Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-16 / 100. szám

iispáni jelentós tudomásul vétetik. A főorvos jelentéséből kiemeljük a következőket: a vörheny nagyszámban, hasihagymáz 16 eset, szamárhurut szórványosan mutatkozott. A vörheny 2 községben uralkodik. Az egészségügyi vizsgálat az egész vonalon eszközöltetett. Difteritisz 12 esetben volt. 13 halva született. A bizottság elfogadta a főorvos azon előterjesztését, hogy a kórházi bizottság által a kórházi ólelmezővel megkötött és bemutatott szerződést jóváhagyás végett, azt ajánlva terjessze föl a miniszterhez. S o m o s s y Zsigmond h. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés 7212 frttal kedvezőtlenebb, a mi a rossz gazdasági viszonyokban leli magyarázatát. De az adók behajtása pontosan történik, eltekintve némely kisebb jelentőségű szabálytalanságtól. D ó r y Henrik dr. szarvasi orvos hadmentességi adója ismét szőnyegre került. A miniszter ugyanis a bizottságtól másodfokú határozatot kórt. Dóry orvos Brassóból távozván, Szarvason nem jelentkezett hadmentessógi adó fizetésére. E miatt 30 frt birságot róttak rá. A bi zottság „vétlen" mulasztást látván fennforogni, a birságot leirja. Laudin Pál szarvasi lakosnak adó fizetési halasztás engedélyeztetett. Hinkó István, Hajnal Béla, Behán Mihály tőkekamat adói, a felek folyamodása dacára fenntartatik. Rosenzweig Jakab kótegyházi magántanítót házadóval terhelték meg, melyből iskoláját sem vonták ki. A bizottság az iskolára kirótt adótleirta. Reck Géza és társai körös-ladányi, Hutirai László szt-andrási lakosok elemi károk miatt felebbeztek. A bizottság helyet ad a felebbezósnek. a pénzügyigazgató panaszszal ól, az ügyiratok a kir. pénzügyi bírósághoz terjesztetnek föl. B é z y Balázs orosházi jegyzőt a cselédeire rótt adótörlési keresetével elutasította. Jurenák Béla nagyszénási lakos tőkekamat adója ügyében beadott felebbezósének hely adatott. P 1 a c s k ó István szarvasi lakos megfelebbezte a káplánjára kirótt adót. A felebbezósnek nem adtak helyet. R e z e y Sylvius rendszerinti jelen léséből kiemeljük, hogy 20 iskolát vizs gált meg novemberben. A bánfalvai felekezeti iskolák sok kívánni valót hagynak hátra az iskolákat illetőleg. Tanfelügyelő indítványozta az illetékes egyházi elöljáróknak, hogy az államosítás iránt tegyenek sürgős lépéseket. Orosházán ós Nagyszénáson az államosítás ügyében tárgyalásokat folytatott. Oláh György főügyészt nem elé giíi ki a bánfalvai iskolaügyre tett jelentést, azt kívánja, hogy az állapot javi tása érdekében a bizottság intézkedjék. A lanfelügyelő megnyugtatja felszólalót, hogy a mennyiben az illetékes tényezők nem mozognak, nem fog késni határozati javaslatával. Elfogadtatott. D e z s e á n Oktávia és Lidia kótegyházai volt gör. kel. tanítónak hátrálókos fizetései közigazgatási uton fognak be hajtatni. Osorvás község kérelmét fölterjeszti a bizottság pártolólag, hogy a gazdasági ismétlő iskolának az államnyomdából tankönyvet engedélyezzenek. A miniszter kötelességévé tette a községeknek, hogy a tanítók elhalálozását mindenkor jelentsók be és az esetleg hátramaradt özvegynek a hat havi fizetés megadását az iskolafentartóknál biztosítsák. T a m á 8 y József, uj kigvósi tanitó közigazgatási uton kéri behajtatni hátrálókos fizetését. Kiadatik a csabai fő szolgabiróságnak. Schreiber