Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-25 / 59. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny julius 25-iki 59. számához. mindég nehezebb munkás helyzete. Csak még egyet. Elégtételt és nehezebb lesz a «, ..... nyert B'kesmegye, melyben túlértékelte a köz­vélemény a szocialismust. A szocialismus nagy veszélyében a Bánátban lépett föl és Pestmegyében, amely Pest közelsége miait szinte ki van szolgáltatva az utolsó apostoloknak. Várjuk mit tesznek ezek ellenében és általában a munkásokérti A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, julius 24. (Saját tud. táv.) Ma a ház üléseinek egy órával leendő meghosszabitásához G a j á r y Ödön szó­lott. Ezután a kérvényeket kezdték tár­gyalni. Feltűnést keltett, hogy hosszabb idő óta távol levő C s á k y Albin gróf ma megjelent. Ázt hiszik, a politikai élet e lisztéit alakja a béke érdekében közre­hat, mely ma újra aktuális lett. Egy föherszegi család öröme. Budapest, julius 24. (Saját tud táv.) Badenból jelentik, hogy ma ott Frigyes föherczeg nejének, Izabellának fia szü­letett. A föherczeg öröme leírhatatlan, mert ez az ehő fiu gyermeke. Mi is lesz szent István napon ? — A tornaegylet ünnepélye. — Nagyszabásúnak, igen kedves és kel­lemesnek Ígérkezik a csabai tornaegylet szent Istvánnapi ünnepélye és sikerét nem kevesebb mint husz szép asszony s har minczegy bájos leány közreműködése biz­tosítja. Sikerült a rendezőségnek közre­müködőkül megnyerni: Áchim Gusztáv n>, Áchim Pálné, Babich Pálné, dr. Fáy Samunó, Fejér Béláné, Friedmann Mórné, Gencsi Józsefné, Haraszti Sándorné, dr. Kerényi Sománé, Ketter Károlyné, Ko­rosy Lászlónó, Krcsmárik Etel, Kovács L. Mihálynó, Láng Gusztávnó, Lörinczy Lászlónó, Moczkovcsák Györgyné, Or­mai Gézánó, Róthy Béláné, Rosenthal Adolfnó, Vass Imréné, Weisz Miksáné, és Wilim Istvánné úrnőket, továbbá Bu­gvinszky Etel, Faragó nővérek, Ftlipinyi Mariska, Fuchs Leontin, Fürich Margit, Gécs Jolán, Hursan Ilonka, Jeney Jolán, Keleti Teréz, Kesjár Blanka, Kesjár Olga, Komáromy Margit és Irón, Korén Jolán, Leitmann Ida, Linder Margit, Löwy Giza, Löwy Janka, Mannheimer Hermina, Moc­kovcsák Giza, Rasofszky Ilonka, Reisz Aranka, Stefanovics GabrM a, Sztarics­kai Emma, Sztaricskai Irma, Sztaricskai Matild, Sztraka Mariska, Sztraka Vilma, Tausz Malvin, Valkó Mariska kisasszo­nyokat. A hölgyrendezőség a legnagyobb lel­kesedéssel néz feladata teljesítése elé és már most bizonyosra vehető, hogy tevó kenysógük a tett mezején a kellő jutal­mát megfogja találni abban h a mit előre megjósolhatunk, s a mit előbb már je leztünk is : a teljes erkölcsi és anyagi sikerben. A férfi rendezőség, mely 60—70 tag­ból áll, már megtartotta ülését s az ün­nepély programmját a következőkben ál­lította össze : jótékonyczélu elárusitás lesz egész nap a csárdában, délután a bazár, tőzsde és czukrázdában, a hol az eláru­sitást sátor-garde des dames-ok vezetése mellett a leányok fogják foganatosítani. L'ÍSZ azonkívül a közönség szórakoz tatására késdobálás, koczkavetós, dijkug­lizús, világpobta, értéktárgyak kisorsolása, konfeiii dobálás, kerékpár virágkorzó, léghajók felbocsájtása, tűzijáték, emlék lap s más egyéb szórakoztató játékok A hölgyrendezőség szűkebb körű bizottsága, mely áll Áchim Gusztávné. Fejér Béláné, Korossy Lászlóné, Mocz­kovcsák Györgyné, Rosenthal Adolfné ós Vass Imréné úrnőkből, a férfi rende­zőség által felvetett eszméket magáévá tette s egyben az általánosan kifejezett óhajhoz képest kimondotta, hogy a hölgy­rendezőség minden tagja egy anyagú, a leányok elszászi, az asszonyok közönsé­ges utczai ruhában — fog a rendezésben részt venni. A ruhaszövetek mintáját a szükebbkörü bizottság már megválasz­totta s e mintákat a végrehajtó-bizottság a hölgy rendezőség minden tagjával kö­zölni fogja. De nemcsak a rendezőség körében mutatkozik kiváló érdeklődés és tettvágy, hanem a közönség is oly szóles körben érdeklődik a mulatság iránt, mely szinte szokatlan ós csak azt tünteti fel, meny­nyire képes a csabai tornaegylet a tár sadalmat egy jótékony akcziójával föl rázni. Nem is a tornaegylet, hanem az el zászi, meg nem elzásziak I ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Lukács György dr., Bókésvármegye főispánja, az ártéri müvek megszemlélésével az elmúlt na­pokban hosszabb időt töltött. Megvizs gálta az összes gátakat s több helyen csodálkozását fejezte ki a teljesen bafe jezett gátvédelmi intézkedéseken s azon az óriási áldozatkészségen, melyet a me­indult az ezred a király gyakorlatra s már délelőtt elbuc uztak a tisztek az e/redesnétől, s most este ülnek föl a vo­natra. Az Ilonka vőlegénye is köztük. A vonat itt jön keresztül a lényei völ gyön a „C=obogó" mellett s Ilonkát nem mulasztotta el az anyja figyelmeztetni. — A csobogónál még bucsut Í3 int hétnél a vőlegényednek I A két ember, Ilonka ós Szabó ur az erdő felé vették utjokat, mindezideig egy szót sem szóltak egymáshoz s ha az or ruií előtt e?y csomó, esti nyugovóra térő fogoly lépéseik zajára föl nem repül vad vijjogással, talán egy szónólkül Jértek volna a csobogóig. Ilonka azonban annyira megrémült a fogoly-falka hirtelen felrőppenósótől, hogy ijedten ugrott a mellette levő férfi vedő karjai közé ! Szabó ur ott érezte karjai között a remegő szőke lány meleg testét egy pil­lanatra s az ő karja is megremegett az édes tehertől. Aztán, hogy vége lett a Szabó úrra nézve kellemes állapotnak, amint Ilonka belátva, hogy nincs baj, nevetve mondta : — Be megijedtem. Szabó ur sem állta meg, hogy ki ne mondja a mi régóta szivén feküdt s egy ncig) ot sóhajtott :. — Milyen kár, hogy maga meny­asszony I — Elég baj az nekem is 1 De hát muszáj Szabó ur ekkor, ő maga sem tudja, hogy-hogy eshetett meg, de elkezdtek be­tzMni, ugy ahogy álmaikban mindig, de ébren sohsem tudtak. Szabó ur érezte, hogy ajkáról csak ugy folyik a szó, sze­relmes, szenvedélyes szavak, a miket ed­dig sohsem mondott ki s látta mint bo­rul tűzbe a mellette levő szép szőke lány tejfehér srcza ] [jy jutottak el a csobogóig, ahol a veszélyes kajáni patak egy hirtelen öt­lettel kiszélesedik, csak azért, hogy kicsi vizével annál nagyobb lármát csináljon a palakövek közt. Itt már a zajtól nem beszélhettek, csak nézték a lerohanó zajgó patakot s beszélgetésük eredménye egy forró ölelésben végződött. Mint .ilyen al­kalmakkor dukál is, a hold is felbukkant a kéklő nimlói hegyek mögül és kíván­csian nézte, mit csinál a két ember. Azok bizony — csókolóztak