Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-16 / 100. szám

iispáni jelentós tudomásul vé­tetik. A főorvos jelentéséből kiemeljük a következőket: a vörheny nagyszámban, hasihagymáz 16 eset, szamárhurut szór­ványosan mutatkozott. A vörheny 2 köz­ségben uralkodik. Az egészségügyi vizs­gálat az egész vonalon eszközöltetett. Difteritisz 12 esetben volt. 13 halva szü­letett. A bizottság elfogadta a főorvos azon előterjesztését, hogy a kórházi bizottság által a kórházi ólelmezővel megkötött és bemutatott szerződést jóváhagyás végett, azt ajánlva terjessze föl a miniszterhez. S o m o s s y Zsigmond h. pénzügy­igazgató jelentése szerint az adóbefize­tés 7212 frttal kedvezőtlenebb, a mi a rossz gazdasági viszonyokban leli ma­gyarázatát. De az adók behajtása pon­tosan történik, eltekintve némely kisebb jelentőségű szabálytalanságtól. D ó r y Henrik dr. szarvasi orvos hadmentességi adója ismét szőnyegre ke­rült. A miniszter ugyanis a bizottságtól másodfokú határozatot kórt. Dóry orvos Brassóból távozván, Szarvason nem je­lentkezett hadmentessógi adó fizetésére. E miatt 30 frt birságot róttak rá. A bi zottság „vétlen" mulasztást látván fenn­forogni, a birságot leirja. Laudin Pál szarvasi lakosnak adó fizetési halasztás engedélyeztetett. Hinkó István, Hajnal Béla, Behán Mihály tőke­kamat adói, a felek folyamodása dacára fenntartatik. Rosenzweig Jakab kótegy­házi magántanítót házadóval terhelték meg, melyből iskoláját sem vonták ki. A bizottság az iskolára kirótt adótleirta. Reck Géza és társai körös-ladányi, Hutirai László szt-andrási lakosok elemi károk miatt felebbeztek. A bizottság he­lyet ad a felebbezósnek. a pénzügyigaz­gató panaszszal ól, az ügyiratok a kir. pénzügyi bírósághoz terjesztetnek föl. B é z y Balázs orosházi jegyzőt a cselédeire rótt adótörlési keresetével el­utasította. Jurenák Béla nagyszénási lakos tőkekamat adója ügyében beadott felebbezósének hely adatott. P 1 a c s k ó István szarvasi lakos megfelebbezte a káplánjára kirótt adót. A felebbezósnek nem adtak helyet. R e z e y Sylvius rendszerinti jelen léséből kiemeljük, hogy 20 iskolát vizs gált meg novemberben. A bánfalvai fe­lekezeti iskolák sok kívánni valót hagy­nak hátra az iskolákat illetőleg. Tanfel­ügyelő indítványozta az illetékes egyházi elöljáróknak, hogy az államosítás iránt tegyenek sürgős lépéseket. Orosházán ós Nagyszénáson az államosítás ügyében tár­gyalásokat folytatott. Oláh György főügyészt nem elé giíi ki a bánfalvai iskolaügyre tett jelen­tést, azt kívánja, hogy az állapot javi tása érdekében a bizottság intézkedjék. A lanfelügyelő megnyugtatja felszólalót, hogy a mennyiben az illetékes tényezők nem mozognak, nem fog késni határozati javaslatával. Elfogadtatott. D e z s e á n Oktávia és Lidia kótegy­házai volt gör. kel. tanítónak hátrálókos fizetései közigazgatási uton fognak be hajtatni. Osorvás község kérelmét fölter­jeszti a bizottság pártolólag, hogy a gaz­dasági ismétlő iskolának az államnyom­dából tankönyvet engedélyezzenek. A miniszter kötelességévé tette a községeknek, hogy a tanítók elhalálozá­sát mindenkor jelentsók be és az esetleg hátramaradt özvegynek a hat havi fize­tés megadását az iskolafentartóknál biz­tosítsák. T a m á 8 y József, uj kigvósi tanitó közigazgatási uton kéri behajtatni hát­rálókos fizetését. Kiadatik a csabai fő szolgabiróságnak. Schreiber Dávid, szarvasi