Dávid, szarvasi tanitó iskolai adójío töröltetett. A békésmegyei ipartanácsba az aradi kamara D é c s e y József ós S a 1 1 Jó zsefet rendes, Aehim János ós D ó n e s Lajost póttagoknak nevezte ki. T ó t-K omlóst a közig. biz. utasította, hogy az ovodák ügyét rendezze. Ezt a határozatot Tót-Komlós megfelebbezte, felterjesztetik, hasonlóképpen Szeg halom felebbezése. A Simay féle és bu CBai puszta iskola, illetve ovoda szám adásai jóváhagyattak. Salgó Dániel, turkevei lakost fel mentették a gyomai izr. egyházi adó fizetésétől, ellenben elutasították Krausz Samu, orosházi lakos felebbezésót a 87 hitközségi adó kivetés ellen. Puskás Imróné és társai folyamodtak a k.-tárcsái képviselőtestülethez, hogy az általuk bérelt jogok után pót adóval ne rovassanak meg. Elutasittat tak a községnél, melyet a bizottság is elfogadott. A füzesgyarmati tilos legeltetési ügyben hozott elsőfokú határozatot a bizottság feloldotta és uj tárgyalást rendelt. Arany Salamon kórházi vállalkozó kórelmét, hogy az egységáron tovább táplálhassa a közkórház betegeit, — miután jogi és méltányossági igényét i« elveszítette, — elutasítják. Szemenyei Antal, bánfalvai la kos az utmelletti fákat rongálta, ezért bírság rovatott rá, mely ellen felebbez ; de nem adtak helyet felebbezósének. A tisza-marosi árviz társulat a mezőberényi vadászterületen vadászati tila lomfákat állított föl. A miniszter e tilalomfákat 15 nap alatt lebontani rendelte, minek a tareulat nem tett eleget. Ez okból a tilalomfák lebontását hatóságilag végezték. A munkások bére megállapittatott, ellenben a felmerült ügyvédi költségeket meg nem állapította a bizottság. Janovszky János, csabai lakosnak cselédje volt Mitykó János, de hanyag volt ós azért szolgálatából elbocsáj totta. Az elsőfokú hatóság nem Ítélte meg a cseléd hátrálékos bérét, csupán a már teljesített szolgálat idejére. Bujdos Alajos, csabai lakosra községi pótadót vetettek azon háza után, melyre áliamadó kedvezménnyel bir. De törvényeink vannak, hogy a község nem tartozik respektálni az állami kedvezményt és igy Bujdost felebbezésével elutasították. H i r b i c z János Tótkomlóson vendéglős volt, letett óvadéka elveszett, a kik felvilágosítást adhatna, a jegyző ós a biró meghaltak Az illetőt keresetével polgári perutra utalta a bizottság. A bókés-mezőberényí uton 800 métert újra hengereztottek. Háviár főmér nök szerint az utak állapota rendben van. A bizottsági ülés még a délelőtt fo lyamán véget ért.! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, decz. 15. (Saját tud. táv.) A képviselőház ülése végén B á n f f y miniszterelnök indítványozta, hogy a ház holnap szakítsa meg a munkástör vényjavaslat részleges tárgyalását s kezdje a provizóriumról szóló javaslat megvi tatását. Az indítvány ellen Rakovszky, Lukács Gyula, Polónyi szólaltak föl s támadták a kormányt. Apponyi Albert is felszólalt, szintén elsorolta a kormány hibáit, de kijelentette, hogy az indítványt elfogadja, ha a munkástörvény általános tárgyalá sát holnap befejezik. Még B á n ff y szólalt fel, mire aztán a javasolt napirendet, Apponyi módosításával, elfogadták. Tomboló tartománygyülés. Budapest, decz. 15. (Saját tud. táv.) Zágrábból sürgöny, ik : A mai tartományi gyűlésen egészen a bécsi Reichsrathoz hasonló tomboló lefolyású gyűlés volt. Egyik képviselő, kit rendreutasítottak, az