Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-15 / 65. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Vasárnap, augusztus hó 15-én. 65. szám. BEKESMEGY mm XOZLONT POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szam ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi ős külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Gyógyítás előtt. Pátriánkon tul is széles körben feltüaé8t keltett az a két fölterjesztés, melyet ujabban Lukács György dr. főispán a munkáskérdésben előterjesztendő törvényhozási munkálatok indokolására felküldött. Meglepő szabadossággal, okos mérséklettel tárja föl a társadalmi baj orvoslására itt nyíltan lappangó terveket, vágyakat, eszközöket, vagy föltár olyan orvoslási módokat is, melyek kifejezésre nem jutottak, de érezte mindenki, hogy igy nem maradhat. A munkások egyesületi jogának továbbra, minden tilalom nélkül való általános engedélyezése, ekkora erélylyel és ily világos megokolással még nem hangzott sem nálunk magánkörben, sem közforumon. Egyesek éreztették e félszeg rendelkezés nagy hiábavalóságait, de tulajdonképpen a közrendészeti közegek tudták legjobban, hogy a baj izgékonysága állandósítására a tilalom az első tényező. Az orosházi képviselő Z a y Miklós gróf, Ígéretéhez képest benyújtotta az orosházi és csorvási szocialisták kérvényét olvasókörök engedélyezése, illetőleg a tilalom megszüntetéseért, de ennek jelentőséget voltaképpen a főispán fölterjesztése ad. Hisszük, hogy jövőben az önképzésért alakult munkáskörök engedélyeztetni fognak. Megvagyunk győződve, hogy — a mint a főispán kontemplálja — a kellő hatósági ellenőrzés alatt e munkáskörök a békés megegyezést fogják szolgálni és a fővárosi lelketleu izgatók alól kirántja a gyékényt. De nemcsak az elv kimondásában, hanem ennek alkalmazása megjelölésében, méregfogainak kivételében kiválóan szerencsés megoldást talál a főispán. Az engedélyezés kritériumainak megjelölése, a hatósági ellenőrzés lehetősége és ennek tételes felsorolása, mind egyképpen azt a czélt szolgálják, hogy munkásköreink a policia feladatát megsokasítsák a provokatív közbelépések nélkül. Remélhető, hogy a munkáskörök engedélyezésével a magyar középosztály — a saját jól felfogott érdekében — részt kér az önkénytes munkás-társadalmi akcióban és a socialis kérdést socialis téren megoldani segit. A vezető intelligenciára hárul nagy feladat. Ha befolyását a népre elvesztette, akkor sem szellemi tőkéjével, sem honpolgári feladatával uem élt helyeseu. A munkások és munkaadók közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat indokolási részéhez, de magához a javaslathoz is becses részeket fog szolgálni a törvényalkotó. A munkásigazolványok szigorú követelése, a szerződési minták közhatóságoknál való kötése, a szerződési uormativumok, a munkások kötelezettségei, az alternatív fizetési és kereseti viszouy, a gazda kötelezettségei és ama kényszerrendszabályok, melyek a szerződésszegő munkásokkal szemben alkalmazhatók, aztán a várható erélyes intézkedések az izgatás ellen, megannyi komoly intézkedés arra, hogy az Alföldön aratási sztrájk ne lehessen és sztrájk-hívekkel a gazda ne vitessék olyan terhes munkabér teljesítésekbe, melyek a míg egyrészről méltánytalanok, másrészről a termőföld azokat meg sem bírja. Közigazgatási bizottságunk a legnagyobb megelégedéssel értesült e felterjesztésekről, mert meggyőződött, hogy a ki kezét a baj ütőerén tartja: nagy figyelemmel, elfogulatlanul és a használni kívánás nagy igyekezetével fárad és szereli magát ebben az alfö.di kérdésben. Hogy a miniszter nem veszi e jelentést a tuczatjelentésekfajsulyát megillető aktának, hanem merit is belőle, kétségen kivüli. Felhívjuk azonban főispánunk figyelmét, terjeszsze föl figyelembevétel végett a békésmegyei gazdatársadalom munkálatát, az uj cselédtörvény tervezetét, melyet gazdasági egyletünk nagy körültekintéssel és uem a munkaadó egyoldalúságával készített. E szabályzatban a paragrafus-reiterei bizonyos jogi gixereket vett észre és alakiságok miatt, — elvetette az egészet. De számbavenui már azért is kívánatos, mert egy társadalmi osztály felfogását fejezi ki, azon osztályét, melynek voltaképpen bőrére megy a játék. A jogászok ám trancsirozzák föl, de mentsék meg belőle a lényeget! Csaba közgyűlése. A költségvetést tárgyalták. Jól mondottuk a minap, hogy szemet szúró tételt képez az egyházaknak adandó segely törlése a költségvetésből. Volt is azért heves replika és duplikaVégre is újra fölvették a régi alapon Erről és másról az alábbi tudósítás tájékoztat. A gyűlésen Maczák L. György biró távollétében K. Tadanay János albiró elnökölt. Megnyitván, az ülést, mindenekelőtt előterjesztettek a havi jelentések, melyek tudomásul szolgáltak. Városi árvaház. Korosy László főj. bemutatja az alispáni fölhívást, hogy a Gyulán fölállítandó leány árvaház alapjához a város tartalék alapjából valamely összeget fölajánlani szíveskedjék. A tanács véleménye az, hogy a tartalékalapból, melynek rendeltetéséről a képviselőtestület határozott, most ez izben a gyulai leány árvaházra ne tegyen alapítványt. Szeberényi Zs. Lajos ebből az alkalomból megtoldja a tanácsi javaslatot azzal, hogy miután a tartalék alap igen tekintélyes, nem lehetne e gondolkozni arról, hogy bár szük keretben, de a város a magunk erejéből létesítsen árvaházat, a csabai gondozást igénylő árvagyermekeknek ? Zsilinszky Endre melegen pártolja a fölvetett eszmét. Azt hiszi azonban, hogy ötletszerűen a kérdésben nem lehet határozni. Most elégnek tartaná az ügyre nézve, ha kimondatnék, hogy vagy a községi elöljáróság, vagy külön ezen czélra választott bizottság tanulmányozná a kérdést s a képviselőtestület egyik legközelebbi ülésére jelentést terjesszen be. H a a n Béla csak abban a mederben akarja a vitát bővíteni, a melyben a tanács, a maga határozati javaslatát bemutatta. Ennek is csupán indokolási részéhez szól; a maga részéről, azzal okolná meg a felhívás nem teljesítését, hogy miután a csabai képviselőtestület az évi jövedelmet egy már a felső hatóság általjóváhagyott czélra fordítani határozta, nevezetesen a városi árvaszék szervezésére, — ez idő szerint a felhívásnak nem tehenünk eleget. (Helyeslés.) Korosy László észrevételeket tesz a városi árvaház létesítésére fölvetett esz „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. A bibliás honvéd. — Egy csabai közvitézről. — — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta: Kontúr Béla. Bizonyos évek eltelvén, az emb

er oda jut, a hová őt vágyai űzték, hajtotlák. Ez a velős mondat ötletnek nem egészen uj, hiszen már Homérosz Odysz szeájának Vl-ik énekében olvasható ilyes mi. Tény az másrészt, hogy engemet sohasem hajtottak, űztek vagyaim ama József és Víg utczai földszintes sarokházba, mely előtt a honvéd baka sétál föl s alá, vállán szuronyos Manlicherpuskával, a töltényes táskával s ha az eső permetezni kezd, behúzza magát az épület sarka előtt levő, piros, fehér és zöldre festett faköpenyegbe. Ez a föld szintes ház ugyanis a budapesti m. kir. I-ső honvédkerületi parancsnokságnak gyűjtő fogháza: másképen Feilmayer szálló . . . hotel Feilmayer . . . Ket teljes hónapot töltöttem ot'an s mondhatom, hogy a m. kir. honvédségnél töltött harmincz hónap közül, ez alatt a két hónap alatt voltam a legboldogabb, de az már költői túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy most is vágyódom vissza . . . Egy becsülete* honvéd-baka tisztított rám és fűtötte rosszul fűlő ceilá mat, mely délelőtt hideg volt, mint a farkasorditó, délután pedig forró, mint egy gőzkamara. Diand Pálnak hívták s épen ón soroztam be a békés-csadai utóállitáson. Diand Pál nazarénus volt s mivel nem akarta megfogni a fegyvert, a haditörvényszék négy havi börtönbüntetéssel sújtotta. Elébb azonban ezredraportra vitték s az öreg Fürdők István ezredes telszólitotta a legénység előtt, hogy togja meg a fegyvert s nem lesz semmi bantódása. Diand Pál, aki külön ben bekésmegyei lakatoslegény volt. nem érdemelte volna meg a „b i b 1 i a s h o nv é d" nevet, amelylyel társai csúfolták, ha nem igy válaszolt volna : — E/.redes urnák alázatosan jelentem, írva vagyon szent Máté evangelista XXIV ik részének 52 ik versében : „Tedd viszsza helyére kardodat, mert mindazok, kik fegyvert fognak, fegyver által vesznek el I" A? ezredes harmincnapi sötét áristomba tétette a bibliás honvédet A harminc nap elmúlt s a legényt megint telszólitották, hogy fogja meg a fegyvert. Diand Pál most mír az ó szövetségből idézett Mózes I könyvének 9 ik részéből mondván : „A ki embervért out, ontassék annak vére ; mert az ember Isten képére alkottatott". Hadi törvényszék elé állították Diand Pált és a hadbíró által befolyá olt esküdtek jnégyhavi börtönre ítélték, hathónapi vizsgálati fogság után. Hencsei Lajos kovács, akit Denkel avatott be az uj tanokba, aki a Duna Tisza hazájában a na/.arénus felekezetnek voltaképeni megalapítója lett, Pál nagyanyjának testvére volt. Nem csoda, hogy mikor a bibliás honvéd előtt a szigorú ítéletet kihirdették, a nazarénus még a füle botját sem mozgatta. Diand Palnak nagyon megnyertem a hajlandóságát. Én tudniillik egész délelőtt aludtam s egész délután írtam. íróasztalomon ott feküdt egy magyar, egy latin, egy görög ós egy héber szövegű szentírás. Azután tömérdek természetrajzi muuka A szentirásbali természetrajznak megírásán munkálkodtam, mely eredeti leg a „Bibiia és a tudomány" című nagyszabású irodalmi vállalat számára készült, de még máig sincs készen, talán nem is lesz soha. Este hat órakor Diandot bezárták a a közös fogdába, de az én cellámat rendesen nyitva felejtette Varjú Gabi honvédtizedes . . . Gabi tizedes is érdekes gyerek volt a talpán. Szintén a gyulai honvéd gyalogezredtől került ki s itt raboskodott már egy óv óta, mint kulcsár, a törzs foglyár urnák helyettese ós jobb keze. Csinos, eleven észjárású, pörgebajuszu, szentesi gyerek volt, a ki néha napján decemberben, mikor az őrnagyhadbiró születésnapot tartott, ganimédeszi hivatalt is viselt, t. i. ő hordta fel az ürűtokányt, a túrói tésztát, meg a boros palackokat s ő hordta ki ölben Várkonyi százados hadbírót . . . Gabi tizedes igen jó szivü, magyar fiu lévén, aki az osztrákokat nem áll hatta, éjszakának évadján, mikor Feilmayer törzsfoglyár végig vizsgálta a cellákat ós nyugalomra tért, meghitt barátaim közül akárkit bebocsájtott s Diand Pál be lévén lakatolva, ő maga mentei borért a szomszédos vendéglőbe, sőt hideg ételt is hozott a hentestől: sódart, debreczeni szalonnát, disznósajtot, töpörtyűs pogácsát . . . Reggel, miután a törzsfoglyár ur tulajdonát képező csirkéknek és pulykáknak enni adott s maga is beszedett a fogházzal szemben levő Spiczer Illés szatócsnál egy falat szalonnát s megivott rá egy kupicza törköly pálinkát: bejött hozzám s egy bűvész ügyességével párnám alá csúsztatta a „Budapesti Hirlap" ot, a „Hazán"-kot, amelyben öles czikkek jelentek meg az ón szomorú rabságomról . . . Néha három kenyeres pajtásom is ott űlt a czellában ós olyan füstött csináltak, hogy a levegőt karddal lehetett volna vágni s elkvaterkáztunk éjfél után kettőig. (Egy szóval nagyon kedélyes fogház volt 1) Tőlük hallottam épen vízkereszt napján s másnap az összes lapokban meg is jelent, hogy a budapesti katholikus papság érdekemben megmozdult s egy kórvényt intéztek ő Felségéhez, hogy kegyelmi uton büntetésem hátra levő részét engedje el. A tisztelendő urak a kérvényt gyönyörű magyarsággal fogalmazták meg. A kérvény igy végződött, „Fenséges Urunk 1 A hatalmasok akkor gyakorolják a hatalmat leginkább Isten szive szerint, midőn irgalmat ós kegyelmet osztogatnak ... A kegyelem olyan, mint az Eg szelid esője, kétszeres áldás forrása, áldás annak, akire száll ós áldva lesz, aki adja" . . . Ha a fiuk nem jöttek, Gabi tizedes bebocsájtotta hozzám a harmadik cellában vizsgálati fogságot szenvedő huszár főhadnagyot, vagy ha őt éppen másnap vallatóra fogta Kovács-Sebestyén Béla őrnagyhadbiró & a fogoly tiszt hót órakor lefeküdt, bejött maga Gabi tizedes ós elkvaterkáztunk három óráig s egyszer megtörtónt, hogy én vittem ölben Gabi tizedest az utolsó czellába, mely ő neki lakószabául szolgált s melynek két ablaka a Vig-utczára nézett s ezeken ki is lehetett látni, mig a foglyok ablakai előtt valami festett deszka teljesen elfogta a kilátást. Gabi tizedes ablakából egy szintén földszintes házra nyílt kilátás, melynek ablakában muskátlik virítottak s a mely megett az özvegy vendéglősnó hugocskája, az őztermetü Ozenky Margit fésülte reggelenkint hullámos holló fekete, gyönyörű haját. Tizenhét éves sem volt az eszemadta. . . . En el-eltrófálkoztam a nazarónussal s olykor kikérdeztem a bibliai történetekből. Diand Pál mondotta mint a patak. Egy unalmas délután elmondattam véle az asziriai fogságot s Izrael országának elpusztulását, a hót Makhabeusz testvér történetét, kik anyjukkal együtt vértanúi halált szenvedtek inkább, de a tisztátalan állat húsából nem ettek. Sötétedni kezdett már, midőn azt kérdeztem tőle, hogy mi külömbsóg van köztem és Illés próféta között ? — A tekintetes ur fehérre meszelt szobában lakik, Illés próféta barlangban lakott. — Megálljon földi! Nem jó ösvényen halad. Ki táplálta Illés prófétát? E percben bejött Varjú Gábor és hozta a levest, melyet Feilmayer derék élete párja készített vagdalt hus göngyölékkel. l uj unk mai számához egy iv melléklet van csatolva.