tanitó is­kolai adójío töröltetett. A békésmegyei ipartanácsba az aradi kamara D é c s e y József ós S a 1 1 Jó zsefet rendes, Aehim János ós D ó n e s Lajost póttagoknak nevezte ki. T ó t-K omlóst a közig. biz. uta­sította, hogy az ovodák ügyét rendezze. Ezt a határozatot Tót-Komlós megfeleb­bezte, felterjesztetik, hasonlóképpen Szeg halom felebbezése. A Simay féle és bu CBai puszta iskola, illetve ovoda szám adásai jóváhagyattak. Salgó Dániel, turkevei lakost fel mentették a gyomai izr. egyházi adó fize­tésétől, ellenben elutasították Krausz Samu, orosházi lakos felebbezésót a 87 hitközségi adó kivetés ellen. Puskás Imróné és társai folya­modtak a k.-tárcsái képviselőtestülethez, hogy az általuk bérelt jogok után pót adóval ne rovassanak meg. Elutasittat tak a községnél, melyet a bizottság is elfogadott. A füzesgyarmati tilos legeltetési ügy­ben hozott elsőfokú határozatot a bizott­ság feloldotta és uj tárgyalást rendelt. Arany Salamon kórházi vállalkozó kórelmét, hogy az egységáron tovább táplálhassa a közkórház betegeit, — mi­után jogi és méltányossági igényét i« el­veszítette, — elutasítják. Szemenyei Antal, bánfalvai la kos az utmelletti fákat rongálta, ezért bírság rovatott rá, mely ellen felebbez ; de nem adtak helyet felebbezósének. A tisza-marosi árviz társulat a me­zőberényi vadászterületen vadászati tila lomfákat állított föl. A miniszter e tila­lomfákat 15 nap alatt lebontani rendelte, minek a tareulat nem tett eleget. Ez ok­ból a tilalomfák lebontását hatóságilag végezték. A munkások bére megállapit­tatott, ellenben a felmerült ügyvédi költ­ségeket meg nem állapította a bizottság. Janovszky János, csabai lakos­nak cselédje volt Mitykó János, de ha­nyag volt ós azért szolgálatából elbocsáj totta. Az elsőfokú hatóság nem Ítélte meg a cseléd hátrálékos bérét, csupán a már teljesített szolgálat idejére. Bujdos Alajos, csabai lakosra községi pótadót vetettek azon háza után, melyre áliamadó kedvezménnyel bir. De törvényeink vannak, hogy a község nem tartozik respektálni az állami kedvez­ményt és igy Bujdost felebbezésével el­utasították. H i r b i c z János Tótkomlóson ven­déglős volt, letett óvadéka elveszett, a kik felvilágosítást adhatna, a jegyző ós a biró meghaltak Az illetőt keresetével polgári perutra utalta a bizottság. A bókés-mezőberényí uton 800 mé­tert újra hengereztottek. Háviár főmér nök szerint az utak állapota rendben van. A bizottsági ülés még a délelőtt fo lyamán véget ért.! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, decz. 15. (Saját tud. táv.) A képviselőház ülése végén B á n f f y miniszterelnök indítványozta, hogy a ház holnap szakítsa meg a munkástör vényjavaslat részleges tárgyalását s kezdje a provizóriumról szóló javaslat megvi tatását. Az indítvány ellen Rakovszky, Lukács Gyula, Polónyi szólaltak föl s támadták a kormányt. Apponyi Albert is felszólalt, szintén elsorolta a kormány hibáit, de kijelentette, hogy az indítványt elfogadja, ha a munkástörvény általános tárgyalá sát holnap befejezik. Még B á n ff y szólalt fel, mire aztán a javasolt napirendet, Apponyi módosí­tásával, elfogadták. Tomboló tartománygyülés. Budapest, decz. 15. (Saját tud. táv.) Zágrábból sürgöny, ik : A mai tartományi gyűlésen egészen a bécsi Reichsrathoz hasonló tomboló lefolyású gyűlés volt. Egyik képviselő, kit rendreutasítottak, az elnökre rohant, ki erre felfüggesztette az ülést. Csaba város közgyűlése. Egészséges, minden oldalról helyeselt eszmével állt elő a tanács : azt indítvá­nyozván, hogy a képviselőtestület for­duljon a kereskedelmi miniszterhez azon kórelemmel, hogy Csaba városának kié­pítendő utvonalaira a vámszedési jogot adja meg. He e kérelem meghallgatásra találna, akkor a város tervszerű programm alapján, 136.725 frt költséggel kikövez­tetné az apponyi, Köröspartot (Apponyi-utczától a kőhidig) az Okos utczát, a berényi, orosházi, bé­kési, nagy, lencsósi utat, ^ Jó k a i-utczát, a Sugár-ulat, a Katona ós Kossuth tért ez utóbbit kisebb és lazáb ciklopsz kövekből tizennyolcezer hetven frt költséggel. Nagyszabású terv és csak az a bi­bije : megadja-e a miniszter a vámszedési jogot ? Mert ha igen, ugy egy nagyobb lépéssel indulunk meg a városiasodás felé, de abban az esetben, ha miniszter nem adná meg a vámszedési jogot, igen helyes ós gyakorlati eszmét adott a köz­gyűlésnek Beliczey István, azt neve­zetesen, hogy tőkésítsük azon összeget, 5000 frtot, melyet eddig a külső utak javítására fölhasználtunk a községi köz­munkából, illetőleg kössünk le ez adó­nemből évenként 5000 frtot, ekként ve­gyünk fel útjaink kiépítésére százezer frt kölcsönt és az ut kövezéseket igy eszközöljük, az évi 5000 frt pedig az ese­dékes kamatokra szolgálna fedezetül. A képviselőtestület helyeselte az esz­mét, de előbb kísérletet tesz, mi lesz azon kérelmével, hogy neki vámszedési jog engedélyeztessék ? A közgyűlésről a részletes tudósítást ezekben adjuk : Maczák L. György megnyitván a gyűlést, felolvastatnak a rendes havi jelentések, melyek egyenként tudomásul szolgáltak. Tudomásul szolgált, hogy a belügy­miniszter Jaminában nem engedélyezi a gyógyszertárat. Felolvastatik a közigazgatási bizott­ság rendelete, mely szerint felhívja a községet, hogy a városi adóhivatalnál a hivatali létszámot egy pónztárnoki és egy adótiszti állással szaporítsa. A ta­nács meghallgatta az adóügyi osztály ja­vaslatát, a mely ajánlja az adótiszti állás szaporítását, ellenben a pénztárnoki ál lás szérvezósét ez izben nem kívánja. A tanács nevében Korosy főjegyző is merteti az adószedők nagy elfoglaltságát, mely szerint egy-egy adószedőnek éven át 20.000 adótétele van bevezetésre, el­könyvelésre ; mindez természetesen oly n*gy fi ladatokat ró a tisztviselőkre, hogy a felek várakoztatása nélkül feladatát nem tudja elvégezni. Beliczey István szerint a községi háztartást is lehet fényüzé««el berendezni. Az életben vannak példák, hogy ugyan azon keresetű emberek, fele annyiból ki­jönnek, mint a mások. Nagyon könnyű a gyulai pénzügyi igazgatóság tisztvise­lőjének két sorban azt mondani: kevés a személyzet. De jöjjön ez a tisztviselő a gazdák közzé és kérdezze meg, ho­gyan élnek ma a balsikeres gazdasági esztendőben ? A legszerencsétlenebbül megválasztott idő, most szaporítani akarni a költséget. De lehet a kérdésen ugy se­gíteni, hogy a hivatali órákat szabályoz­zuk, nevezetesen csupán a negyedek ele­jén lenne egész nap befizetáe, mig ren des körülmények csak délelőtt lenne adó­Azonban Isten ments, mintha a női szépség lulbecsülője volnék, sőt teljesen elismprem, hogy amennyi jót, ép annyi rosszat — hacsak nem többet — okozott már az emberiségnek. Nem is az a czé­lom, hogy Helenától kezdve minden ne­vezetes szép aszszonyt felsoroljak ; csak futólag mondok el egyetmást a szépség­ről, némely korok ós népek a szép iránti Ízléséről aha a kedves olvasónő meg nem haragszik, a szépítésről is. Már a legrégibb időben három kel­léket kívántak meg a női szépógtől, mely mai napig is fenmaradt; a kifogástalan termetet, a finom bőrt a az arcz szabá­— lyosságát­Az egyptomi nők híresek voltak lé­gies termetükről ós mesés karcsuságuk ról; s ez tisztán természeti tünemény, faji jelleg volt náluk, mert a fűző még akkor nem volt ismeretes. Különben nagyban festették magukat s az ékszerek közül a bogaras melltüt és a kigyóalaku karpe­reczet ők találták föl. A görög nők termete már nem volt oly karcsú; ők sokkal erőteljesebbek az egyptomi nőknél s ez erőteljesség az ő nézeteik szerint a szépséghez tartozott, mi a görögök egészségesebb gondolkozás­módját ós Ízlését arulja el. Ma talán egy ó-görög női derekat a mi hölgyeink „cseh szakácsnő" termetnek mondanák, — de itt ők járnak tévúton, m rt nálunk Páris és a fűző az irányadó- Különben a görög hölgyek szabályos arcza által tűnnek ki; a fekete szem náluk nagy becsben áll, valamint a fehér bőr is, mely a szépség netovábbja gyanánt említtetik Homórnál is, ki Helenát mindig csak „fehér karu" jelzővel illeti A spartai nők kissé vas­kosak, naponta eljárnak gymnastikai órákra s rendre birkóznak egymással ; kivéve Spartát, az arczfestós náluk is divatban volt, eleinte ékszert nem visel­tek, de később igen; nagy gondot fordí­tottak a fésülködésre s a görög frizura napjainkkan is felszínen maradt. A római nőknek termete nagyobb sza­bású s még erőteljesebb, mint a görögöké i itt az úgynevezett érzéki szépség becsül­tetik legtöbbre, s a nőkben férfiasságot is keresnek. A szépítés számtalan módja van itt elterjedve, úgyannyira, hogy ké­sőbb még a férfiak is festik arczukat Valami poudre-féle fehéritőszert is hasz nálnak; az ékszerekben nagy luxust fej tenek ki, továbbá álhajat és álfogsort is viselnek, melyet aranysodronnyal és ru góval erősítenek a foghushoz. Figyelemre méltó az ó kor népeinél, hogy nőik a szépséget nagyon soká meg­tartják ; Heléna már tíz éve neje Mene­lausnak, midőn Páris elszökteti, a trónjai háború tiz évig foly s Helena még min­dig bóditó szép s még utána soká az marad. Kleopatra 40 éves volt, midőn An­tonius oly őrült szerelmes lett bele. Didó már 60 felé közéig, midőn szerelemből öngyilkos lesz, a ekkor még mindig szép. Általában mondhatjuk, hogy a c !assikus ó-kor gyermekeinek nemes és egészséges fogalma volt a szépségről. A középkorban már különböző nóze tek uralkodtak a szépségről; vannak, kik a karcsú, finom termetet, a halvány ar czot tartják szépnek, azért rajongnak, vannak, kiket harczias nők bájolnak el ; kik napszámra elülnek a lovon, s követik férjüket a csatába ; vannak, kik a tenye res-talpas falusi szépséget kedvelik. A nők iránti tulcsigázott rajongás a lovagkornak ez épugy fény-, mint árnyol­dala, olyan nőket szépnek tart, akiket ma valóban nemcsak szépnek, de még csinos­nak is alig nevezhetnénk arczképeikről Ítélve, mint például VII. Károly nejét, ki különben mindössze is csak arról ne vezetes, hogy több volt két ingénél. Ez akkor nagy szó volt, a most nevetséges­nek tűnik föl. Pedig a nők közt nagyon el volt ak­kor harapózva a fényűzés, de az csak a külsőkre terjedt ki, az alsó öltönyök tisz­ta ságára nem igen nsgy súlyt fektettek. Egy ing akkor fejedelmi ajándéknak te kintetett, ékszerekre pedig milliókat köl­töttek. Általában azonban mondhatjuk, hogy a középkorban a nőket imádják a igy a női szépség tekintetik a legnagyobb isteni adománynak. Találnak is fel szépítőszert annyit, hogy hozzá korunk csak kis Miska pedig meg kell adnunk, hogy a mi lap jaink is tele varnak a szépitőszerárusok hirdetéseivel. Vannak nők e korban, akik naponta meleg tejben fürdenek s éjjelre arczukat nyers hússal födik be, hogy a bőr üdeséget megőrizzék; vannak, kik csak minden harmadnap esznek, hogy el ne hízzanak; vannak, akik rózsákból ve­tett ágyon alusznak, hogy soká ifjak ma­radjanak ; vannak, akik nagymennyiségű sót esznek naponkint stb. stb. S ki tudná még elszámlálni azt a sok bolondságot, úgyannyira, hogy csakugyan nem csodál­hatjuk, ha ily előzmények után támad később egy Báthori Erzsébet, aki hogy szépségét megtartsa, ártatlan leányok vé­rében mosdik naponként s a környék minden lányát föláldozza mondhatlan hiú­ságának. AZ ujabb kor már más követelmé­nyekkel lép föl a szépség iránt; igen fi­nom termetet követel, ugy azonban, hogy­annak az erőtelj színezetével kell bírnia ; hófehér bőrt kiván, mely azonban az ar­czon kell, hogy egy kissé rózsaszínbe játszik. Az arcz iránt pláne igen köve telő, kifejező szemeket, szabályos orrt, piczi szájat, fehér, apró fogakat s még tudja Iíten, mit nem kiván. Szereti a piczi lábakat, mely a chinai­aknál nevetséggé fajul, úgyannyira, hogy ott a nők lábait ugy eltorzítják, hogy járni nem, csak biczczegni tudnak. A szépítés, hogy mennyire el van harapózva, arról tón jobb is lesz nem szólanunk. A fűző használata oly általános, hogy nem is te kintetik műveltnek, ki azt nem visel; pe­dig a fűzés a női nemzedék termetét las­sankint ugy ehomtja, hogy az egészen eltér a hajdani nők termetétől. Különö sen a mult században vitték tökélyre a fűzést ; csak nézzen meg valaki egy mult századbeli divatkópet, oly karcsuan van­nak ott feltüntetve a nők, hogy a mos­taniakhoz képest teljes lehetetlennek tű­nik föl ily mesés vékonyság ; pedig a fű­zés most is általános divat. Különben az altalános ízlést illetőleg elég volt annyi: hogy némely népeknél mily szépséget kedvelnek, röviden a kö­vetkezőkben adom. Az északi népek kőzt a germán szár­mazásúak kedvelik a karcsú szőkéket kék szemekkel; mig az olaszok, spanyolok a barnát és feketét, a karcsúságot ők is szeretik, de a sötétebb szemeknek hódol­nak. A sémi népek a finomabb érzéki szépsegnek barátai. Az orosz a nagyobb szabású erőteljes termetet tartja szépnek, a szőke hajat és tüzes fekete szemet. A francziák egyiránt lelkesülnek a kék és fekete szemekért; a czigánylányok hire­sek tüzes szemeikről, fehér fogaikról, de hamar hervadnak. És a magyar ? Ezt a kedves olvasónő fantáziájára bízom. Csak azt akarom még mondani, hogy a világ legszebb hölgyeinek a cserkesz­nők-it tartják. Mesés összeget adnak a török szultánok cserkesznőkért háremeik számára. Különben ők középtermetüek, karcsú, ruganyos növéssel, sötétbarna haj­jal, fehér bőrrel, kék szemekkel s a leg­szabályossabb arczvonásokkal birnak. Li­báik igen piczinyek, s a tánczot ós zenét rendkívül kedvelik. Ennyit a női szépségről; különben a női .szépségrőli fogalmakkal nagyon rokon a divat fejlődése; de erről majd más alkalommal fogok beszólni a kedves olvasónőnek. Bolygó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom