetésemelésük esetén 30%-ot egyszerre befizetnek, ezenkívül évenként fizetésük 3% át. A nyugdíjalap jövedelmét képezik a bírságok, a kormánysegély és adományok. JX nyugdij-egyesület Békósmegye fenn hatósága alatt áll Ismételjük: sem a hozzájárulás követelte megyei áldozat, sem a községeket érő teher nem olyan, hogy ezek miatt jogosan meg lehetne a segélyt tagadni. Azt fogják mondani: éppen ebben a rossz évben gondolnak ilyesmire az or vosok ? De hiszen ebben a?, évben ugy sem lép az még érvénybe. Már pedig hogy mit hoz a jövő, azt nem ludhatjuk. Szeretetet és érdeklődést kérünk ennek az emberbaráti czélnak. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Közgyűlés. Csaba képviselő testületehétfőn délelőtt 9 óarkor tartja rendes havi közgyűlését a következő tárgysorozattal : I. Havi jelentések: adóbehajtás, pénztárvizsgálat, kórház és szegényház, népmozgalomról. II. Rendeletek, átiratok ; Negy községi iskola felállítása tárgyában közig. biz. határozat, községi orvosok fize tésének szabályozása tárgyában trvhatósági határozat, községi óvodák építése tárgyában közig. biz. határozat. III. Jelentések, előterjesztések : 160 000 frt kölcsön felvétele, leányiskola, tanyai iskolák és az óvodák 1897/8. évi költségvetése, ipar és kereskedelmi tanoncziskola jelentése és előirányzata. Gyámpénztárt terhelő folyó évi adók. Uhrin András hizszabá lyozása, szervezési szabályrendelet módo sitása tárgyában. IV. Kérvények: Holdy Kálmán és dr. Ehrenreich Kálmán kérvénye Jaminába gyógytár felállítása, Var ga K. Pál s társai porták eladása, özv. Lipták P. Mihályné 77 frt 20 kr. gyógy költség elengedése, Galisz János s társai tüzőrök ruha átalány felemelése iránt. — Mezöberény község képviselőtestületi ülésén most kedden az elöljáróság jelentette a képviselőtestületnek, hogy okulva a békésiártérhid leszakadásán,szükségét látta az itteni ártérhid megvizsgálását ós a megejtett vizsgálat folytán kitűnt, hogy három darab gerenda el van korhadva, ennél fogva az elöljáróság a korhadt gerendák helyett ujakat tétetett és a hidat teljesen kijavíttatta. Kérte ennek tudomásulvételét ós a felmerült költségek kiutalványozását. A képviselőtestület az elöljáróság intézkedését helyeslőleg tudomásul vette és a költségeket kiutalványozta. A képviselőtestület az elöljáróságot megbízta, hogy a jövő évre egy bérmén kibérelése iránt intézkedjék. A vármegye a községi takarékpénztár létesitésére, a regále kártalanítási kötvénynek devinkulálása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot jóvá nem hagyta, mivel a törvény által kívánt kétharmadrész szavazat nem volt meg. Utasította a községet jujabb képviseleti határozat hozására, Tudonjásijl szolgált. Orvosi javadalmazások tárgyában a megyei községügyi egylet által hozott ós a törvényhatóság által melegen támoga tott orvosi látogatási dijak felemelését a képviselőtestület nem fogadta el, mert a község eddig is a közegészségügy ápolásába áldozatoktól nem riadt vissza, de ezen egyje/; által megállapított és elfogadásra ajánlott látogatási dijak igen nagy terheket rónának'a ls&qsságra, a nélkül, hogy ezért a megfelelő elfenszolfálatot nyerné. A látogatási dijak 10.000 lakoson felüli községekben az orvos lakásán 40, háznál 80 kr. Éjjel ennek kélszerese van számítva. A határban kilométer távolságok ezerint van megállapítva, a legkisebb és pedig : 4 krpéteren belül 1 frt, 8 kmé térig 2 frt, 8 kujéterfjn felüi 4 frt Éjjel ennek kétszerese. Tehát $ halárnak 8 kmétert meghaladó távolságára — a íuvaron kívül — 8 frt,. Ilyen magas látó gatási dijakat a tanyákon lakó kisgazdák fizetni nem képesek ós éppen ezek érdekében, mint a kiknek helyzetét a kép viselőtfstület igen jól ismeri, a látogatási dijak felemeléséhez nem járul hozzá. Dd nem járulhatott az 50 frtos korpótlókhoz sem, mert a község orvosait különben is igen jól dijazza és magas évdijakkal látja el — rendkívüli esetekben szükséges előfogatott bocsájt. rendelkezésükre — s igy az itteni orvosok díjazása jóval felülhaladja más községekben levő orvosi fizetéseket. A mai szomora gazda sági viszonyok különben is tiltakoznak minden oly dolgok ellen, mely a lakosságra ujabb ós ujabb terheket hozna. Mucsi Mihály jegyző lakbér ügyében hozott megyei határozatot, mely szerint a jegyzőnek lakást kell adni, a képviselő testület megfelebbezte. Az ujabban telekkönyvezett községi és kereki birtoknak a kataszterbe való vezetését rendelte el és annak díjazását állapította meg. A községi utczák csatornázására vo natkozó terveket, miután ahhoz a költségvetés mellékelve nem volt, pótlás vé gett az elöljáróságnak azon utasítással adta vissza, hogy a költségvetéssel fel szerelve, terjessze egy legközelebbi köz gyűlés elé. A községi iskolaszék tagjaiul a következőket választotta meg a közgyűlés : Apostol Ubald, ifj. Jeszenszky Károly, Dax György, Ily.s Endre lelkészek, M. Braun József, Szekeres András, Sultz József, Ss-íkora János, Cser András, Muc i Mihály, Horváth János, Hegedűs Mihály, Dobozy János, Laasz János,Kraisz Adám, Balog András, TóthJ ínos, Pilcz Márton. Saskó István, Tury József, Madarász János, Braun J. Adám, Berthóty Gusztáv, Gazda Mihály, Beinschrot Márton, Molnár András, Lustig József izr. hitközségi elnököt. — Ezzel a gyűlés véget ért. A munkás-kérdés. — A gerendási és az acsai eset. — Elmondunk két dolgot ós ahhoz fűzzüjk megjegyzéseinket. Az egyik eset Geren4áson töptént A P p o n y i Albert gróf birtokán. Mikor pgyanís május elején azok a gyilkos ködök leereszkedtek és evidens volt, hogy a termés rossz lesz, K o r o s s y Camilló tiszttartó a saját iniciativájára nyolcz métermázsa átlagot ígért a munkásoknak s ily módon szerződést is kötött velők. De ezeket az elszerződött munkásokat az izgatók nem hagyták nypgton. Nem akartak rendbe állani, a csabai főszolgabíró tárgyalt is velők, sikertelenül. Erre a mezőhegyesi tartalékmunkásokra kelletett gondolni. Mikor a gerendási munkások meghallották, mi készül, a felbontott szerző dést maguk szerették volna megújítani ós miután Korossy megakarta tanítani a munkásodat a szószegés káros voltára, nem állt szoba sem vólök. A munkások megijedtek. És elállót tak nyolcz köböl átlagra ig. A másik eseta J isznagykun-szolnokmegyei acsai gazdiságban, báró Prón ay Dazső, Csaba egykori képviselőjének birtokán történt. Egy szép napon, közvetlen az aratás előtt Prónay táviratot kapí a tiszttartójától, hogy jöjjön, mert a munkások strájkolnak. Prónay nyomban ott termett. Ismeretes demokratikus érzülete, maga beszólt a munkásokkal és megtudta szándékaikat, követeléseiket, maga minden alku nélkü', teljesíteni ígérte azokat. Be is állottak a munkások a rendbe egy — napra. Másnap letették a kaszát. Ők anynyiért sem aratnak. Ekkora gróf összegyűjtette éves cselédeit s körülbelől ezeket mondotta nekik a munkások jelenlétében : — Azonnal bementek 200 hold búzába ós levágjátok nyolcz nap alatt. A fizetéseteken kívül kaptok napjára 50 krt. A 200 hold buza hozama elég lesz nektek kenyérre, nekem is keni érre és velőmagra. A többi búzát pedig azonnal gyújtsátok föl. T' Qieg elmih'ttíkl Az elképedt aratók látták, hogy a gróf meg is akarja tariani szavát. Még ők kérték a grófot, hogy valahogy azt ne tegye. Inkább levágják ők azt szó nélkül. Es le is vágták. A két megtörtént dologból nyilvánvaló, hogy a munkások korántsem jogos téren méltányos bérfölemeló>t akarnak sok helyen, hanem bizakodva pótolhatatlanságukban, túlzott követelőkkel állanak elő. De kitűnik a két esetből is, hogy nem mindig nyernek a túlzott követeléseikkel ós fia eljárásuk még gyakoribb lenne, akkor még több kisegítő eszköz fog a gazdák számára maradni és ők még jobban hoppon maradnak. De nem is lehet ez másként. A munkások jogos igényeinek kiszolgáltatása tekintetében nem fogjuk hagyni magunkat tulszárnyaltatni, követelni fogjuk, hogy epéjén 1^1 senkit seip foglalkoztas sanak és a munkás méltó legyen az 0 bérére ; de hogy szövetkezéssel, a nyers erőben bizva, mindég a munkás nyerjen és ennek akarata érvényesüljön, ez elvezetne egy közgazdasági katasztrófához. Ha a munkások csak a fővárosi izgatókra hallgatnak, akkor a föld értékének apadása mellett a naajorsági gazdálkodás lesz nagyobb, a bérjetek megszűnnek, mert a bérlők nem fognak boldogulni, a nagy uradalmak gépeket szereznek be s Az ezredesnó pedig azt nem tudta megbocsátani az alezredesének, hogy az alezredesnó Lola lánya kapósabb volt, mint az övé. Lola kisasszony odahaza nőtt fel, folyton tiszti társaságban s eleven modorú, édes kis kaczér ördöggé nőtte ki magát tizenhét éves korára. Ellenben Ilonka, aki az Or.-olyasr/ü zek komor zárdájában töltötte el gyerekkorát, egy olyan szép fiatal mamának, mint az ezredesné, alkalmatlan ám oda haza egy fiatal leánygyerek; mint egy „Nenyulj hozzám" virág lépett az életbe, a társaságba. Mater Piónak és Mater Copistránának ájtatos intelmei még a fülében esengtek a fiatal leánynak, mikor a fehérhegyi állomáson elhagyván végleg a zárdát, kiszálltak egy csomó napbarnított arczu, snájdig bajuszu tisztur közé, akik lelkesülve fogadták a kis zárdacsemetét. — Hurrá ! Éljen a kis apáczajelölt I Veres kadét, egy kedves kis szőke gye rek, mindjárt előre megkérdezte Jlonká tói, hogy volt e már szerelmes a zárdában ? A szelíd szőke Ilonka megborzadt ezektől a pogány emberekiől, a kik se (nem böjtölnek, se templomba nem járnak és merőben ellenkezőleg cseleked nek, mint a hogy azt Mater Copistrana és főtisztelendő Scheibert ur az üdvöz léshez előirt k és vágyott vissza a zárda tiszta fehér czellái, fehér nyugalmába a könnyüvérü, tombolo fiatal emberek közül. Hisz ezek borzasztó emberek! Pengetik a sarkantyújukat esteli harangszókor és mikor jó keresztény reggeli misére megy, ők akkor muzsikálják végig czi gánybandával a főutczát! S mellé a mamának mindez tetszik 1 A szegény kis Ilonka nem tudott a mamájával közmegegyezésre jutni. Nem értették meg egymást, Félt tőle, remeget, ha egy szempillantásával észrevétette vele társaságban, hogy most megint nem peki tetszőleg viselkedett § teljesített mindent, amit az ezredesné parancsolt Csak egyet nem, nem tudott a tisse tekkel bánni. Zavart, félénk és ügyetlen volt velük szemben, ugy hogy az ezred tisztjei egyűiásközt el is mondták hogy : — Ez a kis lány szép mint egy angyal, d.a buta mint egy liba 1 Harapófogóval kell kihozni beJőle a szót I Bezzeg eleven is, meg szép is volt Lola, az ajezreq^s kisasszony. „JFlírt mű vésznő-"nek hívták, szellemes, edes, malicziózus nyelvecskéje miatt s a tiszti estélyeken, ugy mint minden tánczmulatgágon dongott körüle a fiatalság. Ezt nem tudta elszivlelni az ezredesné. Végleg feldühösült. pedig akkor, mikor Lolához komolyan hozzászegődött Vass Béla a komoly, pedáns katona, aki a legderekabb főhadnagy volt az ezredben. — L c?i! mondta otthon az ikrának, Vassnak pusztulni kell Fehérhegyről 1 ' — Nem lehet marnuskám, ő a jobb kezem ! A szolgálat megsinylené I — Eh ! ördög vigye el a szolgálatukat. Helyeztesse át, ha mondom 1 — Kedves mamuskám, valahára fel hagyhatna .ezekkel a dolgokkal. Sajnálom, hogy eddig is hallgattam magára] — Nem teszj, gz ón kedvencért, no az ón kedvemért s olyan édesen czirógatta meg fehér bársonyos kezeivel az ezredes ur borotvált arczát, hogy az ezredes urnák nagyon összekellett magát szednie, hogy kimondhassa azt a kemény „nem"-et. — Nem j Mo jó! Majd maga bánja meg I Ettől kezdve konstatálták Jíehérbe gyen, hogy Czoborral erősen kurizáltat magának a szép ezredesné. A szép ezredesné pedig misztikusan mosolygott a mendemondádra és az ezredes ur szemrehányásaira, mignem a bényei majálison belehult a légy a hálóba. ,Czobor hadnagy, az ezred egyetlen kauczióstisztje meny asszonya lett Fehér Ilonkának. £jola és az alezredesnó pedig várhatnak a Vass századosi kineveztetósére. Mégis csak Fehér flonka lótt előbb menyasszony ! * Amint az eddigiekből méltóztatnak látni. Szabó ur olyan szerény szerepkört töltött be az ezredesi házban, hogy mind ezideig észre sem vettük. Nevelő volt a vásott Pali gyerek mellett, aki, mint az ezredes ur 13 éves fia, most küzködött a ponjugáczi^k 'ós deklinácziók bonyodalmával. Egyébkén' Szabó ur is olyan tanárjelölt volt, mint a többi. Ingott, lógott, mint egy szomorú fűzfa és a sivár jelent, mert az ezredesi házban ugyancsak sze rény szerep jutott nékie — az álmok színes ködképeivel enyhítette. Menynyit álmodott Szabó ur félreeső kis szobácskájában, azt nem tudjuk, de tény, hogy még sem eleget, mért ha gsak szépét tehette, szökött a társaságból és kereste á magányt. Álmai tárgyát illetőleg indis krótül' eláruljuk, hogy mióta Ilonka a fehérhegyi perronon kiszállt, azóta Szabó ur álmainak egyenlő részarányú tulajdo Ijosa volt a szelíd szőke Ilonka is a tankópesitő vizsgával szemben. Indi-ikróczip vqlna Vfszont az Jlonka leányálmainak fehér eiprusfeíhőjét föllebbenteni, de az jsmét tény, hogy Ilonka egy hónupi otthonlét után azt eonstatálta magában, hogy az általa ismert férfiak között Szabó urnák áll ugyan legroszszabbul a kabátja, de legjobban helyén áll a szive. Miután azonban Szabó ur sem Livius, sem jHóratips, se

m fjomerosnál nem talált kellő utasításokat árpa nezyp, mjt szoktak ilyenkor tenni, beérte a sóhaj tossással és átlag számítva, óránként tizenkettőt sóhajtott Ilonka uián. Viszont Ilonka, a ki szintén nem értett a „flirt"-hez, száraz virágokat kez dett préselni a Mater Capistránától kapott imakönyvébe, miket reggelenként remegő kézzel nyújtott át neki az a hoszszu esetlen gyerek. Mire pedig §za'bó i}r elsóhajtotta az eddig elért legnagyobb rekordot, Ilonka pedig a háromszázadik virágot préselte a könyvébe, — egyszeire csak azon vették észre magukat, hogy Ilonkának egy szép napon Czobor hadnagy ujjára húzta a jegygyűrűt! * A mis iiói meszes hegy hármas c-ucsa előkéklett a határszélén. Fehér bárány felhők az ég göndör juhnyájai közül, ki ki pislogott itt ott egy pásztortűz, egy-egy előtűnő csillagocska. A nap mar lebukott a bényei hegyek közül s ott ragyogtak a szem közti egeresi csúcson. Lent, veszélyes fordulatokkal kanyargott a kajáni patak. Olyan sokat mondó volt az egész tájkép a maga felséges némaságában. Néma volt, mint 'ha a kélj; ember", akik egymás mellett sétáltak a hegyi ösvényen. Az egyik fiu botjával csapkodta le az útszéli vadvirágok fejeit, a másik, a leány pedig vékony drótnyelü napernyője hegyét minden lépésnél belenyomkodta a puha földbe. A legrosszabb emberismerő megmondaná e jele^bíjl, hogy ez a két ember fülig szerelmes egymásba. Mindenki tudja, csak ők nem, A fiu Szabó ur volt, a leány Tonka, a Czobor menyasszonya, Augusztus vége volt és az ezredes mama költözködött befele a lényei villából. S ilyenkor ő maga szeret dirigálni, s a három tiszti szolgának ad is dolgot eleget, Ilonkát elküldte sétálni a hegyek közé Szabó úrral. Ez netn veszedelmet! ember, mert az ezredesnó fogalmai szerint a férfi az attilánál kezdődik. Aztán meg nagy nap is volt ma. Ma