Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-16 / 100. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny deftc.j.uer Ití-íkl 100. számához. fizetés, az elkönyvelés pedig délután eszközöltetnék, Gally Gyula jegyző számadatokkal mutatta ki, hogy a mostani hivatali létszámmal nem lehet a bokros teendőkkel megbirkózni. Kimutatta, hogy min den az adóügyi osztálynál lévő tisztvi selő tul van terhelve. Kimutatta, hogy a közérdekben való, miszerint az ügyek gyors és helyes elintézést nyerjenek. Kéri az adótiszti állás szervezését. A közgyűlés egy adótiszti állás rendszeresítését kimondotta. A tanács előterjesztést tesz a jövő évi kövezési programmra vonatkozólag : A tanács azt ajánlja, hogy a kereskedelmi minisztertől mindenekelőtt kóressek a vámszedési jog, mely esetben az egész várost rendszeresen ós fokozatosan kiköveznék. A közgyűlés kimondotta, hogy a törvényhatóság utján fölterjesztést intéz a miniszterhez, mely szerint engedje meg a miniszter a kiépítendő utaknál a vámszedési jogot. A varmegyétől a város átennó a vámos utakat ós föntartaná. S ü d y István teljes elismeréssel viseltetik a tanácsi előterjesztés iránt, a beterjesztett programhoz nem akar hozzá szólni, miután azonban nem definitív elhatározás tárgya ma a programm, mégis már előzőleg tiltakozik az olyan meg állapodás ellen,mely a vasút utcza kövezetének kiszélesítését nem veszi föl pro grammba. Beliczey István is csak elismeréssel veszi tudomásul a tanács előterjesztését. Hanem figyelmeztet, hogy már egy izben élt Csaba község ezen kérelemmel, de akkor czélt nem ért, mert a keresk. minisztériumban az a felfogás, hogy nagy községeket vámszedési joggal nemruház' zak föl. Fél tehát, hogy a kérelemre tagadólag fog a miniszter válaszolni. De van egy más mód, melylyel a szép szándékot, a kövezést, eszközölhetjük. Csaba községében a közmunka váltság 11,000 frt. Ebből tetemes részt a község ugy dob ki. hogy útjavítás czimén sarat sárra hány. No, hát ez nem helyes. Sárba dobott pénz. Ajánlja, hogy a közmunka alapból bizonyos összeget, mondjuk 5000 forintot tőkésítsünk, vegyünk föl 100,000 frtos kölcsönt s ezen fogana'ositsuk a kövezést. Korosy László a felszólalásokra a következőket jegyzi meg: Südy biz. tagnak azt feleli, hogy a vármegyénél a vatutulcza kövezésének kiszélesítése nem ment keresztül. Őt nem aggasztja az, hogy Csabának ezen egy izben évekkel előbb kezdett hasonló akciója nem ment keresztül, mert meggyőződött az előiralokból, hogy akkor az ügy nem volt jól előkészítve. Szükségesnek tartja előterjeszteni, hogy a járdákat a közmunkapénztár terhére építeni jövőben nem lehet, mert a közmunkaváltság csak külső utak fenntaitására fordítható. Mi e rendelkezéshez képest igyekeztünk a sárba dobott pénzt redukálni — mondja tovább — és inkább lartós alkotásokra fordítottuk az összeget. A vámszedési jogra vonatkozó kórelmet felterjesztendőnek találná ós aztán lehet, megtagadás esetén, arra gon dőlnünk, hogy nagyobb kölcsönt vegyünk föl útjaink kikövezésére. S z a 1 a y József nem akar ahhoz hozzászólani, hogy a vámszedési jog kóressék e vagy nem, mert ez túlhaladott kérdés, mert mindenki tetszésével találkozott, hanem földeríteni akarja a,vasututcza kiköveztetésének kérdését, ü ugy tudja, hogy a megye ez utcza kikövezé sót kimondotta ; de ha ez meg nem történt volna, újra lehetne kérelemmel e dolgot napirendre hozni. V a r s á g h Béla meg van győződve, hogy ha a miniszter megadja Csabának a külön vámszedési jogot, akkora megye nem fog itt ujabb utakat építeni. Éppen azért előbb a miniszteri elhatározást kellene bevárni, mely ha kedvezőtlen lenne, akkor lehetne a megyén szorgalmazni, hogy a vasút utcza kérdéses szakaszát köveztesse ki. Ezzel a vámszedósre vonatkozó javaslatot elfogadták azzal, hogy a végleges kövezési programm e kérelem eldőlte esetén fog részleteiben megállapittatni. R o 1 k ó Béla jegyző kéri, hogy Jaminában irnok engedélyeztessék. A tanács legalább egy évet be akar várni és azért egyelőre nem Írnokot, hanem napidijast javasol. Beliczey István azt indítványozza, hogy a városi főjegyző a jaminai ügymenetről személyes meggyőződést szerezzen ós tegyen tapasztalataihoz képest jelentést, akkor szervezik az állást javas iatához képest. R o 1 k ó Béla jegyző szóval is ismétli kérését és pedig nem dijnokot, hanem írnokot akar. Tételesen fölsorolja, mennyi munka van kint, melyet lehetetlen egy embernek elvégezni. A városi képviselőtestület megbízásából Korosy László főjegyző megtekinti Jaminában az ügymenetet és ehhez ké pest tesz majd előterjesztést. Ondroviczky Lajos kérvényt nyújt be, hogy Csabán az uj házakra a községi adómentesség is biztositassék azon időkig, meddig az államadó mentesség kedvezményét az illető tulajdonos élvezi V a r s á g h Béla a város fejlődése érdekében a kórelmet teljesíteni akarja, annál inkább, mert a múltban ezt a kedvezményt a város kiterjesztette az építkezésekre. De van még egy orgumentuma. Az, hogy itt történtek olyan költ sóges házak vétele, melyeket az uj tulaj donosok abban a hiszemben vettek meg, hogy községi adó kedvezményben fognak részesülni. Ez olyan kontroverziára, magánjogi perekre vezet, melyet a város határozatával elő nem mozdíthat. Kéri a községi adó kedvezményének kiterjesztését. Beliczey István : Elvi kérdésben kell dönteni, érdemben az a megjegyzése, hogy azt a kedvezményt a város nak meg kellene adni. Hasonló szellem ben nyilatkozik S z a 1 a y József is, de a többség arra tekintettel, hogy egy hasonló kórelmet elutasított, — most sem látta a kérelmet teljesíthetőnek. G r ó s z Frigyes a lakosok sorába fölvétetett. Ezzel az ülés véget ért KÖZSÉGI ÜGYEK, — Szarvas város képviselőtestülete ülést tartott. Első tárgya volt a közgyü lésnek a külső ismétlő iskolai tanítók évi tisztelet dijának 50 frtról 75 frtra való felemelése. A 75 frtos évi tisztelet dij megszavaztatott. Tárgyaltatott a köz ség tulajdonát képező épületek állandó felügyeletére egy 300 frt évi fizetéssel dotált felügyelői állás szervezése. A felügyelői állás szervezése iránt tett javaslatot a képviselőtestület elvetette. Szarvas város épületei ezután is csak ideiglenes felügyeletben részesülnek. Kilátásba he lyezte ugyan a közgyűlés, hogy ha az állandó felügyelet szükségesnek bizonyul, az esetben majd kót esküdti állást fog szerezni. A népszerű gazdasági felolvasások. — Hol és mikor lesznek? — Emiitettük, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter fölkérte gazdasági egyletünket, hogy a tél folyamán a megye községeiben népszerű előadásokat rendezzen. A kiküldött bizottság a programmot már egybeállította. Ebből közöljük, hol ós mikor lesznek felolvasások ? A felolvasások mához egy hétre kezdelüket veszik, Csabán a városháza nagytermében, az utolsó felolvasás pedig márczius 6 án lesz. A részletes felolvasási programm ez: B. Csabán a községháza nagy termében 1897. deczember hó 19-ón, d. u. 3 órakor : Kállay Ödön, földm. isk igazg. dr. Zsilinszky Endre : A szövetkezetekről