elnökre rohant, ki erre felfüggesztette az ülést. Csaba város közgyűlése. Egészséges, minden oldalról helyeselt eszmével állt elő a tanács : azt indítványozván, hogy a képviselőtestület forduljon a kereskedelmi miniszterhez azon kórelemmel, hogy Csaba városának kiépítendő utvonalaira a vámszedési jogot adja meg. He e kérelem meghallgatásra találna, akkor a város tervszerű programm alapján, 136.725 frt költséggel kiköveztetné az apponyi, Köröspartot (Apponyi-utczától a kőhidig) az Okos utczát, a berényi, orosházi, békési, nagy, lencsósi utat, ^ Jó k a i-utczát, a Sugár-ulat, a Katona ós Kossuth tért ez utóbbit kisebb és lazáb ciklopsz kövekből tizennyolcezer hetven frt költséggel. Nagyszabású terv és csak az a bibije : megadja-e a miniszter a vámszedési jogot ? Mert ha igen, ugy egy nagyobb lépéssel indulunk meg a városiasodás felé, de abban az esetben, ha miniszter nem adná meg a vámszedési jogot, igen helyes ós gyakorlati eszmét adott a közgyűlésnek Beliczey István, azt nevezetesen, hogy tőkésítsük azon összeget, 5000 frtot, melyet eddig a külső utak javítására fölhasználtunk a községi közmunkából, illetőleg kössünk le ez adónemből évenként 5000 frtot, ekként vegyünk fel útjaink kiépítésére százezer frt kölcsönt és az ut kövezéseket igy eszközöljük, az évi 5000 frt pedig az esedékes kamatokra szolgálna fedezetül. A képviselőtestület helyeselte az eszmét, de előbb kísérletet tesz, mi lesz azon kérelmével, hogy neki vámszedési jog engedélyeztessék ? A közgyűlésről a részletes tudósítást ezekben adjuk : Maczák L. György megnyitván a gyűlést, felolvastatnak a rendes havi jelentések, melyek egyenként tudomásul szolgáltak. Tudomásul szolgált, hogy a belügyminiszter Jaminában nem engedélyezi a gyógyszertárat. Felolvastatik a közigazgatási bizottság rendelete, mely szerint felhívja a községet, hogy a városi adóhivatalnál a hivatali létszámot egy pónztárnoki és egy adótiszti állással szaporítsa. A tanács meghallgatta az adóügyi osztály javaslatát, a mely ajánlja az adótiszti állás szaporítását, ellenben a pénztárnoki ál lás szérvezósét ez izben nem kívánja. A tanács nevében Korosy főjegyző is merteti az adószedők nagy elfoglaltságát, mely szerint egy-egy adószedőnek éven át 20.000 adótétele van bevezetésre, elkönyvelésre ; mindez természetesen oly n*gy fi ladatokat ró a tisztviselőkre, hogy a felek várakoztatása nélkül feladatát nem tudja elvégezni. Beliczey István szerint a községi háztartást is lehet fényüzé««el berendezni. Az életben vannak példák, hogy ugyan azon keresetű emberek, fele annyiból kijönnek, mint a mások. Nagyon könnyű a gyulai pénzügyi igazgatóság tisztviselőjének két sorban azt mondani: kevés a személyzet. De jöjjön ez a tisztviselő a gazdák közzé és kérdezze meg, hogyan élnek ma a balsikeres gazdasági esztendőben ? A legszerencsétlenebbül megválasztott idő, most szaporítani akarni a költséget. De lehet a kérdésen ugy segíteni, hogy a hivatali órákat szabályozzuk, nevezetesen csupán a negyedek elején lenne egész nap befizetáe, mig ren des körülmények csak délelőtt lenne adóAzonban Isten ments, mintha a női szépség lulbecsülője volnék, sőt teljesen elismprem, hogy amennyi jót, ép annyi rosszat — hacsak nem többet — okozott már az emberiségnek. Nem is az a czélom, hogy Helenától kezdve minden nevezetes szép aszszonyt