Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-28 / 95. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, november hó 28-án. BEKESME6YEI KOZL POL.IT1 IvAI hs VEGYESTARTALMÜ LA.P. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kií Apponyi-utcza 891

/t hova a küldemények A hirdetési dij készj. „Nyilttér"-b, 3gv? A mi törvényünk. Tetszik nekünk az a javaslat, melyet most csütörtökön tett le Darányi földmivelésügyi miniszter a ház asztalára. Pedig nem a gazda, a munkaadó szemüvegén nézzük a javaslatot. A sajtónak elvi álláspontja van : a gyöngébbnek pártját fogni. És bizouynyal pártkiilömbség nélkül perhorreskálta volna a sajtó az olyan igyekezetet, mely a nyáron mutatkozó aratási sztrájk nyomása következtében munkásosztályunk szabadságát, jogait korlátozza. Ezt a javaslat nem teszi. Liberális a minő csak lehetett. A javaslat készítői igazán politikusoknak mutatkoztak és nem a jog eluyomásáért, de annak minden vonalon leendő biztosításáért hozták meg a munkaadók és munkavállalók kódexét. A uy-olczvan szakaszból álló törvényjavaslat mindenik részében találunk oly intéekedéscket, amelyek a munkásokat védik a méltánytalan kiaknázás ellen, de találunk viszont olyanokat is bőven, amelyek a gazdákat védik a munkások zsarolásai ellen. Ez a helyes ! Nem egyoldalú tehát a törvény sem a munkások, sem a gazdák érdekében. S bizonnyal számbavehető okokkal nem is lehetne izgatni ellene. De nem is lehet. Mert az uj kódtxnem ismer tréfát és a lelketlen, zavarosban halászni akarókat erélyesen bünteti. A ki az alábbi javaslatot, mely a nyolczvan szakaszból álló törvényt tartalmasai! összegezi, áttanulmányozza a mi pátriánkon, mindenekelőtt az fogja meglepni, hogy a törvény főleg itt, a közforumokon átszűrt eszmék tételes kódexe. Minden intézkedés szüksége vagy a munkásközvélemény, vagy a gazdaságok űzői részéről, ezek szakegyesületében lett meghányva-vetve. Éppen az eszmék ezen találkozása mindannyiunkra azt a benyomást teszi, hogy miniszterünknek a javaslat megszerkesztésében megyei munkásviszonyaink alapos ismerője segédkezett. Igazán a lokálpatriotizmus komoly örvendezése hatja át lelkünket, hogy ha megtudjuk a főmunkatárs nevét, a ki nem más, mint Bartóki/ József dr., a földmivelésügyi minisztérium egyik osztálytanácsosa, a munkásügyek osztályfőnöke. Hónapok előtt még a mienk volt, a megye fő-pennája, de im, országos ügykörben minekünk szolgált és Békésmegye gazdavilágáuak megcsinálta a mi szükségünk szerint az oly régen áliitott törvényt. Bartóki/ búcsxiszavaiban azt mondotta, hogy pályafordulása nem feledteti vele szülőföldét, a hova a szeretet éshá'.i köti és néki lészeu legnagyobb öröme, liauj működésében hasznunkra tehet Hát tett is! Örömünket nem közömbösíti semmi, egy gáncs-szava sem, mert hiszen pártkülömbség nélkül helyeslik a javaslatot. Az ő munkájának sikere a mi büszkeségünk is, a szeretet érzelmével kisérjük megyénk szülöttének pályáját, mely oly szép reményekkel indul. A munkán, melyet a liberalismus igaz bajuoka, Darányi merészelt, legyen áldás ; közéletünk mezején pedig fakadjon a társadalmi osztályok békéje és bolpogulása. Ezek után a javaslat ismertetését ezekben adjuk ; A munkások kötelesek igazolványokat váltani a községi elüljáróságnál. Ez az igazolnány a munkaszerződós megkötésénél fölmutatandó. A szerződóst Írásban ós rendesen a községi elüljáróság előtt kell kötni. Az aratási szerződósben a munkások minimális járandóságát meg kell állapítani. Az előleg visszaadása a szerződés érvényét nem szünteti meg. Taxitive vannak fölsorolva azok az esetek melyekben a szerződóst föl lehet bontani Ez esetek a következők : A munkaadó, kártérítés iránti jogá nak fentartásával, jogosult a munkaszerződést azon munkással szemben felbontani, a ki a szerződés megkötése utáni időben : b) a munkaadót, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosolt meg bízottját, tettleg bántalmazta, becsületében sértette; b) a munkaadónak családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottjának tulajdonában szándékosan kárt okozott; b) bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elítéltetett vagy ellene az eljárás folyamatba tétetett; d) a munka teljesítésének megkezdése után a munka teljesítésére betegség miatt képtelenné válik. A munkaadó a szerződés fölbontása esetén elhatározását a fölhozott esetnek tudomására jutása után huszonnégy óra alatt a munkással közölni tartozik. Ha elmulasztja, a szerződést utóbb azért föl nem bonthatja. A szesződött munkás az esetben jo gosult a szerződós felbontására: a) ha a szerződós megkötése után a munkaadó családtagja, tisztje vagy cselédje által élete biztonsága s testi épsége, va ry vagyona veszélyeztetett; b) ha munkaadónál a .-zerződÓ9 meg kötése ós a teljesítés megkezdése közötti időben nr szolgált s vagy jára visszatartó. c) ha elvállalt . miatt képtr , d) ha, azon ic/

c dést teljesíteni köré latra behívják. , A giunkaadó kt. bérét "kifogástalanul t teszi, 600 koronáig bt kártérítésre van köte zett Janc.-ibankók bérnek szeszesitalt; való megváltása 4 A megbetege' zeléséről nyolcz i • teles gondoskodr munka helyéről ezt a községi előljái fölhasználásával meg az elsőfokú hatóság köteles a munkások k. kivezetését elrendelni. Ez ellen fölebbezés A munkaadó a mui

v zott kárának értéke ere,] munkabérét, egyéb jára sitékát, ingóságát visszat. azonban kárkövetelésének végett az eljárást az illi előtt, a visszatartás után belül megindítani. Más jogcímen fönnálló / fedezésére a munkaadót a i szemben visszatartási jog n A munkásnak a munk.' ^űOííütreNőí eredő követelései, ide értve biztositékát is, — sem kincstári, sem magánkövetelés cimón végrehajtás alá nem vonhatók. A szándékosan rosszul dolgozó muíi kások, valamint azok, a kik eszközeik és segitőmunkásaik nélkül jelennek meg, szerződésszegőknek tekintetvén, büntetés alá esnek. A hatóság köteles a fölmerül panaszoknál az eljárást 48 óra alatt meg indítani. „Bekésmegyei K özlöny" tárcái a. Irodalom és politika. — Előszó-féle. Mikszáth Kálmán Almanachja minden évben irodalmi esemény, ebből mutatjuk be a kiadók előzékenységéből Mikszáth előszavát: Egy hírlapírói bankitten gondolom Rákosi Jenő fejtegette, hogy Magyaror szagon a politika és irodalom kölc-önö sen termékenyiiették meg egymást, hol az egyik a másikat, hol a másik az egyiket és csak azt nem lehet tudni, hogy melyikük volt a nő, melyikük a férfi. Valóságosan ugy volt, mintha házastársak lennenek, hntva egymásra ós támogatva egymást. Statu-férfiak, a köz élet kimagasló alakjai állottak öszsze, hogy egy-egy irodalmi munkát kinyo maihassanak ; ha magok nem tehették, foglak valami szürke, gazdag embert. aimnk csak egy intés kellett. A nagyláiásuak lelkesedlek az irodalom emelesón, a rövidlá'á uak pedig t ngedilmeskedlek az okosaknak Milyen tiszteletreméltó szamaraink voliak régentel A politika és irodalom egy ugyanazon kt menczeben sült azon egy tűznél. Köicsey csinált politikát és irt verseket. A verseibe politikát kevert, a politikájába poe/ist. Vörösmarty Mihály együtt vitaikozoit Deák Ferenczczel, ki délutánonkint ott szítta kabanoszait egy karszékben a Káih Mór könyves boltjában, lesve a megjelenő uj könyveket. Tudvalevő róla, hogy minden kis verset e]olva;ott azsal az indokolással: — Mégis kíváncsi vagyok, mit mond hat valaki nyolcz sorban, mely alá oda irja a nevét. Kegyetlen és merész kritikus volt különben s egyszer olyas valamit nem talált szépnek, amire kárörvendve jegyzó meg Bonis Samu: — N) azt pedig Shakespeare irta, urambá'.v im. — A patkány se szép, Samu fiam, pedit/ az Úristen teremtette Gróf Széchenyi István esze, bár nagy államférfiú volt, bizonyos poetai intiutióval volt megpatkolva és sokkal hiveb ben irta le a forradalm it negyvennyolez előtt, hogy miképan fog jönni, mint a hogy leirta negyvennyolez után Horváth Mihá'y, hogy mikópen jött. Csodálatosan voltakkor apolitikus és iró megalkotva, úgyszólván egy anyagból, mint az akkori hatos ós húszas, mindenikben volt róz is, ezüst is, csakhogy az egyikben az ezüst a túlnyomó, a másikban a réz. Báró Kemény Zsigmond délelőtt a miniszterekkel konferált, vacsora előtt vezérczikket irt, vacsora után regényt — és mégis okos embernek tartotta mindenki, még a kortesnóta is: „Habár porosa kabátja —Deák Ferencz a barátja." A piros bársony szókben ült báró Eötvös József s egy-egy nagy beszédet elmondván, mikor lecsillapodott az éljenzaj, kigyúlt arcza felvette hótköznapiságát, feje lankadtan lehanyatloit, homlokára sugarak szálltak, merengő kék szeme elsiklott messze a képviselők feje fölött. Azaz, hogy nem is volt ott kép viselői fej. Egy fürge tündér nyomban eltakarította előle a honatyákat s lom bos, susogó fákat hozott helyettük patakokkal, virágokkal. Néha idegesen nyúlt a czeruzájához . . . s öreg képviselőknél láttam emlékül eltett költemény embriókat, melyeket a papírjain találtak : „Tavalyi fám gyümölcsöt hoza már..." Hiszen a miniszter után ma is találni néha ott felejtett fragmentumot, de az most ilyenforma : Majláth pü»pök által felfüggesztett professzor ügyében felelni. Vagy husz óv mult el s az irodalom ós politika nincs többé közösségben. Elváltak asztaltól, ágytól. Az ágy az irodalomnak jutott, hánykolódik benne, sem elaludni nem tud, sem ébren lenni; a terített asztal a politikának jutott ; erőlködik is rajta, hogy fölfordítsa. De nemcsak elyáltak, kezdik egymást lenózni kölcsönösen. Az iró politikusok kivesztek, azaz vannak még írók bent a parlamentb«n, de azokat idegen, excentrikus lényeknek tekintik, mint a hogy veszik például Trencsónben a vadon nőtt szőlőtőkét. Trencsónben az csak dísznövény . . . Mit keres itt ? Gyümölcsöt nem hozhat, nem neki való a talaj. De viszont az írók is ugy veszik a po'itikát, mint az énekesmadarak a diófát. Rászállanak, mert csalogató leeresztett szárnyakkal pihenni gallyain, de tudják, hogy kigőzölgóse ártalmas a hangjuknak. Legjobban lehetett megfigyelni e különös változást Jókain. Husz óv előtt őt is ugy vették, mint kiváló politikust, mert nagy iró. Beszédei roppant hatást keltettek, a Terézvárosban egy hatalmas minisztert buktatott meg, zászlóit diadalmasan lehetett voln? végig hordozni az ország minden kerületében. S mi törtónt husz óv után ? Husz óv után mindenki azzal állt elő, hogy Jókai nem ért a politikához. Lehet, hogy nem is értett hozzá, de ezt minduntalan szemére vetették, üldöz ték vele, ujjal mutogattak rá : „Nem ért a politikához, nem ért, nem ért." Mintha folytonos szemrehányást tennének neki azért a nyomorult mandálumért: „Itt van és nem ért a politikához." Es ott voltDemkóPális,Urbanovszky is és ott voltak százan ós százan ós azoknak senki se tett szemrehányást, azok mind értettek a politikához, mert nem nyomta le őket az a dehonestáló körülmény, hogy egy gyönyörűséges könyvtárt irtak össze Magyarországnak. Szomorú dolog ez és rejtélyes. Az ember tűnődve kutat, kérdez. Mi okozta a távolodást ? Kiben van a hiba ? Mikor kezdődött és mik voltak a frázisai ? Meddig fog tartani és mi lehetne az orvos sága ? * Egy este e fölötti töprengésemben aludtam el. Almomban szétnyílt a fal és egy sárkány bontakozott ki belőle. (Gyakran álmodom sárkánynyal.) — Ha már annyira érdeke] f> thóma, — szólt hozzám a sárkány, —mén neín kérdezed meg a haza bölcsét. — A haza bölcsét? feleltem csodálkozva. — Hiszen ő meghalt ós nem felelhet. A sárkány megrázta mind a hót fejét. — O megvan, — mondá titokzatosan. — Es hol található ? — Szép asszonyok ujjaiban laknak a lelkek. Ejh, bolond egy álom gondoltam magamban, a mikor fölébredtem. De megvallom, némileg megragadott és nem ment ki eszemből, a mit a sárkány mondott, hogy az elhalt lelkek szép asszonyok ujjaiban laknak : nem is olyan rossz izlés ott lakni rózsaszín körömmel fedett házikóban. Lám, a vén kujonnak, a sárkánynak, milyen ötletei vannak I Nyilván ez ette a szüzeket abban a bizonyos fekete posztóval bevont mesebeli városban . . . Es imj, rá néhány napra a véletlen olyan társaságba vitt, a hol a spiritismussal mulattak. Az egész esztendőt dominálta nálunk ez a divat, kivált a hosszú téli estéken. A salonokban kezdtek fade-ak lenni az élők, hát oda kellett invitálni a halottakat. Jámbor pénzváltó, ha egy ezüst forintos kerül a kezedbe, forgasd ' meg kegyelettel, mert királyok, költők ós államférfiak lelke szaladt rajta keresztül . . . Egy ezüst forintos engedelmesen mozgott ós szaladgált ide-oda kót ideges aszszonyka szép ujja alatt a körbe állított abóezón, A lelkek pedig jöttek-mentek ós felelgettek a hüledező asszonykáknak mint a diákok. . i *. •. i