átalában, különös tekintettel a tejszövet kezetekre ; Zlinszky István : A tájfajta tenyésztésről. Orosházán a „Nópkörben" 1897. deczember 26-án, d. u. 3 órakor : Nagy Lajos, polg isk, igazg. : A munkás élet külömböző vidékeken, közgazd. vonatkozással ; Németh Soma, tanár : A pomologiáról, különös tekintettel a gyümölcsfák ültetése, oltása és kezelésére. Csorváson a községháza nagy fermé ben 1898. január 2, d. u.3 órakor Szász József, tanár : Ujabb szőlő cultura, gyümölcsösök és szőlők létesítéséről ; Bróez János néptanító: Az egyes talajnemek keletkezése ismertető jelei. Szarvason a „szabadelvű körben" 1898. január 9-ón d. u. 3 órakor dr. Zsilinszky Endre : A gazda barátai és ellenségei, Balla Sándor urad. tiszttartó : A vetőmag előkészítése és a vetés ; Zlinszky István : A szarvasmarha tenyésztésről. Tót-Komlóson a községháza termé ben 1898. jan. 16. d. u. 3 órakor: Szíjgyártó Albert tanár : A szövetkezetekről, különös tekintettel a mezőgazdasági szövetkezetekre. Borsiczky Károly tanitó : A méhészet s az ezzel öszszefüggő kérdésekről. Kovács János tanitó: Acullur növények termeléséről. Mező-Berényben a népkörben 1898. jan. 23. d. u. 3 órakor : Horváth János: A kendertermelésről. Zlinszky István : A csikó nevelésről. Verner László : ü. mezőrendőrségi törv., tekintettel a kis gazdákra. Békésen a közs.háza termében 1898 jan. 30. d. u. 3 órakor : dr. Zsilinaiky Jlindre : Az ipari növények termeléséről. Zlinszky István : a trágya ós trágyakezelésről. Seiler Gyula : A fásításról. Gyomán a községháza nagytermében 1898. február 6-án d. u. 3 órakor : ifj. Dérczy Péter nagybérlő és birtokos : Az eke és az okszerű talajművelés. Sailer Gyula: A fásitás és annak hasznáról. Horváth János: A zöldségtermelés hasznairól. Szeghalmon a kaszinó termében 1898. február 13 án, d. u. 3 órákor: Zsilinszky Endre dr: A talajművelés és annak esz közeiről. Brózik Károly tanitó: A méhészet s az ezzel öszszefüggő kérdésekről. Verner L.: A mezőgazd. szövetkezésekről F.-Gyarmaton a népkör helyiségében 1898. febr. 20 án d. u. 3 kor: Zlinszky István : A tagosítás czélszerüségéről. Sailer Gyula : Fásításról, különös tekintettel az eperfa tenyésztésre. Brózik K. tanitó: A méhészet és móztermónyek értékesitóséről. Vésztőn a kaszinóban 1898 febr. 27 d. u. 3 órakor : Zlinszky István : A kendertermelésről. Verner László : A mező rendőrségi törvény ismertetése, tekintettel a kisgazdákra. Seiler Gyula : A tagosítás után való fásításról. Gyulán a gazdakörben 1898. márcz. 6-án d. u. 3 órakor : Ondrus Cyrill akad. végzett urad. tiszt: A helyes vetés forgóról. Szász József tanár: A zöldség termelésről. ÚJDONSÁGOK:. — A miniszter a csabai állomás kibővítéséről. Ismeretes, hogy Bekósmegye közigazgatásából, Zsilinszky Endre bizottsági tag indítványára feliratot in tézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a valóban tarthatatlan csabai állomás mizériáin segítsen és a kibővítést eszközöltesse. A miniszter most válaszol a föl terjesztésre. Nem ismeretlenek előtte sem a csabai állomás bajai és tervben is van azokon nagyobb költséggel eszközlendő építkezésre segíteni, ez időszerínt azonban az államvasuti beruházások terén sokkal sürgősebb teendők várnak elintézést, de azon lesz, hogy a csabai állomás kibővítésének kérdése? ne legyen sokáig csupán óhajtott kérdés. — Egy püspök emlékezte. A békéscsabai evang. egyház preabyteriuma szép jelét adta jelesei iránt érzett kegyeletének, deczember 9 én tartott ülésében Áchim Tamás gondnok indítványára elhatározta, hogy nagynevű papja, dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök arczkópét tanácsterme számára megfesteti. A kép megfestésére hivatott művész megválasztását az egyháztanács a boldogult családjára bizta. — A szarvasi főgymnasium kormányzó felügyelő bizottsága, mely a három fenn tartó esperesség képviselőiből áll, e hó 14 ón ülést lartott, melyen jelenvoltak : Mikolay Mihály felügyelő elnöklete alatt Korén Pál. esperes, Veres József esperes, Áchim Adám kiérd, esperes, ifj. Jeszenszky Károly, dr. Zsilinszky Endre biz. tagok, Benka Gyula igazgató, Mocr kónyi József, Liska János tanárok. Ezen Benka Gyula igazgató előterjesztette, hogy az iskola a 95-ik tanévet 424 növendék oktatásával megkezdette. Ebből 412 magyar, a többi vegyes nemzetiségű 218 ág. h. ev. vallású, 44 ev. ref, 89 r. k. 3 g. egyesült, 6 g. kel, 64 izr. A tanárok közt változás állott be. D e 1 h á n y i Zsigmond szeptemberben egészségi tekintetből nyugdíjazását kérte, helyette ideiglenesen Saskó Sámuel hivatott meg. Lippai B. meghalván, helye betöltendő. Az iskola állapota különben megnyugtató. A felügyelő bizottság a jelentést tudomásul vette. Saskó Sámuelt állásában megerősítette s Lippai helyé nek betöltésére pílyázatot hirdet. Előterjesztetett az iskola mult évi számadása, mely mint rendesen vezetett, helyben hagyatott. A f. tanévi költségvetés 47316 frt bevétellel .'elfogadtatott. Mikolay János főgymn. gondnok 25 évi szolgálat után lemondott; részére elismerés szavaztatott. Állása ketté osztatott: agym. földbirtokok kezelésére egy gazda s az épületekre egy felügyelő választatott. Mocskónvi József gymn. pénztárosnak fizetése 300 frtra emeltetett. Ezzel az ülés véget ért. — A vármegye földmives iskola ügyeit intéző bizottság Csabán ülést tartott, me lyen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt részt vettek Beliczey István, dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Szalay József, Székács István, Áchim Gusztáv, Kállay Zoltán és Deimel Lajos. A bizottság az iskola gazdasági ügyeivel foglalkozott, igy elhatározta, hogy az is kola telepéhez tartozó „Koplaló" nevü területet a planirozás kötelezettsége mellett 2 évre vállalkozóknak bérbe adja, a komló és veres here termeléssel kísérletet tesz, valamint a még szükséges gazdasági épületek és felszerelések tervét Áchim Gusztáv mérnökkel elkészítteti. Végül a benlakók tanulók élelmezőjének kérelmére a szerződésben megszabott vál lalati összeget a drágaságra való tekintettel ez érve személyenként ós havon ként három forinttal felemelte. — A csabai róm. kath. egyháztanácsnak ma reggel 9 órakor fontos értekezlete lesz. Ugyanis eldöntik, hogy a papipárbért átalányban határozzák meg és a bevételi felesleget iskolai alapra tőkósitik. Mint halljuk, 1200 frtban téteti .lat a, bér megváltására s miutáp. rendes kezeléc mellett e czimen 2000 frt folyik be, évenként az iskolai alap 800 frttal gyarapodnék. Ha a párbér megváltás kimondatik, akkor a kezelés egyöntetűségét és rendszeres behajtását kell szorgalmazni, mer' ma az egyházi adók behajtásának módja tarthatatlan. — Felolvasás a kereskedő ifjak egyesületében. A csabai kereskedő ifjak egyesületében az idén mozgalmas társadalmi élet van. Immár a második nyilvános felolvasást rendezik a minapi nagy sikerű előadás után. Ez alkalomma Fábry Géza. a polgári leányiskola je les tanára fog felolvasni és nagy szeren csévél választotta meg tárgyát, mert i konservekről, erről a hölgyeke és férfiakat, különösen a kereskedő vi lágot érdeklő kérdésről fog ismertető elő adást tartani. Ugy tervezi a vigalmi bi zottság, hogy a felolvasás után tánc lesz — Hymen. Kárpáti Sándor, az orosházi áll. polgári iskolánál működő tanitó képezdei tanár eljegyezte Körtvélyes Ivánffy Gizella kisasszonyt. Turi Káról; gyulai fiatal csizmadia iparos folyó h 8-án esküdött örök hűséget B i r ó Györg; csizmadia iparos kedves leányának Rozá liának. Viszt József gyulai 'őrekvő kerék gyártó iparos, az iparos ifjúsági egyle ügybuzgó tagja eljegyezte Dávid Andrá timármester bájós leányát Mariskát. — Halálozás. Meghalni, mikor az éle boldogságát nyújtja, mikor beteljesülte] a leányálmok és megindul az ifjú n férje karján az életbe, mely mosolyo; gyönyört, boldogságot igér, — minő trí gikus 1 Azért öntött el mindenkit iga fájdalommal, ki a nagy veszteségek irát érző szívvel bir, a hir, hogy egy ali hét hónapos ifjú menyecskét, ugyszólvá orozva támadta meg boldogsága közbe a kinos betegség és kioltotta életét. Be r ó n y i Frigyesné, szül. Bleyer Jolánk rózsás, ifjú arczát vonta be a halál SÍ padt lárvája, a ki eltávozott férjének b natára, szüleinek keservére. Alig látc huszonegy tavaszt ós az élet egész örön várt r-á. Temetése óriási részvéttel tö tént. Ravatalát számos koszorú borított K o h n E. H. rabbi megható bucsubesz det mondott, aztán sokan kisérték az if asszonyt utolsó útjára. Férje Bérén; Frigyes, szülői és testvére Ernő, továb

1 nagyszámú rokonság állott könnyezve r vatalánál. — Chv. Weisz Fülöpné, sz letett Reisz Amália temetése vasárn történt óriási részvét mellett. R u b e s t e i n Mátyás, orosházi rabbi fenkö szép magyar beszédet mondott nagy le dülettel es hatással. K o h n E. H. rat németül mondott búcsút, mely szint meghatotta a közönéget. Nyugodjan békében ! — Botrányokozók egy kath. tempio ban A Körö8-Ladányban is erősen f izgatott, felbujtogatott nép érdekóber lelkész időszerűnek ós szükségesnek lát hogy a templomban e hó 12-én jóaki szavát felemelje az izgató szoczialisl ellen s szeretettel óva figyelmeztesse veit a veszélyekre, melyek a lelkiisr retlen felbujtók szomorú munkája foly épen a felrevezetett népre várnak. í jótakaró, szeretetteljes szavakra egy r< kath. Szabó Albert azzal felelt, hc tüntetőleg távozott a templomból, eni ajtaját oly erővel csapta be, hogy C3 ugy rengett a templom a hangtól, < másik T. P. ezt is keveselvén, a hos közeiülők megbotránkozására nem t szósének hangosan kifejezést adott, bi is indulatosan lázongott, de aztán k is haragosan hangoztatta, hogy egy p nak másképen kellene beszélni (per szerinte dicsérni: Istent, hazát mei gadni készülő, vallás ellen izgató Í cziálistákáí 1) Reméljük, hogy az ille erősebb ós érzékenyebb leczkót is k nak. Figyelemmel leszünk ez esetre I — Irányi Dániel síremléke. Békés 1 sóg hosszú éveken át volt országgyü képviselője és a függetlenségi párt zéralakja : Irányi Dánielnak sirer ket emeltett a függetlenségi párt. Há pályamű lett bemutatva, de a párt bii bizottsága : Justh Gyula, Kossuth Fei Meskó László, Barabás Béla, Meszlé Thaly Kálmán véleményei után K a 1 Ede müvét fogadták el. Ka lós egy ezost ábrázol, ki egyik kezében fák tart s másikkal a győzelmi zászlót ny Irányi felé. A szobor kilenczezer fori kerül s a további ügyek intézéséi párt egy bizottságot küidött ki. — Farsangi hirek. Még nem vagy a farsangban, de egész sereg hirtka] Carneval uralkodásáról jelezve, ho 12 frtos búzaár nemigen fogja a mi kedvet m egcsappantani, sőt I Igy