felsoroljak ; csak futólag mondok el egyetmást a szépségről, némely korok ós népek a szép iránti Ízléséről aha a kedves olvasónő meg nem haragszik, a szépítésről is. Már a legrégibb időben három kelléket kívántak meg a női szépógtől, mely mai napig is fenmaradt; a kifogástalan termetet, a finom bőrt a az arcz szabá— lyosságátAz egyptomi nők híresek voltak légies termetükről ós mesés karcsuságuk ról; s ez tisztán természeti tünemény, faji jelleg volt náluk, mert a fűző még akkor nem volt ismeretes. Különben nagyban festették magukat s az ékszerek közül a bogaras melltüt és a kigyóalaku karpereczet ők találták föl. A görög nők termete már nem volt oly karcsú; ők sokkal erőteljesebbek az egyptomi nőknél s ez erőteljesség az ő nézeteik szerint a szépséghez tartozott, mi a görögök egészségesebb gondolkozásmódját ós Ízlését arulja el. Ma talán egy ó-görög női derekat a mi hölgyeink „cseh szakácsnő" termetnek mondanák, — de itt ők járnak tévúton, m rt nálunk Páris és a fűző az irányadó- Különben a görög hölgyek szabályos arcza által tűnnek ki; a fekete szem náluk nagy becsben áll, valamint a fehér bőr is, mely a szépség netovábbja gyanánt említtetik Homórnál is, ki Helenát mindig csak „fehér karu" jelzővel illeti A spartai nők kissé vaskosak, naponta eljárnak gymnastikai órákra s rendre birkóznak egymással ; kivéve Spartát, az arczfestós náluk is divatban volt, eleinte ékszert nem viseltek, de később igen; nagy gondot fordítottak a fésülködésre s a görög frizura napjainkkan is felszínen maradt. A római nőknek termete nagyobb szabású s még erőteljesebb, mint a görögöké i itt az úgynevezett érzéki szépség becsültetik legtöbbre, s a nőkben férfiasságot is keresnek. A szépítés számtalan módja van itt elterjedve, úgyannyira, hogy később még a férfiak is festik arczukat Valami poudre-féle fehéritőszert is hasz nálnak; az ékszerekben nagy luxust fej tenek ki, továbbá álhajat és álfogsort is viselnek, melyet aranysodronnyal és ru góval erősítenek a foghushoz. Figyelemre méltó az ó kor népeinél, hogy nőik a szépséget nagyon soká megtartják ; Heléna már tíz éve neje Menelausnak, midőn Páris elszökteti, a trónjai háború tiz évig foly s Helena még mindig bóditó szép s még utána soká az marad. Kleopatra 40 éves volt, midőn Antonius oly őrült szerelmes lett bele. Didó már 60 felé közéig, midőn szerelemből öngyilkos lesz, a ekkor még mindig szép. Általában mondhatjuk, hogy a c

!assikus ó-kor gyermekeinek nemes és egészséges fogalma volt a szépségről. A középkorban már különböző nóze tek uralkodtak a szépségről; vannak, kik a karcsú, finom termetet, a halvány ar czot tartják szépnek, azért rajongnak, vannak, kiket harczias nők bájolnak el ; kik napszámra elülnek a lovon, s követik férjüket a csatába ; vannak, kik a tenye res-talpas falusi szépséget kedvelik. A nők iránti tulcsigázott rajongás a lovagkornak ez épugy fény-, mint árnyoldala, olyan nőket szépnek tart, akiket ma valóban nemcsak szépnek, de még csinosnak is alig nevezhetnénk arczképeikről Ítélve, mint például VII. Károly nejét, ki különben mindössze is csak arról ne vezetes, hogy több volt két ingénél. Ez akkor nagy szó volt, a most nevetségesnek tűnik föl. Pedig a nők közt nagyon el volt akkor harapózva a fényűzés, de az csak a külsőkre terjedt ki, az alsó öltönyök tiszta ságára nem igen nsgy súlyt fektettek. Egy ing akkor fejedelmi ajándéknak te kintetett, ékszerekre pedig milliókat költöttek. Általában azonban mondhatjuk, hogy a középkorban a nőket imádják a igy a női szépség tekintetik a legnagyobb isteni adománynak. Találnak is fel szépítőszert annyit, hogy hozzá korunk csak kis Miska pedig meg kell adnunk, hogy a mi lap jaink is tele varnak a szépitőszerárusok hirdetéseivel. Vannak nők e korban, akik naponta meleg tejben fürdenek s éjjelre arczukat nyers hússal födik be, hogy a bőr üdeséget megőrizzék; vannak, kik csak minden harmadnap esznek, hogy el ne hízzanak; vannak, akik rózsákból vetett ágyon alusznak, hogy soká ifjak maradjanak ; vannak, akik nagymennyiségű sót esznek naponkint stb. stb. S ki tudná még elszámlálni azt a sok bolondságot, úgyannyira, hogy csakugyan nem csodálhatjuk, ha ily előzmények után támad később egy Báthori Erzsébet, aki hogy szépségét megtartsa, ártatlan leányok vérében mosdik naponként s a környék minden lányát föláldozza mondhatlan hiúságának. AZ ujabb kor már más követelményekkel lép föl a szépség iránt; igen finom termetet követel, ugy azonban, hogyannak az erőtelj színezetével kell bírnia ; hófehér bőrt kiván, mely azonban az arczon kell, hogy egy kissé rózsaszínbe játszik. Az arcz iránt pláne igen köve telő, kifejező szemeket, szabályos orrt, piczi szájat, fehér, apró fogakat s még tudja Iíten, mit nem kiván. Szereti a piczi lábakat, mely a chinaiaknál nevetséggé fajul, úgyannyira, hogy ott a nők lábait ugy eltorzítják, hogy járni nem, csak biczczegni tudnak. A szépítés, hogy mennyire el van harapózva, arról tón jobb is lesz nem szólanunk. A fűző használata oly általános, hogy nem is te kintetik műveltnek, ki azt nem visel; pedig a fűzés a női nemzedék termetét lassankint ugy ehomtja, hogy az egészen eltér a hajdani nők termetétől. Különö sen a mult században vitték tökélyre a fűzést ; csak nézzen meg valaki egy mult századbeli divatkópet, oly karcsuan vannak ott feltüntetve a nők, hogy a mostaniakhoz képest teljes lehetetlennek tűnik föl ily mesés vékonyság ; pedig a fűzés most is általános divat. Különben az altalános ízlést illetőleg elég volt annyi: hogy némely népeknél mily szépséget kedvelnek, röviden a következőkben adom. Az északi népek kőzt a germán származásúak kedvelik a karcsú szőkéket kék szemekkel; mig az olaszok, spanyolok a barnát és feketét, a karcsúságot ők is szeretik, de a sötétebb szemeknek hódolnak. A sémi népek a finomabb érzéki szépsegnek barátai. Az orosz a nagyobb szabású erőteljes termetet tartja szépnek, a szőke hajat és tüzes fekete szemet. A francziák egyiránt lelkesülnek a kék és fekete szemekért; a czigánylányok hiresek tüzes szemeikről, fehér fogaikról, de hamar hervadnak. És a magyar ? Ezt a kedves olvasónő fantáziájára bízom. Csak azt akarom még mondani, hogy a világ legszebb hölgyeinek a cserkesznők-it tartják. Mesés összeget adnak a török szultánok cserkesznőkért háremeik számára. Különben ők középtermetüek, karcsú, ruganyos növéssel, sötétbarna hajjal, fehér bőrrel, kék szemekkel s a legszabályossabb arczvonásokkal birnak. Libáik igen piczinyek, s a tánczot ós zenét rendkívül kedvelik. Ennyit a női szépségről; különben a női .szépségrőli fogalmakkal nagyon rokon a divat fejlődése; de erről majd más alkalommal fogok beszólni a kedves olvasónőnek. Bolygó.