Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-18 / 92. szám

több, vagy kevesebb a tej, mint amennyi kell. Ezen a bajon egyes ember, vagy mondjuk egyes gazdaság nem is tud segriteni, mert a gyógyszer igen drága volna. Ha sok a tej, kevesebb tehenet kell tar tani, ha kevés a tej, több tehenet kell venni. Ez volna a legegyszerűbb segítség. De az sem megy oly könnyen. Sem eladni, sem venni nem lehet akármikor. De ha lehet is, azzal nem volna segítve a bajon, hiszen a hullámzás — hogy hol több, hol kevesebb tej kell, —• oly gya kori, hogy úgyszólván naponként más és más a tejkereslet. Ehhez pedig csakugyan nem lehet alkalmazkodni. Egy másik baj meg az, hogy, kivált ahol több tehenet tartanak, igen sok munkával jár a tej literenként való kimércsikélése, hát még a házhoz horda tása 1 no, mert a fogyasztók ezt is megkívánják. Ez aztán drágítja a tehéntar tást s azt okozza, hogy nem fizeti ki magát 1 Azért alaposan csak ugy lehet nézetem szerint segitni a bajon, bogy a tejtermelők szövetkeznek s együttesen értékesitik a tejet ! Többen ki tudják egészíteni egymást. Egyszer az egyiknél van több tej, máskor a másiknál; egyszer az egyiknél keresik jobban, más kor a másiknál! Azért össze kellene a tejtermelőknek állani, hogy együttesen értékesítsék termelt tejöket. Jól tudom, hogy ennek lagnagyobb akadálya-a bizalmatlanság, a féltékeny kedé3,

; Egyik másik attól tarthat, hogy a másíí, elvesíktőle a fogyasztóit ; egyik másik azt hiheti, hogy az ő teje jobb, mint a másé; miért adja ő leliát oda a magáét, hogy abból másnak is haszna legyen ! De ha jól megfontoljuk, meny nyivel kevesebb gonddal járna együttesen értékesiteni a tejet, mennyivel olcsóbb volna, ha az értékesítés egy regievei történnék vagy mivel egyszerűbb volna a tejkezalése együttesen : akkor be kell ismernünk, hogy jobb együ't haladni, mint külön külön I Csak egy dolgot akarok kiemelni, a mi pedig az egyes tejtermelő gazda megölő betűje 1 Mily sok baj van a felesleg tejjel I Es e bajt. meg lehetne előzni azzal, ha az összeálló termelők együve hordanák a feleslegeket s azt nagyobb tömegben együtt dolgoznák fel vajjá vagy sajttá ! Vegyük pl. hogy egy gazdaságban naponként 5—10 liter felesleges, el nem adott friss tej marad fel. Mit csinálhat azzal a háziasszony ? A legtöbbször nem tudja értékesiteni, mert feldolgozásra ke

: vés, több napig megnem tarthatja, mert megzavarodik. Mig ellenben, ba pl. 10 háztartásnak az ő 5—5. vagy 10—10 liter feleslegét összetöltenék, lenne napon ként 50 vagy 100 liter, akkor abból lehetne naponta 2V2—5 kg. vajat ós 10—20 klg sajtot készíteni. Es milyen jó lenne, ha az a háziasszony, a kinek a felmaradt tej teher s a legtöbbször veszendőbe is megy, vagy csak elpocsékolódik, naponkint megkapná a feleslegért literenként az ő biztos 5—6 krajczárját. De a gazdaságnak egész friss tej mennyisége is jobban volna értékesíthető másokkal együtt, mint külön. Minden tehóntartó gazdának meg van a maga 1—2 biztos fogyasztója. Ha e gazdaságok, mondjuk 100 —200 tehénnel, összeállanának egy szövetkezetté s mindegyik bejelentené a maga biztos 1—2 fogyasztóját, hogy azontúl a szövetkezet látná el az illetőket tejjel: menynyivel egyszerűbb volna a tej kezelése az egyes háziasszonyokra, a kik most literenkint kénytelenek kimérni és elküldeni a tejet, sokszor egyéb házi dolguk elmulasztásával, ha többé nem literenkint. de egyszerre küldenék el az egész készletet, pl 50—60 litert a szövetkezetnek. A szövetkezetnek gondja volna aztán, arra külön tartott egyén által kiméretni literenként. De mennyivel olcsóbb volna, ha az összes szövetkezett gazdaságok egy-két embert vagy nőt tartanának a kimérésre, mint most, a mikor minden háztartásban külön-külön kell egy egyén arra. Még csak egyet 1 Ha minden gazda külön igyekszik értékesiteni tejét, legfő képen arra törekszik, hogy fölöslege ne maradjon. Ezért inkább arra határozza el magát, hogy olcsóbban adji, csakhogy mind elmenjen Ennek természetes következménye a tej árának lenyomása és pedig nem a fogyasztók, hanem a tej átvevő speculáns javára, a ki persze a fogyasztóknak csak 7—8 krt adja az 5—6 krért vett tejet. Igy tett pl. a bókésmegyei gazdasági iskola, amelyről azt hittük, hogy a gazdák javára lesz s arra fog törekedni, hogy megtanítsa a gazdákat termeivényeik jobb értékesítésére, holott a gaz dáknak concurrentiát csinál s lenyomja az árakat. Ez az iskola berendezett egy kis tehenészetet s hogy a tejét elhelyez hesse az eddig 7—8 krért értókesülő tejet 6 krjával adta el egész évre egy vállalkozónak, kiszoritva magángazdákat, a kik 7—8 krért adták a tajet! Persze ő adhatja a lejet olcsón, hiszen a megye közönsége megfizeti az esetleges deflczi tet ! De ki kárpótolja a magán gazdát, a kit a közköltségen lartott iskola igy megkárosít ! Mindezekből c«ak az a tanulság, hogy a gazdák használják fel az egyesülésben rejlő előnyöket, s szövetkezzenek a közös termelésre és közös értékesítésre. Egy gazda. Gabona árak. B.-Csaba, november 17 Budapesti gabonapiaczunk irányzata nyugodt. Csabai helipaczunkon a kínálat fő képen a tengeriben élénk volt. Jegyzünk : I-ső rendű piros ó buza . 12'40—12.50 Uj buza 110-11.80 Tengeri nagyszemü. . . . 4.40—4'50 „ csinquantin .... 4.70—4 80 Budapest, november 1

:. (Saj. tud. táv.) — készbuza változatlan. Tavaszbuza 12 03 04. Felelős szerkesztő : Vemer László. Folliivat* a által meghonosított betöréselleiiibiztositás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bir, miért is a biztosító közönség szives figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosítások nak a legjutányosabb díjtételek és feltételek mellett való megkötését. Balesetbiztosítás sorsolással I úgyszintén Tűzbiztosítások a leg jutányosabban felvétetnek a Hazai általános biztositórészY.-társaság helybeli föügynüksége 1.10 RIESLER KÁROLY njug. cs. fe kir- századosnál Benkő-utcza 1091. szám B.-Csabán. llirdeiiiiény. A bérbeadott házak tulajdonosai által élvezet házbérjövedelemről szóló valló mások beadására a folyó évi november 15—30 közötti idő tűzetik ki. Azok, a kik bevallásaikat ezen idő alatt be nem adták, a bevallás beadására nyolcz napi határidő kitűzése mellett a községben (városban) szokásos módon (hirdetmény, falragasz vagy dobszó utján) oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabbi határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni. Minthogy pedig az 1896 évben a házadó 3 évi érvényei vettetett ki, ennélfogva most csak tzok tartoznak házbéradó val lomást adni, kiknek ideiglenes házadó mentességük lejár, vagy ha házosztályadóval megrótt lakrészek időközben bérbeadva lettek. A házbérjövedelem bevallására szolgáló nyomtatványok a községi előjáróknál (városi adóhivaloknál) ingyen kap hatók ós egyes rovataik pontos és lelkiismeretes betöltése után ugyanott adandók be. Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötelesek fizetni, az illető adóhatósággal mindazon adatokat közölni kötelesek, me lyek az adó törvényszerű kivetésére szük sógesek. A háztulajdonos, vagy a háznak állandó haszonélvezője a házbér bevallását meghatalmazott által is eszközölheti; házbér-eltitkolás esetén azonban az adómegrövitós miatti felelősség a háztulajdo nost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni ós a vallomás helyessógeórt valamennyi felelős. A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mitt a tulajdonos a bórbeadott ház használata fejében a bérlőtől huz. A bérjövedelem alatt tehát nem csak az e czimén tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény szolgál tatás használata fejében ellenértékkóp fizet; — ilyenek az állami ós községi adók, tüzkárbiztositás, közmunka, katona elszállásolás ós házjavitások vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékkötségek czimén fizet s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül egyben köteles bevallani, a mint azok kikötettek. Bútorzattal együtt bérbeadott épü letek vagy lakrészek házbéradó alapjául ugy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből azon többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. Be kell azonban vallani azon levonásokat is, melyek bútorzattal vagy kerttel együtt bérbe adott épületeknél előfordulnak. A házak nyers jövedelméhez csupán azon összegek nem számittatnak, melye ket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajczárok elnevezése alatt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbórjövedelemben ezen házbérkrajczárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajczár czi men szedett összeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenekelőtt vagyis még az épületfentartási költség és értóktörlesztés fejében leszá mitandó törvényes százalék leütése előtt fog hivatalból levonatni. Az ezen leütés után mutatkozó s tel jes összegében bevallott nyers házbér jövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számítják ki a fennálló tör vény értelmében. Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki a házbér vallomást be nem adja, vagy a hiányos alakban be adott vallomás hivatalosan megjelölt hi ányait a kivető közegek által kitűzött legalább 8 napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótolása végett elrendelt helyszíni szemleköltségeit viselni tartozik és 1 frttól 50 frtig terjedhető birsággal büntetendő. (1883. XLIV. t. cz. 15. és 101. §§.) Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, kötales mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre pénzügyi közegek által felszóllittatik. A lakbérlők magán a bórvallomási iven bizonyítják a vallomcs helyességét, nevüknek a háztulajdonos kötelesságszere felhívása folytán az illető rovatba be jegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bérvallomási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bórössznget bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 100 frttal, a hány bérlőnél követte el ezpn mulasztást. A befizetett birság egészben a feljaletőnek adatik. (1873. VI. t.-cz 3. §•) Ha a házbirtokos ós lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtett el az adó kijátszása, ez által azállamkinss tár megkárosítása mindkét fól a megröviditésuek kitetett összeg háromszoro® megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t. cz. 52. §.). e büntetés alul azonban fel mentetik a lakbérlő ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak. (1873. VI 3 §.) Az a házbirtokos, a ki laküressedós megszűnését, a házadó nemének megváltoztatását (t. i. azt a körülményt hogy az eddig házosztályadó alá tartozó ház vagy lakrósz kibérlés folytán házbér-adó alá jön vagy megfordítva) vagy az ideiglenes adó mentesség megszűnését ós ennek következtében az adókötelezettség megkezdését megállapító körülményeket a házadó kivetésére hivatott községi, vá ros közegnél a változás baálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, melynek birsága az 1883. XLIV. t. cz. 100. § a értelmében. 1-8 annyi, mintáz összeg, mellyel a kinc tá megkárodttatott. Ha pedig ezen össze.' nem tudatik. a birság 1—500 forint. A házadót a községi (városi) közegek vetik ki. A kivetett házadó mérve ellen a közigazgatási bizottsághoz fjlebbizhet ni. A fellebbezés a házadókivetésilajstrom kitételének napját, illetve azon adózók ra nézve, kik elsőizben rovatnak meg ház adóval, az adótartozásnak az adókönv vecskóbe történt bejegyzését kévető 15 nap alatt a község előjáróságnál (a város polgármesternél) nyújtandó bé. A köz igazgatási bírósághoz való fellebbezésnek, mely fellebbezés a közigazgatási bizott ság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap, ugyancsak a közigazgatási bizottságnál nyújtandó be. A benyújtott fellebbezések rendszerint halasztó hatá lya nincs, egyedül azon esetben, a midőn a közigazgatási bizottság eljárásában a törvény szabálvai sértettek meg, enged hető meg a fellebbezés kellő biztosítás mellett birtokon belül. (1889. XXVIII. törvónyczik 15 §.) Kelt Gyulán, 1897. november 1 én. M. kir. pénzügyigazgatóság. ElrdLetmé^y, Szilágymegyében, Tasnádon, az érmelléki járásban, a tasnádi vasúti állomástól egy negyedórányira, közvetlen a Nagykároly usnádi állami niüut mentén, Nagykárolytól má félórányira fekvő, 893 cat. hold szántó, 213 cat. hold kaszálló és 12 holdnyi major udvar egy tagban szükséges és jókarban levő gazdasági épületekkel ellátva, 1898. évi január l-töl 6, esetleg 9 évre haszonbérbe kiadó, esetleg eladó. A birtokon nagyobb összegű törlesztéses kölcsön van bekebelezve. Bővebb felvilágosítást ad a Nagykárolyi Kereskedelmi és 558 1-3 Iparbank részvénytársaság. Árlejtési hirdetmény. Békósvmegye alispánja részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a Csaba, Békés, Mezőberény, Szeghalmi törvényhatósági közúton, Körös Tárcsánál, a Kettös-Körösön építendő vashíd alépítményi munkáinak és a vasszerkezet szállításának biztosítására a f. hó 30 án, d e. 10 órakor, a vármegyei székház kistermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy kellően bélyegzett ajánlataikat alólirott alispánnál a következők értelmében a f. hó 30-árcak délelőtti 10 órájáig adják be: 1. A kutalapozási. kőmives, kőfaragó és ácsmunkákból álló alépítményi munka számított költsége 58132 frt 45 kr, melyre az „Ajánlat a körös tárcsái vashíd alépítményére" címmel ellátandó ajánlat 5%-li, vagyis 3000 frt értékű óvadékkal látandó el. 2. A hid vasszerkezetére 8500 forint értékű óvadék letétele mellett „Ajánlata köröstarcsai vashíd szerkezetének szállítására" czimmel ellátandó ajánlatban a következők teendők ki: a) A hídszerkezet és hidlás megerősítéséhez szükséges vasalkotórészek együttes maximális, vagyis az a súlya, melyen felül a gyári előállítás alkalmával előállható súlytöbbletért meg abban az esetben sem követeltetik fizetés, ha a túlsúly a részletes tervekben esetleg elrendelendő módosítások következtében állana elő. b) A hid szerkezeteknek ós hidlás megerősítő alkotó részeknek 100 kilogrammonkénti átlagos ára. c) Hogy az ajánlattevő a jelen feltételeken kivül a kiírási müveletet is ismeri s annak az egyes részeiben foglalt batározmányokat a felsorolás sorrendjében magára nézve kötelezőknek elfogadja. d) Hogy ajánlattevő ajánlatának kötelező voltát az általános feltételek 1. §ban erre nézve foglaltoktól eltórőleg (90) kilenczven napra terjeszti ki. e) Az ajánlat egy általános tervvel szerelendő fel, melyben a szerkezet általános berendezési ós főméretei 1.100 léptékben rajzolt oldalméretben és alaprajzban a hidpálya berendezése és főbb méretei 1*50 léptékben rajzolt kereszt metszetben legyenek előtüntetve. Mindkét munkálat terve, előmérete költségvetése, az árlejtési és építési és felvetelek a Békésmegyei kir. államópitészeti hivatalnál a hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Gyulán, 1897. évi nov. 13-án. Ur. Fábry Sándor, 569 —1. alispán. Az 1895. évi cairoi s az 1896-ik évi londoni egészségügyi kiállításokon díszoklevéllel s aranyéremmel kitüntetve. — Orvosi tekintélyek által kipróbált s nagyobb korodákban kitűnő sikerrel használt külszer : REUMA-SZESZ biztos s kiváló gyors hatása a test bárminemű csúzos bántalmai, u. m. : köszvény, CSÚZ, rheuma, ischiás, asthma stb. ellen. Hatása némely esetben meglepő, amennyiben gyakrabban idültebb eseteknél is már egyszeri bedörzsölésnél a fájdalmakat teljésen megszüntette. Fog s fejfájást 5 perc alatt megszüntet Egy üveg ára használati utasítással 1 korona, erösebb üveg 2 korona 40 fillér. Főraktárak Budapesten: Török József ur gyógyszertárában Király-u. 12. és dr. Egger A. ur gyógyszertárában Váci-keiut 17. — Úgyszintén a főváros öszszes s a vidék csaknem összes gyógyszertárában, valamint a készítő bio WIDDER GYULA gyógy-zerésznól S.-A.-Ujhely, 118-ik szám. Csabán a Sas-hoz címzett gyógytárban. Vidéki megrendelések pontosan teljesíttetnek. Nyomatja és kiadja a „CORVINA" könyvnyomda B.-Csabán