I Soká, nagyon soká csókolóztak volna, ha egy éles fütty nem hallatszik a há tuk rnegett. A két szerelmes ijedten ug­rott szét, de már késő volt. A vonat ott robogott el előttük, az egész ezreddel egygyütt. . . A patak lármájától nem hallották a vonat dübörgését. Cíobor hadnagytól, daczára annak hogy szavát adta, nem kívánhatta az ezredesné, hogy nőül vegye a leányát, azt a mennyasszonyt, aki az egész ezred szemeláttára csókolódzott egy idegen emberrel. Az ezredesné emiatt dühöngött egy kissé, de utoljára is felszabadította a hadnagyot adott szava alól. Szabó úrfi ugyanis szeptemberben kitüntetéssel tette le a képesítő vizsgát s az ezredesné pe­dig mit tehetett egyebet, odaadta neki Ilonkát. Az alezredesnó ugyan azt a meg­jegyzést tette erre az eljegyzésre, hogy : — No megtalálta a zsák a foltját 1 Szabó ur nem uri ember, de ez Ilonka boldogságán nem sokat változtatott, — sőt még az ezredesné is örömmel mon­dotta : — Mégis csak az ón leányom lett előbb mennyasszony. Czobor azonban megfogadta, hogy sohasem kurizál többet lányos asszonynak. gyei lakosok az árviz ellen való védelem érdekében eddig viseltek. — Az ág. ev. hitv. evang népiskolák jövője Dr. Zsilinszky Endrének az arad békési ág. hitv. evang. esperesség mult évi közgyűlésén tett indítványa alapján, Korén Pal esperes közgyűlési határozatok alakjában leendő jelentés­tételre hivta fel az egyházmegye köte­lékéhez tartozó gyülekezeteket, a követ­kező kérdésekre nézve : 1. Előállhat-e a legközelebbi husz óv alatt népiskolák szaporításának szüksége ? 2, Képes lesz-e egyháza s népiskolák szaporításának szükségéből származó költséget kellő idő­ben fedezni? 3. Ha ez nem valószínű, remélhető-e, hogy a megóvása mellett a politikai község se­gélyét iskolák fenntartására megkapja ? 4. Ha erre nincs kilátás, óhajtja-e az államsegélyt iskolái számára igénybe venni ? — Ezen nagyfontosságú elvi kér­désre nézve beérkező jelentések a f. évi augusztus 2-án M. Berónyben összeülendő e.'perességi iskolaszéknek fogják egyik legfontosabb tárgyát képezni. Az egy­házmegye közvéleményének szignaturá­jaként itt közöljük a mezőbarónyi Il ik kerületi ág. hitv. evang. egyháznak e tárgyban hozott hatarozaíát, amely igy szól: „Egyházunk, iskoláink jövő fejlő­dósét illetőleg — kellő támpontok hiányá­ban — semmiféle véleményt nem nyil­váníthat, azonban tekintettel arra, hogy ugy a szekták, mint a valláserkölcsi élet és a magyar haza alapjait megtámadó vészes társadalmi elméletek híveinek sza­porodása miatt egyházunk jövedeLmi for­rása apadásnak néz elébe, — ezzel szem ben pedig a jelzett vészes áramlatok".ellen­sulyok hatása végett egyházunknak már most haladéktalanul oly intézm éaayek létesítésére kell törekedni, melyek ;alhi­vek egyházszeretetónek fokozását, a ihÍt­életnek öntudatosabbá tételét ós az evan gelium üdvözítő erejének gyakorlati irány­ban való érvényesítését czólozzák, egy­házunk elérkezettnek látja az időt, h'x>gy mozgalom indíttassák az iránt, misze rint iskoláink összes szükségletei az 1848-ik évi 20. t.-czikkben lefektetett elvek a lap­ján, — közálladalmi költségekből fedez­tessék — annyival is inkább, mert — "po­litikai községünket illetőleg — semmi kilátás nincs arra, hogy pótadókicai sú­lyosan terhelt községünk a hitfelekezeti népiskolák fenntartásához segélyével hoz­zájárulni hajlandó volna. — Oratórium az ev. kis templomban. Ma az ev. kis templomban tiz órakor az isteni tisztelet alatt egy zeneileg képzett műkedvelői társaság elénekli Kaldy „Gályarab fohásza" ősi egyházi énekei. A soprán-solót Gécs Jolán kisasszony énekli. A müéneket Zarkoví tz Ru­dolf fogja orgonán kisórni. a. seent-be­szédet Korén esperes mondja. — Gyámintézeti közgyűlés. Aa arad­békési ág. hitv. ev. egyházmegye gyám • intézeti közgyűlését aug. 2 án fogja tir­tani Mezőberónyben dr. Fábry Sándor világi és ifj.Jeszenszky Károl.v egy­házi elnökök vezetése mellett. A tárgy­sorozat a következő : 1. Közgyűlés meg nyitása a világi elnök által. 2. Egyházi elnök évi jelentése s abból folyó haiiáro­zatok 3. A számvizsgáló-bizottság jelen­tése. 4. Kérvények. 5. Szavazás a karü • leti gyámintézeti egyházi elnökre. 6. Egy­házi elnök javaslata a gyámintóaeti ügy iránt való közérdeklődós fokozása tár­gyában. — A közkórház kibővítése érdekében Niedermann Gyula dr., a tébolydák országos felügyelője hétfőn Gyulára ér­kezett s megtekintvén a helyet, azt a czólra alkalmasnak találta. A közkórház berendezésével tetszését megnyerte, de szűknek jelezte az épületet — tekintettel a nagy betegforgalomra. — Orvosaink figyelmébe. Az orvosok és természettudósok vándorgyűlése e*. évben a jövő hó 22—25-ig Trenesón vá rosában lesz. Felhivjuk orvosainkat, hogy jelentsék be részvételüket. A gyűlés igen tanulságos lesz. Olcsó menettérti jegye­ket oszt ki az elnökség. Három fürdő megtekintése is tervbe van véve. — Egy főszolgabíró halála. Bizonynyal széles körben, igaz ós mély részvétet fog: kelteni Kovács Mihály volt szeghalmi főszolgabíró halála. A megboldogult husz évet töltött ritka sikerek között közpályán, és 54 éves korában szólította el a halál. Utolsó éveiben árny borult szemeire, erős gyomorbetegség kinozta, de még igy is sokszor megjelent a megye i zöldasztalá nál. Temetése hirére a megyei központi tisztikar értekezletet tartott, megbízta S z a 1 a y József dr. szeghalmi h. fő­szolgabírót, hogy fejezze ki a gyászoló családnak részvétét s koszorút tett ra­vatalára a vármegye tisztikara tiszttársá­nak felirattal. A temetés pénteken d. u. folyt le impozáns részvét mellett. Tat ar János megható módon búcsúztatta el a járás kiváló tisztviselőjót, kiben megvolt a magyar táblabírák karaktere, kötele­zettségtudása és kedélye is. Özvegye ós két leánya, valamint ezek férjei Fe 1 d­mayer szegedi takarékp. hivatalnok ósPetry vésztői gyógyszerész gyá­szolják. A vármegyén, a szeghalmi szol­felekezeti érdekek gabirói épületen s több testület ós tár­sulat épületén gyászlobogók hirdették a veszteséget. Nyugodjék békével. — Kinevezés Békésmegye főispánja ifj. Szénassy Gusztáv gyulai lakost díjtalan irodai gyakornokká kinevezte és szolgálat­tételre az árvaszókhez osztotta be. — Lakoma a szerző tiszteletére. Tó'­Komlós intellieencziája abból az alka­lomból, hogy Gajdács Pal, lelkész mogirta a község történetét, szerzőt egy igen értékes s teljesen felsí ereit Íróasz­tallal lepte meg. Ez alkalomból bankét tet rendeztek a casinó lfcrm«iben, hova Gajdácsot küldöttségileg hív ák mug. Az emléktárgy átadása a közvac orát meg­előzőleg törtónt, akk-pm, hogy C sel­mák Kálmán lelkész igen szép S'.avxk­ban ecsetelte a község ós egyház s Tut Komlós közönsége háláját s eli-merését s felkérte, hogv e hálája s elismerése j ­léül ez emléktárgyat fogadja el s egy­szersmind azon óhajának adott kifejezest, vajha azon Íróasztalról még sok olyan munka, olyan szellemi termék kerülne ki, mely közr egünknek s hazai irodal­munknak díszére vállhatnék Gajdács nemcsak mélyen meg volt hatva, de le­petve Is, mert az egész mozgalom oly titokban történt hogy a legutolsó pilla­natig az egészről egy betűt nem tudott. Az elismerésnek ily fényes nyilvánuiá-a annyira meghatolta, hogy csak rövid de szívből fakadó szavakban volt képes kö­szönetének s azon ígéretének kifejezést adni, hogy valahányszor az Íróasztalhoz ül s tollat vesz a kezébe, mindenkor nem a maga, hanem községe, egyházas drága haza dicsőségét tartja majd szeme előtt, ez fogja elméjét foglalkoztatni. Az átadás után mintegy 35 terítékű bankett volt, melyen természetesen a felköszöntőkben sem volt hiány. — Mert sietett a munkaval. J u r e n á k Sándor purzta-szt-tornyai'birtokos az ara­tásra Dorozsmáról szerződtetett munká­sokat. A szerződós ugy szólott, hogy kapnak 7 kőből búzát, 4 kőből árpát, h£ pedig a winíka öt héten tul tartana, ak­kor fejek-tot ínég 50 kr. napszámot. A munkások jössaabeszóltek, hogy lassan dolgoznak. JE funesa kartell ellenéb n Bakó Fere,iez serénye^ iparkodott a maga dolgávaL- A többi muükások ugyan­csak haragot 1.irtottak az igóretszegő el­len. Midőn Bak/» szavukra nem hajtott, a férfiak ásóvaj. asszonyok botokkal rohantak a velők Jtiem tartó munkásra. A szeruiicsétlen em^er eldöngetósón K á­d á r János és felese'ge jártak elől, sőt egy asszony a fogai közé kapta a Bakó hüvelykujját és összeharapta. -A szeren­csétlen embert Orosházán ápolják, mert több súlyos sebet szenvedett. — Halálozások. Váratlanul, széles kör ben igaz sajnálkozást keltve halt meg e hó 20-án éjjel Rác z János gyulai lel­kész tanitó, annyi társadalmi mozgalom­nak tevékeny tagja, a társadalom ritka becsületességü embere. Elnöke volt az ottani függetlenségi pártnak, az u városi olvasókörnek, melyek külön gyászjelen­tésekben jelentik veszteségüket. A meg­boldogult lapunknak is munkatársa volt és mint értesülünk, számos irodalmi dol­gozat maradt hagyatékában. Gyulán 23 évig működött kiváló sikerrel ós nagy népszerűséggel, mely temetésén is impo­záns részvétben nyilvánult. Ravatalát sok koszorú borította, köztük az elnökét si­rató társaskörök, Bartha Miklósé és sok más, özvegye szül. Szilágyi Erzsébet és nyolcz gyermeke siratja, kiknek legna­gyobbja most joghallgató. A munkás,pu­ritán becsületességü férfiú nyugodjék bó­kében. — Csorváson nagy részvét mel­lett temették el K u r t á g Emánuelnét, szül. Grünbaum Johannát, egy boldog emlékű nőt, ki a környék szegényeinek jóltevője volt. Férje ós hat gyermeke si­ratja, továbbá Goldfinger Sámuel, Grün­baum Jakab, Márkus Miksa és Strausz Mór vejei, testvére Grünbaum Ignácz, Jakab ós Katalin, nemkülönben kilencz unokája. Az annyiak által siratott kedves halott temetése csütörtökön délután tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom